Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot II. A balladákról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot II. A balladákról"

Átírás

1 Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot II. A balladákról 1. A CSUDAHALOTT VÉTESSÉK KI SZÓLÓ SZÍVEM A HALÁLRAÍTÉLT HÚGA A SZÉGYENBE ESETT LÁNY A SZERETET PRÓBÁJA A FALBA ÉPÍTETT FELESÉG AZ ELCSALT MENYECSKE A HALÁLRA TÁNCOLTATOTT LÁNY A ROSSZ FELESÉG (FÉRJ) A HÁROM ÁRVA A MEGSZÓLALÓ HALOTT A BAGOLY ASSZONYKA KEVÉL KATONÁCSKA, Duna partján van egy házikócska SŰRŰ ROZMARINGSZÁL EZ AZ ERDŐ A VÉN EMBER FÉRJ RÉVÉSZEK NÓTÁJA PAPTÁNC HÁZASULÓ KIRÁLYFI KÉTFÉLE MENYASSZONY A GUNARAS LÁNY VIRÁGOK VETÉLKEDÉSE ZÖLD MARCI BOGÁR IMRE LOVA LÁBA MEGBOTLOTT EGY GYÖKÉRBE A BETYÁR UTAZÓLEVELE, Szaladjak-e, vagy megálljak? KI SEM MEGYEK, MEG SEM ADOM MAGAM RABÉNEKEK HELYI GYILKOSSÁG-TÖRTÉNETEK A HÁROMSZOROS MAGZAT-GYILKOS A BÁRÓLÁNY ÉS A JUHÁSZLEGÉNY A GYILKOS FELADJA MAGÁT A MEGGYILKOLT FONÓLÁNY A CSÉPLŐGÉPBE ESETT LÁNY A MEGCSALT FÉRJ A BETEG ASSZONY VEREKEDÉS FOG LENNI ÖNGYILKOS SZERETŐGYILKOS A KIIRTOTT KOCSMÁROS CSALÁD AZ ÖNGYILKOS ELHAGYOTT SZERETŐ A VADÁSZ ÉS LÁNYA

2 1. A CSUDAHALOTT Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, Amikor 1959-ben először jártam a MTA Népzenekutató Csoportjának meghívására Budapesten, a Néprajzi Múzeumba is ellátogattam. Ott ismerkedtem meg Vargyas Lajossal, aki abban az időben a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának vezetője volt. Ő hívta fel a figyelmemet a Nyitra-vidéki népballadákra. Ami őt rendkívüli módon foglalkoztatta, az egy osztrák népzenei évkönyvben 1 Franz Zagiba neve alatt megjelent Nyitra-vidéki népballadák közlése volt, ahol több archaikus balladát is közreadott. Köztük ezt a balladát Elment, elment a vén ember címmel, félrevezető, bizonytalan, nehezen értelmezhető lejegyzésben. 2 Ilyen címmel valóban létezik egy Kodály gyűjtötte menyhei ballada 3, de az nem a Csudahalott balladája. Vargyas Lajos akkor megkért, hogy keressem fel Zsérén azt az énekest, akit Franz Zagiba a publikációban forrásként említ. Kiderült, hogy az énekest ismerem, már többször énekelt nekem. Fel is kerestem őt 1960 januárjában. Az énekes, Földesi Ferencné Elgyütt Ilona egy kitűnő nótafa volt. Unokahúga annak az Elgyütt József (Kura Joskó) zsérei dudásnak, aki Kodály Zoltánnak is énekelt. Tőle hallotta Kodály, a Háry János daljátékában felhasznált A jó lovas katonának kezdetű, s a daljáték révén világhírűvé lett toborzó dallamát. Földesiné sok szép népballadát is elénekelt, melyek között az egyik legszebb és legépebb a Csudahalott balladája volt. A ballada tartalma dióhéjban a következő: A szerelmes legény halottnak tetteti magát és így csalja magához a szeretett leányt. Nem az egyedüli ballada, amelyet csak a két távol eső etnikum őrzött meg, hisz A falba épített feleség, vagy a Bagoly asszonyka, balladánk is csak Erdélyben, Bukovinában, Moldvában és Zoborvidéken ismeretes. A zsérei változatokon kívül ezt a balladát Alsóbodokon is megtaláltuk. Ez a változat minden valószínűség szerint Zséré-ről származik. Lauró Ferencné Kárász Klára 55 éves asszony, 1970-ben azt mondta, hogy a balladát Balkó Ferencné Elgyütt Máriától tanulta, aki zsérei születésű és Földesiné nővére. Nagyon ritka ballada. Csak két faluban ismerték a változatait. Hangfelvételen összesen kilenc változatát sikerült rögzíteni. Zsérén három, és Alsóbodokon szintén három énekes előadásában. Kodály Zoltán Zsérén már 1915-ben feljegyezte egy 10 versszakos változatát ban Manga János, 1940-ben Arany A. László is megtalálta a ballada töredékét, amit Franz Zagiba publikált a már említett osztrák népzenei évkönyvben. A ballada témája Európa-szerte elterjedt. Vargyas Lajos szerint az európai elterjedésterület két csoportra tagolódik. Az északnyugati ágba tartoznak a skót-, skandináv- és francia szövegek, amelyek csak a színlelt halállal, vagy betegséggel való csalogatást ismerik. A másik csoportba tartoznak az olasz-, délszláv-, bolgár-, magyar-, szlovák 4 -, ukránés román változatok, amelyek a csábítást a magyarhoz hasonlóan többszörös fokozatban adják elő. A ballada Nyitra-vidéki változatai, mind a szöveg, mind a dallam szempontjából egyedi, ép, csiszolt, archaikus darabok. Az erdélyi változatban a fiú neve Bertelaki László, a leányé pedig Szép-Görög Ilona. A zsérei és felsőbodoki változatban a nevek azonosak: a fiút Bálind vitéznek a leányt itt is Ilonának hívják. Dallama, négysoros nyolcszótagú izometrikus ereszkedő dallam. Kadenciája 5 (4) 1 ismétlés nélküli, négy különböző zenei gondolatot egymás mellé helyező A B C D forma 2

3 ereszkedő dallamfelépítéssel. Zsérén a Fehér László balladáját is ugyanerre a dallamra énekelték. Ilyen kadenciájú dallamok csak a IV. dialektusterületen fordulnak elő. A ballada legkorábbi följegyzése 1872-ből való. Az MTA Népzenei Adattárában 29 változata található, belőlük három zsérei. Dallama egy 8 szótagú 5 (4) 1 sorzárlatú ereszkedő dallam. Zsérén a Fehér László balladáját is ugyanerre a dallamra éneklik. : 1. Ungarische balladenmelodien aus dem Neutrauer Gebit. Jahrband des Őstereichischen Volksliedwerken III u. o. 71. o. 3. Kodály-rend 857 b) Béd, 1910, énekelte Gál Borbála 50. é. 4. A ballada szlovák változatait lásd J. Horák: Slovenské ľudové balady, Bratislava, 1958, M. Kolečanyi: Slovenské ľudové balady, Rožňava,

4 2. VÉTESSÉK KI SZÓLÓ SZÍVEM Néhány hónappal azután, hogy Zsérén rábukkantam a Csudahalott balladá-jára Gímesen folytattam a kutatást. A Csudahalott sorai: a Sem szívem fáj, sem fejem fáj, / Meghalok szép Ilonájér juttatták eszébe özv. Balla Józsefné Molnár Máriának, az akkor 70 éves énekesnek a Szabó Kata balladáját. Első hallásra megkapott a sorok szokatlan tagolódása és a nem mindennapi dallam szépsége. Egyetlen változatban feljegyzett balladatöredék, írja a Szabó Katáról Vargyas Lajos. 1 Vargyas Lajos azért érzi ezt a balladát töredéknek, mert a szív kivételének motívuma más balladákban csak mint záróformula szerepel. Balladánkban a szerelembe esés és a szív kivétele maga a cselekmény. Több balladánkban, írja Vargyas Lajos mint a Három árva, Betlen Anna, a Nagy hegyi tolvaj, szerepel a következő panasz: S vegyétek ki a szívemet, / S mossátok meg ürmös borba, / Takarjátok gyenge gyolcsba, / Zárjátok bé egy ládába, /Vigyétek bé Barassóba, / Minden vegyen példát róla, / stb. 2 Néha szívem-májam szerepel, gyenge gyolcs helyett lenruha vagy papiros, ürmös bor helyett langya bor, s egyik másik elem ki is maradhat. A Nagy hegyi tolvaj -ban az asszony hangosan panaszkodik, amiért szülei a nagy hegyi tolvajhoz adták feleségül, aki most is rabolni, fosztogatni ment. Ura az ajtónál kihallgatja az asszony panaszát. Megharagszik rá és fejét véteti. Itt nem a szívét, hanem a fejét küldi el a szüleinek. Mielőtt kivégeznék, az asszony kéri a szolgáját: Mikor fejem veszik, mosd meg ürmös borba, / Édes ürmös borba, takard gyenge gyolcsba. / Tedd fel a hintómba, vidd bé Moldovába, / Apámnak, s anyámnak tedd az asztalára. / Hogy egész Moldova vegyen példát róla, / Senki lányát tolvajnak ne adja. / 3 A Betlen Annában, Betlen János tetten éri húgát, hogy az kocsisával sze-retkezik. Betlen János haragjában megöli a húgát. A ballada végén következnek azok a sorok, melyek már kissé homályosan, de minden kétségen kívül rokonságot mutatnak Szabó Kata balladánkkal: Ángyom, ángyom, kedves ángyom, / Mossanak meg ürmös borba,/ Takarjanak gyenge gyolcsba, / Küldjenek ki Kolozsvárra,/ Vegyen minden példát róla, / Az árvának hogy van dolga. / Ha megfigyeljük a fenti székely népballadákat, kitűnik, hogy a panaszmotívum mindig a balladák végén szerepel. A történet nélküle is teljes. Olyan ez, mint az átok formula, amely több balladánkban szinte közhelyszerűen ismétlődik. 4 Betlen Anna balladája azon felül, hogy az utolsó strófa nem tartozik szorosan a cselekményhez, az utolsó sor még azt is bizonyítja, hogy ez a befejező rész a Három árvából van átvéve. A három ballada közül csak a Három árvában szerepel a szív kivétele és a láda, a másik kettőből hiányzik. Vargyas Lajos dolgozatában 5 francia eredetre utal. Idézem: A francia párhuzam egy eléggé új hangú balladából származik. Egy legény szerelmi bánatában katonának megy, párbajban megöli tisztjét, mert az szeretője kegyeivel dicsekszik. 6 A francia balladában ugyancsak szerepel a panasz, ellenben ez szorosan a cselekményhez tartozik. A legény kivégzése előtt mondja azokat a szavakat, melyek a magyar balladában is szerepelnek: vegyétek ki szívemet, tegyétek fehér kendőbe, küldjétek el kedvesemnek, stb. Ezek szerint annak ellenére, hogy a francia ballada újabb keletű, a magyarban 4

5 előforduló motívum, a szív kivétele, a franciából ered. Minthogy a magyarban többször teljesebb alakban találjuk, azt hihetnők, hogy miénk az eredeti. Viszont a franciában, egyetlen balladában tűnik fel, ahol hozzátartozik a történet menetéhez, míg nálunk, különféle történetekben jelenik meg, amelyekhez nem feltétlenül tartozik: a történet nélküle is kerek egész. Nálunk tehát eredeti helyéről kiszakítva, utólag beillesztve találjuk. Ez arra mutat, hogy nálunk átvétel, csak régiesebb formáját őriztük meg, míg a francia ballada erősen átalakult. 7 A neves balladakutató a francia és magyar balladák összefüggését, középkori francia telepesek, illetve a középkori igen élénk, vallon-magyar érintkezésnek tulajdonítja. Mindezekből ítélve, lehetséges az a feltevés, hogy a francia balladában csak az első rész, a katona párbaja tisztjével új, a másik fele régi, valamint az is lehetséges, hogy a másik fele régebben önálló balladaként élt. Így érthetővé válik az is, hogy miért nem találkozunk a magyarban a párbaj históriájával. Sőt, az a feltevés is lehetséges, hogy a francia ballada első fele valamikor másként hangzott, egyszerűbb mesével, más szereplőkkel, s csak a lényege maradt meg az új változatban a boldogtalan szerelem, amiből később kialakult a katona és a párbaj meséje. A dió és mogyoró, mint szerelmi szimbólum eléggé elterjedt. Párosítókban, a szentiváni tűzugrás dallamaiban, (MNT II ) lakodalmi énekekben gyakran előfordul. Mivel Szabó Kata a diósba, mogyorósba betegedett meg, akár a szégyenbe esett lány balladájához is sorolhatnánk, ha a történet teljes lenne. Nem lenne teljes a vizsgálódásunk, ha csak a balladák szövegével foglalkoznánk. Nézzük meg, mit mond a dallam. A ballada dallama négysoros, négy, 4, 4+4, 4, 4+4, tagolódással. Az ilyen tagolódás népzenei hagyományunkban elég ritka jelenség. Ezt a tagolódást a ballada szövege diktálja, de amikor változatai után kutattam az eddig publikált anyagban, kiderült, hogy más tagolódású szövegnél két 12 szótagú sorból áll. Itt a dallamnak az 1-2., ill dallamsor egy-egy sorrá való összevonása révén kétsorosnak is vehető az alakja, de felfogható négysorosnak is. Dallamunk kadenciái: az első sor 4. fokon zár, a második sor 2. fokon (főzárlat), a harmadik sor 1. fokon, a negyedik természetesen az alaphangon, az 1. fokon zár. Tehát 4 (2) 1 kadenciájú dallam. Terjedelme egy dúr hexachord. Dallamunk legközelebbi változatait a Zoborvidéken találtam meg. A MNT III. A 262. sz. dallama, amely Menyhéről származik. Szövege ugyan semmi rokonságot sem mutat balladánkkal, de a dallam, melynek főzárlata szintén 2., és a szöveg tagolódása annál többet. Anyám, anyám, Anyám, ídesanyám, Jobb szeretném, Jobb szeretném, ha meghalnák. Lyányom, lyányom, Lyányom, ídes lyányom, Kire hannád, Kire hannád, sok szíp ruhád. 5

6 Sok szíp ruhád, Sok szíp ruhád, hímezs dunnád, Hímezs dunnád, Hímezs dunnád, cifra ládád. Víz vigye el, Víz vigye el, hímezs dunnám, Tűz ígesse, Tűz ígesse, cifra ládám. Hasonló kadenciájú dallamok, a kakas nóták valamint az Elment a két lány kezdetű volta dallam. 8 Ez a francia eredetű táncdallam a magyar népzenében is folklorizálódott. Sok változata él, nemcsak felnőttek népdal-hagyományában, de a gyermekjáték dallamokban is. Vargyas Lajos egy francia dallammal vetette egybe, az egyik Berencsen talált volta dallamunkat Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, Faragó József Almási István: Virágok vetélkedése, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, Ortutay Gyula Kríza Ildikó: Magyar népballadák, Szépirodalmi Kiadó, Lásd a Szégyenbe esett lány, a Halálraítélt húga, (Fehér László) vagy a Két kápolnavirág balladánkat 5. Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I., Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960., 2-3. szám. 6. u. o. 7. u. o o. A szerző ebben a dolgozatában 19 magyar népballada francia eredetét bizonyítja. 8. E var-csoport alapdallama egy XVI. századi volta néven ismert táncdallam (megj. Arbeau Thoinot: Orchesographia, 1588.) legrégibb magyar előfordulása a Hoff-greff-gyűjteményben. 9. Vargyas Lajos: A francia-magyar dallamegyezés tanuságai. Különnyomat a Néprajzi Értesítő XL. évfolyamából, Budapest,

7 3. A HALÁLRAÍTÉLT HÚGA Az egész magyar nyelvterületen elterjedt népballadánk, Nyugat Európában vándortémaként élő cselekményt elevenít fel. Az olasz eredetű történet a következő: A lólopásért elitélt Fehér Lászlót húga kincsekkel akarja megváltani. A bíró azonban őt magát kívánja. Fivére nem hisz a bírónak és nem tanácsolja Annának, hogy engedjen a bíró kívánságának. Ennek ellenére Anna feláldozza lányságát, de a fivérét mégis kivégzik. Amikor Anna ezt megtudja, elátkozza a bírót. Magyarországon egy 1547-es, Bécsből Sárvárra küldött latin nyelvű levél újságolta először, mint megtörtént esetet, s mint általános szóbeszéd tárgyát az akkori Bécsben 1, valamint Bornemisza prédikációs gyűjteményében 1578-ban. A XVI. századbeli olasz novellák kedvenc témája, sőt Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékában is felhasználta a történetet. A ballada első feljegyzése 1846-ból való. A gyűjtemények rendszerint Fehér László vagy Fehér Anna címen közlik. Érdekes módon a balladában szereplő nevek is kivételesen állandóak. Erdélyben aránylag ritkább, mint a többi magyar vidéken. Szlovákia magyarok lakta vidékein 45 változatát sikerült rögzítenünk. Ebből Nyitra-vidékén öt helységből 15 változat szerepel. A Fehér László ballada zsérei változatának szövegét 1940-ben Putz Éva is feljegyezte, nyomtatásban is megjelent 1944-ben, mint a készülő zoborvidéki népballadák kötetének mutatvány példánya. A Nyitra-vidékén feljegyzett 15 változat közül kötetünkben hármat közlünk. Mind a három változatot más-más dallamra énekelték, ugyanis a nyolcszótagú izometrikus verselés lehetővé tette a dallamcserét. Vargyas Lajos a könyvében az egész magyar nyelvterületről 78 dallamot sorakoztat fel, amelyek zömmel régistílusú ereszkedő dallamok. A zsérei változatot 8 szótagú 5 (4) 1 kadenciájú dallamra énekelték. A dallam azonos a csudahalott (Fiam, fiam Bálind vitéz) ballada dallamával. Gesztén és Bodokon egy 3- soros dallamhoz kapcsolódott ez a ballada. Az itt közölt gesztei dallam Dobszay népdalkatalógusában a IV (G) 513 jelzés alatt található. Típusszáma /0. Ott ugyan (V) főzárlatú, a mi változatunk viszont (VII) főzárlatú, ami elég gyakori jelenség a Nyitravidéki népzenei hagyományban. Általában balladákhoz kapcsolódó, 3 soros északmagyarországi dallam. Állandó elemek: az 1. sort kezdő kvintugrása, a 2. sor dallama, a 3. sor indítása és kiszélesedő ritmusa, ami dallamunkra nem jellemző. Az Elcsalt menyecske Vpt. 216 és a Fehér László ballada dallamaként fordul elő. (Vargyasnál a 3. és a 27. típus.) Valószínű, hogy a szöveg és a dallam is középkori francia eredetű. A gímesi változat dallama is régi stílusú ereszkedő dallam. Változatát megtaláljuk Vargyas féle példatár (Vpt.) 129. szám alatt. Bartók Béla gyűjtése Rafajnaujfaluból (Bereg vm.). Az ott közölt dallam is a Fehér László balladájához kapcsolódott. Idegen nyelvű változatai: olasz, katalán, dán és francia Csanádi Vargyas: Röpülj páva, röpülj, Csehszlovákia Magyar Könyvkiadó, Bratislava, Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest,

8 4. A SZÉGYENBE ESETT LÁNY Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon 1. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való. Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egy-szerűen barna lány. A teljesértékű cselekmény motívumai a következők: a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a vérem a véreddel formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum. Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők. Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő frig dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsó-csitáron. 2 Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitvabesenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében 3 egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László 4 szerint, dallamunk a rokon típusokkal együtt népzenénk középkori európai rétegébe tartozik. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. 5 Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a voltaritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában aszimmetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt giusto sillabique ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. 6 A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. 7 8

9 Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az aszimmetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira. A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám. 1. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, Bartók Béla: Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k. 3. Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, I Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, Vargyas Lajos: Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): Budapest, Vargyas Lajos: Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/ , Budapest, Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, Vargyas Lajos: A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest,

10 5. A SZERETET PRÓBÁJA Többnyire szolgalegény néha női szereplő is lehet kebelébe mászik a sárig hasú, vagy sási kígyó. Kéri az anyját, majd a többi rokonát, hogy vegyék ki a kebeléből a kígyót, de egyik sem meri kivenni. Végül a mátkája az, aki kiveszi. A két gímesi változat közül az egyikben csak a szándék van meg: / Várjál mátkám, várjál / Majd kesztyűt szabatok, / Majd kesztyűt szabatok, / Azzal majd kiveszem. // A másik változatban még egy versszakkal tovább folytatódik a cselekmény, ahol levonják a tanulságot: / Igy hát a mátkája, / Jobb mint a szülője, //. Az alsóbodoki változat kissé eltérő a gímesi változatoktól. Itt még egy motívummal bővül a történet, ez pedig a jutalom: // Benyút kebelibe, / Kihúzta belölle, / A nagy sási kígyó, / Aranyóma léve. // Az egész magyar nyelvterületről ismert ballada, sőt nemzetközi elterjedtsége is széles. Európa legtöbb népe ismeri. Nyugat-európai megfelelőiben néha kalózok hajójáról kell kiváltani a lányt, amit csak szeretője vállal. Kelet-Európában rendkívül változatosan alakulnak motívumai. Vargyas Lajos szerint 1 a próbatétel kígyóval csak a magyar változatokban fordul elő, s a szomszéd népek ezt a magyaroktól vették át. Maga a motívum már a ballada kialakulása előtt, a népmesékben is előfordul. Dán, olasz, délszláv, bolgár, román, ukrán, morva, lengyel, spanyol, török, cigány változatai vannak. Szlovák változatai: Slov. Sp. I és 369 sz. III és 601. sz., Kolečány sz., Kollár II. 13. A balladát Pálóczi Horváth Ádám fedezte fel még 1813 előtt. 2 Népballadáink dallamai sem kapcsolódnak szorosan a szövegekhez. A XX. század elején ugyanezt a balladát Gímesen más dallamra énekelték. Kodály Zoltán 1906-ban jegyezte le egy 70 éves gímesi asszonytól azt az 5/8-os ütemben énekelt dallamot, amelyet tanulmányában egy votják dallammal hasonlított össze. 3 Meglepő, hogy fél évszázaddal később, ugyancsak Gímesen, erre a dallamra nem emlékezett egy olyan asszony, aki még a század elején Kodálynak is énekelt (Reczika Teréz). Ez csak egyféleképpen magyarázható. Mégpedig úgy, hogy Reczika Teréz korosztálya már más dallamra énekelte ezt a balladát. Az a tetraton dallam, amelyre a későbbi korosztályok énekelték a balladát nagyon közkedvelt lett. Már Kodály gyűjtésekor is sokféle szöveggel énekelték. Ez a dallam egy a Nyitra-környéki magyar falvakban nagyon közkedvelt, hatszótagú 5 (1) b3 sorzárlatú kisambitusú tetraton dallam. 1. Vargyas Lajos: Balladás könyv, Budapest, 1979, 161. o. 2. Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek, 292. sz. 3. Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest, 1952, 21. o. 10

11 6. A FALBA ÉPÍTETT FELESÉG A történet alapja az úgynevezett építő-áldozat ősi babonás hite, amely abból áll, hogy az építkezéssel megzavart helyi szellem kiengesztelésére emberáldozatot kell hozni. Ennek a véres szokásnak ma is élnek szelídült maradványai. Például állati csontok gyakran kerültek elő régi házak falából. Erdélyi románok vásárokon lemérik valaki árnyékát nádszállal, s ezt a szál nádat falazzák be. 1 Néhol viszont az a szokás, hogy az új ház ablakán macskát dobnak be. Az emberáldozat szokásából az újgörögöknél keletkezett először epikus történet, egy hídépítőről, Manolész mesterről. Ez a ballada öt balkáni nép körében is elterjedt. Nemzetközi hírnevét Vuk Karadzsics délszláv szövege a szkadari vár építéséről, majd a görög ballada az Arta hídjáról szóló szerezte. A magyar változatokban a főszereplő a Déva várát építő Kőműves Kelemen, a tizenkét kőműves egyike, némelyik változatban a tizenharmadik. A magyar változat legkorábbi feljegyzése az Almásy-kéziratból származik ( ), amelyet Erdélyi János publikált. A változatok többsége Erdélyből származik. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy csak Erdélyben ismeretes. A későbbi kutatások során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar nyelvterület más vidékein is elterjedt volt. 2 A Nyitra-vidéki Zsérén először Arany A. László és Putz Éva jegyezte fel 1940-ben néhány versszaknyi, kétsoros dallamra énekelt töredékét, amit Franz Zagiba adott közre ben. 3 Vargyas Lajos 1959 decemberében felkért, hogy nézzek utána, ismeri e valaki Zsérén ezt a balladát, a Zagiba által megnevezett énekesen kívül. A kérésnek eleget téve 1960-ban felkerestem Földesi Ferencné Elgyütt Ilonát Zsérén, és elkezdtem kutatni. Az idősebb zsérei asszonyok egybehangzó véleménye szerint a balladát ismerték, Földesiné édesanyjától és nővérétől Máriától gyakran hallották. Földesiné szerint egy kézzel írott füzetben ez a ballada le is volt írva, azonban a füzetet nem találta. Később kiderült, hogy a füzetet időközben nővére Mária elvitte. A szálak Alsóbodokra vezettek. Itt megtaláltam Balkó Ferencné Elgyütt Máriát, aki megmutatta a kézzel írott nótásfüzetet. Földesi Ferencné kézzel írott nótásfüzete arról tanúskodott, hogy nem könyvből másolt szövegről van szó. Tehát leírója hallomás után jegyezte fel a szöveget. A szöveg szószerinti másolatát az 1979-ben megjelent balladakötet jegyzeteiben közöltem. 4 Amikor elküldtem Vargyas Lajosnak a felvételt, arra kért, hogy nézzek utána, vajon nem egy lelkes tanító közreműködésével került-e Zsérére a ballada. Bennünk is felmerült a gyanú, hogy a zsérei változat dallama revival dallam. Ugyanis egy nagyon közeli rokondallama elég elterjedt erdélyi dallamtípus. Ez is egy négy, 12-szótagú sorból álló 5 (4) 1 kadenciájú dallam. A legépebb változatát Járdányi Pál I./100 alatt közli, 5 amit Vargyas Lajos példatárában is megtalálunk. 6 Dobszay ezt a típust a siratószerkezetű dallamok közé sorolja. 7 Elsősorban Erdélyből és Moldvából dokumentált típus, de néhány adat bizo-nyítja hajdani szélesebb, talán az egész nyelvterületet magába foglaló elterjedtségét. Kérdezősködésünk nyomán kiderült, hogy a kántortanítótól nem származhat a terjesztés, mert az nem volt híve a népdaloknak. A szöveg tehát szájhagyomány útján került Zsérére és Alsóbodokra. Maradt a dallam eredetének kérdése. Ugyanis a Zagiba által közölt dallam csak féldallam, viszont Földesiné és a többi idősebb asszony szerint egy izometrikus 12 szóta- 11

12 gú négysoros dallamról van szó. Lehet ugyan a dallamot 6 szótagúnak is venni. De mivel Zagiba csak egy strófáját közli a balladának, nem tudjuk, hogy a többi strófában hogy alakultak a sorok és hangsúlyok. Így is csak féldallam hatását kelti. Kutatásunk során Nyitracsehiben találtunk egy idős énekest, aki azt állította, hogy legénykorában náluk is énekelték a Kőműves Kelemen balladáját, de ő nem tanulta meg. Ugyanennek az énekesnek név szerint az 1903-ban született Suba Imrének elénekeltem a zsérei változat dallamát. Neki egy 6 szótagú giusto dudanóta jutott az eszébe, amelynek előtagja, ugyan augmentálva, de a ballada első sorát adta, az utótagja viszont a harmadik illetve negyedik sorát. 8 Az egyenlő lüktetésű negyed értékű hangok szolmizálva: ľ ľ m fi s m / ľ ľ m fi s m // m r d t d r / m r d t d l //. Azóta 1987-ben Pogrányban is előkerült egy változata, amelyet Schuster Éva rögzített magnetofon-kazettán. Nem ez az egyedüli példa két távol eső etnikum dallamanyagának analó-giájára. Hiszen, ha csak a balladákat vesszük számba, több Nyitra-környéki régi ballada, mint a Csudahalott, a Bagoly asszonyka, a Fodor Katalina (Szégyenbe esett lány), vagy a Szabó Kata (Vétessék ki szóló szívem) balladája lehet példa. Vargyas Lajos is hitelesnek tartja a zsérei változatot, hisz balladakötetében ezt a változatot közli elsőnek Csanádi Imre Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Bratislava, L. Vargyas: Die Herkunft der ungarischen ballade von der eingemauerten Frau AE 1960., = A Kőműves Kelemen eredet, NÉ 1959., o. 3. Franz Zagiba: Ungarische Balladenmelodien an dem Neutrauer Gebiet, Jahrband des Östereichischen Volksliedwerke III o. 4. Ág Tibor Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem, Szlovákiai magyar népballadák. Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979., 401 o. 5. Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., I./ Kodály Zoltán: A magyar népzene c. könyvének példatára. Szerkesztette Vargyas Lajos, Budapest, 1952., Vpt 359. (Szárhely Csík vm.) 7. Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., II/15, Típusszáma /0/ A dallam kottáját lásd: Ág Tibor Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem, Bratislava, 1979., 402. o. 9. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, I. 13. o. 12

13 7. AZ ELCSALT MENYECSKE A szakirodalom Európa-szerte elterjedt balladatörténetként tartja számon. Vargyas Lajos szerint ez a ballada 15 nemzet hagyományában maradt fenn. 1 A magyar változatok száma 74, ebből 60 Erdélyből és Moldvából származik. Tehát a IV. zenedialektus területéről. Magyarországi előfordulásai is többé-kevésbé lerövidült hiányos változatok. Nem az egyedüli ballada, amely a gyakori erdélyi előfordulásai mellett a Nyitra-vidéki magyar falvakban is ismeretes. Barslédecen Kodály Zoltán már 1907-ben feljegyezte. 2 A támlapon Kodály kézírásával zárójelben ez olvasható: Ajgó Márton. (Az erdélyi változatok szereplői Molnár Anna és Ajgó Márton.) A szlovákiai magyarság hagyományában csak két helyen találtuk meg. A Nyitravidéki Barslédecen (Ladice) és az Érsekújvár melletti Kürtön (Strekov). A Barslédecen 1969-ben rögzített két változat dallamában majdnem azonos az 1907-ben Kodály által rögzített balladával, de szövegében már csonkult. A 11 strófa 7 strófára rövidült. Az es változatban a ballada első része két vers-szakba tömörült. Ezáltal a csábítás, a fa alatti fejben keresés, a női holttestek megpillantásának motívuma teljesen hiányzik. Ugyanakkor előtérbe kerül a hazatérés, tehát éppen az a rész, ami a nyugati balladákból hiányzik jegyzi meg Vargyas Lajos. A terjedelmesebb erdélyi változatok addig a részig egyeznek az európai balladák változataival, hogy az elcsalt menyecske csellel megöli a csábítóját. Innen a magyar balladákban új, terjedelmes szakasz kezdődik a hazatérés és a kiengesztelődés. Ezt már teljes egészében a mi népünk adta hozzá. 3 Valószínűleg szélesebben elterjedt ballada lehetett nálunk is. Bizonyítja ezt a kürti előfordulása, amely egy gyermekjáték-sorozatba beépülve maradt fenn. A nyolcszótagú izometrikus sorokból álló szöveget egy közismert dallamra éne-kelték a kürti asszonyok. (Elesett a lúd a jégen...) 4 Addig, amíg a barslédeci változatokból hiányzik a fejbenkeresés motívuma, a kürti változatban jelen van: Arra ment egy jó katona, / Ülj le mellém jó katona, / Tekingessél a szemembe, / Keress egyet a fejembe. // Talált egyet a fejébe, / Elszunnyadott az ölébe. / Kihúzta az éles kardját, / Levágta katona nyakát. // Bíró uram, bíró uram, / Szép jó estét, bíró uram, / Él-e még a kicsi fiam? / Él-e még a kicsi fiam? // Csak még egyszer megláthatnám, / Csak mégegyszer szoptathatnám. / Kigombolta kislajbiját, / Megyszoptatta kicsi fiát. // Érdemes megjegyezni, hogy több különböző székely népballada motívuma a Nyitravidéki balladákban is előfordul. Balladánk székelyföldi változataiban, mint a Molnár Annában, a csalogatás módja rokon a bédi Vén ember balladájában lévővel: Elment, elment Szép Ilona, / Réz kannákkal ivókútra, / Utána ment a vín ember: / Adjá vizet Szíp Ilona. / Nyújtja, nyújtja a rézkannát, / Kíszebb fogja fehír karját... / Viszi, viszi hegyen-völgyön, tövisbokron, / Megál, megál te vín ember! / Tövis akadt a lábomba. / Maj megálunk Szíp Ilona, / Maj megálunk nyestemfánál. / Ott van nekem kilenc váram, / Tizedikbe tíged zárlak./ A barslédeci változatok dallama a kvintről enyhén ereszkedő, mixolíd dallam. Az 1907-ben Kodály által lejegyzett dallam 5 (3) 2 kadenciájú, az 1969-es hangfelvétel kadenciája 5 (5) 2, némileg módosult. 13

14 1. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., II Kodály-Rend 816. Fon. 194 c) 3. Csanádi Vargyas: Röpülj páva, röpülj, Bratislava, 1954., 441. o. 4. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, , 50. o., 14

15 8. A HALÁLRA TÁNCOLTATOTT LÁNY Egyike a legelterjedtebb és egyben legnépszerűbb népballadáinknak. Eddig több mint félezer változatát tartja számon a MTA Zenetudományi Intézete adattára. Legkorábbi feljegyzése 1846-ból való. Az egész magyar nyelvterületen ismeretes, de Moldvában csak az első gyűjtések óta terjedt el. 1 A változatok többsége igen egységes. Egyes változatai a parasztság rétegeződésére, a parasztságon belüli gazdag-szegény ellentétre utalnak: a szegény lenézett legény bosszúja a lány haláláig tartó táncoltatása. A szlovákiai magyarság körében gyűjtött változatokban ez a társadalmi háttér nem kerül előtérbe. A zsérei változatban utalás van a bosszúra, mégpedig az, hogy a leány három szeretőt tartott. Maga a halálratáncoltatás a büntetés oka, a többi változatban is homályban marad. Idegen nyelvű változatai: francia, olasz, angol és német. Szlovák változatokról nincs tudomásunk. Dallama az egész nyelvterületen elterjedt. Főleg balladaszövegekhez kapcsolódó, újkori, valószínűleg német eredetű dallam, amely többféle hangnemet is befolyásoló változatban él. Az itt közölt dallamok mixolíd és eol dallamok. Az egyes strófák szótagbővülése miatt egyes változatok heterometrikussá váltak (6, 6, 7, 6 / vagy 6, 6, 7, 7). A izometrikus 6 szótagú 1 (6) 4 kadenciájú dallamcsalád 14 változatban fordul elő a Bartók-rendben. 2 Dobszay László ezzel a típussal katalógusában a IV(G)/446 típusszám alatt foglalkozik Vargyas Lajos: Balladáskönyv, Budapest, 1979., 162. o. 2. Bartók Béla: Magyar népdalok I. Egyetemes gyűjtemény, Budapest, 1992., 196. o. 3. Dobszay László: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988., 886. o. 15

16 9. A ROSSZ FELESÉG (FÉRJ) Ritka ballada, eddig Szlovákia területén a Nyitra-vidéki változatokon kívül csak Csallóközben találtuk meg. Ezek közül csak négy esetben hívnak apát haza, ami arra utal, hogy ezek a masculin változatok valószínűleg újabban keletkeztek. Gímesen Kodály Zoltán 1906-ban találta meg egy változatát, ahol még anyáról van szó. E sorok írójának ban, valamint Vikár Lászlónak 1966-ban már ugyanott apáról énekeltek. Ugyancsak apát említettek a csallóközi változatban is. Nagy Iván 1986-ban Pogrányban talált egy töredékes feminin változatot, ahol az énekes másodszori énekléskor már apát hív haza. Német, holland, görög, román, bolgár párhuzamai vannak. Egyes részleteinek francia, olasz, portugál megfelelői is. Közel félszáz változata került elő az egész magyar nyelvterületről. A magyar kutatók szerint középkori átvétel. 1 A magyarok két francia balladát olvasztottak össze (az egyik már csak kikövetkeztethető). Legelső följegyzése a XVIII. század végéről származik. A balladához kapcsolódó dallamok elég tarka képet mutatnak. Egyben azonban megegyeznek: a két különböző tempójú tagolásban. Az előtag vagy parlando, vagy poco rubato, a hosszabb utótag viszont mindig giusto. A mi változatunk utótagja kibővült, így a heterometrikus dallam tagolódása 8, 8, 6+7, 5, sorzárlata pedig 5 (5) Vargyas Lajos: Balladáskönyv, Budapest, 1979., 164. o. 16

17 10. A HÁROM ÁRVA Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, A ballada cselekménye más nemzetek hagyományában is ismert. A hazai magyar változatok szövegükben és dallamukban eléggé eltérőek. A palóc vidéken feljegyzett dallamok változatai erősen a városi műdalok hatását mutatják. A Nyitra-vidéki Alsóbodokon folytatott gyűjtőmunkánk során kiderült, hogy magyar változatát ugyan nem ismerik, ellenben egy 11 versszaknyi szlovák változatát megtanulták a szomszéd szlovák község (Lapás) lakóitól. Valamikor nálunk is szélesen elterjedt ballada lehetett. A 22 szlovákiai magyar változatából hét a zoborvidéki falvakból való. Az egész magyar nyelv-területen ismeretes, közel kétszáz változatát tartják számon a MTA Zenetudományi Intézetének népzenei adattárában. Vargyas Lajos szerint nemzetközi viszonylatban csak a franciák és a francia határ menti, piemonti olaszok ismerik. Szerinte középkori francia telepesektől került hozzánk, majd tőlünk északi szomszédainkhoz. Szlovák 1, morva, cseh változati is vannak. A zoborvidéki változatok sajnos csak töredékesek. Az itt közölt két dallam szerkezetileg az új stílushoz áll közel. Az izometrikus 8 szótagú sorok kadenciája is ezt mutatja, ámbár a visszatérő szerkezet már kissé módosult. Legkorábbi feljegyzése 1840-ből való. 1. Szlovák változatok: Horák , Medvecky I-II 214., Sb.sl.n.p. I 31., Kolečany , Dobšinský sz. Slov. sp. I és 226. Bartók a-b, 61b. 17

18 11. A MEGSZÓLALÓ HALOTT A legtöbb publikációban A megölt legény címmel közlik ezt a balladát. Népszerű és eléggé elterjedt, így még ma is sok új változata kerülhet elő. A legtöbb változat a vízbe dobás motívumával kezdődik. Néhány Ipoly-vidéki változatban juhászlegényt találnak egy fa alatt meghalva. A magyarországi változatok között olyan is akad, amelyben betyárballadával, főleg Bogár Imre balladájával keveredik. Ilyen egy zsérei változat. Nem vagyunk zsiványok, Sem pedig betyárok, Gazdagoktól elraboljuk, Szegényeknek adjuk. Bemegy a kocsmában, Rágyújt a pipára, Valahányszor rágyújtana, Mégse gyújthat rája. Ma öltünk egy gazdát Ezer forintjáért, Belédobtuk a Tiszába Két fehér lováért. A továbbiakban a szöveg azonos a többi változattal. Kodály Zoltán 1906-ban Béden talált egy olyan változatot, melynek az eleje hasonlít balladánkhoz. A vízbedobás motívuma ugyan megvan benne, de további versszakaiban a történet eltávolodik balladánktól. A vízbe dobott áldozat nem szólal meg. Dallama hatsoros, izometrikus 6 szótagú. A zoborvidéki hat változat dallama közül a gerencséri változat dallama ereszkedő. Szótagszáma 6, 6, 8, 6, kadenciája 7 (b3) 1. A koloni változat szintén 6, 6, 8, 6 szótagszámú, 1 (1) b3 sorzárlatú. Járdányi Pál szigorú típus- besorolású könyvében az ereszkedő dallamok közé sorolta. 1 A VII (b3) 4 és a 1 (b3) 4 kadenciájú változatokat Járdányi a féllábbal még népdalok, féllábbal már népies műdalok talaján álló dallamok közé sorolja. Dobszay László szerint igen népszerű, az új stílusú népdallal ritmikailag, formailag, motívumaiban szorosan érintkező típus. A ballada legkorábbi feljegyzése 1846-ból való. Az MTA Népzenei Adattárában közel 400 változata található, ebből hetet a mi területünkön gyűjtöttek. A mi gyűjtésünkben a Csallóköztől a Bodrogközig 52 változatát jegyeztük fel. Valamennyi változat 6, 6, 8, 6 szótagszámú verssorokból áll. Dallama sok esetben azonos a Bogár Imre betyárballada dallamával, valószínűleg az azonos metrika miatt. 1. Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., I/155 18

19 12. A BAGOLY ASSZONYKA Ez a ballada egy veszprémi változat kivételével csak a két távoli tájegység hagyományában, Nyitra-vidéken és Erdélyben, maradt fenn. Vargyas Lajos szerint: Homályos értelmű szöveg. Az elhagyott bölcső, férj, a párta vagy menyasszonyi koszorú emlegetése valami szerelmi-házasságtörési történetet sejtet, ami a középkorban gyakori állatszimbólumokkal van kifejezve. Szövegének stílusa és a homályos szimbolika alapján egyaránt a régi középkori balladák közé tartozik. 1 A továbbiakban írja: Bagoly-asszony helyett gólya-asszony is áll. Egyik szövegben bagoly és magyar asszony felváltva szerepel, utána Arra sétál egy kevél katona és Jaj, hogyne sírnék, Kevil katona (Mind Zoborvidékről.) Veszprém megyében a bagol asszonykát szúnyog asszon kérdezgeti. A három erdélyi, ill. Erdélyből származó változatban már két madár a kérdezgető: fülemüle, cinege-mige és a közölt fejér gölice. Előfordulása elég ritka. Az MTA adattárában az itt közölt változatokon kívül csak 11 változatát tartják nyílván. Ebből hat változat Nyitra-vidéki, négy erdélyi és egy magyarországi. A ballada legkorábbi feljegyzése 1853-ból való. Vargyas Lajos, a magyar és az európai balladák kiváló kutatója, idegen nyelvű párhuzamát nem találta. Valószínűleg ez a tény késztette Móser Zoltánt, 2 hogy balladánk eredetét ne nyugaton, hanem keleten, a rokon népek hagyományában keresse. Móser Zoltán, az 1996-ban kiadott könyvének egyik fejezetében behatóan foglalkozik a Bagoly asszonykával. A ballada eredetét keleten a rokon népek néphagyományában keresi. Érvelését logikusnak és elfogadhatónak tartjuk. Az eredet nyomaira egyrészt Csernyecov professzor egyik tanulmányában, 3 másrészt Munkácsi Bernát Vogul népköltési gyűjteményében 4 bukkant rá. Csernyecov tanulmányban hírt ad a Hanti-Manysi Múzeumban található, fém-korongokon, és tükrön karcolt ábrákról. Eredetüket Krisztus előtti évszázadokra teszi. Ezek állat- és madárábrázolásokat mutatnak. Az emberi figurák fején álarcokat látni, amelyek között a bagoly asszony is ott szerepel. A leírás alapján arra lehet következtetni, hogy ezek az obi-ugorok ősi alakoskodó időszakos ünnepi táncainak ábrázolásai. A vogulok szent és tisztelt állatai között ott található a bagoly is. A vogulokkal kapcsolatban Móser könyvében Munkácsit idézi, aki szerint az ember és állat szoros kapcsolata kifejezésre jut abban is, hogy az énekek és regék hősei gyakran öltöttek állati alakot... Nagy valószínűség szerint a medveünnepi színjáték szereplői ezek a férfiak által megszemélyesített női szereplők. Az ősök tiszteletére rendezett fontos ünnepségnek, egy maszkos-alakoskodó ősi színjátéknak a reális ábrázolását látjuk a képen. Móser Zoltán könyvében még egy madárról tesz említést, amely beleillik e rejtélyes szövegű balladába. Munkácsi Bernát egy másik, jóval hosszabb éneket is közöl gyűjteményében. Ez szintén a Medveünnepi színjátékok egyik, Női színjátékok című fejezetében található. Ez pedig a Kakuk-kisasszony színjáték, ahol a főszereplő egy könnyelmű, ledér nő. A Bagoly asszonyka erdélyi változata tulajdonképpen szintén színjátéksze-rű népszokás volt. Ugyanis az erdélyi változatokra a lakodalmakban párnás táncot jártak, melyet Kriza János a következőképpen ír le: Ezen dal közben az ifjak körbe állnak, amelynek közepén egy ifjú áll, kezében párnát tartva, és szemlélgetve körös-körül, míg a körből 19

20 kiválasztván egy leányt, a párnát elébe teszi, és arra térdepel, mire a leánynak is le kell térdepelnie, választója csókját elfogadni, aztán a párnával a kör közepébe kiállani az ifjú helyébe, körülszemlélődni, s a fenn írt módon ifjak közül egyet választani. 5 A zoborvidéki változatokban a színjáték már elkopott. A tíz változat, egy lédeci változat kivételével, négysoros V (5) 1 zárlatú plagális dúr dallam. Kodály Zoltán a XX. század elején szintén ezt a plagális dallamot jegyezte le. Ugyanennek a plagális dallamnak él az autentikus változata is, 1 (5) 1 sorzárlattal, mégpedig ugyanannak az énekesnek az előadásában. Dobszay László katalógusában balladánk dallama a /0 típusszámot kapta. Dobszay szerint a dallamban a szlovák népzenére jellemző ritmus-szűkítés tapasztalható. Gímesen dr. Sima Ferencnek egy fiatal lány 1957-ben (az akkor 16 éves Hók Blanka) balladánk olyan változatát énekelte, amely sokkal terjedelmesebb, mint az eddig lejegyzett változatok. Eleinte úgy véltem, nem hiteles változat, mert általában a leggyakrabban azzal a strófával ér véget, hogy: Ha az itt volna, olyat ugranék, mint a paripa. Ezért nem közöltem a Vétessék ki szóló szívem című balladagyűjteményben. Azóta kiderült, hogy Vikár László is feljegyezte ezt a terjedelmesebb változatot 6, amit a Magyar Népzenei Antológia (Észak) II. lemezsorozatában közöl. A két változat nem teljesen azonos. Mindkét változat utolsó strófái Vargyas Lajos feltételezését látszanak igzolni, amely szerint a történet egy családjától megvált hűtlen asszony siralmát mondja el. (Lásd Móser Zoltán könyvében a vogul Kakuk kisasszonyt.) Ami a hitelesség ellen szólt, az a tény, hogy a környező falvakban, de még Gímesen sem találtam olyan énekest, aki bizonyította volna a hosszabb változat hitelességét. Hók Blanka egyik szereplője volt annak a balladaestnek, amelyet Danczi plébános úr az 50-es évek második felében szervezett. A hitelesség mellett szól, hogy a két hosszabb változatban a befejező strófái stílusban és csiszoltságban egyenértékűnek látszanak. Kétségeim tisztázásának céljából felkerestem Danczi Lajos plébános urat, aki jelenleg Vágán működik. Információja szerint a balladát egy Macskai nevezetű idős gímesi férfi tanította be a fiatalokkal. Sajnos ez az idős férfi már évekkel ezelőtt meghalt. Így a változat hitelességét nem sikerült tisztázni. De az, hogy két nem teljesen azonos változat került elő, a ballada utóéletét bizonyítja. Hisz Vikár László énekese is majdnem egykorú Hók Blankával és Hók Etussal. További kutatás tárgya lehetne, hogy Jancsóné Molnár Teréz is abba a csapatba tartozott-e, akik a balladaesten szerepeltek, valamint az, hogy a fiatalabb korosztály közül hányan ismerik a ballada hosszabb változatát. 1. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, II., Móser Zoltán: Babilonban ez nem így van, Csíkszereda, o. 3. Csernyecov, v. n , Az Ural vidéki sziklarajzok jelentése és rendeltetése, In. Hoppál Mihály, szerk.: A tejút fiai. Budapest, Munkácsi Bernát, , Vogul népköltési gyűjtemény, I-VI. Budapest, Nagy Gábor, O. 5. Magyar népköltési gyűjtemény, IX Magyar Népzenei Antológia II., Észak, Hungaroton, LPX , Budapest 20

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 18. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0802 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot I. Nyitra-vidéki népballadák

Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot I. Nyitra-vidéki népballadák Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot I. Nyitra-vidéki népballadák Bevezető... 1 A szlovákiai magyar népballada-kutatás történetéről... 2 A hazai népballada-kutatás eredményei... 2 Mit tudunk a népballadáról?...

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK

ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK GOMOR NÉPRAJZA XXXIV. VILLANYI PETER ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK DEBRECEN, 1992 TARTALOM ELŐSZÓ AMESÉLÓKRÓL A ZABARI MESÉK ÉS MONDÁK ÁLTALÁNOS JEGYEI I. LEGENDAMESÉK 1. Szent Péter szamarat árul 2. Minden rest

Részletesebben

Kérdések és feladatok

Kérdések és feladatok Kérdések és feladatok A vers és a zene egyaránt érzelmeket fejez ki olvashatjuk Benedek Marcell versről, drámáról és prózáról (regényről) szóló hármaskönyvében. 1 1. Milyen érzéseket vagy érzelmeket vélsz

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hónap S Z E P T E M B E R TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Művelődési sztenderd 4. osztály Törzsanyag és követelményrendszer Hét A-szint / minimum B-szint / átlag C-szint / optimum 1. Ismerkedés az új

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Angol volt-e népballadáink Angoli Borbálája?

Angol volt-e népballadáink Angoli Borbálája? Faragó József Angol volt-e népballadáink Angoli Borbálája? E kis dolgozatot 1984 januárjában írtam és a kolozsvári Korunknak ajánlottam föl kiadásra, a Bukarestben székel cenzor azonban azzal az indoklással

Részletesebben

DOROMB. Közköltészeti tanulmányok. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN. reciti Budapest 2014

DOROMB. Közköltészeti tanulmányok. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN. reciti Budapest 2014 DOROMB Közköltészeti tanulmányok 3. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN reciti Budapest 2014 3 Készült az OTKA 104758. sz. pályázat támogatásával az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében Könyvünk a Creative

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

DALCSOKROK I. Szigetközi dalcsokor Általmennék én a Dunán... Kék ibolya, levendula, mandula, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Viselje el aki bemocskolta. Szövegváltozat:

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

Bónis Ferenc. Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus

Bónis Ferenc. Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus Bónis Ferenc Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus A nép-művelés, ha olyan egyetemes gondolkodó vállalja feladatának, mint Kodály Zoltán tette, cél is meg eszköz is. A kottaírás és -olvasás elemeinek

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Dr. (ifj.) Kós Károly tudományos munkássága

Dr. (ifj.) Kós Károly tudományos munkássága 200 Csorba Csaba Dr. (ifj.) Kós Károly tudományos munkássága KÓS KÁROLY az erdélyi tárgyi néprajz legjobb romániai magyar szakértője, egyben legtöbbet publikáló kutatója. Ennek ellenére tevékenységének

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e Élt egyszer egy szegény asszony, Semmije se volt, ha mondom! Se kenyere, se garasa, Csak egy kedves kis kakasa. A kis kakas a szeméten Kipir-kapar, kutat éhen.

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán A verseny időpontja: 2015. január 24. Rendező: Nyíregyházi Főiskola e 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telefon: +36-42-599-441 E-mail: turcsanb@nyf.hu

Részletesebben

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a Magyar nemzetismeret/haza a magasban c. könyvhöz Magyar nemzeti ünnepek I. Az ünnep http://www.nemzetismeret.hu/index.php?id=1.6 1.

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Bánki Vera Stark Gábor Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Sequentiák a protestáns graduálokban

Sequentiák a protestáns graduálokban 1 DLA doktori értekezés tézisei Tóth Anikó Sequentiák a protestáns graduálokban Témavezető: Prof. Dr. Szendrei Janka Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A 15. 16. 17. 18. 19. A

A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A 15. 16. 17. 18. 19. A A) Népdalok 1. Szól a fügemadár 2. Győri kanász a dombon 3. Béreslegény 4. Megrakják a tüzet 5. Tavaszi szél vizet áraszt 6. Az árgyélus kismadár 7. Hull a szilva a fáról 8. Komáromi kisleány 9. Elesett

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT Gyermekdalok és -játékok Óvodásoknak és kisiskolásoknak 5. rész Válogatás Petres Csaba Tücsök koma, gyere ki című gyűjteményéből Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007 A szerző engedélyével

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Tavaszkezdő játékaink

Tavaszkezdő játékaink Tavaszkezdő játékaink A telet követő tavasz mindenkinek nagyon fontos időszak. A földművelők életében a téli viszonylagos pihenés után újrakezdődik a munkák sorozata. A gyerekek ezt az időszakot másképpen

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA

PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA EDUCATIO PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA CSALÁD EDUCATIO 2002/3 CSALÁD A HÁZASSÁG ÉS CSALÁD VÁLTOZÁSAI Somlai Péter & 339 AZ EZREDFORDULÓ MAGYARORSZÁGÁN Tóth Olga A CSALÁD

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.

Részletesebben

A szorgalmas és a lusta lány

A szorgalmas és a lusta lány A szorgalmas és a lusta lány MAGYAR NÉPMESE Előadta a Harkácsi Pimpó Bábcsoport 2007-ben. A mesével a DMT-n Nívódíjat nyertek. Vezetők: Dolinsky Irén, Vezérné Gonda Klára 27 28 Szereplők: Gazdag asszony

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban.

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban. LILITH A sumér hitvilágban Lilith a nagy magasságok szelének istennője, akit gonoszsága miatt száműztek az édenkertből. A világ teremtésében játszott szerepe azonban nem tisztázott. Az ókori Keleten keveréklényként

Részletesebben

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár Tematika jelzet 1.A.1.(elméleti szakasz NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében A résztvevők száma:14 fő Életkora:

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

JEGYZETEK Dunántúli dalok (001 036): 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021

JEGYZETEK Dunántúli dalok (001 036): 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 JEGYZETEK Dunántúli dalok (001 036): 001_ AP_17090c (Ha lemegyek én a kertbe kaszálni). 002_ AP_ 17090d (Szerelem, szerelem). 003_ AP_17090f (Picin tinó, nagy a járom). Bodza Klára Paksa Katalin: Magyar

Részletesebben

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok NÉPTÁNC 1. évfolyam Témakörök: I.Bemelegítés, tánctechnika II. Ritmika III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok V. Néptáncok Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika Járás,

Részletesebben

Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának I. Nyitra-vidéki magyar népdalok

Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának I. Nyitra-vidéki magyar népdalok Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának I. Nyitra-vidéki magyar népdalok Olsvai Imre: Bevezető... 2 Kodály Zoltán és a Nyitra környéki magyarság... 3 Nyitra-vidéki népzenei hagyományunkról és annak

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Tíz év távlatában. Egy líceum hatékonysága

HAZAI TÜKÖR. Tíz év távlatában. Egy líceum hatékonysága HAZAI TÜKÖR Tíz év távlatában Egy líceum hatékonysága A középfokú oktatás Szatmáron jelentős múltra tekinthet vissza. A városnak már a XVII. században két középfokú iskolája volt. Ezek közül az egyik éppen

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

1. Melyek azok a kétjegyű számok, amelyek oszthatók számjegyeik

1. Melyek azok a kétjegyű számok, amelyek oszthatók számjegyeik 1991. évi verseny, 1. nap 1. Számold össze, hány pozitív osztója van 16 200-nak! 2. Bontsd fel a 60-at két szám összegére úgy, hogy az egyik szám hetede egyenlő legyen a másik szám nyolcadával! 3. Van

Részletesebben

Erasmus élménybeszámoló

Erasmus élménybeszámoló Erasmus élménybeszámoló Suba Róbert vagyok, a BMF-KGK hallgatója. Kiskőrösön élek, Budapesten tanulok. Erasmus ösztöndíjjal tanultam Belgiumban a Katholieke Hogesschool Zuid-West-Vlaanderen Associatie

Részletesebben

Szakirodalom. Megjegyzés: A vizsgatételek kidolgozásához mindenekelőtt a (zölddel) kiemelt könyvészeti tételeket ajánlom. T. V.

Szakirodalom. Megjegyzés: A vizsgatételek kidolgozásához mindenekelőtt a (zölddel) kiemelt könyvészeti tételeket ajánlom. T. V. Szakirodalom Megjegyzés: A vizsgatételek kidolgozásához mindenekelőtt a (zölddel) kiemelt könyvészeti tételeket ajánlom. T. V. ARENS, Meinolf BEIN, Daniel 2004 Katolikus magyarok Moldvában. In: Rosetti,

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben