Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban"

Átírás

1 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban Mûhelytanulmány 16. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

2 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban Mûhelytanulmány 16. Budapest, 2005

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Az iskolai szegregáció kettős rendszere Az oktatáspolitikai viták tétje Miskolc és Nyíregyháza dilemmák, választások Miskolc városfejlesztés, lakásgazdálkodás, oktatáspolitika Nyíregyháza városfejlesztés, lakásgazdálkodás, oktatáspolitika Összegzés Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3

4 Bevezetés Összehasonlító elemzések szerint a magyar oktatási rendszer az európaiak közül a legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű, és a szegényebb családokból származó gyermekeknek, illetve a leginkább szelektív. 1 Nem kétséges, hogy az etnikai szegregáció csak tünete ennek a szelektivitásnak. Ugyanakkor az elmúlt években az iskolafenntartó önkormányzatok, illetve az általános iskolák számára a roma és nem roma tanulók eloszlása oktatáspolitikájuk, illetve beiskolázási gyakorlatuk egyik kardinális kérdésévé vált. Ez a tanulmány az etnikai szegregáció mértékét igyekszik feltérképezni két magyarországi nagyváros, Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban, és azt, hogy az önkormányzatok milyen oktatáspolitikai stratégiákkal próbálják ellenőrzésük alatt tartani a folyamatokat. Előzetesen feltételeztük, hogy a teljesen szabad iskolaválasztás és a részlegesen szabad iskolai tanulóválasztás által jellemezhető magyarországi közoktatásban az iskolai szegregáció kettős rendszere jött létre: a szülők, illetve az iskolák kölcsönös választása révén kialakul egyfajta piaci egyensúly, ám az etnikai szegregáció jelenségét részben elkülönült szempontú döntések motiválják. Az oktatási kormányzatnak jelenleg csak nagyon korlátozott jogi és pénzügyi eszközei vannak arra, hogy hatékonyan befolyásolja a közoktatási folyamatokat. A jogszabályi kereteken belül az iskolafenntartó önkormányzatok a helyi oktatási piac mérete és saját pénzügyi mozgásterük függvényében szabadon határozhatják meg saját oktatáspolitikai prioritásaikat. Ugyanakkor a helyi oktatáspolitikusok sem tudhatják biztosan, hogy az általuk kialakított intézményi struktúrának, pedagógiai, oktatási kínálatnak, illetve beiskolázási gyakorlatnak milyen tényleges következményei lesznek. Miskolc és Nyíregyháza oktatáspolitikájának ezt a metszetét azért érdemes öszszevetni, mert a két város merőben különböző módon szemléli az etnikai szegregáció problémáját, és különféle eszközökkel igyekszik azt kezelni. Ugyanakkor azt is feltételeztük, hogy az oktatáspolitikai döntéseket csak a két nagyváros fejlesztési stratégiájával összefüggésben lehet értelmezni. Az elemzés megállapításainak érvénye természetesen közvetlenül a két vizsgált megyeszékhelyre vonatkozik, de tágabb értelemben vett következtetések is levonhatók. A vizsgálat keretei csak korlátozott mérvű adatgyűjtést tettek lehetővé. Tanulócsoportonként összeírtuk a roma és nem roma tanulókat a miskolci és a nyíregyházi önkormányzati általános iskolákban. Természetesen korántsem magától értetődő, hogy egy összeírás során kiket tekinthetünk romáknak. Az iskolaigazgatók többsége készségesen segítette munkánkat, de azért tudatában voltak annak, hogy bizonytalan és szenzitív adatokat kérünk tőlük. Elsődleges támpont a tanulók önbevallása volt, de arra törekedtünk, hogy az igazgatók és az osztályfőnökök segítségé- 1 A tanulói teljesítmények szempontjából az iskolarendszer szelektivitása azt jelenti, hogy a teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül. Míg az OECD-országokban a tanulók olvasási, szövegértési teljesítménykülönbségét 36 százalékban magyarázzák az iskolák közötti különbségek, addig a magyar tanulók esetében ez az arány 71 százalék. A másik véglet Svédország, ahol a tanulók olvasási, szövegértési különbségét 77% százalékban az iskolákon belüli különbségek magyarázzák, és csak 33 százalékban az iskolák közötti különbségek. Magyarországon a jobb iskolákba járó alacsonyabb státuszú családokból jövő gyerekek teljesítménye is jobb, ugyanakkor a gyengébb iskolákba járó, magasabb státuszú családokból jövő gyerekek teljesítménye alacsonyabb annál, mint ami családi hátterük alapján várható lenne. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5

5 6 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban vel, az osztálynaplók alapján, azokat a gyerekeket regisztráljuk roma tanulókként, akiket a pedagógusok romáknak tartottak. Az évfolyamonként több tanulócsoportot működtető iskolák esetében az iskolákon belüli szegregáció mértékét az évfolyamonkénti disszimilaritási index, illetve ezek átlaga segítségével határoztuk meg. A disszimilaritási index (DI) azt mutatja, hogy az adott egységek tehát az évfolyamonkénti párhuzamos tanulócsoportok között a roma diákok mekkora hányadának kellene helyet cserélnie a nem roma diákokkal ahhoz, hogy az eloszlás a két egység között egyenletes legyen. Ha az index értéke 0, abban az esetben a roma és nem roma diákok eloszlása teljesen egyenletes; ha az érték 1, akkor a roma diákok elkülönítése 100 százalékos. Az évfolyamonkénti értékek átlaga azt fejezi ki, hogy az iskolában mekkora a szegregáció. Ugyanakkor a két vizsgált város egészére vonatkozóan az évfolyamonként meghatározott disszimilaritási index, illetve azok átlaga révén határoztuk meg az etnikai szegregáció mértékét: úgy tekintettük, mintha Miskolc és Nyíregyháza összes általános iskolás tanulója városonként egyazon iskolába járna. Végül összesítettük, hogy a roma tanulók mekkora hányada jár a tanulócsoportok roma tanulók aránya alapján képzett csoportjaiba. Az etnikai szegregáció mértékének számszerű meghatározása mellett igyekeztünk a két város oktatáspolitikáját tágabb összefüggésekben értelmezni. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a két város lakáspolitikája és fejlesztési tervei milyen mértékben befolyásolják az oktatáspolitikai döntéseket. A tanulmány elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott Szabó Ágnes, amit ezúton szeretnék megköszönni.

6 1. Az iskolai szegregáció kettős rendszere Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy mit értünk etnikai szegregáció, tehát a roma és nem roma tanulók iskolai elkülönítésének, vagy éppen elkülönülésének fogalmán. Az általános iskolába járó romáknak jó százaléka gyógypedagógiai, speciális osztályokba, vagy iskolákba jár. Ezt a jelenséget bízvást mesterséges elkülönítésnek nevezhetjük, hacsak nem feltételezzük, hogy a roma kisiskolások ekkora hányada enyhe fokú, vagy középsúlyos értelmi fogyatékos. Mesterséges elkülönítésnek nevezhetjük azt a gyakorlatot is, hogy a felzárkóztató tanulócsoportokban vagy a részképesség-zavaros és magatartászavaros diákok számára létrehozott kis létszámú osztályokban a roma diákok felülreprezentáltak. Ugyancsak mesterséges elkülönítéshez vezet minden olyan tagozatos, emelt óraszámú, két tannyelvű, vagy egyéb speciális többletképzést kínáló tanulócsoport is, amely lehetőséget ad a korai és pedagógiailag megalapozatlan szelekcióra, vagy kvázi felvételi eljárásra, és amelynek rejtett célja éppen a roma diákok kizárása. Az etnikai elkülönítés/elkülönülés gyakorlatát azonban döntő részben a nem roma tanulók iskolai elvándorlása magyarázza: a választási lehetőséggel bíró nem roma szülők gyerekeiknek olyan iskolát választanak, ahol a roma diákok aránya alacsony, miközben a roma családoknak nincs választási lehetőségük. Adódik az első lényegi kérdés: vajon mennyiben tekinthetjük spontán folyamatnak a nem roma diákok iskolai elvándorlása által generált etnikai elkülönülést. A teljesen szabad iskolaválasztást az iskolahasználó közvélemény a rendszerváltást követő időszak egyik fontos szabadságjogának tartja, jóllehet a magyarországihoz hasonló szabályozás csak nagyon kevés ország közoktatási rendszerét jellemzi. 3 A szabad iskolaválasztás azonban kölcsönös választási szabadságot jelent. Minden szülő megválaszthatja azt az általános iskolát, ahová gyermekét be szeretné íratni, igaz, csak a lakóhely szerinti beiskolázási körzet iskolája garantálja, hogy a leendő tanulót fel is veszi. Minden általános iskola kötelessége, hogy felvegye a beiskolázási körzetében élő tanköteles korú gyerekeket, de arról már belátásuk szerint határozhatnak az iskolák, hogy szabad kapacitásuk terhére a körzeten kívüli gyerekek közül kik előtt nyitják meg kapuikat. A harmadik szereplő az iskolafenntartó: az iskolák szabad kapacitását, illetve az adott település oktatási kínálatát és beiskolázási stratégiáját a települési önkormányzatok határozzák meg, ám a helyi oktatáspolitikai stratégia bizonyos értelemben korlátozott racionalitású. Általában a nagyobb települések képesek az igényeket kielégítő, sőt a szomszédos településeken élő családok számára is vonzó, differenciált oktatási kínálatot nyújtani, de kevésbé tudják befolyásolni az intézmények közötti tanulói migrációt. A választás szabadsága tehát függ a település méretétől; a helyi oktatási kínálat jellemzőitől, illetve attól, hogy az adott család képes-e arra, hogy gyerekét nap mint nap otthonától távol eső vagy más településen lévő iskolába járassa. Ugyancsak meghatározza a választás szabadságát, hogy a vonzó iskolák milyen kritérium alapján válogatnak a körzetükön kívül élő gyerekek között. 3 A magyarországihoz hasonló szisztéma Chile és Új-Zéland közoktatási rendszerét jellemzi. Ld. Kertesi Gábor Kézdy Gábor: Általános iskolai szegregáció, okok és következmények. Kézirat, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7

7 8 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban A jogalkotó abban bízott, hogy a szülők és az iskolák kölcsönös választásán alapuló egyensúlyi állapot idővel majd stabilizálódik; jóllehet az egyensúlyi állapot a helyi oktatási piactól és az érintett iskolafenntartók döntéseitől függően akármekkora mértékű szegregációt is lehetővé tesz. Az oktatáspolitikai döntéseket befolyásolni képes csoportok körében egyetértés volt abban, hogy a szisztéma alaphelyzetben azáltal garantálja az egyenlő hozzáférést a közoktatáshoz, hogy jelképes utalványát mindenki beválthatja a lakóhelye szerinti iskolában, ugyanakkor a tényleges beiskolázási arányok sajátos versenyhelyzetben az iskolák és a szülők kölcsönös választása révén alakulnak ki. A rendszer bírálói háromféle érvet szegeznek szembe a szabad iskolaválasztás elvével. Egyrészt rámutatnak arra, hogy a magyarországi közoktatás egyenlőtlenségei a szocialista korszakban is egyre növekedtek, a beiskolázási körzethatárok átjárhatósága pedig egyenesen törvényesítette a közoktatási szolgáltatások egyenlőtlen elosztását. Ebből következik a szisztémával szemben megfogalmazott másik állítás: a szabad iskolaválasztás óhatatlanul is sérti a tanulói esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőség sérelmének egyaránt van jogi és közgazdasági definíciója. A jogi definíció egyik sokat idézett forrása egy 1954-es amerikai precedensítélet, amely igazat adott egy Brown nevű fekete polgárnak a kansasi Topeka város oktatási hivatala ellenében, kimondva, hogy a fekete és fehér diákok elkülönített, de egyenlő oktatása nonszensz, mivel az elkülönítés önmagában is sérti a gyerekek méltóságát. Az esélyegyenlőség sérelme közgazdasági definíciójának modellje szerint alaptalan az a feltevés, hogy az iskolák és a szülők kölcsönös választása érintetlenül hagyná az oktatás minőségét: a jobb tanárok a kevesebb erőfeszítést és több sikerélményt kínáló iskolákat választják, így idővel szükségképpen növekszik a különbség az iskolák színvonala között. 4 A közoktatás tehát némi túlzással kettéválik ingyenes alapellátásra és ugyancsak ingyenes emelt szintű oktatási szolgáltatásra. Tegyük fel a következő kérdést: vajon mennyiben tekinthetjük az iskolák és szülők kölcsönös választását egyfajta piaci modellel leírható racionális piaci magatartásnak. Az etnikai szegregáció jelensége a hazai közoktatás szelektivitásának leglátványosabb tünete, ugyanakkor több is annál: aligha állítható ugyanis, hogy az etnikai szegregáció mértéke csak és kizárólag a közoktatás-piaci optimum következménye lenne. A roma gyerekek aránya egy adott iskolában vagy egy adott tanulócsoportban természetesen nem független az adott intézmény oktatási színvonalától de a nem cigány szülők nem az iskola tényleges színvonala, oktatási kínálata miatt utasítják el azokat az iskolákat, amelyekben a roma tanulók aránya számottevő, hanem kifejezetten a roma diákok jelenléte miatt. A szülők és az iskolák kölcsönös választása mellett létezik egy másik fajta, kizárólag etnikai dimenziók által motivált kölcsönös választás is, amely meggátolja, hogy tartós egyensúlyi állapot jöjjön létre, és állandósítja a bizonytalanságot. Kiinduló állításunk tehát az, hogy a közoktatási szegregáció kettős rendszere alakult ki Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A szülők és az iskolák kölcsönös választása elvben egyensúlyi állapotot eredményezne és stabilizálná az általános iskolák hierarchiáját az adott oktatási piacon; a szereplők tehát a diákok és az iskolák azt is tudhatják, hogy jobb teljesítménnyel, illetve magasabb színvonalú és gazdagabb 4 Az iskolai szegregáció következményeit mérő amerikai kutatásokat részletesen összefoglalja Kertesi Gábor Kézdy Gábor i.m.

