Írta: Clifford Goldstein TANÍTÓI MELLÉKLET október, november, december

Átírás

1 Írta: Clifford Goldstein TANÍTÓI MELLÉKLET október, november, december

2 Copyright Hetednapi Adventista Egyház, 2016 Copyright Clifford Goldstein, 2016 Felelős kiadó: Ócsai Tamás Fordította: Hegyes-Horváth Csilla Lektorálta: Gyetvainé Gerlai Krisztina Felelős szerkesztő: Zarkáné Teremy Krisztina Kiadja a Hetednapi Adventista Egyház 2119 Pécel, Ráday u. 12. Ügyintézés: Dr. Tokics Imréné tmaria@adventista.hu Telefon: (munkaidőben) Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Nyomdai munkálatok: Szőllősy Műhely, Debrecen Felelős vezető: Szőllősy Botond

3 T Tartalom 1. tanulmány: A történet vége tanulmány: A nagy küzdelem tanulmány: Avagy ok nélkül féli Jób az Istent? tanulmány: Isten és az emberi szenvedés tanulmány: Átkozd meg a napot! tanulmány: Indokolatlan átok? tanulmány: Megtorló büntetés tanulmány: Ártatlan vér tanulmány: Burkolt célzás a reménységre tanulmány: Elihú haragja tanulmány: A forgószélből megszólaló Úr tanulmány: Jób Megváltója tanulmány: Jób jelleme tanulmány: Tanulságok Jób könyvéből Ajánlott internetes oldalak: Generál Konferencia: Transzeurópai Divízió: Newbold College: Magyar Unió: Dunamelléki Egyházterület: Tiszavidéki Egyházterület: Advent Kiadó: Adventista Teológiai Főiskola: Ifjúsági Osztály: Reménység Evangélizációs Központ (REK): Bibliatanulmányok: 3

4 1. tanulmány szeptember A történet vége A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Jób 14:14; 42:10; 1Korinthus 4:5 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Közelítsük meg Jób könyvét a végétől, amikor minden jóra fordul! A végső ítéletnél és feltámadásnál Isten gyermekei számára is minden jóra fordul majd. Érezni: A földön nem végződik minden jól, de Isten teljes helyreállítást hoz a maga idejében. Cselekedni: Igyekezzünk szívből megváltozni, tudva, hogy Isten végül jót hoz! A TANULMÁNY VÁZLATA: I. Várni a boldog végre A Hogyan állította helyre Isten végül Jób életét? Ez a helyreállítás teljes volt? Magyarázzuk meg! B Lehetséges boldog végről beszélni ezen a földön élve? Miért igen, vagy miért nem? II. A szomorú vég A Hogyan viszonyulunk a szomorú véghez, amikor a dolgok nem úgy B alakulnak, ahogyan elgondoltuk? Például meghal egy szerettünk, elveszítjük az állásunkat, válunk? Hogyan segíthetünk másoknak, amikor rossz dolgok történnek velük? III. A szív változása Milyen változást tapasztalt Jób a szenvedésein keresztül? Hogyan megy végbe a szívben az igazi változás? A B Összefoglalás: Jób könyvét a végéről közelítjük meg, amikor ezt mondanánk: És boldogan éltek Igaz, hogy Isten képes a tragédiát örömre változatni, de ez most nem mindig van így. Tehát Jób történetének lénye4

5 ge nem is igazán a földi javak visszanyerése, hanem a szív változása volt, amit mi is tapasztalhatunk. TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: Az emberi természet a helyreállításra vágyik. Miközben a földön teljes vagy részleges helyreállítást tapasztalunk, Istennek nagyobb terve van az életünkkel: az örökkévalóság. Ez csak akkor következhet be, ha engedjük, hogy Isten megváltoztassa a szívünket. Tanítók részére: Ha valaki számba veszi, mennyi mindent kapott vis sza Jób a könyv végén, arra a következtetésre juthat, hogy kifizetődött a szenvedése (Jób 1:2-3; 42:12-13). Hétezerből tizennégyezer bárány, háromezerből hatezer teve, ötszáz ökörből és ötszáz szamárból pedig ezer lett. Isten mindegyik esetben megduplázta Jób javait (kivéve gyermekeit, a hét fiút és három lányt, mert ugyanannyit kapott vissza). Miközben Jób könyve említést tesz az anyagi javak visszanyeréséről, megemlít egy másik fontos dolgot is, amit Jób kapott, mégpedig azt, hogy változás ment végbe a szívében, amit az utolsó fejezet elején olvashatunk (Jób 42:1-9). Tehát ne essünk abba a csapdába, hogy csak anyagi szempontból olvassuk el Jób könyvének utolsó fejezetét! Nyitó példázat: Szeretjük, ha jól végződnek a dolgok. Valami mélyen bennünk mindennel kapcsolatban jó végkimenetelre vágyik. Milyen gyakran történik meg velünk, amikor elkezdünk olvasni egy könyvet, hogy gyorsan átfutjuk az előszót és az első pár oldalt, majd hátralapozunk a könyv végére, és megtudjuk, mi történik a kedvenc szereplőnkkel? Néhányan összefüggésbe hozták a boldogság utáni vágyakozásunkat a társadalmi és gazdasági problémákkal; például aki depressziós és pesszimista társadalomban él, gyakran jobb világ után sóvárog. Keresztény szemszögből nézve ez a vágyakozás összefüggésbe hozható az elveszett paradicsom valóságával és az új világ reményével, ahol nem lesz többé könny, szenvedés és halál (Jel 21:4). Vajon ebben a világban reménykedhetünk a boldog végkifejletekben? Vagy ez csak a világ nyomorúságának irreális és a valóságtól menekülő megközelítése? Vitassuk meg! 5

6 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Ez a tanulmány nem egészen úgy kezdődik, ahogy számítanánk rá, amikor elkezdünk tanulmányozni egy bibliai könyvet. Nem a könyv bemutatásával kezdődik, az írójával, a megírásának idejével, a fő témáival és így tovább. Ehelyett bátor lendülettel a könyv végére ugrik, és olyan szemléletet mutat be a könyv témáját illetően, ami rámutat, hogy Isten képes megváltozatni minket, sőt akár a körülményeinket is. Ha Jób történetére gondolunk, nem téveszthetjük szem elől, hogy meglepően jó vége volt szenvedéseinek. Ugyanakkor arra is rá kell jönnünk, hogy ebben a világban nem minden végződik ennyire jól. Jób esete inkább példa arra, hogy mennyi mindent visszakapunk majd Istentől az új földön. Ez azonban attól függ, hogy megváltozott-e a szívünk, és nem attól, hogy milyenek a körülményeink. BIBLIAKOMMENTÁR Jób könyve összefoglaló fejezeteinek a központjában Isten szuverenitása áll (Jób 38 41), amit a természetről és teremtményekről szóló képekkel tár elénk. Ahelyett, hogy válaszolna Jóbnak a szenvedései között feltett Miért? kérdéseire, Isten kifejezi: szeretettel, mégis hatalommal uralkodik a teremtményei felett. Így tehát Jóbnak el kell ismernie, hogy Isten az ő Teremtője is. Ez a felismerés idézi elő a hatalmas változást a szívében. I. Ismerni Istent (Tekintsük át Jób 42:2-6 verseit az osztályban!) Az utolsó fejezet első verseiben (42:2-3) Jób öt alkalommal utal a megértésre, tudásra és a tanácsra, amiből arra következtethetünk, hogy mélyebb tudást szerzett arról, kicsoda az Isten és hogyan viszonyul teremtményeihez. Még ha kérdéseink is vannak Istennel kapcsolatban amiért Jóbot sem ítélte el az Úr, végül ugyanarra a következtetésre kell jutnunk, mint neki, hogy olyan dolgokról beszélünk, amelyeket nem érthetünk meg (Jób 42:3; Péld 16:9). Jób bűnbánata a következő versben nem megkésett beismerés, és nem is a barátai által követett azt kapod, amit érdemelsz elv elismerése, inkább az Isten ellen való szólásának a visszavonása. Halandó teremtményként borul térdre Jahve végtelen bölcsessége előtt (vö. 1Móz 18:27). 6

7 Elmélkedjünk: Ha visszatekintünk, mikor kerültünk a legközelebb Istenhez? Miért van az, hogy többnyire akkor, amikor szenvedtünk vagy szomorúak voltunk? II. Azt kapod, amit érdemelsz (Olvassuk el Jób 42:7-10 verseit az osztályban!) Felszínesen olvasva Jób könyvének utolsó fejezetét arra a következtetésre juthatunk, hogy végül az azt kapod, amit érdemelsz elv nyert: Jób nem vétkezett, Isten is elismeri ezt, és kiérdemelt jutalomként visszaadja minden vagyonát, sőt még meg is duplázza azt (Jób 42:10). Vagyis, Jób barátainak igaza volt: a gonosz bűnhődik a bűneiért, az igaz pedig igazságban diadalmaskodik, még akkor is, ha ez nem rögtön következik be. Ügy lezárva. Csakhogy az azt kapod, amit érdemelsz elv veszélyes gondolkodásmód lehet, legfőképpen ha valami baj történik. Azt feltételezi, hogy közvetlen kapcsolat van az ember és Isten cselekedetei között. Ha jók vagyunk, áldást kapunk; ha viszont rosszak vagyunk, a büntetés utolér. Így gondolkodtak Jób barátai, Elifáz, Bildád és Cófár is, de Jób hevesen harcolt ellene. Ez a gondolkodásmód kiszámíthatónak mutatja be Istent, aki meghatározott szabályok szerint dolgozik. Ez azonban figyelmen kívül hagyja az Úr felsőbbrendűségét, kiteszi Őt az emberi manipulációknak. Ezt a gondolkodásmódot helyesnek tarthatnánk, ha Isten nem tett volna egy kijelentést a könyv végén, ami elítéli ezt a torzult elképzelést: Nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób (Jób 42:8, ÚPF)! Isten azt akarja, hogy a könyv olvasása végén nyoma se maradjon bennünk ennek a megtévesztő kitalációnak. Őszintén és szigorúan szól Jób barátaihoz, de még ha tévednek is, meg is jutalmazza őket. Az igaz Jób közbenjár értük, imája után pedig Jób jutalmat kap (Jób 42:9-10). Mély barátsága és Istenről való ismerete áldás ismerősei számára. Elmélkedjünk: Hogyan érezhettek Jób barátai a történet végén? Túl szigorúan ítélte el őket Isten a gondolkodásmódjuk miatt? Miért, vagy miért nem? III. Jób három lánya (Olvassuk el Jób 42:13-15 verseit az osztályban!) Jób lányainak név szerinti említése ellentétben a hét fiúval, akiknek nem ismerjük a nevét, akiket visszakapott Jób a könyv végén, zavarba ejtette a kutatókat az idők során. Néhányan allegorikusan összekapcsol7

8 ták a tíz gyermeket a Tízparancsolattal (az első három parancsolatot jelképezi a három lány, a többi hetet pedig a fiúk); mások szerint pedig a három lány a Szentháromság jelképe. Emellett felmerült a lányok nevének eszkatológikus értelmezése is: a Jémima jelentése napról napra vagy galamb, és a feltámadás napjára mutat vagy pedig a Szentlélekre; a Kécia a kasszia-fa aromás kérge, ami feltehetőleg a Felkentre, a Messiásra utal; a Keren-Happuk pedig az antimon szarvát jelenti; ez egy színes por, amit szemfestéknek használtak és általában egy szaruban tárolták. Eszkatológiai vonatkozásban ez talán a szépségre és az örök élet gazdagságára utalhat. Habár minden bibliai névnek van jelentése, talán okosabban tesszük, ha távol maradunk ezektől a találgatásoktól. Viszont az, hogy külön megemlítették a lányok nevét, kivételes szépségüket és az öröklési jogba való bevonásukat (vö. 4Mózes 36), több mint amire számítottunk. Jób barátai félreismerték Istent, úgy talán azt sem értették/érthetjük, hogy miért kapták meg Jób lányai is a fiúk mellett a jogot az örökségre. Meg kell értenünk, hogy Jób hagyatéka egyetemes. Jób három gyönyörű lánya túlszárnyalja az elvárásainkat, épp úgy, ahogy Isten válasza túlmutat az azt kapod, amit érdemelsz elven. Megbeszélendő kérdések: Melyek azok a berögzött elképzeléseink Istenről, amelyeket újra kellene gondolnunk és talán máshogyan kellene értelmeznünk? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: Könnyű beleesni az azt kapod, amit érdemelsz elv csapdájába. Gyakran látunk kapcsolatot a szenvedések és Isten büntetése között. Mint tanítóknak, muszáj foglalkoznunk ezzel a tévhittel és beszélnünk erről! Elgondolkodtató kérdések: 1) Miért olyan csábító elhinnünk a való életben, hogy azt kapjuk, amit megérdemlünk? 2) Mit tehetünk a gyülekezetünkben és a közösségünkben, hogy bemutassuk a valódi hitet? 8

9 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: Jób könyve gyakorlatias könyv, a szenvedés tapasztalásával foglalkozik. Egyéni tevékenységek: 1) Szemléljük a teremtés szépséget, nézzünk képeket vagy akár filmet a természetről! A tanító el is viheti osztályát egy sétára. Gondolkozzunk el Isten nagyságáról és fenségességéről az univerzumban! 2) Keressünk példákat a megújulásra! Ilyen lehet egy gyönyörűen felújított régi ház, egy felújított festmény, egy meggyógyult beteg és így tovább. Hasonlítsuk mindezt ahhoz, amit Jób visszakapott! 9

10 A SZERETET MENEKÜLTJE Ahmed1 évtizedeken át kereste a belső békességet. Először az alkohollal próbálkozott, azután a kábítószerekkel, de semmi nem enyhítette lelke vágyódását. Idővel elhatározta, hogy megszabadul szenvedélyeitől, ezért elkezdett járni az Anonim Alkoholisták (AA) és az Anonim Drogfelhasználók (NA) csoportjába hazájában, a Közel-Keleten. Ottani tapasztalatai hatására segíteni szeretett volna másokon, ezért szakképzett AA és NA előadó lett. Állami engedéllyel az otthonában is tartott összejöveteleket. Egyik nap talált egy könyvet bibliai idézetekkel. Addig még nem olvasott ilyesmit, és amint belemélyedt, béke töltötte be a szívét. A barátainak is beszélt új élményéről, ezért az egyikük adott neki egy Bibliát. A Szentírás olvasása közben még nagyobb békét és vigaszt érzett. Eljutott egy titkos keresztény összejövetelre. Az én országomban meséli Ahmed a kormány kivégezteti azokat, akikről csak azt sejtik, hogy vallást változtatott vagy akárcsak erről gondolkodik. Az emberek egyszerűen»eltűnnek«. Ahmed a nála szervezett AA és NA összejöveteleken óvatosan beszélni kezdett Krisztusról is, ám eleinte nem említette Őt a konkrét nevén. A barátai figyelmeztették, hogy szavairól feljegyzés készül, ami nagy bajba sodorhatja. Ahmed csatlakozott egy hálózathoz, amely titokban keresztény prédikációkat töltött le és nyomtatott ki az internetről, majd kis alakú Bibliákkal és bibliai tanfolyamot tartalmazó CD lemezzel együtt rejtve terjesztették az országban. Ahmed egyik barátja, Hamid Ausztriában él, és talált egy közösséget, egy hetednapi adventista gyülekezetet, amely befogadta. Egy évig levelezett Hamiddal, közben továbbra is eljárt a földalatti keresztény gyülekezet összejöveteleire. Ám egy napon az egyik keresztény barátja eltűnt. Ahmed felesége kilenc hónapos terhes volt, mégis megszöktek az országból, és bonyolult utakon megérkeztek Ausztriába. Itt békére találtok biztatta őket barátjuk, Hamid. Ennél azonban sokkal többet találtak. Szeretetre leltünk, úgy segítenek rajtunk, hogy semmit nem várnak cserébe. A szeretet menekültjének érzem magam mondja Ahmed. Ahmed rendszeresen jár az adventista gyülekezetbe a feleségével és a kisbabájával együtt, és boldogan beszél az evangéliumról. Már több menekült jutott el általa a gyülekezetbe. 1 A történetben szereplő neveket megváltoztattuk 10

11 2. tanulmány október 1-7. A nagy küzdelem A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Jób 1:1-12; Ezékiel 28:12-16; Jelenések 12:9 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: A nagy küzdelem témája áll a háttérben, és így érthetjük meg igazán Jób könyvét, valamint az egész Bibliát! Érezni: Érezzük a védelmet, amit Isten nyújt gyermekeinek a kozmikus harcban, ami jelenleg is dúl körülöttünk! Cselekedni: Naponta válasszuk életünk Urának a győztes Krisztust, miközben a nagy küzdelem ott játszódik minden egyes ember szívében! a TANULmány vázlata: I. A nagy küzdelem A Hogyan jelenik meg Jób könyvének első verseiben a nagy küzdelem témája? B Mi Sátán szerepe a mennyei tanácskozás jelenetében? Isten hogyan viszonyul Sátánhoz? II. Biztonság a csatában A Milyen érzés, hogy egy kozmikus csata részesei vagyunk? Mi csak B gyalogoknak számítanánk a hatalmas sakkjátszmában? Miért, vagy miért nem? Hogyan tükrözi életünk a nagy küzdelem valóságát? III. Ne feledjük: Jézus győz! A Jézus kereszthalála mit jelent saját szerepünk szempontjából a nagy küzdelemben? B Tehetünk bármit is azért, hogy vége legyen a nagy küzdelemnek? Magyarázzuk meg! Összefoglalás: A nagy küzdelem témája már Jób könyvének elején megjelenik. Sátán eljön mint Jób vádlója. Azzal vádolja, hogy csak azért szolgálja Istent, mert rengeteg áldást kap. Ez ugyanaz a vád, mint ami 11

12 miatt elkezdődött a háború a mennyben, ami miatt elbukott az emberiség, amit Krisztus a kereszten cáfolt és ami végleg eltűnik, amikor Sátán elpusztul. TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: A szenvedés nagy kérdésére a nagy küzdelem kontextusában találhatunk választ. Jób könyve már a kezdetén bemutatja ezt a témát a mennyei tanácskozás jeleneténél, ahol Sátán megjelenik Isten előtt. Miközben a nagy küzdelem átfogó teológiai téma, amely átszövi az egész Bibliát, fontos megérteni, hogy mi a szerepünk benne, és hogyan hoznak személyes döntéseink változást a kozmikus harcban. Tanítók részére: Veszélyes, ha a nagy küzdelem témáját a nyugati gondolkodásmóddal közelítjük meg, amelyet erősen befolyásol a görög filozófia, különösen a platóni dualizmus. Ebben a világnézetben a jó és a gonosz áll egymással szemben, de mindkettő egyenlő erővel rendelkezik. A bibliai világnézet teocentrikus, és nem engedi, hogy dualista szemmel nézzünk a jóra és a gonoszra. Isten mint Teremtő a világegyetem központjában áll, és Sátán mint teremtett lény, Isten akarata alá van vetve (vö. Jób 1:12). Sátán fellázadt Isten ellen, ám ez nem egyenlő felek csatája. Nyitó beszélgetés: Különböző kultúrákban találhatunk történeteket a teremtésről, amelyek eltérő módon válaszolják meg az alapvető kérdést: Honnan jöttünk?. A híres Enúma elis eposz a Kr. e. 12. századból származó ősi babiloni teremtéstörténet, amit 1849-ben Austen Henry Layard talált meg Ninive romjai közt. Ez a történet a káosz elleni küzdelem szempontjából írja le a teremtést, ami szerint Marduk, a legfőbb babiloni istenség hadban áll Tiamattal, aki a hatalmas és kaotikus vizeket képviseli. Marduk végül leigázza és megsemmisíti Tiamatot, testét két részre szeli, amelyekből megformálja a földet és az eget. A történetben mindig két oldal áll egymással szemben a rend ellen a káosz, a jó ellen pedig a gonosz. Ez erős dualista nézőpontot vetít a teremtésre, amely egy epikus csatán alapszik. A Biblia viszont teljesen más képet állít elénk földünk és a bűn eredetét illetően. 12

13 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: A hagyományos keresztény művészetben, amelynek eredete a középkorba nyúlik vissza, Sátánt szarvakkal, kecskefarokkal, patával és más félelemkeltő ember-állat testrészek kombinációival ábrázolták. A vasvilla szintén része ezeknek a képeknek. Úgy vélték, hogy a pokolra került lelkek kínzására való. A modern világban felléptek ez ellen az ábrázolásmód ellen, de teljesen más irányba mentek el. Sátánnak a Bibliában leírt valóságát ma már csak homályos fogalomként fogadják el, mint gonosz erőt, vagy pedig teljesen tagadják létezését. A nagy küzdelemben fontos megérteni, hogy Sátán is valós személy. A gonosz helytelen ábrázolása vagy tagadása ugyanarra az eredményre vezet: figyelmen kívül hagyjuk Isten ellenségének jelenlétét, a bűn teremtőjét, Isten és az emberiség vádolóját. BIBLIAKOMMENTÁR A héber szót Sátánra (sātān) az Ótestamentum úgy fordítja, hogy ellenség (mint emberi ellenség is; például 1Kir 11:14), vádló (Zsolt 109:6) vagy rendes nevén: Sátán (Zak 3:2). Jób könyvében Isten ellensége, a gonosz (Jób 1:7-9, 12; 2:1-4, 6-7; vö. 1Krón 21:1). E versekben Sátán mindig valós személyként jelenik meg, mint a nagy küzdelem tevékeny résztvevője. I. A bűn eredete (Tekintsük át Ez 28:12 versét az osztályban!) A nagy küzdelemnek van kezdete és vége, nem örökös viszály. A mennyben kezdődött még a földi lét előtt egy teremtett lényben, aki Istenhez hasonló akart volna lenni (Ézs 14:14), egy kerubban, akinek szívében megszületett a gonoszság (Ez 28:14-15). Egyelőre rejtély, hogyan indult el a gonoszság csírája Sátán szívében, nem tudjuk megmagyarázni. Büszkeség, irigység és becsvágy okozta Lucifer bukását. A bűn»betolakodó«, amelynek jelenlétét nem lehet megindokolni. A bűn titokzatos, érthetetlen; mentegetése egyenlő volna igazolásával (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1985, H. N. Adventista Egyház, 438. o). Elmélkedjünk: Milyen dolgokat esik nehezünkre megmagyarázni az életben? Ezek milyen gyakran hozhatók összefüggésbe a bűn létezésével? 13

14 II. A nagy küzdelem témája (Tekintsük át Jób 1:6-12 és Jel 12:4-9 verseit az osztályban!) Jób könyvét csak akkor érthetjük meg, ha a nagy küzdelem szemszögéből olvassuk. Adventistaként, keresztényként szemtanúi vagyunk a jó és a gonosz közötti csatának, ami világunkban és életünkben egyaránt zajlik. Tudatában vagyunk annak a hatalmas küzdelemnek is, ami bolygónk felett dúl. A nagy küzdelem Sátán lázadásával kezdődött (Jel 12:7-9), ami először az angyalok egyharmadának körében terjedt el (Jel 12:4), majd a földön, miután Isten kiűzte a mennyből Sátánt és az angyalait. Ezután ők az emberiség bukását okozták (1Mózes 3). A nagy küzdelemben az Istenről alkotott kép a tét, amit Sátán kezdetben eltorzított azzal a váddal, hogy Isten nem a szeretet Istene, a teremtményei csak félelemből szolgálják Őt. Ez a vád újra megjelenik Jób könyve elején, amikor Sátán állítja, hogy Jób csak azért szolgálja Istent, mert folyamatosan mennyei áldásokban részesül. Ez a legősibb vád: Isten zsarnok, aki behódolásra kényszeríti alattvalóit (Jób 1:9-11), ők pedig vagy félelemből szolgálják, vagy azért, hogy megvásárolják áldásait. A nagy küzdelem a mennyben kezdődött, így az univerzum látványossága, a figyelem középpontja lett (1Kor 4:9). Ez azonban nem egy előadás, amit a közönség csak szemlél, anélkül, hogy személyesen részt venne benne. Minden teremtmény aggodalommal várja a kozmikus csata végkifejletét (Róm 8:19-22). Ez a csata a nagy küzdelem végét mutatja. Nem lesz örökké az univerzum része sem a bűn, sem gonosz elindítója. Isten elpusztítja Sátánt a millennium végén (Jel 20:10). A nagy küzdelemnek csak ekkor lesz vége. Elmélkedjünk: Hogyan játszódik életünkben a nagy küzdelem? III. Kísértés, kereszt és ami azután következik (Tekintsük át Zak 3:1, Mt 4:1, és Zsid 2:14 verseit az osztályban!) A földön Krisztus pusztai kísértése volt a nagy küzdelem döntő csatájának a kezdete. Az emberiség bukása az Édenben az étellel való csábítással kezdődött. Sátán az Ember Fiát is étellel akarta elcsábítani (Mt 4:1-4). Viszont Krisztus győzelme a fizikai (étel), mentális (erő) és lelki (imádat) kísértések fölött Sátán számára érthetővé tette, hogy már Krisztus földi 14

15 szolgálatának kezdetén csúfos kudarcot vallott harca a menny ellen. A Megváltó parancsára Sátánnak végül távoznia kellett (Mt 4:10). Ez a bűn feletti döntő győzelem volt (Róm 5:12-17). Ahogyan egy háború sem egyetlen ütközetből áll, Sátán ezután is támadásokat indított Jézus ellen földi szolgálata során. Ám a döntő ütközet a Kálvárián történt, amikor Jézus üdvösséget nyert számunkra, felajánlva magát áldozatként a bűneinkért (Róm 4:25; Zsid 2:14; 1Jn 2:2), és győzelmét a feltámadással koronázta meg. A Kálvária és a sírkert után men nyei Főpapunkként szolgál, Isten trónja előtt közbenjár értünk, megvéd a vádolótól (Zak 3:1). Elmélkedjünk: Milyen hatása van az életünkre Krisztus kereszthalálának? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: Fontos megérteni, ki is igazból Sátán és mi a bűn, de ne foglalkozzunk ezzel többet a szükségesnél! Gondolataink központjában Krisztus, a Megváltó álljon! Elgondolkodtató kérdések: 1) Miért veszélyes az, ha túl sokat foglalkozunk Sátánnal és tevékenységeivel? 2) Hogyan tarthatjuk állandóan szem előtt Krisztus személyét? Mondjunk kreatív ötleteket! 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: Hetednapi adventistaként rengeteget tudhatunk a nagy küzdelem témájáról, pl. Ellen G. White azonos című könyvéből is. Csoportos/egyéni tevékenység: 1) Olvassuk el együtt Ellen G. White: A nagy küzdelem című könyvének utolsó fejezetét! Beszélgessünk gondolatainkról és érzéseinkről az olvasás után! 2) Olvassuk el az egész könyvet napi áhítataink alkalmával az elkövetkező hetekben vagy hónapokban! 3) Ajándékozzunk egy példányt A nagy küzdelem c. könyvből valakinek, aki még nem olvasta! 15

16 MOST BIZONSÁGBAN ÉRZEM MAGAM Fatima2 terror alatt élte az életét férje mellett, aki bántalmazta. Nem igazán léphetett ki otthonából ez persze nem szokatlan a közel-keleti országokban. Végül a férje megengedte, hogy egy szépségszalonban dolgozzon. Fatima egyre mélyebbre süllyedt a depresszióba, és öngyilkossággal is próbálkozott. Történt egyszer, hogy a szépségszalon egyik vendégének őszinte érdeklődésére Fatima elkezdett beszélni a küzdelmeiről. A nő többször is meghívta magához vendégségbe, és a férje elengedte. Evés közben az asszony elkezdett beszélni Fatimának Jézusról és arról, hogy milyen békességet és reményt ad a Megváltó. Nem sokkal később elmentek együtt egy titkos összejövetelre is, ahol legnagyobb örömére Fatima kapott egy Bibliát. A durva férje miatt azonban nem tudott rendszeresen járni. Egy napon kitört a baj. Fatima férje megtalálta a Bibliát, és kegyetlenül megverte az asszonyt, megfenyegette, hogy megöli. Attól kezdve minden lépését figyelte. Fatima nem sokáig bírta, megszökött a titkos összejövetelre. Sajnos a férje meglátta, ezért Fatima a szüleihez menekült. A férje oda is utána ment, és ordított a szülőkkel: A lányotok keresztény lett! Ha nem ölitek meg, én fogom! Aznap éjjel Fatima megszökött onnan is, és az adventista testvérek segítségével először a városon kívül egy családnál talált otthonra, majd onnan is tovább küldték, egészen Ausztriáig. Ott Ahmed gyülekezete fogadta be. Itt békét, reményt, kedvességet találtam. Az emberek imádkoztak értem. Egy család úgy gondoskodik rólam, mintha a saját lányuk lennék. Most már biztonságban érzem magam. 2 A nevet megváltoztattuk 16

17 október tanulmány Avagy ok nélkül féli Jób az Istent? A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: 1Mózes 3:1-8; Jób 2 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Gondolkodjunk el azon, hogyan zajlik Jób életében a nagy küzdelem, és hogyan árnyékolja be Krisztus életét is fájdalmai és szenvedései közepette! Érezni: Értékeljük, hogy Jób elfogadta körülményeit, és továbbra is hűséges maradt Istenhez, ami az egyetlen helyes válasz volt a kísértésre. Cselekedni: Mi is maradjunk olyan tiszták, mint Jób, amikor tragédiák és fájdalmak érték! Még akkor is hű maradt, amikor a felesége arra késztette, hogy hagyja el Istent. a TANULmány vázlata: I. Jób és Krisztus A Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel Jób és Jézus Krisztus között? B Mikor tapasztalt Krisztus sokkal nagyobb szenvedést, mint Jób? II. Hogyan éljük túl Sátán támadásait? A Sátán ugyanazzal a módszerrel kísértette Jézust, mint Ádámot és Évát, mégpedig a fizikai vágyakkal. Miért? B Hogyan reagált Jób a lehető legrosszabb kísértésre, amikor Sátán a feleségén keresztül arra késztette, hogy hagyja el Istent? III. Gyakoroljuk a becsületes életet! A Jób példája túl szélsőséges ahhoz, hogy azonosulni tudjunk vele, B vagy mi is tapasztaltunk már hasonló csapásokat? Indokoljuk válaszunkat! Hogyan érhetünk fel Jób példájához? Csendben kellene szenvednünk? Miért, vagy miért nem? 17

18 Összefoglalás: Jób részvétele a nagy küzdelemben nem feltétlenül elméleti szintű, hanem nagyon is személyes, mint ahogy a miénk is az. Az erős kísértés miatt szenvedett, hogy megtagadja Istent (ez ránk is vonatkozik), de hűsége nekünk is bátorságot adhat a nehézségek között. Krisztus győzelme a kísértés felett és hajlandósága, hogy Ő is tapasztalja a szenvedést, reményt kelt bennünk, segít hűségesnek maradni. Tanulási útmutató 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: A Sátán és Isten között lezajlott párbeszéd a mennyei tanácskozáson bemutatja, mi körül forog a nagy küzdelem: Isten jelleme körül. Vajon Isten zsarnok, aki megfélemlítéssel vagy vesztegetéssel irányítja az embereket, hogy engedelmeskedjenek és alárendeljék magukat neki? Sátán így akarja láttatni az Urat. Vagy pedig Ő a szerető Atya, aki elküldte egyszülött Fiát, hogy meghaljon a kereszten a bűneinkért? Az Istenről alkotott képünk fogja meghatározni, hogy melyik oldalon állunk a kozmikus csatában és azt is, hogyan reagálunk a fájdalomra és a szenvedésre. Tanítók részére: Jób minden szenvedése közül bizonyára az volt a legnehezebb, amikor a felesége megjelent egyetlen egyszer a történetben, és azt javasolta, hogy átkozza meg Istent és haljon meg. Az asszony valószínűleg jó szándékkal szólt, mert már nem volt képes tovább nézni férje szenvedését. Azonban szavaival mégis arra akarta rábírni Jóbot, hogy adja meg magát Sátán hazugságainak. Jób ezt észrevette. Milyen gyakran vagyunk egyedül szenvedéseinkben, amikor még azok is félreértenek, akik a legjobban szeretnek!? Bár Jób felesége többé nem jelenik meg a könyvben, a hét fiú és három lány születése arra enged következetni, hogy Jób és felesége kapcsolata megjavult. Nyitó beszélgetés: Miközben a Tízparancsolat világosan kijelenti, hogy ne csináljunk magunknak fizikai ( faragott ) képeket Istenről (2Móz 20:4-5), mégis mindannyiunkban létezik egy kép róla. A Biblia telis-tele 18

19 van Istenre utaló metaforákkal. (A metafora olyan szó vagy kifejezés, amivel utalunk valamire, hogy megmutassuk vagy feltételezzük hasonlóságukat.) A metaforák képekkel vagy szóképekkel segítenek fogalmat alkotni Isten végtelen valóságáról, amit véges elménk fel sem foghat. Az összehasonlítás révén megérthetünk valamit vele kapcsolatban. Ha csupán A zsoltárok könyvére nézünk, nagyon sokféle képet találhatunk Istenről metaforák formájában. Például ott van Isten mint Pásztor (Zsolt 23:1), Isten mint Bíró (Zsolt 7:11), Isten mint Atya (Zsolt 89:26), Isten mint Vár és Kőszikla (Zsolt 18:2), Isten mint Harcos (Zsolt 78:6566). A listát még hosszan folytathatnánk. E metaforák által Isten felfedi saját magát előttünk, hogy tudjuk, ki Ő, hogyan munkálkodik. Megismerhetjük legfőbb jellemvonásait, ami a szeretet és az igazság. Sátán célja viszont mindig is az volt, hogy eltorzítsa Isten képét és meggyőzze az emberiséget, hogy Isten jellemének kérdésében annak a verziónak higgyenek, amit ő talált ki. Milyen személyes képünk van Istenről, és hogyan befolyásolja ez a kapcsolatunkat vele? És ami még fontosabb, mennyire gyökerezik istenképünk a Bibliában? 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Jób könyvét néhányan szívesen befejeznék Jób 2:10 versénél. Miután Jób elveszítette minden vagyonát, gyermekeit, az egészségét, jön a felesége, aki azt javasolja, hogy átkozza meg Istent és haljon meg. Érdekes módon a héber szöveg az átkozni helyett az áldani szót használja, eufémiát (szépítő, enyhítő kifejezést) használva, hogy elkerülje azt az elképzelhetetlen kombinációt, amelyben Isten és az átok szó egy mondatban szerepelne. Válaszában Jób a felesége szavait egy bolond asszonyéhoz hasonlítja, mégsem ítéli el az asszonyt. Mindazonáltal ellenáll a kísértésnek, hogy könnyű úton megszabaduljon szenvedéseitől. Feladni Istent és meghalni békében, ez volt a legerősebb kísértés, aminek ellen kellett állnia, de ő kitartott. Isten hatalma igazolódik, Sátán pedig eltűnik. Az ügy lezárva. A könyv viszonyt folytatódik, vagy inkább itt kezdődik el igazán. A következő 40 fejezetben Jób belső küzdelmeiről olvashatunk, ahogy békére lel szenvedéseiben és megbékél Istennel, aki kezében tartja az életét. 19

20 BIBLIAKOMMENTÁR Több teológiai probléma is felmerül Jób könyvének 2. fejezetében, amit a héten tanulmányozunk. Világossá válik, hogy Jób szenvedésében a régi, 1Mózes 3. fejezetében található kísértés mutatkozik meg, és előrevetíti Krisztus kísértését is Máté 4. fejezetében. Emellett ott van a vádoló (Sátán) és az, akit megvádolnak (Isten), akiknek a konfliktusa e fejezet hátterében meghúzódik. I. Tipológia (Tekintsük át 1Móz 3:1-8 és Mt 4:1-11 verseit az osztályban!) A tipológia fontos kapcsolatot teremt az Ó- és az Újtestamentum között, Jézus Krisztus szerepére és szolgálatára fókuszálva. A tipológia a megváltás történetében a különböző személyek, események, szervezetek tanulmányozása, akik előképként szolgáltak, eszkatológiai beteljesedésük pedig Isten terve szerint Krisztusban és az evangélium eseményeiben található. Az Ótestamentum egész áldozati rendszere jó tipológiai esettanulmány, ami Krisztusra mutat előre, ahogy betölti szerepét és szolgálatát. Jób kísértésében tükröződik a legelső kísértés, amivel Ádám és Éva találkozott az Éden kertjében (1Móz 3:1-8), bár van néhány különbség: az eredeti kísértés a gyönyörű Édenben történik, Jób kísértése viszont tragédia, szenvedés és halál közepette. Másik fontos különbség, hogy az első emberpár elbukik, de Jób ellenáll a kísértésnek, hogy megtagadja Istent; így Krisztushoz hasonló lesz, aki szintén ellenállt a kísértéseknek a pusztában. Azt azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy a teljesedés (Krisztus) mindig nagyobb és teljesebb, mint az előkép (Jób), és Krisztus győzelme a kísértés fölött a nagy küzdelemben a bűn feletti győzelmet is jelképezi. Elmélkedjünk: Amikor mi magunk is kísértésekkel nézünk szembe, mit jelent számunkra az, hogy Jób ellenállt a kísértésnek és nem átkozta meg Istent? II. Sátán bejárása a mennybe (Tekintsük át Jób 1:6, 2:1, Lk 10:18 és Jel 12:3, 7-9 verseit az osztályban!) Az egyik zavarba ejtő kérdés, ami felmerül Jób 1 2 tanulmányozása közben, hogy miért van Sátánnak szabad bejárása a mennybe? Ráadásul Sátán az Úr elé áll (Jób 1:6 és 2:1). Érdekes megjegyeznünk, hogy mindkét esetben Isten az, aki kezdeményezi a beszélgetést, és megkéri Sátánt, 20

21 hogy számoljon be tevékenységeiről. Nyilvánvalóan Isten irányít, még azt is Ő szabja meg, hogy Sátán bemehet-e a mennybe. Az is érdekes, hogy miután Sátán másodjára is sikertelenül kísérti meg Jóbot, eltűnik Jób könyvéből, majdnem éppen úgy, ahogyan a pusztában eltűnt Jézus harmadik kísértése után. Viszont Jézus hollétértől és Isten trónjához való bejárásáról világosan beszámol számos igevers. Olvashatunk a Bibliában arról, hogy Sátán egykor a mennyben volt. Jel 12:7-9 versei leírják, hogy a nagy küzdelem egy csatával kezdődött, aminek a végén Sátánt száműzték a mennyből a földre, az angyalok egyharmadával egyetemben (Jel 12:4). Bár nehéz elképzelnünk az események idővonalát, amelyek a mennyben és a földön történtek, ez a száműzetés minden bizonnyal a föld teremtése előtt történt, még mielőtt Sátán először megkísértette Évát az Édenben (1Móz 3:1-8). Ezt követően harcolt az asszony magva (1Móz 3:15) és Jézus Krisztus ellen. Az Ótestamentum idejében Sátánnak korlátozott belépése volt a mennybe (Jób 1:6; 2:1; vö. Zak 3:1), de mindig Isten fennhatósága és parancsa alatt állt. A kereszt azt a pillanatot jelképezi, amikor a gonosz erők elleni győzelem láthatóvá válik. Sátán ezután nem léphet be a mennybe (vö. Lk 10:18; Jn 12:31), mozgástere így a földre korlátozódott, ahol végül láncra lesz majd verve a millennium idejére (Jelenések 20). Megbeszélendő kérdések: Amikor tanulmányozzuk Sátán bejárását a mennybe, hogyan érthetjük meg jobban azokat a határokat, amiket Isten szabott a kísértő erejének életünkben? III. Isten ítélete (Tekintsük át 1Kor 4:9 és Jel 14:7 verseit az osztályban!) A hármas angyali üzenet elején érdekes kétértelműséget találhatunk Jel 14:7 versében. Arra az ítéletre utalhat a kifejezés, hogy az ő ítéletének órája, amiben Isten Bíróként vesz részt, de arra is, hogy Őt ítélik meg. Úgy tűnik, ez a kétértelműség szándékos, és mind a két jelentés fontos teológiai üzenetet sugall. Miközben Isten minden bizonnyal a Bíró, aki a végső ítéletben elnököl, az ítélet a vizsgálati (1844) és a végrehajtói (Krisztus második eljövetele, a millennium és a gonosz elpusztítása) szakaszban átláthatóvá tette és teszi magát a világegyetem előtt, hiszen úgy a nagy küzdelem, mint a megváltási terv általánosságban látványos21

22 ság a világ és az angyalok előtt. Az egész univerzum el fogja ismerni, hogy Isten a szeretet és az igazság Istene; éppen azt a két jellemvonást, amit Sátán megpróbált eltorzítani. Elmélkedjünk: Mit jelent az univerzum látványosságának lenni? 3. LÉPÉS: GYAKOROLJ! Tanítók részére: Isten hatalmas türelmet tanúsít, miközben Sátán támadja Jóbot. Ezek a támadások voltaképpen Isten ellen irányultak, de Ő mindvégig tudta, hogy a kereszt minden kérdésre választ fog adni, sőt még Jób kérdéseire is. Elgondolkodató/gyakorlati kérdések: 1) Emlékezzünk vissza egy esetre, amikor valaki hamisan vádolt meg minket vagy egy ismerősünket. Hogyan reagáltunk, és mi történt végül? 2) Hogyan tapasztaltuk Isten türelmét a saját életünkben? Miért volt ennyire türelmes az Úr Sátánnal is? 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: Sátán továbbra is a hazugság atyja, folyamatosan hamis dolgokat állít Isten gyermekeiről. Egyéni tevékenység: 1. lépés: Írjunk egy listát otthon azokról a hazugságokról, amelyeket Sátán próbált sugallni nekünk! Ez talán fájdalmas élmény lesz. 2. lépés: Fogjuk ezt a listát és égessük el (vagy semmisítsük meg valamilyen más módon), tudva, hogy Isten szeret, és Krisztus keresztáldozatának a fényében lát minket. 22

23 KÉZZEL ÍRT JEGYZETEK Minden a kézzel írt jegyzetekkel kezdődött. Monika gyorsan papírra vetett egy nyers, angol fordítást, miközben apja, a gyülekezet vezető presbitere németül prédikált. Az öt Fülöp-szigeti nővér, akik körülülték a lányt, hálásan figyelték erőfeszítését. Mivel az as években hiány volt egészségügyi dolgozókból, a Fülöpszigetek és Ausztria kormánya megállapodott, hogy egészségügyi dolgozók jöhetnek az országba. Így sok ápolónő érkezett a Fülöp-szigetekről Ausztriába dolgozni. Marietta is közöttük volt. Néhány adventista barátnőjével egy éven át keresték az adventista gyülekezetet hasztalan. Mivel akkor még nem volt internet, Marietta édesapja levelet írt a Fülöp-szigeteki misszióirodába, ahonnan megkapta az Osztrák Unió bécsi gyülekezetének címét. Marietta és barátnője végre elmehettek egy adventista imaházba! Néhány hónappal később találkoztak a nővérek Monikával és a szüleivel. Monika rendszeresen fordított nekik angolra. Egyre többen és többen gyűltek össze egyéb ázsiai és afrikai országokból is, akik angolul beszéltek. Dolgozni vagy tanulni érkeztek Ausztriába, és mindnyájan gyülekezetet kerestek ben már oly nagy volt az angol nyelvű szombatiskolai csoport, hogy szükség volt egy új gyülekezetre. A német anyanyelvű tagok vállalták, hogy új helyre költöznek, a nemzetközi csoportnak pedig meghagyták az eredeti épületet. A bécsi nemzetközi adventista gyülekezet 1987 végén alakult meg hivatalosan, 19 taggal. A taglétszám mára elérte a 153-at, és csaknem ugyanennyi a vendég minden szombaton. Az épület zsúfolásig megtelik a világ minden tájáról érkezett emberekkel, aki együtt énekelnek és dicsőítik az Urat. A legtöbb külföldi gyökértelennek érezte magát Bécsben, mielőtt ránk talált volna mondja Felix Metonou, a gyülekezet lelkésze. Még ha nincs is keresztény hátterük, boldogok, hogy olyan helyen lehetnek, ahol értik a nyelvet, és ahol szeretettel fordulnak feléjük. 23

24 4. tanulmány október Isten és az emberi szenvedés A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Jób 10:8-12; Róma 3:1-4; Kolossé 1:16-17 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Hogyan bizonyítja a teremtett világ a világegyetemet irányító Alkotó létét? Érezni: Csodálatos Isten jellemének legfőbb kinyilatkoztatása, az, hogy elküldte Fiát meghalni bűneinkért a kereszten! Cselekedni: Legközelebb, ha szenvedés ér, ne ezt kérdezzük: Miért, Istenem?, inkább így imádkozzunk: Mutasd meg, mi a szándékod, Uram! a TANULmány vázlata: I. Isten a természetben A Mi minden beszél a természetben a szerető Alkotóról? B Melyek a korlátai a természet bizonyságtételének? Hogyan tudhatunk meg többet szerető Istenünkről? II. Isten a kereszten A Miért mondhatjuk, hogy Krisztus kereszthalála megoldást jelent a szerető Istennel és az emberi szenvedéssel kapcsolatos kérdésekre? B Jób tapasztalata miként ad feleletet az Isten jellemére vonatkozó kérdésekre? III. Meglátni Istent a szenvedéseinkben A Mi a megszokott reakciónk, amikor szenvedés jön az életünkben? B Hogyan kerekedhetünk felül a szokásos reakciókon, ha fájdalom és szenvedés ér? Összefoglalás: A nagy küzdelem középpontjában és az emberi szenvedéssel kapcsolatos kérdések hátterében az a kérdés áll, hogy milyen Isten jelleme. Eljön a pillanat a bolygónk történelmében, amikor dicsőséget adunk Istennek felmérhetetlen szeretetéért még akkor is, ha nem 24

25 kapunk maradéktalan választ minden kérdésünkre az örökkévalóságnak ezen az oldalán. TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: Miért történnek jó emberekkel rossz dolgok? Ez az állandó és univerzális kérdés visszhangzik egészen Jób idejétől a világtörténelmen át felénk is, és az emberek különböző korokban különböző válaszokat adtak rá. A kérdés nemcsak a szenvedésre vonatkozik, hanem Istenről is szól, aki megengedi a szenvedést. Ám ha a teremtett világot és a természetet szemléljük, látjuk, hogy Isten szeret, elküldte Fiát meghalni az emberiség bűneiért. Ez az igazi perspektíva, amiből minden kérdés értelmet és választ nyer. Tanítók részére: Az emberi szenvedéssel kapcsolatosan biztos tény, hogy ha eddig nem tapasztaltuk is, valamikor át fogjuk élni. Feltesszük a nagy kérdést: Hogyan engedheti meg a szerető Isten a szenvedést, különösen, ha az jó emberekkel történik (nem mintha könnyebb lenne a válasz, ha rossz embereket ér baj). A téma a viták nem szűnő áradatát gerjeszti a kételkedők részéről, akik tagadják a(z) (szerető) Isten létezését, és akik gyakran zavaró kérdéseket tesznek fel a hívőknek; olyan kérdéseket, amelyekre nincs könnyű válasz. Fontos, hogy a nyitó beszélgetésben ne csak a szenvedésekről szóló szemléletes beszámolókat és a kételkedőkkel folytatott vitákat hallgassuk meg, hanem lendítsük túl a beszélgetés fonalát a miért kérdéseken! Nyitó beszélgetés: Hallgassuk meg egy jó barátom szavait, aki a lányát veszítette el nemrég, rákbetegségben. A koporsófedél nagyot, véglegeset koppant. A hátsó ablakban még egy ideig láttam a világos színű tölgyfa koporsót, de aztán a temetkezési vállalkozó beindította a motort, és lassan elhajtott. Elment! A gyermekem elment! Szemüvegem bepárásodott a könnyektől. Olyan fájdalmat éreztem, mintha kettéhasítottak volna. Bár hónapok óta tudtam, hogy ennek a pillanatnak végül el kell érkeznie; bár bólintottam, amikor a vállalkozó megkérdezte, lezárhatja-e a koporsót; még ha gondolatban egyet is értettem Andreával, amikor így imádkozott:»uram, engedj meghalni, nem tudok már tovább küzdeni!«; még ha megnyugvást éreztem is, hogy nem kell több fájdalmat elszenvednie és retteg25

26 ve várni az újabb vizsgálat eredményét, a szívem mégis így kiáltott:»nem! Ez nem igazságos! Még olyan fiatal volt! Bár én haltam volna meg helyette!«andrea csak 25 éves volt, amikor véget ért küzdelme a rákkal. Sajnos ez nem egyedi történet, és bizonyára mind be tudjuk helyettesíteni saját tapasztalatainkat. Hogyan egyeztethető össze a szerető Istenről alkotott kép a sok rettentő szenvedéssel? 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Jób 6:4-10 versei kifejezik Jób mélységes fájdalmát. Ez a szakasz nem hosszas intellektuális és teológiai fejtegetésben tárja elénk Jób szenvedését, kizárva minden személyes hangot, éppen ellenkezőleg! Szemlélteti Jób mély élet-halál küzdelmét. Istent harcos katonaként mutatja be (Jób 6:4), de nem úgy, mint aki megvédi népét, ahogy más, ószövetségi igehelyek utalnak rá (pl. Zsolt 18:30-43). Ez alkalommal hűséges szolgája, Jób sebesült meg, aki fájdalma miatt könyörög Istennek, hogy törje össze (Jób 6:9). Feloldozásra, megoldásra vár, akár pozitív, akár negatív értelemben, de nem tud tovább élni a bizonytalanságban, hogy nem képes megérteni Isten tetteit. Ennek visszhangját más bibliai szereplők, szerzők szavaiban is megtaláljuk a témával kapcsolatosan (vö. Zsolt 38:3; 88:14-19; 120:4). BIBLIAKOMMENTÁR A szenvedés valóban egyetemes, időtlen téma. Jób könyve úgy dolgozza fel ezt a kérdéskört, hogy még ma, 3500 év után is időszerű. Fontos megnézni a történelmi hátteret, és megérteni, hogyan szemlélték a teremtés óta Isten és a szenvedés összefüggését. I. A könyv történelmi háttere (Tekintsük át Jób 1:1, Ez 14:14, 20 és Jak 5:11 verseit az osztályban!) A legtöbb írásmagyarázó egyetért abban, hogy nehéz meghatározni Jób könyve keletkezési idejét és helyét. Ellen G. White megemlíti, hogy Jób könyvét Mózes írta Midián pusztájában, valamikor Kr. e és 1450 között, még az Egyiptomból való kivonulás előtt. A rabbinikus hagyomány is Mózest említi szerzőként a Talmudban (Baba Bathra, 14b). Maga a történet azonban jóval régebbi lehetett, egyesek Ábrahám idejére, a patriarkális korra teszik (Kr. e körül). Jób 1:1 verse Úz földjét említi, amit JerSir 4:21 versében Jeremiás Edommal hoz kapcsolatba. Edom vidékének állat- és növényvilága jól tükrözi a Jób könyvében használt szemléletes ábrá26

27 zolásokat. Vagy a bányászati tevékenységgel kapcsolatban Jób 28:1-11 verseiben 5 különböző kifejezést találunk az aranyra, 13-at pedig a drágakövekre és fémekre. Az utóbbi idők régészeti feltárásai során legalább 13 rézbányát találtak Khirbat en-nahas régiójában, ami a mai Jordániában, a Holt-tengertől délkeletre található, az ősi Edom földjén. Más tudósok szerint Jób nem volt történelmi személy, és a könyv inkább a bölcsesség-irodalom része, nem történelmi beszámoló. Bár az irat valóban komoly irodalmi értéket képvisel és költői jellegű, más bibliai írók mégis történelmi személyként utalnak Jóbra (vö. Ez 14:14, 20; Jak 5:11), ami bizonyíték személyének történelmi valóságára. A könyvben nem sok földrajzi és idői utalás akad, így az üzenet jellege egyetemes és időtlen. Ugyanakkor vigasztaló tudni, hogy Jób valóságos személy volt, aki hozzánk hasonlóan szenvedett. II. Általános és külön kinyilatkoztatás (Tekintsük át Jób 12:8-10, Róm 1:18-20 és Kol 2:16-17 verseit az osztályban!) Sátán támadásai tulajdonképpen nem Jób ellen, hanem Isten jelleme ellen irányultak. Attól függ, hogy megoldást találunk-e az Isten jellemével kapcsolatos konfliktusban, hogy megismerjük Istent az önmagáról adott kinyilatkoztatásokból és NE Sátán sugallatait fogadjuk el! Általában mindkét kinyilatkoztatást, az általánosat (vagyis a természetit) és a külön kinyilatkoztatást Isten megismerésének a nagyobb összefüggésében szoktuk értelmezni. Mindkettő jelen van Jób könyvében. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy a természetből megismerje Istent (Róm 1:18-20). Ám tudni Istenről vagy elismerni létezését nem feltétlenül jelenti azt, hogy személyesen ismerjük Őt. Amit azonban a természetben látunk, az arra utal, hogy Ő a Teremtő. Pál a Római levélben továbbmegy, és beszél az alapvető erkölcsi elvekről, amelyeket Isten az emberi szívbe plántált és amelyek a természet rendjében is megmutatkoznak (Róm 2:14-15). Ám a bűnös világ és a bűnös emberi természet elhomályosította Isten megismerésének ezt a csatornáját, valamint az alapvető erkölcsiséget is, ezért külön kinyilatkoztatásra volt szükség. Isten kinyilatkoztatta magát Igéjében, a legteljesebben pedig Krisztusban, Isten testté lett Igéjében (logos vö. Jn 1:1-3). Mindkét nézőpont, az általános és a külön kinyilatkoztatás is megtalálható Jób könyvében. Mivel az általános kinyilatkoztatás Istenre mutat (Jób 12:7-10), képes választ adni Jób kérdéseire. Igazi válaszokat azonban csak Isten különleges kinyilatkoztatása ad a könyv végén (Jób 38 41). 27

28 Elmélkedjünk: Határozzuk meg, mit jelent az általános és a külön kinyilatkoztatás! Hogyan mélyítik el az Isten lényével kapcsolatos értelmezésünket? III. Teodícea a történelemben (Tekintsük át Jób 10:8-12 verseit az osztályban!) A teodícea (Isten igazolása) alapvető kérdése, hogyan engedheti meg a jó Isten a gonoszságot. Ez a kérdés a kezdetektől fogva zavarba ejtette a Biblia olvasóit. A teodícea kifejezést általában a német filozófusnak, Gottfried Leibniznek (1710) tulajdonítják. Tudományos szempontból beszélünk ágostoni, iréneuszi, órigenészi és egyéb teodíceákról, amelyek megkísérlik emberi filozófiai és racionális szemszögből igazolni Istent. Ám talán Istennek nincs is szüksége igazolási kísérleteinkre! Sőt, kinyilatkoztatásai Jób könyvében és másutt rámutatnak a szerető Istenre, aki inkább Jóbot igazolja, semmint önmagát. Elmélkedjünk: Mi magunk miként küzdöttünk a teodícea kérdéskörével? Milyen válaszokat adtunk a felmerült kérdésekre? Hogyan illik ebbe a nézetbe a kereszt? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: Gyakorlati következményekkel jár életünkben az emberi szenvedés és Isten jellemének nagy kérdése, vagy inkább az, hogy milyen választ adunk rá. Ez több mint csupán teológiai vagy filozófiai vizsgálódás! Elgondolkodtató/gyakorlati kérdések: 1) Idézzük fel életünk egy nehéz időszakát, amikor keserűen gondoltunk Istenre! Hogyan szabadulhatunk meg a keserű érzésektől? 2) Mi a helyzet a mások iránti keserű érzésekkel? Éreztük már azt, hogy igazságtalanul bánnak velünk? Táplálunk-e még keserűséget azok iránt, akik megbántottak? Mit tehetünk, hogy feloldjuk a megbántottság és neheztelés érzéseit szívünkben, és helyet adjunk a gyógyulás és megújulás folyamatának? 4. LÉPÉS: ALKALMAZD! Tanítók részére: Milyen Istent szolgálunk? Tudatosan alakítsuk istenképünket, mert úgy fogjuk Őt bemutatni másoknak, ahogyan mi ismerjük! 28

29 HELY, AMIT OTTHONNAK NEVEZHETEK Amikor Yuxin elköltözött otthonról, hogy zongorázni tanuljon a világhírű bécsi Prayner Konzervatóriumban, édesanyja ezt tanácsolta neki: Találd meg a lelki otthonodat! Yuxin és édesanyja már tíz éve járt egy evangéliumi keresztény gyülekezetbe Kínában, amikor az anya felfedezte a Bibliában a szombat igazságát. Beszélt erről a lányának, aki elhatározta: komolyan imádkozik, hogy Isten mutassa meg neki, ez igaz-e vagy sem. Ausztriában hamarosan talált egy hetednapi adventista gyülekezetet. A lelkész türelmesen válaszolt Yuxin összes kérdésére, ám nem győzte meg. Amikor Yuxin Bécsbe érkezett, megtalálta a nemzetközi adventista gyülekezetet. Járt a péntek esti és a szombati összejövetelekre is. Sokat tanult a Bibliából. A prédikációk nagyon megérintettek. Csodálatos tapasztalat volt ez számomra. Isten erőt adott ahhoz, hogy sok mindent feladjak: nem ettem sertéshúst, nem jártam vásárolni szombaton. Az elmúlt év májusában Yuxin megkeresztelkedett a Hetednapi Adventista Egyházba. Alig várja, hogy ha hazatér, átadhassa mindazt, amit Bécsben tanult. Idő közben a családja Kína északi részéből délre költözött. A környéken nincsenek adventista gyülekezetek. Yuxin azt tervezi, hogy indít egy adventista dicsőítő csoportot. Ott is tudniuk kell az embereknek az adventizmusról. Isten megmutatta nekem az igazságot, és én másoknak is el akarom mondani. Yuxin egyike a sok külföldi diáknak, akik Bécsben megtalálták a nemzetközi adventista gyülekezetet. Abigail Mexikóból érkezett, és énekelni tanul a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen. Már akkor is nagyon jól éreztem magam, amikor először jöttem ide. Szinte gyógyulás itt élni. Az emberek melegszívűek, befogadóak, gondoskodóak. A gyülekezet olyan, mint egy nagy család, Krisztus családja mondja. Lorenzo szintén Mexikóból érkezett, a Bécsi Egyetem fizikus programjának PhD hallgatója. Hétről hétre nagy örömmel megyek a nemzetközi gyülekezetbe. Mindig erőt kapok a folytatáshoz. Egyedül jöttem ide, de már nem vagyok egyedül. Ennek a nagyszerű közösségnek új, nagyobb épületre van szüksége. Ehhez kapnak segítséget ebben a negyedévben a 13. szombati adományok egy részéből. 29