Fordítói nézőpontok a finn Kalevala magyar átültetéseiben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fordítói nézőpontok a finn Kalevala magyar átültetéseiben"

Átírás

1 Varga P. Ildikó Fordítói nézőpontok a finn Kalevala magyar átültetéseiben A finn Kalevalának öt teljes magyar fordítása van. 1 A következőkben az utolsó három teljes fordítást vetem össze három részlet alapján. A részletek összehasonlítására a második részben teszek kísérletet. Az első részben a fordításról való gondolkodást tekintem át a magyar irodalomban a 19. század közepétől napjainkig. A második rész összehasonlító elemzése az első részben leírt fordításelméleti elveken alapul Klaudy Kinga fordításelmélettel foglalkozó könyvében 2 megfogalmazott fordítói műveletek konkrét vizsgálatán keresztül. 1. A fordításról való gondolkodás a magyar irodalomban a 19. század közepétől napjainkig A 19. század végének és a 20. század elejének fordításról való gondolkodására a célnyelvi kultúra és a célnyelvi befogadó középpontba helyezése a jellemző. Ahogyan Cserney József 1902-es munkájában megfogalmazza: az eredeti és a fordítás ugyanazon gyönyört költsön az olvasóban. 3 A műfordítástörténet kérdését vizsgálva a magyar irodalomban négy fontosabb mozzanatot különít el: a agyar useum, Kazinczy Ferenc (és a vele szemben álló Döbrentei), Toldy Ferenc és Szász Károly köré szerveződőkét. z utóbbi a formai hűség hangsúlyozásával új szempontot hoz a fordításról való gondolkodásba. A formai hűség szempontja azért válik fontossá, mert Szász meglátásában a magyar nyelv megerősödött, gazdagodott, jeles költőink hajlékonnyá, fordulatossá tették; nem oly merev többé, hogy az idegen formákba bele kelljen törni, könnyen azokhoz simul. 4 Hogy ez a felfogás mennyire nem volt általános, azt bizonyítja a formai hűség kérdésében ellenkező állásponton levő Radó Antal, akinek ben megjelent A fordítás művészete című műve összefoglalva tartalmazza mindazt, amit addig a műfordítással kapcsolatban tudtak, valamint szempontokat ad a fordítások kritikai vizsgálatához. Radó könyvében a fordítás és a műfordítás terminusok meghatározása után a művészi fordítás vagy műfordítás (folyamat és produktum) jellemzőit négy pontban foglalja össze: 1. az idegen munka megértése és átérzése; 2. az anyagi hűség; 3. az alaki hűség; 4. általános észrevételek. 5 A megértés és átérzés közötti (fokozati) különbségtevéssel Radó tulajdonképpen a fordítás és műfordítás közötti különbséget írja le: az eredeti megértése kétségtelenül legelső kelléke a műfordítói tevékenységnek, de ha ez a tevékenység költői munkára irányul, akkor a puszta 1 Kalevala. (ford. Barna Ferdinánd). TA kiadása, Bp Kalevala. (ford. Vikár Béla). TA kiadása, Bp Kalevala. (ford. Nagy Kálmán). Kriterion, Buk Kalevala. (ford. Rácz István). A fordító magánkiadása, Helsinki Kalevala. (ford. Szente Imre). Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Bp Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica, Bp Cserney József: A műfordítás kérdésének története a magyar irodalomban. Jurcsó Antal könyvnyomdája, Kalocsa Uo Vö.: Radó Antal: A fordítás művészete. Franklin-Társulat, Bp

2 78 VARGA P. ILDIKÓ megértés nem elég; az átérzésnek is hozzá kell járulnia. 6 bből kiindulva véli úgy, hogy jó műfordító csak igazi költő lehet. 7 Hogy ez az elv milyen mértékben befolyásolta a 19. század végének irodalmi gondolkodását, azt Barna Ferdinánd Kalevala-fordításának fogadtatása jól példázza. Akárcsak Radónak egy másik megállapítása, mely a nyelv (forrás- és célnyelv) és fordító viszonyára vonatkozik: A jó műfordítónak nem az a dicsősége, hogy idegen nyelvet ért, hanem hogy ura a magáénak. 8 Az első Kalevala-fordítás korabeli fogadtatásában éppen e két elvet kérik számon a fordítón. 9 A tartalmi és formai hűség leírásakor Radó a fordítástól olyasfajta egyensúly megteremtését várja, amely a célnyelvi befogadót tartja szem előtt úgy, hogy annak a forrásnyelvi befogadóval teljesen ekvivalens szerepet szán. Véleménye szerint formailag a fordítás akkor hű a fordított műhöz, ha a fordítás alakja ugyanazt a hatást teszi a fordítás olvasójára, melyet az eredeti alakja tesz az eredeti olvasójára. 10 A tartalmi hűség dolgában ugyanígy kell eljárnia a fordítónak. eg kell tartania mindent, ami a forrásnyelvi szerző stílusára jellemző, ugyanakkor a forrásnyelvi jellegzetességeket, a forrásnyelvi kultúra jellemzőit el kell hagynia és célnyelvi sajátosságokkal visszaadnia: a fordításnál oly szavakat kell használnunk, melyekből a mi olvasónk ugyanazt fogja kiérteni, amit az eredetiből kiért az eredetinek az olvasója. 11 A Kalevala-fordítások szempontjából legfontosabb Radó formahűségről vallott felfogása, különösen az antik versformák magyarra ültetéséről. A 19. század végi fordítók a versforma magyarítását tartották optimális megoldásnak. Polgár Anikó helyesen állapítja meg, hogy e fordítói elv alapjául Ulrich von Wilamowitz-oellendorf elmélete szolgált, miszerint a nyelv és versforma olyannyira összetartoznak, hogy lehetetlen például a német nyelvet görög versformák kifejezésére használni. 12 Azonban míg Wilamowitz-oellendorf a nyelvek közti idegenség szempontjából szemléli az antik versformák átültetésének módozatát, Radó Antal a forrás- és célnyelvi olvasó befogadás-ekvivalenciájának oldaláról teszi ugyanezt: a klasszikus versmértékek, kivált az utóbbi időben, egészen kikopván a használatból, a nagyközönségnek, kivált a klasszikus iskolázottság nélküli olvasónak, fölötte idegenszerűek, tehát nehezen férkőznek a lelkéhez. Ha így azok számára akarjuk hozzáférhetővé tenni az eredetit, akik azt latinul vagy görögül nem élvezhetik, akiknek a klasszikus ritmusok, hogy úgy mondjam, nem mentek át a vérükbe, sokkal könnyebben fogunk célt érni modern versmértékkel. 13 Barna Ferdinánd és Vikár Béla Kalevala-fordításait a 20. század második felében éppen formai megoldásaik (többek között a rímes felező nyolcas sorok) miatt bírálták. Pedig a két fordító különösen Vikár nem tett mást, mint domesztikálta a finn versformát. Radó olyan elvárásrendszert vázol a fordítással és a fordítóval szemben, mely a fordítót szuperolvasó analógiájára szuperfordítóként tételezi. Józan Ildikó mindentudó fordítóról ír, amikor a 19. század végi fordítóval szembeni elvárásokat ismerteti: a fordító mindentudó, az eredeti mű minden aspektusát jól ismerni és megismerni képes szubjektum, aki ugyan köl- 6 Uo Uo Uo. 9 Budenz József reagálása Barna fordítására: Barna Ferdinánd kedves barátom művének két hibája van. Az első az, hogy ő nem tud elég jól finnül. De ez csak a kisebbik hiba. Sokkal nagyobb az, hogy magyarul sem tud olyan jól, mint a Kalevala fordítójának tudnia kellene. Ő nem elég költő ehhez. Azért fordítása nem is igazi Kalevala, hanem csak holmi Barnevala. Vikár (kiem. V.P.I.) 10 Radó: i. m I. m Vö.: Polgár Anikó: Catullus noster. Catullus-olvasatok a XX. századi magyar költészetben. Kalligram, Pozsony Radó: i. m. 92.

3 FORDÍTÓI NÉZŐPONTOK A FINN KALVALA AGYAR ÁTÜLTTÉSIBN 79 tő/alkotó, de saját szövegalkotását tudatosan uralja, és az eredeti szerzőjének intenciója szerint irányítja, és amelynek alapmotívuma a korokon átívelő örök, a műből mindenki által kifejthető és az eredeti szándékát tükröző értelem, valamint a tökéletes hűség, melynek csupán a (szubjektumtól független) nyelv, illetve a nyelvek különbsége szabhat korlátot. 14 Bár Radó könyve különösen mai szemmel óriási teljesítménye a 20. század elejének, a nyugatos költő-műfordítókra nem volt hatással. z talán Ignotus 1910-ben megjelent recenziójának is tulajdonítható. Ignotus felfogásában a műfordítás kritériumait, jellemzőit meghatározni, pontokba szedni lehetetlenség, mert a művészet titkai megtanulhatatlanok. 15 Ignotus abból indul ki, hogy a forrás- és a célnyelvi szöveg közötti viszony mellérendelő, és a célnyelvi szöveg éppúgy része a célnyelvi kultúrának, mint bármely más eleve azon a nyelven született szöveg. Amit fordításnak vélünk, az éppolyan mértékben alkotás, produktum, mint amennyire annak tekinthető egy vers vagy prózai mű. A jó fordítás egyenlő egy jó (új) művészi szöveggel: mindkettőben az alkotó tehetsége mutatkozik meg: Fordítás tehát nincs, csak költő van, és lehet, akinek egyszer ez a megcsinálni valója, egyszer más; egyszer az, hogy megírja, mennyire szerelmes, másszor az, hogy megírjon a maga nyelvén egy verset, amit más nyelven olvasott. [ ] A fordításban, akár akarja, akár nem, a fordító egyénisége fejeződik ki, nem pedig azé, akit lefordít. 16 A Nyugat első nemzedékének fordításról vallott felfogása fordítói előszókban, valamint Babits és Kosztolányi műhelytanulmányaiban és esszéiben követhető nyomon. Kazinczy elve, miszerint a fordítás célja az irodalmi ízlés csiszolása és fejlettebb tudatformák kialakítása, Babits és Kosztolányi írásaiban bukkan fel újra: Csiszoltuk a nyelvünket idegen verseken, hogy saját bonyolult érzéseink kifejezésére gazdag és könnyed, tartalmas és nemes nyelvet kapjunk. 17 Vagy: A műfordítás új csatornákba kényszeríti egy nép gondolkodását, mely eddig csak nyelvének megszokott folyosóin tudott haladni, mást alig sejthetett. 18 A nyugatosok fordításról vallott felfogásának a 18. század végéhez való kötődését Hatvany Lajos konkrétan is megfogalmazza: Azt hiszem, oly időket élünk, mint a 18. század végén és a 19. század elején; otthon semmi keresni való, át kell néznünk a szomszédba. 19 zzel és Ignotus Radó-bírálatával részben a 19. század végének műfordítói felfogásával szemben foglalnak állást. A két elv közötti különbség abban a hangsúlyeltolódásban keresendő, mely a forrásnyelvi és célnyelvi olvasó befogadás-ekvivalenciájától a célnyelvi olvasó felé tolódik. Például Kosztolányi felfogásában. Az ő ambíciója az, hogy szép magyar verset adjon. Babits és Kosztolányi között elég nagy a felfogásbeli különbség. Szegedy-aszák ihály ezt a különbséget a fordítás mibenlétéről alkotott kétféle előfeltevésükben látja. Babits előfeltevésében a kultúrák nagy vonalakban hasonlítanak egymáshoz. Ő a forrásnyelvből kiindulva értelmezte a célnyelvi szöveget: mennél hívebbek maradunk a szöveghez formailag, annál több kilátásunk van arra, hogy tartalmilag is hívek maradhatunk, legalább ahhoz, ami a tartalomban lényeg. 20 A ilyen lenne magyarul egy ilyen vers? babitsi kérdésfelvetésben, ahol az ilyen az idegen nyelvű szöveg magyarul megszólaló szövegére vonatkozik, ugyancsak ez az elgondolás érhető tetten. Kosztolányi sokkal inkább a különbözőséget, sajátszerűséget, viszonylagosságot és nem az egységet, 14 Józan Ildikó: Fordítás és intertextualitás. = Kabdebó et al. (szerk.): A fordítás és intertextualitás alakzatai. Anonymus, Bp Ignotus: A fordítás művészete (recenzió). Nyugat Uo Kosztolányi Dezső: odern költők. Szépirodalmi, Bp Babits ihály: Dante fordítása. Nyugat Hatvany Lajos: Szimat és ízlés. Nyugat Babits ihály: sszék, tanulmányok. I. Szépirodalmi, Bp

4 80 VARGA P. ILDIKÓ az egyetemességet vélte elsődlegesnek a kultúrákban. Figyelme a két kultúra viszonyára, párbeszédére irányul. 21 A Nyugat későbbi nemzedéke részben hű marad Babits és Kosztolányi felfogásához, ugyanakkor visszanyúl a Radó által megfogalmazott elvekhez is. Szabó Lőrinc fordításköteteinek előszavában egyfelől a fordítás alkotó jellegét emeli ki: műfordítók csak költők lehetnek, munkájukhoz ihlet és teremtő képzelet és különleges nyelvi erő kell 22 ; másfelől a forrás- és célnyelvi szöveg ekvivalenciáját hangsúlyozza: A kitűnő műfordítás előfeltétele tehát kitűnő költészet, s a benne megoldott nyelvi feladatok egyenértékűek [ ] az eredeti alkotás hasonló eredményeivel. 23 Az ötvenes években ezzel párhuzamosan olyan fordítói elv jelent meg, mely a nyugatosokkal szemben tételezte önmagát. Célul a történelmi-tartalmi-szellemi interpretációhűség megvalósítását tűzte ki, mely cél a marxizmus történelemszemléletének, tartalom és forma dialektikus egységét hangsúlyozó esztétikájának alapelveiből következett. 24 fordítói elv szélsőséges megnyilvánulása olvasható ki Kardos László 1958-ban megjelent cikkéből. 25 A hetvenes években mérsékeltebben ugyan, de a nyugatosokkal való szembenállás továbbra is megjelenik a fordítással foglalkozó tanulmányokban, cikkekben. indez úgy, hogy a fordításról vallott felfogás történetiségét, különösen a tartalmi és formai hűség kérdését illetően fejlődési folyamatként írja le: A műfordítás elméletének egyik sokat vitatott pontja a formahűség kérdése. A tartalmi hűség kérdésében az elmélet sohasem adta fel igényeit, az alaki hűség dolgában sűrűn ingadozik. A magyar gyakorlat az eredeti formának mentül teljesebb átmentése felé fejlődött és fejlődik (kiemelés tőlem V.P.I.) Kardos László mellett Kenyeres Zoltán az, aki ugyancsak fejlődési folyamatként láttatja a fordításról való gondolkodás alakulását a magyar irodalomban. A Nyugat nemzedékét előkészítőnek tartja, olyan generációnak, amely megteremtette az alapot, jelen esetben egy magas szintű irodalmi nyelvet mint eszközt: A modern fordításirodalom [...] első hullámának az volt 21 Szegedy-aszák ihály: Fordítás és kánon. = Kabdebó et al. (szerk.): A fordítás és intertextualitás alakzatai. Anonymus, Bp Szabó Lőrinc: Bevezetés az Örök barátaink I. kötetéhez. = Uő: Örök barátaink. Osiris, Bp. (2002) Uő. Bevezetés a Válogatott műfordítások kötethez. = Örök barátaink. Osiris, Bp. (2002) (kiem. V.P.I.) 24 Vö.: Falus Róbert: Horatius összes versei Opera omnia Horatii. Filológiai Közlöny. 1962/ A magyar műfordítók a század első évtizedében jól megtanulták a jelzőkben való pazar dúslakodást, de az új feladatok ilyesmit nem igényeltek. Az új versek nem sok jelzőt kívántak, hanem inkább azt az egyetlent, amelyet az eredeti vers költője használt, azt az egyetlent de azt mentül hívebben. űfordítóink jól megtanulták a művészi homály gyöngéd effektusait, de az új költészet nem homályt, hanem világosságot kért tőlük. egtanulták a szöveg neuraszténiásan érzékeny remegését, a tónus vibráló és foszforeszkáló nyugtalanságát, de az új vers egészen más kvalitásokat igényelt: higgadt erőt, biztos hangvételt, tiszta vonalvezetést. egtanulták a melankólia gyöngéd borulatait, az enervált, fáradt ritmusokat, a lemondás fájó és puha dallamait, de most sokkal inkább a szenvedély, a bizalom, a férfias elszánás zenéjére volt szükség. egtanulták a gazdag művészi komplikációkat, de a történelem most egyszerűséget kért tőlük. egtanulták, hogyan lehet az eredeti szöveget a fordító egyéniségével átitatni, a fordítást szubjektivizálni, de az új költészet mindezt kevéssé tűrte. Két technika, két stílus, két szemlélet állott itt egymással szemben. (Kardos László: A magyar műfordítás problémái a felszabadulás után. Nagyvilág 1958/ ) vagy 1945 után, a magyar történelemnek szinte száznyolcvan fokos fordulata után a szocializmus építése új feladatokat hozott szellemi életünkben is. [...] A szocializmus építéséhez, a nép szocialista átneveléséhez nélkülözhetetlen volt a műfordítók munkája tolmácsolniuk kellett, tolmácsolni kívánták a szocialista szellemű idegen költőket. [...] Az új költészet, amely tolmácsolásra várt, alapjában különbözött attól, amely műfordítóinknak mintegy nevelőiskolája volt, s amely meghatározta technikai eszközeiket, csiszolta művészi szerszámaikat. Rá kellett jönni, hogy az új költészet merőben új technikai finomságokat, újfajta művészi szerszámokat követel. [...] A műfordító, aki megtanulta, hogy adekvát módon tolmácsolja a ködös érzések bizonytalanságát, a rejtélyesen alakuló és illanó hangulatokat, kissé zavartan állott az olyan költemények előtt, amelyekben nem volt semmi ködös, semmi sem volt rejtelmes, hanem ellenkezőleg: minden szabatosnak és szilárdnak tetszett, mindent átvilágított a tiszta Értelem napja. (Kardos László: űfordításunk mai kérdéseiről. = Uő: Vázlatok, esszék, kritikák. Szépirodalmi, Bp ) 26 Kardos László: A műfordítás kérdései. = Uő: Író, írás, irodalom. agvető, Bp

5 FORDÍTÓI NÉZŐPONTOK A FINN KALVALA AGYAR ÁTÜLTTÉSIBN 81 a jellegzetessége, hogy a költő elsősorban önmagának fordított; arra törekedett, hogy költészetének látóhatárát növelje, eszközeit csiszolja, és az egyéniségét fejlessze a világlíra áramába kapcsolva. A nemzeti művelődés azáltal gazdagodott, hogy e fordító-költők korszerűbbé tették a nemzeti költészet nyelvét, s magukhoz vagyis tulajdonképp a nemzeti művelődés igényeihez hasonították a világirodalom őket vonzó műveit. 27 nnek a szemléletnek konkrét felülvizsgálatára az 1980-as években került sor egy a fordítás elméletével és gyakorlatával foglalkozó tanulmánykötetben. 28 A kötet új megvilágításba helyezi a tartalmi és formai hűség kérdését. Ferenczi László dogmatikusnak nevezi azt az eszmét, hogy magyarra minden hűségesen lefordítható. 29 A tanulmánykötetből kiindulva a hetvenes évek második felére és a nyolcvanas évekre több nézőpont egymás mellett élése a jellemző. Az előző két évtized kizárólagossága, dogmatikussága helyett, amikor a fordítást egyenes vonalú fejlődésként képzelték el, ebben az időszakban megkérdőjeleződik a formai hűség, valamint a fordított művek minőségi javulásának kérdése. Somlyó György tanulmányában a műfordítás (gyakorlat) megközelítési módjának a hagyományát a magyar irodalomban a strukturalista szövegfelfogásból kiindulva vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy a formai és tartalmi hűség szempontja, a többé-kevésbé pontosan körvonalazott hűség helytelen irányba terelheti a fordítókat. 30 Bart István pedig úgy lép túl a tartalmi és formai hűség kérdésén, hogy a mércének új meghatározását adja. Értelmezésében a hűség vagy a mérce nem a két szöveg forrás- és célnyelvi ekvivalenciája a döntő, hanem az azonosságé. Azonosság a célnyelvi irodalom szemszögéből nézve: a fordításnak ennek az anyagilag, tehát nyelvileg, vagyis irodalomról lévén szó, lényegileg is új műnek nem az eredetivel kell azonosnak lennie; ez az azonosság vagy egyenértékűség mindig is csalóka ködkép volt csupán, akárcsak a kiszabásához fabrikált»objektív«mércék. A fordításnak végzete, mi több, létének egyetlen értelme, hogy helyébe lép az eredetinek, azt képviseli a befogadó irodalom képzeteinek és tradícióinak megfelelő módon önmagával kell tehát»azonosnak«lennie. 31 Bár a tanulmánykötetet nem lehet egy szálra felfűzött vagy egyetlen irodalom- és fordításelméleti elvet követő tanulmányok sorozataként leírni, szinte mindegyik tanulmányírót foglalkoztatja a fordított műveknek és a befogadó irodalomnak a viszonya. Vagy úgy, ahogyan Bart Istvánt, amint a fentebbi idézetből is kitűnik, vagy úgy, ahogyan Göncz Árpádot. Olyasfajta szintézis ez a tanulmánykötet, mely egyaránt reflektál az elődök gondolkodásmódjára, ugyanakkor előremutat a kilencvenes évekre is: a fordításnak el kell érnie, vagy legalábbis meg kell közelítenie az eredeti tartalmi-formai szintjét; úgy kell a magunk nyelvéhez hasonítani, hogy e feladatot betölthesse; hogy éljen, hasson, igaz és hiteles legyen a befogadó nyelven. zt megvalósítani irodalmi feladat: a befogadó a mi esetünkben a magyar irodalom feladata. Ha e feladatot a magyar irodalom szűkítsük: a fordítást végző magyar író betölti, akkor a mű a fordítás is betölti a magáét, ami végső soron nem más, mint a magyar irodalom, a nyitott és egyre változó magyar irodalom szolgálata. S ez esetben a 27 Kenyeres Zoltán: Költői műfordításunk negyedszázada. = Uő.: Gondolkodó irodalom. Szépirodalmi, Bp A kötet 1981-ben jelent meg A műfordítás ma címmel. A szerkesztők (Bart István és Rákos Sándor) már az előszóban megjegyzik, hogy a kötet anyagát képező tanulmányok évek óta vártak a megjelenésre. bből kiindulva az 1970-es évek második felétől datálhatjuk a szemléletváltást. 29 Ferenczi László: Adalékok a felszabadulás utáni magyar műfordítás kérdéséhez. = Bart I. Rákos S. (szerk.): A műfordítás ma. Gondolat, Bp Példaként a francia impair sorfajta trocheussal és a pair sorfajta jambussal történő fordítását említi. Vö.: Somlyó György: Két szó között. = Bart I. Rákos S. (szerk.): A műfordítás ma. Gondolat, Bp Bart István: A mérce. = Bart I. Rákos S. (szerk.): A műfordítás ma. Gondolat, Bp

6 82 VARGA P. ILDIKÓ mű keletkezési nyelvétől, keletkezése helyétől és időpontjától függetlenül maga is a magyar irodalom részévé válik. 32 Ugyanez a gondolat visszhangzik a kilencvenes évek fordítással foglalkozó tanulmánykötetében: a fordítás sikerének nem a forrásszöveghez való hűség a feltétele, hanem az, hogy az átköltés képes-e beilleszkedni a célnyelv hagyományába. 33 zzel a megállapítással a hűség problémáját ismét a forrás- és célnyelvi befogadó, olvasó ekvivalenciájának kérdéskörébe utalja vissza. A forrás és a célkultúra közti dialógus a fordítás folyamatában jelentkezik, mely a megértéssel és az interpretálással kezdődik, majd a kész szöveg és a célnyelvi olvasó közti befogadási folyamat dialógusában folytatódik. zt pedig szintén a megértés és az interpretálás alakítja. Gadamer szavaival élve: inden fordítás, még az úgynevezett szó szerinti visszaadás is, egyfajta interpretáció. 34 Szegedy-aszák még tovább megy: a fordítás voltaképpen nem egyéb, mint egyfelől az értelmezésnek, másrészt a szövegközöttiségnek, sőt a legtágabb értelemben vett idézésnek sajátos esete. 35 A szövegközöttiség és az idézés fogalmainak a bevezetése a két szöveg (forrás- és célnyelvi) viszonyának a rétegzettebb vizsgálatára készteti a fordítással foglalkozókat. Bár Józan Ildikó megjegyzi, hogy az intertextualitás meghatározásai vagy fogalomtörténeti előzményei alapján nehéz a műfordítás és az intertextualitás között valamiféle viszonyt feltételezni, a rifaterre-i intertextualitás-meghatározás közelebb hozza e két fogalmat egymáshoz. 36 Rifaterre értelmezésében az intertextuális viszony a befogadás függvénye: az intertextualitás az a jelenség, amelyben az olvasó egy mű és az azt megelőző vagy követő más művek között fennálló összefüggéseket észleli. 37 bből kiindulva pedig: a fordítás olvasását nyilvánvalóan irányítja ez a fajta intertextuális előfeltevés, hiszen ha más nem is, de a megjelenés körülményei, az eredeti szöveg költőjének neve, esetleg az eredeti cím, az esetleges fordításkötetben való megjelenés mindenképpen elegendő irányadó jele az intertextualitásnak. 38 A fordításokban ezen túlmenően is találkozhatunk intertextusokkal. Különösen olyan művek esetében, melyeket egy célnyelvre többször is lefordítottak. Az újabb fordításokban fellelhetőek a régebbiek jól sikerült sorai, kifejezései stb. Az ilyesfajta átvétel sokat elárul a fordítóról, akárcsak az, hogy mennyire tudja felvállalni a kölcsönzést. setünkben Vikár Béla az, aki bár átvesz Barna Ferdinánd szövegéből szavakat, sorokat, konkrétan nem utal erre sem az előszóban, sem pedig a fordításról írt műhelytanulmányában. Vele ellentétben Nagy Kálmán, Rácz István és Szente Imre is cikkekben, tanulmányokban és a fordítások előszavaiban is utalnak arra, hogy elődeik jó/jobb megoldásait kamatoztatták. 2. Nagy Kálmán, Rácz István és Szente Imre Kalevala-fordításának összehasonlító elemzése Az összehasonlítás célja annak a vizsgálata, hogy a fordítók milyen mértékben alkalmazkodtak az általuk felvállalt elvekhez, és hogy az a poétikai és fordítói hagyomány, amelyben a fordítások születtek, hogyan hatottak a fordítói koncepcióra és ezen keresztül a végtermékekre: a magyar Kalevalákra. 32 Göncz Árpád: A fordítás helye és feladata a magyar irodalomban. = Bart I. Rákos S. (szerk.): A műfordítás ma. Gondolat, Bp Szegedy-aszák: i. m Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat, Bp Szegedy-aszák: i. m. 36 Józan: i. m Idézi uo Uo. 136.

7 FORDÍTÓI NÉZŐPONTOK A FINN KALVALA AGYAR ÁTÜLTTÉSIBN 83 Az összehasonlítás alapjául az eposz első húsz sorát, Väinämöinen születésének és a kantele elkészítésének epizódját emeltem ki A fordítás mint átváltási műveletek sorozata Az átváltási műveleteket a szakirodalom sokféleképpen osztályozza a végrehajtott műveletek célja, oka, szintje, módja stb. szerint. A továbbiakban Klaudy Kinga osztályozását követem az elemzésben. A lexikai és grammatikai átváltási műveleteken keresztül, valamint ezek kapcsán a tanulmány első részében vázolt fordítástörténeti paradigmák hatását vizsgálom az utolsó három magyar Kalevala-fordításban. Klaudy osztályozásában a lexikai átváltások a következők: 1. jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás); 2. jelentések bővítése (generalizálás); 3. jelentések összevonása; 4. jelentések felbontása; 5. jelentések kihagyása és betoldása; 6. jelentések áthelyezése; 7. jelentések felcserélése; 8. antonim fordítás; 9. teljes átalakítás; 10. kompenzálás. A grammatikai átváltások: 1. grammatikai konkretizálás és generalizálás; 2. grammatikai felbontás és összevonás; 3. grammatikai kihagyás és betoldás; 4. grammatikai áthelyezések; 5. grammatikai cserék. 39 A grammatikai átváltási műveletekre a finn és a magyar nyelv grammatikai rendszerének különbségei miatt van szükség. Bár esetünkben rokon nyelvekről van szó, és a grammatikai rendszer igen nagy hasonlóságot mutat, amint majd látni fogjuk, a finn nyelvnek bizonyos esetekben a magyarnál szintetikusabb volta miatt a fordítók kénytelenek átváltási műveleteket alkalmazni Az eposz formai sajátosságai A Kalevala formai sajátosságai közé tartozik a paralelizmus, az alliteráció és a kalevalai ritmus. A kalevalai dalokat ketten adták elő, egymással szemben ülve, egymás kezét fogva. bből az előadásmódból fakad a paralelizmus vagy gondolatritmus. Szinte kivétel nélkül két sor alkot egy egységet: a második sor szinonimákkal és csak árnyalatnyi különbséggel ismétli az első sorban levő gondolatot. Új gondolatot nem közöl. Az alliteráció tekintetében a magyar fordítóknak nehéz dolguk lehetett, hiszen a magyar nyelv hangrendszere, különösen ami a mássalhangzókat illeti, sokban különbözik a finn nyelvétől. A finn irodalmi nyelvből hiányoznak a következő hangok: c, cs, d (csak ragozott szóban fordulhat elő, a szó belsejében), dz, dzs, f, g, gy, ly, ny, s, ty, z, zs. Vagyis szókezdő helyzetben 39 Klaudy: i. m

8 84 VARGA P. ILDIKÓ eleve kevesebb mássalhangzó fordulhat elő, mint a magyarban. Dolgukat nehezítette az is, hogy az eposz alliterációi nem csupán a szavak első hangjára vonatkoznak, hanem az első, a második, sőt néhol a harmadik hang is azonos. Közvetetten bár, de a formai sajátosságokhoz sorolhatóak az állandó jelzők is. Az eposz három főhősének, Väinämöinen, Ilmarinen és Lemminkäinen jelzőinek vizsgálata különösen fontos. Väinämöinen jelzője, a vaka vanha alliterál is a hős nevével. zért is választotta Rácz István és Szente Imre a vénséges vén, illetve a vének véne kifejezéseket. A vaka igazmondó, derék, komoly jelentésű melléknévhez Szente megoldása közelebb áll, mivel a vének véne inkább sugall bölcsességet és komolyságot, mint Rácz vénséges vén kifejezése. Nagy Kálmán derék öreg szószerkezettel fordítja az állandó jelzőt, 40 ami ugyan nem alliterál az öreg melléknévvel vagy a hős nevével, de pontosan kifejezi a szerzői szándékot. Ilmarinen állandó jelzője a legproblémátlanabb mindegyik közül: seppo kovács. indenik fordítás megtartja a hős foglalkozására utaló jelzőt, Rácz a vasverővel váltogatja. Lemminkäinen jelzője ugyancsak alliterál a hős nevével: lieto. A melléknév jelentése könnyűvérű, léha. z utóbbi kínálja önmagát a fordítónak. Nagy és Szente él is a lehetőséggel. Rácz megoldása könnyűkedvű fedi a lieto jelentését, de furcsa, hogy éppen Rácz István, aki mindenekelőtt az alliterációkat tartotta szem előtt fordításában, 41 nem a léha szót választja. A kalevalai ritmus a trochaikus sorokra épül. A többnyire nyolc szótagból álló sorok (az eposzban vannak kilenc és tíz szótagból állóak is) a magyar 2 4-es felbontású, hangsúlyos verselés alkalmazására csábította a fordítókat, különösen a második Kalevala-fordítót, Vikár Bélát. A finn trochaikus sorból azonban hiányzik a cezúra, ami a hangsúlyos magyar verselésnek állandó velejárója. A 20. század második felében ez volt az egyik ok, ami az újrafordítás kérdését felvetette. 42 zért is válhatott a formai hűség Nagy fordításának központi kérdésévé. Az utolsó két fordítás az őket megelőzőektől különösen tipográfiájukban különbözik. Rácz István a hatvanas és hetvenes évek finn Kalevaláinak mintájára többnyire tizenhat szótagos sorokból építi fel eposzát. A gondolatritmus összetartozó sorait ugyanis nem egymás alá, hanem egymás mellé írja. Így sikerül elkerülnie a paralelizmusból fakadó sorvégi rímeket, ugyanakkor természetszerűleg nála található a legtöbb belső rím. Szente Imre még tovább megy. Az ő Kalevalája prózaszerű. Folyamatos szöveg, mégsem próza. egtartja ugyanis az eposzra jellemző trochaikus lejtést Az előhang Az eposzi előhang az éneklésre való rákészülésről szól, arról a pillanatról, amikor a dalos társat keres az énekléshez. Örömteli rákészülés ez annak ellenére, hogy már itt felbukkan a nyomorúságos, puszta északi táj képe. A finn eposzban nem találunk olyasfajta hősi harcokat, mint a homéroszi eposzokban. A Kalevala a szó hatalmáról, varázserejéről mesél. Az előhang tulajdonképpen összefoglalva tartalmazza mindazt, amit a szerkesztő Lönnrot elgondolt össze- 40 Érdekes fordítástörténeti adalék, hogy a Kalevalából elsőként fordító Reguly Antal ugyanezt az állandó jelzőt használja. 41 Vö.: Rácz: i. m Nagy Kálmán legalábbis ezzel is indokolja fordítási szándékát. L. Nagy Kálmán: Néhány szó a Kalevaláról. Igaz Szó, 1967/ Ugyanakkor az újrafordítást elkezdő Képes Géza a verselés tekintetében Vikár Béla nyomdokait követi.

9 FORDÍTÓI NÉZŐPONTOK A FINN KALVALA AGYAR ÁTÜLTTÉSIBN 85 gyűjtött anyaga kapcsán. A dalos előszava című népi éneket a homéroszi eposzok analógiájára illesztette be a Kalevalába. 43 Az éneklésre való rákészülődés pillanata fogalmazódik meg tehát az eposz első húsz sorában. ár az első sor tekee mieli kedve támad szószerkezete örömteliséget sugall. Nagy Kálmánt kivéve mindegyik fordítónál ez szerepel az első sorban. A közöttük levő különbség egyegy utalószó, határozószó betoldásából adódik, és az alliterációk mennyiségéből: Imhol kedvem kerekedett, eszemben gondolat gerjedt (RI), Kerekedik arra kedvem, mind azt forgatom fejemben (SzI). Alliterációk tekintetében Rácz és Szente jár elöl. 44 A finn szövegben a minun birtokos esetű személyes névmás is megjelenik. agyarul részeshatározó esetben levő személyes névmás alkalmazása lenne természetes: nekem kedvem támad. Nagy Kálmán az ént teszi grammatikai áthelyezéssel rejtett alannyá: gondolkodom. zzel az igével sajnos éppen az éneklésre való készülődés örömtelisége vész el. A kedvem támad szószerkezet nála csak a harmadik sorban jelenik meg: Kedvem támadt énekelni,/ jó szívvel beszédbe fogni,/ népünk versét mondogatni,/ régiek dalát dalolni. zzel a megoldással azonban sikerül megteremtenie a természetesebb átmenetet a következő sorok főnévi igeneveihez. A finn nyelvben a főnévi igenévnek több formája is van. Átmeneti szófajként kifejezhet akár cselekvést is, és a hozzá kapcsolt birtokos személyjelen keresztül utalhat a személyre, esetünkben lähteäni, saa ani, ahol a -ni első személyű birtokos személyjel. A finn nyelvben gyakran használt főnévi igeneves forma a 3. infinitívusz, melyhez helyhatározóragok kapcsolódhatnak: laulamahan, suoltamahan, sanelemahan. zt az alakot magyarra (személyjeles) főnévi igenévvel fordítják, ahogyan Nagy, Rácz és Szente is teszi: énekelni, mondogatni, dalolni (NK), énekelni, mondani, regélni (RI), énekelni, dalolni (SzI). A finn nyelvnek a magyarnál szintetikusabb jellegére mutat a birtokos személyjellel ellátott passzívumos particípium partitívuszos (részelő esetben levő) formája. zzel egy időhatározós mellékmondatot lehet egyetlen szóba sűríteni: yhtehen yhyttyämme = sen jälkeen kun yhyimme yhtehen (az után, hogy mi összegyűltünk); kahta alta käytyämme = sen jälkeen kun me kävimme kahta alta (az után, hogy mi kétfelől jöttünk). Szente Imre határozói igenévvel próbálja megtartani a finn szöveg sűrített szerkesztésmódját: együttlétre egybegyűlve, kétfelől közel kerülve sikerrel. A többiek jelentés- és grammatikai felbontáshoz folyamodnak, a kifejtett mellékmondatos formát használják. Nagy Kálmán a most határozószóval egyidejűséget feltételez a fő- és mellékmondat között: mert most megint összegyűltünk,/ megérkeztünk messze földről (NK). Ha a forrásnyelvi szöveg egyidejűséget fejezne ki, akkor a particípiumos forma helyett egy 2. infinitívuszos formát találnánk: yhyessämme és käy essämme. Nagy hű fordítói elveihez, miszerint ő egyszerű, köznyelven írt Kalevalát kíván az olvasók elé tenni. Fordításában a veikkoseni és kasvinkumppalini az 1970-es évek köznyelvének megfelelő jó barátom és gyermekkori társam. Rácz István a hű pajtásom mellett a hangulatában archaikusabb vélem serdült vérem szószerkezetet is használja. Szente Imre ugyanígy jár el: fivérem és vélem ëgyívású vérëm. Ugyancsak a problémás szavak sorába tartoznak a sukuvirttä nemzetség, törzs, atyafiság, család + ének, dal és lajivirttä faj, fajta, osztály + ének, dal. ind az öt fordításban másmás megoldást találunk. Nagy Kálmán az 1960-as és az azt követő évtizedek Romániájában 43 Vö.: Kaukonen Väinö: A Kalevala születése. Gondolat, Bp Lisztóczky László kimutatása alapján betűrímekben Rácz és Szente fordítása nem csupán az előző fordításokat, hanem magát a finn eposzt is túlszárnyalja: ha összehasonlítjuk a finn eredeti és az öt teljes magyar fordítás (sorrendben: az eredeti, Barna Ferdinánd, Vikár Béla, Nagy Kálmán, Rácz István és Szente Imre fordítása) allliterációinak adatait, a következő eredményt kapjuk: a második ének első száz sorában 80, 21, 56, 56, 100, 194, a negyedik ének második száz sorában 83, 19, 43, 51, 99, 137, a kilencedik ének első száz sorában 80, 23, 54, 67, 100, 174 betűrímes szót találunk. Lisztóczky László: A csodaszarvas a Kalevala erdejében. Pallas, Gyöngyös

10 86 VARGA P. ILDIKÓ talán leggyakrabban használt szavát iktatja be: népünk versét mondogatni,/ régiek dalát dalolni. Rácz és Szente megoldása eposzibb hangulatot teremt az eddigieknél. Nagyon jól ráéreztek arra, hogy a nemzetség, nemek és nép dalai, éneke és nótái helyett jelentésfelcseréléssel szerencsésebb az ősi mondák, régi regék (RI) vagy a régvalók és ősi dolgok szószerkezetek használata Väinämöinen születése A Kalevala mitológiai értelmezése szerint Väinämöinen, Ilmarinen és Lemminkäinen félistenek. gyes helyzetekben emberként viselkednek, máskor akár csodákat is képesek tenni. Például Väinämöinen a kantele megszólaltatásakor és Joukahainen legyőzésekor vagy Ilmarinen a szampó kovácsolásakor. Väinämöinen születésének története a hős isteni mivoltát hangsúlyozza. Természetfölötti módon jön a világra. rre utalnak a bevezető sorok is: yksin meillä yöt tulevat,/ yksin päivät valkeavat. Nagy Kálmán és Rácz István pontosan követi ezt a szerkesztésmódot. A finn és a magyar szövegekben ezt a két sort a velük hasonlítói viszonyban levő, Väinämöinen születését elmondó sor követi: maga érkezik az éjjel,/ maga virrad ránk a nappal;/ egymaga jött Väinämöinen (NK), magától szállt ránk az éjjel, magától virrad a nappal,/ magától született Vejnő (RI). Szente Imre nem követi a forrásnyelvi szöveg egyszerű szerkezetét. Talán monotonnak találta a háromszor is sorkezdő helyzetben levő yksin határozószót. Bár az általa választott prózaszerű szövegtördelési móddal is a monotóniát kívánta elkerülni, mégis szükségét érezte jelentésáthelyezéshez folyamodni: ëgymagában jő az este, hajnal jötte is magános. Nagy Kálmán a maga szónak az egymaga szóval való felcserélésével hidalja át a szóismétlést. A világrajövetelt a finn szövegben két ige jelzi: syntyi született és ilmestyi megjelent. z utóbbi ige fontosságára Nagy Kálmán nagyon jól ráérzett. Nem is használja a születik igét: egymaga jött Väinämöinen,/ [ ] anya-méhéből világra,/ Ilmatar anyától termett. Rácz István használja ugyan a születik igét, de úgy, hogy az előbbi fordításában a magától határozószó áll az ige előtt. Szente Imre pedig az így születëtt Väinämöinen sorral és a magános jelzővel nem az önerőből születő hőst ábrázolja, hanem a magárahagyottat. Szente értelmezése, az eposz utolsó epizódját tekintve, helytálló lehet, azonban úgy gondolom, hogy Lönnrot célja itt az első énekben éppen Väinämöinen természetfelettiségének az ábrázolása volt. A következő problémás szó az ikirunoja, mely szóösszetétel magyarul örök költő -t jelent. zt egyetlen összetett szóval lehetetlen magyarra fordítani, jelentésbővítésre van szükség: örök idők énekese (NK), az örökké dicső dalos (RI), minden énëkësëk éke (SzI). Väinämöinen egyik legfőbb foglalkozása az éneklés. Énekléssel/éneklésben győzi le Joukahainent, énekléssel altatja el Pohjola népét a szampó visszaszerzésekor, énekléssel boldogságot és békességet teremt Kaleva földjén. z pedig túlmutat az örök költő szószerkezeten. Nagy Kálmán megoldása nagyon jól beleillik az eposzi hangulatba. Rácz István az alliteráció kedvéért toldja be a dicső melléknevet. Szente Imre megoldásához a Kalevala történelmi értelmezése nyújthat támpontot. szerint Väinämöinen nem istenség vagy félisten, hanem a finn törzsek egyik vezére lehetett: legjobb az énekesek között. A szülőanya Ilmatar: az ilma levegőt jelent, a -tar pedig nőnemet jelölő főnévképző. A tulajdonnévnek a használata a forrásnyelvet nem ismerők számára semmiféle jelentéstöbbletet nem hordoz. zért folyamodik Rácz István a gondolatpárhuzam második részében konkretizáláshoz: áldott Ilmatár anyától, levegőég leányától (RI). Nagy és Szente fordításaiban csupán az Ilmatar tulajdonnév szerepel, megfosztva az olvasót attól a lényeges információtól, hogy Väinämöinen anyja levegőég leánya, tehát ő maga is természetfölötti lény. mellett pedig

11 FORDÍTÓI NÉZŐPONTOK A FINN KALVALA AGYAR ÁTÜLTTÉSIBN 87 Szente Imre az eposz teljes fordítására oly jellemző módon a magyar kultúrkörben ismert Kisboldogasszonnyal azonosítja Ilmatart: Kisboldogasszony-anyátul, istenáldott Ilmatartul. A keresztény katolikus hagyományban Boldogasszony maga Szűz ária, Jézus anyja. A agyar katolikus lexikon a következőképpen határozza meg a Boldogasszony fogalmát: Nagyasszony, Boldogságos Szűz ária neve a nép ajkán. Történelmünk folyamán lassan a Nagyaszszony, ill. a Kisasszony megszólítás helyére lépett. Krisztus anyja nevét ugyanis, a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király. A agyar néprajzi lexikon pedig a következőképpen: feltehetőleg ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz áriára alkalmazták. A katolicizmus hatására az átlagbefogadóban elhomályosult Boldogasszony pogány kori istenség-asszony eredete. Boldogasszony kettős természetével valamikori pogány istenségasszony, most Szűz ária a fordító is tisztában van: Kétségtelennek tűnik, hogy a Szűz áriára átruházott Boldogasszony nevezet a pogány ősvallás egy jótékony természettündérének járt ki eredetileg. 45 Szente magyarázatában éppen e kettősség miatt helyénvaló és a Kalevala szelleméhez illő 46 ennek használata. Áttételesen tehát ez valamilyen Väinämöinen Jézus Krisztus analógiára utalhat. z az értelmezés véleményem szerint félreértelmezése az eposznak, hiszen ezáltal az 50. ének arjatta-epizódja kérdőjeleződik meg. Lönnrot az eposz összeszerkesztésekor a keresztény elemeket megpróbálta teljességgel kiküszöbölni. Szinte egyetlen kivétel az utolsó ének, ahol a szűz arjatta gyermeket szül, aki később átveszi Väinämöinentől a hatalmat. A Kalevala történelmi értelmezése szerint pedig az 50. ének a finn történelemnek a hőskorszak-kereszténység felvétele fordulópontját magyarázza A kantele A kantele készítésének négy sora a finn népi hangszernek mint reáliának (kantele) a megjelenése miatt lehet tanulságos. Az első és a második teljes magyar fordítás megjelenésekor a kantele szó és az általa jelölt tárgy nem volt ismert a magyar olvasóközönség előtt. Az eposz első két fordítójának, Barna Ferdinándnak és Vikár Bélának tehát két lehetősége volt: használni a kantele szót és konkretizációval magyarázni a jelölt tárgyat vagy analógia alapján a magyar kultúrkörben ismert húros hangszerrel helyettesíteni a szót. A fordítók az utóbbi megoldást választották. Barna a koboz és a lant szóval: Halcsont koboz készülhetne, Vikár pedig a hárfával és a lanttal helyettesíti a kantelét: Halcsontbeli ékes hárfa. Nagy, Rácz és Szente már könnyebb helyzetben volt, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években már eléggé ismertté válhatott a szó jelentése, különösen a finn népköltészetet kedvelők számára. 47 indhárom fordító használja a kantele szót, ugyanakkor, Nagy Kálmán kivételével: halcsontos kantele lenne, élnek a konkretizáció lehetőségével is: Bizony kitűnő kantelét lehet e csontból csinálni, ha van, aki tudja titkát, hogy csinálhat halcsont hárfát. (RI); Lëhetne pedig belőle csukacsontos kantëlécska, készítője hogyha volna, csinálója csontkoboznak. (SzI). Szente, aki fordításában végig arra törekedett, hogy minél több célnyelvi kultúrához tartozó fogalmat használjon, és ezen analógiák 48 beillesztése révén sokszor erőltetetté válik fordítása, ebben az esetben jól ráérez a gondolatpárhuzam adta lehetőségre. 45 Szente Imre: urópa és az elsüllyedt Atlantisz. = Határtalan hazában. zredfordulós töprengések. ke, Stockholm Uo. 47 A finn népköltészet lírai dalaiból készült válogatás címe Kanteletar, mely Bán Aladár és Rácz István fordításában is napvilágot látott. 48 Pl. Hiisi, pokolnak szarvasa csodaszarvas vagy az előző alfejezet Ilmatar Boldogasszony analógiája.

12 88 VARGA P. ILDIKÓ Összegzés Az utolsó három Kalevala-fordító az eposz egy-egy formai sajátosságát emelte ki. Nagy fordításában a paralelizmusok lettek igazán fontosak. Amit mások monotóniának véltek, abban ő a változatosságot, a belső ritmust kereste. Rácz István az alliterációkban vélt rátalálni az eposz titkára. Szente Imre pedig részben visszatérve a Vikár Béla-i hagyományhoz, a domesztikálást tartotta legfontosabbnak. De nem a formait, hanem a tartalmit. Az eposz szellemiségét próbálta a célnyelvi kultúrához igazítani. Nagy Kálmán köznyelven megszólaló Kalevalája az ötvenes és hatvanas években már-már dogmatikussá vált formai hűségét próbálta megvalósítani. Több mint fél évszázaddal Vikár Béla fordítása után az újrafordítást felvető legfőbb okok egyike az 1909-ben megjelent fordítás nyelvének az elavulása volt. Vikár végrímes és felező nyolcas sorokban megszólaló Kalevalája nagyon jól beleillett korának poétikai felfogásába: domesztikált fordítása a 20. század elejének befogadói ízlését tartotta szem előtt. Azonban az 1960-as évek fordítói elveinek nem felelt meg. Rácz és Szente a magyar kultúrkörtől földrajzilag távol él(t) és alkot(ott): Helsinkiben és Stockholmban. Számukra az eposz újrafordítása személyes kihívás volt, bizonyítási vágy: hogy agyarországtól távol élve még mindig tudnak magyarul. gyvalami azonban mindhárom fordításban közös: a fordító egyéni olvasata, melyen keresztül mi, olvasók közelebb kerülhetünk a Kalevalához. Considerations on the Hungarian Translations of Kalevala. The first Hungarian translation of Kalevala was the achievement of Ferdinánd Barna in This was followed by the translations of Béla Vikár (1909), Kálmán Nagy (1972), István Rácz (1976) and Imre Szente (1987). The study is dealing with the comparative analysis of the last three Hungarian Kalavala translations. The first part contains a review on the Hungarian literature treating the problems of translation, while the second compares the mentioned translations on the basis of three selected sections.

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Doktori disszertáció tézisei. Wertheimer Gábor. Hemingway magyar fordításai és magyarországi fogadtatása

Doktori disszertáció tézisei. Wertheimer Gábor. Hemingway magyar fordításai és magyarországi fogadtatása Doktori disszertáció tézisei Wertheimer Gábor Hemingway magyar fordításai és magyarországi fogadtatása Budapest 2008 I. Az értekezés Ernest Hemingway néhány kiemekedő művének magyar fordításait vizsgálja

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI KRITIKA A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI O. I.-nak Csorba Győző (1916 1995) a kortársi kritika szerint a Nyugat harmadik költőnemzedékének tagja, s nevét Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes,

Részletesebben

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor:

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor: 1. Milyen szófajúak az alábbi szavak? olvasva szépség hihetetlen forr leírt (szöveg) ott győri rögtön nézelődő hivatkozván 2. Írjad le helyesen az alábbi szavak melléknévképzős származékait! Arany János

Részletesebben

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása A dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában

Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában Document4 09/7/31 11:42 AM Page 43 OLVASÁSPEDAGÓGIA GOMBOS PÉTER Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában Aligha kell felmérésekkel alátámasztani,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság

Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság 1 Horváth Beáta Csoportkultúra, egyéni kultúra és nyilvánosság - Az osztályközösség mint új pedagógiai színtér - Az oktatás és a tömegkommunikáció megítélése, elméleti megközelítéseik, illetve az ezeket

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

Érzelmes utazás Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Babits és az antikvitás 587

Babits és az antikvitás 587 RITOÓK ZSIGMOND BABITS ËS AZ ANTIKVITÁS ODYSSEUS ÉS A SZIRÉNEK Talán nem kell külön kiemelnem, hogy Babits és az antikvitás viszonyának kérdése nem meríthető ki egy rövid előadás keretében, hiszen az antikvitás

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. 1. szept. 16. 2. szept. 23. 3. szept. 30. 4. okt. 7. 5. okt. 14. 6. okt. 21. 7. nov. 4. 8. nov. 11. 9. nov. 18. 10. nov. 25. 11. dec. 2. 12. dec. 9. 13. dec.

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online. KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető 1.1. Az óvoda adatai

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető 1.1. Az óvoda adatai TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 1.1. Az óvoda adatai 2. Helyzetkép 2. 1. Gyermekképünk 2. 2. Óvodaképünk, jövőképünk 2. 3. Pedagógusképünk, küldetésünk 2. 4. Az óvoda személyi feltételei 2. 5. Az óvoda tárgyi

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 1 Az ismeretlen nyelv (1970), ford. Miklós Pál, in uő, Válogatott írások, Budapest, Európa, 1976, 241. Bevezetés

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA A Magyar Tudományos Akadémia textológiai bizottságának közremûködésével összeállította PÉTER LÁSZLÓ A Függeléket KULCSÁR PÉTER (latin) KOVÁCS ILONA (francia)

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.

Részletesebben

A soha nem is volt -ról,

A soha nem is volt -ról, A soha nem is volt -ról, még egyszer 108 Művelődési életünk mindennapjaiban, mint ismeretes, évtizedek óta vissza-visszatérő dilemma, hogy van-e vajdasági magyar irodalom. Nemrégiben A mások közelsége

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

A Matúra klasszikusok könyvsorozat tipográfiai elemzése

A Matúra klasszikusok könyvsorozat tipográfiai elemzése ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet A Matúra klasszikusok könyvsorozat tipográfiai elemzése Hamvai Kinga Rózsa* *Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány

Részletesebben

6. óra TANULÁSI STÍLUS

6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész

A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész Petőfi S. János Benkes Zsuzsa A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész Analitikus szövegmegközelítésről akkor beszélünk, amikor az elemzést nem készítik elő

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN KÓS KÁROLY A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN A néprajz legrégibb, de máig alapvető módszere és a kutatás minden további lépésének kiindulási alapja a néprajzi jelenségek leírása. A leírás fogalmába beleértődik

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben