A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt. sz.: D.79 / 9 /2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Profi Bägger Kft. (2051 Biatorbágy, Tormásrét út 6., képviseli: Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Balogh László Csaba ügyvéd, 1027 Budapest, Frankel Leó út 9. I/6., továbbiakban: kérelmező) által a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (1081 Budapest, Alföldi u. 7., továbbiakban: ajánlatkérő) 2 db mobil zöldhulladék-nyesedék aprító berendezés és 2 db mobil dobrosta berendezés szállítása tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. (3) bekezdését, valamint a Kbt. 91. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a közbeszerzés 1. része tekintetében megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft (azaz hétszázhúszezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása december 8-án került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S szám alatt. A hirdetmény feladására december 3-án került sor. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: 2 db mobil zöldhulladék-nyesedék aprító berendezés és 2 db mobil dobrosta berendezés szállítása. A részekre történő ajánlattétel megengedett volt. A közbeszerzés részei: 1. Zöldhulladék-aprító szállítása 2. Dobrosta szállítása Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében az alábbi előírások kerültek rögzítésre: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M1) A Kbt. 67. (1) bekezdés a) pontja szerint, az elmúlt 3 évből ( ) az 1. részfeladat esetében mobil zöldhulladék-nyesedék aprító berendezés(ek), illetve a 2. részfeladat esetében mobil dobrosta berendezés(ek) szállítására vonatkozó, a Kbt. 68. (1) bekezdése szerint igazolt referencia. A referenciának tartalmaznia kell a szerződés tárgyát, a teljesítés idejét, a szerződést kötő másik fél megnevezését, a szállítás mennyiségét. M2) A leszállítandó célgépek karbantartására magyarországi kijelölt szerviz állomás megadása szükséges. A szerviznek gyári felhatalmazással kell rendelkeznie a jótállási ügyek intézésére és a gépek karbantartására, aminek igazolását az ajánlathoz csatolni kell. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i)

3 3 Alkalmatlan az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha: M1) nem rendelkezik az előző 3 évben (2007., 2008., 2009.) összesen. az 1. részfeladat esetében legalább 1 db mobil zöldhulladék-nyesedék aprító berendezés szállítására vonatkozó referenciával, a 2. részfeladat esetében legalább 1 db mobil dobrosta berendezés szállítására vonatkozó referenciával (együttes megfelelés, tekintettel a Kbt. 69. (6) és (8) bekezdésére). M2) nem rendelkezik valamennyi részfeladat esetében olyan magyarországi kijelölt szervizállomással, amelyik gyári felhatalmazással rendelkezik a jótállási ügyek intézésére és a gépek karbantartására (együttes megfelelés, tekintettel a Kbt. 69. (6) és (8) bekezdésére). Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg, melyhez részszempontokat és súlyszámokat rendelt. Részszempont Súlyszám 1. ajánlati ár vállalt jótállás időtartama a munkagépre 5 3. szállítási határidő a 2011 tavaszi szállítás esetében 2 A releváns eljárási határidők és időpontok a következők szerint kerültek meghatározásra: az ajánlattételi határidő január 17. napja, az eredményhirdetés tervezett napja február 2., a szerződéskötés időpontját február 14-re tűzte ki ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás szerint. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket, műszaki specifikációt, szerződéstervezetet, valamint a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az ajánlati feltételek Átadási (szállítási) feltételek között előírásra került egyebek mellett, hogy a célgépeket gyártó cégnek rendelkeznie kell a gyártásra vonatkozó ISO 9001:2008 minősítéssel. Ennek igazolását az ajánlathoz csatolni kell. A benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke-k837 cím alatt a fenti szövegezéssel megegyezően sorolta fel az ajánlatokkal együtt benyújtani szükséges dokumentumok között. Ajánlatkérő több alkalommal kiegészítő tájékoztatást adott az ajánlattevőknek.

4 4 Az ajánlattételi határidőre részajánlati körönként 2 ajánlat érkezett. A jogorvoslati kérelemmel támadott I. részre a kérelmező és a Városkert Kft. Kérelmező ajánlata az egyes részszempontok tekintetében: 1. ajánlati ár nettó EUR, 2. vállalt jótállás időtartama a munkagépre: 1300 üzemóra, 3. szállítási határidő a 2011 tavaszi szállítás esetében: május 30. A Városkert Kft. ajánlata az egyes részszempontok tekintetében: 1. ajánlati ár nettó EUR, 2. vállalt jótállás időtartama a munkagépre: 1500 üzemóra, 3. szállítási határidő a 2011 tavaszi szállítás esetében: április 15. A Városkert Kft. ajánlatának 81. oldalán került csatolásra a Willibald GmbH. német nyelvű nyilatkozata - a magyar nyelvű, egyszerű fordítás a 83. oldalon szerepelt - az alábbi tartalommal. Ezennel igazoljuk azt Önöknek, hogy cégünket a Legfelsőbb Közúti Közlekedési Hivatal engedéllyel rendelkező járműgyártóként ismeri el. Gépeink összeszerelési és gyártási folyamatának során a következő minőségellenőrzési koncepciót valósítjuk meg: - Az alkatrészeket és szerelési egységeket kizárólag ismert beszállítóktól szerezzük be, akik ugyanúgy betartják a megfelelő minőségellenőrzési rendszert és minősítve vannak a DIN EN ISO 9001 szerint. - Minden beszállított alkatrészt bevizsgálunk a minőségi követelményeinknek megfelelően. - A gépek összeszerelési folyamatai közben is ellenőrizzük a szerelési egységeket. - A gépek elkészülte után megtörténik a végleges átvétel, amely a következőket tartalmazza: - optikai átvizsgálás és tisztítás - minden hidraulikus alkotóelem teljes átvétele - motor átvétele - próbafutás tömítettségi vizsgálattal, funkciók vizsgálatai stb. egészen a jegyzőkönyvezésig. Mi, a Willibald cég, hamarosan megkapjuk a DIN EN ISO 9001 minősítést. Ajánlatkérő január 17-én hiánypótlási felhívást bocsátott ki az ajánlattevők számára, akik határidőben eleget tettek a felhívásnak. Ajánlatkérő január 21-én indokolást kért kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt mindkét ajánlattevőtől a Kbt. 86. (1) és (2) bekezdés b) pontja alapján.

5 5 Ajánlatkérő február 2-án hozta meg eljárást lezáró döntését. Az összegezés szerint az I. részben az eljárás nyerteseként a Városkert Kft. került megjelölésre. Kérelmező ajánlata érvényes lett. Kérelmező február 4-én élt az iratbetekintés lehetőségével ajánlatkérőnél. Kérelmező február 4-én előzetes vitarendezést kezdeményezett a jogorvoslati kérelemmel megegyező tartalommal, amelyet ajánlatkérő február 8-án kelt levelével utasított el. Válasza szerint a Kbt. 68. (4) bekezdése szerint egyenértékű minőségbiztosítási intézkedés egyéb bizonyítékaként fogadja el azt a nyilatkozatot, miszerint "Mi, a Willibald cég, hamarosan megkapjuk a DIN EN 9001 minősítést". Ajánlatkérő február 15-én értesítette az ajánlattevőket a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről a Kbt (3) bekezdés alapján. Kérelmező február 11-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében a Döntőbizottságtól kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Előadta, hogy ajánlattevőként vett részt a tárgyi közbeszerzési eljárásban, mindkét részre vonatkozóan érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő által biztosított iratbetekintés során észlelte, hogy az I. részben nyertesként kihirdetett ajánlattevő nem csatolta ajánlatába a dokumentációban előírt a gyártó cég ISO 9001:2008 minősítésének meglétét tanúsító igazolást. Az ajánlat kizárólag olyan tartalmú nyilatkozatot tartalmazott, miszerint az ISO minősítés kiépítése a gyártó részéről a jövőben fog megtörténni. Az előzetes vitarendezési kérelemben kérelmező jelezte, hogy ezt a követelményt a nyertes ajánlattevő egyértelműen nem teljesítette, így kérte az ajánlatkérőt a nyertes ajánlattevő ajánlatának a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítására, valamint az eljárás eredményének felülvizsgálatára. Ajánlatkérő elutasította kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. Ajánlatkérő a gyártó cég ISO minősítéssel való rendelkezéséről szóló igazolását nem az ajánlattevő, alvállalkozó alkalmassága körében vizsgálta. Az ajánlatkérő a fenti követelményt az ajánlati felhívásban nem, csak a dokumentációban, a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok címszó alatt támasztotta, azaz nem alkalmassági, hanem egyéb érvényességi követelményt ír elő. Ennek megfelelően nem fogadható el ajánlatkérőnek a vitarendezésben adott válasza, miszerint a Kbt. 68. (4) bekezdése alapján egyenértékű minőségbiztosítási intézkedés egyéb bizonyítékaként fogadta el a nyilatkozatot.

6 6 Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 68. (4) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő csak az ajánlattevő (alvállalkozó) tekintetében fogadhatta volna el egyenértékű intézkedés bizonyítékait, gyártó szervezet tekintetében erre nem volt meg a lehetősége. A gyártói nyilatkozat jövőbelisége, valamint bizonytalansága folytán sem tekinthető egyenértékűnek egy már működő minőségbiztosítási rendszer tanúsítványával, vagy igazolásával. A Kbt. 4. (2) bekezdés c) pontja értelmében a gyártó nem lehet alvállalkozó a közbeszerzési eljárás során. A termék alkalmasságára vonatkozóan a Kbt. lehetőséget ad az ajánlatkérő számára, hogy közölje az igényei szerinti termék minőségi megfelelőségét meghatározó leírást, ezt a műszaki leírásban megadott műszaki tartalom teszi lehetővé. Az ajánlatkérő rögzíthette volna a termék leírását az ajánlatban, garancialevelet kérhetett volna, azonban a megjelölt gyártói nyilatkozat alapján kétségkívül megállapítható, hogy az ISO minősítés hiányában a nyertes ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció előírásában foglaltaknak, tehát azt nem hirdethette volna ki ajánlatkérő nyertes ajánlatként. Kérelmező azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben alkalmassági feltételként értelmezte ajánlatkérő az ISO minősítést, abban az esetben nem áll fenn az egyenértékűség, ugyanis annak vizsgálata esetén ennél jóval részletesebben kellett volna bemutatni a minőségbiztosítási rendszert, ajánlatkérőnek az ISO minősítés valamennyi paramétere fennállását tételesen le kellett volna írnia a nyilatkozatban és ajánlatkérőnek kötelessége lett volna azt megvizsgálni. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek. Az ajánlatkérői döntés sérti a Kbt. 81. (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 91. (1) bekezdését. Ajánlatkérő kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a dokumentáció előírása a beszállítandó termék alkalmasságára vonatkozott. Ajánlatkérő egy megfelelő, jó minőségű terméket kívánt beszerezni, amelynek valamennyi alkatrészére kiterjed a megkívánt minőség. Ennek biztosítását látta az ISO minősítés előírásában. A Kbt. erről nem rendelkezik, ezért folyamodott ahhoz a megoldáshoz, hogy a Kbt. 68. (4) bekezdésének a szellemét mintegy kivetítette a termék és a gyártó vonatkozásában is. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatában csatolt Willibald cég nyilatkozatát teljes tartalmában megvizsgálta, melyben bemutatásra került a jelenleg működő minőségbiztosítási rendszerük, illetve a minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseik. A nyilatkozat valóban úgy fogalmaz, hogy hamarosan megszerzik az ISO minősítést, ami bizonytalan időpontot takar, azonban a dokumentum teljes szövegezéséből ajánlatkérő szerint az állapítható meg, hogy a gyártó cég

7 7 jelenleg is alkalmazza az előírt minőségellenőrzési rendszert, amellyel garanciát adtak arra, hogy megfelelő minőségű késztermékhez fog jutni. Amennyiben ajánlattevő vagy alvállalkozó tesz ilyen nyilatkozatot, azt el kellene fogadni. Megjegyezte, hogy figyelemmel volt a gazdaságosság követelményére, a közpénzek ésszerű felhasználására is, ugyanis a nyertes ajánlattevő ajánlata 37 millió forinttal alacsonyabb, mint a kérelmező ugyancsak érvényes ajánlata. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlati dokumentáció pontjában foglaltaknak megfelelően becsatolta a gyártó cég nyilatkozatát az ISO 9001:2008 minősítés tekintetében. Ajánlatkérő a berendezés gyártójának nyilatkozatát a Kbt. 68. (4) bekezdés alapján, mint az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedés egyéb bizonyítékát elfogadta. Az egyéb érdekelt előadta, hogy a Kbt. felhatalmazást ad az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban fogalmazza meg beszerzési igényét. A Kbt. 53. (5) és (7) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára sajátos feltételek előírására. Ezen törvényi felhatalmazás alapján írta elő ajánlatkérő a szállítandó termék műszaki leírásán és annak alkalmasságán túl a gyártó cég ISO minőségbiztosítási rendszere meglétének igazolását és saját rendelkezéséhez kötve bírálta el az ajánlatokat. Az ajánlatába becsatolt dokumentumból kitűnik, hogy a gyártó cég ISO minősítéssel jelenleg nem rendelkezik, azonban az ajánlatkérő felelősségi körében döntött úgy, hogy a nem kötelező módon előírt feltétel helyett, azzal egyenértékűnek fogadta el a gyártó cég nyilatkozatát a gyártási folyamatok részleteiről és az ISO 9001 minősítés folyamatban létéről. Az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 68. (4) bekezdésével analóg rendelkezést tartalmaz a Kbt. 89/A. (1) és (2) bekezdése. Mindezek alapján az egyéb érdekelt ajánlata megfelelt a közbeszerzési eljárás kiírásainak és jogszerűen került kihirdetésre nyertes ajánlattevőként. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezet szerinti közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le közbeszerzési eljárását. A Kbt. 3. szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Döntőbizottságnak a benyújtott jogorvoslati kérelem alapján a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége kérdésében kellett döntést hoznia.

8 8 A Kbt. 53. (5) és (7) bekezdése szerint: (5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét. (7) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos - a jogszabályokkal összhangban álló - feltételekhez, így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételekhez köti. Az ajánlatkérő e feltételekről részletesen a dokumentációban köteles rendelkezni. A Kbt. 68. (4) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait. A Kbt. 70. (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Ajánlatkérő ajánlati felhívását és dokumentációját a felek jogvesztő határidőn belül nem támadták, így arra beállt az ajánlati kötöttség, tehát annak megfelelően kellett elkészíteni az ajánlatokat, ajánlatkérőnek pedig annak alapján kellett az ajánlatokat elbírálnia. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. A Döntőbizottság elsődlegesen azt tekintette át, hogy ajánlatkérő a beszerezni kívánt gépek tekintetében milyen előírásokat tett. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő az alkalmasság igazolása körében az ajánlattevők, illetve alvállalkozók vonatkozásában határozta meg követelményrendszerét. A dokumentációban az átadási, szállítási feltételek között írta elő ajánlatkérő, hogy a célgépeket gyártó cégnek rendelkeznie kell a gyártásra vonatkozó ISO 9001:2008 minősítéssel. Ennek igazolását az ajánlathoz csatolni kell. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő nem alkalmassági követelményként, hanem a szerződés teljesítésének feltételeként írta elő a gyártó cég által alkalmazott ISO 9001:2008

9 9 minősítés meglétének igazolását. A nyertes ajánlat - az egyéb érdekelt által sem vitatottan - nem tett eleget a dokumentáció ezen előírásának. A Döntőbizottság elvégezte a dokumentációban rögzített előírás nyelvtani elemzését és megállapította, hogy olyan gyártói igazolás csatolását kérte ajánlatkérő, amely azt tanúsítja, hogy a gyártó az ajánlattétel időpontjában rendelkezik ISO 9001:2008 minősítéssel. A nyertes ajánlattevő az alkalmazott minőségbiztosítási rendszerének főbb elemeit ismertette néhány sorban, továbbá nyilatkozata szerint a gazdálkodó szervezet hamarosan megkapja a DIN EN ISO 9001 minősítést. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő és az egyéb érdekelt hivatkozását a Kbt. 68. (4) bekezdésére, mely szerint egyenértékűnek fogadta el a gyártó nyilatkozatát az ISO minősítés meglétével. A megjelölt jogszabályi rendelkezés az alkalmasság feltételeinek meghatározására vonatkozik, azonban fentiek szerint nem az alkalmassági követelmények, hanem a szerződés teljesítésének feltételei között került előírásra az ISO minősítési rendszer meglétének igazolása. A szerződés teljesítésének feltételeként előírt követelmény tekintetében a Kbt. nem rendeli alkalmazni a 68. (4) bekezdését és az egyenértékűség elvét. A Döntőbizottság ezen túl rámutat, hogy az egyenértékűség vizsgálatának ki kell terjednie a minőségbiztosítás összetett rendszerének valamennyi elemére, amelynek a nyertes ajánlatba foglalt gyártói nyilatkozat kétséget kizáróan nem felel meg. Az is tényként rögzíthető, hogy az Európai Unió tagállamaiban egy gyártó cég által saját minőségbiztosítási rendszeréről kiállított nyilatkozat nem tekinthető tanúsítványnak. A minőségbiztosítási rendszer vizsgálatát minden esetben egy másik cég, intézmény végzi el ahhoz, hogy tanúsító erővel bírjon a kiállított dokumentum. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő nem írta elő az ajánlati felhívásban a Kbt. 53. (5) bekezdése alapján, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét, így a jogszabályhely nem képezhette az ajánlatkérői döntés alapját. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni az egyéb érdekelt álláspontját, mely szerint a Kbt. 68. (4) bekezdésével analóg rendelkezéseket tartalmaz a Kbt. 89/A. (1) és (2) bekezdése. A Kbt. 89/A. (1) és (2) bekezdés szerint: (1) Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat - a közbeszerzési műszaki leírásnak az 58. (3) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása esetén -

10 10 kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. (6) bekezdés] minősítése. (2) Nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában - megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. (6) bekezdés] minősítése. A Döntőbizottság ismételten hangsúlyozza, hogy a Kbt. szabályozási rendszere kógens, ami azt jelenti, hogy analógia alkalmazására nem kerülhet sor. Kizárólag a törvényben meghatározottak szerint lehet eljárni. A Kbt. 89/A. (1) bekezdése a Kbt. 58. (3) bekezdésének a) pontja alapján közölt műszaki leírás szerint benyújtott ajánlat érvényességének kérdésében rendelkezik. A Kbt. 58. (3) bekezdés a) pontja építési beruházások műszaki leírását szabályozza, valamint áruk felhasználása, alkalmazása tekintetében közöl meghatározásokat. Jelen közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, azonban ajánlatkérő a gyártásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer meglétét kívánta vizsgálni. Az áru felhasználása, alkalmazása tekintetében nem tett ajánlatkérő olyan előírást, melyet a jogorvoslati kérelem támadott. A fent már rögzítettek szerint a közbeszerzési eljárások során kizárt analógia alkalmazása. A Kbt. 89/A. (2) bekezdése az áru teljesítmény, illetve funkcionális követelményeire vonatkozik, amely a jogorvoslati kérelem szerint nem volt vitatott. A Kbt. 81. (1), (3) és (4) bekezdése előírja: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

11 11 (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. ) alapján, illetőleg a ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 91. (1) bekezdés alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Fent kifejtettek szerint az egyéb érdekelt ajánlata nem felel meg a dokumentációban foglalt előírásoknak, ajánlatkérő a Kbt. 81. (3) bekezdésébe ütközően elmulasztotta megállapítani az ajánlat érvénytelenségét. Az előírt bírálati szempont alapján csak az érvényes ajánlatok kerülhetnek értékelésre, melynek alapján ajánlatkérő a Kbt. 91. (1) bekezdésébe ütközően állapította meg az eljárás eredményét, hirdette ki az eljárás nyertesének az egyéb érdekeltet. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel megállapította a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján, hogy ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott jogszabályi rendelkezéseket megsértette és a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg. A Döntőbizottság jelen esetben a jogsértés megállapításán és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésén túlmenően bírság kiszabását nem látta indokoltak, tekintettel a jogsértés reparációjának lehetőségére. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340 (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján rendelkezett. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését

12 12 kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, március 11. Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Szabóné Cs. Hajnalka Kapják: 1. Dr. Balogh László Csaba ügyvéd (1027 Budapest, Frankel Leó út 9. I/6.) 2. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (1081 Budapest, Alföldi u. 7.) 3. Dr. Koczó Julianna ügyvéd (1055 Budapest, Stollár Béla u. 4. I/1.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár