Helyi Esélyegyenlőségi Program. Várdomb Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Várdomb Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Jogszabályi háttér... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Várdomb község Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb meg valósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladatmeghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy Várdomb településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések, és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Jogszabályi háttér 3

4 Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Várdomb község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Várdomb községet német telepesek alapították az 1750-es évek elején a török időkben elnéptelenedett területen. A falu a szekszárdi kistérség része, Szekszárd és Bátaszék között, a mai 56-os út mentén található. A településszerkezet mai formája, a jellegzetes szalagtelkes egyutcás falukép, feltehetően már a betelepüléskor kialakult. Reprezentatív közösségi épületei és terei, a templom, a parókia és az iskola együttese már nem sokkal ezt követően, az 1770-es években elnyerték ma is látható formájukat. Az 1900-as évek elején a falu lakossága megközelítette a 900 főt, a házak száma sem volt lényegesen kevesebb, mint most. Várdomb az 1280 lakosú dél dunántúli kisközség a Mecsek hegység lankás, dombokká szelídült keleti vége és a Duna egykori árterület, a Sárköz közötti határvidéken fekszik. A feljegyzések szerint Várdomb község a nevét feltehetően a falu közepén, levő dombon, a római korban épült erődítményről kapta. Ezt a helyet a római korban Ad Statuas néven említik. Az erődítmény Szekszárd (az akkori Alisca) városát védte az Eszéket Budapesttel (Aqvincum) összekötő hadiúton. A népvándorlás hullámai először a IV. században vonultak át a községen, a kalandozások után Koppányé, majd a pogánylázadás leverése után a királyoké lett ez a terület. A török hódoltság utáni időszakban IV. Károly király által elindított betelepítési hullám Várdombra is hatással volt. Ekkor érkeztek a környékre a németsváb családok. A szájhagyomány generációkon át úgy őrizte, hogy tizenkét Schwarzwald környékéről érkezett család alapította a falut. A Vendel kultusz is a német telepesek megjelenéséhez köthető, amikor az új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyájakkal váltották fel a korábbi magyar juhfajtákat. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 A község címere az 1785-be és 1819-ben keltezett törvényszéki iratok alapján készült el. A címerben az ősi motívumok találhatók meg: a pajzs közepén látható szőlőfürt és a fürt alatt található aranyszínű kacorkés a szőlészkedésre utal, az emberek, és a szőlészet évszázadokon átívelő kapcsolatát szimbolizálja. A címer alapszíne kék, a középső sáv vörös színű. A címer körülfogó levélminta, a Várdomb felirt és valamennyi motívum színe arany. Várdomb kis község Tolna megyében. Tolna megye délkeleti részén, a Sárköz nyugati határánál, a Sárköz és a Szekszárdi- dombság találkozásánál található a Budapestről Mohácsra vezető 56-os számú út mentén, az M6 autópályától 6 km-re. Északi szomszédságában kb. 14 km-re, van Szekszárd, a megyeszékhely. Délre, valamivel közelebb, Bátaszék városa, keleten közvetlen közelben Sárpilis és Decs. E terület a megye legsűrűbben lakott részéhez tartozik. A környék páratlanul szép természeti tájait (Gemenc, Mórágyi-rög, Sötétvölgy stb.) leginkább túrák, és kirándulások során ismerheti meg az ide látogató. ( Forrás: adatokból)) A település demográfiai helyzete Várdomb népességszámának alakulása ( ) (Forrás:TeIR,KSH-TSTAR) A falu lakónépesség száma decemberében 1146 fő. A fenti táblázatból megállapítható, hogy évtől évig folyamatosan csökkent a lakónépesség száma a településen. A évi népszámlálási adatok szerint a lakosság mindösszesen 16,6%-a (189 fő) tartozott valamilyen nemzetiséghez: ebből német 179 fő (15,7%), román 4 fő (0,4 %), egyéb 6 fő (0,5%). Várdomb település állandó népességének alakulása korcsoport szerint (2011. évben) 5

6 Állandó népesség - nők éves 5% 65 év feletti 20% 0-14 éves 12% éves 3% éves 60% Állandó népesség - férfiak éves 6% 65 év feletti 11% 0-14 éves 13% éves 4% éves 66% (Forrás: TeIR,KSH-TSTAR) Várdombon évben az állandó népesség száma 1244 fő volt. A nők és férfiak arányát jellemzi, a gyermekeknél (0-14 éves korcsoportban) a férfiak aránya 1%-al magasabb a nőknél, a korosztályban szintén 1 %-kal a férfiak aránya magasabb a nőknél, a korosztálynál 6 %-kal magasabb a férfiak száma. A éveseknél a férfiak aránya 1 %-kal meghaladja a nők arányszámát. A 65 év felett viszont a nők arányszáma 9 %-kal magasabb a férfiaknál. Fentiekből megállapítható, hogy településünkön a 65 év feletti nők meghaladják a férfiak számát, ami a férfiak korai halálozásával magyarázható. Ez egyezik az országos tendenciával. Öregedési index ( ) 6

7 Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% (Forrás:TeIR,KSH-TSTAR) Várdomb település népességére 2001-ben a fiatalos népességszerkezet a jellemző, mivel a 0-14 éves állandó lakosok száma 240 fő, míg a 65 év feletti állandó lakos száma 144 fő volt. Az időkorúaknál a vizsgált időszakban a növekedés 35 fő. Míg 2001-ben az időskorúak létszáma 144 fő volt, - a korcsoport a település össznépességének arányában 11,74% - addig 2012-ben 175 fő, - a korcsoport a település össznépességének arányában 15,27%. Ennek eredményeképp az öregedési index is jelentős mértékben növekedett a településen: 2012-ben 100 gyermekkorúra 117 időskorú lakos jutott. A falu népességének elöregedése következtében egyre inkább növekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. Születések és halálozások száma ( ) élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) ((Forrás:TeIR,KSH-TSTAR) Vándorlási egyenleg ( ) 7

8 állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg (Forrás:TeIR,KSH-TSTAR) A Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Várdomb településre is jellemző. Településünkön a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól. Az elvándorlás nem jelentős, lényegesen nem befolyásolja a népesség csökkenést. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében, ezért különös fontossággal bír a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja. Természetes szaporodás ( ) 0-2 természetes szaporodás (fő) (Forrás:TeIR,KSH-TSTAR) Értékeink, küldetésünk 8

9 Az önkormányzat egyik küldetése az ember és ember közötti különbségek felszámolása. Magunkénak valljuk azon alapvető emberi jogokat és normákat, amelyek szerint minden ember egyenlő származástól, fajtól, vallástól, nemtől vagy bármely más külső vagy örökölt tulajdonságtól függetlenül. Tevékenységünkkel sokat igyekszünk tenni a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásáért, különösen a mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élőket érintően. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Várdomb település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 9

10 Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ben a Képviselő-testület elfogadta a 6/2010. ( XII.1. ) szociális igazgatás és 10

11 szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk (8/2004.(IX.30.) Gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól szóló rendelet). Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Terve Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 8/2004 (IX. 30.) Gyermekvédelemi támogatás helyi szabályairól 6/2010 (XII. 1.) Szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról 11/2012.(IX. 14.) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról 14/2012 (XII. 01.) Helyi építési szabályozásáról 8/2008. (XI.20.) A közművelődésől Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal. Várdomb település Önkormányzata a korábbi években több jelentős összegű pályázati támogatást DMTA-NORVÉG, TIOP nyert a közoktatási intézményei akadálymentesítésére, infrastruktúra fejlesztésére júniusában átadásra került az ezer Ft összköltségvetésű DMTA- NORVÉG-2009/01-08 Közoktatási intézmény akadálymentesítése Várdombon című pályázat keretében megvalósult oktatási intézményünk teljes körű 11

12 akadálymentesítése. A pályázatból a mozgáskorlátozottak részére rámpák, lift, kapaszkodó korlátok, mozgáskorlátozott WC-k kerültek kialakításra. Látássérültek részére burkolati vezető és figyelmeztető sávok lettek kiépítve, tájékozódást segítő színezések és tájékoztató táblák készültek. Hallássérült személyek részére indukciós hurok lett kiépítve. Közoktatási informatikai infrastruktúra fejlesztésére pályázatot nyújtott be a település. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésének támogatására kiírt TIOP /1. A várdombi iskolák informatikai fejlesztése pályázaton ezer Ft-ot nyert az általános iskola. A pályázatnak köszönhetően minden második osztályterembe interaktív tábla lett elhelyezve. A projektet a Magyar Állam az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesítette. Ezek a pályázatok jól mutatják, hogy Várdomb település törekszik arra, hogy oktatási intézményei jól felszereltek, a mai kor igényeinek megfelelőek legyenek. A hazai és uniós pályázatok egyik feltétele lesz, hogy a település rendelkezzen helyi esélyegyenlőségi programmal. Várdomb település szeretné igénybe venni a hazai és uniós forrásokat, felújítani és akadálymentésíteni a Művelődési házat, az önkormányzati hivatalt, az óvodát, az orvosi és védőnői rendelőt, ezért az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján elfogadják az 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot, melyet a törvényi előírásoknak megfelelően felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása. Várdomb település a Dél-Dunántúli Régióban, a Szekszárd-tolnai Kistérségben található. A Szekszárd- Tolnai kistérség a Tolna megyei 5 kistérség egyike. Területén 26 település található. Ezen települések polgármesterei hozták létre 1999-ben a Kistérségi társulást. A Társulás ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött végén átalakult a szervezet és Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik ban 25 településből új néven alakult meg a Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, tagjai a társult települések polgármesterei. A társulás hatáskörébe a tanács több feladatot utalt: települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatait: 12

13 személyes gondoskodás körében tartozó ellátások szervezése és ellátása (szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások, gyermekjóléti alapellátások), egészségügyi alapellátás, területfejlesztési feladatok, közösségi buszok működtetése, belső ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése, közös építési szabályzatok és közös településrendezési tervek készítésének elősegítése, koordinálása, térség közigazgatási ügyintézésének korszerűsítése, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúsági feladatok térségi szintű koordinálása, szervezése, települési és térségi esélyegyenlőségi tervek elkészítése, esélyegyenlőségi program megvalósítása, esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése, bűnmegelőzési együttműködés, turizmusfejlesztés, idegenforgalom, térségi közművelődési tevékenységek koordinálása, térségi identitás erősítése, kulturális örökség megőrzése, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés feladatainak összehangolása, térségi foglalkoztatás-politika célok összehangolása. SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE (Forrás: 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. 13

14 A települési esélyegyenlőségi program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Várdomb Község Önkormányzata által szolgáltatott adatok, a településen tett személyes látogatások alkalmával gyűjtött anyagok és az elektronikus média Várdombbal foglakozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. Várdomb község Önkormányzata korábban nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és fogyatékkal, élőkkel kapcsolatban. Várdomb 1146 lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Várdombon a évi népszámlálás során senki sem vallotta magát romának. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet. 14

15 Tolna megyében a évben, a teljes munkaidőben, alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete számviteli nyilvántartások szerint forint volt, 5,8%- kal magasabb a évinél. A havi nettó átlagkereset forintot tett ki a családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül, ez 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 3,4%-os keresetemelkedést, a költségvetésben viszont 1,7%-os csökkenést regisztráltunk. A közszféra átlagkeresetét jelentősen visszafogta az alacsonyabb keresetű közfoglalkoztatottak létszámának bővülése. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem bruttó összege Tolna megyében forint volt, 4,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (étkezési térítés, munkába járással kapcsolatos költségtérítések, lakhatási támogatás, jubileumi jutalom) a munkajövedelem 7,2%-át tették ki, ami 1,4 százalékponttal elmaradt a évitől. Az egyéb munkajövedelem aránya az építőiparban (13,1%), az energiaiparban (12,0%) és a feldolgozóiparban (8,7%) volt a legjelentősebb. A Tolna megyei havi átlagkereset és munkajövedelem továbbra is elmaradt az országostól: a különbség a havi bruttó átlagkeresetnél , a munkajövedelemnél , a nettó átlagkeresetnél, pedig forint volt az országos átlag javára. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint december végén Tolna megyében álláskeresőt tartottak nyilván, létszámuk az országosnál jóval nagyobb mértékben, 6,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya (14,2%) a decemberit 0,8, a tárgyév végi országos rátát 1,4 százalékponttal meghaladva régión belül továbbra is megyénkben volt a legalacsonyabb, Baranyában 2,3, Somogyban 4,8 százalékponttal mértek magasabb értéket a tolnainál. A munkanélküliségi ráta a megye kirendeltségei közül a tamásiban volt a legmagasabb. Várdombon a munkaképes korú lakosságon belül a munkanélküliek aránya között folyamatosan emelkedik (5,75% -7,72%-ig) Korcsoportokat tekintve a évesek, a éveseket érinti a leginkább a munkanélküliség. Várdomb településen a tartós munkanélküliek (180 napnál régebben regisztrált) aránya 2008-ban a régióhoz képest 11%-kal, 2009-ben 17%-kal, míg 2010-re már csak 6 %-kal volt alacsonyabb. Ezek az arányok évben megváltoztak, a településen a regisztrált munkanélküliek ( 180 napnál régebben regisztrált ) aránya 6%-kal magasabb lett (55%)a Dél-dunántúli régióhoz képest ( 49%). Várdombon 2008-ban a pályakezdő álláskeresők aránya a éves korcsoportban 1,8%, megyei átlagtól (3,6 %) lényegesen 50%-kal alacsonyabb évben a településen 1,8% a pályakezdő álláskeresők száma a Tolna megyei 3,9%-kal szemben. A településen 2010-benlényegesen a duplájára emelkedett a pályakezdő munkanélküliek száma 3,7 %, ami megközelítette a megyei 4,1%-ot. 15

16 2011-ben településünkön az előző évhez képes mérséklődött a számuk ( 2,7 %), ám a megyei átlagtól (4,2%) lényegesen alacsonyabb volt. A településen és környékén a munkanélküliség hátterében a munkahelyhiány áll fenn. Egy-két személyes vállalkozás működik a településen, ami nagyon csekély a munkaerő-kínálat felszívására. A települési munkahelyhiány napi ingázásra ösztönzi a lakosságának egy részét. A évi KSH adatok alapján a településen az aktív korú munkavállalók mintegy 27%-a kényszerül napi ingázásra. A legnagyobb vonzerővel rendelkező város Szekszárd. A településről - lakóházaikat hátrahagyva - több család hagyta el az országot külföldi munkavállalás céljából. Számukról pontos adat nem áll rendelkezésre, mivel lakóhelyük változatlanul Várdomb. A vándorlási mutatók azonban azt nem jelzik, hogy ez milyen minőségi változást eredményez a munkaerőpiaci-kínálatban. Az elvándorlás lassú, de folyamatos emelkedést mutat között. év A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya ( ) nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,5% 43,3% 40,7% ,4% 37,5% 38,4% ,0% 38,6% 47,9% ,6% 54,3% 54,9% 2012 n.a n.a ######## ######## ######### (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya 16

17 ( ) 70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők 2012 férfiak összesen (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció IV. negyedévben Tolna megyében a éves népesség 54,2%-a, mintegy gazdaságilag aktív személy volt jelen a munkaerőpiacon. Közülük a foglalkoztatottak száma ( fő) 5,2%-kal bővült, a munkanélkülieké (7500 fő) ugyanakkor ötödével csökkent a évihez képest. A megyei foglalkoztatási arány (49,9%) továbbra is elmaradt az országostól (51,1%), bár a régión belül a legkedvezőbb volt. A 7,9%-os munkanélküliségi ráta amely az egy évvel korábbi IV. negyedévinél 2,3 százalékponttal kedvezőbb az ország egészére (10,7%) és a másik két dél-dunántúli megyére jellemzőnél is alacsonyabb volt, Baranyában 14,0, Somogyban 8,3%-os rátát mértek. A megyei székhelyű vállalkozásoknál és non-profit szervezeteknél, valamint a költségvetési intézményeknél az elmúlt év során átlagosan fő állt alkalmazásban, mintegy 2%-kal kevesebb, mint 2011-ben. (Országosan kevesebb, mint egy százalékkal mérséklődött az alkalmazotti létszám.) A munkavállalók 63%-át foglalkoztató versenyszférában közel főt alkalmaztak, 3%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ezen belül az alkalmazásban állók 72%-át képviselő fizikai munkakörben dolgozók száma kevésbé csökkent, mint a szellemi foglalkozásúaké. A költségvetés területén viszont gyakorlatilag stagnált (0,2%-kal mérséklődött) az összlétszám, ezen belül csökkent a fizikai munkakörben dolgozók száma, a szellemi foglalkozásúaké, pedig kismértékben bővült. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya ( ) 17

18 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 30 6,3% 54 5,8% ,2% 40 10,5% 73 8,7% ,9% 44 9,3% 71 7,6% ,1% 35 7,4% 71 7,7% n.a n.a n.a n.a ####### n.a ####### na. ####### (Forrás:TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Várdomb községben a gazdaságilag aktív éves népességnél megfigyelhető, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a 2009-ben 2,9%-kal megemelkedett az előző évhez képest, majd 1%-os csökkenés látható 2010-ben. A fenti táblázatból kitűnik, hogy között az álláskeresők között a férfiak aránya magasabb volt a nőknél, ami 2011-ben megváltozott álláskereső nők arányszáma közel 1%-kal magasabb. Várdomb településen az országos 10,7%-os és a megyei 7,9%-os munkanélküli rátához viszonyítva kedvezőbb csak 7,7%-os, valamint a szomszédos Baranya megyéhez (14%), és Somogy megyéhez (8,3%) is jónak mondható. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népességszáma nemenként ( ) 6 Pályakezdő álláskeresők száma nők 2013 férfiak (Forrás:TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 18