2 kompetenciáinak megerősítésére, a regionális identitás erősítésére, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtésére van s

Átírás

1 Troman n : ~~ trkezett :?OO7 JAN 18. ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER Iktatószám : /2007. Válasz a KI1840. számú írásbeli kérdésre: Jó-e a régió? " Domokos László úr országgyűlési képviselő Budapest Tisztelt Képviselő úr! Dr. Szilvást' György Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrhoz benyújtott írásbeli kérdésére miniszterelnök úr megbízása alapján - mint a téma szerint feladatkörrel rendelkező kormánytag - az alábbi tájékoztatást adom : Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előkészítése során létre kellett hozni egy olyan hierarchikus terület-beosztási rendszert, amely felépítésében megfelel az Unió statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájáról szóló 1059/2003/EK rendelet szerinti, azaz a NUTS rendszer követelményeinek. Ezen rendszer második szintje a fejlesztési források szempontjából kiemelkedő fontosságú 7 tervezési-statisztikai régió. A követelményeknek való megfelelésen túl a régiók kialakítása előfeltétele egy új, sikeres, versenyképes Magyarország létrehozásának is, amellyel európai értelemben is korszerű, de a magyar sajátosságoknak is megfelelő választ adhatunk a regionalizmus kihívásaira. Regionalizációról három területen beszélhetünk : a területfejlesztés, az önkormányzatiság és az államigazgatási szervek regionális átalakítása vonatkozásában- A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvénnyel emelte az Országgyűlés a régió fogalmát törvényi rangra. A régió itt : tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység" A 7 tervezési-statisztikai régió megjelölését jelenleg az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. fejezete tartalmazza. Ezen régióbeosztást a csatlakozási tárgyalások keretében Magyarország az Európai Uniónak véglegesen bejelentette : A határozatban megjelenik továbbá az a célkitűzés, hogy a régiók Budapest, V., József Attila u Postacím : 1903 Budapest, Pf. 314.

2 2 kompetenciáinak megerősítésére, a regionális identitás erősítésére, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtésére van szükség. A régió tehát nem közigazgatási területi beosztás, nem közigazgatási egység, hiszen az Alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik." A tervezési-statisztikai régiók feladatkörüket tekintve elsősorban tehát a területfejlesztés céljait szolgálják. Meg kell különböztetni ezért a közigazgatási szempontból nagy jelentőségű önkormányzati régióktól", amelyek kialakítása' az új Magyarország programban szereplő közigazgatási reform feladatainak sorába tartozik. Az európai értelemben is korszerű, demokratikus állam egyik szervezési és működtetési alapelve a decentralizáció. A regionális önkormányzati intézményi rendszer lényege a kormányzati szervektől történő feladat- és hatáskör átcsoportosítás lenne, a minisztériumi feladat- és hatáskörök egy részének leosztásával. A regionális önkormányzathoz telepítendők továbbá a régió nagy részét, vagy egészét érintő olyan közfeladatok (regionális közügyek), amelyek - figyelemmel a méretgazdaságossági követelményekre is - alacsonyabb szinten hatékonyan nem láthatók el. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény értelmében az Országgyűlés feladata törvénnyel elfogadni a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást. Az Alkotmány, illetve a helyi ' önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) módosítása lenne szükséges ahhoz, hogy a régió közigazgatási egységgé váljék. A kormány kidolgozott 2006-ban egy törvényjavaslatot az Qtv. módosítására, ezáltal regionális szinten választott önkormányzatok létrehozására, ám ennek elfogadására nem került sor. A regionális önkormányzatok létrehozása továbbra is kormányzati szándék, amely azonban csak kétharmados többséggel lehetséges. A Kormány igyekszik ösztönözni az önkormányzati szolgáltatások hatékonyabb ellátását biztosító kistérségi és regionális összefogást. Az elkövetkező évek fejlesztési forrásainak felhasználásához ugyanis szükséges a szoros regionális és kistérségi együttműködés, amely a települések, térségek felzárkózását, fejlődését biztosítja. A megyei önkormányzatok együttműködése jelenleg esetleges, mélységét és hatókörét tekintve sem kielégítő. A formalizált regionális együttműködés leghatékonyabb formájáról, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok regionális társulásáról azonban még csak modellkísérlet szintjén beszélhetünk. Az egyik legnagyobb társulási kedvvel rendelkező Dél-Dunántúli régióban zajlott modellkísérlet, melyben az érintett megyei és megyei jogú városi önkormányzatok önkéntesen, a kompetenciájukba utalt feladat- és hatáskörök közül 10 feladat (szakosított szociális szolgáltatások, gyermekvédelmi szakellátás, közoktatási feladatok, közművélődési feladatok, egészségügyi ellátás, idegenforgalom, környezet- és természetvédelmi feladatok, hulladékgazdálkodás, sportfeladatok, közúti közlekedési feladatok) közös ellátására vállalkoztak. A modellkísérletben részt vevő megyék intézményfenntartásra, a kistérségekkel való együttműködésre, és területfejlesztési feladatokra is társultak.

3 3 A társulásos együttműködés kibontakozásához állami segítségre van szükség, olyan regionális együttműködési intézményrendszer létrehozását és működtetését kell ösztönözni, amelyet be lehet vonni a központi feladatok ellátásába. Tisztelt Képviselő Ur! Az önkormányzati reform kérdése mellett ugyanakkor a közigazgatás többi területén is szükségessé váltak reformok. A reformra azért volt szükség, mert a területi államigazgatás az elmúlt évtizedben igen nagyra növekedett. Az egyes területi hivatalok eltérő és többségében már a megyét meghaladó illetékességgel működtek. A több mint egy évtizede egymást váltó kormányok a területi államigazgatási reform kimondásáig mindig eljutottak, azonban ennek megvalósításával adósak maradtak. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló Korm. határozat számos, a közigazgatási szervek regionális átalakítását célzó rendelkezést tartalmaz, nagyrészt január 1-jei határidővel. A Kormány szervezet-alakítási szabadsága alapján meghatározhatjá az államigazgatás szervezetét, a szervek illetékességi területét és székhelyét. Ennek alapján a Kormány célul tűzte ki az új Magyarország programjában foglaltak szerint, hogy a régiókba koncentráljuk a területi államigazgatási szervek tevékenységét." A regionális átalakítás célja : a közfeladatok ellátásához hatékonyabb szervezeti keretek biztosítása, az optimális intézményi és szervezeti egység méretek kialakítása, az indokolatlan tevékenységi és kapacitásbeli párhuzamosságok megszüntetése, az egymáshoz kapcsolódó szervezeti feladat- és hatáskörök integrációja, a diszfunkcionális működés visszaszorítása, a döntési szintek számának csökkentése, a vetetés szakszerűségének fejlődése, a működési-gazdálkodási formaváltások, szolgáltatások minőségének javítása, átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenni a szervezetek működését. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló Korm. határozatnak megfelelően számos nagy hálózat regionális alapon történő átalakítására került sor január 1. napjával, illetve a közel jövőben fejeződik be az úi szervezet kialakítása (pl. a munkaügyi központok esetében). Ilyen átalakításra került sor például : az agrár szakigazgatási szervek átalakításával, a közlekedési hatóságok átalakításával, az ÁNTSZ szervezetének korszerűsítésével az egészségbiztosítási pénztárak regionális szintű szervezeti átalakításával. a Magyar Államkincstár a pénzügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatalként folytatja működését, az APEH központi hivatalként, a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló önállóan gazdálkodó költségvetési szervként folytatja működését. Szervezetébe

4 4 integrálja a megyei igazgatóságok mellett a Szerencsejáték felügyeletet és az önkormányzati illetékhivatalokat is, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és a nyugdíjfolyósító igazgatóság regionális szervezeti átalakítása, a közigazgatási hivatalok/területi főépítészi irodák regionális szervezetének kialakítása. A közigazgatási hivatalok regionalizációja oly módon történt meg, hogy a kijelölt megyeszékhelyen működő, illetve a fővárosi közigazgatási hivatal alakult át regionális hivatallá. A többi megyei hivatal szervezeti és jogi önállósága megszűnt, azok - Pest megye kivételével - a regionális hivatalok szervezeti egységeként, kirendeltségeként működnek tovább. A regionális közigazgatási hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya, illetve Hatósági Főosztálya regionális illetékességgel rendelkezik, de ezek területi osztályai működnek a megyékben, amelyek az eddigi rendszernek megfelelően, továbbra is ellátják törvényességi ellenőrzési és hatósági feladatokat. Ezáltal a lakossági ügyek intézése változatlanul gz ügyfelekhez, a törvényességi ellenőrzési munka pedig az önkormányzatokhoz közeli szinten történik. A regionális szervezési megoldás elsősorban a költségcsökkentő hatást eredményező funkcionális feladatokat koncentrálja regionális szintre, amely itt központosítottabb szervezésben, hatékonyabban valósulhat meg. Ennek megfelelőn a szervezeti keretek változásáról beszélhetünk, amely az érdemi feladatellátást nem nehezíti, hanem költségtakarékosságát, összefogottságát biztosítja. A regionális közigazgatási hivatalok új feladat- és hatásköröket is kapnak, amelyek elősegítik, hogy a Kormány területi szerveiként a régióban működő területi államigazgatási szervek munkáját a jelenleginél erősebb jogosítványok alapján, hatékonyabban ellenőrizhessék és koordinálhassák. A regionális átszervezés előkészítésekor alapos hatósági ügyforgalmi és teljesítményelemzésre került sor, a vizsgálat és a kimunkált javaslat kiterjedt a feladatellátás személyi, tárgyi feltételeinek pontos meghatározására is. A kialakításra kerülő szervezeti struktúra modellezése érdekében az érintettek, így egyes közigazgatási hivatalvezetők bevonásával a minisztériumon belül munkacsoport is alakult. A modellezett szervezeti struktúra folyamatos elemzésre, a tapasztalatoknak megfelelően átdolgozásra került. Tisztelt Képviselő úr! Összefoglalóan megállapítható, hogy az igazgatási szervezetek átalakítását a jogszabályváltozásokkal kapcsolatos jogi, szakigazgatási, ellenőrzési, ügyviteli és rendszerfejlesztési, informatikai, valamint pénzügyi-gazdasági feladatok gondos elemzése jellemezte. A végrehajtást a feladatok egészérc kiterjedő ütemtervek, hatástanulmányok, gazdaságossági és egyéb szempontú számítások alapján szervezték és hajtották végre. Az átszervezések során - a gazdaságossági szervpontokon túl - kiemelt figyelmet kapott az ügyfelek érdeke ; az átalakulás eredményeként reményeink szerint az ügyfelek csak a

5 5 gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést észlelik majd. Az önkormányzati regionális reform kérdései pedig az IDEA program keretében évek óta készített tanulmányokkal, valamint a Dél-Dunántúli Régió modellkísérlet eredményeivel alátámasztottak. Meggyőződésem, hogy a hatékonyabb, racionálisabb és olcsóbb közigazgatás kialakítása, a következetes decentralizáció, a magasabb színvonalú közszolgáltatások biztosítása, a kisebb területi államigazgatás megteremtése felé jelentős lépéseket tettünk. A regionális átalakítással a párhuzamos feladatellátás kiküszöbölésre kerül, általában kisebb, költségtakarékosabb szervezettel megoldható a feladat ellátása, ennélfogva munkahelyek megszűnésével járhat. A közigazgatási hivatalok esetében például a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban meghatározott 10 %-os létszámcsökkentés végrehajtása során figyelemmel voltunk a közigazgatási hivatalok regionális átalakítására. A létszámcsökkentés mértéke differenciált volt, kevesebb regionális közigazgatási hivatalként működő jelenlegi hivataloknál, és több a kirendeltségként tovább működő volt megyei hivatalokban. A közigazgatási hivataloknál alkalmazottak 10%-ának munkahelye szűnt meg. A leépítés lehetősége a párhuzamos elsősorban funkcionális feladatokat ellátó - szervek megszüntetéséből, összevonásából é$ a vezető állások csökkentéséből adódik. Az átalakítás így a közigazgatási hivatalok esetében több mint 700 millió forint közpénz megtakarításával jár. Budapest, január Üdvözlettel :