A felszabadítás teológiája korunkban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felszabadítás teológiája korunkban"

Átírás

1 A felszabadítás teológiája korunkban Patsch Ferenc SJ 1. A jelenség megközelítése Még ha pontosan számba vesszük is tantételeit, a felszabadítás teológiáját nem lehet pusztán elméleti leírás útján megismertetni. Ezzel meghamisítanánk legbennsőbb lényegét. Hiszen olyan mozgalomról van szó, amely az élet közelségét, annak konkrét szerepét hangsúlyozza a teológiai refelexió számára. Megértésére ezért mindenek előtt gyakorlati példák, reális élettörténetek vehetnetnek bennünket. Bevezetésképpen lássunk egy hosszabb idézetet egy jezsuita misszionárius, Mustó Péter egyik az 1970-es években Dél-Amerikából német barátainak írt leveléből: La Pazt csak a 4100 méter magasan fekvő fennsíkról lehet megközelíteni. Itt van a repülőtér, itt futnak össze az országutak. Ezen a hideg, száraz, kopár, terméketlen fennsíkon laknak a legszegényebbek, az aymara indiánok, akik a falvakból érkezve itt keresnek életlehetőséget. Nincsen vizük, sem áramuk. Most, nyáron én is egész nap reszketek a hidegtől, pedig melegen vagyok öltözve. A fennsíkról a városba lefelé csak egyetlen szerpentinen mehetsz. Minél lejjebb érsz, annál kedvezőbb az éghajlat, több a csapadék, dúsabb a növényzet. Egyre jobb módú házak, előkelőbb épületek, fürdőmedencés villák tanúskodnak az ott élők gazdagságáról. A város fentről ötszáz métert lejt meredeken lefelé, és 3600 méteren az őserdőbe torkollik. Lent, a városban kétszáz pap dolgozik. Idefent több mint százezer hívőről öt pap gondoskodik. Közülük az első, aki önszántából jött ide, az olasz származású szaléziánus, Pascal Cerchi. Fiatalon a szegények misszionáriusa szeretett volna lenni. Dél-Amerikába, Bolíviába került. Majd a rendtartomány gazdasági vezetője lett. Több iskolát és egy papi szemináriumot épített. Negyvenöt éves korában döbbent rá, hogy eddig csak gazdagoknak szolgált. Hiszen intézményeik neveltjei szegényekkel nem foglalkoztak. Lelkiismeretvizsgálatot tartott. Ezt nyílt levélben megosztotta rendtársaival. Levelét vádaskodásnak vették, megharagudtak rá, majdnem kiközösítették. Felköltözött a fennsíkra az indiánokhoz, ahol addig még egy pap sem élt. Kilenc évig teljesen egyedül dolgozott közöttük. Ott szerzetesi élete is egészen más lett, mint amikor még lenn lakott a városban. Életmódja a mai napig zavarja szerzetestársai többségét. Az sem tetszik nekik, hogy odafönn együtt eszik idegenekkel. Megütközést kelt számukra egy felírás a falon alapítójuktól, Don Boscotól: "A Szentlélek küld, hogy szegény fiataloknak hirdessem az evangéliumot". A szegény szót Pascal atya fűzte hozzá. Ezzel csak azt juttatta kifejezésre, hogy Don Bosco maga is szegény fiatalokkal foglalkozott. Ez a jelző zavarja rendtársait. Támadásnak érzik, mert jómódú gyerekeket tanítanak. Hangoztatják, hogy az evangéliumot mindenkinek hirdetni kell. Pascal atya viszont kitart az indiánok között. A teológia élet. Legalábbis annak kell lennie, ha hű marad önmagához, ha nem árulja el legbennsőbb hivatását. A felszabadítási teológia mozgalmának indulásánál is az a tény játszotta a kulcsszerepet, hogy néhány, az evangéliumnak radikálisan elközelezett ember komolyan kezdte vetti azokat a gyakorlati következményeket, amelyek Jézus tanításának elméletéből fakadnak. A felszabadítási teológia ezért hitből fakadó vallásos gyakorlat. Arról az alapvető felismerésről van szó, hogy nem lehet egymástól élesen megkülönböztetni még kevésbé egymástól különválasztani az evangélium elméletét és annak tényleges, gyakorlati megvalósítását. A kettő széttéphetetlenül egybeforr: teológia és élet, az evangélium hite és annak konkrét tettekre váltása kibogozhatatlanul összefonódik aminként emberi életünk kusza szálai is olykor. Lehetetlen nem észrevenni: ugyanazon Föld lakói, egyazon globális falu (global village) lakosai lettünk, faluközösségben élünk immár a legszegényebbek. Ebből pedig az következik, hogy a szegényekkel szemben ma már senki sem helyezkedhet a kívülálló, a szenvtelen külső megfigyelő pozíciójába. Aki így próbálna keresztényként élni, hasonlóvá válna ahhoz, aki a futballmeccsen a pálya széléről szemléli az eseményeket, ahelyett, hogy hagyná magát ténylegesen bevonni a játékba. A kibicnek kényelmes-felelőtlen drukker-helyzetében semmi sem drága, mondják. Ám milyen mássá válik a dolog, ha valaki maga is felhúzza a sportcipőt!