8 oktatási kínálattal akár javíthatnak is pozíciójukon. Az etnikai szegregáció azonban sem a roma diákok, sem pedig az elcigányosodó iskolák számára nem ad lehetőséget a pozíciójavításra, és a folyamat a tanulói létszámcsökkenés miatt létükben veszélyezteti az érintett iskolák vagy tanulócsoportok egy részét. A fenntartó egy idő után kénytelen átszervezni intézményhálózatát, amivel újabb iskolai migrációt indít el. Ebből adódóan a roma diákok képtelenek önerejükből, külső intézményes és jogi segítség nélkül javítani iskolai pozíciójukon, jóllehet a roma szülők gyerekeikkel kapcsolatos iskoláztatási ambíciói az elmúlt években megnőttek. Az Oktatáskutató Intézet 1999/2000-es vizsgálata rákérdezett arra, hogy az általános iskolás roma tanulók szüleinek milyen terveik vannak gyerekeik továbbtanulásával kapcsolatban. A szülők 22 százaléka a szakmunkás apáknak 41 százaléka érettségihez szándékozott juttatni gyerekét, míg a szülők 58 százaléka szerette volna, ha gyereke szakmát szerez. Az általános iskolát az 1998/1999-es tanévben elvégző roma fiatalok 19 százaléka érettségit adó középiskolában, 56 százalékuk pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. 5 A 2003-as átfogó cigány vizsgálat adatai szerint a nyolcadikos roma tanulók közel 25 százaléka középiskolában 10 százaléka gimnáziumban szándékozott folytatni tanulmányit. 6 Igaz, a középiskolás roma fiatalok többsége lemorzsolódik. 7 Az elmúlt másfél évtized középiskolai beiskolázási expanziója és az egymást követő korosztályok létszámának jelentős csökkenése számottevően javította az általános iskolát végzett roma diákok középfokú beiskolázási mutatóit is, de igazi áttörés nem történt; a roma és nem roma tanulók közötti szakadék nem csökkent. Második állításunk: a jelenlegi beiskolázási gyakorlat, illetve a szegregáció kettős rendszere kizárja azt, hogy a roma tanulók közoktatási pozíciója érdemben javuljon. Az Oktatáskutató Intézet vizsgálatai szerint 2000-ben mintegy 770 homogén általános iskolai cigány osztály működött Magyarországon; ezen osztályokba 9000 cigány tanuló járt, az összes roma diák 9,6 százaléka. A roma tanulók aránya 740 osztályban meghaladta a 75 százalékot; az ilyen osztályokban több mint 10 ezer cigány diák tanult, az összes roma tanuló 11 százaléka osztályban pedig 50 és 74 százalék között volt a roma tanulók aránya; ezekbe az osztályokba mintegy 13 ezer roma tanuló járt, az összes cigány diák 14,3 százaléka. Az összes általános iskolai tanuló 11 százalékát kitevő cigány tanulók jó egyharmada tehát a 93 ezer tanulóból 32 ezer olyan iskolai osztályba járt, ahol a roma diákok többségben voltak. 8 A Kemény István és Janky Béla által vezetett 2003-as átfogó cigányvizsgálat az általános iskolás roma fiatalok számát már 138 ezerre becsülte, igaz, más kutatók szerint a valós szám ennél bizonyosan alacsonyabb. 9 A vizsgálat az általános iskolás roma fiatalok szegregációját csak közvetett adatok a megkérdezett szülők elmondása alapján igyekezett megbecsülni. Eszerint az összes általános iskolás roma diák 66 százaléka járt cigány többségű osztályokba. Ez a szám is túlzónak tűnik, de az kétségtelen, hogy a roma diákok szegregációja növekszik. Ezt támasztja alá az iskolák kö- 5 Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Kemény István Janky Béla: Késésben és lemaradóban. A cigányok és az iskola 2003-ban. Beszélő szám. 7 Cigány tanulók a középfokú iskolában. Oktatáskutató Intézet, Budapest, Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Ld.: Havas Gábor Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány. 2004, Kézirat Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9

9 10 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban zötti szegregációra vonatkozó adat is. Az es tanévben a roma diákok 18 százaléka, 2004-ben már 30 százaléka járt cigány többségű iskolába. 10 A döntéshozók, tehát a lokális oktatáspolitika kereteit meghatározó képviselők és köztisztviselők, valamint az iskolaigazgatók úgy érzik, hogy az iskolát választó szülők szemében gyermekük leendő iskolájában, vagy osztályában annyira fontos mérlegelési szempont a roma tanulók aránya, ami minden egyéb megfontolást maga mögé utasít. A települési önkormányzatok szerepe kettős: egyrészt maguk is elősegítik a tanulók elkülönülését, ugyanakkor az etnikai szegregáció bizonyos mértéken túl már kezelhetetlen következményekkel jár, ezért mégiscsak szeretnék valamilyen módon ellenőrzésük alatt tartani a folyamatokat. 10 Ld. Havas Gábor Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány. 2004, Kézirat

10 2. Az oktatáspolitikai viták tétje Hosszú idő telt el, amíg az oktatási kormányzat reagált a jelenségre, jóllehet valamenynyi rendszerváltást követő kormány módosította a közoktatási törvényt. A rendszerváltást követő évek oktatáspolitikai küzdelmeinek az volt a tétje, hogy vajon folytatódik-e a központi folyamatszabályozásra épülő szisztéma néhány évvel korábban elkezdődött lebontása, vagy pedig a kormány megkísérli újraállamosítani az iskolákat, és a tanszabadság további kiterjesztése helyett a tartalmi folyamatszabályozás ismételt bevezetésével határozott ideológiai elveket igyekszik érvényesíteni a közoktatásban. Ez a küzdelem 1993 elején eldőlt, méghozzá a liberális elvek győzelmével. Ezt tükrözte a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, amely rögzítette a szabad iskolaválasztás elvét és azt, hogy az iskolafenntartó települési önkormányzatok belátásuk szerint szabhatják meg a helyi oktatáspolitika kereteit. 11 Igaz, a törvény korlátozott jogkörökkel létrehozta a központi tanügyi igazgatás dekoncentrált szerveit, a területi oktatási központokat, de azokat a jogszabály 1995-ös módosítása felszámolta. Az 1993-ban elfogadott törvény mérföldkőnek számít: a szélesen értelmezett tanszabadság egyik feltételének tekintett szabad iskolaválasztás elvét máig nem kérdőjelezi meg egyetlen politikai erő sem, ugyanakkor a széles körű konszenzus akadályozza a szembenézést a szabad iskolaválasztás elvének gyakorlati társadalompolitikai következményeivel. Az újraállamosítási kísérletek bukását követően az oktatáspolitikai viták alapvetően két kérdésről folytak. Az egyik vitát, amelyben alapvetően a jobboldali illetve a liberális pártok nézetei csaptak össze, tanterv-szabályozási vitának nevezhetjük. A jobboldalhoz kötődő oktatáspolitikusok szerint az állam nem mondhat le arról, hogy befolyása legyen az iskolákban tanított tananyag tartalmára, míg a liberálisok abban bíztak, hogy az iskolák autonóm pedagógiai műhelyekként képesek és készek arra, hogy maguk fejlesszék vagy válasszák azt a programot, amelyet a maguk számára a legjobbnak tartanak. A nemzeti alaptanterv sokéves vajúdást követően 1995-ben született meg, de csak a következő évben ismételten módosított közoktatási törvény tisztázta a dokumentum jogi státuszát: a jogszabály szerint kötelező jogi érvénnyel csak a helyi tantervek és pedagógiai programok bírnak, a nemzeti alaptanterv csupán laza keretet ad az előbbieknek. A Fidesz-korszakban megint lendült az inga. Az ismételten módosított közoktatási törvény az 1993-as szabályozáshoz hasonlóan újból meghonosította, de most már kötelező érvénnyel a tantárgyi kerettanterveket, és ezzel nagy lépést tett az állami tantervszabályozás visszaállítása irányába. A jogszabály soron következő, 2003-as módosítása eltörölte a kerettantervek kötelező jellegét. A másik nagy közoktatási vita tétje még súlyosabb: az iskolaszerkezet jövője. Az iskolaszerkezeti vitában a frontvonal a két ciklusban is együtt kormányzó szabaddemokraták és szocialisták között húzódik, éppen ezért ezt a vitát jórészt rejtett, ki nem mondott állítások és tabuk jellemzik. 11 A kötelező beiskolázási körzethatárok rendszerének liberalizálása már az 1980-as években megkezdődött. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11

11 12 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban Az 1995-ös nemzeti alaptanterv és a kétszintű érettségi koncepciója egy es iskolaszerkezetet vizionált, két évvel meghosszabbítva a négyéves alapozó szakaszt és a 10. évfolyamon alakítva ki a kétféle érettségi felé vezető útelágazást. Csakhogy az oktatási törvény 1996-os ismételt módosítása nemcsak a nemzeti alaptanterv jogi státuszát degradálta, de rögzítette a nyolcosztályos általános iskolákra épülő hagyományos iskolaszerkezetet is. Az iskolaszerkezeti vita tehát nyitott maradt, ugyanakkor az önkormányzatok a helyben kívánatosnak ítélt közoktatási intézményi szerkezetről is szabadon dönthettek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szabad iskolaválasztás társadalompolitikai következményeihez hasonlóan, annak a kérdésnek a megvitatása sem kerülhetett politikai napirendre, hogy vajon a fenntartók által meghatározható, változatos iskolaszerkezetnek milyen hatása van a közoktatási esélyegyenlőségre. Az oktatási törvény 2003-as módosításának vitájában azonban már nem csupán a korábbi érvek csaptak össze, de az előterjesztő a változtatás jó néhány elemét például a kisiskolások buktatásának tilalmát, illetve a diákok teljesítményének kötelező szöveges értékelését; az óraszámcsökkentést, vagy az alapozó szakasz megnyújtását azzal indokolta, hogy növelni kívánja a közoktatási esélyegyenlőséget. Ezek persze csak felületi intézkedések, ráadásul tényleges hatásuk kiszámíthatatlan, de a kormányzat mégiscsak szembesülni kényszerült a közoktatás társadalompolitikai problémáival. A jogszabály határozott diszkriminációtiltó részekkel egészült ki. Csakhogy ekkorra már készen álltak azok a keretek, amelyek rendkívül szűkre szabják a mindenkori kormány mozgásterét. A törvénymódosításon túl, a tárca külön támogatási rendszert dolgozott ki és forrásokat összpontosított a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának előmozdítására. Az oktatási kormányzat integrációs erőfeszítéseinek több összetevője van: A diszkrimináció tilalma fontos elveket rögzít, csakhogy a beiskolázás jelenlegi gyakorlata fogalmilag kizárja, hogy az iskolai szelekciót legalábbis a körzeten kívüli gyerekek felvételekor érvényesülő szelekciót diszkriminációnak minősíthessük. Diszkriminációról legfeljebb csak olyan esetekben beszélhetünk, amikor az iskolák saját iskolakörzetükből sem veszik fel a tanulókat, vagy rejtett felvételi vizsgával szelektálnak a kisiskolások közül, de a gyakorlatban még ilyen esetekben sem lehet bizonyítani a diszkrimináció tényét. Az elmúlt évek leginkább kirívó közoktatási diszkriminációs esete a jászladányi alapítványi iskola létrehozása és az általános iskola megosztása volt, kifejezetten és vállaltan azért, hogy elkülönítve oktassák a roma és nem roma tanulókat. A kisebbségi ombudsman szerint az alapítványi iskolát alkotmányellenes célra hozták létre, az alapítványi iskola beiratkozási gyakorlatát pedig tehát azt, hogy az iskola megtagadta a jelentkező roma tanulók zömének felvételét a megyei közigazgatási hivatal és a megyei ügyészség is jogsértőnek minősítette. Mindezek ellenére a közoktatási diszkrimináció gyakorlata Jászladányban változatlan. A minisztérium ösztönző finanszírozási konstrukciók révén igyekszik támogatni a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, de tudatosan kerüli, hogy programjait és támogatásait nevesítve a roma tanulóknak címezze. Ehelyett két célcsoportot nevezett meg: a hátrányos helyzetűeket és a sajátos nevelési igényű tanulókat. A hátrányos helyzetű kategóriának objektív kritériumai

12 vannak: azok a családok tartoznak ide, akiknek iskolai végzettségük legfeljebb csak 8 osztály és anyagi helyzetük folytán jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. A sajátos nevelési igény a gyógypedagógiai beiskolázást szükségessé tevő, enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve részképesség-zavaros tanulók sajátos igényeire utal. A tárca a kétféle célcsoport háromféle iskolai helyzetén kíván változtatni. Az integráció az iskolák, tagiskolák, illetve az osztályok közötti szegregáció folyamatát szándékozik megfordítani. A képességkibontakoztatás célja a részképesség-zavaros, hiperaktív vagy más tanulási nehézségekkel küzdő, de értelmi fogyatékosnak nem minősített gyerekek iskolán belüli elkülönítését és csökkentett követelményrendszer szerinti oktatási gyakorlatát szeretné megváltoztatni. Az Utolsó padból program célja pedig az indokolatlanul gyógypedagógiai képzésbe irányított, ál-fogyatékos tanulók visszahelyezése a normál képzésbe. Megítélésünk szerint két tényező futtathatja zátonyra a minisztérium integrációs erőfeszítéseit. A szegregáció jelensége csak tünete a magyar közoktatás eredendő egyenlőtlenségének és kérdéses, hogy a tüneti jelenség kezelhető-e önmagában, a mögöttes okok felszámolása nélkül. Aligha lehet képes a kormány arra, hogy elősegítse a roma és nem roma tanulók integrált oktatását úgy, hogy közben változatlan marad a szabad iskolaválasztás gyakorlata és az, hogy az iskolafenntartó tetszőlegesen megválaszthatja a helyi közoktatás intézményi szerkezetét. A másik bizonytalansági tényező a szegregáció kettős rendszere. Az integrációs oktatáspolitika abból a feltevésből indul ki, hogy a szülők és iskolák kölcsönös választása révén egyensúlyi helyzet keletkezik. Ha tehát javítják a rosszabb helyzetű diákok, illetve rosszabb helyzetű iskolák pozícióit, és olyan finanszírozási konstrukciót vezetnek be, amely az integrált oktatásban teszi érdekeltté az iskolákat, akkor az egyensúlyi helyzet a korábbinál igazságosabb szinten és kisebb mérvű szegregáció mellett fog helyreállni. Csakhogy az etnikai szegregáció nem racionális piaci döntés eredménye, és korántsem biztos, hogy az integrációs eszközrendszer meghozza a kívánt eredményt. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13

13 3. Miskolc és Nyíregyháza dilemmák, választások A két nagyváros önkormányzata részben oktatáspolitikai, részben pedig költségvetési természetű dilemmákkal szembesül. Oktatáspolitikai dilemmák Az általános iskolai etnikai szegregációt eltérő mércével mérik Miskolcon és Nyíregyházán. Egyrészt a problémahalmaz valóságos tétje a két városban nem kizárólag oktatáspolitikai, de legalább annyira fejlesztési prioritások függvénye. Az elmúlt másfél évtizedben Miskolcon csak a belvárosra vonatkozóan tűztek ki és részben valósítottak is meg határozott társadalomátalakítással járó, és a romák kiszorítását célzó, dzsentrifikációs tehát jelentős lakosságcserével járó területfelértékelő fejlesztési célokat. A város más részeire vonatkozóan azonban nem születtek olyan nagyszabású fejlesztési tervek, amelyek befolyásolnák az oktatáspolitikai döntéseket is. A miskolci oktatáspolitika irányítói nem szeretnék, ha a tanulók iskolák közötti vándorlásának folyamata és az iskolák státuszának változása a városfejlesztés, illetve a lakóterületek státuszváltozásának függvényévé válna. Nyíregyházán fordított a helyzet: az önkormányzat elsődleges fejlesztési célja, hogy felszámolja a város belterületén fekvő két cigánytelep egyikét és lehetőség szerint minél inkább a másik, fejlesztendő cigánytelepre koncentrálja a roma lakosságot. Az általános iskolai migrációval kapcsolatos oktatáspolitikai döntések követik az urbanisztikai folyamatokat, illetve az iskolaigazgatók a városfejlesztési projektektől, nevezetesen a roma lakosság további koncentrációjától várják, hogy enyhüljenek a roma tanulók jelentette pedagógiai gondok. Természetesen eltérő a probléma nagyságrendje is: Miskolcon az önkormányzati általános iskolákba járó diákoknak mintegy 17,5 százaléka roma, Nyíregyházán csak 8,7 százaléka. Nemcsak a szegregáció megítélése, de az önkormányzatok stratégiája is eltér a két városban. A miskolci oktatáspolitikának egyik legfontosabb célja az, hogy ellenőrzése alatt tartsa a tanulói migráció folyamatát. Ennek érdekében kilenc olyan iskolában, amelyben nagy a szegregációs veszély, vonzó, összvárosi beiskolázású, két tannyelvű osztályokat indítottak, vállalva annak tetemes többletköltségeit. A két tannyelvű osztályoknak gyakorlatilag nincsenek roma tanulói, és ami még fontosabb, a nem roma családok is úgy érzik: garanciát kapnak arra, hogy gyerekeik nem tanulnak együtt roma gyerekekkel. Az iskolákon belüli szegregáció révén az érintett iskolák viszonylag jelentős arányú roma tanuló befogadása mellett is képesek vonzó kínálatot nyújtani a nem roma szülőknek, a város pedig megfékezte az iskolák közötti migrációt. A nyíregyházi önkormányzat ellenben képtelen kordában tartani a tanulói migrációt az érintett iskolák között. A város vezetése legalábbis ebben a vonatkozásban a csalóka fejlesztési céloknak rendeli alá döntéseit, illetve azt várja, hogy majd a roma lakosság zömének térbeli koncentrációja megszabadítja az érintett iskolákat a roma tanu-

14 lóktól. Az iskolaigazgatók többsége attól tart, hogy viszonylag csekély arányú roma tanuló felvétele is végzetes következményekkel jár, mivel a nem roma szülők pánikszerűen elviszik gyerekeiket. Furcsa módon a város azért is képtelen kezelni a folyamatot, mert a roma tanulók aránya viszonylag alacsony: ha a nem roma szülők elviszik gyerekeiket, az elcigányosodó iskolákat, vagy tagiskolákat hamarosan be kell zárni. Állandó vita tárgya a beiskolázási körzethatárok átszabása, és a roma tanulók jelentette terhek egyenletesebb elosztása, de természetesen ez sem fékezné meg a zabolátlan tanulói migrációt. Miskolc önkormányzata nem igényelt integrációs normatívát, Nyíregyháza ellenben öt iskola bevonásával integrációs programot indított. Csakhogy az öt részt vevő iskola tekintetében az intézményközi integráció tehát a roma tanulók egyenletesebb elosztása nem értelmezhető. Egyikük a városközponttól távol eső iskola, amelynek tanulói részben kollégisták. Két elcigányosodó iskola közül az egyiket az önkormányzat megszüntette; a közeli harmadik iskola amelyben a roma tanulók aránya viszonylag csekély, tehát amelyik elvben részese lehetne egy intézményközi integrációs projektnek nem résztvevője a programnak. Hasonló a helyzet a negyedik részt vevő iskolával is: szomszédjában egy olyan iskola működik, amelyik még a körzetében élő roma gyerekek felvételét is igyekszik elhárítani de ez az iskola sem részese a programnak. Az ötödik részt vevő iskola roma diákjai jórészt a tanyabokrokból buszoznak be. A város homogén cigány iskolája nem részese az integrációs programnak. Végül eltérő a szegregáció mintázata is a két városban. Miskolcon a roma diákok eloszlása jóval egyenletesebb, mint a nyírségi megyeszékhelyen: a miskolci önkormányzati általános iskolákba járó roma tanulók 54,8 százaléka jár olyan osztályba, ahol a roma diákok kisebbségben vannak; több mint 31 százalékuk jár olyan tanulócsoportokba, ahol a cigány diákok aránya százalék között mozog, és 13,2 százalékuk tanul homogén cigány tanulócsoportban. Ezzel szemben a Nyíregyháza önkormányzati általános iskoláiba járó roma tanulók majdnem 70 százaléka olyan osztályba jár, amelyben a romák kisebbségben vannak; alig 10 százalékuk jár olyan osztályba, ahol a roma tanulók aránya százalék közötti, ugyanakkor 20,5 százalékuk homogén roma osztályban tanul. Azokban a miskolci általános iskolákban, ahová számottevő arányban járnak cigány tanulók, és amelyekben egynél több párhuzamos tanulócsoport van, nagyon nagy a belső szegregáció. Az első tíz, legnagyobb mérvű belső szelekciót alkalmazó iskolában a DI átlaga 0,47 és 0,77 között mozog. Nyíregyházán viszont a belső szegregáció mértéke általában nem túlzottan magas. Két kirívó példa akad; az egyik ilyen iskolát azonban az önkormányzat a kifutó osztályokat tagiskolává minősítve megszüntette. Más eredményt kapunk, ha az évfolyamonkénti összvárosi szegregációs értékeket vetjük össze. Miskolcon az évfolyamonként DI 0,43 és,0,48 között mozog, Nyíregyházán azonban az összvárosi szintű szegregáció magasabb: az évfolyamonkénti DI 0,51 és 0,58 között van. Költségvetési dilemmák Az önkormányzati bevételeken belül az állami hozzájárulás aránya a kilencvenes években jelentősen, közel 20 százalékkal csökkent, ám az egyes településtípusok bevételi szerkezete nagyban eltér egymástól, a különféle bevételi források súlyától és ter- Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15

15 16 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban mészetesen az intézményrendszertől függően már csak ezért sem lehet úgy általában megfogalmazni az önkormányzatok finanszírozási érdekeit. A községek bevételeiben nagy súlya van az szja-nak, a normatív támogatásoknak, valamint a címzett és céltámogatásoknak. A városokban mindezek mellett már jelentősek a működési bevételek és az államháztartáson belüli átutalások. A megyei jogú városok bevételei között kiemelkedően nagy a normatív támogatások aránya, jelentősek a helyi adóbevételek, és az intézményi működési bevételek. Ugyanakkor az szja-bevételek súlya kisebb. Budapesten kiemelkedően magas a helyi adók aránya, ugyanakkor a fővárosban a legalacsonyabb a normatív támogatások aránya, sőt általában az állami támogatások aránya. 12 A miskolci kiadások 37 százalékát közoktatási célokra, 19,1 százalékát egészségügyi ellátásra, 15,3 százalékát szociális ellátásra, 3,9 százalékát kulturális célra fordították. A városüzemeltetés a kiadások 12 százalékát vitte el. A nyíregyházi költségvetés kiadási szerkezete annyiban különbözik a miskolciétól, hogy a város nem tart fenn kórházat, ugyanakkor városfejlesztési kiadásai lényegesen magasabbak, mint a borsodi megyeszékhelyé. Nyíregyházán az önkormányzati kiadások több mint 40 százalékát közoktatásra költik. A második legmagasabb kiadási tétel a városfejlesztés és felújítás, amely az összes kiadásnak nem kevesebb, mint 17,3 százalékát viszi el. Ugyancsak a fejlesztések kiemelt jelentőségére utal a magas hitelállomány: az adósságszolgálat a harmadik legnagyobb kiadási tétel. A jóléti kiadásokat csak a bölcsődei ellátások nélkül tudjuk megadni: a jóléti kiadások az összes kiadás 7,4 százalékát, míg az egészségügyi, szociális és bölcsődei igazgatóság a 4,7 százalékát viszik el. Csakhogy az önkormányzati költségvetések bevételi és kiadási szerkezete a nagyságrendeket is csak bizonytalanul érzékelteti, mivel eseti tételek nagyban befolyásolhatják azt, hogy egy adott évben mekkora összeg fut át egy adott költségvetésen. Másrészt a költségvetések bruttó bevételi és kiadási összegei rejtve hagyják az egyes ágazatok tényleges finanszírozási szerkezetét. A nagyvárosi önkormányzatok közfeladataik finanszírozása során mindenekelőtt az intézményhálózat mérete és a normatív források reallokációja révén tudják érvényesíteni prioritásaikat. Pénzügyi mozgásterük igen nagy: intézményeikkel szabadon rendelkezhetnek; közfeladataik egy részét átadhatják egyházi vagy magánszervezeteknek; a központi normatív támogatások zöme pedig szabad felhasználású, és a városházáknak lehetőségük van a források többszörös ágazatok közötti, ágazatokon belüli, intézmények, illetve ellátotti csoportok közötti reallokációjára. Nézzük meg a legfontosabb közfeladatok finanszírozási mérlegét. Miskolcon az egészségügyi ellátások alig terhelik meg a város költségvetését. A központi normatív támogatás a jóléti kiadások 90,3 százalékát, a közoktatási kiadások 66,9 százalékát, a kulturális kiadások 34,3 százalékát, míg a sportfeladatokkal kapcsolatos kiadások 9,7 százalékát fedezik. Ágazati szinten nincs forrás-reallokáció; tehát a város saját forrásaiból valamennyi terület finanszírozását pótlólagos összeggel kiegészíti, jóllehet a bölcsődei ellátás nélkül a jóléti ágazat nyereséges lenne. A kiegészítő támogatás aránya azonban ágazatonként eltérő: az önkormányzatnak a sportfeladatok kiadásainak 82,5 százalékát, a kulturális kiadások 57 százalékát, a közoktatási kiadá- 12 Az önkormányzatok gazdasági helyzetének alakulásáról a rendszerváltást követő 12 évben ld. Akar László (szerk.): Önkormányzati várakozások. GKI Gazdaságkutató Intézet, Budapest, 2002.

16 sok 27,8 százalékát saját forrásaiból kell előteremtenie. A jóléti ellátások esetében ez az arány mindössze 4,5 százalékos. Nyíregyházán az egyes ágazatok finanszírozási szerkezetének arányai hasonlóak a miskolci önkormányzatéhoz. A jóléti kiadások 92,4 százalékát, az oktatási kiadásoknak pedig 65 százalékát fedezte a különféle jogcímeken folyósított központi normatíva, beleértve a normatív jogcímen átadott szja-hányadot is. A kulturális kiadásoknak már csak ötödét, a sportkiadásoknak tizedét finanszírozták a központi normatíva terhére. Ágazati szintű forrás-reallokáció Nyíregyházán sincs, habár a jóléti büdzsé a bölcsődei ellátások költségét nem számítva Nyíregyházán is csaknem önköltséges. A kiegészítő támogatások a sportkiadások 88,5 százalékát, az egészségügyi, szociális és bölcsődei igazgatóság költségeinek 75,6 százalékát, a kulturális kiadások 71,6 százalékát, az oktatási feladatok költségeinek pedig 26,5 százalékát fedezik. A jóléti és az oktatási ágazat költségvetésén belül azonban mindkét önkormányzat hasonló irányú, bár eltérő nagyságrendű forrásátcsoportosítást hajt végre. A jóléti ellátásokon belül a bölcsődei ellátás és a szociális intézmények forrásait mindkét önkormányzat kiegészíti. A közcélú munka és a szociális továbbképzés finanszírozása mechanikus, lévén az ezeket támogató normatívák kötött felhasználásúak. Ellenben a pénzbeli és természetbeni ellátások a jóléti büdzsén belül mindkét városban nyereségesek. A miskolci önkormányzat a normatíva számottevő részét a teljes jóléti büdzsé 7,4 százalékát más célra költi. Nyíregyházán a forrás-reallokáció mértéke jóval kisebb. Az intézmények alkupozíciója természetszerűen erősebb, mint a pénzbeli és természetbeni ellátásoké; ez a típusú forrásátcsoportosítás általános jelenség. A pénzbeli és természetbeni ellátások normatív támogatása a legszegényebb települések kivételével általában az önkormányzatok fejős tehene. Mégis megdöbbentő, hogy a foglalkoztatási krízissel küzdő borsodi nagyvárosban a szociális normatíva célirányos felhasználásának aránya 78,8 százalékos, a lakhatáshoz jutást támogató normatívával együtt pedig csupán 65 százalékos. Még inkább meghökkentő, hogy ha a bölcsődei ellátást nem számítanánk, akkor az egész jóléti büdzsé nyereséges lenne. Nyíregyházán a szociális normatíva felhasználása 96 százalékos; az átcsoportosítás mértéke csekély. A közoktatás finanszírozásának minden eleme önkormányzati többletforrást igényel, a kollégiumi ellátás kivételével; az utóbbi finanszírozásához folyósított normatíva egy részét mindkét város átcsoportosítja. Miskolc a normatíva 27 százalékát költi más oktatási intézmények finanszírozására. Nyíregyházán jóval nagyobb a forrás-reallokáció az oktatási ágazaton belül: a város a kollégiumi normatíva nem kevesebb, mint 80 százalékát, a teljes oktatási büdzsé 5,5 százalékát csoportosítja át. Összességében az oktatási kiadásoknak valamivel több mint negyedét pótlólagos forrásokból biztosították mindkét városban. Végül nézzük meg a kiegészítő támogatások eloszlását. Miskolcon a közfeladatok 18,3 százalékát finanszírozták az önkormányzat saját tehát nem normatív forrásaiból. Nyíregyházán ez az arány lényegesen nagyobb: a közfeladatok költségeinek 29,8 százalékát fedezte a város saját forrásaiból. Miskolcon a kiegészítő támogatások 75 százalékát a közoktatás vitte el, 14,1 százalékát pedig kulturális kiadásokra fordították. A sport 5,1 százalékkal, a jóléti ellátások pedig 4,8 százalékkal részesedtek a kiegészítő támogatások tortájából. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17

17 18 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban A nyírségi megyeszékhelyen a kiegészítő támogatások 64,5 százalékát költötték az oktatás finanszírozására, 21,8 százalékát pedig az egészségügyi, szociális és bölcsődei igazgatóság vitte el. A kiegészítő támogatások 9,7 százaléka jutott a kulturális feladatokra, míg a sport 3,7 százalékát kapta ennek a forrásnak. A bölcsődei ellátás nélkül számított jóléti ágazat pótlólagos finanszírozása minimális mértékű. Miskolc megyei jogú város oktatási, kulturális, sport, jóléti és egészségügyi célú bevételi és kiadási előirányzatai az összes ágazati ráfordítás arányában (a fejlesztések és beruházások nélkül) 2004-ben Feladat Intézmények saját Normatív támogatás/országos Önkormányzati Összes ágazati bevétele kiegészítő támogatás ráfordítás (%) Egészségbiztosítási vagy elvonás (%) Pénztártól átvett (%) pénzeszközök (%) Oktatási feladatok összesen 5,2 66,9 27,8 100 Kulturális feladatok összesen 8,1 34,3 57,6 100 Sportfeladatok összesen 7,7 9,7 82,5 100 Jóléti feladatok összesen 5,1 90,3 4,5 100 Egészségügyi feladatok összesen 4,9 94,4 0,7 100 Összesen 5,3 76,3 18,3 100 Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Feladat Nyíregyháza megyei jogú város oktatási, kulturális, sport, jóléti és egészségügyi célú bevételi és kiadási előirányzatai az összes ágazati ráfordítás arányában (a fejlesztések és beruházások nélkül) 2004-ben Intézmények saját bevétele (%) Normatív támogatás (%) Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Önkormányzati kiegészítő támogatás vagy elvonás (%) Összes ágazati ráfordítás (%) Oktatási feladatok összesen 8,6 65,0 26,5 100 Kulturális feladatok összesen 7,7 20,6 71,6 100 Sportfeladatok összesen 0 11,5 88,5 100 Jóléti feladatok összesen 7,1 92,4 0,5 100 Egészségügyi, szociális és bölcsődei igazgatóság 14,8 9,5 75,6 100 Összesen 8,3 61,8 29,8 100

18 Jóléti ellátások Miskolc megyei jogú város jóléti célú bevételei és kiadásai 2004-ben Feladat Intézmények saját bevétele (ezer Ft) Normatív támogatás Önkormányzati kiegészítő támogatás vagy elvonás Összes ágazati ráfordítás (ezer Ft) Bölcsődék Miskolci Családsegítő Központ Őszi Napsugár Otthon Területi gondozó szolgálat Iránytű Avasi Szociális Szolgálat Szociális intézményi ellátás összesen Közcélú foglalkoztatás Szociális továbbképzés és szakvizsga Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti normatív támogatás Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások Jóléti feladatok összesen Központosított előirányzat A lakhatáshoz jutás támogatása Összesen Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Nyíregyháza megyei jogú város egészségügyi, szociális és bölcsődei igazgatóságának bevételei és kiadásai 2004-ben Feladat Intézmények saját Normatív támogatás Önkormányzati kiegészítő Összes ágazati ráfordítás bevétele (ezer Ft) támogatás vagy elvonás (ezer Ft) Bölcsődék Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19

19 20 Zolnay János Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban Feladat Nyíregyháza megyei jogú város jóléti célú bevételei és kiadásai a bölcsődei ellátás nélkül 2004-ben Intézmények saját bevétele (ezer Ft) Normatív támogatás Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Önkormányzati kiegészítő támogatás vagy elvonás Összes ágazati ráfordítás (ezer Ft) Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Nem önkormányzati szociális ellátó szervezetek támogatása Szociális intézményi ellátás összesen Közcélú foglalkoztatás Szociális továbbképzés és szakvizsga Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti normatív támogatás Pénzbeli és Központosított előirányzat természetbeni szociális ellátások A lakhatáshoz jutás támogatása Összesen Jóléti feladatok összesen

20 Közoktatás Feladat Miskolc megyei jogú város oktatási célú bevételei és kiadásai 2004-ben Intézmények saját bevétele (ezer Ft) Normatív támogatás (ezer Ft) Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Forrás: A Polgármesteri Hivatal adatai alapján végzett számítások Önkormányzati kiegészítő támogatás vagy elvonás Összes ágazati ráfordítás (ezer Ft) Óvoda Általános iskola Zeneiskolák; nevelési tanácsadó Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Általános iskolák, szakiskolák, középiskolák, nevelési tanácsadó működési költségei összesen Kollégium Oktatási intézmények összesen Oktatási feladatok kötött felhasználású normatívák Oktatási feladatok összesen Nyíregyháza megyei jogú város oktatási célú bevételei és kiadásai 2004-ben Feladat Intézmények saját bevétele (ezer Ft) Normatív támogatás (ezer Ft) Önkormányzati kiegészítő támogatás vagy elvonás Összes ágazati ráfordítás (ezer Ft) Óvoda Általános iskola Zeneiskola Szakiskola, szakközépiskola Gimnázium Általános iskolák, szakiskolák, középiskolák működési költségei összesen Kollégium Oktatási intézmények összesen Oktatási feladatok célfeladatok Oktatási feladatok kötött felhasználású normatív támogatás Oktatási feladatok összesen Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Kényszerek és választások

Kényszerek és választások TANULMÁNYOK ZOLNAY JÁNOS Kényszerek és választások Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban Nem könnyû megítélni, hogy a decentralizált hazai oktatásirányítási

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27.

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27. A Szarvasi Önkormányzat 15/2006.(IV.28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről szóló többször módositott 1/2005.(II.18.) számú rendelet v é g r e h a j t á s á r ó l Az Államháztartásról szóló, többször

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

1. számú melléklet az 1/2008.(III. 4). költségvetési rendelethez Alsópetény Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetési mérlege

1. számú melléklet az 1/2008.(III. 4). költségvetési rendelethez Alsópetény Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetési mérlege 1 1. számú melléklet az 1/2008.(III. 4). költségvetési rendelethez Alsópetény Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetési mérlege Önkormányzat 2008/2007. 2008. évi Sor. Megnevezés Eredeti el irányzata

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. március 23. 3. szám A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT A KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2007. (III. 23.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján.

A táblázat az utolsó két tanévben logopédiai ellátásban részesítettek számát mutatja az intézmények tanév végi statisztikái alapján. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK

RENDELET HATÁROZATOK 2011. február 24. 6. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 6/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 7/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet A Baranya Megyei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. május 10-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tájékoztató a 2012/2013. évi óvodai, iskolai beíratásról Iktatószám:

Részletesebben

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET 2009. február 27. 2. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 2/2009. (II. 27.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről 2 szóló 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet módosítása 3/2009.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata 2008. június KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

El z b l: - Kisebbségi önkormányzatok 1 527 1 527

El z b l: - Kisebbségi önkormányzatok 1 527 1 527 1. számú melléklet a 9/2008.(VI. 25. ) önkormányzati rendelethez Alsópetény Községi Önkormányzat 2008. évi módosított költségvetési mérlege 1000 Ft-ban Sor. Megnevezés 2008.évi Pótel irányzat Módosított

Részletesebben

Esélyegyenlőségdeszegregáció

Esélyegyenlőségdeszegregáció Esélyegyenlőségdeszegregáció Mélyszegénység Nagyon alacsony iskolázottság Nagyon alacsony foglalkoztatási ráta Erős települési, lakóövezeti, térségi koncentráció és szegregáció A fentiekből következő súlyos

Részletesebben

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek)

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek) B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

Határidő: 2012. augusztus 31.

Határidő: 2012. augusztus 31. Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. április 26. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből: IV-93/2681/2012. sz. határozat Tárgy: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Egri Főegyházmegye

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje 1. számú melléklet Baranya Megyei Önkormányzat címrendje Cím Cím megnevezése 1. Baranya Megyei Kórház Pécs 1. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK 2. Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona Bóly 3.

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 2) módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek.

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. Tartalom A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. I II III IA IB II.Aa II.Ba II.b II.c II.d B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B7-B8 B8 C1 Önkormányzati szintű pénzügyi mérleg Pénzügyi mérleg - Bevételek Pénzügyi

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05.

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05. 1. 6380/2005. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (1056 Budapest, Irányi u. 19-23.) Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve négy os 9-12. jóváhagyás (11779-3/2005. sz. miniszteri

Részletesebben

Bevételek Összeg (Ft) Kiadások Összeg (Ft) Mód. ei. 820.777.000 820.777.000

Bevételek Összeg (Ft) Kiadások Összeg (Ft) Mód. ei. 820.777.000 820.777.000 Előterjesztő: Kiss Tibor polgármester Előterjesztés Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének a 2014. évi költségvetéséről szóló 1/2014.(II.27.) számú rendelete 2014. IV. negyedévi módosítására

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

Paks Város 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (III.12.) önkormányzati rendelet módosítása

Paks Város 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (III.12.) önkormányzati rendelet módosítása Tartalom A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek I II III Önkormányzati szintű pénzügyi mérleg IA Pénzügyi mérleg - Bevételek IB Pénzügyi mérleg - Kiadások Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 22.) Kgy. rendelet módosításáról A Baranya Megyei

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK MELLÉKLETEK

RENDELET HATÁROZATOK MELLÉKLETEK 2011. június 23. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 11/2011. (VI. 23.) önkormányzati rendelet A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 5/2011. (II. 24.) önkormányzati

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje

A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje polónyi istván: a különleges ellátást... 339 A különleges ellátást igénylõ tanulók ellátásának és oktatásának néhány finanszírozási jellemzõje elen írás célja a fogyatékos vagy ma már általánosan elterjedt

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Rendelettervezet a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Javaslat Lőrinci Város Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2010. (II.15.) önkormányzati rendelet módosítására

Javaslat Lőrinci Város Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2010. (II.15.) önkormányzati rendelet módosítására LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. E-mail: ph@lorinci.hu Telefon: (37) 388-155 Fax: (37) 388-464 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2011. MÁRICUS 17. NAPJÁN

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D

16. sz. melléklet C Í M R E N D 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím rövid neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2475 Kápolnásnyék, Gárdonyi u. 29. Létszámadatok A telephely létszámadatai

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Zugligeti Általános Iskola 1121 Budapest, Zugligeti út. 113. OM azonosító: 035007 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Zugligeti Általános Iskola 1121 Budapest, Zugligeti út. 113. OM azonosító: 035007 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 6. évfolyam :: Általános iskola Zugligeti Általános Iskola 1121 Budapest, Zugligeti út. 113. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 6. évfolyamon

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Társaság 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 4-6. Levelezési cím: 5600 Békéscsaba Dr. Becsey O. u. 42 Telefon: 06/66/640-304, Fax.: 66/640-305 www.citycollege.hu E-mail:

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE VB: 83.390/2006 J A V A S L A T 2007-2010. évi Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül parkfenntartás városüzemeltetési feladat közbeszerzési pályáztatásának

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Karinthy Frigyes Gimnázium

Karinthy Frigyes Gimnázium 27 Karinthy Frigyes Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés 1 Az Önök telephelyének átlageredménye szövegértésből a többi

Részletesebben

Dorog Város Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi módosítása

Dorog Város Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi módosítása DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71., TF.: 06 33 431 299, FAX.: 06 33 431 377, E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Dorog Város Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi módosítása Felelős készítő:

Részletesebben

K i v o n a t. Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i ülésének jegyzőkönyvéből 104/2012. (VIII. 30.) önkormányzati testületi határozat a Medical 2007 Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel 2010. március 16. napján megkötött szerződést az alábbiak szerint módosítja: 1. mely létrejött egyrészről

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

1/2006. (I.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a 2005. évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól szóló

1/2006. (I.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a 2005. évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól szóló 1/2006. (I.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet a 2005. évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól szóló 6/2005.(II.25.) ök. sz. rendelet módosításáról A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

Részletesebben

37/2007. (VI.04.) Budapest Főváros VIII. kerület. Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

37/2007. (VI.04.) Budapest Főváros VIII. kerület. Józsefvárosi Önkormányzati rendelet 37/2007. (VI.04.) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet a 2007. évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól szóló 11/2007.( II.20.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Bevételek forrásonkénti alakulása 2011. évben

Bevételek forrásonkénti alakulása 2011. évben ek forrásonkénti alakulása 2011. évben I. Működési bevételek 2011. eredeti 2011 Módosított 1. sz. melléklet 2011. teljesítés Saját bevételek összesen: 145 480 189 405 209 696 1. Intézményi működési bevételek

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (Adaptációs pályázat II.)

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (Adaptációs pályázat II.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEFOP és EQUAL KK Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság (HEFOP IH) Halmozottan hátrányos

Részletesebben

1. sz. melléklet Karancsalja község Önkormányzata és intézményei 2013. évi működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok

1. sz. melléklet Karancsalja község Önkormányzata és intézményei 2013. évi működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok 1. sz. melléklet Karancsalja község Önkormányzata és intézményei 21. évi működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok Bevételek Adatok E Ft-ban I. Működési bevételek 212. terv 21. terv

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben