KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: A 71. számú, Budapest Veresegyház Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Köllő Orsolya dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Bera József Fehér Balázs Magyari Julianna Memmon Szilvia Oszkocsil Zoltán H A T Á R O Z A T A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a VITECO Kft. (1016 Budapest, Mészáros u. 19., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EkheR.) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a 71. számú, Budapest Veresegyház Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős műszaki hatósági, építési és vízjogi létesítési engedélyek, majd az ezek alapján elkészült létesítményekre vonatkozó jogerős műszaki hatósági használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyek birtokában kezdhető meg. A műszaki hatósági, építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is. I. ALAPADATOK: A Kérelmező adatai: Neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 Székhelye: 1134 Budapest, Váci u. 45. Cégjegyzékszáma: A tervezett tevékenység célja: A beruházás célja a vasúti pálya korszerűsítése, pályakapacitás bővítése, ezáltal a menetidő kismértékű csökkentése. Továbbá a jelenleg hiányzó, korszerű, a mai igényeknek megfelelő személyszállítási infrastruktúra kialakítása, az utasforgalmi létesítmények akadálymentes megközelítését szolgáló létesítmények megépítése. A tervezett tevékenység rövid leírása: A beruházás során sor kerül a pálya korszerűsítésére a Rákospalota - Újpest (kiz) - (Vácrátót) Vác (kiz) vonalszakasz között, valamint a Rákospalota - Kertváros - Fót szakaszon ( szelvényig) Rákospalota - Kertváros és Aligamajor mh. között, Fót állomásig pedig nyíltvonali kiágazással megépül egy második vágány is. A II. ütemben Fótfürdő - Ivacs szakaszon (97+65 és szelvények között) 2. vágány, az állomásokon és megállóhelyeken sk+0,55 m magasságú peronok épülnek meg. A Máriaudvar megállóhelytől kezdődően a szabályozási terv szerint tervezett kialakításban a 71. sz. vonal ívkorrekcióval a 70. sz. vonal mellé kerül. A teljes vonalszakasz (14+00 és szelvények közé eső 37 km) 13%-án 5 m-en (kisajátítási határon) belüli, 17%-án 5 m-es korrekciót meghaladó nyomvonal módosítás várható. A tervezett nyomvonal-változatok ismertetése: 1. változat A közlekedési rend 60 perces gyakoriságú Budapest Nyugati pu. Veresegyház Vác és 60 perces gyakoriságú Budapest Nyugati pu. Vácrátót viszonylaton közlekedő személyvonatokból áll. A két viszonylat együttes közlekedése a Budapest Nyugati pu. Vácrátót szakaszon 30 perces követést biztosít. Keresztezési helyek Csomád és Őrbottyán állomásokon vannak. Vonattalálkozás van a kétvágányúra bővített Rákospalota Kertváros Fót szakaszon is. A menetrend lebonyolításához a vonalon 80 km/h engedélyezett sebesség szükséges, kivéve a 60 km/h sebességre alkalmas Fót Fótfürdő szakaszt. Aligamajor megállóhely megszüntetésre kerül. 2. változat A 2. változat az első változat továbbfejlesztése. Ebben a változatban a helyenként 100 km/h engedélyezett sebességű pályán lehetővé vált a keresztezések áthelyezésével a további menetidő csökkentés. A közlekedési rend megegyezik az első változatban ismertetett viszonylatokkal. Keresztezési helyek Veresegyház és Vácrátót állomásokon történnek, valamint Fót állomást megelőzően nyíltvonali szakaszon is történik vonalkeresztezés a kétvágányúra bővített Rákospalota Kertváros Fót szakaszon. Aligamajor megállóhely ebben a változatban is megszüntetésre kerül. 3. változat Ebben a változatban a menetrendi szerkezet a 2. változathoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy Csomád állomás és Rudnaykert megállóhely teljes értékűen megmarad. A Veresegyház állomási keresztezések továbbra is megmaradnak, azzal a különbséggel, hogy Csomád és Veresegyház között 100 km/h engedélyezett pályasebesség szükséges. Vonatkeresztezés Váchartyán megállóhelyen történik, így a Vácrátótig közlekedő járat csak Váchartyánig közlekedik. Az Őrbottyán Vácrátót (Vác) szakasz 100 km/h sebességűre kerül kiépítése. Váchartyán megállóhely fejlesztésre kerül kétvágányos állomássá. 2

3 A Felügyelőség a 3. számú változat megvalósítását tartja lehetségesnek. Az érintett települések Vác, Csörög, Váchartyán, Vácrátót, Őrbottyán, Csomád, Veresegyház, Fót, Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota. A vonalon 5 db állomás és 11 db megállóhely található. A bővítés kiterjed: - Peronok korszerűsítése 160 m hosszban, sínkorona +55 cm, esélyegyenlőség biztosításával. - Peronon fedett területek (esőbeállók) biztosítása. - P+R parkolók, B+R kerékpártárolók létesítése. - Korszerű, elektronikus biztosítóberendezés telepítése. - A 90-es években épült felső vezeték hálózat szükséges átalakítása. - Korszerű utastájékoztató rendszer telepítése. Pályainfrastruktúra: - A pálya felépítménye az érintett szakaszon teljes hosszban cserére kerül. Az új felépítmény 54-es, a kitérőkben 60-as sínrendszerből, 225 kn tengelyterhelésre készül. - A vonali műtárgyak felújításra, helyenként cserére, illetve hosszabbításra kerülnek. - A vonalátépítés miatt szükséges útépítési munkák, valamint a közműkiváltások és a terület kisajátítások szintén elvégzésre kerülnek. Személyszállítási infrastruktúra: m hosszú, sk+55 cm magas peronok épülnek. - A peronok lefedésére perontetők, esőbeállók épülnek. - A felvételi épületek felújításra ill. néhány esetben elbontásra kerülnek. Tervezett sebességek: Rákospalota Újpest (kiz.) Rákospalota Kertváros (kiz.) 60 km/h. Rákospalota Kertváros (kiz.) Fót (bez.) 80 km/h. Fót (kiz.) Fótfüdő (bez.) 60 km/h. Fótfüdő (kiz.) Csomád (kiz.) 80 km/h. Csomád (bez.) Veresegyház (bez.) 100 km/h. Veresegyház (kiz.) Őrbottyán (bez.) 80 km/h. Őrbottyán (kiz.) Vác (kiz.) 100 km/h, 396 os vasúti szelvényig 80 km/h. II. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB ENGEDÉLYEK MEGSZERZÉSÉHEZ ÉS A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások: Levegőtisztaság-védelem: 1. A tevékenység végzésénél az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. 2. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a munkaterület rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról folyamatosan kell gondoskodni. 3. Száraz időszakban a kivitelezési területen lévő szállítási útvonalak rendszeres locsolását el kell végezni, az elvégzett locsolásokról ellenőrizhető dokumentációt kell vezetni. 4. Rakodás, szabadtéri tárolás esetén gondoskodni kell megfelelő intézkedés megtételével, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. 3

4 5. A környezeti levegő minél kisebb arányú terhelése érdekében a technológiai előírások betartását és a tevékenység során használt berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. 6. A munkagépeknek és a szállítójárműveknek meg kell felelniük a hatályos jogszabályokban előírt levegővédelmi követelményeknek. 7. A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. Víz- és talajvédelem: 1. A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj illetve talajvíz szennyezés esetén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) értesíteni kell, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban favr.) alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkedni kell. 2. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy az építési, bontási munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be. 3. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 4. A terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel. 5. Az építéshez használt anyagokat (föld, kavics, zúzottkő stb.) csak meglévő, üzemelő bányákból lehet beszerezni. 6. Közcsatornába, szennyvíz előkezelés nélkül, kizárólag kommunális jellegű (pl. a szociális blokk) szennyvizek vezethetők. 7. A parkoló területén keletkező szennyezett csurgalékvizek előkezelése, amennyiben építőipari műszaki engedéllyel vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő (olaj és iszapfogó) berendezésen keresztül történik, úgy kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől az üzembe helyezés előtt. Amennyiben egyedi előkezelő berendezésen (olaj és iszapfogón) keresztül történik a szennyvíz kibocsátás, úgy vízjogi engedély beszerzése szükséges a kivitelezés megkezdése előtt. 8. A csapadékvíz elvezetésre és elhelyezésre a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet alapján összeállított dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Határidő: építési engedélyezési eljárás megindításával egy időben. 9. A csapadékvíz elhelyezésével kapcsolatban a tervezés során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 9.1. Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el, és csak ott, ahol a szikkasztó műtárgy (szigetelés nélküli vízelvezető árok, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk) talpa és a mindenkori legmagasabb talajvízállás szintje között teljesül a minimális 1,0 méter távolság A szikkasztás hosszú távon sem okozhat környezetszennyezést. Szikkasztás következtében a talaj illetve a talajvíz szennyezőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a favr. 10. (1) bekezdés c) pontja szerint a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg B szennyezettségi határértékét vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentrációt A vízjogi létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a favr. 13. (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján a 4. számú melléklet I. és II. fejezete szerint összeállított dokumentációt. A dokumentációnak tartalmaznia kell a szikkasztással igénybevételre tervezett területen a talaj és a talajvíz alapállapot vizsgálatát Az alapállapot vizsgálat során az alábbi komponensek meghatározását kell elvégezni: 4

5 talajvíz esetén: nyugalmi talajvízszint, TPH-GC; általános vízkémiai paraméterek (ph; vezetőképesség, lúgosság, összes keménység, KOIps, NH 4 +, klorid-ion; nitrit, nitrát, foszfát, szulfát), toxikus fémek és félfémek; talaj esetén: TPH-GC; BTEX, PAH, toxikus fémek és félfémek A mintavételezést és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A kimutatási határértékeknek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében a komponensekre meghatározott (B) értéknél kisebbnek kell lenniük. 10. Amennyiben a csapadékvíz időszakos vízfolyásba kerül elvezetésre, a favr. előírásait alkalmazni kell. 11. A vasúti nyomvonal építése során a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet mellékletének IX. fejezete alapján a keresztező vezetékekre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Táj- és természetvédelem: Védett természeti területen, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 terület) felvonulási, anyagnyerő és deponálási hely, valamint munkagép-tároló hely nem jelölhető ki. Hulladékgazdálkodás: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A vasúti pályára és környezetébe kerülő hulladékok rendszeres, minőségüknek megfelelő (veszélyes, nem veszélyes) összegyűjtéséről gondoskodni kell, azokat minőségüknek megfelelően (veszélyes, nem veszélyes) azok kezelésére hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. 3. A pályarekonstrukciós munkák elvégzése során keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására törekedni kell és azok szelektív gyűjtését biztosítani kell (beton, aszfalt, sínek, fémek, vezetékek, csomagoló anyagok, tégla, fa, üveg, egyéb szerelési segédanyagok, stb.). 4. A veszélyes hulladéknak minősülő vasúti talpfák további kezeléséről gondoskodni kell, melyeket engedéllyel rendelkező szállító szállíthat el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhat át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 5. Az épületekről bontás során lekerülő sík és hullámpalát be kell vizsgáltatni, és a minősítésnek megfelelően (veszélyes, nem veszélyes) kell további kezeléséről gondoskodni. 6. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet) előírásai szerint kell kezelni. 7. A veszélyes hulladékok tárolására (fáradt olaj, olajos rongy, festékes göngyölegek, oldószerek, stb.) létesítendő üzemi gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében előírtaknak. 8. A megnövekedő hulladék mennyiségek környezetterhelése miatt folyamatosan fejleszteni kell a nem veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek rendszereit. 9. A bontási munkák befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékokról el kell készíteni a bontási hulladék nyilvántartó lapot, és a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a munkálatok elvégzését követő 8 nap. 5

6 10. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet) alapján kell teljesíteni. Zaj- és rezgésvédelem: 1. A vasútállomások és a vasúti vonalszakaszok műszaki hatósági engedélyezési terveiben a vasúti forgalomtól származó, környezetben okozott zaj- és rezgésterhelést a véglegesített építési tervek alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: ZR.) 2. számú melléklet 4., 5. és 6. pontjaiban előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben meg kell meghatározni, illetve igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (továbbiakban: HR.) előírt határértékek teljesülését. 2. Az üzemi létesítménynek minősülő vasúti építményeket állomásépület, szerelvények tolatási és rendezési területe, utas-tájékoztató és utasítást adó hangszórós rendszer, gépjármű parkolók úgy kell kialakítani, hogy a HR. 1. számú mellékletében előírt üzemi zajterhelési határértékek a védendő területeken teljesüljenek, a zajvédelmi megfelelőséget az építési engedélyezési tervekben igazolni kell. 3. A P+R parkolók üzemi létesítménynek minősülnek, a működtetésüktől származó zajterhelést az építési engedélyezési tervekben meg kell határozni, egyben igazolni kell a HR.-ben előírt határértékek teljesülését. 4. A meglévő vasúti vonalas létesítményekre vonatkozóan a HR. 4. (5) bekezdés a) pontja szerinti, illetőleg zajmérési adatokat is tartalmazó indoklással alátámasztott módon a HR. 4. (5) bekezdés b) pontja szerinti zajterhelési határértékeket kell alkalmazni. 5. Ahol a HR.-ben előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesüléséhez zajcsökkentést eredményező intézkedés megtétele vagy ehhez szükséges építmény (pl. zajárnyékoló fal) telepítése szükséges, az erre vonatkozó tényleges terveket az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként kell elkészíteni. 6. Ahol kültéri zajvédelmi intézkedésekkel nem lehet a HR.-ben előírt határértékek teljesülését biztosítani amit vizsgálati adatokkal kell alátámasztani a vasúti létesítményekre vonatkozó építési engedélyezési tervdokumentáció zajvédelmi munkarészében meg kell határozni a túllépéssel érintett lakások számát és elhelyezkedését, illetőleg a lehetséges műszaki megoldást a megvalósítási határidővel együtt. 7. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységhez a ZR. 13. (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a kivitelező az építési engedély jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb az építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal a ZR. 13. (2) bekezdése szerinti tartalommal elkészített kérelem benyújtásával köteles a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni. 8. A ZR ban vagy a 13. -ban előírtak teljesítésére vonatkozóan nyilatkozatot kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a kivitelezés megkezdése előtti 15. napig. 9. A közúti aluljárók kiépítéséhez szükséges építési engedélyezési tervek részeként a ZR. 2. számú melléklet 4., és 5. pontjaiban előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben igazolni kell a HR.-ben előírt határértékek teljesülését. 10. A vasútállomások és az érintett vonalszakaszok korszerűsítését követően zaj- és rezgésméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a vasúti létesítmények (közlekedési és üzemi) környezetében található védendő területeken, és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a HR.-ben előírt határértékek. A vizsgálatok körülményeit és követelményeit a Felügyelőség az építési engedélyezési eljárás keretében pontosítja. Határidő: a forgalomba helyezést követő 90 napon belül. 6

7 III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Vác Város Önkormányzat Jegyzőjének 9/3-130/2010. számú szakhatósági állásfoglalásban tett kikötése: - Vác Város Önkormányzat 15/2003. (IV. 29.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Város Helyi Építési Szabályzat 2., , valamint előírásait be kell tartani. Váchartyán Község Önkormányzat Jegyzőjének 1087/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásban tett kikötései: - A jelenlegi nyomvonal által igénybevett illetve a nyomvonal-korrekció kapcsán igénybe venni kívánt zöldterületeket, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket rendezni kell (füvesítés, fásítás, rézsűk rendezése). - A P+R parkolók és egyéb építmények építése, valamint a meglévő építmények bontása során az építmények környezetét rendezni kell (tereprendezés, füvesítés), esetlegesen kivágandó fákat pótolni kell. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban Ft, azaz kettőszázötvenezer forint. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 12 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Kérelmező megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyhez csatolta az általa elkészített, 71. számú Budapest Veresegyház Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység az EkheR. 3. számú mellékletének 143. pontja alapján mint országos közforgalmú vasútvonal jelentős módosítása - az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező a Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség az EkheR. szerinti előzetes vizsgálati eljárást július 2. napján megindította, az EkheR. 3. (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Vác, Csörög, Váchartyán, Vácrátót, Őrbottyán, Csomád, Veresegyház, Fót, Rákospalota Önkormányzatok Jegyzőinek. Vác Város Önkormányzat Jegyzője 9/3-130/2010. számú, Csomád Község Önkormányzat Jegyzője 479-3/2010. számú, Veresegyház Város Önkormányzat Jegyzője 7

8 1337-4/2010. számú, Csörög Község Önkormányzat Jegyzője 5-7/2010. számú, Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője /2010. számú, Váchartyán Község Önkormányzat Jegyzője 1087/3/2010. számú, Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 263-8/2010. számú, Fót Város Önkormányzat Jegyzője 3400/2010. számú, Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Jegyzője /2010. számú levelében igazolta a Felügyelőség felé, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, azonban környezetegészségügyi megfontolásból az alábbi észrevételt, javaslatot tette a beruházáshoz: Budapest környékén az elővárosi célú vasút fejlesztése határozottan előnyös több megítélési szempontból is, ezért támogatandó. Lényeges összetevője a tervezetnek, hogy cél a vonalon az éjszakai időszakban a teherforgalom megnövelése. Ez viszont jelentős zajterhelés növekedéssel fog járni, amelyet az érintett lakosság sérelmezni fog. Ezért olyan zajrezgésvédelmi összefoglalás lenne szükséges, amely pontosan meghatározza azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, valamint a megépítendő műtárgyakat, amelyek biztosítják a határértéknek megfelelő terheléseket. A fejlesztésben a nagy értékű műtárgyépítéseknek része kell legyen a környezetvédelmi megfelelőséget biztosító létesítmények szakszerű megtervezése és kivitelezése. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Jegyzője /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában zajvédelmi szempontból előírásokat tett. A Felügyelőség ezen előírásokat a határozat rendelkező részében tett kikötések meghozatalánál figyelembe vette. Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az engedély kiadásához hozzájárult, állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Budapest XV. kerület, 71. sz. Budapest Veresegyház Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztését a Budapest Főváros Közgyűlésének 46/1998. (X. 15.) számú Önkormányzati rendeletével jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) KL-VA közlekedési területek keretövezetébe sorolta. A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek, melyek a főváros közlekedési ellátását biztosító közterületek, telepek, telephelyek és építmények elhelyezésére szolgálnak. Budapest Főváros Közgyűlésének 47/1998 (X. 15.) számú, Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (BVKSZ) szóló Önkormányzati rendelete 51. (2) bekezdés c) pontja értelmében az érintett terület vasúti területként szolgál. A fejlesztés megvalósításával a terület megújul és hasznosulni fog. A tárgyi létesítmény sem az üzemeltetés, sem pedig a körültekintéssel, a vonatkozó előírások betartásával végzett telepítés során nem fog okozni határértéket meghaladó környezetterhelést, és nem fog okozni a környezetben élők számára az életüket befolyásoló hatásokat. 8

9 Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 56-7/2010. számú, Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 263-7/2010. számú, Veresegyház Város Önkormányzat Jegyzője /2010. számú, Csörög Község Önkormányzat Jegyzője 5-7/2010. számú, Csomád Község Önkormányzat Jegyzője 479/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a beruházáshoz kikötés nélkül hozzájárult. Vác Város Önkormányzat Jegyzője július 19. napján kelt, 9/3-130/2010. számú, Váchartyán Község Önkormányzat Jegyzője 1087/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez - jelen határozat rendelkező részében foglalt - kikötésekkel hozzájárult. Fót Város Önkormányzat Jegyzője 3400/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulást adott a tervezett tevékenységhez, azonban helyi környezet- és természetvédelmi hatáskörét meghaladó előírást is tett. A Felügyelőség által megállapításra került, hogy a KijelölR. 4. számú mellékletében bekövetkezett változásra tekintettel - miszerint az érintett település önkormányzatának jegyzője csak helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő kérdésekben jár el kijelölt szakhatóságként - jelen eljárásban Fót Város Önkormányzat Jegyzőjének csupán helyi környezet- és természetvédelmi szempontból adott szakhatósági állásfoglalását lehet figyelembe venni. Fót Város Önkormányzat Jegyzőjének hatáskörét meghaladóan tett, a belterületi szakaszokon hangszigetelő falak megépítésének kötelezettségére vonatkozó előírása jelen előzetes vizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében tárgyi eljárás ügyintézési határidejét 22 munkanappal meghosszabbította, mivel az ügy érdemi elbírálásához további tényállás tisztázása vált szükségessé. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében a Kérelmező részére Natura 2000 területre vonatkozó hatásbecslési dokumentáció benyújtását írta elő január 15.-i határidővel, melyet a Kérelmező megbízásából eljáró Tervező január 10. napján kelt leveléhez mellékelten benyújtott Natura 2000 területre vonatkozó hatásbecslési dokumentációval teljesített. A beruházás ellen tehát kifogást egyik hatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. A felszín alatti vizek és a talaj védelme szempontjából: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítottam, hogy a rendelkező részben foglalt előírásokkal az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadható. 9

10 A pályára hulló csapadék döntő része a zúzottkő ágyazaton és a homokos kavics védőrétegen keresztül az alépítményi koronáig, majd innen tovább a pálya mentén található árokba, vagy mélyebb területekre jut. Az állomások és megállóhelyek környezetében a csapadékvíz elhelyezését szikkasztó árkokkal, szikkasztó mezőkkel, vagy drainblokkokkal tervezik megoldani. Ahol az előző megoldások nem lehetségesek, ott a meglévő nyílt, vagy zárt csatornába tervezik bevezetni a pályatestre hulló csapadékvizet. A vizek és vízilétesítmények keresztezésére vonatkozó előírásomat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályozásról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet X. fejezete alapján tettem meg. A tervezési terület a favr. 7. -a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. (4) pontjában meghatározott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken halad át. A favr. 8. -a alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények között és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favr. 10. (1) bekezdés c) pont értelmében a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték megenged. A (2) bekezdés aa) és ad) pontjai alapján tilos a favr. 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetése, illetve felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése is. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) 5. (2) bekezdés értelmében a használt, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a külön jogszabályban meghatározott jelentős változással járó fejlesztéséhez, valamint a működésének megkezdéséhez és működtetéséhez, a létesítményt engedélyező hatóságok engedélye szükséges. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. (1) bekezdése értelmében a szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a külön jogszabály szerinti engedélyben (vízjogi engedély, egységes környezethasználati engedély, stb.), illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni. A vízjogi létesítési engedély megszerzési kötelezettséget a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése alapján írtam elő. A vízügyi hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (12) bekezdése szerint a felügyelőség engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. 10

11 A rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett az építés és az üzemelés ideje alatt normál üzemi körülmények között felszíni, felszín alatti víz és talaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Tárgyi beruházás építési fázisaiban a változó helyszíneken bekövetkező légszennyező hatások ideiglenesek, valamint lokális jellegűek. Az előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint az építési fázis során fellépő levegőterhelés a határértékekhez, illetve háttérterheléshez képest elhanyagolható mértékű lesz. Figyelembe véve azt, hogy az építési területeknél csak ideiglenesen lép fel levegőterhelés, a háttérterhelés kismértékű növekedése nem jelent hosszú távú változást a terület légszennyezettségi állapotában. Továbbá az építés alatt, és a használat során a közvetlen hatásterület határa nem éri el a lakóterületet. Kikötéseimet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése, illetve 12. (3) bekezdése alapján adtam meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció adattartalmát tekintve a várható környezeti hatás becsléséhez szükséges adatokat tartalmazza. Megállapítható, hogy a vasúti létesítmények környezetében olyan területek és épületek találhatók, melyek zaj- és rezgés elleni védelméről gondoskodni kell. A ZR. figyelembevételével a vasúti létesítmények tervezett korszerűsítésének, az építésnek és a megvalósulást követő üzemeltetésnek figyelemmel a ZR.-ben, HR.-ben foglalt előírásokra környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nincs akadálya. A kíméletes környezethasználat megvalósítása érdekében a ZR. 3. (3) bekezdésében foglalt hatósági jogkörben eljárva az építési engedélyezési tervek készítésének zaj- és rezgésvédelmi követelményeit, engedélyes kötelezettségeit, ezzel együtt a későbbi környezethasználatra vonatkozó adatszolgáltatást a ZR.-ben és HR.-ben foglaltak figyelembevételével írtam elő. Hulladékgazdálkodási szempontból: Kikötéseimet a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján írtam elő. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 30. (3) bekezdése szerint a hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is. A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett rekonstrukció során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni. Az építkezés alatt keletkező hulladékok kezelése megfelelő építési technológia betartásával csökkenthető, a keletkező hulladékok kezeléséről a kivitelező vagy a beruházó gondoskodik. Az üzemelés alatt a forgalom emelkedésével várhatóan növekvő hulladékmennyiség kezelése az üzemeltető feladata. 11

12 Az EkheR. 5. (2) bekezdés d) pontja értelmében megállapítható, hogy a tervezett tevékenységből eredően hulladékgazdálkodási szempontból nem származhatnak jelentős környezeti hatások. Az előzetes vizsgálat által bemutatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása hulladékgazdálkodási szempontból nem jelentős. Természetvédelmi szempontból: A tervezett beruházás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Natura Kr.) által megállapított Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI2004) és a Veresegyházi-medence (HUDI20055) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket érinti. A Natura Kr. 4. és 4.A) számú mellékletei alapján: A Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI2004) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek), továbbá a terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon homoki gyepek (6260), Pannon molyhos tölgyesek (Quercus pubescensszel) (91H0). Közösségi jelentőségű növényfajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). Közösségi jelentőségű állatfajok: magyar futrinka (Carabus hungaricus). Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria). A Veresegyházi-medence (HUDI20055) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek), továbbá a terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410). Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Pannon homoki gyepek (6260), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0). Közösségi jelentőségű növényfajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). Közösségi jelentőségű állatfajok: vidra (Lutra lutra), mocsári (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), lápi póc (Umbra krameri), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), nagy tűzlepke (Lycaena dispar). A Natura Kr. 10. (1) bekezdése szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. 12

13 A Natura Kr. 10. (2) bekezdése alapján, amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A Natura Kr. (3) bekezdése alapján a terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. Tárgyi beruházás engedélyezési eljárásában a Felügyelőség a Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI2004) és a Veresegyházi-medence (HUDI20055) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek érintettsége miatt Natura 2000 hatásbecslés elkészítését írta elő. A Natura Kr. 10. (7) kimondja, hogy a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI2004) Natura 2000 területet a Fót 048 hrsz.-ú út felújítása érinti, mely jelenleg is burkolt közút. A hatásbecslési dokumentáció szerint az érintett területen és annak közelében a Gödöllőidombság peremhegyei Natura 2000 területhez tartozó jelölő fajok és élőhelytípusok nem találhatóak. A Veresegyházi-medence (HUDI20055) Natura 2000 területet a Csomád-Ivacs megállóhelyek között elhelyezkedő Mogyoród 0367/17 hrsz-ú út felújítása érinti. A munkálatok Natura 2000 területet érintő része a vasúti pályatest mentén futó néhány méter széles füves terület, illetve attól délre szántó. A hatásbecslési dokumentáció szerint az érintett területen és annak közelében a Veresegyházi-medence Natura 2000 területhez tartozó jelölő fajok és élőhelytípusok nem találhatóak. A beavatkozással érintett területek jellege, természetvédelmi szempontból értékelhető állapota, továbbá a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban foglalt megállapítások alapján kijelenthető, hogy a fent ismertetett beavatkozások a Gödöllői-dombság peremhegyei valamint a Veresegyházi-medence Natura 2000 területek jelölő fajainak és élőhelyeinek természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással nem járnak, a jelölés céljaival nem ellentétesek. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta az EkheR. illetve 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. * A fentiek alapján a Felügyelőség a Kvtv. 71. (1) bekezdés a) pontja, és az EkheR. 5. (2) bekezdés a), valamint ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes 13

14 leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi elektronikus rendszeren ( közzéteszi. A Felügyelőség az EkheR. 10. (3) bekezdése, valamint az abban hivatkozott 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Felügyelőség felhívja az eljárással érintett önkormányzatok jegyzőinek figyelmét, hogy az EkheR. 5. (6) bekezdése alapján a jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. számú melléklet I/49. pontja alapján állapítottam meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a Díjr. rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Kijelölr. állapítja meg. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely az EkheR. 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A Kijelölr. 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, január 26. Dolla Eszter s. k. igazgató 14