2 A múlt század közepétől egyre több pap és teológus kezdte érzékelni, hogy a latinamerikai népek helyzetének legjellemzőbb tulajdonsága az a mély szegénység nevezzük nevén: az a szélsőséges nyomor, amelyben a lakosság nagy része tengődik. Bel- és külföldi politikai és gazdasági erők nyomják el és zsákmányolják ki a szegényeket. Ezek alól kell őket felszabadítani annak érdekében, hogy valóban emberhez méltó életet élhessenek. Számos elkötelezett pap és laikus keresztény vállalkozott arra, hogy életük egy részét a szegények között töltötsék, és a velük vállalt szolidaritás alapján igyekezzenek újra átgondolni Jézus evangéliumát. Azt is hangoztatták, hogy a teológusoknak nem csak az a feladata, hogy magyarázzák az isteni kinyilatkoztatást, hanem az is, hogy ennek alapján igyekezzenek a társadalomban előmozdítni Jézus tanításának megvalósítását, és így ha ez evangéliumi módszerekkel lehetséges fáradozzanak egy igazságosabb világ építésén. A szegények felszabadítása már nem várathatott sokáig magára! 2. A szegények felszabadítása mint teológia? A hittel élt teológia Isten reflektált tapasztalata szenvedélyes elkötelezettség. Hogy ki s mi mellett? Akadémiai berkeken belül hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, ám Jézus megváltó tanításának kétségkívül a szegények a főszereplői. Az evangélium az árvák, az özvegyek, a bűnösök, a megbélyegzettek elsőbbségét hangsúlyozza. Isten mellettük döntött. Ők azok, akiknek nagyon is súlyos mondanivalójuk van arról, hogy mi a megváltás. Aki rájuk figyel, annak tapasztalat szerint megváltozik az Istenről alkotott képe. Talán az ókeresztény idők óta elsőként Latin-Amerikában történt, hogy a szegények betörtek a teológiába: a teológia művelésének elsődleges közegévé, mintegy kitüntetett helyévé, locus teologicus-szá váltak. Ha igaz, hogy Jézus maga is szegény volt, és evangéliumát szegényeknek hirdette, akkor érdemes fontolóra vennünk, hogy üzenetének valódi jelentését csak az ő szemszögükből lehet megérteni. Azt, amit Jézus prédikált, ők értették igazán. Márpedig, ha az evangélium eredetileg nekik szólt, akkor valószínűsíthető, hogy ma is elsősorban ők tudják felfogni és értelmezni. Aki gazdag, sokkal nehezebben értheti meg s talán nem is érti meg igazán, esetleg csak félreértheti. Ha így áll a dolog, akkor a keresztény teológia művelése csak a szegények perspektívájából lehetséges. Ha elszakad ettől a közegtől, meddő intellektuális játszadozássá válhat, melynek többé nincsen valódi egzisztenciális jelentősége. Az a teológus pedig, aki nem azonosul teljesen a szegényekkel, talán nem is lehet igazán keresztény. Azonosulni pedig annyit jelent, mint osztozni a szegények sorsában, belehelyezkedni életkörülményeikbe. Egyik rendtársamtól tudom, hogy a kolumbiai Bogotában, a szegény városnegyedekben több jezsuita kisközösség működik. Van köztük olyan is, amelyben a szerzetesek magasan képzett, tudományos fokozattal rendelkező, intellektuálisan rendkívül felkészült emberek. A nyomor okait kutatják. Szociális intézetet tartanak fenn, amelyben tanfolyamokat szerveznek azoknak, akik hátrányos helyzetűekkel foglalkoznak. Emellett segítik a kisközösségek kialakulását és felvirágzását, máskor elemzéseket tesznek közzé tudományos folyóiratokban, és igyekeznek a kormányzat számára is elfogadható javaslatokat kidolgozni az életkörülmények javítására. Ugyanakkor maguk is a szegények között élnek, és amennyire idejük engedi, lakóhelyükön lelkipásztorkodnak. Mert kik is a szegények? Erre a kérdésre szociológiai szempontból legkönnyebben úgy tudunk válaszolni, ha a társadalom egészét vizsgáljuk. A szegénység viszonyfogalom. Csak a gazdagsággal szembeállítva érthetjük meg. A gazdaságpolitikai elemzések arra mutatnak rá, hogy a gazdag csak azon az áron válhat gazdaggá, hogy valaki más szegénnyé lesz. A szegények nem a gazdagoktól függetlenül jutotnak erre a sorsra. Érdemes ezért alaposan szemügyre venni azokat a politikai és gazdasági mechanizmusokat, amelyek nyomán az egyik

3 ember könnyedén meggazdagszik, míg a másik nyomorba süllyed. Amikor a hetvenes években multinacionális nagyvállalatok özönlötték el Argentínát, egyetlen év alatt kétezer kisvállalkozó ment tönkre. Ugyanekkor Európából nézve ez szinte elképzelhetetlen! néhány év leforgása alatt több tízezer embert öltek meg fegyveres milicisták a nemzetbiztonságra hivatkozva. S mit szólt ehhez az egyház? Hogyan foglalt állást: ellene, vagy mellette? Hiszen ilyen esetben nem létezik semlegesség! Elgondolkoztató, hogy ha az egyház a szegények mellett foglal állást, akkor politizálással vádolják, ha azonban a gazdagok jogait védi, akkor azt természetesnek veszik. Kétségtelen, hogy az evangélium nem tartalmaz konkrét válaszokat a világgazdaság aktuális kérdéseire vagy a globalizáció és a szembenálló politikai irányzatok problémáira. Azonban nem adhatjuk alább: Jézus tanítványaiként, nagykorú keresztényként nekünk magunknak kell megadnunk a konkrét helyzetre vonatkozó válaszokat. Új típusú, politikailag érzékeny teológiára van szükség. 3. Járatlan utak a teológiában ambivalens egyházi reakciók Hál Istennek, mára mind több egyházi vezető is észreveszi, hogy a XXI. században a vallások és egyházak hitelessége nemcsak tevékenységeik lelki aspektusaitől, értékrendjük elvi vonzóerejétől függ, hanem attól is, milyen gyakorlati szerepet képesek játszani az emberi szenvedés, nélkülözés és nyomor mérséklésében. Társadalompolitikai támogatottságuk ma nagyrészt ezen áll vagy bukik. A globálilis változások súlyos társadalmi következményekkel járnak, melynek elsődleges kárvallottjai éppen a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb, legszegényebb rétegek. A zsidó és keresztény kinyilatkoztatás követői persze jól tudják: éppen ők, Isten szegényei (anawim) azok, akik hitünk ősegyházi eredetű legszebb hagyományai szerint az egyház valódi kincseinek, voltaképpeni gazdagságának számítanak. Ennek az evangéliumi igazságnak az újrafelfedezéséig azonban hosszú út vezetett. Az egyházi vezetők a dél-amerikai térségben is hosszú ideig az elnyomó diktatórikus rendszereket támogatták, mígnem a latin-amerikai püspökök Medellínben rendezett konferenciája 1968-ban egységesen és prófétai módon reagált a szegénység kihívására. Megfogalmazott záródokumentumukban a püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy az igazságtalan helyzetet intézményesített erőszaknek lehet tekinteni, s bátran kijelentették, hogy ez a helyzet a politikai és társadalmi struktúrákban mélyrehetó változásokat eredményező merész újításokat követel. Ezeknek a felismeréseknek egy ma is élő (nyolcvan esztendős) perui egyházmegyés pap, Gustavo Gutiérrez vált szócsövévé, aki 1971-ben tette közzé Teología de la liberación (A felszabadítás teológiája) című könyvével. Innen kapja nevét az új teológiai irányzat, mely megalkuvás nélküli harcot hirdetett a kizsákmányolás ellen. A felszabadítási teológia melynek nem várt sikere az általa felvetett kérdések kétségtelen időszerűségét igazolja a problémák gyökerét próbálja felderíteni, és tüneti kezelés helyett azok orvoslására vállalkozik. Az irányzat követői és terjesztői szerint a keresztényi elkötelezettségnek magában kell foglalnia olyan nézeteket és akciókat, amelyek átalakítják az osztály- és etnikai struktúrákat valamint a nők helyzetével kapcsolatos elméleteket és gyakorlatot. Ezek ugyanis állandósítják az elnyomást, az erőszakot, a szegénységet és az egyenlőtlenségeket, ezzel pedig akadályozzák Isten országának megvalósulását. Az említett medellíni (1968), majd az azt követő pueblai (1971) püspöki konferenciák záródokumentumai nyomán immár hivatalosan is elfogadottnak tekinthető az a felszabadítási teológia, amely sürgeti és kezdeményezi a teológia egészének újraírását azok érdekeinek szem előtt tartásával, akik a történelem alávetettjei. A mozgalom célja a gyengék erősítése és az elnyomottak felszabadítása. E gondolat jelentős s részben viharos hatástörténetre tett szert a közelmúltbeli és a kortárs katolikus tanfejlődés folyamatában.

