GYERMEKEINK GONDOZÁSA, NEVELÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKEINK GONDOZÁSA, NEVELÉSE"

Átírás

1 GYERMEKEINK GONDOZÁSA, NEVELÉSE Korintus Mihályné Villányi Györgyné Mátay Katalin Badics Tiborné GYERMEKEINK GONDOZÁSA, NEVELÉSE A napközbeni kisgyermekellátásról és a közoktatás elsõ láncszemét képezõ óvodáról még nem készült tanulmány hazánkban. Az OECD számára írt ország-háttértanulmány ezt a nagy hiányt pótolja. Ez a kiadvány egységes szerkezetben tárgyalja és tekinti át az iskoláskornál fiatalabb gyermekek gondozását, nevelését, a szolgáltatások helyét, szerepét, mûködtetését és a fejlesztési elképzeléseket. Magyarországi háttértanulmány az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához

2 KORINTUS MIHÁLYNÉ VILLÁNYI GYÖRGYNÉ MÁTAY KATALIN BADICS TIBORNÉ Gyermekeink gondozása, nevelése Magyarországi háttértanulmány az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához

3 2

4 KORINTUS MIHÁLYNÉ VILLÁNYI GYÖRGYNÉ MÁTAY KATALIN BADICS TIBORNÉ Gyermekeink gondozása, nevelése Magyarországi háttértanulmány az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához 3

5 Gyermekeink gondozása, nevelése Magyarországi háttértanulmány az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata címû programjához Írta: KORINTUS MIHÁLYNÉ DR., VILLÁNYI GYÖRGYNÉ, DR. MÁTAY KATALIN, BADICS TIBORNÉ Támogatta: Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szerkesztette és lektorálta: CZIBERE KÁROLY ISBN X Felelõs kiadó: Czibere Károly, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet fõigazgatója Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet fõigazgatója Mûszaki szerkesztés, borító: Corvinus Kiadó Felelõs vezetõ: Csupor Zoltán Nyomda: Royal Press Hungary Kft. Felelõs vezetõ: Lakatos Imre 4

6 Tartalomjegyzék Elõszó fejezet Általános információk Magyarországról Kormányzati struktúra Demográfia A népesség koncentrációja Gazdaság Foglalkoztatás A kisgyermekellátás és nevelés társadalmi, gazdasági környezete az elmúlt.. 12 év változásai tükrében Demográfia Családformák változása Gazdasági transzformáció, foglalkoztatás Oktatás Jövedelemegyenlõtlenség Önkormányzatiság Családi élet és a munka összeegyeztetése A családtámogatási politika A kisgyermekellátás és nevelés rendszere Története A bölcsõde Az óvoda Ágazatirányítási felelõsség A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés Szakmai érdekképviselet A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés Ellátási formák, szolgáltatások A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés... 33

7 2. fejezet Minõség A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés Hozzáférés A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés fejezet Szabályozás A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés Nevelõk, gondozók A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása A 0 3 éves korosztály napközbeni ellátását végzõ szakemberek feladatköre és képzése Továbbképzések A karrierlehetõségekrõl Óvodai nevelés Az óvodai nevelésben dolgozó szakemberek feladatköre és képzése Programok tartalma A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés A család szerepe és bevonása az ellátásokba A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés Finanszírozás A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés fejezet Értékelés, adatgyûjtés A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés

8 Konklúzió A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés HIVATKOZÁSOK TÁBLÁZATOK I. MELLÉKLET II. MELLÉKLET

9 ELÕSZÓ 1996-ban az OECD oktatási miniszteri találkozó témája Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása volt. A miniszteri értekezlet zárónyilatkozata elsõdleges célként jelölte meg a kisgyermekellátás és -nevelés színvonalának és hozzáférhetõségének javítását, a családokkal való szoros együttmûködést. A miniszterek leszögezték, hogy az egész életen át tartó tanulás nem az iskoláskorral kezdõdik, és elismerték a kisgyermekkori gondozásnak és nevelésnek az egész életen át tartó tanulás megalapozásában való fontosságát. A miniszteri felhatalmazás következményeként indult meg a kisgyermekkori gondozásról és nevelésrõl végzett vizsgálatsorozat, a Thematic Review of Early Childhood Education and Care (ECEC) Policy (A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata) az OECD-országok körében. Eredményeként ma az OECD rendelkezik a legaktuálisabb és legátfogóbb információkkal az iskolás kornál fiatalabb gyermekek intézményes ellátásának, nevelésének rendszerérõl, szabályozásáról, színvonaláról, a szakmapolitikai elvek megvalósulásáról a világ 20 országára vonatkozóan. Az OECD oktatásügyi megközelítésének meghatározó szempontja, hogy az oktatáspolitikát a közpolitika részeként kezeli, és az oktatás problémáit elválaszthatatlanul összekapcsolódnak tekinti olyan kérdésekkel, mint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a szociális gondoskodás, a fenntarthatóság vagy a területfejlesztés. Az OECD országokban egyre növekvõ politikai figyelem irányul a kisgyermeknevelésre, gondozásra, a gyermekek tanulására. A gyermekek napközbeni ellátását (bölcsõde, családi napközi) és az óvodai nevelést nem csak a nõi munkaerõ-piaci esélyegyenlõség egyik feltételének tartják, hanem a gyermek szempontjából az egész életen át tartó tanulás megalapozásának tekintik a korai fejlõdési szakaszt. Úgy vélik, ha megfelelõ pénzügyi, szociális és munkaügyi intézkedések segítik a szülõket és a helyi közösségeket, akkor a napközbeni kisgyermekellátás és nevelés javítja az esélyegyenlõséget és hozzájárul a társadalomba történõ beilleszkedéshez. Az egyik eszköz, amelyet az OECD évtizedek óta alkalmaz a tagállamok szakmapolitikáinak megismerésére és befolyásolására, az ún. policy review (szakmapolitikai vizsgálat), amelynek keretében átfogó szakértõi elemzés és értékelés készül egy ország szakmapolitikájáról, amelyet aztán a tagállamok közössége megvitat, megvalósítva a társak általi ellenõrzés egyfajta formáját. Az OECD Oktatási Bizottsága 1998-ban indította útjára A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálatát (Thematic Review of Early Childhood Education and Care [ECEC] Policy). A vizsgálat kitér az iskolaköteles életkornál fiatalabb gyermekek számára létrehozott valamennyi nevelési és ellátási formára. Az áttekintés születéstõl az iskolaköteles korig kíséri figyelemmel a gyermekeket. Dokumentálja a kisgyermekellátás és -nevelés megvalósításának változatosságát,

10 elemzi a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és javaslatokat fogalmaz meg az adott társadalmi-gazdasági környezetben alkalmazható fejlesztésekre vonatkozóan. A program elsõ körében 1998 és 2000 között tizenkét ország vett részt: Ausztrália, Belgium (a belga és a francia közösség), a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. A vizsgálat célja az volt, hogy az összegyûjtött nemzetközi adatok és információk alapjául szolgálhassanak a kisgyermeknevelés, -ellátás és a kisgyermekkori tanulás javításának, segítsék a szakmapolitikai tervezést és a tervek megvalósítását. A program során közelebbrõl tanulmányozták: az adott országok fõbb szakmapolitikai alapelveit, a törvényi, rendeleti szabályozást, a kisgyermekellátás és -nevelés helyzetét, társadalmi környezetét; a kormány, önkormányzatok, non-profit szervezetek és más szociális partnerek szerepét, valamint az intézményi erõforrásokat; az egyes országokban tapasztalható különbözõ megközelítések hatásait és hatékonyságát. A vizsgálat négy lépésbõl állt: a résztvevõ országok elkészítették saját háttértanulmányukat, vagyis a rendszerük ismertetését az OECD által megadott leíró-elemzési keretnek megfelelõen; e háttértanulmány feldolgozása után egy nemzetközi szakértõi csoport 1-2 hetes látogatás során a helyszínen tájékozódott; a delegáció országjelentést készített a háttértanulmány és a látogatás alapján, amely a megfelelõ egyeztetések után az OECD hivatalos véleményeként került fel az OECD honlapjára; végül összehasonlító tanulmány készült a 12 országban végzett vizsgálat tapasztalatairól. Az összehasonlító tanulmányt tartalmazó kötet magyar fordítása az Oktatási Minisztérium támogatásával az Országos Közoktatási Intézetben készült, és 2002-ben Biztos alapokon címmel jelent meg. Megtalálható az Országos Közoktatási Intézet és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet honlapján (www.oki.hu és Az OECD program 2002 és 2004 között zajló második körében Franciaország, Írország, Korea, Kanada, Mexikó, Németország és Ausztria mellett Magyarország is részt vesz. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium szerzõdése alapján az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és az Országos Közoktatási Intézet kapta meg a feladatot az ország-háttértanulmány megírására, a vizsgálatot végzõ nemzetközi delegáció programjának összeállítására és a vizsgálat koordinálására. Az OECD szakértõinek látogatására december között került sor. 9

11 Munkacsoport alakult a magyar OECD vizsgálat munkálatainak koordinálására és a háttértanulmány megírására. Vezetõje: Korintus Mihályné dr., tagjai: dr. Mátay Katalin, Badics Tiborné és Villányi Györgyné. Az Oktatási Minisztérium részérõl a koordinátori feladatokat korábban Tóta Péter Benedek látta el, jelenleg Loboda Zoltán végzi. A Háttértanulmány elkészítésének segítésére felkért Irányító Testület vezetõje: E. Vámos Ágnes; tagjai: Brassói Sándor, Csókay László, Szelényi György, Bencze Péterné, dr. Kolozsváry Judit, Tokaji Károlyné, Salomvári György és Villányi Györgyné. A 0 3 éves korosztály ellátásával kapcsolatos részekhez munkaanyagot készítettek: Balogh Lászlóné, dr. Koncz József, Mester Jánosné, dr. Nyitrai Ágnes, Rózsa Judit, Vokony Éva. Az óvodai nevelésrõl szóló részekhez munkaanyagot készítettek és szakmai véleményükkel segítették a munkát: Badics Tiborné, Bóczi Lajosné, Budai Mária, Fábián Katalin, Faust Dezsõné, Fülöp Tiborné, Hernádi Zsuzsa, dr. Kolozsváry Judit, Makár Barnabásné, Marekné dr. Pintér Aranka, Nagy Ágnes, Pethõ Ágnes, Tokaji Károlyné, Török Balázs, Trencsényi László, Salomvári György, Sárdi Zoltánné, Szabóné Karsai Tünde, Vágó Irén, W. Mikó Magdolna, a PTMIK és a Comenius Programigazgatóság munkatársai. Ezúton is szeretnénk megköszönni munkájukat, amellyel hozzájárultak az OECD vizsgálat sikeréhez májusában sor került az óvodai háttéranyag szakmai vitájára az Országos Közoktatási Intézet szakmai napján. Itt az óvodai nevelés elméleti és gyakorlati munkáját végzõ szakemberek és a szerzõk elemezték a vitaanyagot. Hasznos tanácsaikkal segítették a háttértanulmányt teljesebbé, gazdagabbá és jól használhatóvá tenni. Ez a kötet a 2002-es évi adatokkal aktualizált magyar háttértanulmány anyagát tartalmazza. Felépítése az OECD által megadott szempontsort követi. Reményeink szerint a hazai szakemberek is érdeklõdéssel fogják fogadni, hiszen ez az elsõ olyan tanulmány, amely egységes keretben szemléli és tárgyalja a három év alatti és az óvodáskorú gyermekek ellátásának, nevelésének rendszerét Magyarországon június Korintus Mihályné dr. Villányi Györgyné 10

12 1. fejezet 1.1 Általános információk Magyarországról Magyarország Kelet-Közép-Európában fekszik, államformája köztársaság. Fõvárosa Budapest, hivatalos nyelve a magyar. Területe km², lakossága fõ, a népsûrûség 108 fõ/km². Etnikai megoszlás: magyar (93 %), roma (kb. 5 %), német, szlovák, román, szerb, horvát, bolgár, görög, ruszin, szlovén stb. (kb. 2 %) Kormányzati struktúra október 23-a óta Magyarország demokratikus köztársaság. Az egypártrendszerrel jellemezhetõ államszocialista diktatúrát felváltó parlamenti demokrácia stabilizálódott, négy szabad választás zajlott le, melyek a jobb- és baloldali politikai erõk relatív kiegyensúlyozottságát eredményezték. A legfõbb döntéshozó szerv az egykamarás országgyûlés, melyben 386 képviselõ ül, és amely a 4 évenként tartott parlamenti választások után alakul meg, legutóbb 2002-ben. A képviselõk 45,6 %-át közvetlenül választják választókerületekben, a többi képviselõ pártlistáról kerül be. A végrehajtó hatalom feje a kormány, melyben a miniszterelnök mellett tizenhét miniszter dolgozik. A közhatalom decentralizált: valamennyi megye (19) és település (3135) saját önkormányzattal rendelkezik. A közhatalmi struktúra kiemelt szereplõi továbbá az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok. Magyarország a NATO-nak 1999-tõl, az Európai Uniónak 2004-tõl tagja Demográfia A lakosság többsége nõ (52,5 %) férfire 1105 nõ jut. Alacsony a házasságkötések száma (2002-ben 45 jutott tízezer lakosra), és magas a válások száma (2002-ben 25 jutott tízezer lakosra), valamint az egyszemélyes háztartások száma. A gyermekek 31 %-a házasságon kívül születik (1980-ban 7 %). A népmozgalmi folyamatok két évtizede váltak kedvezõtlenné. A népesség száma 1981 óta csökken, 1980-ban Magyarországnak még ezer lakosa volt. A természetes szaporodás mérlege negatív, mert miközben a születések száma folyamatosan csökken (2002-ben 1000 lakosra 9,5 élveszületés jutott, 1980-ban 13,9), addig a halálozási arányszámok érdemben nem javultak (1000 lakosra 2002-ben 13,1 halálozás jutott, 1980-ban pedig 13,6.). A természetes fogyás évente kb. 35 ezerrel csökkenti a

13 népességet, amelyet a pozitív vándorlási mérleg kb. 10 ezer fõvel javít ban a népesség száma már csak fõ (1. táblázat). A népességfogyás ráadásul a társadalom elöregedésével együtt megy végbe. Tízezer fõre 2082 hatvan éven felüli és 1067 hetven éven felüli jut. Másrészt nõtt a népesség átlagos élettartama. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 68,3 év (1980: 65,5 év, 1990: 65,1 év), a nõké pedig 76,6 év (1980: 72,7 év, 1990: 73,7 év). Folyamatosan csökken a fiatalok, és nõ az idõsek részaránya az össznépességen belül, bár az utóbbi folyamat egyelõre gyengébb, és várhatóan 2010 után fog felerõsödni (2. táblázat). A népesség-elõrejelzések legvalószínûbb forgatókönyve szerint az átlagos gyermekszám lassan fog emelkedni (2020: 1,57), a várható élettartamok is növekednek (2020: nõk: 80,3 év, férfiak: 73,5 év). A népesség 2020-ra várhatóan 9,85 millióra csökken. A következõ húsz évben a fiatalok aránya 23,1 %-ról 20 %-ra, az aktív korúak aránya (20 59 évesek) 56,5 %-ról 53 %-ra, az idõsek aránya 20,4 %-ról 26,5 %-ra módosul. Tehát a gyermekszám csökkenése mellett megjelenik az aktív korúak számának csökkenése is A népesség koncentrációja A népesség területi eloszlása egyenlõtlen. A fõvárosban és környékén él a teljes lakosság mintegy 30 %-a. Az ország 3135 települése közül 30 ezer lakos fölötti település száma csak 39 (az összes település 1,24 %-a), ahol az összes népesség 43 %-a lakik. Ugyanakkor 2379 település (az összes település 76 %-a) népessége nem éri el a 2000 fõt. Ezeken a településeken a teljes népesség 17,2 %-a lakik (3. táblázat) Gazdaság A rendszerváltást követõen, a piacgazdaságra történõ átmenet idején a GDP drámaian csökkent, csak 10 évvel késõbb sikerült az akkori jövedelmi szintet ismét elérni. Az évi stabilizációt követõen a gazdaság hatalmas lendületet vett, évente 4-5 %-os növekedést produkált, s a 2001 óta tapasztalható világgazdasági recesszió sem tudta 3 % alá kényszeríteni a növekedési ütemet. Az infláció a 90-es években jelentõs mértékû volt, csúcsát 1995-ben érte el (28,2 %), azóta folyamatosan csökken, jelenleg 6 % körül stagnál. 12

14 1.1.5 Foglalkoztatás A foglalkoztatottak száma az aktív korú népesség arányában 56,6 %, a gazdaságilag aktívak aránya az aktív korúakhoz viszonyítva 60 %. Mindkét mutató folyamatosan és lassan javul, de jelentõsen alacsonyabb az európai országok hasonló mutatóinál. A férfiak foglalkoztatottsága is alacsony (63,5 %), a nõké azonban az 50 %-ot sem éri el (49,8 %). A munkanélküliségi ráta a rendszerváltást követõ években dinamikusan emelkedett (csúcs 11,9 % 1993-ban), majd folyamatosan csökkent, jelenleg 5,7 %. A foglalkoztatás tekintetében jelentõs különbségek alakultak ki. Az ország nyugati részén és a fõvárosban a munkanélküliség rendkívül alacsony, ezzel szemben az észak-keleti régióban magas. 1.2 A kisgyermekellátás és nevelés társadalmi, gazdasági környezete az elmúlt 12 év változásai tükrében A kisgyermekellátás és -nevelés társadalompolitikai környezete az elmúlt 12 évben jelentõs mértékben megváltozott. E folyamat legfontosabb tényezõi a demográfiai folyamatok, a családi együttélési formák változása, a gazdasági transzformáció, a foglalkoztatás, a közhatalom decentralizációja Demográfia Ahogyan az elõzõ fejezetben láttuk, a népesség folyamatosan csökken. Ez elsõsorban nem az öregedésnek köszönhetõ, mert ez a tényezõ döntõ mértékben csupán egy évtized múlva fejti ki hatását, hanem a gyermekszám drámai csökkenésének. Az adott évben megszületett gyermekek száma 1975 óta csökken. Az általános termékenységi szint 1990 és 1998 között 23 %-kal csökkent, ezen kívül változott a gyermeket vállalók korösszetétele is. A szülõképes korosztálynál kitolódott a gyermekvállalás idõpontja. Csökkent a 20 év alattiak és a év közöttiek termékenysége, növekedett viszont a 30 év felettieké. A alacsony születésszám mellett a statisztika egyre több sérült (fogyatékos, érzelmi, magatartási zavaros) gyermeket tart számon Családformák változása A rendszerváltást követõen korábban kevéssé jellemzõ családformák terjedtek el gyors ütemben. A házasságkötés nélküli együttélés egyre gyakoribb, az adott évben megszületõ gyermekek mintegy harmada már ilyen családba születik. (1980-ban még 13

15 7 %, 1990-ben pedig 13 % volt ez az arány.) Az elsõ házasságkötés és az elsõ gyermek vállalásának idõpontja jelentõs mértékben kitolódott. Az 1-2 gyermekes családmodell vált jellemzõvé. A nyolcvanas években 30 %-kal, a kilencvenes években további 43 %-kal csökkent a házasságkötések száma, tehát a termékenység csökkenését jóval meghaladó arányban. Emelkedett ugyanakkor a válások száma, ami leggyakoribb a éves életkorban, mind a nõknél, mind a férfiaknál ben 1000 házasságkötésre 375 válás jutott, míg 2002-ben 554. A válások háromnegyed részében legalább egy gyermek született a felbontott házasságból. A válások magas arányából és a házasságon kívüli születések arányának növekedésébõl adódóan az egyszülõs családok aránya is jelentõsen nõ: az 1990-ben mért 13 %-ról 1999-re 29 %-ra. A családformák változása abban is megmutatkozik, hogy nagymértékben visszaszorult a többgenerációs családok aránya, és jelentõsen nõtt (az évi 19,6 %-ról 2001-re 25,6 %-ra) az egyszemélyes háztartásoké. Az átlagos háztartás-nagyság 1980 óta 2,8-rõl 2,6-re esett 2001-re. Az 1990-ben lezajlott szabad választásokat követõ rendszerváltás újragondolta a család szerepét a gyermekek gondozásában, nevelésében. A hangsúly az elõzõ évtizedek intézményes nevelésérõl áttevõdött a családi nevelésre. Célként fogalmazódott meg a család többirányú segítése a családtagokat összetartó, védõ, a gyermekeket nevelõ funkciójának erõsítése érdekében Gazdasági transzformáció, foglalkoztatás A 90-es évek politikai változásaival egyidejûleg megkezdõdött a piacgazdaságra való áttérés. A gazdasági szerkezet átalakításának eredményeképp fokozatosan csökkent az állami tulajdon részaránya, zsugorodott a mezõgazdaságban dolgozók száma, jelentõsen növekedett a szolgáltatási szektor. A transzformáció a munkanélküliek számának növekedését eredményezte (ld. elõzõ fejezet). Az átmenet elsõ 3 éve alatt a foglalkoztatottak száma mintegy másfélmillióval csökkent. A foglalkoztatás csökkenése azonban csak kisebb részben jelentkezett a munkanélküliek számának növekedésében. A munkanélkülivé válók nagyobb része olyan programokat választott, amelyeket a kormányzat nyitott meg a munkaerõpiaci feszültségek enyhítésére. Ilyen program volt a korhatár elérése elõtti kedvezményes elõrehozott nyugdíjbavonulás lehetõsége vagy a rokkantsági rendszer kapuinak szélesre tárása. Ezzel azonban az aktivitásból az inaktivitásba távozott a munkaerõ jelentõs része, egyszer s mindenkorra kiiktatódva a munkaerõpiaci folyamatokból. Ez az inaktivizálódás nagyobb mértékben sújtotta a nõket, akik többnyire a munkaerõpiacról a háztartásba vonultak vissza. Így fordulhatott elõ, hogy míg a rendszerváltás elõtt a nõk munkaerõpiaci szerepvállalása, foglalkoztatási rátája magasabb volt a fejlett jóléti államokban tapasztaltnál (az államszocialista rendszer ideológiájának 14

16 szerves része volt a nemek egyenlõségének biztosítása), addig 1990 után néhány év alatt a nõk foglalkoztatási rátája 50 % alá csökkent. A nõk alacsony foglalkoztatási rátáját a magas szintû kényszerû inaktivitás mellett más tényezõk is befolyásolják: az alacsonyabb nyugdíjkorhatár, a gyermeknevelés, valamint a részmunkaidõs foglalkoztatás igen alacsony szintû elterjedtsége. Fõként az alacsonyabb iskolázottságú nõk körében nagy probléma, hogy a gyermekszülést követõen nem tudnak visszakerülni a munkaerõpiacra. De ide kell sorolnunk a felsõoktatásban részt vevõk számának gyors növekedését is, amely elsõsorban a nõket érintette: ez is hozzájárult az elsõ házasságkötés és az elsõ gyermek vállalása idõpontjának kitolódásához. Már ma is elõre jelezhetõ, hogy a gazdasági fejlõdéssel párhuzamosan a szolgáltatási szektor egyre dinamikusabban fog növekedni, és ez ösztönzõleg fog hatni egyrészt a nõi foglalkoztatás növekedésére, másrészt a foglalkoztatás atipikus formáinak kialakulására és alkalmazására Oktatás A felsõoktatásnak a 90-es években tapasztalt jelentõs expanziója is hozzájárult a házasságkötés és a gyermekvállalás kitolódásához, valamint a munka és a családi élet összehangolását célzó közpolitikák iránti kereslet növekedéséhez. Az elõrejelzések is ennek a folyamatnak a gyorsulását vetítik elõre, hiszen ma a nõk 17,3 %-a, 2020-ban pedig várhatóan 29,5 %-a rendelkezik majd felsõfokú végzettséggel Jövedelemegyenlõtlenség A 90-es évek elején a jövedelemegyenlõtlenség növekedni kezdett, nõtt a szegénység, s ezen belül is jelentõs mértékben a gyermekszegénység. Ha a mediánjövedelem 50 %-át vesszük szegénységi küszöbnek, akkor a szegénységi ráta 1990-ben 10 % körül alakult, az évtized közepén végbement gazdasági stabilizáció 13 %-ra emelte, 2000 után % között stabilizálódott ben a szegénységi ráta az egygyermekesek körében 4,5 %, a kétgyermekesek körében 9 %, a három- vagy többgyermekesek körében 29,4 %, a év korcsoportban 11,5 %, a év korcsoportban 3,8 %, a 8 osztályt sem végzettek körében 27,4 %, a felsõfokú végzettségûek körében 0,8 %, a községekben élõk körében 11,5 %, Budapesten 5,1 %, végül a romák körében 42,8 % (TÁRKI, 2004). A társadalmi kirekesztõdést meghatározó fontosabb kockázatok (munkanélküliség, földrajzi elhelyezkedés, alacsony iskolai végzettség) halmozódását figyelhetjük meg a roma népesség körében. 15

17 1.2.6 Önkormányzatiság 1990-ben a politikai rendszerváltás idején konszenzus alakult ki arról, hogy a közhatalmat decentralizálni kell. Ennek eszköze az Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) volt. A kisgyermekkori nevelés szempontjából a törvény legfontosabb intézkedése az volt, amely alapjaiban módosította a közigazgatás rendszerét: az egészségügyi, oktatási, szociális stb. alapellátás intézményeit a helyi önkormányzatok tulajdonába adta és fenntartására bízta. A törvény alapján valamennyi településen helyi önkormányzat létesült, ez rendkívül szétaprózottá tette a közigazgatási rendszert. A szétaprózottság jelentõs szabályozási, ellátási és finanszírozási nehézségeket okoz a döntéshozók számára. E szerkezet elõnye, hogy a döntések az állampolgárhoz legközelebbi szinten születnek, ugyanakkor kétségtelen hátránya, hogy minden település önálló jóléti politikát folytat, melyek nem veszik figyelembe döntéseiknek a település határán túlnyúló hatásait. A központi és helyi önkormányzatok feladatmegosztásában a decentralizáció elvét az elmúlt 12 évben is alkalmazták, ugyanakkor a feladatok bõvülésével azok finanszírozása nem tartott lépést, így ma a legtöbb helyi önkormányzat alulfinanszírozott, s elõfordul, hogy törvényben meghatározott intézményfenntartói kötelezettségét nem teljesíti. Az óvodák és a napközbeni kisgyermekellátás intézményeinek fenntartói tehát az önkormányzatok, azonban mûködtetésük szakmai szabályozása tekintetében az as közoktatási törvény és az 1997-es gyermekek védelmérõl szóló törvény mérvadóak Családi élet és a munka összeegyeztetése A családi élet és a munka összeegyeztetésérõl egyre több szó esik világszerte. A nõk munkaerõpiaci szerepének növekedését prognosztizálják a fejlett országokban. Úgy tûnik, Magyarországon is kikerülhetetlen az e kérdéssel való szembenézés. A nõk munkavállalása igen magas volt a szocializmus idején, felülmúlta az e tekintetben élenjáró skandináv országok mutatóit is. A kilencvenes évek változásai azonban jelentékenyen érintették a nõk helyzetét. A munkavállalási korú nõk foglalkoztatottsága jelentõsen visszaesett, az inaktívak száma pedig megnövekedett (FREY Mária, 1999 in: PONGRÁCZ Tiborné és TÓTH István György, 1999). Ugyanakkor az Európai Unió országaiban folyamatosan növekszik a nõi munkavállalók aránya, és egyre nagyobb gondot okoz gyermekeik napközbeni ellátásának megoldása. Frey Mária tanulmánya (FREY Mária, 2002) azt a kutatást ismerteti, amelynek célja a gyermeknevelési támogatásokat igénybevevõ és a családi okból inaktív személyek foglalkoztatási lehetõségeinek és akadályainak a vizsgálata volt. Megállapításai közt 16

18 szerepel, hogy a kisgyermeküket otthon nevelõk (GYED-en, GYES-en, GYET-en lévõk) közül majdnem 5 %-kal többen akartak visszatérni a munkaerõpiacra (összesen 69,6 %) a gyermekgondozási idõ letelte után, mint három évvel korábban. Egyben csökkent azoknak az aránya, akik csak a család ellátásával kívántak foglalkozni. Ez a munkavállalási hajlandóság erõsödésére utal. A nõi munkavállalás növekedésével kapcsolatos esetlegesen optimizmusra utaló adatokkal szemben viszont elgondolkodtatóak egy korábbi vizsgálat eredményei, amely a gyermekvállalással és a munkahely biztonságával, munkahelyi feltételekkel kapcsolatos véleményeket térképezte fel (PONGRÁCZ Tiborné és mts. 2000). Ennek megállapításai szerint a év közötti férfiak és nõk több mint felét komolyan foglalkoztatja, hogy a gyermekes szülõk munkavállalási esélyeit rosszabbnak érzik, mint a gyermektelen felnõttekét. Sok esetben fordul elõ, hogy gyermekvállalás miatt problémák, méltatlan helyzetek keletkeznek. Ha fiatalok, felmerül a kérdés, hogy szeretnének-e gyermeket, ha kisgyermekük van, sokszor hiányoznak-e a munkából a gyermek betegsége miatt; a gyermekgondozási szabadságról visszatérve visszafogadják-e õket a munkahelyen; karrierjükben nem veti-e vissza õket az otthon töltött idõ. A kutatás során a megkérdezettek nagy többsége megterhelõnek érzi a gyermekneveléssel megnövekedett felelõsséget, és nehéznek érzi összeegyeztetni a család ellátását a munkavállalással. Noha a családok növekvõ mértékû felbomlása, a családi szocializáció zavarai ellenére mind a család, mind a gyermeknevelés és gyermekkel való foglalkozás továbbra is fontos érték az emberek számára, a KSH Életmód idõmérleg vizsgálataiból kitûnik, hogy a 90-es évek fordulóján bekövetkezett nagy társadalmi átalakulások a gyermekekkel való törõdést is befolyásolták. Szerencsés ez az átalakulás annyiban, hogy érzékelhetõen elmozdulás mutatható ki a férfiak (apák) gyermeke(i)kre fordított idejének növekedésében különösen a munkanélküli férfiaknál mutatható ki az átlagosnál jóval magasabb idõráfordítás. Kedvezõtlen viszont a változás abban a tekintetben, hogy a foglalkoztatott nõk körében észrevehetõen visszaesés mutatkozik a gyermekekre fordított idõben, ami a keresõ munkával járó nagyobb lekötöttségre, a nõk családi szerepeinek munkahelyeken való tolerálatlanságára, végsõ soron a munka és a családi élet összeegyeztetéseinek társadalmi méretû megoldatlanságaira is utal. Ezek még akkor is a nem kívánt változások között említendõk, ha a foglalkoztatott nõk között 1999-ben a fiatalabb, gyermektelen nõk száma is több, mint 1986-ban volt. A városokban élõ dolgozó nõk különösen a megyeszékhelyeken élõk lényegesen kevesebb idõt töltenek gyermekeikkel, mint tették azt a nyolcvanas évek közepén. A nyugdíjas nõk esetében viszont növekedett a gyermekekre fordított idõ, ami a nagyszülõk és az unokák közötti kapcsolat erõsödését jelzi. Nagyon jelentõs mértékben emelkedett a GYES-en, GYED-en lévõ és a háztartásbeli nõk gyermekre fordított ideje napi átlagban, ami alighanem szintén azt mutatja, hogy a mellékkeresetek lehetõségeinek visszaesésével felszabaduló idõt a nõk a gyermekek körüli teendõkre fordítják. Összességében a nõk még mindig jóval többet foglalkoznak a gyermekekkel, 17

19 mint a férfiak, ám jórészt feltehetõleg a munkaerõpiac intenzívebb nõigénye következtében elõnyük kismértékben csökkent: 1986-ban a nõk még 2,8-szor fordítottak több idõt a gyermekekre, mint a férfiak, 1999-ben már csak 2,5-szer annyit (4. táblázat) A családtámogatási politika Magyarországon az államszocializmus idején fejlett családtámogatási rendszer jött létre, amely magában foglalta egyrészt a kiterjedt kisgyermekellátást, másrészt a pénzbeli támogatások rendszerét. A családtámogatásokra fordított kiadások 1980-ban a GDP 2,7 %-át, 1990-ben pedig, amikor a legfejlettebb volt a rendszer, 3,95 %-át tették ki. A rendszerváltozást követõen a rendszer megmaradt, bár a támogatások szinten tartása nem volt lehetséges és egyes elemei fokozatosan vesztettek értékükbõl ben már csupán a GDP 1,63 %-át tették ki ezek az ellátások. A családtámogatási rendszer kifejlesztésének hátterében egyrészt az állt, hogy a szocializmus idején a magas szintû nõi foglalkoztatás igénye szükségessé tette olyan intézményes ellátási formák kifejlesztését (pl. bölcsõde), ahol a kisgyermekek nagy részét gondozni tudták, másrészt a 60-as évektõl erõteljesen csökkenõ születésszám pronatalista családpolitikát indukált, amelynek eredményeképp a termékenység ösztönzése érdekében kifejlesztették a pénzbeli ellátási formákat, amelyek lehetõvé tették, hogy az anyák otthon maradjanak gyermekükkel, és így az intézményes gondozási szükségleteket csökkentették, illetve választási lehetõséget biztosítottak. A családpolitika célja, hogy segítse a családalapítást, a családok gyarapodását, és a gyermekek felnevelését megfelelõ feltételek megteremtésével. Magyarországon a népesség értékrangsorában a család igen elõkelõ helyen áll. A fiatalok döntõ többsége családalapításra készül, túlnyomó részük legalább két gyermeket szeretne, azonban a gyermekvállalással kapcsolatos elvárásai rendre nem teljesülnek. A megszületett gyermekek száma kétharmada sincs a házasság elõtt tervezettnek, és a munkahely biztos megtartása végett inkább a szakmai elõmenetelt választják, a szakmai továbbképzést vállalják, és várnak a családalapítással. (A gyermekes családok támogatásának egyes formái , KSH p.6.) A családtámogatási rendszer változásokon ment át, fõbb elemeit tekintve azonban változatlan maradt és ma a modern jóléti közpolitikák valamennyi eszközét alkalmazza. A családtámogatási eszközök három formája a pénzbeli ellátás, a természetbeni ellátás és a szolgáltatás. A pénzbeli ellátások között vannak univerzális támogatások, ahol a jogcím nem a jövedelem szintjén alapul, hanem a gyermekvállalás tényén (anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély). Vannak társadalombiztosítási elven folyósított támogatások, ahol a jogosultság alapja a korábbi munkaviszony (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj). Létezik rászorultság-elvû ellátás is, ahol az ellátás folyósí- 18

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

A Kormány családpolitikai elképzelései

A Kormány családpolitikai elképzelései A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/015. (II..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Tabdi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata Önkormányzata Képviselő-testületének 9/015. (V.7.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Óvoda, Bölcsőde alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület I. - elhatározza, hogy a Nyírbátori Óvoda,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosítva: Hatályba léptetve: 42/2004. (XII.15.) 2004. XII.15. 1/2005.

Részletesebben

EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések A.../2008. (VI.26.) Kgy. határozat melléklete EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat által jelenleg biztosított /kötelező / alapszolgáltatások és szakellátások formái és az ellátottak száma Az alábbi önkormányzati fenntartású intézmények

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 44/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: a személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük

TÁJÉKOZTATÓ. 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük TÁJÉKOZTATÓ Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Bucella Gézáné Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet

Részletesebben

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak Egységes szerkezetbe foglalta: Pádár Gabriella Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2015. június 29. Hatályos 2015. július 1-től Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben