TARIMÉNES A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HONISMERETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM CZINE MIHÁLY EMLÉKSZÁM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARIMÉNES A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HONISMERETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA 2009. V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM CZINE MIHÁLY EMLÉKSZÁM"

Átírás

1 TARIMÉNES A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HONISMERETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM CZINE MIHÁLY EMLÉKSZÁM * Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület ( Felelős kiadó: Dr. Szabó Géza, az egyesület elnöke Főszerkesztő: Babosi László Szerkesztőbizottság: Ilyés Gábor, Szabó Emese, Tóth Sándor A fényképeket Czine Mihályné engedélyével, a verseket Nagy Gáspárné és Ratkó Józsefné engedélyével közöljük. A szerkesztőség szeretné külön megköszönni dr. Végh Károly baráti segítségét. A borítón közölt fotót Hunyadi József készítette az 1950-es évek első felében. A hátlapon Czine Mihály levele olvasható Németh Lászlóhoz. Támogatók: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Pro Literatura Alapítvány Tipográfia, címlap és nyomdai előkészítés: Varga Gábor webmuvek.hu Nyomtatás: FUZYON nyomda, Nyíregyháza 1

2 TARTALOM Babosi László C Z I N E M I H Á L Y E M L É K S Z Á M Babosi László: Emlékezés a vándorprédikátorra... 3 Balogh Edgár egyik levele Czine Mihályhoz Máriás József Az erdélyi irodalom vonzásában Galambos Sándor Beszélgetés Margócsy Józseffel Czine Mihályról Galambos Sándor Czine Mihály és Margócsy József levélváltásai Kovács Tiborné A hatvan éves Czine Mihály köszöntése Nyíregyházán Ratkó József Jó hazát Babosi László Czine Mihály Ratkó Józsefhez írt levelei Nagy Gáspár Reménység jegenyéje Végh Károly Czine Mihály szoboravatása Czine Mihály emlékjelei (Ilyés Gábor gyűjtése) F ó k u s z b a n a c i v i l s z e r v e z e t e k dr. Csermely Tibor A Bessenyei Társaságról dr. Bihari Albertné A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület Jónai Éva A Váci Mihály Irodalmi Kávéház H e l y t ö r t é n e t i g y ű j t e m é n y e k, m ú z e u m o k Elek Andrásné A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény H o n i s m e r e t i k r ó n i k a szeptember 1. december E számunk szerzői Babosi László könyvtáros, Nyíregyháza Balogh Edgár ( ) író, politikus dr. Bihari Albertné könyvtáros, igazgatóhelyettes, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület titkára, Nyíregyháza dr. Csermely Tibor ny. tanár, főiskolai oktató, Nyíregyháza Elek Andrásné a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény vezetője, Nyíregyháza Galambos Sándor levéltáros, Nyíregyháza Jónai Éva a Váci Mihály Irodalmi Kávéház vezetője, Nyíregyháza Kovács Tiborné könyvtáros, ny. könyvtárigazgató, Nyíregyháza Margócsy József irodalomtörténész, ny. főiskolai főigazgató, Nyíregyháza Máriás József ny. újságíró, Nyíregyháza Nagy Gáspár ( ) költő Ratkó József ( ) költő dr. Végh Károly irodalomtörténész, Szentendre A Honismereti krónika összeállításában közreműködtek: Ilyés Gábor, Jónai Éva, Ladányi András, Mercs István, Mohácsi Endre, Néző István, Tóth Sándor. EMLÉKEZÉS A VÁNDORPRÉDIKÁTORRA Beszélgetés Végh Károllyal Czine Mihályról Ebben az évben lett volna nyolcvan esztendős a szatmári Nyírmeggyesen született, de Hodászon felnövő Czine Mihály ( ), az 1945 utáni magyar szellemi élet nagyhatású irodalomtörténésze, Ady Endre, Móricz Zsigmond, a népi írók, a határon túli magyar irodalom avatott tudósa, közvetítője. Végh Károly irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum marketing igazgatója, 2003-ban vaskos biográfiát adott közre Czine Mihályról, amelyben a kor történelmi, szellemtörténeti és kultúrpolitikai viszonyrendszerébe ágyazva részletesen bemutatja Czine életútját, életművét és az ún. Czine-jelenséget. Ennek a monográfiának ürügyén kértük meg Végh Károlyt arra, hogy idézze fel olvasóinknak személyes emlékeit Czine Mihályról, és beszéljen Czine sokrétű munkásságáról, kultúrpolitikai küzdelmeiről. Kedves Károly, hogyan ismerkedtél meg Czine Mihállyal? Czine Mihály a tanárom volt, de nem a hagyományos értelemben, mert én már kertészmérnöki diplomával a kezemben kerültem az Eötvös Loránd Tudományegyetem népművelés-magyar nyelv és irodalom szakára. Egyetemistaként Czine előadását csak kétszer hallgattam, viszont szakdolgozatomat és később a doktori disszertációmat nála írtam Szabó Pál íróról. Akkoriban népművelőként egy művelődési házat vezettem szülőfalumban, Diósjenőn, és nagyon érdekelt a közösségfejlesztés, hogy miként lehetne a falusi emberek közötti kapcsolatot szorosabbá tenni. Arra jöttem rá, hogy a régi, 1945 előtt valóban létező faluközösségeket kellene újraéleszteni. Ekkor olvastam Szabó Pál Talpalatnyi föld című könyvét, ami a Lakodalom, a Keresztelő és a Bölcső című korábbi regényeit együtt tartalmazta. A biharugrai író valójában nem írt le mást, mint az általam újra megteremteni vágyott faluközösségek életét. A könyv rabul ejtett, nagy hatást gyakorolt rám, s ennek kapcsán jutottam el Czine Mihály tanár úrhoz, akinek ekkor már megjelent az Arcok és vallomások sorozatban Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (1971) című monográfiája, amit természetesen szintén elolvastam, és mondanom se kell nagyon tetszett. Mi fogott meg a könyvben? Az, ahogy Czine gondolkodott és írt Szabó Pálról, és ahogy az irodalomról vélekedett; mert azt mondta, hogy az irodalom maga az élet, és könyvében Szabó Pál okán is az életről beszélt. Az ember, az élet a fontos, s az irodalomnak, az irodalomtörténetírásnak ezt kell szolgálnia. Czine úgy beszélt az irodalomról, az írókról, úgy mondta el az irodalomtörténetet, hogy az olvasójának mindig maradandó élményt adott. Nem a mai posztmodern értelemben elidegenített ún. text -ként, szövegként beszélt az iro- 2 3

3 dalomról, hanem könyvekről, remekművekről, az ezeket megalkotó emberekről beszélt magáról az életről. Ekkor döntöttem el, hogy Szabó Pálról fogok szakdolgozatot írni, s megkerestem az egyetemen Czine Mihályt, hátha vállalja a témavezető tanár szerepét. Milyen volt az első személyes beszélgetésetek? Czine Mihályra nagyon jellemző volt ez a találkozás, mert szokása szerint kedvesen fogadott és igen részletesen kikérdezett. Ki fia vagyok, milyen családból származom, honnan jöttem, miért akarok ezzel a témával foglalkozni. Mit tudok a népi irodalomról, a népi írókról, Szabó Pálról. Tehát lekáderezett. Igen. Mindenről beszámoltam neki, s amikor említettem, hogy kilencen vagyunk testvérek, büszkén mondta, hogy ő pedig egy tízgyermekes szabolcsi parasztcsaládból származik. Volt közöttünk egy hogy úgy mondjam szociográfiai hasonlóság. Örömmel vállalta a témavezetést, holott ez nem egy hagyományos esztétizáló irodalomtudományi szakdolgozat volt. Nagyon sokat segített a szakirodalomban való tájékozódásban s a dolgozat megírásában. Hogyan folytatódott a kapcsolatotok a diplomád megszerzése után? Mindig kettős életet élek: művelődési intézményeket vezetek, egyre nagyobbakat (és ezeket is az életművemnek tekintem), de eközben foglalkozom irodalomtörténettel, irodalomközvetítéssel, kultúramarketinggel. Megjelent könyveim is azt mutatják, hogy nem hagyományos irodalomtörténész vagyok. Szóval így kezdődött a kapcsolatunk. Aztán a váci Madách Imre Művelődésközpontot vezettem, ami az 1970-es években az ország egyik legnagyobb művelődési intézménye volt, és nagyon sokszor meghívtam Czinét. Ő pedig hozta Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Csoóri Sándort és a többi kortárs költőt és írót. Rendhagyó irodalomórákat, kiállítás megnyitókat tartott nálunk. Egyik emlékezetes Móricz-előadásán a színházterem zsúfolásig megtelt. Végül Czinénél doktoráltam Szabó Pálból. Disszertációm később megjelent egy kis könyvben, aminek az volt a címe, hogy A megtartó közösség Szabó Pál faluképe. Ebben beszélhettem a népi történelemszemléletről, a faluközösségekről, a népi időtudatról, az ember és a táj kapcsolatáról. Czine boldogan jött hozzánk, közben nem tudom, mert erről nem beszélt, hogy a hatalom, a kultúrpolitika részéről milyen retorziók érték. Letiltják a rádiónál, könyvei nem jelenhetnek meg, nem akarják kinevezni egyetemi tanárnak. Hihetetlen, de törvényt hoznak ellene: csak az lehet egyetemi tanár, aki akadémiai doktor, de azt, hogy akadémiai doktorátust szerezzen próbálják megakadályozni. Nagy László jegyezte fel a naplójába március 6-án, hogy egy találkozásuk során Miska valóságosan sírt, a könnyeit törölgette mellettem. Írásai letiltva minden lapnál. Azt mondja, ha így megy tovább, akkor ő meghal. Ezek után nagyon rosszul éreztem magam. Micsoda világ. Később a Pest Megyei Művelődési Központot és Könyvtárat vezettem, Czinével közösen hoztuk létre a Móricz Zsigmond Társaságot, aminek ő az elnöke, én pedig alelnökként az intézményi hátteret biztosítom. Ennek okán is nagyon sokat találkoztam vele, s talán nem túlzás azt mondani, hogy baráti viszony alakult ki közöttünk. Ezzel már be is hatoltunk a dolgok sűrűjébe. Arra kérnélek, hogy röviden rajzold meg Czine Mihály pályáját, és beszélj Czine azon, a szélesebb nyilvánosság által nem ismert megnyilvánulásairól, cselekedeteiről, amelyek kiváltották a hatalom ellenszenvét iránta. Czine Mihály édesapját, Czine Zsigmondot, fia tanára és a református tiszteletes beszéli rá, hogy engedje a kitűnő tanuló fiát tovább tanulni, s Czine így végzi el a polgárit és a nyíregyházi tanítóképzőt; majd ennek a tanára, Sárdi Béla biztatja, hogy próbáljon meg jelentkezni a budapesti Eötvös Kollégiumba. Édesanyja, a kor szokásos vidéki életpályamodellje szerint papnak vagy tanítónak szánja. Czine elmegy és fölveszik. Több mint száz jelentkezőből öt embert vesznek fel irodalom szakra, a másik szakja a történelem. Kosáry Domokos lesz a mentora történelemből, irodalomból pedig a fiatal Király István. Nagyon erős tanár-diák, majd baráti kapcsolat alakul ki közöttük, ami egész életükre meghatározó lesz. Király István nagyon okos, pengeéles agyú ember volt, aki az irodalomtudományban és a kultúrpolitikában a Kádár-rendszer egyik vezető marxista ideológusa lett. Az egyetem befejezése után Czine Király mellett aspiránskodik, és részt vesz a kor egyik legjobb irodalmi folyóiratának, az Új Hangnak a szerkesztésében. Czinének már az egyetemi évei alatt kikristályosodott az érdeklődési területe. Móricz Zsigmond a nagy szerelme és természetesen Ady Endre. Mindig emlegette, hogy az édesapja, aki juhász volt, 1877-ben, éppen Adyval egy évben született. Fontos volt számára a földrajzi közelség is. Olyan tájon születtem és gyerekeskedtem, mondja, amelyhez közel fekszik a Partium és a Felvidék. Ady és Móricz világa ez. Ady nyitja a huszadik századi költészetet, Móricz pedig a prózát. Mellettük kikkel foglalkozik majd? A népi írókkal, Darvas Józseffel, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Veres Péterrel, a már említett Szabó Pállal, a határon túli irodalommal és nemzedékének népi íróival, Nagy Lászlóval, Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal, Csoóri Sándorral. Nem véletlenül keltik fel ezek az írók érdeklődését, mert szociográfiai és gondolatviláguk a Czine világáéval azonos gyökerű. Az irodalmon túl is azonos értékrendet vállaltak fel, és személyiségük is vonzotta őt. A falusi élet, a faluközösségek, a szegény emberek sorsának képviselete és felemelése. Czine életútját ez végigkíséri. Mindig érdemes megnézni a nagy egyéniségek példatárait, mert sokat elárul magáról az emberről. Láttuk, hogy Czine kiket választ kutatásainak, elemzéseinek tárgyává ban az Irodalomtudományi Intézetbe kerül. Egyik legkeményebb vitája a forradalom leverését követően 1958-ban szeptemberében, az Irodalomtudományi Intézetben lezajlott vita a népi írókról. Ez az ún. MSZMP népi írókról szóló állásfoglalásának volt a vitája. Az állásfoglalást gyakorlatilag Király írta, s teljesen elmarasztalta benne a népi írókat. A vitán résztvevők legtöbbje egyetért, másik része, nem akarván állást foglalni, nem az állásfoglalásról beszélt a vita során. Czine viszont felállt és azt mondta, hogy ez az egész úgy rossz, ahogy van, mert nem lehet csak a kispolgárság szemszögéből megbírálni Németh Lászlót, az internacionalizmus szemszögéből kritizálni a népi írók mozgalmát. És nem lehet a népi írókat kirekeszteni a magyar irodalom integráns egészéből. Aczél György, mint ifjú felívelő karrierű politikus részt vett a vitán, és elítélte Czinét. Ekkor Aczélnak Czine a fóbiájává válik, ahol lehet majd tiltja és ellene tesz. Ezen a vitán Czine azzal fejezte be felszólalását, hogy különben is, hogy merték kivégezni Nagy Imrét, és hogy lehet olyan hatalommal együttműködni, amely Zelk Zoltánt, Háy Gyulát börtönbe zárja. Ez nagy bátorságra és rendkívüli emberi jellemre vall. Igen. Egy mai fiatal, vagy a korban még nem élő ember nem vagy nagyon nehezen értheti meg milyen súlyos vádakat fogalmazott itt meg Czine ban ilyet mondani szinte lehetetlen volt, és felért egy öngyilkossággal előtt több olyan konfliktusa volt a kultúrpolitika vezető embereivel, amiről a közvélemény nem tudhatott. Megjegyzem és ez is emberi tisztességét mutatja, hogy Czine nem tagadta meg soha 4 5

4 Király Istvánt, de amikor nem értett vele egyet, akkor keményen vitázott vele. Azt is érdemes elmondani, hogy Czine 1956-ig párttag volt, de a forradalom leverése után soha nem lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba ben egyébként átkerült az ELTE bölcsészkarára, s élete végéig ez lesz a munkahelye. Az a furcsa, hogy a nagyszerű Móricz Zsigmond nagymonográfiája, ami máig alapmű, ennek ellenére 1960-ban megjelenhetett, s nem távolították el állásából. Igen, viszont az 1963-ban megszületett erdélyi irodalomról szóló monográfiája, aminek önálló könyvként való megjelenése akkor egyedülálló lett volna, a maga teljességében soha nem jelenhetett meg. A magyar irodalom huszadik századi történetéről szóló könyve, amelyet az 1970-es évek elején írt szintén nem jelenhetett meg. Pedig akkor nagyon érdekes lett volna, de ez csak halála után látott napvilágot. Folyóiratokban publikált tanulmányai csak az 1981-es Nép és irodalomban jelentek meg. Igen, elég csak megnézni, hogy mikor jelentek meg az önálló könyvei ben Erdélyben járt három hetes tanulmányúton. Szinte minden fontos íróval beszélt. Kányádi Sándorral, Sütő Andrással, Nagy Imrével végigjárja a neves irodalmi helyeket. Hazajövetele után felszólalt az Írószövetség közgyűlésén. Most jövök Erdélyből, mondta, és mindenhonnan csak a panaszt, a panaszt és a panaszt hallom. Egy provokatív beszólás után egyre indulatosabbá válik, mondja és mondja a magáét. Ezek után hamarosan Ilku Pál kultuszminisztertől kap egy levelet, hogy mit képzel Czine elvtárs ez a dolog lényege, hogy merészel ilyen hangnemben hozzászólni az írószövetségi közgyűléshez. És különben is mit gondol maga, hogy pártunk és kormányunk nem tesz semmit a magyar irodalom érdekében? Erdélyben is mennyi mindenben támogatjuk az ottani magyarságot. Mennyi könyv jelenik meg pl. Erdélyben? Czine hallgat egy kicsit és ír egy hosszú, ötvenhat oldalas válaszlevelet, amely teljes egészében máig publikálatlan (a könyvemben elég sokat idézek belőle). Összefoglalva azt mondja benne, hogy miniszter elvtárs, semmi sincs jól. Ő az egész kulturális és politikai helyzetet vizsgálja. Azt mondja, hogy nem jó az erdélyi irodalom segítése, a megismertetése, a pályakezdő írók támogatása, hány félresiklott pálya van, valóban jelentetünk meg kortárs költőket, de némelyikre a papírt se érdemes pazarolni, nagy költőink pedig csak kis példányszámban jelenhetnek meg. Itt vannak a Kilencek (Kiss Benedek, Utassy József, Oláh János, Kovács István, Péntek Imre, Győri László, Konczek József, Mezey Katalin, Rózsa Endre) nem tudnak megjelenni, van olyan Eötvös kollégista, aki fűtőként dolgozik, és kap egy ágyat a kollégiumban. Konkrétan felsorolja, hogy ennyi és ennyi könyv jelent meg, de mi az, hogy Sütő Andrástól csak 1000 darabot hoz át a könyvterjesztő vállalat, és így tovább. Ne feledjük, hogy 1972-t írunk, akkor még igen nagy példányszámban jelentek meg a könyvek. Ekkor aztán ideiglenesen letiltják mindenhonnan. Tíz határon túli alkotót kellett volna bemutatnia a rádióban, nem engedik. A Hazafias Népfront egyik gyűlésén Kádár János és Losonczi Pál jelenlétében is elmondta ezt a véleményét. Kardos György, a Magvető kiadó vezetője is ott volt a gyűlésen. Levelet kap tőle Czine: Miska, tudnod kell, hogy melyik oldalon állsz! Mindez a hetvenes évek első felében történik. Ekkor hívom én Vácra, és ő boldogan jön. Érdekes módon ez nagy nyeresége is az irodalomnak mondom ezt utólag, ő nem biztos, hogy egyet értene vele, mert ugyan nem írja meg a tervezett Tamási Áron és a Veres Péter monográfiát, nem jelenhetnek meg az irodalomtörténeti tanulmányai, könyvei önálló könyvként. Az úgynevezett Spenót -ból, a hat kötetből álló A magyar irodalom történetéből kiveszik az erdélyi irodalmat bemutató részt. A Móriczról és a Krúdyról szóló az megjelenik, szerintem a Móricz az egyik legjobb tanulmánya a Spenót -nak. Ekkoriban már sűrűn járja az országot, és egy ország szereti meg Czinét. Nagyon hatásosan tud beszélni. Úgy képes előadni az irodalomtörténetet, hogy sorsokat és életpályákat változtat meg. A magas színvonalú irodalmi ismeretterjesztésben is elévülhetetlen érdemei vannak. Czine örömmel megy mindenhova ahova hívják. Akár az országban, akár határon túlra, ha tudnak fizetni, ha nem. Az ilyen nagy hatású személyek, mint amilyen ő is, képesek a hangsúlyokat áthelyezni az irodalomtörténet-írásban, a befogadásban, az olvasói tudatban. Csak egy példát mondok: az ismert irodalomtörténész, N. Pál József leírja, hogy egy barátja elhívta egy Czine-előadásra, és ott szerelmesedett bele az irodalomtörténetbe, mert azt látta, hogy az egészen más, mint ahogy az iskolában tanítják. Élvezetes dolog, az emberekhez szól. Ő nem az a típusú alkotó volt, mint pl. Hamvas Béla, aki a hatalom által a nyomtatott nyilvánosságtól eltiltva egy nagyon szűk tanítványi körnek és a jobb jövő reményében az asztalfióknak ír. Mennyire voltak ezek megírva? Mennyire improvizáltak ezek az előadásai? Sütő András azt mondja, hogy Czine előadásait rögtön tanulmányként ki lehetne adni. Nyomdakészen fogalmazott. Nagyon sok előadását hallottam élőben. Olvastam sok írását, éreztem, tudtam, hogy hol improvizált, szép volt, okos és igaz volt. Előadásaira nagyon komolyan felkészült. S ráadásul ekkor már a nagy műveit, a Móricz monográfiát, a naturalizmusról szóló szöveggyűjteményét, amihez nagyszabású bevezető tanulmányt írt, a magyar irodalom huszadik századi történetét, az erdélyi és a kortárs írókról szóló tanulmányait megírta, amelyek részben megjelentek, részben nem jelenhettek meg. Az nem igaz, amit egyesek állítanak róla, hogy nem publikált és nem írt, csak beszélt. Bibliográfiája a bizonyíték rá, hogy sokat publikált. Az viszont tény, hogy a hetvenes évek közepétől nagyobb lélegzetű munkát nem írt, feltehetően ehhez, bár nem mondta, de biztosan hozzájárultak a korábbi publikációs sikertelenségei. Megjegyzem, hogy volt, amikor Czine ki volt tiltva bizonyos megyékből, ami azt jelentette, hogy nem tarthatott adott megyékben előadásokat. Hogyan látod a szerepét az irodalomtörténet-írásban? Ahogy nemzedékének legjobb tagjai Juhász Ferenc, Nagy László, Sánta Ferenc, Csoóri Sándor új irányt és szemléletet hoztak a magyar irodalomban, úgy Czine is újat hozott Móricz Zsigmondról szóló monográfiájával az irodalomtörténet-írásban. Harminc éves, amikor a több mint hétszáz oldalas Móricz monográfiája megjelenik. Óriási teljesítmény. Miért nem folytatta? Tervezte, és ezt le is írta, sokszor nyilatkozta is, de szerintem ő mindent elmondott ebben, amit akart. Móricz identitását, egyéniségét, erkölcsiségét, a gyökereket, íróvá válását, eredetiségét. Itt véleményem szerint nem a kronológia a legfontosabb, hanem az, s ez jellemző Czine minden írására, hogy egy nagy történelmi és kulturális folyamat egészébe ágyazza bele a mondanivalóját. Kerek egész a mű. Persze csak ig megy el, és csak néhány évvel később, a több kiadást megért Móricz Zsigmond (1968) című kismonográfiájában rajzolja meg az egész életművet. Úttörő tanulmánya A három költő útja, amelyben Juhász Ferenc, Nagy László és Simon István addigi életművét helyezi el biztos kézzel a magyar irodalomban. Juhász életművének alakulását csak az 1970-es évek elejéig követi nem tagadja meg, csak addig érdekes számára, míg a másik két költőét halálukig. Nagy Lászlóról fontos tanulmányokat ír. Csoóri Sándorról 6 7