4 4. Felszabadítók és teológusok pró és kontra (egy kis kortárs tanfejlődéstörténet) 1. Mindent összevéve elmondható, hogy az új teológiai irányzattal kapcsolatban az egyház egészét tekintve túlnyomórészt elfogadó és pozitív visszahangok születtek. II. János Pál pápa 1991-ben közzétett Centesimus Annus kezdetű enciklikájában kifejti, hogy a világ intézményesen és szerkezetileg is tragikus méretű válsággal néz szembe. Megoldásként azt ajánlja, hogy az erősebb nemzetek ajánljanak lehetőségeket a gyengébbeknek, hogy elfoglalhassák helyüket a nemzetközi életben. Ez persze változásokat követel az életstílusunkban, a termelés és a fogyasztás modelljében, valamint azokban a hatalmi struktúrákban is, amelyek az egyes országokat kormányozzák. Ugyanebben a szellemben fogant a jezsuiták 34. Általános Rendgyűlésének 1995-ben közzétett dokumentuma is, melyben ezt olvassuk: A világgazdaság és a társadalom globalizálódása a technika, a kommunikáció és az üzleti élet hatására gyorsan fejlődik. Ez a jelenség hozhat kedvező eredményeket, azonban tömeges igazságtalanságot is abban az esetben, ha a piaci erők nem törődnek a társadalmi következményekkel, különösen a szegényekkel, ha a kultúrák homogenizáló modernizációja úgy megy végbe, hogy elpusztítja a hagyományos kultúrákat és értékeket, ha nőnek az egyenlőtlenségek a gazdagok és a szegények között nemzetközi méretekben, s az országokon belül valamint a hatalmon lévők és a kirekesztettek között. Ezt az igazságosság szellemében meg kell akadályoznunk oly módon, hogy egy az őszinte szolidaritásra épülő világrenden munkálkodunk, amelyben mindenkinek megfelelő helye van. (General Congregation 34. n. 56) Lényegében hasonló gondolatok fogalmazódtak meg 2001-ben a Rómában a Pápai Társadalomtudományi Akadémián rendezett nagy jelentőségű tudmományos világkonferencia egyes előadásaiban és vitáiban is. A konferecia központi témája a globalizáció és a folyamat társadalmi következményeinek kezelése volt (The Pontifical Academy of Social Sciences: International Conference on Globalization: Ethical and Institutional concerns, April 2001). 2. A pozitív eredmények ellenére persze emlékeztetnünk kell arra is, milyen nehezen nyert teret a felszabadítás teológiája egyes teológiai körök és érdekcsoportok tudatában, s máig mennyien szemlélik gyanúval vagy egyenesen ellenzik azt. Az egyházi vezetőség részéről szokatlanul gyors, és tartózkodó reakció történt: a Hittani Kongregáció már 1968-ban és 1971-ben kiadott két közleményt a felszabadítás teológiájával kapcsolatban, amelyekben felhívta a figyelmet a mozgalomban mutatkozó hiányosságokra. Hittani Kongregáció következő, még részletesebb instrukciója augusztus 6-án látott napvilágot, melyben a római kongregáció véleményt kinyilvánított magával a jelenséggel szemben. Ebben a dokumentum szerzői megállapítják, hogy az ember felszabadítása önmagában véve evangéliumi gondolat, ezért a fogalmat a teológiában helyesen kell alkalmazni. Az igazságosság és a szeretet kötelezi az egyházat, hogy küzdjön a szegények és az elnyomottak jogaiért, de ugyanezen egyház arra is törekszik, hogy a küzdelem módja és eszközei is megfeleljenek az evangélium szellemének. A dokumentum tehát egyrészt bírálja az egyes teológusok túlzásait, másrészt azonban azt várja a papoktól, a szezetesektől és a világi hívőktől, hogy bátran, kitartóan, egyértelműen, okosan, buzgón, odaaadó lélekkel és teljes áldozatkészséggel harcoljanak a szociális igazságért. A mindenkori teológusoknak kapcsolatban kell maradniuk az egyházi vezetőséggel, és a felszabadításról szóló tanításukat összhangban kell hozniuk az egyetemes egyház evangélizáló küldetésével. Az erőszakos osztályharcot bizony nehéz volna szentírási adatokkal igazolni. A második instrukció, amelyet már az első megígért, március 22-én jelent meg. Módszerét tekintve ez a szöveg leginkább Az egyház a mai világban című zsinati határozatra hasonlít, amennyiben magát az embert veszi alapul, mint a kinyilatkoztatás címzettjét, Isten

5 képmását és természetfölötti célra hivatott személyt. Ennek az embernek igazi joga és igénye a szabadság, mely nélkül a személyes kibontakozás lehetetlen. Tény, hogy a szabadság megvalósításának csakugyan vannak gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális feltételei is. Az egyháznak azonban a dokumentum szerzői szerint mindenek előtt az evangélium szavait kell mérvadónak tekintenie: az igazság szabaddá tesz titeket (Jn 8,32). Márpedig az igazi emberi szabadsághoz az alapot Jézus Krisztus hozta azzal, hogy felszabadított a bűn és a halál szolgasága alól, megvilágította számunkra az élet értelmét és célját. Összességében elmondható, hogy ezek dokumentumok nem hoztak béként és igazi megértést a felszabadítás-teológusok és a Tanítóhivatal teológusainak vitájában. Sőt, a viták gyakorta tovább élesedtek. Az elméleti számvetés folyományaként 1985-ben a Hittani Kongregáció eltiltotta a teológiaoktatástól az egykori ferences teológus Leonardo Boff-ot. Egy évvel később, 1986 május 11-én a Jornal de Brazil vasárnapi számában (Caderno Especial, 5. lap.) a Boff fivérek, Leonardo és Clodovis, Nyílt levélben válaszoltak Josef Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció akkori prefektusának tanításukat illető észrevételeire. Ebben részben elismerik, hogy úgymond [n]agyfokú naivitás volna elvárni Rómától, hogy olyan avantgard elmélettel lépjen föl, mely [ ] új utat nyit meg. Ez nem a római Tanítóhivatal feladata, mely azonban megtette, amit tennie kellett: magára vállalta a lelki megkülönböztetést és irányítást. A megtámadott fivérek másrészt azonban magabiztosan kijelentik: [v]annak helyzetek, melyekben a keresztény lelkiismeret a társadalmi-gazdasági elnyomó rendszert leleplezni kényszerül, és nem látván más kiutat, végső lehetőségként a jogtalan hatalom megdöntésére fegyvert is fog. Ezen a ponton válik érthetővé a felszabadítás teológia kritikusainak aggodalma: e marxista ihletettségű politikai felszabadítás-fogalom által legitimált és sugallt gyakorlat nyomán vajon nem válik-e nagy mértékben önkényessé a keresztény etika számos sarkalatos pontjának értelmezése; vajon védhető marad-e a Ne ölj! parancsa; nem csorbul-e az evangéliumi erőszakmentesség követelménye? Josef Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa, nem véletlenül észrevételezi egy az Osservatore Romano november 22-ei számában A hit és a teológia mai helyzetéről írt cikkében, hogy éppen ott, ahol a marxista felszabadítási ideológiát a legkövetkezetesebben megvalósították, ott tiporták legradikálisabban sárba a szabadságot [ ]. Ha a politika megváltás akar lenni, túl sokat ígér. A marxizmus úgy vélte, ismeri a világtörténelem működési elvét, s ezáltal meg tudja mutatni, hogyan kell a történelmet végérvényesen helyes útra terelni. Látszólag szigorúan tudományos módszerei azonban s mi Közép-Kelet Európa népei tanúi vagyunk ennek nem vezettek célra; a vallások beváltatlan ígéreteinek megvalósítása politikai praxis révén bizony csak ígéret maradt, melyet rettentő kijózanodás követett. Ratzinger kifinomult érvelése, amellyel a dél-amerikai helyzetet elemzi, azonban nem találtak általános elfogadásra. Európai perspektívából bizony nehéz ha ugyan nem lehetetlen igazságot szolgáltatni latin-amerika elnyomottjainak. A vita ahogyett hogy csillapodott vagy nyugvópontra jutott volna a legutóbbi időkban újult erővel lángolt fel. 5. A legfrissebb összeütközés: a Sobrino-eset A felszabadítás teológiája körüli viták és nézeteltérések máig sem csitultak el. Legújabban a vatikáni Hittani Kongregáció november 26-ára keltezett (de csak március 15-én nyilvánosságra hozott Közleményt (Notificazione) bocsátott ki, melyben az egyik vezető felszabadítás-teológus, a jezsuita Jon Sobrino két könyvét bírálja (Krisztus a felszabadító, 1991; A Jézus Krisztusba vetett hit, 1999). Sobrino persze nehezen vádolható azzal, hogy ne ismerné azt a környezetet, melyből teológiája táplálkozik, s melynek számára gondolatai segítségével éltető, testi-lelki táplálékot kíván nyújtani. Bár a teológus baszk szülőktől származik 1938-ban Barcelónában született

6 , már 18 éves korában lépett Jézus Társaságába, elöljárói pedig a rákövetkező évben a középamerikai El Salvadorba küldték. Az Egyesült Államokban és Németrországban végzett magasabb tanulmányai után haladéktalanul visszatért választott új hazájába, El Salvadorba, ahol a jezsuiták által alapított és vezetett Középamerikai Egyetemnek lett tanára. Az országban dúló véres polgárháború mely a kizsákmányolt és jogaikért küzdő szegények és az őket elnyomó kormány milicistái között folyt mintegy áldozatot követelt, s a halottak nagyrészt a civil lakosság köréből kerültek ki. Ezen véres konfliktus során ölték meg 1980-ban a milicisták misézés közben a szegények mellett kiálló Romero érseket, és gyilkolták le brutális kegyetlenséggel 1989 november 16-án a Középamerikai Egyetem jezsuita rektorát és hat rendtársát is, megfélemlítésképpen, amiért szót mertek emelni az égbekiáltó társadalmi igazságtalanságok ellen. Maga Sobrino csak azért kerülte el a vértanúságot, mert éppen Thaiföldön vett részt egy tudományos kongresszuson. Társai legyilkolása után bátran visszatért az egyetemre, és az újonnan érkező jezsuitákkal együtt folytatta az igazságosságért küzdő szegényeknek a szellem eszközeivel történő támogatását. Sobrino ezekben az években kezdte írni krisztológiai műveit, melyek révén a latin-amerikai felszabadítás teológiájának egyik neves képveselőjeként nemzetközileg is ismertté vált. A Sobrinóhoz intézett Közlemény azt nehezményezi, hogy a keresztény teológiában metodológiailag a világ szegényei nem képezhetik a teológia helyét, hiszen ez a hely csak az apostoli hit lehet, melyet nemzedékről-nemzedékre adnak tovább az egyházban. A Közlemény szerint továbbá Sobrino krisztológiát illető tanítása is mintegy öt pontban kétségekre ad okot: problematikusnak bizonyul Jézus istenségével, Isten Fiának megtestesülésével, Jézus és Isten országának viszonyával, Jézus emberi öntudatával és Jézus halálának üdvhozó értékével kapcsolatban. A hosszú hónapokig elhúzódó alapos egyházi vizsgálat nyomán azonban mint azt szokás kiemelni végül semmiféle büntetést nem szabtak ki Sobrinóra, és a teológiai tanítástól sem tiltották el (bár a helyi püspök, San Salvador érseke egyházmegyéjében megtiltotta neki a krisztológia oktatását). Ilyen feszültségekkel és konfliktusokkal terhelt szellemi légkörben bizony nehézséget okoz a felszabadítás teológiájának helyes értékelése! 6. Útban egy kiegyensúlyozottabb nézőpont felé Hogyan értékeljük mármost a felszabadítás teológiájának a felvonultatott érvek és ellenérvek fényében? Harminc-negyven évvel ezelőtt nagyon sokan kötelezték el magukat ennek a teológiai áramlatnak a hatására, hogy a Lélek hiteles indításait követve a társadalmi igazságosságot keressék, és életüket elnyomott embertársaik felszabadítására szenteljék. Hogyan tekintsünk ma ezekre a jóhiszemű és radikálisan evangéliumi kezdeményezésekre? Érdemes észrevennünk, hogy a felszabadítás teológiájának követői mindenek előtt a II. Vatikáni Zsinat népekhez (ad gentes) intézett felszólítását igyekeztek komolyan venni, miszerint [ ] minden egyes nagyobb úgynevezett szocio-kulturális területen szorgalmazni kell a teológiai elemzést, mely az egyetemes Egyház hagyományainak fényénél újra vizsgálja az Istentől kinyilatkoztatott, a Szentírásban följegyzett, s az egyházatyák és a Tanítóhivatal által magyarázott szavakat és tetteket. Így könnyebben felfogható lesz, hogy a népek bölcsességét és bölcseletét fölhasználva milyen utakon keresheti a hit a megértést, s hogy miképpen lehet összeegyeztetni a szokásokat, az életfelfogást és a társadalmi rendszert az isteni kinyilatkoztatásban föltárt erkölcsi követelményekkel. (AG 22). Bár a Sobrino ellen megfogalmazott Közlemény joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyetemes egyház évszázados hitét minden teológusnak magáévá kell tennie, azonban az is kétségbevonhatatlanul igaz, hogy miként azt a teológia- és dogmatörténet egymással versengő iskolái bizonyítják ezen az egy hiten belül még sokféle különböző teológiai megközelíté lehetséges. Bár az emberek társadalmi helyzete nem határozza meg teljesen

7 gondolkodásukat, de kétségkívül befolyásolja azt. Ezért nagyon hasznos, főképpen Latin- Amerikában, az ott uralkodó szocio-kulturális környezet sajátosságait figyelembe véve, a szegényekkel megélt evangéliumi szolidaritás szempontjából újra átgondolni az apostoli hitet. Olyan hangsúlyok és cselekvési prioritások jelenhetnek így meg, amelyek éppen ma a földrész sokat emlegetett politikai ballra tolódásárának idején (Fernando Lugo Paraguayban, Hugo Chávez Venezuelában, Evo Morales Boliviában) nagyon is időszerűek. Bár a felszabadítás teológiájával kapcsolatban mint minden új mozgalom esetén valójában kiküszöbölhetetlenek a polémiák, az értetlenkedő megjegyzések, sőt a támadó és elutasító vélemények, ugyanakkor kétségtelen tény marad, hogy a felszabadítás teológusainak jónéhány alapvető állítását máris magukévá tették a hivatalos egyház teológusai csakúgy, mint annak vezetői. Feltűnő például, hogy az időközben szakkifejezéssé előlépett szófordulat, szegények melletti elsődleges kiállás (preferential option for the poor) II. János Pál Sollicitudo rei socialis kezdetű (n. 42), és Centesimus annus kezdetű (n. 11) enciklikájában is szerepel. Úgyszintén a felszabadítás teológiájából származik a bűn struktúrái kifejezés, amely teológiai szempontból a mozgalom talán legeredetibb hozadéka. Ezzel a teológusok társadalmat és a kultúrát átjáró, sőt intézményekben is rögzülni képes igazságtalanságot állítják pellengérre. Annak felismerése ez, hogy a bűn nem csupán egyéni formában létezik, hanem intézményesülve akadályozhatja az Isten szíve szerinte emberi kapcsolatok kialakulását, és elősegítheti a kizsákmányolás sokféle formáját (kábítószer- és emberkereskedelem, prostitúció, a harmadik világ eladósodása stb.). A bűn struktúrái olyan kifejezés, mely hosszas vatikáni ellenállást és elutasítást követően fokozatosan teljesen elfogadottá lett a mai teológiai nyelvhasználatban, olyannyira hogy olyan magas szintű egyházi megnyilvánulásokban is helyet kapott, mint II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis (1987) kezdetű enciklikája (n. 36) vagy a Katolikus Egyház 1992-ben francia nyelven közzétett Katekizmusa. A Katekizmus alábbi meghatározását eszerint kétségkívül a felszabadítás teológiájának köszönhetjük: A bűn [ ] az emberket cinkostársakká teszi: uralomra segíti közöttük a bűnös vágyakozást, az erőszakot és az igazságtalanságot. A bűnök olyan társadalmi helyzeteket és intézményeket hoznak létre, amelyek ellentétesek az isteni jósággal. A bűn struktúrái a személyes bűnök kifejeződései és hatásai. Áldozataikat afelé terelik, hogy a maguk során ők is bűnelkövetőkké váljanak. (KEK 1869) 7. Végső megfontolások A felszabadítás teológiájának fenti ismertetését konkrét élettörténetek bemutatásával kezdtük. Tettük ezt abban a meggyőződésben, hogy a mozgalom nem jellemezhető pusztán elméleti megfontolások segítségével. A fentiekben azután kísérletet tettünk a mozgalom elveinek kiegyensúlyozottságra törekvő bemutatására is. Itt az ideje, hogy visszakanyarodjunk az élet konkrétumaihoz. Ismét a jezsuita Mustó Péter egy 1978 március 20-án kelt leveléből idézünk: Különös áldás volt ez. Fenn a hidegben egészen szegény indiánok élnek. Néhány szülő iskolát épített. Tető még sehol, se alap, se vakolat, csak négy fal, ahol a gyerekeik majd tanulhatnak. Tisztelettel fogadtak, csendben. Körbeálltuk az iskolát, amit én befejezetlen kunyhónak neveznék. Pár szót szóltam a hallgatag emberekhez. Úgy éreztem, hogy nem nekem kell itt ténykednem, hanem a szülőknek, akik kétkezi munkával készítettek helyet, hogy kicsinyeik növekedhessenek, Bolívia egyszerű indián népe fejlődhessen. Áldják meg ők az iskolájukat! Kérjék ők is Isten áldását gyerekeik és hazájuk jövőjére! A szenteltvizet, amit magammal vittem, odanyújtottam nekik, és felszólítottam őket, hogy mondjanak áldást. Ezek a munkához szokott férfiak vonakodás nélkül, azonnal elfogadták az ajánlatomat, és szenteltvízzel a kezükben egyenként imádkozni kezdtek. Meglepett, hogy a szenteltvizet nem az iskola falára hintették, hanem a földre. Lefelé néztek, nem a falakra. Közben halk hangon motyogtak valamit

8 magukban. Nem értettem mindent, de Bolíviát említették. Csak lassan fogtam fel, hogy a növekedést nem a háztól várják, azt ők építik. Gyerekeik fejlődése, és minden, ami növekszik, a földből táplálkozik. Az anyaföldben a Teremtő működik. Pacha Mamának nevezik, Szent Anyaföldnek. Isten áldja a felszabadulás teológiájának szegények mellett radikálisan elkötelezett, egyházukhoz és a Lélekhez hűséges követőit! %A felszabadítás teológusaira váró kihívás korunkban és ezután is, hogy egyszerre maradjanak hűségesek egyházuk, valamint az őket, s velük minden keresztényt a szegények megsegítésére sürgető Lélek indításaihoz.

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS BÉKE PÁPAI TANÁCSA Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma ŐSZENTSÉGE II. JÁNOS PÁL PÁPÁNAK A TÁRSADALMI TANÍTÁS TANÍTÓMESTERÉNEK, AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS A BÉKE EVANGÉLIUMA TANÚSÁGTEVŐJÉNEK

Részletesebben

Patsch Ferenc SJ. 1. Előzetes megfontolások: a kérdés időszerűsége, címzettje és határai

Patsch Ferenc SJ. 1. Előzetes megfontolások: a kérdés időszerűsége, címzettje és határai Patsch Ferenc SJ Példás életű nem keresztények? Teológiai megfontolások Karl Rahner alapján hitről, erkölcsről, valamint arról, mit jelent kereszténynek lenni vallásközi módon 1. Előzetes megfontolások:

Részletesebben

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd?

Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? PPEK 521 Leo Jozef Suenens: Új Pünkösd? Leo Jozef Suenens Új Pünkösd? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb felvilágosításért és

Részletesebben

JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA

JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA A KULTÚRA PÁPAI TANÁCSA A VALLÁSKÖZI PÁRBESZÉD PÁPAI TANÁCSA JÉZUS KRISZTUS, AZ ÉLŐ VÍZ HORDOZÓJA Keresztény reflexió a New Age -ről 2 A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Pontifical Council for Culture

Részletesebben

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés megdobogtatja a legtöbbünk szívét! Azt hiszem azért, mert mindannyian,

Részletesebben

Mitôl jó egy házasság?

Mitôl jó egy házasság? 2. fejezet Mitôl jó egy házasság? A csoportokban, a találkozó elején beszéljétek meg a múlt alkalommal tett elhatározást: miként sikerült a tisztaság tanúinak lennetek? És miként sikerült a szeretet támadásával

Részletesebben

GABRIELE KUBY A NEMEK FORRADALMA

GABRIELE KUBY A NEMEK FORRADALMA GABRIELE KUBY A NEMEK FORRADALMA GABRIELE KUBY A NEMEK FORRADALMA A GENDER FORRADALMA ~ A NEVELÉS ÁLLAMOSÍTÁSA KAIROSZ KIADÓ, 2008 Dr. Roska Péter, 2008 Kairosz Kiadó, 2008 Borítóterv: Zsengellér Zsolt

Részletesebben

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Jakab Attila Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Mûhelytanulmány 4. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Részletesebben

Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy. kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók és Ügynökök

Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy. kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók és Ügynökök XXIV. (X. új) évfolyam 2009/5-6 756 Ft Keresztény közéleti-kultúrális folyóirat Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók

Részletesebben

Baritz Sarolta Laura: Az üzlet mint hivatás - utópia vagy realitás?; A vállalati spiritualitásról egy keresztény konferencia kapcsán

Baritz Sarolta Laura: Az üzlet mint hivatás - utópia vagy realitás?; A vállalati spiritualitásról egy keresztény konferencia kapcsán Baritz Sarolta Laura: Az üzlet mint hivatás - utópia vagy realitás?; A vállalati spiritualitásról egy keresztény konferencia kapcsán Témák: bizalom, dogmatika, egyház, elosztás, enciklika, erkölcs, etika,

Részletesebben

Miért és hogyan tanítsunk az antiszemitizmusról? Irányelvek tanárok számára

Miért és hogyan tanítsunk az antiszemitizmusról? Irányelvek tanárok számára Miért és hogyan tanítsunk az antiszemitizmusról? Irányelvek tanárok számára 2010 december 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető. 3 2. Hogyan kezeljük az antiszemitizmust az iskolában... 5 3. Pedagógiai megközelítés

Részletesebben

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6 Újra ránk köszönt a Karácsony, Urunk születését ünnepeljük. Figyelmünk a Megváltóra és áldott Szüleire irányul. Egy Családra, ahol befogadják Istent; minden új és meglepetésszerû megnyilatkozásával. Ünneplésünk

Részletesebben

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet

...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Tartalomjegyzet ...mint hitetők, de igazak (2 Kor 6,8) Apológia G. Kluge, A Holic - csoport c. írásával szemben. Tartalomjegyzet I. Előszó... 4 II. Mert más alapot senki sem vethet (1 Kor 3,11) A Hogyan jött létre a csoport?

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV*

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* Ronald Dworkin AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* ALKOTMÁNYOS ELLENTMONDÁSOK A legtöbb modern alkotmány nagyon széles és absztrakt megfogalmazásban deklarálja az állammal szembeni egyéni

Részletesebben

Ébresszétek fel a világot

Ébresszétek fel a világot Ferenc pápa 2013. november 29- én mintegy százhúsz férfi szerzetes elöljáróval találkozott Rómában, majd több órán át válaszolt kérdéseikre. A Civiltà Cattolica című olasz jezsuita folyóirat főszerkesztője

Részletesebben

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más t e i s m á s v a g y te sem vagy más Képzők könyve Ötletek, segédletek, módszerek és gyakorlatok fiatalok és felnőttek informális, iskolán kívüli interkulturális neveléséhez Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK: (két kérdéscsoport alapján)

TARTALOMJEGYZÉK: (két kérdéscsoport alapján) v. 1408 Markovics Milán Mór Bajtársaim! Markovics Milán Mór, római katolikus tábori lelkész vagyok. Az alábbi dokumentum egy folyamatosan bővül ő(!) kérdések-válasz segédanyag ( nemcsak) katonák számára.

Részletesebben

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Áttekintés Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Overview Understanding the Brain: Towards a New Learning Science Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban Szerkesztette Rada Péter A kötet szerzői: Dr. Csicsmann László, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet Dr. Horváth

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Doktori Iskola Fekete Ágnes Liturgia és idő a magyar református istentiszteleti gyakorlat egy 1968-as és egy mai felmérés tükrében doktori értekezés Doktori

Részletesebben

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ 2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja Erõforrásunk a család Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ A házasság nem magánügy, hanem országépítõ közügy. Isten azt az építõkövet

Részletesebben

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN szerkesztõbizottság Gábor Kálmán Jancsák Csaba Matiscsák Attila Szemerszky Mariann Tibori Tímea Utasi Ágnes

Részletesebben

Iskolakultúra-könyvek 8.

Iskolakultúra-könyvek 8. ROMÁK ÉS OKTATÁS Iskolakultúra-könyvek 8. Sorozatszerkesztő Géczi János Szerkesztő Andor Mihály ROMÁK ÉS OKTATÁS iskolakultúra Iskolakultúra, Pécs, 2001 A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Részletesebben

43. 2007. augusztus. Sok szeretettel Mária. A FVR hivatása, karizmája, küldetése Benedetto Lino ofs

43. 2007. augusztus. Sok szeretettel Mária. A FVR hivatása, karizmája, küldetése Benedetto Lino ofs 1 Kedves Testvérek! Istennek legyen hála! Elkészült a Nemzetközi Tanács által szervezett képzési kurzus anyagának gyakorlatilag teljes fordítása. Köszönetet mondok azoknak, akik segítettek a munkában:

Részletesebben

Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában

Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek nyomában Szerkesztette és írta: Hoffman József Hogy is van ez? Az élet fontos kérdéseinek

Részletesebben

A TERRORIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI HÁTTERE, MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI ÉS JELENLÉTE A XXI. SZÁZADBAN

A TERRORIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI HÁTTERE, MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI ÉS JELENLÉTE A XXI. SZÁZADBAN DETRE ZOLTÁN százados A TERRORIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI HÁTTERE, MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI ÉS JELENLÉTE A XXI. SZÁZADBAN THE BACKGROUND HISTORY, FORMS OF APPEARANCE, AND PRESENCE OF TERRORISM IN THE

Részletesebben

Bevezetőként. Szentmisét közvetít a Magyar Rádió és a Magyar Katolikus Rádió templomunkból

Bevezetőként. Szentmisét közvetít a Magyar Rádió és a Magyar Katolikus Rádió templomunkból 2013. március 15. A zagyvapálfalvai Jézus Szíve Plébániatemplom lapja V. évfolyam, 5-6. szám (61-62.) Bevezetőként Kedves Olvasóink, kedves Hívek! Ahogyan azt korábban is írtuk: XVI. Benedek pápa lemondása

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés

Részletesebben