ANNAK, AKI KOMOLYAN GONDOLJA. Tartalom 2008/1

Átírás

1 Tartalom I M P R E S S Z U M Hírhullám - Épületgépeszeti szaklap - ISSN A lap alapítója: DUNAFERR Épületgépészeti és Kereskedelmi Rt. A lap kiadója: D-ÉG Dunaújváros Kft. Fôszerkesztô: Diczházi Attila Felelôs szerkesztô: Rivnyák József, D-ÉG Zrt. vezérigazgató Tervezôi rovat: dr. Csoknyai István, egyetemi docens, BMGE EU rovat: L. dr. Rédei Mária, egyetemi docens, ELTE Jogi rovat: dr. Kerekes Anikó, MAKSZOE elnök Tervezôszerkesztô: Mátis Bálint Nyomdai munkák: Prospektus Nyomda, Veszprém Felelôs vezetô: Szentendrei Zoltán Megjelenik havonta példányban A lapkiadó szerkesztôségének címe: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út hrsz. 1566/52 Tel.: (25) ; Fax: (25) A D-ÉG Zrt. honlapja a címen érhetô el. Információ: 06/ I M P R E S S Z U M Hírhullám - Kereskedelmi információk Országjárás Pontról Pontra Mészáros Épületgépészeti Szolgáltatóház, Marcali 6 Legionella baktériumfertôzés a mesterségesen elôidézett betegség 8 Vállalkozás szerviz XVII. 24 Szerelôknek Annak, aki komolyan gondolja 1 Tervezôi rovat Divatos termék-e a kondenzációs kazán? 12 Hírek a Mûegyetemrôl 16 EU rovat Változó perspektívák az egész világra kiterjedô képességek kérdésében Jogi rovat A belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások 20 Szórakozás, kultúra Filmajánló 22 Könyvajánló 22 A filmtörténet gyöngyszemei 23 Rejtvény 23 ANNAK, AKI KOMOLYAN GONDOLJA A gáz árának folyamatos emelkedése miatt egyre több felhasználó keres alternatív, olcsóbb fûtési megoldást. A D-ÉG Zrt. az ilyen igények kielégítése érdekében a tavalyi évben megkezdte a D-ÉG szilárd tüzelésû kazánok forgalmazását. Az üzemeltetés tapasztalatairól elsôként Veress Józsefet, a D-ÉG Thermo-Star Kft. szolnoki áruházának vezetôhelyettesét kérdeztük meg. - Véget ért az elsô olyan fûtési idény, amelyet a D-ÉG szilárd tüzelésû kazánnal fûtött végig. Megérte ezt a kazánt választania? - Igen. Tavaly októberben vásároltam egy D-ÉG vegyes tüzelésû kazánt. Bár a piaci kínálat bôséges, ezt választottam, kiváló tulajdonságai miatt. Vegyük ezeket sorra! A D-ÉG kazánt úgy alakították ki, hogy szolid felépítése mellett egy keskeny helyen elférjen. A tûztere meglehetôsen nagy mintegy 50 kilogramm fa elfér benne, kisebb rönkfákkal, illetve hulladék fával is lehet benne tüzelni. A vásárlásnál a leglényegesebb érv e kazán mellett az volt, hogy ebben egy olyan vízrostélyt helyeztek el, amire a fának a parazsa felül. Ezáltal nem csak a fának a lángja melegíti a vizet a fûtési rendszerben, hanem amikor az már elszunnyadt a vízrostélyon lévô parazsa is, tehát annak sem vész el az ereje, energiája. Érdemes odafigyelni a kéményre is. Az ideális mûködés érdekében olyan kéménybe kell kötni a kazánt, ami megfelelô huzatértékeket képes biztosítani. 1

2 Amennyiben ez nem megoldott, a kazán belseje kátrányosodni fog. Persze, ez minden szilárd tüzelésû kazánra igaz. - Minden szabványos kéményhez csatlakoztatható, legyen az akár igen régi építésû? - Természetesen. Ha nagyobb a kémény, és erôsebb a készülék huzata, az nem jelent problémát, mert a kazán kéménycsatlakozóján egy állítható huzatszabályozót helyeztek el, így a hô nem távozik feleslegesen a kéményen keresztül. Mindemellett a kazán hamuzó ajtaján elhelyeztek egy szellôzô ajtót is, amit egy zsanérral láttak el. A készülék tetején, a jobb oldalon található egy csôcsatlakozás, amibe sok más kazántípustól eltérôen egy további huzatszabályozót lehet beépíteni. Ez a megfelelô hôfoknál nyit-zár, a szellôzô ajtóhoz csatlakozva fojtja az átmenô huzatot, a levegô utánpótlását, és a fa nem lobban el, így a hatásfok az ideálist közelíti. A választásnál még a kazán mellett szólt az is, hogy az esztétikus burkolat alatt salakgyapot szigetelés rejtôzik, ami nem engedi meg, hogy a hô a kazánházba távozzon, hanem arra készteti a kazánt, hogy a hôt a csôvezeték felé adja le. A berendezéssel az elsô fûtési idény tapasztalatai alapján nagyon meg vagyok elégedve: energiatakarékosan mûködött, és a szabályozása is könnyû volt. -Milyen tüzelôanyagot használt? - Fôleg gyümölcsfát, a családi gyümölcsösbôl, illetve hulladék fát. A kazánba centiméteres fadarabokat is el lehet helyezni, és a fa tökéletesen elég benne, tehát hamuvá válik, nem szenesedik el. - Nagyobb fûtôértékû anyaggal is próbálkozott? - Mást nem próbáltam ki, a gyümölcsfa és a hulladék fa adott volt. Ajánlani tudom hozzá például a fabrikettet, de minden olyan tüzelôanyag is megfelelô, amely a rostély másfél, két centiméteres hézagain nem esik le. - Központi fûtést üzemeltet a kazánnal? - Igen, nyolc radiátorral, illetve a kazán mivel a teljesítménye 35 kw még egy kisebb fóliasátrat is ellát. - És tökéletesen mûködik? Nem merült fel esetleg probléma ott, hogy egy gázkazán által üzemeltetett központi fûtési rendszerben más az elôremenô és a visszatérô víz hômérséklete? - Tökéletesen mûködik, nincs vele semmiféle gondom. A vízhômérséklettel nincs probléma, azt a berendezéshez csatlakoztatott Honeywell huzatszabályozó a kívánt határokon belül tartja. De tudni kell, hogy a vegyes tüzelésû kazán hôleadásának a szabályozása eltér a gázkazánétól. A vegyes tüzelésû kazánnál befolyásoló tényezô a fa mennyisége és minôsége. De ha a kazánt ésszerûen rakják meg, és a huzatszabályozót megfelelôen állítják be, akkor a kazán a kívánt hômérsékletet precízen tartja. - A kazán gépkönyvében olvasható egy-két tanács az üzemeltetéshez. A tapasztalatai alapján mire kell odafigyelni a használat során? - A gyártó elôírásait természetesen figyelembe kell venni. A kazán tetején lévô, fél colos csonkhoz mindenképpen javaslom egy auto- 2

3 mata vagy mechanikus légtelenítô beépítését. A kazán ugyanis nem szögletes, hanem egy anyagból hajtott, búbos kialakítású, és mivel a kivezetô csonkok hátul vannak benne, ott megszorulhat a levegô. Szükséges még biztonsági szelepeket is elhelyezni rajta, hogy ha egy gázkazánnal együtt üzemel, idôben le tudjon oldani a rendszer. - Mi a helyzet a tisztítással és a karbantartással? - Ez nagyon könnyen megoldható. A kazánban három táskát helyeztek el, ahol a füst megfordul. Egy kivehetô csapóajtón át a hozzátartozó kaparókkal a kazán igen könnyen tisztítható. - Milyen elônyei elônyeit és hátrányait tudja kiemelni az öntöttvas kazánokkal összevetve? - Hajdanán hagyományos felépítésû, csehszlovák öntöttvas kazánt is használtam. Az öntöttvas kazánok hiányossága általában a D-ÉG kazánnal szemben az, hogy nincs lehetôség a vízrostély kialakítására, így több hô vész kárba. Mellesleg az öntöttvas kazán inkább a széntüzelésnél használható jó hatásfokkal: fatüzeléshez, illetve hulladék fa tüzeléséhez véleményem szerint a lemezkazán jobban megfelel. A lemezkazánok közül pedig a D-ÉG kazánt javaslom erre a felhasználásra. - Annyira jó? - Igen. Az elhangzottak magukért beszélnek, de elég megnézni csak a súlyát: mintegy 300 kilogram, ami a méretéhez képest igen komolynak mondható. Ebbôl nem spórolták ki az anyagot. Véleményem szerint tökéletesen alkották meg: olyan, amilyennek egy kazánnak lennie kell. - Ezt mint fûtéstechnikai szakember mondja? - Igen. Talán kissé magasnak tûnik az ára, de az energiatakarékos mûködés miatt ez gyorsan megtérül. Körbenézve a piacon, nem nagyon lehet találkozni olyan felépítésû kazánnal, amiben vízrostélyt alakítottak ki, tehát ahol nem csak a láng melegít, hanem a parázs is. Ha egyéb dolgoktól eltekintünk is, pusztán ez rámutat az alacsony energiafelhasználásra és a magas hatásfokra. Én nagyon meg vagyok elégedve a készülékkel, mindenkinek csak javasolni tudom. Lehet olcsóbb kazánt találni a piacon, de terjedelem, hatásfok és energiafelhasználás szempontjából véleményem szerint a D-ÉG vegyes tüzelésû kazán messze a legjobb. - Mekkora a költségigénye a beépítésnek egy családi ház esetén? - Ez mindig egyedi, nagyban függ attól, hogy milyen korábbi fûtési rendszert szeretnénk kiváltani vele. Ha egy vascsöves rendszerbe építjük be, az átalakítás költsége alacsony, talán a fuvar is többe kerül. Én egy óra alatt végeztem az átalakítással. Ha mindenképpen szükséges, idôszerû lecserélni a régi, elavult gázkazánt, akkor mind az ára, mind a használati értéke szempontjából megfontolandó alternatívát jelent a D-ÉG vegyes tüzelésû kazán. - Köszönöm a beszélgetést. 3

4 ANNAK, AKI KOMOLYAN GONDOLJA A D-ÉG szilárd tüzelésû kazánnal kapcsolatos tapasztalatairól Vörös Ferenc, a szentgotthárdi Vastherm Bt. tulajdonosa nyilatkozik. - Ön a tavalyi év végén vásárolt egy D-ÉG szilárd tüzelésû kazánt. Miért e mellett döntött? - Egy D-ÉG Pont, a szentgotthárdi Vastherm Bt. vezetôjeként azt tapasztalom, hogy a gáz árának emelkedése miatt környékünkön igen sokan vásárolnak vegyes tüzelésû kazánt. A tavalyi évben családi házunk felújításával együtt fûtéskorszerûsítést is végeztünk. A régi gázkazánt egy 100 literes tárolóval felszerelt, turbós D-ÉG Euro hôközpontra cseréltük, és alternatív fûtési lehetôséget is kiépítettünk: ennek motorja a D-ÉG szilárd tüzelésû kazán. Mivel hulladék fa a rendelkezésemre áll, az utóbbi kazánról üzemelt a télen a teljes fûtés, míg az Euro kazán csak a melegvizet szolgáltatta. Bár általában az üzletben az öntöttvas kazánokat keresik, én mégis lemezkazánt választottam. A D-ÉG kazánról tudtam, hogy vastag lemezbôl készült, jól szigetelt, nyomás alá lehet helyezni, zárt rendszerrel lehet vele fûteni. Végül egy 30 kw-os kazánt kötöttünk rá a régi rendszerre, amivel négyzetméteres alapterületû házat fûtünk. Bár nem volt hideg tél, mégis meglepô, hogy milyen kevés fát kellett ehhez felhasználni. Nem kemény fát, hanem fenyôt és hulladék fát használtam hozzá, de így is igen gyorsan meleget csinált az egész házban, sôt, az elsô megrakás után már szinte félig rakva kiszolgálta az épületet. A kis fogyasztást persze, az is segítette, hogy a felújítás során a ház 8 centméteres polisztirol szigetelést kapott. - Mennyi volt a konkrét fûtési költség? - Korábban a fûtési idényben ezer forint volt a gázszámla havonta. Most a télen összesen mintegy 6 köbméter néhány év alatt összegyûlt hulladék fa fogyott el, ami forintos költséget jelentene, ha azt vásárolni kellett volna. Így önmagában a D-ÉG vegyes tüzelésû kazánra való átállás költsége most eltekintek az egyéb beruházásoktól, például a szigeteléstôl egy fûtési idény alatt bárkinek megtérül. A D-ÉG kazán takarékosságának mértéke engem is meglepett, korábban, még a jó öreg Totyánál ilyet nem tapasztaltam. Hihetetlen, hogy pár szál fával is leadja a 80 fokot, ha a huzatszabályozó be van állítva. Az pedig úgy dolgozik, mint egy Doxa: ahogy egy gázkazánnál, ugyanúgy tartja a beállított vízhôfokot, frappánsan lezár, tartja a meleget. - Körülményes-e a készülék karbantartása? - A kazán nem igényel karbantartást. Az üzemeltetésnél is csak a felsô ajtónál lévô huzatszabályozó kallantyút kell megszokni. Bár ez kivehetô, de nem javaslom, mert ez akadá- 4

5 lyozza meg az ajtó kinyitásakor a huzat kicsapását, ami a nagy öntöttvas kazánoknál például általános jelenség. Viszont a kallantyú miatt érdemes kisebb méretû fákkal tüzelni, mint a kazán hossza, ami még könnyíti is a megrakást. A kazán kezelése igen könnyû. - A D-ÉG kazánt milyen épületekbe érdemes beépíteni? Felváltható-e ezzel egy társasház vagy egy családi ház gázfûtése? - Minden további nélkül beépíthetô ott, ahol a régi kazánt szeretnék lecserélni, illetve ahol a gázfûtést szeretnék kiváltani, és a fa beszerzése és tárolása is megoldható. Munka alig van vele, annyi ideje pedig bárkinek van, hogy a munkahelyérôl hazaérve begyújtson: a készülék fél órán belül meleget csinál. A faigénye pedig olyan alacsony, hogy egy igen kis méretû fatároló is elég hozzá. - Voltak-e negatív tapasztalatai? - Nem voltak, de ez egy fûtési idény után nem is meglepô. Minden vegyes tüzelésû kazánnál az az elvárás, hogy jól befûtse a házat, kevés munkával és takarékosan. A D-ÉG kazánról nem lehet rosszat mondani: szépen, nyugodtan dolgozik, tartja a hôt. A kazán képes legalább egy 800 literes hôtároló puffer felfûtésére, tehát akinek van rá lehetôsége, annak érdemes ezt is beépítenie a rendszerbe, hiszen ennek segítségével enyhébb idôben egy megrakással akár két napot is ki lehet fûteni. A használati melegvizet is érdemes a kazánra kötni én is tervbe vettem, hiszen az csak egy radiátornyi energiát igényel. - Milyen a minôsége a D-ÉG kazánnak a piacon lévô egyéb hasonló készülékekkel összevetve? - Nagyon sok negatív visszajelzést kapok az öntöttvas kazánokról. Általában az a probléma, hogy ezeket régi házakba építik be, régi kéményhez, ahol kicsi a huzat, és a nagyobb teljesítményû öntöttvas kazánok nem mûködnek megfelelôen, füstölnek, kicsapódik a korom, belül nyálkásodnak. A D-ÉG kazánnak viszont kicsi a huzatigénye, tehát meglévô rendszerekbe, meglévô kéménynél is lehet használni: kazáncsere esetén célszerû ezt a lemezkazánt megvenni. - Minden kéménybéléshez csatlakoztatható? - Régebben a gázkéményeknél divat volt az alumínium bélés. Ahhoz nem lehet csatlakoztatni, mert alacsonyabb füstgáz-hômérsékletre tervezték. Persze, a hagyományos alumíniumbélések élettartama 6-8 év, tehát kazáncsere esetén érdemes azt is leváltani. De rozsdamentes acél betétre minden további nélkül rá lehet kötni a kazánt. - Megfelelônek tartja a kazán árát? - A kiskereskedelmi árát kissé magasnak tartom, mert ennyiért már öntöttvas kazánt is lehet kapni, és hiába ugyanaz a használati értékük, az öntöttvas kazán legalábbis a mi vidékünkön kelendôbb termék. Az egyéb lemezkazánok között pedig lehet olcsóbbat találni. Így aki alacsony áron szeretne kazánt venni, az megveszi az olcsóbb lemezkazánt, aki pedig ezen az áron vásárolna, öntöttvas kazánt vesz. Az árat véleményem szerint máshová kellene pozícionálni. - Az elmondottak alapján azért a D-ÉG kazán egy hasonló árban lévô öntöttvas kazánnál jobban teljesített a télen. - Igen. Semmivel sem rosszabb, sôt, a hatásfoka valamivel jobb is. A D-ÉG kazán kiforrott típus, jó minôségû, esztétikus megjelenésû. A mozgatása, beszerelése könnyû: ez sem lényegtelen szempont. A használata is egyszerû, a hôleadása kiváló. Egy öntöttvas kazánban néhány szál fával nem lehet jól fûteni, viszont a D-ÉG kazánban igen, mert az a vízrostély segítségével szinte minden hôt hasznosít. A magam részérôl mindenkinek javaslom. - Köszönöm a beszélgetést! 5

6 MÉSZÁROS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZOLGÁLTATÓHÁZ, MARCALI Beszélgetôpartnerünk Mészáros Nándor, tulajdonos. Országjárás Pontról Pontra - Ön meglehetôsen csinos szaküzlettel rendelkezik. Hogyan jutott el erre a szintre? - A szakmai tevékenységet 1991-ben kezdtem egyéni vállalkozóként: leszereltem, és másnap kiváltottam az iparengedélyt központifûtésszerelésre. Amellett, hogy mindenféle épületgépészeti szerelési munkát elvállaltam kis csapatommal, folyamatosan képeztem is magam, így sikerült letenni a mestervizsgát re alakítottuk ki azt az ügyfélkört, aminek eredményeként átalakulhattunk kft-vé, és megvásárolhattuk telephelynek a jelenlegi épület, romos állapotban. A bolt létrehozásának a gondolata azért vetôdött fel, mert a térségünkben az épületgépészeti anyagok forgalmazói inkább kereskedôk, mint szakemberek: olcsón vesznek és drágán adnak el, de a termék minôségével nem igazán törôdnek. Úgy gondoltuk, érdemes egy szakmailag is megalapozott üzletet megnyitni. Neves gyártókkal és nagykereskedôkkel már több mint 10 éve kapcsolatban vagyok, tehát a minôségi áruk beszerzése nem jelentett akadályt. Amikor beindult a panel program, lépnünk kellett, mert nem szerettük volna, ha a térségben zajló felújítási munkákat idegen iparosok és beruházók végzik el, akik ezzel egyrészt csökkentik a mi munkalehetôségeinket, másrészt az anyagbeszerzést is máshol végzik. Ezért felvállaltuk a korszerûsítési munkák adminisztrációjának is egy részét: kerestünk egy olyan bankot, amely hajlandó volt megfinanszírozni konkrétan egy 60 lakásos, 20 éves ház kazánházának a rekonstrukcióját, és kidolgoztunk egy olyan egyedi lízingkonstrukciót, amelyben a jó minôségû mûszaki tartalom beépítése után a lakóközösség a megtakarításból tudja fizetni havonta a bekerülési költséget. Mivel lényegesen olcsóbban dolgoztunk, mint a konkurens beruházók és kivitelezôk, a konstrukció több társasház esetén mûködött, ám egy idô után kezdtük sérteni valamely érdekcsoport mûködését, és furcsa módon a bank leállította a finanszírozást. Azóta másik bankot kerestünk, és a társasházak rekonstrukciója tovább folyik: sorban újítjuk fel a kazánházakat, elvégezzük a vízcsôcseréket, az esôvízcsô-cseréket, a szennyvízcsô rendszerek, illetve a kazánházaknál 10 éves üzemeltetést és egyéb karbantartási munkákat is végzünk. A munkánk tehát összetett: megoldjuk a finanszírozás kérdését, szerelünk, szolgáltatunk, és még egy szaküzletet is üzemeltetünk. - Az üzlet milyen profillal mûködik? - Mivel D-ÉG Pont vagyunk, az üzletben elsôsorban a D-ÉG által gyártott, forgalmazott termékekkel lehet találkozni. Ezen felül megtalálhatók nálunk a REHAU és a Viessmann termékei, valamint a Würth Szereléstechnikai Kft. segédanyagai és gépei. Jelmondatunk: profi technológia, profi szerelés, profi munka. A vállalkozásban 9-10 fô dolgozik: hárman a boltban, a többiek pedig a kivitelezéseken. Én sem lógok ki a sorból: ha kell, az árokban dolgozom, ha kell, árut szállítok vagy üzleti partnerekkel tárgyalok, tehát mindig ott vagyok, ahol éppen szükség van rám, ahol éppen szorít a cipô. Természetesen minden az én kezemben fut össze, hiszen enyém a felelôsség, és enyém a kár vagy a haszon is. Az alkalmazottak jó része itt volt tanuló, szakmával, jogosítvánnyal és többnyire érettségivel rendelkeznek, a fiatalabbak pedig nyelveket is beszélnek. A szakmai ismeretek frissítése érdekében rendszeresen járunk szerviztanfolyamokra és szakmai elôadásokra, de a névnapokat is megtartjuk, sütünkfôzünk, családias légkörben. Az esetlegesen adódó problémákat is igyekszünk a csapaton belül megoldani. A befektetett energia persze, nem vész kárba: 5 hónapos nyitva tartás után meglehetôsen nagy ismertségre tettünk szert a térségben, nem csak a szerelôk, hanem végfelhasználók körében is. - Láttam, az imént is szaktanácsért keresték fel. - Igen. Elmagyaráztam az illetônek a probléma megoldását, aki mivel önjelölt ezermester valószínûleg maga szeretné a munkát elvégezni. Persze, ezt nem pártolom, mert sok veszélyt rejthet magában! De van, aki sajnálja a szaktudásért járó díjat, és megkockáztatja a szerelést. Én ha egy iparostól megrendelek egy munkát, megfizetem a tudását, és nem nézem azt, hogy neki mennyi a haszna rajta. Ha elégedett vagyok a munkával, legközelebb is hozzá fordulok, illetve másoknak is ajánlom, mert nekem is hasonlóak az elvárásaim. Jönnek tehát a végfelhasználók is szép számmal, és a D-ÉG termékek szépen fogynak, különösen a szaniter áruk és a csaptelepek. Hiába juthatnának hozzá ezekhez ol- 6

7 csóbban egy közeli épületgépészeti boltban, itt veszik meg, mert elégedettek a minôséggel: mint említettem, a térségben a rossz értelemben vett kereskedôi szemlélet miatt sok helyen csak silány termékhez lehet hozzájutni. Megjegyzem: a boltunk megnyitása óta már két hasonló profilú üzlet is bezárt a közelben. A fogyasztói szemlélet a minôséggel kapcsolatban lassan megváltozik, a fiatal generáció kezdi igényelni a normális központi fûtést, az új fürdôszobát, a kombi gázkazánt, ezért jelenleg azon munkálkodunk, hogy áruvásárlási hitel lehetôségével bôvítsük a szolgáltatásaink körét. Az áruhitel lehetôsége azért is fontos lenne, mert ha egy átlagos jövedelmû családnál elromlik a bojler vagy a kazán, és nincs félretett pénzük, nem biztos, hogy azt azonnal pótolni tudják. A csere ilyenkor sürgôs, és mi ezt rugalmasan tudnánk kezelni: a vásárló aláírja a hitelhez szükséges papírokat, és délután már be is szereljük az új készüléket. Jól járna a vásárló is, és mi is új ügyfelekhez jutnánk. - Az üzlet a megnyitáskor azonnal D-ÉG Pont lett? - Igen. A D-ÉG-nél régi vásárló és elég jó ügyfél vagyok, és az is szándékozom maradni, hiszen a D-ÉG magyar vállalat, magyar szemlélettel, magyar irányítással, amit nagyon fontosnak tartok. Radics Tiborral és Lakatos Bélával egyeztettünk az együttmûködés mikéntjérôl, és mivel ez igen elônyösnek tûnt D-ÉG Ponttá váltunk. A kapcsolat közöttünk mind emberileg, mind üzletileg azóta is igen jó. Marcaliban 15 éve minden évben nemzetközi kiállítást és vásárt rendeznek, amin már korábban is részt vettünk ben már D-ÉG Pontként jelentünk meg rajta, így próbáltuk meg bemutatni a D-ÉG-es termékeket és szolgáltatásainkat. Végül a kft. termékdíjat kapott a térségben végzett szakmai és mûszaki tevékenységéért, és a piaci versenyben való részvételünket példaként állították a város lakói elé. Ez azért is igen nagy elismerés, mert a vásár történetében alig volt példa arra, hogy a termékdíj odaítélése ne lobbizás eredménye legyen. - A konkurencia el is költözött a környékrõl. - A konkurencia a kínait termékeket árulta, mi pedig kizárólag minôségi termékekkel foglalkozunk. Az elvárásainkkal teljes mértékben egybeesik a D-ÉG koncepciója, a 10 éves, teljes körû rendszergarancia, ami egyedülálló a piacon. Lényeges tehát kiemelni a szakmai felkészültség alapján történô kereskedelmet, amire a D-ÉG jó példa, de sajnos, ritka, mert kevés a jó szakember. - Gond van a képzéssel? - A szakmunkásképzés folyik, de a tanulók alapvetô tudásbeli hiányosságokkal végeznek, részben azért, mert az iskolai környezet nem alkalmas a tanulásra, részben pedig azért, mert mivel a szakképzô iskolák presztízsértéke alacsony nem a legjobb felkészültségû tanárok tanítanak. Ennek az a következménye, hogy a fiatalok csak készbôl tudnak dolgozni egy radiátor felszereléséhez vagy egy csô csatlakoztatásához nem szükséges komoly szakmai tudás, ám ha bármilyen probléma felmerül a szerelés során, tanácstalanul állnak, rossz esetben hibás döntést hoznak, és kárt okoznak. Viszont ha ezt a válságot nem oldják meg, számolhatunk azzal a kellemetlen következménnyel, hogy nem fogunk kiöregedni, és nem tudjuk átadni a stafétát a következô generációnak. Én 17 éve váltottam ki az iparengedélyt, és nálam fiatalabb fôállású szakember nincs a városban. Az utánpótlás-nevelést tehát önmagamnak kellett megoldanom. - A szolgáltatások körének bôvítésén felül milyen további tervei vannak? - Szeretem a foglalkozásomat, és értek is hozzá. Próbálom minél magasabb színvonalon mûvelni, olyan mûszaki megoldásokkal, amelyek kiváltják a megrendelô elismerését, és olyan profi szakembergárdával, akikre a végfelhasználó bátran támaszkodhat. - Köszönöm a beszélgetést! 7