5 sokszínű életműve szintén fontos volt számára. És felbecsülhetetlen értékű a határon túli magyarság irodalmát feltérképező és az anyaországba közvetítő munkássága. Egyik 1984-es interjújában, amit Görömbei András készített vele a Hangsúly című hangos nyíregyházi folyóiratban,* Czine Németh Lászlóra hivatkozva arról beszélt, hogy egy irodalmi értékrend megalkotása és a nemzet köztudatába emelése mindenekelőtt való feladat. Az irodalomtörténésznek ezt kell segíteni és megvalósítani. Igen. És Czine soha nem téveszti össze az irodalmi értéket az értéktelenségekkel, a valódi értékrendet a talmival. Az értéket mindig magasba emeli és nagyon megbecsüli. Elég csak arra utalni, hogy 1956 előtti írásai között nincs olyan, amit ne vállalhatna. És nagyon jó érzékkel választja ki a kortársai közül, hogy kik a legjobb alkotók, kikre kell figyelni. Az ötvenes években is látja, hogy Juhász, Nagy László, Csoóri, majd Váci lesznek ennek az irodalomnak a legjelentősebb vagy legismertebb alkotói. Czinének kiváló az érzékenysége, és ehhez még hozzá kell tenni, hogy a magyar irodalomnak más létező értékes irányzatait mindig elismerte és sose beszélt ellene. Az 1972-es Ilku Pálhoz írt levélben pl. szóvá teszi, hogy az újvidéki Új Symposium című folyóiratot és a köré szerveződő alkotók megjelenését gátolják Magyarországon. Czine megmondja, hogy sokban nem az ő érték- és ízlésvilága ez az irodalmi avantgardot erőteljesen megjelenítő orgánum, de nem tudja elfogadni, hogy ne legyen helye kulturális életünkben. Nyitott volt minden iránt. Kassákról és a magyar avantgadról szintén értékes tanulmányt írt. Czinénél az irodalommal való foglalkozás egzisztenciális probléma. Ezért is több ő egy hagyományos irodalomtörténésznél. Igen, saját életútját látja ezekben az írókban és voltaképpen magát írja meg bennük igen, de nem csak saját magát. Például a nagyon szegény sorból fölemelkedő Csépe Imréről, a vajdasági íróról ír egy hosszabb tanulmányt. Sokan értetlenkednek, hogy Czine túlértékeli Csépe Imrét. Miért ír róla Czine ilyen tanulmányt? Leírja az irodalomtörténeti értékelését, de leginkább arról beszél, hogy a szegényparaszti sorból hogyan tudnak és hogy nem tudnak az emberek felemelkedni, és a népi tehetségek, hogy tudnak és hogy nem tudnak felemelkedni Magyarországon. Erről beszél, és közben saját sorsát is leírja és annak a közösségnek a sorsát, ahonnan jön. A faluközösségeket. Ehhez azt hozzá kell tenni, hogy ezek a faluközösségek anyagi értelemben lehet, hogy nagyon szegények, de szellemileg, emberileg, érzelmeiben és kapcsolatrendszerében ez egy nagyon gazdag világ. Czine az egyetemen a határon túli kisebbségi magyarságról és irodalmáról nyíltan beszélt? Akkoriban sajnos ez nem volt teljesen evidens. Az elsők között volt, aki a határon túli magyar irodalomról kezdett beszélni. Akkor ez nagyon nagy szó volt, és komoly ellenzéki tettnek számított. Elsőként írja meg az erdélyi magyar irodalom történetét 1963-ban (!), s ebből csak egy rész jelenhetett meg a Jelenkorban, a folytatást rögtön letiltják. Önálló műként soha nem jelenhetett meg. Megírja a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki irodalom történetét is. Mert Czine mindig népben-nemzetben, tehát összmagyarságban gondolkodott, s nem fogadta el, hogy a békediktátumok következtében határon túlra taszított magyarok nem a nemzet részei. És nemcsak a könyveket és a folyóiratokat gyűjti be, hanem elmegy Erdélybe, * Görömbei András: Szédítő ez a pálya beszélgetés Czine Mihály irodalomtörténésszel = hangsuly/krono.html a Felvidékre, a Vajdaságba, Kárpátaljára. Személyesen megismerkedik az írókkal, az adott régió irodalmi életével. És ezekben is nagyon jó az értékválasztása. Gondoljunk csak Sütő Andrásra, Kányádi Sándorra, Tőzsér Árpádra, Csuka Zoltánra, a polihisztor Kós Károlyra. Nagyon érdekes, hogy Németh Lászlótól Sütő Andrásig, Nagy Lászlóig mind leírják, hogy Czine biztatása, értékelése, megbecsülése ösztönzőleg hatott rájuk. Ezt a neki ajánlott versek is bizonyítják. Elég csak Ratkó József, Nagy Gáspár és Csoóri Sándor Czinének ajánlott verseire utalni. Németh László írta, hogy Czine azt védi, amit kell, és sokszor kérte fel író-olvasó találkozón beszélgető partnernek. Igen és Czine nagyon jó szemmel veszi észre, hogy az átélt élmények miként hatnak az íróra. Ennek szép példája, amikor Nagy László egyik szabolcs-szatmári útját írta meg. Nagy László, Sánta Ferenc és Czine író-olvasó találkozóra mentek Mátészalkára. A háromkirályok, fakírral hódolat az olvasómozgalomnak című prózaversét ez az utazás ihlette. A költő Czinét is szerepelteti benne: Föláll az első király, a barna bölcs, aki jegenye és gúnár is egyben. Mert mint a lúd a jégen, csak féllábon áll. Gyújtja a tömjént a közönség orra alá, dícséri az ország baloldalát, anyát meg a gyereket s főleg a lányt. De ez nem fáj. Bemutatja útiporos társait végül, tömjén alatt persze. Nagy László és felesége Szécsi Margit Czinének igen közeli barátja volt. Egy ideig egy lépcsőházban is laktak. Amikor Nagy László megkapta 1966-ban a Kossuth-díját, akkor Czine épp lakást cserél, és kölcsönadja neki a pénzt. Hadd mondjak el egy másik nagyon jellemző történet. Nagy László kéri Czinét, hogy találkozzanak valamelyik vendéglőben. Megisznak egy konyakot, még egyet, de Nagy László hallgat, Czine kezd türelmetlenkedni, mert mennie kellene, és sürgeti a költőt, hogy Laci, hát miért hívtál ide? Azt mondja ünnepélyesen neki Nagy László, hogy Mihály, nem szeretünk eléggé. Czine Mihály 1999-ben több éves betegeskedés után, hetvenéves korában elhunyt. Az utóéletéről mit lehet elmondani? Az utóélete fantasztikusan alakul, mert halála után látszik, hogy mennyire bekerült az ország, a nemzet tudatába személye és gondolatvilága. Azok, akik ismerték, hallották előadásait, vagy értően olvasták műveit, szeretettel emlékeznek meg róla. Halála óta eltelt tíz év és a vésztő-mágori szoborparkban szobrot állítanak neki, a népi írók, Szabó Pál, Veres Péter, Móricz és a többiek közé állítják be. Szabó Pál mellett áll a mellszobra. Lakása falára emléktáblát tettek, bronz arcképével. Szervátiusz Tibor a Farkasréti temetőben emlékművet készített. Halála után könyvei látnak napvilágot. Kéziratban maradt könyve jelenik meg N. Pál József gondozásában: Magyar irodalom a huszadik században. A kálvinizmus vonzásában címűben a reformátussággal kapcsolatos írásait gyűjtötték össze. Czine egyébként az 1980-as évektől kezdve haláláig szerepet vállalt a református egyházban. Önálló könyvben jelentek meg az erdélyi Kós Károly hozzá írt levelei (Kós Károly levelezése Czine Mihállyal), sajnos a Kóshoz írt leveleket Kós, a többi hozzáírt levéllel együtt elégette. Kollégái, tanítványai, barátai In honorem Czine Mihály címmel tisztelgő könyvet adnak ki hetvenedik születésnapjára, amit már nem foghatott kézbe. Szerénytelenség nélkül említem meg a monográfiámat. Hodászon könyvtárat neveznek el róla, s itt állandó kiállítás mutatja be az életét. Az év elején mellszobrát avattuk fel a hodászi templomkertben. Az általam vezetett Pro Literatura Alapítvány Czine Mihály-díjat alapított és jeles személyiségek kapták meg eddig a díjat. Mindig három személy kapja meg, két alkotó és civil ember, aki segített nekünk és 8 9

6 magáévá tette a czinei gondolkodást. Mindig Szent Mihály napján, szeptember 29-én adjuk át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kik kapták meg eddig a díjat? A felvidéki Dobos László író, N. Pál József, Görömbei András, Vasy Géza irodalomtörténészek, Ágh István és Buda Ferenc költők, a kassai Máté László, aki sokat tett a felvidéki magyar irodalmi és kulturális élet szervezésében. Korábban sokat hívta Czinét Kassára, és úgy vélem hitelesen képviseli Czine szellemiségét. Ez egy erkölcsi díj, csak emlékplakettel jár, és nagyon örülünk, hogy egyre jobban bekerül az irodalmi élet tudatába és értékrendjébe. Fiatalabb nemzedékek ismerik? Foglalkoznak vele? Hajdani egyetemén tanítják? Az ELTE-re minden évben meghívnak egy előadásra, hogy beszéljek Móricz Zsigmond ürügyén Czinéről. Azt tapasztalom, hogy előadásaimat kíváncsian meghallgatják a fiatalok, de sajnos utána nem nagyon foglakoznak vele. Itt jegyezném meg, hogy vannak, akik Czinéről úgy nyilatkoznak negatív értelemben, hogy el sem olvassák könyveit. A hagyatékában maradt még publikálatlan anyag? Érdemi már nem, viszont a levelezése még mindig izgalmas meglepetéseket tartalmaz. Jelenleg a Balogh Edgárral folytatatott levelezésével foglalkozom, amit szeretnék sajtó alá rendezni. Balogh Edgár több mint ötven levelet írt Czinéhez. Egyébként Czine igen nehezen írt levelet, ha tehette inkább elment személyesen megbeszélni a dolgokat. Balogh Edgár bevallottan kommunista volt, közismert, hogy Csehszlovákiából kiutasítják, a Sarló mozgalomból került Erdélybe, ahol fontos szerepet töltött be az erdélyi magyarság szellemi életében. Czinével a Duna menti népek összefogásáról, a Korunk című folyóiratról stb. értekeztek. Miért határoztad el, hogy monografikusan feldolgozod az életművét. Halála után szinte rögtön felmerült bennem, hogy azt a gondolatvilágot, értékválasztást, közvetítési módot, amelyet Czine Mihály képviselt Nagy László szép gondolatával élve, át kell menekíteni, át kell vinni a túlsó partra, meg kell őrizni az utókor számára. És meg kell örökíteni a jelenséget is, az úgynevezett Czine-jelenséget. Mihály bevallottan nagy hatást gyakorolt rám, s jelentős részben neki köszönhetem, hogy az irodalom életem részévé vált. Nagyon fontos lenne, hogy az irodalomtudomány oldaláról is valaki mérlegre tegye, részletesen elemezze életművét. Ki segített a munkában? A könyvem lektora N. Pál József, aki tanítványa, majd kollégája volt az egyetemen. Sok segítséget kaptam tőle és természetesen Czine Mihály családjától. Végezetül azt szeretném megkérdezni, hogy milyen ember volt a hétköznapok Czine Mihálya? Ahol megjelent, azonnal a társaság központja lett. Nagyon szerette és jól énekelte a magyar népdalokat és a református zsoltárokat. Nem véletlenül nevezte őt Görömbei András vándorprédikátornak. Ha találkozott vele az ember üdvözlés során a kézfogás mellett mindig meg is ölelte. Amikor a doktori tanulmányaim során vizsgáztatott, nagyon keményen megizzasztott. Nem volt tekintettel barátságunkra. Máig hálás vagyok ezért neki. Korrekt és következetes volt. Czinét nagyon sokan szerették az egyetemen a tanárok között és a diákok között is. Ő, mint a jelentős személyiségek, az emberekben nagy, olykor ellentétes érzelmeket váltott ki. Aki szerette, az nagyon szerette, aki pedig elutasította, az nagyon elutasította. Persze, az a következetes gon- dolkodásmód és szemlélet, amit Czine képviselt, nem mindenkinek tetszett. Bármerre járok a világban, ha Czinéről esik szó, mindenkinek van egy kedves emléke, története róla. Ezekből a történetekből egy újabb kötetet lehetne összeállítani. Ez is azt bizonyítja, hogy nagyon sokan szerették, sok emberre volt hatással, sok embernek az emlékezetében él tovább. Németh László mondta róla a Díjak és ünneplések című írásában, hogy Czine nemcsak kitűnő író, nagy hatású egyetemi oktató, de a magyar irodalom egy leváltásra, elfeledésre ítélt irányzatának a védője is. A Czine halála óta eltelt évtizedben azt látom, hogy korunk a feledésre, sajnos a tudatos feledtetésre, és sokszor az értékvesztésre is hajlamos. Nemcsak Czinéről beszélek. A legnagyobb hatású íróink, költőink is erre a sorsra jutnak. Ezért fontos minden, ami Czine Mihály életművével, annak továbbéltetésével történik. Örülök, hogy részese lehetek ennek. Kedves Károly, köszönöm a beszélgetést. Czine Mihály és Szabó Pál 10 11

7 BALOGH EDGÁR EGYIK LEVELE *1 CZINE MIHÁLYHOZ Kolozsvár [19]77.V.16-án Kedves Miska, Sánta Ferenc és Czine Mihály barátaim beszámoltak Szalontai Rezső búcsúztatásáról s a Te beszédedről. Nem lehettem ott, csak virággal, útlevelünk egy héttel előbb lejárt. Helyettesítettél engem is, mint ahogyan bizonyára én is Téged Nagy István házsongárdi sírjánál, Brassai és Debreczeni, Berde és Bölöni Farkas négyszögében. Mások már megköszönték, nevemben is, a Te búcsúztatódat, melyet szóról szóra még nem, tartalmában annál inkább ismerek. A magyarországi és csehszlovákiai két-két hét után levélben ismételtem meg találkozásaink és eszmecseréink konklúzióit mindazoknak, akiktől ezek után egyetmást bizalommal várok. Ezzel a Neked írt levéllel zárom az élmény- és elvárás-sort, Benned érezvén dolgaink végösszegét, mint ahogyan az utazás végén is Veled volt utolsó beszélgetésem. Hozzászoktam már ahhoz, hogy örömöt és bajt együtt mérjek, de csak magamban, hogy másnak csak a biztatás jusson, legalábbis belőlem. S mivel bízom abban, hogy a személyen, személyiségen, embereken név és hely szerint, több múlik, mint a vak történelmi erőkön, amelyekből áldás és átok egyként fakadhat, kulcsembereket kulcskérdésekért igyekeztem felelőssé tenni önmaguk előtt. Ennél többet nem tehettem. Hálás vagyok mindazoknak, akik erre alkalmat adtak, függetlenül a végkimenetelektől. Itthon is sok öröm és sok bánat cseréli egymást, hiszem azonban, hogy növekvőben az emberi felelősség, a személyek kiállása igazért és jóért. E pillanatban még a magyar tévé-adás hatása alatt állunk Rebivel, a Csáky-rendezte zilahi nagy Ady-ünnep hatása alatt. Szilágy sokáig néma volt, akadtak ébresztői (a kis-hősösön népsors múlik), s íme, megszólalt ott falu-város, Ady-értelemben véve-szőve az igazi román-magyar viszonyulást. Tudom, hogy Pozsonyban Emil Bohuslav Lukačékkal mit tettél Ady-értelemben a jobb szlovák-magyar viszonyért, ezért írom most ezt a jó hírt Zilahról. Úgy gondolom, arra kell most vigyázzunk, hogy az Ady-év ne múljék el sem semmitmondó protokollárisan, sem spekulatív szakmai túlbuzgósággal, hanem Ady-újrateremtés legyen. Megírtam egyszer a politikus Ady kelet-európaiságát, de ez csak nyíl volt, a nagy bemutatást Ady korszerűségéről Király Pista ígérte, tőle is várom! Mindehhez azonban bensőleg is tiszta szláv-magyar-román maiság-tudat és vállalás * 1 Balogh Edgár levelét Végh Károly engedélyével közöljük

8 kell, ezen múlik a beágyazott nemzetiségek fennmaradása is. Lesem, várom, hol emelkedik a napok keserűségei fölé ez a nagy-áttekintés és teljes-belátás, nem engedve semmi kihívásnak. Remélem, Sütő Andris köszöntésén itt leszel (ha közbe nem esik még néhány temetés is). Tudod, milyen nagyon, milyen szeretettel várunk. Román írókkal is össze szeretnélek hozni Téged, népi őszinteségeddel és misszióddal. Családodat köszönti, Téged ölel Edgár Máriás József Az erdélyi irodalom vonzásában Sütő Andrással Czine Mihály életművének tanulmányozásakor első pillantásra szembetűnik az elszakított területek szellemi élete, a kisebbségi-nemzetiségi irodalmak iránti fokozott érdeklődés. A sors és irodalom sokrétű összefüggés-rendszerének a felismerése, a széttagozódás ellenére is egységes magyar irodalomértelmezés indította arra, hogy hűséges és mindenre figyelő számtartója legyen mindannak, ami Erdély, Felvidék, Délvidék, a nyugati diaszpóra magyar irodalmában érték, ami az anyaország számára is figyelemre méltó üzenetet hordoz. Mi sem természetesebb ennél egy olyan irodalomtudós esetében, aki a népi/nemzeti szellemi áramlat következetes és elkötelezett híveként, Németh László eklézsiájának vonzáskörében évtizedeken át a magyar szellemi egység haza a magasban építőköveit kutatja és teszi közkinccsé. Mesteréhez hasonlóan ő is az intéger magyarság, a spirituális unió jelszavát vallva veszi kezébe a vándorbotot, hogy bebarangolja azokat a szellemi/irodalmi régiókat, amelyeket nagyhatalmi döntések leszakítottak ugyan a nemzettesttől, de tagjai az anyanyelv, a kultúra s azon belül: az irodalom védőbástyái mögött őrzik és ápolják magyarságtudatukat, a nemzeti identitásukat. A két világháború között a kölcsönösség jobbára zavartalanul érvényesülhetett: írók, kritikusok hosszú sora munkálkodott azért, hogy a kölcsönös kapcsolattartás enyhítse a trianoni trauma okozta fájdalmat, hogy az irodalom közlekedőedényein oda s vissza áramolhassanak az éltető nedvek, a hitet s reményt ébren tartó eszmék és gondolatok. A felszabadulás -t követő években ez már korántsem volt akadálymentes folyamat. A határok szögesdrótjai nem csupán fizikailag választottak el bennünket egymástól. Az utódállamok kisebbségeinek asszimilációját, a nemzeti hegemónia megteremtését célzó politikai, ideológiai törekvések az elszakítást szó szerint értelmezték, beleértve az irodalmi áramkörök zárlatát is. Hisz jól tudták: nemtelen szándékuk megvalósulása érdekében a kisebbségbe jutottakat elsősorban kultúrájuktól történelmüktől, anyanyelvüktől, hagyományaiktól kell megfosztani. Erre játszott rá az anyaországban ideológiai vezérfonallá avatott internacionalizmus, amely egyfelől a kisebbségeket kiszolgáltatta az utódállamokban állampolitikává tett etnikai elsorvasztási szándéknak, másfelől az anyaországban nem csupán a mostoha sorsra jutottak iránti szolidaritást oltotta ki, hanem létezésük tudatát is elhomályosította, eltorzította lett minden Erdélyből jövő magyarból román, a felvidékiből szlovák, a délvidékiből szerb, a kárpátaljaiból pedig ukrán. Mégis voltak bátrak, akik mertek! Hírhozók és hírvivők mindarról, amely a kerítésen kívüli tájakon történik, akik írásaikkal azt szolgálták, hogy az illyési ötágú síp metafora a megannyi külön hangszer és hangszín sajátosságának megőrzésével a 14 15

9 szétszakítottság ellenére is az egységes magyar irodalom eszméjét valóban kiteljesítse. Czine Mihály a kezdeményezők, a hallgatás falát megtörők sorába tartozik. Mely s milyen időkben? Sütő András szavait idézzük: az ötvenes évek közepét jártuk, fagyos korszakát a nemzeti gondnak és eszmének. Ide kívánkoznak a Könyörgés Czine Mihályért további sorai is. Az életének hetvenedik évében elhunyt irodalomtudós személyében az önzetlen közösségi szolgálat megtestesülésé -t méltatta, kinek életműve a nemzettudat roncsolásának évtizedeiben gyógyító ellenszerként hatott a magyarság gondolkodására. Az odafigyelés első nagy teljesítménye az 1964-ben írott A romániai magyar irodalom a két világháború között című, úttörő jellegű irodalomtörténeti munka. (Annak igazolására, hogy mennyire az volt, említsük meg, hogy erdélyi vonatkozásban az első öszszefoglaló munka Sőni Pál: A romániai magyar irodalom története csak 1969-ben jelent meg.) A szellemi szétszakítottság kádári pecsétjét példázza, hogy műve teljes terjedelmében csak az 1981-ben kiadott Nép és irodalom című kötetben kerülhetett az olvasóközönség kezébe, következésképp hatni sem tudott úgy és akkor, amiként a benne foglaltak megérdemelték volna. Tanulmánya bevezetőjében Németh László szavaival egybecsengően vallja: Erdély a magyar kultúra egyik bölcsője volt. A történelem, az igazságtalan trianoni döntés teremtette új helyzet többségi nemzetből kisebbségbe sodródás szükségszerűen szülte meg a Kós Károly által megfogalmazódott, parancsot: szervezkedjünk tehát a munkára! Az új történelmi/társadalmi körülmények közt az írók álltak a hadrend első sorába. A transzilvanizmus, az erdélyiség eszmekörének a megteremtésével, műveik által hirdettek új életprogramot, ébresztettek hitet és reményt az Erdélyben maradt közel kétmilliós magyarságnak. Joggal hangsúlyozza Czine Mihály: Nemcsak a magyarság eszméit akarták őrizni; úgy vélték, kisebbségi életükkel külön terve van a sorsnak. Munkásságukkal szolgálták azt, hogy az Erdélyben együtt élő nemzetiségek egymásra találjanak, hogy Ady Endrével együtt kérdezzék és vallják: Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz / Végül egy erős akarat? / Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad ; munkálkodtak azért, hogy a sok nemzetiségű Duna-medence e szegletében a József Attila által megfogalmazott költői program megvalósuljon: A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; nem is kevés. Czine Mihály tanulmánya ezernyi példával érzékelteti, hogy a romániai magyar irodalom építőkövei a történelmi hagyományokhoz való ragaszkodás, a varázslatosan szép erdélyi táj, a szülőföld talajába mélyen beágyazódó gyökerek felhasználásával mily csodálatos művek jöttek létre. A dolgozatról kimerítő bírálatot ír Kós Károly az január 1 én keltezett levelében. Később visszatér rá és elismerőleg szól róla: azok közt az írások közt, amelyek annak a korszaknak erdélyi irodalmáról, egyes írásairól, vagy íróiról megjelentek (illetve amelyeket én ismerek), ez az írás látta meg a mi sajátos adottságainkat és lehetőségeinket a valósághoz leghívebben és esztétikai értékelésében a legelfogulatlanabban. (1967. IX. 3.) És itt tegyünk egy kis kitérőt. Kós Károllyal levelei beszédes példázatai annak, hogy az erdélyi írótársadalom mennyire szomjazta a magyar szellemi élet híreit, s annak is, hogy az odafigyelés, az apró szolgálatok is mennyire felértékelődtek abban a korban. A köztük kialakult meleg baráti kapcsolat a Kós Károly levelezése című kötetben olvasható (Magyarországon külön kötetben is megjelent) harminchárom levél jelzi, hogy az erdélyi irodalom kimagasló személyisége élénk érdeklődéssel követte nyomon Czine Mihály munkásságát, hozzá írt sorai fontos dokumentumai, adalékai a kor irodalomtörténetének. A Valóság évi első számában megjelent tanulmány Az újabb romániai magyar irodalomról ugyancsak úttörő jellegű. (Kántor Lajos és Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom című monográfiát 1973-ban adta ki a Kriterion Könyvkiadó.) Munkáját vázlatnak tekintette, a kellő információk hiányára hivatkozik. Hivatkozik a világháború következményeként bekövetkezett nagy személyes veszteségekre, a személyi kultusz idejének súlyos, írókra is kiható következményeire, a konstruált perek áldozataira és a kényszerű szilenciumokra, a perifériára szorítottakra. Ugyanakkor arra is utal, hogy az Utunk körül tehetséges fiatalok gyülekeztek, s egy nagy szocialista irodalom lehetőségét ígérték. Optimizmusát csak az menti, hogy a felsorolt ígéretek Sütő András, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Székely János és mások korántsem az 1946-ban indított Utunk irodalmi hetilap első éveiben, hanem későbbi, a hatvanas évek második felében megjelent műveikkel igazolták azt. A Kós Károllyal folytatott levelezésben ez a dolgozat sem marad szó nélkül. el kell mondanom Neked, a magyar irodalomtudósok mai népes seregében tudtommal az egyetlennek, aki kívülről ugyan, de hosszú évek óta állandóan és érzésem szerint aggódó szeretettel nemcsak figyelemmel kíséred immár félévszázados irodalmunk viszontagságos életútját, de lehetőleg elfogulatlanul és befolyásmentesen mérlegeled és értékeled annak eredményeit. (1971. II. 12.) E levelében fogalmazza meg azt az ars poetica-t, amelyet ő várna el kora erdélyi magyar íróitól: csupán az az író igazi író, aki elsősorban és mindenekfelett a maga népének hűséges fia, sorsának elválaszthatatlan osztályosa, népének útkereső gondját, terhét jóban-rosszban egy életre elkötelezetten vállaló, figyelmeztető kalauza, s akinek mondanivalója, a hagyományok fundamen tumára épülve, híven tükrözi népének a hazai valóságban jelentkező sajátos sors kérdéseit. E magasra emelt mérce feletti teljesítményként szól Székely János Dózsa-drámájáról, Sütő András mezőségi naplójegyzeteiről, Bálint Tibor külvárosi életregényéről, a sepsiszentgyörgyi megyei lap köré tömörült fiatalok Kapuállító című antológiájáról. A Kós Károly iránti tisztelet az évtizedek során öt Czine-tanulmányban, illetve születésnapi köszöntő sorokban, méltatásban ölt testet. Közülük, belőlük ragadjunk ki egy gondolatot, amely a hűség és szolgálat jegyében eltelt kilencven esztendőt öszszegzi: Kós Károly egyéni tragédiája építészpályájának korai megszakadása a magyar építőművészet súlyos vesztesége: az építőművészet Tündérkertjét és a Psalmus Hungaricusát talán ő építhette volna meg. Másra szemelte ki a sors: egy kisebbségbe hulló népcsoport életre ösztönzésére. Hogy az erdélyi magyarság fölé emelje a hit boltozatát. Ennek fölemlítésével azt is jeleztük, hogy nemcsak összefoglaló, általános áttekintést nyújtó munkában adózott a romániai magyar szellemi/irodalmi élet előtt, hanem résztanulmányok hosszú sorában követte annak kibontakozását. Köztük kiemelkedő hely illeti meg a Sütő András munkásságát elemző/méltató írásokat. Azt a Sütő Andrást, kinek 1970-ben megjelent naplójegyzete Anyám könnyű álmot ígér új korszakot nyitott a romániai magyar irodalomban. Czine Mihály még ugyanazon évben méltatja a Népszavában megjelent írásában, klasszikusok írásaival rokonítja azt: A szociográfia olyanképpen emelkedett epikával nála, ahogy Illyésnél a Puszták népében s Móricz Zsigmondnál az Életem regényében. ( ) Sütő Andrásnak könnyű lehet az álma: nagyot, szépet és emberit cselekedett. Ezt követően még tíz írásban/tanulmányban foglalkozik 16 17

10 az erdélyi író munkásságával. Ragadjunk ki két gondolatot/megállapítást. A lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán és a Káin és Ábel darabjai időtlenségéről, a jövőnek szóló üzenetéről írja: Azok a pörök, amelyekről drámáiban beszél, nem szakadtak meg az időben, nem értek véget az egykori peresek halálával, tovább folynak, más-más áttételben, a kései utódok életében is. A drámák történelmi hőseinek arcvonásai között fölismerhetjük a magunkét is. S eszmélhetünk emberi létezésünk nagy kérdéseire. Sütő Andrást, 65. születésnapján köszöntő soraiban olvashatjuk: Életének, életpéldájának a hűség a meghatározója. Hűség az anyanyelvhez, hűség a nemzethez. Hűség a szülőföldhöz. Hűség a kultúrához, amelybe beleszülettünk, amelyet tovább kell adni utódainknak. Hűség a szólásszabadsághoz, hűség a lázadó emberi szellemhez, hűség a legfőbb emberi értékekhez. (Miért is hivatkozunk erre most ily részletességgel? Egy minden szempontból hiteles tudós méltató szavaival hajtsunk fejet az író előtt, kinek életútját és életművét egyesek Erdélyben ma nem átallják gyalázni, hiteltelenséggel vádolni.) Czine Mihály számára a relatíve szabadabbá vált információáramlás, a hetvenes évek romániai magyar könyvkiadásának felpördülése, a személyes kapcsolatok ápolása lehetővé tette a jobb tájékozódást. Jó érzékkel, biztos kézzel választja ki azokat az alkotókat/alkotásokat, akik/amelyek az erdélyi magyar irodalom életében meghatározó szerepet töltöttek be: Kós Károlyon és Sütő Andráson kívül: Tamási Áron, Tompa László, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Gaál Gábor, Kuncz Aladár, Kacsó Sándor, Bözödi György, Horváth István, Bartalis János, Asztalos István, Balogh Edgár, Szabó Gyula, Bálint Tibor, Farkas Árpád A sor korántsem teljes. Az erdélyi magyar irodalom számtartójának kiemelkedő tette volt az Erdélyi csillagok című antológia közzététele. (Népszava Kiadó Vállalat, 1988) Nevezhetjük ezt akár a kilencvenes években meginduló erdélyi könyváradat nyitányának is, mely valóban szélesre tárta a kapukat, felszámolta a sorompókat, amelyek oly sokáig gátolták az anyaország és az elszakított területek között a szellemi javak szabad áramlását. Czine Mihály biztos kézzel válogat, hisz tájékozottságát hosszú évtizedek odafigyelése alapozta meg. A közel ötven író/költő műveiből készült válogatás kiváló útikalauz Erdély szellemi égboltján. Csillagok közt járunk, fénylő nevek, örökbecsű művek csillagképében, hol fájdalom és hit, csapás és feltámadás, sírás és nevetés, bánat és derűs góbéság váltja egymást, hol a hegyek felhők magasába szöknek, patakok halk csobbanással sietnek a völgyek felé, hol oly sok nyelven szól a panasz vagy a vidám ének, de valami közös bennük: az élet, a szülőföld szeretete, a küzdés, hogy megmaradjunk annak, aminek születtünk. Aki végigolvasta e kötetet, az meggyőződhetett Németh László szavairól: Erdély a nagy magyar tájak egyike. Írói héroszok, hősök a szó nemes értelmében. Őrzők, kik álltak a strázsán Csak magukért, csak népükért? Többért, jóval többért! Figyeljünk csak az antológia-szerkesztő Ötágú síp sokágú síp című kisesszéjének mondataira, melyek mintegy összegzésként minden elszakított országrész íróira egyaránt érvényes gondolatokat rögzítenek: S mégis írtak, mert hitték: az írásnak missziója van. Nemcsak a magyarság eszményét akarták őrizni, úgy vélték, kisebbségi életükkel külön terve van a sorsnak. Hitték: a kisebbségi magyarságnak külön szerepe lehet az egész magyarságon belül: a mindenütt és mindenkire kiterjesztett emberség gondolatát terjeszthetik. Kényszerű kisebbségi helyzetükben vállalták a híd szerepét népek és kultúrák között, azzal a reménységgel, hogy kovászai lesznek a Duna-tájon a demokratikus átalakulásnak és a népek testvériségének. Sokat hittek, sok illúzióval, de eme hit nélkül talán az első mondatokat se tudták volna leírni, vagy már az első próbák után becsavarták volna a tollat. Czine Mihály is missziót teljesített. Olvassunk csak bele kiváló Móricz monográfiájába, lapozzuk fel a Nép és irodalom tanulmányköteteit, vegyük kezünkbe a Németh László eklézsiájában című Püski kiadványt, a Szabó Pálról írott kismonográfiát megtapasztalhatjuk, érezhetjük, hogy egy különleges kvalitásokkal rendelkező tudós irodalmár, nemzetéért/népéért élő csupa-szív ember élt köztünk, aki az álkollektivizmus korában az önzetlen közösségi szolgálat megtestesítője volt. Sütő András szavait idéztük az In honorem Czine Mihály című szép kiadványból, amellyel a pályatársak kívántak tisztelegni a hetven éves Czine Mihály előtt De a sors másképp döntött: a kötet az elhunyt emléke előtt hajtott fejet. Sütő András, Görömbei András, Borbándi Gyula, Vekerdi László, Monostori Imre, Cs. Varga István értékelő és elismerő szavai egy gazdag, csodálatos értékeket teremtő pálya állomásait, egy sosem lankadó munkásélet gyümölcseit tárják elénk. A tanítványok és pályatársak, tisztelők tanulmányai is az Ő szellemi kisugárzásának a termékei. Becsukjuk a könyvet. Ránézünk a kötetben közölt mosolygós arcképre. Ki is volt ő valójában? Milyen emléket őriz róla az utókor? Megrajzolásában siet segítségünkre pályatársa, Görömbei András: lélekben mindig szálegyenes, cselekvésben mindig töretlen maradt. A magyar nemzeti kultúra iránti alázattal, hűséggel dolgozott. Személyiségének varázsával, utánozhatatlan szépségű, ékes és mégis mindig szakszerű előadásainak ezreivel közvetítette, avatta nemzeti közkinccsé, nagyon sokak személyes élményévé irodalmunk személyiség és nemzetmegtartó értékeit. Így vált a magyarság legszélesebb rétegeiben és minden régiójában a magyar irodalom különleges státusú igehirdetőjévé, vándorprédikátorává

11 Galambos Sándor egy kis móriczkodásról van szó 1 Beszélgetés Margócsy Józseffel Czine Mihályról Az 1919-ben Nyíregyházán született Margócsy József magyar francia szakon végzett az ELTÉ-n. Az 1950-es években nyíregyházi középiskolákban tanított, majd az ben létrehozott tanárképző főiskola egyik alapítójaként a magyar irodalom tanszéket vezette, volt főigazgató-helyettes, majd 1972 és 1980 között főigazgató. Az 1950-es, 1960-as években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) egyik fő szervezőjeként számtalan előadót hívott a megyébe. Margócsy Józseffel 2009 novemberében a lakásán beszélgettünk Czine Mihályról. Jocó bácsi és Czine Mihály életében sok azonos dolgot fedezhetünk fel: ehhez a régióhoz köti mindkettőjüket a szülőhely, az ELTÉ-n elvégzett irodalom szak, az Eötvös kollégiumi tagság, az irodalomtörténészi pálya, tanítás a felsőoktatásban, erős részvétel a közéletben, a szakmai fórumokon, de megemlíthetjük a hallgatóságot magával ragadó, szuggesztív előadásmódot is. A sok azonosság ellenére mégis könnyen előfordulhatott volna, hogy nem találkoznak egymással. De szerencsére ez megtörtént, így megkérdezhetjük Jocó bácsit, hogy mikor hallott először Czine Mihályról. Miska a nyíregyházi tanítóképzőbe járt, 1947-ben érettségizett. 2 A tanítóképzősök a Sóstón tartották a bankettet, éppen akkor, amikor a Kossuth gimnáziumi osztályommal én is érettségi banketten voltam. Akkor láttam őt először. Az érettségi után Czine az ELTÉ-re kerül, és az Eötvös-kollégiumban lakott, 300 fiúval és lánnyal együtt. Igen. A fél évszázadig kiválóan működő Eötvös kollégiumot éppen ebben az időszakban számolták fel. Ez elég szomorú dolog volt. Miska azért élt azzal a lehetőséggel, amit a Ménesi út szám alatti intézmény kötetes könyvtára nyújtott. Rengeteget olvasott, főleg a népi írókat. Czine Mihály 1953-ban elvégezte az ELTE magyar történelem szakát. Hogyan indult pályája? Három éven át aspiráns volt, témavezetője Király István. Aztán 1956-ban az Irodalomtudományi Intézetben kezdett el dolgozni. Egész pályáján mindig azt kereste, kitől lehet tanulni. Kiválóan ismerte a század irodalmát. Amikor a kandidátusi vitáján 1960-ban azt hányták a szemére, hogy miért nem használta fel a külföldi szakkönyveket, Czine azt válaszolta: amit lehetett, elolvastam, de az egyetemen és a kollé- 1 Margócsy József 1958 elején Czine Mihálynak írott leveléből. 2 A tanítóképzés 1959-ig középfokú intézményekben folyt. giumban amint a kérdező is jól tudja nem az idegennyelv órákra, hanem falujárásra és zakatolásra vezényelték a hallgatókat. Mi volt a kandidátusi dolgozat témája? Móricz Zsigmond útja a forradalmakig. A mű hamarosan meg is jelent. Az 50-es évek első felében a TIT megyei szervezetében Jocó bácsi is igen fontos szerepet töltött be. Hát csak fontosat. Az irodalmi szakosztályban dolgoztam. Ez egyértelmű. A kiváló rétor Czine Mihály is tartott előadást a megyei TIT-ben. Mikor jött ő először előadóként vissza e tájékra? 1952-ben jött először Miska Nyíregyházára egy irodalomtörténeti vándorgyűlésre. Bátor hozzászólásából kiderült, hogy nem értett teljesen egyet az előtte beszélő Veres Péterrel. Jocó bácsi ekkor találkozott vele először? Igen. Ekkor milyen benyomást tett Jocó bácsira Czine? Nagyon jó benyomást tett rám. Szenvedélyes, de szakszerű és következetes volt. Ez után a találkozás után többször meghívták őt a TIT rendezvényekre? Igen, nemcsak Nyíregyházára, hanem a megye más településeire is. Az volt a fontos, hogy ne a kedves embereket kérjük fel, hanem a jó előadókat. Akkor azért nagyon kicsi volt a világ. Miska szinte mindig rendelkezésre állt. Gyakran kezdte azzal mondandóját, hogy felelevenítette itteni diákélményeit, különösen a kedves, szép nyíregyházi diáklányokról szólt elragadtatva. Akár tetszik, akár nem, úgy beszélt, mint egy református pap. A pontot, azt használta rendesen, de folyt belőle a szó, kiváló előadó volt. Sohasem volt nála cédula, nagyszerűen adta át az általa jól ismert anyagot. Gyökereire utalva többször mondta, hogy ő nem Szabolcs-Szatmárból való, hanem Szatmár-Szabolcsból. Hányszor volt itt Czine Mihály az ötvenes, hatvanas években? Sokszor. Nagyon szívesen jött a hallgatóság az előadásaira. Teltházas programok voltak ezek. Ő pedig nem nagyon húzódozott. Az előadások után pedig lehetett vele jól beszélgetni, tudott bort is inni. Az összejövetelek többnyire danolással voltak összekapcsolva. Az első föltétlenül a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű zsoltár volt. Ő volt a társaság középpontja, mindenre gyorsan reagált, nem kerülte a vitát, stílusa meggyőző volt, a hölgyeknek egy-egy bók is kijárt, akik ezt nemigen utasították vissza. Nem szikkadt prófétája volt a népi gondolatkörnek, hanem lelkes képviselője, a nép életét élő és értő, vidám ember. Személyes kapcsolat alakult ki Jocó bácsi és Czine Mihály között? Hát, miért ne? De nálunk azért nem borozott. Többször váltottunk levelet is, főleg az itteni szerepléseivel kapcsolatban. Emlékezetes számomra, hogy 1966-ban Újvidéken találkoztunk, amikor én ott tanulmányúton voltam. Czine Mihály leginkább a népi írókkal és a határon túli magyar irodalommal foglalkozott. Hogyan fogadta e témákat a hatalom? Olyan kétoldalasan. Miska az időnkénti tiltások ellenére is folytatta munkáját, sokszor pedig vitákba, összeütközésekbe keveredett a hatalommal. Ugyanakkor az ő nimbusza sokakat vonzott, például a Móricz Zsigmond Társaságba, olyanokat is, akik belehajszolták, akár poharazgatás közben, kétes értékű dolgokba

12 Hogyan ítéli meg Jocó bácsi Czine Mihály irodalomtörténeti munkásságát? Nagyon készült arra, hogy folytassa az elkezdett Móricz Zsigmond nagymonográfiáját. Sajnos ezt nem írta meg. Másik fontos átfogó műve, az 1973-ban megvédett akadémiai nagydoktori értekezése a Magyar irodalom a XX. században címet viselte től az ELTÉ-n tanított, generációkkal ismertette, szerettette meg a magyar irodalmat, a népi írókat. Nemcsak az ismeretterjesztést végezte magas színvonalon, hanem a magyar irodalom tudományos igényű elemzését is. Kedves Jocó bácsi, köszönöm a beszélgetést. Galambos Sándor immáron nem vala több gát az előadás megtartása előtt 1 Czine Mihály és Margócsy József levélváltásai Margócsy József több, kézzel írott Czine-levelet megőrzött magángyűjteményében. Ezeket és a saját, Czinéhez írt leveleinek másodpéldányait szívesen bocsátotta rendelkezésünkre. A levelek többnyire előadások megszervezésével, továbbá az irodalom ügyeivel, főként a Móricz-kutatással kapcsolatosak. Az 1958 és 1976 közötti időszakból megmaradt huszonnégy levelet időrendben tesszük közzé, az egymással összefüggőeket azonos sorszám alatt, betűvel megkülönböztetve. A közlés betűhű, a nyilvánvaló elgépeléseknél apróbb, a lényeget nem érintő korrekciókat hajtottam végre. Czine Mihály többnyire nem datálta leveleit, a szögletes zárójelben lévő keltezést Margócsy József írta rájuk még annak idején. Mivel Margócsy József írógépet használt, s nála a másodpéldányok maradtak, ezeket természetesen nem írta alá, esetenként kézjegyét mégis elhelyezte. 1. a. Kedves Miska! Czine Mihály, Csoóri Sándor és Papp László Ne haragudj, hogy zavarlak, de egy kis móriczkodásról van szó. Szeretnénk egy megyei kiadványt csinálni TIT 2 alapon, s ebben szándékoztunk Móricz-dokumentumokat közölni. Orosz Kálmán bácsi, aki 1929-ben a díszpolgárrá avatás idejében Tcsécsén volt lelkész, most Darnón továbbszolgálóskodik, ideadta levelezését Móriczcal, illetve annak másolatát. Ezt szeretnénk közölni. Gyanúnk szerint azonban ebből már közöltetett egy s más. De itt nem tudjuk megállapítani, hogy ki közölt, hol közölt, mely leveleket közölt. Azért fordulok tehát Hozzád, hogy erre vonatkozó adatod lévén, légy szíves közöld velünk. Nem szeretnénk ugyanis 1 Lásd a 4. levél első mondatát! 2 Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

13 helyet, papírt stb. pazarolni, ha már hozzáférhetők ezek a dokumentumok, amelyek között érdekesek is adódnak, s megyei szempontból közismertetendőknek látszanak. Az ügy egyébként nem látszik egészen egyszerűnek. O. K. ugyanis azt mondta, hogy ő az eredeti példányokat átadta Ortutaynak. 3 Tutustól 4 viszont a minap kapott levele birtokában csak nemzetközi jeleket kaptam, mivel ő kijelenti, hogy semmit sem tud a levelekről, de még Orosz Kálmánról sem, aki nyilván összetévesztette őt Darvassal mint miniszterrel. Hát nem tudom. Mindenesetre most levelet írandó vagyok F. Csanak Dórának, 5 s megkérdem tőle, hogy nincs-e náluk ez a paksaméta. Ha ott van, akkor már az is pozitívum, addig is, amíg O. K. válaszol most neki írandó levelemre. Nagyon kérlek tehát, ha tudsz valamit a dolgokról, légy szíves tájékoztass bennünket. Ha esetleg valamilyen más, kiadatlan csécsei vagy környéki Móricz-dokumentumokról tudnál, amely beleférne egy szűkre méretezett megyei kiadványba, akkor értesíts, mert jó lenne gazdagítani ezt a kis kötetet. Előre is köszönöm szívességedet, melegen üdvözöllek Nyíregyháza, január 19. Kedves Jóska, 1. b. kicsit késve válaszolok leveledre, mert még mindig gyógyíthatatlan lustaságban szenvedek. Azért Csanak Dórát megkérdeztem a levelek felől. Az Akadémián vannak, eddig még egyet sem közölt belőle. Az én tudomásom szerint más sem, a Szatmár-Beregi Kalendárium 1948-as évfolyamát kivéve. Ez az máj. 15-én kelt, Orosz Kálmánhoz címzett levél. Ugyanebből közölt töredékeket már korábban a Nők Újságja. Tehát ez a levél is ismeretlen, bátran kiadhatjátok, s a kefe is ott van egy megyei kiadványban. Úgy tudom, hogy Móricz nagyon jóba volt Görömbey Péter kállói ref. lelkésszel is. Görömbeynek Porzsolt István 6 valamilyen leszármazottja, hátha tudna néhány Móricz-levélről. S amit Móricz ír Nyilas nagyapjáról, a porcsalmi jobbágyzendülésről, az is érdekes lenne a kiadványotokban; ha valóban volt ilyen Porcsalmán az 1840-es években. Ha megjelenik a nagy mű, írd meg, hol lehet szerezni. Üdvözöl: Miska Két hete hordom a zsebemben. Megfeledkeztem róla; nem adtam fel. Miska [Bp., 1958?] 3 Ortutay Gyula ( ) néprajzkutató, politikus. 4 Uő. 5 F. Csanak Dóra (1930 ) könyvtáros, irodalom- és művelődéstörténész. 6 Porzsolt István ( ) tanár, ekkor a nyíregyházi Tanítóképző igazgatója. Kedves Miska! 2. a. Meg szeretnénk kérni egy előadásra. Lehetőleg ne mondjál nemet. Február elejétől április 4-éig bezárólag irodalmi heteket rendezünk Nyíregyházán (és a megyében általában), ezzel kapcsolatos az a kérés, hogy jöjj el ide és beszélj nekünk. Az előadás kb. címe ilyen lehetne: Móricz Zsigmond forradalmi állásfoglalásának szabolcs-szatmári gyökerei. Ez így kissé körmönfont, de témában ilyet szeretnénk Tőled hallani. Nemigen esne nehezedre ebből elkészülni, így remélem, hogy eljönnél. Móriczcal a hetek folyamán még foglalkozna egy zártabb körű előadás, ezt Sárdi Béla 7 tartaná az Új világot teremtsünk c. kötet alapján, a 19-es Móriczról. A Tiéd a régi Gazdakörben (SZOT Móricz Zsigmond kultúrházban) lenne (Bethlen-Zsdánov u. 24.) a Béláé a pedagógus továbbképző szakmai munkaközösség keretein belül. Tehát: kérlek, hogy írj mielőbb, s válaszodban térj ki arra, hogy a., a fenti időkörben melyik kedd, szerda, csütörtök vagy péntek lenne Neked a megfelelő (több időpontot jelölj meg, hogy az összeset megtudva végül lehessen egyeztetni), b., kb. mennyit szoktak Neked ilyenkor fizetni (ezt a TIT megyei szervezet rendezi), c., lehetne-e arról szó, hogy az előadást esetleg Kisvárdán vagy Mátészalkán (esetleg mindkét helyen) megtartsd, s akkor hogy alakulnak anyagi vonatkozású elgondolásaid, stb. Megjegyzem, hogy az előadás műsor nélkül lenne. Legalább is így tervezzük. Kívánok Neked jó ünneplést és boldog új esztendőt, magunknak pedig mielőbbi kedvező választ Tőled. Barátsággal köszöntlek Nyíregyháza, december 22. (Margócsy József) Kedves Jóska, 2. b. nagyon örülök a sokszorosan csábító lehetőségnek. Nyíregyházára menni, Móriczról beszélni és pénzt is kapni igazán jó. Csak egy kicsit a téma furcsa. Azért én Móricz szatmári gyökereiről tudtam, megírtam, s Te azt biztos ismered. Persze, egy kis lokálpatriotizmussal forradalmi állásfoglalásának szabolcs-szatmári gyökereiről is lehetne beszélni; hisz a szegénységet leginkább innen ismerte. Szóval, ahogy gondolod; de a cím ne legyen ilyen hangzatos. Lehet Szalkán is, esetleg Kisvárdán is beajánlani, más tematikával is. Az idő szabad; márciusban bármikor. Esetleg februárban is. 7 Czine Mihály kedves tanára a Tanítóképzőben

14 Anyagi vonatkozású elgondolásaimról is valamit. Mivel ily finoman fogalmaztál, nyers tényeket felelek. S ha a TIT rendezi, akkor körülbelül mindegy is. Nekem a TIT bpesti előadásokért 150 Ft-ot szokott adni. Vidékikért se többet általában régen nem is csináltam már, s egy idő óta nem is kértek rá de fizették a járulékokat. Vagyis a vonatot, szállást és napidíjat. Költséges mulatság mindenesetre és nem is éri meg; de hát a TIT-nek valahová el kell költeni a pénzét. Úgy tudom, ezt a központ maga is vállalja. Ha igen, ha nem: hadd kívánjak Neked jó új esztendőt és minden jót Bp., jan. 4. Czine Miska Kedves Miska! 3. a. Szeretném, ha most már végleg tisztáznánk a márciusi előadások kérdését. Megkérlek tehát arra, hogy légy szíves konkréten válaszolni a., a végleges címre vonatkozóan (azt írtam a múltkor: M. Zs. forradalmi állásfoglalásának szabolcs-szatmári gyökerei. Ezt kéjgáznak érezted. Nyíregyházán valami hasonló lehetne, de Kisvárdán, Mátészalkán lehetne esetleg általánosabb is. Szóval, pontosan írd meg, hogy mire gondolsz.) b., időpontra vonatkozóan javaslatunk: március 11: Mátészalka, 12: Nyíregyháza, 13: Kisvárda. Jó-e, nem-e? Ha nem, mikor?? c., a tiszteletdíjra vonatkozóan: 150 forint, + a vasúti költség, napidíj. Légy szíves mielőbb válaszolni, hogy a végleges programot összeállíthassuk. Meleg barátsággal köszöntlek Nyíregyháza, január 30. Kedves Jóska, 3. b. az időpontok megfelelnek, az anyagi rész is rendben van, feltéve, ha a tiszteletdíj nem összesen 150 Ft, hanem előadásonként. Hogy miről beszélek Móricz Zsigmonddal kapcsolatosan, azt Ti mondjátok meg. Nyíregyházán lehetne ilyen címen: Móricz Zsigmond útja a forradalomig. Ebben szó lehetne forradalmi állásfoglalásának szatmárszabolcsi gyökereiről; szülőföldjéről, prügyi élményekről is. Szalkán és Kisvárdán: Móricz Zs. a forradalomban, vagy Móricz parasztábrázolása, Móricz realizmusa vagy amit legjobbnak gondoltok. Csak írjátok meg néhány nappal előbb az elgondolásotokat. Addig is minden jót kívánok és üdvözöllek Czine Miska [Bp., II. 19.] Kedves Miska! 4. Mint azt a tegnap küldött meghívó is jelzi, immáron nem vala több gát az előadás megtartása előtt, mint az, hogy eljöjj ide, közénk. A hihető program tehát az, hogy szerdán, 12-én Mátészalkán du. fél 5-kor beszélnél, csütörtökön Nyíregyházán, a M. Zs. kultúrházban (a régi Gazdakörben Zsdánov- Bethlen utca, ahol a vándorgyűlés volt), pénteken pedig Kisvárdán. Én hétfőn és kedden Tisztabereken állomásozom, de remélem, hogy szerdán már vagy Mátészalkán vagy Nyíregyházán leszek. Nagyon jó lenne, ha jöhetnél legkésőbb szerdán reggel a Bp-ről 7.22-kor induló vonattal. Akkor vagy várlak én a vonatnál, s akkor a többit megbeszéljük, vagy légy szíves bejönni a TIT-be nemvárás esetén s akkor innen mennétek ki. Esetleg gépkocsival, ha sikerül kapni, gépkocsi híján a 3 órakor induló személyvonattal Msz-ra. Ha esetleg késés, stb. van, akkor telefonálj (TIT: 31-65, lakásom: 30-59), s igyekszünk elintézni a zavart. Meleg szeretettel várunk. Egyebekben, természetesen, minden úgy lesz, ahogy leveledben biztonság kedvéért említetted külön is. Nyíregyháza, március 5. (Margócsy József) Kedves Jóska, 5. a. köszönöm szép írásodat; 8 így szeretnék írni én is mások dolgairól. Nem ér az én könyvem annyit, mint jó kedvedben, biztatón írtad, jól tudom, de mégis olyan örömmel olvastam, mint talán még egyetlen kritikát sem. A szándékom megértetted, és a szívembe is beleláttál. A vallomástól azonban félek nem szeretném nagyon elárulni magam s ezért igyekszem befejezni levelem. Boldog, jó új esztendőt kívánok Neked, szeretettel, s kedves családodnak Czine Miska [Bp., december 29.] Czine Miskához 5. b. írom ezt a levelet, s két példányban, mert nem tudom, hogy az a régi lakáscím, amely noteszemben megtalálható, vajon érvényes-e még, viszont talán valamelyik le- 8 Margócsy József: Czine Mihály könyve Móricz Zsigmondról. Kelet-Magyarország, 18. évf., 284. sz., dec. 3., 6. p

15 vél csak elér hamar, s így hamar tudsz válaszolni, mert a helyi berkek velem együtt szeretnének Veled találkozni. Előbb ugyan maszekban köszönöm meg kedves leveledet, amely nem akarok most visszaudvariaskodni nagyon jól esett Szóval: Sipkay Barna 9 hívott fel az imént, hogy most ki akarván használni a színház uborkaszezonját, hirtelen meg akarják szervezni a szabolcsi írók estjét. Mindenki tudja azonban, hogy ezek a szabolcsi nevek még nem eléggé vonzók, tehát kellene olyan név is, amelyikre a közönség bejön. Én ezt most nagyon durván írom le, de azért, mert nem szeretem a köntörfalazást. Viszont közben azért mégiscsak meghallgatja a helyi írókat is Nyíregyháza. Mert a kisebb falvakban már nagyon szépen el-eljönnek a megyei írók estjére is (legfeljebb Hodászon nem, mert ott el vannak kényeztetve!!!), de Nyíregyháza más hely. Ezen az előreláthatólag január 21-én vagy 22-én rendezendő esten Te tartanál egy előadást Irodalmunk helyzetéről és meghívjuk még Váci Miskát, aki egyet s mást elolvasgatna. Ti lennétek tehát a plakát, amely behívná a népet. Sipkayék vállalják a költségeidet, valami nyomorúságos tiszteletdíjat is fizetnének. Az én szerepem az lett, hogy megkérjelek, MISZERINT légy szíves fordulópostával válaszolni, megadva a további pontos címet, telefonszámot stb., ahová a továbbiakban írunk, hogy ezt az előadást elvállalod, s hogy nincs semmi akadálya annak, hogy jöjj. Esetleg telefonon beszéld meg Váci Miskával (otthon: , az Új Írásban: ), hogy melyik nap jobb Nektek én a hétfőt javasolom inkább s akkor esetleg együttesen válaszoljatok de nagyon gyorsan. Ne haragudj, hogy ilyen sebtiben megy ez a szervezés. De szeretnék én is segíteni ezeknek az embereknek, hogy egy kicsit önbizalomra keltebben mozoghassanak, mert van közöttük tehetség, ha egy kicsit provinciálisak is vagyunk olykor-olykor: ők is, én is, stb. Várva tehát válaszotokat Nyh. Selyem u. 6., Telef: lakáson: 30-59; a szerkesztőség 16-70; a TIT stb. 10 Sok szeretettel üdvözöllek, jó és eredményes új esztendei kívánságokkal Nyh., I. 9. Czine Mihály földinknek Miskám! 6. Elnézésedet ezért a brosúráért, amelyben betyárkodásra adtam fejemet. NB. azért választottam éppen ezt, hogy az a bizonyos feltételezett olvasó ne csak kizárólag szinte hibátlan remekművek elemzéseit kapja, hanem érezzen egy kis biztatást arra, hogy böngészve a sorok között, lapozgatás közben felbátorodjék arra, hogy maga is formál- 9 Sipkay Barna ( ) író, újságíró, a Kelet-Magyarország napilap szerkesztője. 10 Czine vállalta a szereplést. Lásd (-os): Kelet felől. A megyei irodalom seregszemléje a nyíregyházi színházban. Kelet-Magyarország, 19. évf., 19. sz., jan. 24., 4. p. jon véleményt, mégha nem is a legkedvezőbbet egy egyébként fémjelzett író művéről. Az irodalomtörténeti hinterland és apparátus is ezért maradt el ebben az esetben. Megkérlek továbbá arra, hogy ha csak egyetlen mód és lehetőség nyílik rá lehetőleg válaszolj már Sipkaynak valamit, mert nagyon várja véleményedet, illetve valamilyen értesítést arról, hogy mit, miket és hogyan léptél ügyében, miként sáfárkodtál a Nálad levő papírkáival. Szeretettel várunk vasárnap; de esetleg addig is írhatnál Neki, vagy itt kerítenél alkalmat a vele való szólásra. Előre is kösz. Üdv az olvasónak és kedves kisded Családjának Nyh., március 6. Kedves Miska! 7. A Kelet-Magyarország Szerkesztősége nevében kérlek meg arra, hogy eressz meg egy sornyi megemlékezést Móriczról, a szeptember 2-i szám számára ami azt jelenti, hogy írásod augusztus 27-éig, legkésőbb, érkezzen meg a Benczúr Gyula tér 21. sz. alá (Sipkay v. Gál Béla nevére címezve a borítékot). Remélem, hogy nem lesz semmi akadálya ennek, mert hiszen utazni sem kell hozzá. Megjegyzem, hogy ebben a lapban lesz benne a szakolyi emlékezés feldolgozása és Orosz Kálmán bácsi 1929-re való emlékezése, + egy kép. Más. A Hazafias Népfrontot felingereltem, s ők már el is intézték, hogy teljes csendben, minden csinnbumm nélkül áthelyezik a Móricz-emléktáblát a milotai faluvégén levő családi házra. Épp másnap jött meg az Új Írás, amelyben a herebáró írt egy eléggé semmilyen cikket. Nem is izgatna: ez lényegében a szerkesztőség problémája, de Cseres megfordítja a Móricz Virág tételét. MV. azt írta nekem 57-ben, hogy ő a ludas abban, hogy a kisházra került az emléktábla, mert az a kisház jobban megfelel M. egyéniségének. Cseres viszont azt mondja, hogy fordítva: M. tudva vagy tudatlan azért ünnepelt a milotai végen levő házban, mert az jobban megfelelt az ünneplők egyéniségének. Most aztán már egy kissé azt hiszem, hogy túl van licitálva ez a parti. Mégis megkérdem, mert most már csak erről van szó, hogy Neked mi a véleményed, ideszámítva és leszámítva mindent, s ha lehet ezt sürgősen írjad is meg, mert rövidesen hozzáfognának a kőműves munkához. Mégmásabb. A nyíregyházi Ped. Főiskola, ahova kerültem, könyvtárgondokkal küszködik. Nem tudsz-e olyan maszek könyvtárt, gyűjteményt, amely szépirodalmi és irod. tört. anyagával alapja lehetne a tanszéki könyvtárnak (esetleg más szakból) is, mert ilyenre külön ad pénzt a minisztérium. Esetleg más milyen forrást tudsz? Esetleg az Intézet könyvtára v. az Eötvös Kvt. nem rendelkezik-e olyan duplumokkal, amelyeket átadhatna? Kérlek, hogy mindenképp válaszolj, hogy nyugton lehessünk minden felől minél előbb. Jó nyarat stb. Sok üdvözlettel, köszönettel Nyh., aug

16 8. 9. Kedves Miska! Június utolsó keddjén Bpesten voltam, s agyba-főbe kerestelek, de sehol sem tudtalak elérni. Itthon azzal várt H[ársfalvi] Péter,11 hogy Te viszont itt hajkurásztál engem. Azóta már tudod, hogy keresésednek nem lett sok eredménye. Sajnálom; pártfogoltad bizony kevés ponttal indult, itt sem szerzett túl sokat, így aztán nem lehetett semmit sem tenni. Ismered a jelenlegi felvételi rendszert, közepes érettségivel a legnagyobb csodák közé tartozik a felvétel; nem tehettünk semmit. Nem mosakodásként mondom el, de hozzátartozik a dologhoz, hiszen érdekelt voltál az ügyben. Amiért én kerestelek, az már egy régebben aktuális kérdés, de csak most ért meg. Nekem nincs semmilyen tudományos minősítésem s ez nem is hiányzott eddig. A főiskolára kerülve azonban már kénytelen vagyok valamit csinálni. Ebben szerettem volna segítségedet kérni. Ezt szerettem volna személyesen megbeszélni. A téma Móricz körül lenne, a drámák területe. Valami olyanra gondoltam, hogy M. drámai szerkesztésmódja és M. drámái lennének a vizsgálat tárgyai. T.i. M. prózája igen drámai, de drámái nem túl jók. Itt bizonyos elméleti és irodalomtörténeti vizsgálat végzése lenne kívánatos (az eredeti drámák, az átírások kérdései stb.). Nemigen tudom, hogy ilyennel foglalkozik valaki. Tehát ilyesfajta tájékoztatást várnék Tőled, s hogy egyáltalában hogyan vélekedsz a dologról. Más kérdés az, hogy egyáltalában meg tudom-e majd csinálni, de látod-e valami értelmét ennek a próbálkozásnak. Egyidejűleg Király Pistának 12 is írtam egy levelet; tőle azt kérdeztem, hogy számíthatnék-e rá mint vezetőtanárra (t.i. olyan tájékoztatást kaptam az akadémián, h. ilyesfélére szükség van az újabb szabályozás után is). Persze, valami olyan távolabbi gondolatom is van, hogy Téged kérnélek opponensnek ha ez egyáltalában kérés dolga, de mindenképpen szeretnék Tőled várni tanácsokat ebben az ügyben. Most befejezem azokat a terheket, amelyeket még régebbi életemben vettem magamra (Jókai kritikai kiadás, tankönyvi ügyek stb.), s remélem, hogy a tél végén már intenzívebben foglalkozhatnék az üggyel, s két-három év alighanem lehetőséget adna a dolgozat elkészítésére (a minőségi kérdés most még más lapra tartozik). Kérem tehát szíves támogatásodat, s remélem, hamarosan adhatsz is valamilyen tájékoztatást. Köszönettel, meleg üdvözlettel Nyíregyháza, július 26. (Margócsy József) Kedves Jóska, engedelmet a késői válaszért. Az előadást örömmel vállalom, ha akarod. Az egri szökésem kényszerű volt: egyik barátom csalt el, h. félórácskára látogassuk meg az Édesanyját, a szomszédfaluban. A Szomszédfalu sokadik falu volt, s igen jó bor volt benne; másnap délig ott maradtunk. Ugyanis a soffőr nem vállalta a vezetést. Máskor okosabb leszek. Üdvözöl Czine Miska [Bp., XI. 13. ] József Úr, Professzor, 10. Nagy Levél Írója Hazánknak, indulék bizony én Nyíregyházára, ha eljön az ideje. Szállást is kérnék [ ] Addig tartson az Egek Ura jó reménységben, különös tekintettel névnapodra. S azután is, míg csak kedved tartja. Akkor pedig örök életű lészel. Ámen. Cz. Miska [Bp., III. 19.] Kedves Miska, 11. már Szegeden szerettem volna most következő kérdésemet elmondani, de a remélt találkozás elmaradt. Az elnöki bejelentésből tudtam meg a nehéz okot, de csak tegnapelőtt tudtam meg, hogy végülis szomorú valóság lett az aggódásból, Édesanyád meg is halt. Ha most azt írom ide, hogy fogadd őszinte részvétünket, akkor ez frázisnak fogható fel, pedig ez valóban így van: a mi édesanyáink évesek múltak, s bizony így, sátorosünnep közeltekor, mindig arra gondolunk, vajon hányszor, meddig ünnepelhetünk még együtt a karácsonyfa alatt. S ha most aggódó bizonytalanság van bennünk, milyen szomorú és sivár lehet a komor bizonyosság. Hát ezért gondolunk mi Rád most különös szeretettel és részvéttel. Ne haragudj, hogy mégis ideírom kérdésemet. Nemrég elküldtem Neked igénytelen filoszcikkemet Móricz vajdasági fogadtatásáról. Most szeretném folytatni. De az dec-i Kelet Népe-számmal kapcsolatban kellene érintkeznem Csibével. 14 Lennél 11 Hársfalvi Péter ( ) történész, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola Történelem tanszékének vezetője. 12 Király István ( ) irodalomtörténész, akadémikus. 13 Nem elírás: Margócsy József édesanyja és nagynénje. 14 Csibe, Littkey Erzsébet, Móricz Zsigmond fogadott lánya

17 szíves megírni használt nevét, címét, hogy megírhassam neki kérdéseimet. Bizonyára nem okoz nehézséget Neked ez. Előre is köszönöm kedvességedet. Ismételten elmondom, hogy nagy szeretettel és részvéttel gondolunk Rád, Rátok. Meleg baráti üdvözlettel Nyíregyháza, november 23. Margócsy József Kedves Jóska, 12. a. nagyon okosat és szépet írtál a megye irodalmi emlékeiről és a kapcsolatos feladatról. Miért a TIT-nek adtad? Fontosabb, s ismertebb folyóiratban kellett volna inkább közzétenned. S biztatnálak is: jegyzettel, apparátussal jelentesd meg az ItK-ban 15 is. A Csibe-ügyben nem tudok még mindig, ill. még most sem lakcímmel szolgálni. Engem Vezér Erzsi 16 vitt el hozzá egyszer, több évvel ezelőtt. Akkor a Belgrád rakpart közelében lakott. Lehet, hogy most is ott van a lakása, de a pontos címre nem emlékszem, és Vezér Erzsivel mostanában nem sikerült beszélgetni. Ha meg tudom, azonnal megírom. Kellemes szórakozást a kollokviumokon, s egyéb jókat kívánok Czine Miska [Bp., I. 13. ] József, 12. b. Vezér Erzsit kerestem. Emlékezete szerint Belgrád rakpart 18. a Csibe lakása, de nem biztos benne. A házat ismeri, meg fogja nézni és szól. Addig nem igen kellene írnod Csibének, Erzsi szerint rossz lelki állapotban van. A pontos címet, ha Erzsi megmondja, megírom. Szia M [Bp., I. 13.] Kedves Miska, 12. c. mindkét leveledet megkaptam, nagyon köszönöm. Csibének márcsak azért sem írok egyelőre, mert nem tudom, hogy milyen név alatt tartózkodik ő most a világűrben. Tehát, ha végleges címét megírod majd, akkor írjad meg a jelenleg használatos polgári nevét is, amely név alatt ott, ahol lakik. Előre is köszönöm. (T.i. a múltkoriban küldtem Neked egy Évkönyvet, s abban van egy lapos filoszcikk, amelyik afféle beszámoló volt az újvidéki hónap ösztöndíjas idejéről. 17 Ennek folytatása lenne most a következő rész, a Móricz-levelek publikálása. Mivel a levelekben M. hivatkozik Csibére is, ezért szeretném megkérni, megkérdezni őt is. Egyébként a következő Szemle-számban valószínűleg fog jönni néhány Móricz-levél; a múltkoriakról, amelyeket Csorba Sanyi 18 publikált, nyilván tudsz. Most készíti elő Katona Béla, 19 négyet, a Szabó Lőrinc kutatásaival kapcsolatban bukkant rá; kettőt pedig majd Molnár Mátyás 20 fog előszedni, amelyeket a jánkmajtisi Ilkától szerzett. Persze, ezek kb. május-június előtt nem fognak megjelenni.) Köszönöm azokat a kedves szavakat, amelyeket a megyei irodalommal kapcsolatban írtál. Nagyrabecsült közös barátunk, Pataky 21 is írta, hogy elolvastad, és egy két megjegyzésed volt. Ezeket a kéziratban igyekeztem tisztábba tenni; persze még nem láttam írásbeli kritikádat, pedig nagyon örülnék neki. Kedves, hogy felhívod a figyelmemet az ItK-ra, de ott ilyesfajta cikkel nemigen foglalkoznak. Én ezt a gyűjtést többnyire csak itthoni gerjesztőnek szántam; épp akkor tartottam belőle előadást a megyei idegenvezetői tanfolyamon, amikor itt járt Pataky. Ő azonnal mondta, hogy írjam meg neki. Kicsit elszégyelltem magam, mert hiszen Te tudod a véleményemet Patakyról, most pedig oly nagy lendülettel ragaszkodott a megíráshoz és a kiadáshoz, hogy csuda. Pedig igazán nem érdemesítettem magamat erre a megtisztelésre nála. Mindegy. Volt valaki, aki megjelenteti, s remélem, most már jönni is fog, talán lesz ember, aki elolvassa, hátha 3-4 ember tüzet fog tőle, esetleg a mi megyénkben vagy másutt. Akkor már nem volt hiába. No, meg aztán a mostani hézagokat majd kitölti más. Hát így vagyunk. Nagyon örülnék, ha láthatnálak errejártadban. Most indulunk a Vincze Lajos kiállítására, tavaly a baráti találkozón talán láttátok egymást. Rendes szivar. Szervusz. Nyh., jan. 15. M. József U. i. most jut eszembe, hogy nemrég olvastam egy leveledet, amelyet egy közös ismerősünk bennfelejtett abban a dolgozatában, amelyet nekem is megmutatott. A pusztadobosi Asztalos Jánosról van szó. 15 Irodalomtörténeti Közlemények. 16 Vezér Erzsébet ( ) irodalomtörténész. 17 Margócsy József: Móricz Zsigmond a Vajdaságban. In: Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis. Szerk. Bachát László. Nyíregyháza, Csorba Sándor (1934 ) irodalomtörténész, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára. 19 Katona Béla ( ) irodalomtörténész, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára. 20 Molnár Mátyás ( ), a vajai Vay Ádám Múzeum alapítója és vezetője. 21 Pataki Ferenc (1928 ) szociálpszichológus

18 Igen szép dolgozatot irt, én is írtam neki róla. Nemigen értem, hogy Egerben miért nem kapott a dolgozatról részletes bírálatot, jóllehet ez előírás és követelmény minden szakdolgozattal szemben (illetve a bírálattal szemben). Nálunk is mindenki megkapja egy példányban a szaktanári véleményt az államvizsgai megbeszélés alkalmával. És ez így is a helyes. De hogy szó nélkül, csak úgy, ha jól emlékszem, közepest adjanak egy ilyen írásra, az már nyilván azt jelenti, hogy a dolgozatot el sem olvasták, csak osztályozták. Pedig én nem ismerem az egri igényeket és normákat de nagyon kevés az ilyen szakdolgozat, amelynek írója értelmesen és összefüggéseiben foglalkozna egy-egy íróval. Nekem még az jutott eszembe, hogy nem ártott volna foglalkoznia a paraszti jövendővel; igen-igen érdemes lenne ezt a könyvet ma, higgadtabban átolvasgatni, hátha ma másképpen vélekedhetnénk róla, mint annak idején a Fórumban Erdei Ferenc. Sajnos, nekem nincs meg ez a könyv. Annak idején elmulasztottam megvenni s azóta nem is láttam. Biztatgattam ezt az Asztalost a múltkor, Pusztadoboson is, járási nyilvánosság előtt az írásra. Nem tudom, mint vélekedik. Talán, hogy most már nem kell vizsgára készülgetnie, talán inkább. Egyébként én alig beszélgettem vele régebben, csak most az ősszel, de akkor maszekben alig, s nemrég, amikor behozta elolvasásra a szakdolgozatát. Még és már csak ennyit akartam mondani. 13. a. Czine Miskát idézi ez a levél, hívja tetemre, uram, Uram, URRAM, legyen szíves küldje már el azt a bizonyos bevezetőt ehhez a felszabadulási kötethez, 22 mert 15-én le kell adnunk a kötetet, különben nem vállalja a nyomda. Ne hagyjál már benne bennünket a -ban. Előre is köszönjük hozzánk való hajlandóságodat, minden szempontból. Postacím nem változott: Gulyás Emilné dr. Nyh., Megyei Tanács vagy nekem, Selyem u. 6., avagy Vasvári Pál u. 16., avagy Sóstói út 30. (NB nagyon sajnálom, hogy legutóbb ittjártadkor nem találkozhattunk; Zsolt 23 nem árulta el, hogy jössz, máshonnan nem hallottam.) Kézcsók, üdvözlet s a többi. Nyh., október 6. M. József Kedves Jóska, 13. b. végre megvolnék. Lehet, hogy hasznavehetetlen ez a pár oldal, mert nem ilyen jellegű szövegre gondoltatok. 24 Most már mindegy; ha elmarad, nem fog hiányozni. Szép őszt, változatlanul jó kedvet és más jókat kívánok Miska [Bp., okt.] Kedves József, a szedés hibátlan. Sokáig élj! [Bp., márc. 17.] Kedves Miska! 13. c. 14. Üdv: Czine Miska Megörültem az újságban olvasott hírnek és a másnap kapott meghívónak a pénteki szeánsszal kapcsolatban. 25 Amikor szívből gratulálok a Parnasszus felé vezető úton sikerrel veendő akadályfutás eredményeihez, két szomorúságom azért csak van ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy az opponensek között szerepel Mód Aladár, aki sajnos akkorra már földbe került. Őszintén nagyon sajnálom elmúlását, mert személyesen is, szakmailag is, emberileg is azok közé tartozott, akiket őszintén tiszteltem és becsültem fenntartás nélkül. Márpedig ezeknek a száma nem túlságosan nagy. A másik szakmai szívemet búsítja inkább, hogy tudniillik nem Móricz köteted folytatásáról van szó, hanem általánosabb témában disszertáltál. No, persze ami késik, nem múlik, s remélhetőleg az abortusz-törvény a Te monográfiádra, illetve annak folytatására nem vonatkozik. 22 Szabolcs-Szatmár huszonöt éve. Szerk. Cservenyák László, Margócsy József. Nyíregyháza, Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat. 23 Bory Zsolt ( ) könyvtáros, költő. 24 Czine Mihály: Bevezető. In: Szabolcs-Szatmár huszonöt éve. Szerk. Cservenyák László, Margócsy József. Nyíregyháza, Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat, p. 25 A meghívó Czine Mihály akadémiai doktori értekezésének vitájára szólt, november 30-ára

19 Ismételten szeretettel gratulálok. Sajnos kedd, szerda, csütörtökön Budapesten kell lennem. Bodnár Gyurkánál 26 le kellett mondanom a hétfői bizottsági ülést, Nálad meg ezt a péntekit. De hiába, úgy vagyok, mint Svarc bácsi a nászéjszakán: Valakinek néha a boltban is kell lenni. Ölellek Nyíregyháza, november 26. M. József Kedves Miska! 15. a. Véletlenül került hozzám ez a néhány Móricz-levél. Került hozzá egy jó csomó zöldség, saláta, kevesebb olajbogyó és kaviár, de mit tegyünk: szegény ember vízzel főz. A titokzatos című Csengeri Krónika nem más, mint egy helytörténeti cikkgyűjtemény Molnár Jóska bátyánk tiszteletére, aki de genere csengeri, egyébként, azt hiszem, nem kell bemutatni. Más baj nincs. Kézcsókkal, meleg üdvözlettel Nyíregyháza, augusztus 23. M. József Kedves Család, Amire már nem jöhetett válasz megkaptam a közösen kiadott gyászjelentést; köszönöm, hogy megosztják velem gyászukat. A temetésen nem áll módomban részt venni, ezért írom ezeket a sorokat. Már a negyvenes évek közepén, egy másik nyíregyházi középiskola tanáraként is hallottam Miskáról, később aztán meglehetősen gyakran volt találkozási alkalmunk. Őszinte csodálattal figyelhettem fel igen gyors karrierjére: kezdve a Rokonokhoz írt bevezető tanulmányán a Magyar Klasszikusok sorozatban és bátor vitáira idősebb írókkal, filozopterekkel, majd mind gyakrabban egészen egyéni, remek előadásaira szűkebb és tágabb környezetben egyaránt. Nemigen felejtem el kandidátusi vitáját, amikor a csipkelődő, kellemetlenkedő Bókának 27 oly elegánsan válaszolt Nem folytatom, nemigen kell nekem most tanúsítani a Család előtt, hogy mennyire becsültem, megszerettem Miskát. Elhihetik, hogy őszinte részvéttel viseltetem fájdalmuk, gyászuk iránt. Kézcsókkal, tisztelettel, barátsággal Nyíregyháza, február 4. Margócsy József 15. b. Kedves Fő-fő Tanár Úr, Kedves Jóska, köszönöm a különlenyomatot a Csengeri krónikából. Csak tudnám, honnan veszed az időt, hogy még egy tisztelendő asszony írásos dolgaira is jut belőle. Nem mondanád meg nekem is a receptet? Csakugyan nagyon sokat dolgozol, s még a Móricz-filológiának is érdemes adatokat juttatsz. Igazán megírhatnád összefoglalóan is: Móricz Zsigmond Szatmárban, Szabolcsban. Örülök, hogy a kishúgom Hozzátok kerülhet. Nagyon kedves, rendes ember; érdemes segíteni. S engemet is segélj meg, jó Uram, még Móricz-írásokkal is. S éltessenek az egek is, Ámen. Szeretettel Miska (Czine) [Bp., aug./szept.] Szécsi Margit, Nagy László, Czine Mihály és Tokár Géza 26 Bodnár György ( ) irodalomtörténész. 27 Bóka László ( ) irodalomtörténész, akadémikus

20 Kovács Tiborné Képek az ünnepségről* 1 A hatvan éves Czine Mihály köszöntése Nyíregyházán Részlet A Bessenyei Társaság 20 éves története ( ) című könyvből A Társasági Fórum március 30-i összejövetelén Czine Mihályt, a Nyírmeggyeshez és Hodászhoz kötődő, s a megyével a nyíregyházi fiútanítóképzőben töltött diákévek múltán is szoros kapcsolatot tartó irodalomtörténészt, egyetemi tanárt köszöntötték 60. születésnapja alkalmából. A megyei könyvtár Köszöntő és bibliográfia címmel jubileumi kötetet jelentetett meg Kovács Tiborné szerkesztésében. A kiadvány a barátok, Király István, Margócsy József, Sárdi Béla és Görömbei András köszöntő írásait és a közel négy évtizedes munkásságát feltáró bibliográfiát tartalmazta a szerkesztő összeállításában. A könyvet a megyei könyvtár nevében Kovács Tibor nyújtotta át, köszöntve az ünnepeltet és a termet zsúfolásig megtöltő ünneplőket, köztük Czine Mihály családját, rokonait, barátait (Kósa Ferencet, Szervátiusz Tibort, Görömbei Andrást, Ratkó Józsefet, Márkus Bélát, Cs. Nagy Ibolyát, Imre Lászlót), az egykori osztálytársakat (Bartha Dénest, Dani Endrét, Lakatos Lászlót, Molnár Ferencet) és a kulturális közélet jelenlévő képviselőit. A köszöntést Margócsy József irányításával baráti hangulatú beszélgetés követte a Nép és irodalom című, válogatott írásait tartalmazó kötetekről. Az addigi gazdag munkásságának keresztmetszetét adó csaknem ezer oldal Karádi Zsolt szép és találó megfogalmazása szerint nem pusztán egy lélek története, nemcsak egy sajátos, már kezdettől fogva karakteres tudósarc rajza, hanem a dolgozatokban, esszékben, köszöntőkben, nekrológokban megalkuvást nem ismerő, erkölcsében rendíthetetlen, a népszolgálat eszméjétől áthatott, az írott, s a kimondott szó becsületét teljes lélekkel vállaló humanista portréja bontakozik ki. Az ünneplés a főiskolán, a Bessenyei Társaság által szervezett első társas vacsorán folytatódott, ahol Bánszki István, Czine Mihály és Kósa Ferenc mondott pohárköszöntőt. E nap délutánján vette át Czine Mihály a megye legmagasabb elismerését kifejező Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Alkotó Díja kitüntetést. Czine Mihály és Margócsy József A kép jobb sarkában: Czine Mihály és Margócsy József. A hallgatóság soraiban: Ratkó József, Kovács Tibor, Kovács Tiborné, Szervátiusz Tibor, Kósa Ferenc, Antal Miklós, Görömbei Andrásné, Görömbei András és Katona Béla. * 1 A képek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Archívumából származnak

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

és rajban megérkezni Emlékkönyv dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, író, kritikus, tanár 85. születésnapja alkalmából

és rajban megérkezni Emlékkönyv dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, író, kritikus, tanár 85. születésnapja alkalmából és rajban megérkezni Emlékkönyv dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, író, kritikus, tanár 85. születésnapja alkalmából Budapest, 2013, Kairosz Kiadó Nemzedékem már hírből is alig ismerte Kiss Ferencet. Legfeljebb

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

POMOGÁTS BÉLA Trianon a történelemben és a magyar irodalomban

POMOGÁTS BÉLA Trianon a történelemben és a magyar irodalomban POMOGÁTS BÉLA Trianon a történelemben és a magyar irodalomban A trianoni döntések Mindazt, ami az első világháború után Magyarországgal történt, alig tudta feldolgozni a nemzet emlékezete. Az 1920. június

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék Modern magyar irodalom II. BBNMI01200 Irodalomjegyzék 1. Nemzeti és szociális inspiráció a késő modernitás második felében, az 1920-1960 közötti korszak magyar irodalmában. A határokon innen és a határokon

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Fodor András halálára

Fodor András halálára PERSZONÁLIA Fodor András halálára Az Országos Széchényi Könyvtár nevében búcsúzom Fodor Andrástól, a költőtől, írótól, művésztől - és Fodor Andrástól, a könyvtárostól, kedves kollégánktól. Az egykori Eötvös

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László Lovagiatlan ügyek (Részlet) (Részlet) 2 0 1 0 Kelecsényi László A kézirat szerkesztésében Székely Sz. Magdolna működött közre. Borító: Kelecsényi

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szoborkert települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Langó Csaba 2. A javaslatot benyújtó személy,

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

BBNMIO27OO; BMIK-193/A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM. Tétel- és irodalomjegyzék

BBNMIO27OO; BMIK-193/A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM. Tétel- és irodalomjegyzék BBNMIO27OO; BMIK-193/A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM Tétel- és irodalomjegyzék 1. Nemzeti- és regionális irodalmak a 19-20. század fordulóján. Kényszer-régiók a magyar irodalomban az I. világháború után:

Részletesebben

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget 2008 / Tavasz F o g a d ó a K a r n a g y o k h o z Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget Ki ne ismerné Erdôs Jenôt, a népmûvelô pedagógust, karnagyot, a hangversenyélet

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

DEBRECENI NYÁRI EGYETEM

DEBRECENI NYÁRI EGYETEM DEBRECENI NYÁRI EGYETEM Az anyanyelvi kultúra megőrzése idegennyelvi környezetben Grundtvig felnőtt tanulói műhely 2010. OKTÓBER 14 24. Október 14. csütörtök 12.00-14.00 Ebéd (Cívis Étterem) 14.00-16.00

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA Kedves Felvételizőnk! Örömmel fogadtuk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola osztatlan tanári szakára beadott jelentkezését.

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m Szegedi Sürgősségi Napok Rendezvényismertető prospektus w w w. m e n t o o v. c o m SZEGEDI SÜRGŐSSÉGI NAPOK RENDEZVÉNYISMERTETŐ PROSPEKTUS Készült A Szegedi Sürgősségi Napok Szervezői Bizottság megbízásából

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába!

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! Az Apple tehetségekre épül, olyan tehetségekre, akik, azt hiszem, képesek jó hardvert tervezni, erősek az ipari

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA SZABADKA MAGYARKANIZSA ZENTA ZOMBOR ÚJVIDÉK 2015. OKTÓBER 12 21. SZABADKA OKTÓBER 12., LIFKA SÁNDOR ART MOZI 12.00 óra LIFKA SÁNDOR MELLSZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA 19.00 óra

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben