Táncsics Mihály Szakközépiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontja értékelő beszámolója az elmúlt három év munkájáról.

Átírás

1 Táncsics Mihály Szakközépiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontja értékelő beszámolója az elmúlt három év munkájáról. Készítette: Kovácsné Karácsony Éva, tehetséggondozó A tehetség magában csak lehetőség, ígéret. Az igazi tehetség az, amelyik hasznosul is. Az a tehetséges ember, aki képes a tehetségét kibontakoztatni, önmaga és a társadalom hasznára fordítani. Dr Csermely Péter A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája a megye egyetlen, országosan is elismert, több mint hét évtizedes hagyományokkal rendelkező középfokú közgazdasági intézménye. Intézményünk elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon. Iskolánk elsők között kapott lehetőséget új szakképzési modell kialakítására és bevezetésére Az emberi erőforrások fejlesztése világbanki program keretében. Az 1992-ben indított általános közgazdasági képzés során a túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítottunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismeretet nyújtott programunk július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt életünkben: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszüntette, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálta. Ezzel a két, nagy múltú intézmény egy iskolaként folytatja tovább munkáját, a város legnagyobb középiskolájává válva több mint ezer diákjával szeptemberétől ismét változás történt iskolánk életében. A fenntartónk a Salgótarjáni Szakképzési centrum lett, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola önálló intézménnyé alakult. Pedagógiai munkánk középpontjába továbbra is diákjaink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését helyeztük annak érdekében, hogy a középiskolát követő tanulmányaikhoz, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek birtokában lépjenek ki az iskola kapuján. A szakközépiskolai képzéshez kapcsolódó tehetséggondozásban hangsúlyt fektetünk a sikeres és képességeikhez képest alulteljesítő tanulók tehetséggondozására is. Tanulóinkat közismereti és pályaorientációs tanulmányi versenyekre készítjük fel (OKTV, SZÉTV). Célunk továbbra is: - az alulteljesítők körében is megtalálni az elszórtan jelentkező tehetséget - megakadályozni a tehetségesek elkallódását A szakmai képzésben részt vevő tanulóink körében a szakmai tehetségeket keressük. A tehetséggondozás iskolánk kiemelt feladata, hiszen a tehetség jelenlétét eddigi eredményeink is igazolják. Legtehetségesebb diákjainknak ösztönző lehetőség, hogy felismerjék az országos összemérések lehetőségét, a meghirdetett versenyek sikeres szereplői legyenek. A 2009/2010-es, illetve 2011/2012-es tanévben iskolánk nyerte a "Gordiusz Matematika Verseny legeredményesebb szakközépiskolája Észak-magyarországi Régió" elnevezésű vándorserleget. Mellékletként csatoljuk az elmúlt 3 év országos versenyeredményeinek értékelését.

2 Bevezető Intézményünk közel három éve elsők között csatlakozott a matematikai-logikai, nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelés, az értékközvetítő és képességfejlesztő programhoz. Pedagógiai programunk alapja az ezt meghatározó szellemiség, tevékenységstruktúra. A tanulásszervezési eljárásokat, a tehetségazonosító és tehetségfejlesztő szemléletet, a megismerési képességek és a kompetenciák tantárgyaktól függetlenül előtérbe helyezett fejlesztésének kritériumát helyi tantervünkbe beépítettük. A tanórai, tanórán kívüli, közösségi tevékenységek szervezésének egyaránt legfontosabb szempontja az egyéni képességekre figyelő, hatékony, differenciáló pedagógiai munka. Csermely Péter hitvallása szerint a tehetségígéret kibontakozása a befogadó közeg minőségének függvénye. A közeg minőségét a bizalmi helyzet, befogadó attitűd határozza meg. A bizalom kialakulásához elengedhetetlen a társadalmi befogadás erősödése. Életünket átszövő hálózatoknak kiemelkedő szerepe van a társadalmi együttműködés fejlődésében és a kölcsönös megbecsülés terjedésében. Intézményünk ezeknek a gondolatoknak a felhasználásával tudatosan tervezi a tehetséges fiatalok támogatását, fejlesztését, tudásának és személyiségének gazdagítását. A hálózatképzés, a tehetséggondozás egyik legfontosabb eleme, a megfelelő kapcsolati háló nélkül a tehetség csak ígéret marad, nem válik sikerré. A tehetség befogadó, nyitott közegben képes kiemelkedő képességeit hasznosítani. Az együttműködés elősegíti a tehetség felkutatásával, azonosításával, gondozásával kapcsolatos információk hatékonyabb terjedését. Cél a hátrányos helyzetű fiatalok számára a tehetségsegítő programokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a hatásterületek kiválasztása. Esélyegyenlőség és társadalmi integráció A régióban fokozottan jellemző a magas arányú munkanélküliségből, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiányából fakadó hátrány. A területen kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű fiatalok száma. Szociális hátterükből adódóan hátrányos megkülönböztetés éri őket, ezért társadalmi integrációjuk gyakran akadályokba ütközik. Tehetségdiagnosztika elméleti háttere, mely meghatározta eddigi tevékenységünket. A tehetségre jellemző viselkedés a három alapvető tulajdonságcsoport - átlag feletti képesség, feladatelkötelezettség és kreativitás - integrációját mutatja. 1 A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizsgálatát nevezik tehetségdiagnosztikának. Számunkra fontos feladat a tehetségdiagnosztika célja: az azonosítás, (tehetségek felkutatása) beválogatás (tehetségígéret bevonása valamely tehetséggondozó programba) és a hatásvizsgálat (a bevonás eredménye), azaz a teljes tehetséggondozási folyamat nyomon követése. 1 Gyarmathy É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok. in: Tehetség és képességek, (szerk.) Balogh L., Herskovits M. & Tóth L., KLTE Pedagógiai - Pszichológiai Tanszék, Debrecen, p

3 SZUBJEKTÍV Véleménygyűjtés Tanulmányi teljesítmény Tanulmányi verseny Pszichológiai vizsgálatok OBJEKTÍV Tehetséggondozás tervezése, fontos lépései 1. Tehetségazonosítás (tehetség-identifikáció, -diagnosztika) Olyan egy vagy több lépésből álló vizsgálat, amelynek célja a tehetségek megtalálása. Módszerei egy szubjektív-objektív dimenzió mentén sorba rendezve: 2. Képzés és mentorálás "A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva" 2 A tehetséggondozás meghatározó pontja, hogy mely életkorban indul el. Az életkori sajátosságoknak megfelelően más - más típusú és összetételű programcsomagot szükséges összeállítani a differenciált fejlesztés követelményeinek megfelelően. Az alkalmazott fejlesztési technikáknak alapvetően három elismert típusa van: a) gyorsítás vagy léptetés (a tananyaggal a saját fejlődésének megfelelően halad) b) csoportos vagy egyéni differenciálás c) gazdagítás vagy dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak, a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban) A Tehetségpontunk alapvető céljai közé tartozik a tehetséggondozás iskolán belüli a tehetséges személy teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás. Célja szerint lehet: a) a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása; b) a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők megteremtése. 3. Tehetség-tanácsadás A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható: a) a tehetséggel szorosan összefüggő tehetségazonosítás, tehetséggondozás; b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák stb 4. Utóvizsgálat A tehetséggondozó programok hatásvizsgálata a programok és módszerek fejlesztését, illetve az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását és módosítását lehetővé tevő visszacsatolási lehetőséggel bíró tevékenység. Legegyszerűbb formája az önkontrollos hatásvizsgálat. A hagyományos csatornákon keresztül érkező információk is igen jól hasznosíthatók (verseny-, tanulmányi-, felvételi eredmények, az intézménybe jelentkezők számának és eredményének emelkedése), melyek további visszajelzést adnak. 2 Herskovits, 1994

4 /Kormos Dénes, Kutató-fejlesztő szakpedagógus előadásából/

5 A TEHETSÉGPONTUNK MÓDSZERTANI TÉMAKÖREI Témakör: 2. Tehetségazonosítás 3. Tehetség-tanácsadás 4. Tehetséggondozás 5. Hálózatfejlesztés 6. Konfliktuskezelés 7. Hogyan adják át egymásnak a Tehetségpontok a tehetséges fiatalt? 8. Fenntartható Tehetségpont Elvégzett tevékenység Nagy hangsúlyt fektet a tantestületünk a tehetségazonosításra. Már a leendő 9. osztályosainkat is megszólítjuk. Számukra versennyel egybekötött tehetséggondozó szakkört szerveztünk az iskolánk profilja alapján: informatika és szakma (közgazdasági, turizmus) területen. Valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulóinknak, a felmérések, tapasztalatok, pedagógus, szülő kérésére tehetség-tanácsadást szerveztünk. Továbbtanulási, önbizalom fejlesztő, tanulás módszertani és személyiségfejlesztő beszélgetéseket tartottunk. A tehetséggondozásunk elmúlt három évében tett intézkedéseink, fejlesztő foglalkozásaink, mentálhigiénés módszertani foglalkozásaink eredménye képen évről-évre nőt a kiemelkedő tehetségeink versenyeredménye. A tehetséggondozásban részt vett diákok továbbtanulási mutatójuk a választott területen 100%-nak mondható. Mindenkinek sikerült olyan alapokat, célokat és tudást adni, amivel az elképzeléseit megvalósíthatta. (Mellélet) A Tehetségpontok együttműködésében előrelépést értünk el. Több középiskolával, Tehetségponttal sikerült szakmai együttműködést kialakítani a közös tehetséggondozás sikeressége érdekében. Sikerült olyan partnereket, egyesületeket, vállalkozókat, Tehetség Tanácsot, határon túli kapcsolatokat kialakítani, amely a tehetségeket, de az őket gondozó pedagógusokat is támogatta, módszertanban fejlesztette. Az együttműködés alapvető személyi feltétele mind a tehetségek, mind a tehetséggondozók, mind pedig a Tehetségpontok között pszichológus, gyógypedagógus, mentálhigiénés és tehetséggondozó szakember, akik támogatták pedagógiai, szakmai munkánkat. A tehetséges fiatal átadása egyik Tehetségpontból a másikba akár csak bizonyos részterület fejlesztésére igen fontos. Kapcsolatot építettünk középiskolákkal, művészeti intézménnyel, melyekbe ajánlottuk tehetséges diákjainkat tehetségterületük eredményesebb fejlesztésük érdekében. (Művészet- zene-tánc, programozás területén.) A Tehetségpontunk önfenntartó működésének egyik anyagi támasza az intézményi támogatás. Minden elképzelt lehetőség, feladat mellé az iskolavezetés, a fenntartó támogató segítséget nyújtott. Az anyagi erőforrásokat, gyermekek fejlesztő foglakozásának, versenyeztetésének, táboroztatásának, jutalmazásának lehetőségét támogatta a megnyert pályázati forrásainkból származó bevétel.

6 TÁMOP B, Erasmus+, MATEHETSZ Gazdagító program pár I.-II, Sport eszközbeszerzés, Felfedezettjeink 2013, Csoportos tehetségsegítő programok megvalósítása, Versenyfelkészítő szakkör tehetséges diákmentorok segítségével, NTP-MTTD 2015 a Természettudományok népszerűsítése, NTP-SR-2015 Sport népszerűsítése pályázataink. 9. Marketing, menedzsment 10. Képességfejlesztés 11. Kreativitásfejlesztés 12. Motiválás 13. A szociális környezet alakítása 14. Személyiségfejlesztés A Tehetségpontok önfenntartó működéséhez marketing, menedzsment jellegű kompetenciák is szükségesek. Szülők, kollégák önzetlen segítsége támogatta munkánkat. Az évenként megrendezésre kerülő Táncsics Napok alkalmából előadások, programok szervezése, megtartása a tehetséggondozó munkánk támasza. A tanulóink az előadások, beszélgetések alkalmával szakmai, egyéni életutakból, az előadások tartalmából nagyon sok pozitív ismeretet, útmutatást meríthettek. A fenntarthatóság érdekében a pénzügyi eszközöket, a szellemi és humán forrásokat is terveznünk kellett. A szellemi és humán források érdekébe a tantestületen kívül bevontuk a társintézményeket (Megyei Iparkamara, Salgótarján Város Diákönkormányzata, Salgótarján város Önkormányzati Testülete). Erősítettük és bővítettük azon tehetségpontok számát, akikkel Együttműködési megállapodást kötöttünk. Volt tanítványainkból álló diák mentor hálózatunk bővítése fontos feladat volt. A felsőoktatásban tanulók tanulási módszereikkel, szakmai tapasztalataikkal segítették a tehetségeink kibontakoztatását. Feladatunk az iskolánkat választó tanulók közül - a motivált, kreatív tanulók megtalálása, - a tehetségazonosítás, kiemelten a szociokulturálisan hátrányos tehetségek felismerése, gondozása, - a kompetenciaterületekhez kapcsolódó tehetségfejlesztés (kulcs-, szociális-, vállalkozói kompetenciák) A tehetségtámogató munkánkat kibővítettük városi, regionális szintű rendezvények szervezésével, megtartásával. Vállaltuk, hogy a középiskolás korosztályon kívül a régió általános iskolai korosztálynak tehetségfejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A pszicho szociális fejlődés zavaraitól a tehetségesek sem mentesek, sőt a különböző kognitív, motoros, emocionális, interperszonális területek nem egyforma ütemben történő fejlődése is előfordulhat. A tehetséggondozás során nagy hangsúlyt fektettünk a személyiségfejlesztésre. A diákok egyéni és csoportos fejlesztést is kaptak. A csoportos fejlesztés a közös szakmai foglalkozások során, de a közös kirándulások, táborok alkalmából pozitívan hatott a személyiségükre. Az idősebbek példaként szolgáltak az új tehetségígéretek számára. Alakította látásmódjukat, de fejlesztette a közösségi, társas kompetenciáikat is. A mindennapokban is együttműködő közösséggé váltak.

7 A tehetséggondozó munkánkat támogatták a mentoraink. Volt tanítványaink, jelenleg felsőoktatásban tanuló, vagy már munkába álló hajdani tehetségeink segítették a szakköri munkánkat, a tantárgyi anyagon túl mutató ismeretszerzésben. Ösztönözték a diákjainkat a tanulás szükségességére, az önmegvalósítás fontosságára. Segítették a táborok, kirándulások programjainak megvalósítását. Előadásokat tartottak a tehetségterületek ismereteinek bővítésére, pályaválasztási motivációs foglalkozásokat vezettek. 15. Kommunikációfejlesztés 16. Tanulásfejlesztés 17. Kutatásmódszertan 18. A tehetség nyomon követése A kimagasló teljesítmények közzétételének, a team-munkának, az önérvényesítésnek és a hétköznapi élethelyzetek megoldásának hatékonysága várható a kommunikációfejlesztéstől. Az információk átadása, az eredmények széles körben való megismertetése (tantestület, diákközösség, faliújság, iskola honlapja, újságcikkek) pozitívan hatott a tehetséges diákokra. Eredményeik példaképpen szolgálhattak az iskola közösségére. A hosszú távú egyéni karrier elősegítése is lényeges tehetséggondozó feladatkör. A TÁMOP B pályázat mentortanárokkal segítette 50 hátrányos helyzetű tanulónk fejlődését, melyben 15 fő tehetségígéret is volt. Számukra tanulás módszertani és személység fejlesztő egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat tartottuk. A kutatás a gazdagító programok eszköze. Tehetségpontoktól elvárható feladat a kutatási tevékenység. Esélyegyenlőséget szolgáló, autista középiskolások integrálásának lehetőségét vizsgáltuk. Másik terület a tehetségpontunk versenyeredményeinek évenkénti vizsgálata. Ezáltal tudatos tervezéssel, új célokkal, lehetett keresni a lehetőségeket a diákjaink országos szinten való megméréséhez, új versenyhelyzetek, új kompetenciaterületek bevonásával. A tehetségek nyomon követése, horizontális vizsgálatai kiemelt jelentőségű az eredményesség megítélése szempontjából. Intézményünk nagy gondot fordít a pályakövetés fenntartására.

8 Értékelés SWOT analízis Erősségek: - viszonylag magas idegen nyelvi óraszám, - közép-, emeltszintű csoportbontás - informatika-képzés évfolyamon, - felzárkóztatás, tehetséggondozás, - korszerű számítógépes eszközállomány, - szakképzett, innovatív tanári gárda, - több évtizedes tapasztalat a szakképzésben, új kezdeményezésekre való nyitottság, - a nevelőtestület tagjai felkészültek a hátrányos helyzetű tanulók nevelésére, felzárkóztatására, és vállalják is ezt a feladatot. - Tehetségek felismerése, gondozása, nyomon követése. Gyengeségek: - egységes követelményrendszer betartása és betartatása, - a tantárgyi, az elméleti és gyakorlati oktatás integrációjában rejlő pedagógiai lehetőségek jobb kihasználása, - az iskolai diákélet változatosabbá tétele - a tornaterem hiánya, sport népszerűsítése - a középiskolai évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó oktatás alulfinanszírozott. - a tanulók és a tanulás motivációja. Lehetőségek: - komplett idegen nyelvi multimédiás labor alkalmazásával a szakmai idegen nyelv hatékonyságának fokozása, - az Internet-alapú oktatás további fejlesztése - az információhordozók eszközállományának korszerűsítése, bővítése, - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően újabb szakképesítések megszervezésének biztosítása, érettségi után és szakiskolai képzésben, - az iskolai teljesítmények növelhetők a hátrányos helyzet és a tanulási kudarcok okainak felkutatásával illetve a tanórai módszerek célirányos alkalmazásával, - szülői kapcsolattartás mélyítése, - a kiválóság elismerése - versenyeztetés, versenyszervezés Veszélyek: - a tanulók összetételének változása: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek arányának folyamatos növekedése, - a családi háttér meggyengülése, - a feladatokhoz kapcsolódó állami finanszírozás csökkenése, - a munkaerő-piaci igények ingadozása, a változások kiszámíthatatlansága. - a tanulólétszám csökkenése - motiválatlanság erősödése A tehetségek önmaguktól még nem okvetlenül lesznek sikeresek. Az esetek többségében van egy stimuláló környezet. A tehetség egy piramis. A piramis csúcsa csak akkor épülhet föl, ha a piramisnak van alja. Nagyon ritka, hogy mindenen keresztültörve vagy egy lakatlan szigeten, tehát ösztönző környezet hiányában a tehetség eljusson a csúcsra. Aki ezt a közeget nem találja meg, az valószínűleg csak a tizedét tudja megvalósítani annak, ami ezzel együtt lehetett volna. Dr Csermely Péter

9 Versenyző tehetségek száma matematika magyar informatika szakmai sport nyelv 21 6 Iskola létszám Versenyző tehetségek száma matematika magyar informatika szakmai sport nyelv Országos döntőbe jutott tehetségek száma matematika magyar informatika szakmai sport nyelv 8 1 Országos döntőbe jutott tehetségek száma DÖNTÖBE JUTOTTAK ARÁNYA matematika magyar informatika szakmai sport nyelv

10 matematika 43% 11% 32% 36% magyar 31% 36% 33% 45% informatika 31% 35% 36% 58% szakmai 24% 25% 27% 76% sport 48% 5% 14% 3% nyelv 38% 17% Versenyzők aránya az országos döntőben 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% matematika magyar informatika szakmai sport nyelv Érettségi utáni továbbtanulók Végzősök továbbtanulási aránya % 40% 46% 103-ból 103-ból 72-ből Továbbtanulók aránya 58% 60% 50% 40% 40% 46% 30% 20% 10% 0%