8 LEGIONELLA BAKTÉRIUMFERTÔZÉS A MESTERSÉGESEN ELÔIDÉZETT BETEGSÉG Annak ellenére, hogy a Legionella baktériumfertôzést (légiós betegség, legionellosis vagy Pontiac-láz) egy olyan baktérium okozza, amely már jó ideje jelen volt az evolúció számos szakaszában, a betegségrôl joggal mondhatjuk, hogy modern betegség. Pontosabban szólva: olyan betegség, amely a vízelosztásban alkalmazott modern technológia hiányosságaira vezethetô vissza. Ugyanakkor a Legionella baktérium elleni hatékony védelem is a mai modern technológiának köszönhetôen biztosítható. Mi okozza a betegséget? A Legionella baktériumcsalád 48 fajból és számos (több mint 70) alfajból áll. Az emberi megbetegedések 90 százalékáért a baktériumcsalád egyik tagja, a Legionella Pulmonalis a felelôs. Ez a baktérium okozza a rettegett légiós betegséget, azt a tüdôfertôzést, amely a diagnosztizált esetek százalékában halállal végzôdik. A Legionella organizmusok gyakran megtalálhatók a természetes vízforrásokban, például kisebb és nagyobb tavakban. Ugyancsak megtalálhatók a nagyobb épületek kórházak, lakótelepi házak, nyugdíjas- és betegotthonok, kaszárnyák, börtönök, fitness központok, tornatermek, uszodák, iskolák, szállodák és egyéb szálláshelyek vezetékes vízrendszerében. Ha kedvezô feltételek közé kerül, a kórokozó gyorsan szaporodik. Olyan helyeken, ahol a rendszerben megáll a víz, és a hômérséklet is kedvezô (ld. alább), a nedves felületeken képzôdô biofilm réteg a Legionella baktérium szaporodásához különösen kedvezô táptalajt biztosít. Ugyancsak táptalajként szolgál az organizmusok számára az üledék, iszap és alga. Az ember akkor fertôzôdik meg, amikor a baktériumot tartalmazó apró vízcseppeket belélegzi. Ennek a veszélye fokozottan fennáll például zuhanyozáskor (illetve olyan párás környezetben, mint amilyen az uszodákban, pezsgôfürdôkben vagy hûtôtornyok közelében található), hiszen ilyenkor szinte elkerülhetetlen, hogy vízpárát lélegezzünk be. A fertôzés elôször az Egyesült Államokban jelentkezett 1976-ban. Azóta ez az új és látványos betegség az egészségügyi hatóság egyik fô problémájává vált szerte a világon. A média a Legionella baktériumot sokszor olyan lopakodó gyilkosként festi le, amely akár települések teljes népességét képes kipusztítani. Valóban sok a mítosz a betegség körül, de van néhány jól bizonyított tény is: A Legionella-fertôzés nem ragályos, víz útján terjed. Nagy kiterjedésû városi vízrendszerekben tenyészô baktériumról van szó. A betegséget sok esetben valószínûleg egyszerû tüdôgyulladásként diagnosztizálják. Többfajta hatékony megelôzés is létezik. Hogyan elôzzük meg? A Legionella baktériummal úgy tudjuk felvenni a harcot, ha megszüntetjük az organizmusok szaporodását biztosító körülményeket. A vízhômérséklet döntô tényezô, mert a Legionella-kolóniák a leggyorsabban a 37 0 C hômérsékletû álló vízben szaporodnak, és általában a C fok közti hômérséklet jelent ideális feltételeket a szaporodásukhoz. A hôkezelés, azaz a rendszer 70 0 C-nál magasabb hômérsékletû forró vízzel néhány percig történô átmosása például rendkívül hatékony megoldás. Ilyenkor azonban fennállhat a forrázásos sérülés veszélye, miután szinte elkerülhetetlen, hogy az ember ne érintkezzen közvetlenül a forró vízzel. Vannak vegyi módszerek is, melyek azonban többnyire idôigényesek és költségesek is, mivel a vegyi kezeléseket rendszeresen ismételni kell. Sok esetben a hatásos kezeléshez szükséges vegyianyag dózis meghaladja az ivóvízre jogszabályban meghatározott határértéket. A szûrôk alkalmazása is egy lehetséges alternatíva, amely azonban jelentôs beruházási és karbantartási igénnyel jár, mivel minden csapot el kell látni szûrôvel. A Legionella baktérium vízhálózatokban történô szaporodásának megakadályozására a megelôzô módszerek a legalkalmasabbak. Ezek a víz folyamatos keringtetését jelentik. Ki kell iktatni például a pangó zónákat. Pangó zónáknak nevezzük azokat a csôszakaszokat, amelyek hossza a fôvezeték átmérôjét meghaladja, és a fôvezetéktôl elvezetô irányban haladnak. Egy másik hatékony módszer a Legionella organizmusok szaporodásának megakadályozására az Alfa Laval lemezes hôcserélôjének tároló tartállyal kombinált alkalmazása. A konstrukció a vizet folyamosan keringteti, és a vízhômérsékletet állandó 60 0 C-on tartja. A hôátadó közeg a teljes hôátadó felületen egyenletesen oszlik el, holttereket nem hagy. A lemezes hôcserélô rendszer fémanyaga pedig semmilyen tápfelületet nem enged az organizmusok számára, s ugyanez elmondható a szerelhetô lemezes hôcserélôk tömítôanyagáról is. 8

9 Ugyancsak kockázati tényezôt jelentenek a feldolgozóipar egyes területein hûtôközegként alkalmazott víz visszahûtésére szolgáló hûtôtornyok. A rendszerek felületére rászóródó víz vízpárát képez, melynek apró cseppjei Legionella organizmusokat hordoznak. Alternatív módszerként száraz hûtôkbôl álló zártkörû rendszerek alkalmazása ajánlott, amely a Legionella fertôzés veszélyét teljes mértékben kizárja. Az évek során az Alfa Laval jelentôs kutatási és fejlesztési forrásokat szánt egy a Legionella baktérium szaporodását megakadályozó, hatékony rendszer kifejlesztésére. Az Alfa Laval lundi kutatási részlegénél dolgozó Legionella szakértô szerint a lényeg az, hogy a hideg vizet hidegen, a forró vizet pedig forrón tartsuk, és kiküszöböljük a holttereket a rendszerben. Az Alfa Laval hôfertôtlenítô rendszere a vizet hat percig 70 C-on tartja, ami elegendô idô a baktérium elpusztítására. Ezután egy másik hôcserélô segítségével a víz lehûthetô alacsonyabb hômérsékletûre. Ezzel a szennyezôdés hatékonyan megakadályozható. 9

10

11

12 DIVATOS TERMÉK-E A KONDENZÁCIÓS KAZÁN? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mûveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken találunk korábban elképzelhetetlen lehetôségeket. Az információszerzés, a vásárlás mellett fórumot is szolgáltat az arra vállalkozók és a kíváncsiskodók számára. Mint egyetemi oktatónak számos elônye ellenére rossz véleményem is van az internetrôl: a sekélyes ismeretszerzést szolgálja, és eltéríti az embert az elméleti, elvont gondolkodástól. Ez rossz hatással van az egyetemi képzésre. De nézzük inkább a gyakorlatot! Például beütöttem a keresôprogramba a kondenzációs kazán kifejezést, mellyel 4160 találatot értem el. Elsôsorban kereskedô, kivitelezô cégek reklámozzák termékeiket igen részletes szakmai ismeretek kíséretében. Ezeket általában a szakszerûség jellemzi. Látványos fotók, metszetrajzok mutatják be a különféle szerkezeteket. Számos esetben tankönyvbe illô fogalom-meghatározásokat adnak. Mit lehet ehhez hozzátenni egy szakmai cikk keretében? A több ezer találatból rögtön az elsôk között egy Fórumra bukkantam, mely az épületgépészet és az építés témakörével foglalkozik. A kondenzációs kazán területén jó néhány hozzászólással találkoztam. Nézzünk meg néhány levélrészletet! 1. levél: Üdv mindenkinek! Én kazánválasztásban szeretnék tanácsot kérni, ahány gázszerelô, kazánáruház stb., mindenki mást mond, de végül sikerült kiszûrnöm, hogy melyik lehetne valóban hatékony a mi házunkban, és szeretnék megerôsítést (vagy más véleményt). Zárt égésterû kondenzációs kombi (átfolyós) kazánra gondoltunk, 24 kw-osra, a következô okok miatt. Bár a lakószobákban radiátoros fûtést tervezünk, de van a lakásban egy nagy cserépkályha, amiben ha fûtünk, akkor a gázkazán folyamatosan félgôzzel fog menni (a radiátorokra termosztátot akarunk szereltetni). Úgy tudom, hogy a hagyományos kazánok az ideális teljesítmény alatti mûködésnél jelentôs veszteséggel dolgoznak, a kondenzációsnál viszont ez inkább elônyt jelent, tehát sokkal gazdaságosabban mûködtethetô. A konyhában és a fürdôben padlófûtés is lesz, de csak az ott elhelyezett egy db radiátor ill. törülközôszárító visszafolyó vizének levezetésével a padló alá, így ez akkor is melegít, ha a szobai radiátorok lezárnak a cserépkályha miatt. 2. levél: Sziasztok! Valakitôl segítséget szeretnék kérni kazán teljesítmény tervezésben, mert több verziót hallottam már a következô szitura: építkezem és turbós gázkazánom lesz radiátoros fûtéssel (nem kondenzációs), de nem tudom, hogy milyen teljesítményû legyen. 3. levél: Helló! Remélem, még nem késtem el a segítséggel. Véleményem szerint, mivel kereskedelemben dolgozom ezen a szakterületen, az a meglátásom hogy a külsô szigetelést valóban nem ártana legalább 7 cm-re növelni, és ebben az esetben kis ráhagyással 18 kw lenne a hôigénye az épületnek. Viszont a melegvíz felfûtésére kell a kw, ezért javasolok egy 24 kw-os kazánt. 12

13 Elsô észrevételem az volt, hogy milyen szakszerû kifejezéseket, fogalmakat használnak a minden bizonnyal laikus építkezni szándékozók. De kik lehetnek a válaszadók? Milyen szándék vezérli ôket: emberbarátság, kereskedelmi érdek, szereplési vágy? Nem tudom. A kondenzációs kazánok rohamos terjedése mellett az internet jelenség is motivált abban, hogy egy tervezôknek szóló szakmai cikket megírjak, elsôsorban egyetemi tanításaim alapján. A kondenzációs jelenség A kazánok hatásfoka A füstgázoldali kondenzáció a gáz- és olajtüzelés elterjedésekor okozott elôször problémát. Szilárd tüzelésnél az égéstermékben igen alacsony volt a vízgôztartalom, illetve nagyon magas volt az égéstermék hômérséklete (akár C). A kondenzáció még a kéményben sem következett be, még akkor sem, ha a tüzelôanyag nedvességtartalma magas vagy a kémény szigetelése rossz volt. A kazánok többnyire a viszonylag korrózióálló öntöttvasból készültek. Az olaj és különösen a gáz tüzelôanyag elterjedése mellett a hatásfok javítása miatt az égésterméket egyre jobban lehûtötték. A hegesztett kazánoknál megjelenô kondenzáció már jelentôs korróziós veszélyt jelentett. A megoldást abban találták, hogy ezeknél a kazánoknál elôírták a lehetô legalacsonyabb visszatérô víz hômérsékletet. Vagyis a kazánok tervezési segédletében azt találtuk, hogy a kazánba belépô víz hômérséklete legalább 50 C-os legyen. Ezt az esetek többségében az elôremenô víz szivattyús bekeverésével érték el. A környezetvédelem igen jelentôs hatást gyakorolt a kazánkonstruktôrökre. Az energiafelhasználás csökkentésének racionális lehetôsége a hatásfok javítása. A környezeti levegô károsanyag terhelésének, vagyis a kazánok emissziójának csökkentése ugyancsak jövônk egyik alapkérdése. A földgáz rohamos elterjesztése igen nagy lehetôséget és feladatot adott a központi fûtés kazánfejlesztôinek. Ezeket a törekvéseket számos nyugati országban az állam és a helyi önkormányzat jelentôs anyagi segítséggel támogatta. Napjainkban néhány országban bizonyos területeken kötelezôvé tették a kondenzációs kazánok alkalmazását. Magyarországon is hallani ilyen törekvésekrôl, bár az anyagi támogatás várat magára. Szerencsére a gyártóknak köszönhetôen ezen kazánok felára egyre csökken, és hazánkban is rohamosan terjed alkalmazása, fôleg a kedvezô megtérülés reményének köszönhetôen. Mint ismeretes a kondenzációs kazánok hatásfoka igen magas. Célszerû ezt a kérdést részletesen megvizsgálni. A kazánok hatásfokát számos tényezô befolyásolja. Korábban az épületgépészetben csak a tüzeléstechnikai hatásfoknak volt jelentôsége a kazánok kiválasztásnál, méretezésénél. Ezen adott névleges, vagy méretezési állapotban, valamint folyamatos üzemben mért hatásfokot értjük. Ezt akár idealizált vagy névleges hatásfoknak is tekinthetjük. A kazánok minôsítésének egyik legfontosabb mérôszáma a névleges hatásfok volt. Az energiafelhasználás szerepének elôtérbe kerülésével a méretezési hatásfoknál fontosabb lett az üzemelési idôszakra esô hatásfok, mely általánosságban az éves hatásfokot jelenti. Mint ismeretes, a fûtési hôteljesítmény a fûtési idôszakban jelentôsen változik. Leegyszerûsítve 100-0% között változik a fûtési hôveszteség, de az épületbeli hônyereség és a tárolt hônek köszönhetôen a fûtési határhômérséklet nem egyezik meg a fûtött épület belsô hômérsékletével. Az ezzel kapcsolatos számítások a tervezôk számára már megismert és a napi feladatot jelentô 7/2006 TNM rendeletben megtalálhatók. A gyakorlatban a minimális kazánteljesítmény, vagy a legkisebb részterhelés mintegy 30%-ra tehetô. Ennek részletesebb vizsgálata érdekes kutatás-fejlesztési téma lehet. Az elôzôekben tehát a fûtési hôigény % között változik. Sajnos, a szakmai gyakorlatban a méretezési hôszükséglet és a névleges kazánteljesítmény nem egyezik meg. Ennek két fô oka van. Egyik a tervezésnél gyakori, indokolatlan túlméretezés. A hôszükséglet-számításban van akkora biztonság, amelyet felesleges fokozni a kazán kiválasztásánál. Üzembiztonság szempontjából egy darab kazánnál a túlméretezés nem segít, míg több kazánnál a külsô hômérséklet gyakorisága nem teszi indokolttá a túlméretezést. A tervezésnél gondot okoz még a használatimelegvíz-temelés. Ezt a gyakorlatban az 13

14 1. ábra: Kazántípusok kazánhatásfok-változása a kazánterhelés függvényében elônykapcsolás témakörébe sorolhatjuk, mellyel egy korábbi számunkban már részletesebben foglalkoztunk. Átfolyós használatimelegvíz-termelésnél rossz szolgáltatás mellett rendkívüli teljesítmények szükségesek. Ilyenre látunk példát az utóbbi idôben megjelenô lakás-hôközpontoknál. Mint ismeretes, átfolyós rendszernél egy vizes csapoló (fürdôkád vagy mosogató) teljesítményszükséglete kw. Egy mai épületenergetikai követelményeknek megfelelô 90 m 2 -es lakásnál a transzmissziós veszteség 0,35x90x2,7x33=2800 W, míg a szellôzési kb. 0,35x0,5x90x2,7x33=1400 W, azaz összesen 4,2 kw. Egy garzon lakásnál a fele, vagyis kb. 2 kw. Egy 150 m 2 -es családi háznál 0,58x150x2,7x33=10 kw hôszükséglettel kalkulálhatunk. A rövid ideig, esetleg néhány percig tartó kw teljesítményt kell szinkronban mûködtetni az kw átlagos idôszakbeli és egyben leggyakoribb fûtési teljesítményigénynyel. Ez nem egyszerû feladat, és jó hatásfokkal meg sem oldható. És ekkor csak egy csapolót szabad a lakásban kinyitni. Az utóbbi idôben emiatt a konstruktôrök kifejlesztették a tárolós megoldásokat. Kis tárolókat a kazánszekrényben is találhatunk, míg nagyobb ( l-es) méretûeket külön. A kazánok teljesítményét viszont csak néhány gyártó csökkentette. Egy 120 l-es tároló vizének fél óráig tartó felfûtéséhez 120x4,186x(50-10)/0,5=11,2 kw szükséges. Ez az elônykapcsolás lényege, mellyel többnyire sem a gyártók, sem a tervezôk nem igazán élnek, esetleg inkább visszaélnek. Visszatérve a hatásfok kérdésére, egy csúcsminôségû, de rosszul választott kondenzációs kazán többnyire ki-be kapcsolásos üzemben mûködik az év nagy részében. Gondoljunk arra, hogy ha a kombi kazán névleges teljesítménye 25 kw, a fûtési átlagteljesítmény kw, akkor a minimális 0,3x25=7,5 kw kazánteljesítmény milyen hatásfokot eredményez. Érdekes módon erre nem kapunk választ a gyártóktól. A szakirodalomból ismert az alábbi általánosan értelmezett diagram. Ez könnyen félreértelmezhetô. A kazánteljesítmény az elôzôekben részletezett okok miatt nem azonos a hôszükséglettel. Az ábrán látható részterhelést tehát osztanunk kell a kazánteljesítmény hôszükséglet hányadossal. Ebbôl következik, hogy a külsô hômérsékletnél a tengelyosztást is zsugorítani kell. A diagram használatánál vigyázni kell arra is, hogy a kazánok teljesítményének folyamatos szabályozása csak 25-30%-ig lehetséges. Ennél kisebb igénynél tehát a hatásfokra nincs megbízható adat, de biztosan rosszabb lesz az ábrán láthatónál. Talán a hagyományos kazán jelleggörbe elfogadható. Az 1. ábra tehát nagyon óvatosan használható, és a pillanatnyi hatásfokot mutatja. Az energetikában viszont az éves hatásfok a meghatározó. Az éves hatásfokot méréssel és számítással lehet meghatározni. A mérés csak korlátozottan, utólagosan végezhetô el, de pontosnak tekinthetô. Ekkor egy hômennyiségmérôvel mérjük a hôfelhasználást, míg egy fogyasztásmérôvel mérjük a felhasznált tüzelôanyag mennyiséget. A fûtôérték ismeretében könynyen kiszámolható az átlagos vagy éves hatásfok. Ha az égésterméknél hasznosítjuk a benne lévô víz folyadékhôjét, vagyis hasznosítva kondenzáltatunk, akkor akár 100% felett hatásfokot kapunk. Ez azért lehetséges, mert a fûtôérték nem tartalmazza azt az energiahányadot, melyet a kondenzáció rejt. Ha a tüzelôanyagunk vizes, akkor is keletkezhet kondenzáció, de ennek energiatartalmát nem kinyerjük, hanem visszanyerjük. Vagyis itt is elônyös a kondenzáció, de ekkor alacsonyabb fûtôértékkel kell számolnunk. Ez különösen biomassza tüzelésnél érdekes. Az éves hatásfokot egyszerûbben, illetve elôzetesen számítással is meghatározhatjuk. Ehhez ismerni kell az üzemi menetrendet. Közös fûtésnél és HMV-termelésnél külön kell számítani a várható üzemidôket, és a hatásfokot idôtartam és teljesítmény szerint súlyozva kell átlagolni. Ez egyáltalán nem könnyû feladat. Ha csak a fûtést nézzük, akkor a teljesítménygyakorisági diagramot kell felhasználni. Erre magyar módszer nincs, mi is a német szabvány, a DIN 4702szerint dolgozunk. A 2. ábrán látjuk a Berlin körzetére meghatározott gyakorisági diagramot. A fûtési teljesítmény változását látjuk az éves napi elôfordulás függvényében. Tehát például legalább fél teljesítménnyel kell mûködtetnünk a kazánt legfeljebb 40 napon keresztül egy évben. Itt megint nem szabad elfeledkezni arról, hogy 14

15 2. ábra: A hôfokgyakoriság, a külsô hômérséklet, a fûtési napok és a kazánterhelés kapcsolata a diagram feltételezi a méretezési hôszükséglet és a névleges kazánteljesítmény azonosságát. Helyesebb lenne a függôleges tengelyre a fûtési hôszükségletet írni. A diagramban öt azonos nagyságú területet látunk, mely megadja azokat a részteljesítményeket, melyek kb. azonos energiafelhasználással jellemezhetôk. Ezeknél a teljesítményeknél, a számtani átlagos hatásfok adja a számított éves hatásfokot, melyet névlegesnek tekinthetünk. Az 1. és 2. ábra segítségével a névleges éves hatásfokot meghatározhatjuk akkor is, ha a kazánunk túlméretezett, de csak 30% részterhelésig. Ez alatt csak becslésekre szorítkozhatunk. Fentiek alapján ne fogadjuk el biztosan azt a gyártói adatot, hogy az éves hatásfok 105%. Szimpatikusabb, ha 95%-ot emlegetnek. És nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a kondenzáció csak 50 0 C alatti visszatérô hômérséklet alatt kezdôdik és nem 100%-os. Gondoljunk a klimatechnikából jól ismert levegô-vízgôz (h-x) diagramra. Jelentôs kondenzáció csak C vízhômérsékletnél érhetô el. A fûtési módok közül az alacsony hômérsékletû felületi fûtésnél számolhatunk átlagosan 25 0 C-os visszatérôvel. Radiátoros fûtésnél a helyzet sokkal bonyolultabb, mivel a visszatérô erôsen változik, és sok mindentôl függ. Kétcsöves fûtésnél a termosztatikus szelep helyes használata mellett feltételezhetünk jelentôsebb kondenzációt. Egycsöves fûtésnél a termosztatikus szelepek emelik a visszatérôt, ezért ilyen kapcsolást ne alkalmazzunk, vagy felejtsük el a kondenzációs kazánt. Egy biztos: a kazánok túlméretezése és a magas visszatérô hômérséklet jelentôs hatásfok-csökkenést eredményez kondenzációs kazánoknál is, de mértékére a szakirodalomban nem találunk utalást, különösen nem az internet világában. A kazánválasztásnál, a túlméretezésnél, az elônykapcsolásnál az internet egyelôre nem ad tartalmas segítséget. A tervezôi elmélyült ismeretekre, alaposságra változatlanul szükség van. A nagy kérdés az, hogy ezt honnan szerzi meg. Talán elfogulatlan szakcikkek, amíg vannak, segítenek ebben. Dr. Csoknyai István 15

16 HÍREK A MÛEGYETEMRÔL Magyarországon 1950 óta folyik az épületgépész mérnökök képzése. Az elmúlt, évben alapvetô változások történtek, illetve kezdôdtek el. A BME új mûködési szabályai miatt számos tanszék léte megkérdôjelezôdött. A tanszék létezésének három feltételt szabtak: a tanszéken legalább egy egyetemi tanárnak, öt vezetô oktatónak (professzornak és docensnek) és tíz oktatónak kell lennie. Az Épületgépészeti Tanszéken ez utóbbi nem teljesült ezért összevonták a szintén éppen határon lévô Gépészeti Eljárástechnikai Tanszékkel július 1-seje óta az új név: ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI EL- JÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK. A tanszék irodái is elköltöztek a T épületbôl, mely több mint 55 évig volt például az Államvizsgák és Diplomavédések színhelye. Az új helyszín a kb. 100 méterre lévô D épület elsô emelete. Az információs elérhetôségek nem változtak. A tanszék vezetôje Dr. Molnár Károly, aki az egyetem rektora. A laboratóriumok áthelyezése is tervbe van véve, bár az sokkal bonyolultabb, hosszabb és költségesebb lesz. Fontosabb változást jelent a kétlépcsôs oktatás bevezetése. Már megkezdôdött az alapképzésben résztvevôk épületgépészeti oktatása, Röviden szólva ezek a hallgatók lényegesen alacsonyabb szintû alapképzést kapnak, de 3 és fél év tanulás után a jelenlegi fôiskolai szint alatt kikerülve állásba mehetnek minimum fél évre. Ez után, ha úgy gondolják, Mester fokon folytathatják az egyetemet két évig, keményebb feltételek között. Elvileg ekkor kapják meg a jelenleginek megfelelô diplomát. Ebbôl következik, hogy a tanulási idôszak minimum egy évvel hosszabb lesz. A jelenlegi gyakorlat szerint az egyetemre is behatoló liberalizmusnak köszönhetôen a hallgatók többsége nem végez öt év alatt, hanem 6-7 évig is tart a tanulmányi viszonyuk. Vannak, akik kihúzzák a bizonyos elônyökkel járó tíz évet. Ez erôsen jelentkezik a színvonal romlásában. Fentiek a nappali képzésre vonatkoznak. A gépészmérnöki kar jelenlegi vezetése nem tervezi a levelezô képzés folytatását, tehát megszûnik a kiegészítô és a szakosító (MTI) képzés. Talán ennyit azokról a formai újdonságokról, melyek a tágabb szakmai közvéleményt is érdekelhetik. Dr. Csoknyai István egyetemi docens BME Épületgépészeti Tanszék 16

17 A továbbiakban az a kérdés, hogyan tudja az állam érvényesíteni szándékait, elegendô-e erre a munkavállalási engedélyeztetés rendszere? Képes-e a munkaügyi kirendeltségek ismereteivel aktív szereplôje lenni a folyamatnak, rendelkezik-e elegendô információval pl. a vállalkozások jövôbeli munkaerô igényérôl, a helyi keresletrôl, és ezt hatékonyan tudják-e közvetíteni a külföldi érdeklôdésre? Valós-e a helyben foglalkoztatók igénye, és mennyiben valós az, hogy erre a feladatra nem találnak helyben munkaerôt? A továbbiakban az a kérdés, hogyan tudja az állam érvényesíteni szándékait, elegendôe erre a munkavállalási engedélyeztetés rendszere? Képes-e a munkaügyi kirendeltségek ismereteivel aktív szereplôje lenni a folyamatnak, rendelkezik-e elegendô információval pl. a vállalkozások jövôbeli munkaerô igényérôl, a helyi keresletrôl, és ezt hatékonyan tudják-e közvetíteni a külföldi érdeklôdésre? Valós-e a helyben foglalkoztatók igénye, és mennyiben valós az, hogy erre a feladatra nem találnak helyben munkaerôt? Ismeretes, hogy a vállalkozás mérte hatással van annak érdekérvényesítô képességére, a kisebb vállalkozás gyorsabb alkalmazkodásra késztetett. A nagy vállalkozás vonása az, hogy akár cégen belüli átcsoportosítással is képes választ adni a felmerülô keresletre. A kisebb vállalkozások nagyobb mértékben mûködnek a nemzeti gazdasági végrehajtás feltételei szerint, a transznacionális cégek pedig globális szempontok és elvárások szerint. Ezzel arra akartam utalni, hogy a külföldi tôkeérdeklôdés különösen átrajzolja és felgyorsítja az alkalmazkodás folyamatát. Különösen a növekvô hozzáadott értéket termelô tevékenységek átrendezôdése jelentett e tekintetben nagy hozzájárulást, valamint az új fogyasztó piac megjelenése, a szállítási költségek mérséklése. A fogyasztói láncolatokban megjelenô tapasztalat, a szolgáltatás eladásának fortélyai, az új termékek bevezetése, a vásárlási érdeklôdés felkeltése mind olyan elem, ami már tapasztalatot feltételez, de egyben igényli azt is, hogy az eltérô fogyasztási szokásokhoz és igényekhez alkalmazkodó tevékenységeket synergizálja. Mindez azt jelenti, hogy a végrehajtó személyzet a nemzetközi üzleti élet terjedésében fontos re-configurativ/átformáló szereppel bír. A több helyen történô termelés elindítása nemcsak egy közös érdeken alapuló profitszerzô folyamat, de tanulási, alkalmazási és dinamizáló hatású is. Napjaink költségorientált és költségérzékeny világában egyértelmû global war for talents /harc tapasztalható a képzett humán erôforrás megszerzéséért, ami ezt a közvetítést megvalósítja. Véleményem szerint a munkavállalási engedélyek megszerzésére irányuló monitoring munka leegyszerûsíti a kereslet és a kínálat összevetését. Az egyszerûsítés fôként abban fogalmazható meg, hogy nem határozza meg a keresleti feladatnak megfelelô elvárásokat. Milyen legyen az a keresett személy, milyen készségekkel rendelkezzen? Amikor egy nemzetközi pozícióra keresnek valakit, azt halljuk, hogy számos teszten keresztül értékelik a jelöltet, gyakran a toborzó sem tudja megmondani, milyen vonásokat vár el, esetenként jobban le tudja írni azt, hogy milyen nem akar. A nemzetközi vállalaton belül történô áthelyezés onnan ered, hogy eredetileg a transznacionális vállalatok olyan munkaerôt kerestek, akik legfeljebb 6 hónapos idôtartamra elindítják, átállítják, beüzemelik az új termelést. A '80-as évek közepétôl terjedt el az, hogy a migrációt mint egy lehetséges megoldást alkalmazták arra, hogy a helyi munkaerôt és a nemzetközi betanítást kombinálják. Ez egy többlépcsôs átmeneti folyamatban valósult meg. Az elsô lépcsôben a külföldiek töltötték be a döntéshozatali feladatokat, majd a termelés bôvülésével nagyobb számú munkaerôre volt szükség, és helyben is toboroztak. Tapasztalatot szereztek a helyi munkaerôrôl, kialakult a bizalom köztük, és a hazai munkaerôbôl is feljutottak akár a karrierlétra irányító pozícióiba. A folyamat közbülsô szakaszát nevezik belsô agyelszívásnak, amikor a munkaerô hazai környezetben nemzetközi elvárásokkal kerül alkalmazásra. A külföldi 17

18 tôke érdeklôdésének megjelenése tehát egy lehetôséget teremt a hazai lakosság képességinek fejlesztésére, megvillantja a vonzó lehetôségeket. A nemzetközi és a hazai munkaerô piac összekapcsolódása, különösen az alacsony jövedelmû és gyors fejlôdésnek indult társadalmakban számottevô. A fenti ábra címe: A munkához kapcsolódó, oktatási intézményen kívül végzett tanulásra szánt becsült idô, életkori csoportok szerint (2003). Az ábra azt mutatja, hogy Magyarország az alsó középmezônyben helyezkedik el a tekintetben, hogy életkori csoportok szerint menyire vesz részt átképzésben. Nagyobb lemaradás az évesek között tapasztalható a trendekben. Az elmúlt 5-10 évben azt láttuk, hogy a nagy fogadó országban képességeikkel meg tudtak felelni azok az emberek, akik alacsony jövedelmû térségbôl, Indiából és Kínából érkeztek. Azzal, hogy a multinacionális cégek alkalmazásába kerültek, és mint vállalaton belüli áthelyezés, nem léptek a helyi munkaerô piaci engedélyezési kapcsolatba, felmentést kaptak. Így tehát a munkavállalási engedélyezés nem tudta kifejteni keresleten és kínálaton alapuló hatását. Különösen gyenge pontnak az bizonyult, hogy nem is tudta az ún. elvárt jártasságokat megfogalmazni. A legtöbb külföldi cég azt mondta, nem tudta azt, amire nekünk szükségünk van. Régóta keresünk, és most megtaláltuk. A nemzeti migrációs stratégiát tárgyaló asztalokhoz azért ülnek le a multik képviselôi, mert a számukra szükséges akadálytalan, gyors mobilitást szeretnék fenntartani. A következô ábra címe: A munkához kapcsolódó, oktatási intézményen kívül végzett tanulásra szánt becsült idô nem szerinti megoszlása a éves korosztályban (2003). A képzésben való részvétel a legtöbb országban a férfiak jellemzôje. Magyarország kilóg a sorból a tekintetben, hogy még gazdaságilag aktív és már nyugdíjas nôk is jelentôs számban tanulnak. A munkavállalási engedélyek jellemzôen több csatornát foglalnak össze. A hiányszakmákkal a keresletet mutatják be, a cégen belüli áthelyezés a nemzetközi vállalati humán erôforrás munkát és a befektetéshez kapcsolódó átmeneti foglalkoztatás-áthelyezést. Ez a munkaerô-áramlási csatorna jellemzi azokat a cégeket, amelyek bejegyzett székhelye az adott országban található. Esetenként vitatott, hogy ha csak szolgáltatása érinti, pl. e kereskedelem területe, akkor hogyan veendô figyelembe. A keresett feladatra kötelesek a helyi munkaerô piacon meghatározott ideig helyi munkaerôt keresni, és ezt igazolni pl. releváns újsághirdetéssel. (Érdekes megjegyezni, hogy a pozícióra keresett személy és a hirdetésre kiválasztott újság milyen összefüggésben van. A magas beosztásra országos és szaklapban pályáztatnak, míg a kisebb képzettségûeket akár helyi vagy más csatornákon keresztül keresik meg.) A helyi gazdaságban történô alkalmazásuk feltételezi az adott országban a végzettségének megfelelô honosítást, amit a nemzeti ekvivalencia bizottságok végeznek el. Érdekes megjegyezni, hogy most már a hazai oktatási intézmények is olyan diplomát adnak ki, ahol az ISED nemzetközi oktatási nomenklatúra szerinti megjelölés is jelen van. Ez egyszerûsíti és egyértelmûvé teszi a végzettségek nemzetközi elfogadását. A munkaáltatói felvételek során jóval több kerül értékelésre, mint csupán csak a végzettség. A végzettséget igazoló papír tulajdonképpen sok esetben a cégek minôségbiztosításának a része. A készséget, jártasságot, a tapasztalatot és a képezhetôséget, a problémamegoldó képességet, az alkalmazó képességet stb. vizsgálják. Például a problémamegoldásra, amit nem fejleszthetô készségként értékeltek a HR szakemberek, a világon mindenütt ugyanazt a tesztet használják (Proctor and Gamble szóbeli közlése). Éppen ebben rejlik az a kis rés, ami lehetôséget teremt arra, hogy a külföldiek, hivatkozva a helyi munkaerô ezen alkalmatlanságára, külföldi alkalmazásába kerüljenek. Ennek alapja az, hogy mindig találunk ragyogóbb, jobb és olcsóbb munkaerôt az adott munkahely betöltésére. Ez a helyzet a korábbi, rövid idôszakra történô vállalati munkaerô-áthelyezést átértelmezte, lényegében módosította. A helyi keresletre alapuló hiányszakmákat közlô monitoring eredetileg azt célozta, hogy a munkaadók és a munkavállalók között megfeleltetést hozzon létre, és szolgálja az idôszerû hazai érdeket, egyfajta bejutási csatornája legyen a munkaerônek. Az információs technológia térbeli és eszközbeli fejlôdése teremtette meg arra a lehetôséget, hogy a szolgáltatásokat helybe hozza, illetve földrajzi értelemben kiterjesztette a szolgáltatás mûködési terét. Új tendenciát 18

19 jelentett az is, hogy a más országban történô munkavállalás egyre fiatalabb életkorban valósult meg, ami a készségek formálódását is jobban megvalósíthatóvá tette. Megállapíthatjuk azt, hogy nem csupán a szakmai képességek kérdése az alkalmazás, hanem az adaptivitás, a felismerés és érzékenység, egyes esetekben a kreativitás, annak felhasználása jelenti a fô vonatkozást. Utalásszerûen, de feltétlenül megemlítendô az egészség kérdése. Részben a teherbíró képesség, részben a mentális háttér a kibontakozás és a folyamatos munkavégzés alapja. Térjünk vissza egy korábbi kérdéshez: akkor mivel hozható összefüggésbe a fokozódó külföldi vállalati munkaerô-áthelyezés? Miért nem tudott a külföldiek munkavállalását engedélyezô rendszer valós szabályozó módján alkalmassá válni arra, hogy a munkaerô-piaci keresletet és kínálatot harmonizálja? Az empirikus adatok azt erôsítik meg, hogy a hazai átképzés és továbbképzés, kiemelten a vállalkozások továbbképzésre fordított hányada alapján mérve elmaradt attól, ami szükséges lett volna a versenyhelyzet megtartásához. Amit mérni tudunk, az a mennyiségi ráfordítás, de a minôség rejtve marad. A külföldi tulajdonú vállalkozások olyan munkaerô behozatalát valósították meg, amelyek itthon kis számban és nem a nemzetközi top szerint állnak rendelkezésre. Kiemelkedô azon vállalkozásoknál a helyzet, amelyek, bár hazai székhellyel rendelkeznek, mégis üzleti kapcsolataik nemzetközi partnerekkel zajlanak. Ilyenek a helyi piacon forgalmazó, tevékenykedô transznacionális vállalatok. ôk szívesen dolgoznak olyan cégekkel, akik fél szavakból is megértik a megrendelést, és azt az általuk elvárt színvonalon meg is valósítják. Ezt különösen jó profittal tudják akkor elérni, ha alacsony jövedelmû országokból toboroznak, vagy oda virtuálisan áthelyezik a szolgáltatásukat. Erre látunk példákat Közép-Európában is. Valójában ezzel azt is tudják biztosítani, hogy több földrajzi helyen azonos szolgáltatási színvonal fémjelezze cégük tevékenységét. A helyi munkaerô alkalmazásának visszautasításáról nincs tényszerû információnk, a közvetítô ügynökségeket nem kötelezik indoklás megadására. Néhány apró megjegyzés mint túlképzett, ilyen alacsony fizetésért nem vállalja válaszok utalnak arra, hogy mást kívánnak toborozni. Mi is azt tapasztaljuk, hogy a környezô országokból érkezô alacsonyabb végzettségûek szívesen dolgoznak a közelben, de az alacsony bérek továbbhaladásra késztetik ôket. Összegzésként azt állapíthatjuk meg, hogy a migráció nem 'broad-brush'/elnagyolt, durva managementet kíván (Salt 2007). A rövid ideig tartó, munkavállalási célú tartózkodás állandósulni látszik, kiemelten a speciális képzettséget igénylô feladatok elvégzésében, a munkavállalási engedélyek kiadása nem kellô mértékben hat vissza a munkaerô-piaci kereslet és kínálat harmonizálására. A rövid távú migráció kettôs hatást valósit meg; a vállalati áthelyezésekkel új tudást hoz a helyi vállalkozásba, valamint ez a tudásátadás a szolgáltatásokon keresztül eljut a helyi gazdaságba is. További alapvetés, vizsgálódás szükséges azzal kapcsolatban, hogy a migráció különbözô formái milyen ágazati hatásokat jelentenek. A munkavállalási engedélyezési rendszer akkor képes szerepét kiteljesíteni, ha a magas hozzáadott értéket képviselô tevékenységi körökben, a képzés modernizálásában is aktívan részt vesz. Ezzel lehetôség nyílik a helyi képességek jobb megszerzésére. Ez is részét jelenti annak a többoldalú egyeztetésnek, amit folytatni kell, annak érdekében, hogy a migrációhoz kapcsolódó fôbb intézményi szereplôk befogadó haszonnal válaszoljanak a nemzetközi migráció kihívásaira. Dr. Rédei Mária 19

20 A BELFÖLDI FORDÍTOTT ADÓZÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Építési szerelési munkák [Áfatv (1) a)] Az áfatörvény szerint termékértékesítésnek minôsül az építési szerzôdés alapján történô ingatlan (ingatlanrész) átadása, függetlenül attól, hogy a termék elôállításához szükséges anyagokat az építô vagy a megrendelô bocsátotta rendelkezésre [Áfatv 10. d) pont]. Az építési szerzôdés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelô pedig annak átvételére és a díj fizetésére köteles [Ptk 402. ]. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult [Ptk ]. Amennyiben építési szerzôdés alapján történik ingatlan (ingatlanrész) átadása, akkor az a fordított adózás hatálya alá tartozik. Jellemzôen ide tartoznak az építési szerzôdés alapján végzett tevékenységek (munkák) a fôvállalkozóval bezárólag, amikor is a megépített ingatlan (ingatlanrész) a beruházónak kerül átadásra. (A beruházó ingatlanértékesítése már adás-vételi szerzôdés alapján történik.) Az építési fôvállalkozó és alvállalkozói közötti szerzôdések minôsítését is e szerint kell elvégezni. Ha az adóalany mind a megrendelôjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerzôdéses kapcsolatban áll, akkor az is építési szerzôdésnek minôsül. Tehát minden alvállalkozói szerzôdés szerinti teljesítés is a fordított adózás szabálya alá tartozik. Mivel e szabály tekintetében egyértelmûen ingatlan (ingatlanrész) értékesítésérôl van szó, lényeges, hogy véleményem szerint építési szerzôdés alapján csak beépítés alatt álló ingatlan vagy új ingatlan átadásáról lehet szó, tehát az ügylet adóköteles. (Eltekintve attól az esettôl, ha még az építményt nem vették használatba, de ennek kifejtését lásd ezen anyag végén.) Az építési szerzôdéshez kapcsolódó alvállalkozói szolgáltatások kiterjesztésének köre is vitatható kérdés. Az építési szerzôdéshez a teljesség igénye nélkül kapcsolódó tevékenységek lehetnek: építési terület elôkészítése (épületbontás, földmunka, talajmintavétel, próbafúrás), szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése (épület, híd, alagút, közmû, vezeték építése, tetôszerkezet-építés, tetôfedés, vízszigetelés, autópálya, út, repülôtér, sport játéktér építése, vízi létesítmény építése, egyéb speciális szaképítés), épületgépészeti szerelés (villanyszerelés, szigetelés, víz-, gáz-, fûtésszerelés, egyéb épületgépészeti szerelés), befejezô építés (vakolás, épületasztalosszerkezet szerelése, padló-, falburkolás, festés, üvegezés, egyéb befejezô építés), építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel. (Ez a felsorolás a december 31-ig érvényes TEÁOR figyelembevételével készült.) Sajnálatos módon az a véleményem, hogy feltételezve az adózók legjobb szándékát sem biztos, hogy az adózói és az adóhatósági vélemények e tekintetben megegyeznek majd a gyakorlat során. Ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek [Áfatv (1) b)] Az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében elsôsorban az ingatlan fogalmának tisztázása szükséges. Az ingatlan fogalmát az áfatörvény nem fogalmazza meg. Az ingatlan fogalmát mindaddig, amíg az áfatörvényt ezzel ki nem egészítik, vagy az ingatlan fogalmának meghatározására pénzügyminisztériumi vagy adóhatósági iránymutatás nem jelenik meg ajánlom az 1. számú hírlevélben megfogalmazottak szerint értelmezni. Azaz ingatlan alatt értendôk mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlanok, valamint a beépített ingatlanok valamennyi fajtája: az épület, a mûtárgy és a sajátos építményfajták egyaránt. Az ingatlan megítélésének tekintetében komoly kérdésként merül fel az, hogy a kiterjesztés kiterjed-e például a sírhelyek, kolumbáriumok területére is. 1. Ingatlanhoz kapcsolódó építési szerelési szolgáltatások: Az építési-szerelési tevékenység fogalmát szintén nem fogalmazza meg az áfatörvény. Ebben az esetben is azt ajánlom, hogy mindaddig, amíg az áfatörvényt ezzel ki nem egészítik, vagy az építés-szerelési tevékenység fogalmának meghatározására pénzügyminisztériumi vagy adóhatósági iránymutatás nem jelenik meg az 1. számú hírlevélben megfogalmazott értelmezést alkalmazzák. Építési-szerelési munka minden olyan teljeskörû vagy szakági munka a technológiai szerelés kivételével amelynek célja az építmények, építményrészek megépítése, bôvítése, korszerûsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetôleg lebontása. Ezen meghatározásból is hiányzik azonban a szakági munka, illetôleg a technológiai szerelési munka meghatározása. Szintén a fenti korlátozások figyelembevételével a következô rendezési elv alkalmazását javasolom: Építési-szerelési tevékenységhez sorolható minden teljeskörû és szakági munka, amely az építményhez közvetlenül hozzátartozik, és az az építmény a mûszaki tervnek megfelelô rendeltetésszerû használatához szükséges, illetôleg azok késôbbi beszerelése, továbbá ezek javítása, karbantartása. Megjegyzés: az 1. számú hírlevélben nem az építmény, hanem az épület fogalmát használtam, de a teljesség felé törekedve az építményt tartom jobbnak. 20