MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

2 A Krmány-előterjesztés melléklete Budapest, június 30. 2

3 TARTALOM TARTALOM KÖSZÖNTŐ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 BEVEZETÉS 1.1 Indíttatás és mandátum 1.2 A terület jelentősége 1.3 A stratégiai tervezés flyamata 1.4 Előzmények, kapcslódásk 1.5 A stratégia pilléreinek kijelölése 2 KÖZNEVELÉS 2.1 Helyzetelemzés A digitális készségek fntssága Infrastruktúra A pedagógusk digitális felkészültsége Digitális tartalmfejlesztés 2.2 Jövőkép 2.3 Stratégiai célk Tanulás-tanítás pedagógiai módszertana Infrastruktúra Támgató szlgáltatásk 2.4 Eszközrendszer A digitális kmpetencia mérésének jelentősége Az eszközök bemutatása 2.5 Cél-eszköz mátrix 2.6 Finanszírzás 3 SZAKKÉPZÉS 3.1 Helyzetelemzés Meghatárzó trendek SWOT-elemzés 3.2 Jövőkép 3.3 Stratégiai célk 3.4 Eszközrendszer Digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer Digitális kmpetenciafejlesztést támgató szakma-specifikus tananyagk Tanárk és szakktatók digitális módszertani gyakrlatának fejlesztése Digitális infrastruktúra-fejlesztés a szaktantermekben és a tanműhelyekben A digitális ktatást támgató vezetői elköteleződés fejlesztése 3.5 Cél-eszköz mátrix 3.6 Finanszírzás 4 FELSŐOKTATÁS 4.1 Helyzetelemzés A felsőktatás általáns helyzete Digitális helyzetkép 3

4 4.2 Jövőkép 4.3 Stratégiai célk 4.4 Eszközrendszer Átfgó szabályzási jellegű beavatkzásk Elektrnikus tanulási tér kialakítása Intézményi szintű szabályzási javaslatk Fejlesztési eszközök 4.5 Cél-eszköz mátrix 4.6 Finanszírzás 5 FELNŐTTKORI TANULÁS 5.1 Helyzetelemzés A felnőttkri tanulás értelmezése A helyzetértékelés fő megállapításai SWOT-elemzés 5.2 Jövőkép 5.3 Stratégiai célk 5.4 Eszközrendszer A digitális megsztttság csökkentése Digitális kmpetenciák fejlesztése Infrmatikai szakmai képzések bővítése Digitális tanulást támgató környezet és krdináció Tartalmfejlesztés és megsztás Digitális tanulás és IKT-használat Mérés-értékelési és jelentési rendszer 5.5 Cél-eszköz mátrix 5.6 Finanszírzás 6 HORIZONTÁLIS PILLÉREK 6.1 Tanulási életút nymn követése Helyzetelemzés Stratégiai célk Eszközrendszer 6.2 Az ktatás és képzés akadálymentesítése Helyzetelemzés Stratégiai célk Eszközrendszer 6.3 Biztnság Helyzetelemzés Stratégiai célk Eszközrendszer 4

5 KÖSZÖNTŐ Napjainkban a digitalizáció a versenyképesség, a fejlődés és a jólét egyik legfőbb hajtóereje, ezért a magyar krmány elkötelezett a digitális fejlesztések mellett. A Krmány által az internetről és a digitális fejlesztésekről kezdeményezett évi nemzeti knzultáció (InternetKn) srán a plgárk akaratnyilvánítása a magyar internet jövőjét illetően világs és egyértelmű vlt: a világháló legyen mindenki számára hzzáférhető és megfizethető, segítse az ktatást és a fiatalkat, és ne jelentsen fenyegetést gyermekeink biztnságára. A Krmány az InternetKn eredményei alapján készítette el a magyar társadalm és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlesztését célzó Digitális Jólét Prgramt (DJP). A prgramt és az annak részeként elkészült Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS) az a felismerés hívta életre, hgy a digitális átalakulás nem választás kérdése: lyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre mindenkinek fel kell készülnie, hiszen 20. századi tudással senki nem lehet versenyképes a 21. században. A digitális eszközöket és szemléletmódt be kell vinni a tantermekbe, mivel napról napra mélyebben integrálódnak a hétköznapi életünkbe is. A felnövekvő generáció versenyképessége, munkaerőpiaci esélyei szempntjából is elkerülhetetlen az ktatási rendszer aznnali és radikális digitalizálása: mst dől el, hgy a magyar fiatalk milyen szerepet töltenek majd be az európai munkaerőpiacn, ahgy az is, hgy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet kaphat a nemzetközi versenyben. A felkészülés legjbb eszköze természetesen az ktatásban való tudats részvétel, az egész életen át tartó tanulás. Ennek megfelelően a DJP kiemelt területei közé tartzik Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának elkészítése, hiszen a 21. században nem lehet múlt századi módszerekkel tanítani és tanulni. Ehhez aznban a társadalmi gndlkdásmód attitűdjének megváltztatása szükséges, mert csak így válhat az ktatás a nemzeti büszkeség részévé. Az ktatásnak lyannak kell lennie, hgy a pedagóguskat, a szülőket és a gyerekeket büszkeség töltse el, hgy a részesei lehetnek. Ugyanakkr fnts, hgy az ktatás nyújtsa az aznnal hasznsítható tudás élményét: a valódi kapcslatt a mai hétköznapkkal. Meggyőződésem szerint a jövő isklája tehát digitális, ahl: minden diák és tanár digitális eszközökkel (sajáttal vagy isklaival) digitális hálózatra kapcslódik; digitális módszertankkal, digitális tananyagkat digitálisan felkészült tanárk ktatnak; az ktatás-adminisztráció és a tanárk tvábbképzése is digitális alapn történik. Fnts ugyanakkr, hgy a digitális ktatás ne a hagymánys ktatás digitális eszközökkel támgattt váltzata legyen, hanem szemléletmódjában, módszertanaiban, követelményrendszerében is új, a digitális kr kihívásaira reflektáló nyittt ktatási környezet jöjjön létre. A DOS készítése srán szervezett knzultációkn széles szakmai knszenzus vlt érzékelhető. A különböző szervezetekkel, szaktárcákkal, háttérintézményekkel és szakértőkkel flytattt egyeztetéseken mind a megfgalmaztt jövőképet, mind a célkat illetően szinte kivétel nélkül 5

6 támgató vélemények hangztak el. Világssá vált, hgy ma már nemcsak a társadalm és a munkaerőpiac igénye az ktatás digitalizációja, hanem a szakplitikai, az ktatás-irányítási és a krmányzati felelősök is egyértelműen felismerték az ktatás különböző alrendszereinek digitalizációjában rejlő lehetőségeket. A digitális kmpetenciák fejlesztését természetesen már a köznevelésben el kell kezdeni, és gyakrlatilag sha nem szabad abbahagyni: az egész életen át tartó tanulás éppen a digitális ismeretek esetében nyeri el legteljesebb jelentését, hiszen a digitalizáció nemcsak a tanulás tárgya, hanem egyben a tanulás talán leghatéknyabb platfrmja is. Amennyiben a DOS-ban fglalt célk megvalósulnak, 2018-ra megkezdődik és kézzel fgható eredményeket hz az ktatási rendszer digitális átalakítása, ami kiterjed az infrastruktúrára, az eszközellátttságra, a digitális tananyagkra, a tanári/ktatói digitális kmpetenciákra és az isklai adminisztrációra; minden tanárnak és ktatónak lehetősége nyílik digitális készségeinek (tvább)fejlesztésére annak érdekében, hgy az általa taníttt tantárgyak óráin a digitális ktatási eszközöket és technikákat készségszinten tudja használni; minden magyar plgárnak lehetősége nyílik arra, hgy saját lakhelyén (vagy annak legfeljebb 30 kilméteres körzetén belül) ingyenes alapszintű digitális ktatásn vegyen részt; minden magyar kis- és középvállalkzásk tulajdnsának és/vagy vezetőjének módjában áll ingyenes digitális képzésen részt venni. Mindezek eredményeként hazánk 2018-ra eléri, 2020-ra pedig meghaladja az EU átlagát a digitális írástudás és használat, az internet penetráció, a tanárk digitális kmpetenciái, illetve az ktatás digitalizáltsága terén. Tudm, hgy rendkívül ambiciózus célkitűzések ezek, de meggyőződésem szerint elfgytt az időnk: a digitális transzfrmáció lyan sebességgel rbg felénk, hgy a magyar plgárk felkészítésére minden lehetőséget meg kell ragadnunk, különben évtizedekre lemaradunk. A Digitális Jólét Prgram átfgó jellegéből adódóan a digitális ökszisztéma egészét érintő összehanglt krmányzati prgram, amelynek léte mindenekelőtt azt jelzi, hgy a Krmány ma már nem egyszerűen egy fejlesztésplitikai területnek tekinti a digitális fejlesztéseket: az új szemléletmód a digitális átalakulás középpntjába az emberek jólétét állítja. A digitális ökszisztéma valamennyi szereplőjének szerepet kell vállalnia abban, hgy a munkavállalók és a vállalkzásk egyaránt a digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak, és a digitalizáció ne növelje, hanem mérsékelje a társadalmi különbségeket. A Digitális Jólét Prgram ebben az értelemben azt jelenti, hgy a magyar krmány mindenkinek segít abban, hgy egy lépéssel előbbre jussn, és felkészülten nézzen szembe a digitális kr kihívásaival. A DOS ennek kiemelkedően fnts eszköze, amely számttevően javíthatja a jövő generációk versenyképességét, munkaerőpiaci esélyeit és életminőségét. dr. Deutsch Tamás Digitális Jólét Prgram összehanglásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki bizts 6

7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A magyar társadalm és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlesztését célzó Digitális Jólét Prgramt és annak részeként Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiáját az a felismerés hívta életre, hgy a digitális átalakulás nem választás kérdése: lyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre mindenkinek fel kell készülnie, hiszen 20. századi tudással senki nem lehet versenyképes a 21. században. 2. Fnts ugyanakkr, hgy a digitális ktatás ne a hagymánys ktatás digitális eszközökkel támgattt váltzata legyen, hanem szemléletmódjában, módszertanaiban, követelményrendszerében is új, a digitális kr kihívásaira reflektáló nyittt ktatási környezet jöjjön létre. 3. A DOS alapvetően váltztatja meg az ktatás és képzés működését Magyarrszágn. A stratégia megvalósítása esetén a digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók fglalkztathatóságát, életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a digitális ökszisztéma valamennyi tényezőjére jelentős pzitív hatást gyakrl: a magasabb használati arányknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami tvábbi fejlesztéseket tesz lehetővé; élénkíti a digitális gazdaság termékei és szlgáltatásai iránti keresletet, amivel tvábbi fejlesztéseket generál; keresleti nymást gyakrl az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szlgáltatásk kínálatát és minőségét; javítja a közigazgatásban és a közszférában dlgzók digitális készségeit, ami hzzájárul a szlgáltatási színvnal tvábbi javulásáhz. 4. A stratégia elkészítésének közvetlen előzménye, hgy a Digitális Jólét Prgramról (DJP) szóló 2012/2015. (XII. 29.) Krm. határzat 3. a) pntja felhívta a DJP-vel kapcslats krmányzati feladatk összehanglásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztst, hgy a szükséges tárcaközi egyeztetések mellett készítse el Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS). A stratégiaalktás legfntsabb célja az vlt, hgy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az ktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hzzájárulva Magyarrszág versenyképességének növeléséhez. 5. A stratégiai mandátummal összhangban a DOS a teljes magyar ktatási-képzési rendszerre kiterjed. A beavatkzási területek/pillérek között a köznevelés, szakképzés, felsőktatás, felnőttkri tanulás, illetve több kiemelten fnts hrizntális szempnt egyaránt megjelenik. Az egyes pillérek elemzése egységes szerkezetben, a flyamatkat leginkább meghatárzó tényezők figyelembe vételével történt: fizikai infrastruktúra, hzzáférés, belső hálózatk; ktatási intézmények eszközellátttsága; 7

8 pedagógusk digitális felkészültsége és attitűdjei; június 30. alkalmaztt módszertan (tanárképzés és tvábbképzés, valamint intézményi fejlesztések); tartalm (Nemzeti alaptanterv és kerettantervi felülvizsgálat, digitális tartalmfejlesztés); ktatásirányítás (adminisztráció és minőségirányítás, törzsinfrmációs rendszer, tanulói mérés-értékelés, vezetői infrmációs rendszer). 6. A pillérenként elvégzett, és széles körű szakmai knzultációk keretében validált helyzetelemzés a köznevelés esetében megállapíttta, hgy a digitális szövegértés fejlesztése még nem eléggé integráns része az isklában átadandó tudásnak: a tanulók jelentős része digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést; a tanítási és tanulási flyamat támgatására a pedagógusk kevéssé használják az IKT-eszközöket és a mdern technlógiát; a meglévő eszközök kihasználtsága alacsny, más esetekben a pedagógusk az eszközök hiányára vagy az elavult eszközparkra hivatkzva utasítják el azk sztálytermi alkalmazását; Magyarrszágn a pedagógusk kevesebb, mint 20%-a használ a tanórák több mint 25%-ban IKT eszköz támgatást; a tanárk az IKT-eszközök szaktárgyi felhasználásában sem érzik magukat kmpetensnek; bár a digitális készségek átadása kimeneti célként megjelenik a Nat-ban, de a hrizntális elvárásként megfgalmaztt absztrakt követelmények teljesítéséhez a pedagógusk nem támaszkdhatnak egységes irányelvekre, tananyagkra, útmutatásra és legfőképpen egységes, megbízhatóan működő infrastruktúrára; a hatalmas különbségeket mutató eszközállmány, illetve a nem egységes minőségű módszertani, tartalmi kínálat gyakrlatilag ellehetetleníti a szükséges digitális készségek átadását; mindez már egyéb készségek elsajátítását is hátráltatja, és megnehezíti az IKT-val támgattt tanulást, valamint az egyéb pedagógiai feladatk (SNI, tehetséggndzás, felzárkóztatás stb.) ellátását is; nem jelenik meg a köznevelési intézmények gyakrlatában lyan mérés-értékelési keretrendszer, amely a tanulók/pedagógusk/szaktanárk/gyakrlati ktatók aktuális digitális kmpetenciáit mérné, illetve az egyéni fejlesztési utakat kijelölné (ezt követően pedig visszamérné); a hiánys IKT-eszközrendszer és szlgáltatási környezet mára nem csupán a krszerű infrmatikai ismeretek átadását nehezíti, hanem több területen is visszafgja az intézmények teljesítményét, hiszen 8

9 nem a valós munkaerőpiaci körülményekre készít fel; kevésbé képes lekötni a tanulók figyelmét; nem biztsít a tanulási flyamatba ágyaztt visszajelzési lehetőségeket (elektrnikus mérés-értékelés, vezetői infrmációs rendszerek); nem képes naprakészen követni a tudmánys eredményeket; manuális adminisztrációs terhet ró a pedagóguskra és az adminisztrációs személyzetre. A szakképzés esetében a helyzetelemzés feltárta, hgy a köznevelés pillérnél feltárt gyengeségek és veszélyek a szakképzésben fkzttan érvényesülnek; a szakképző intézményekben tvábbtanuló diákk körében magasabb a digitális írástudatlank aránya, mint a gimnáziumi tanulók körében; egy gimnáziumi tanuló 180 órában, egy szakközépisklai érettségiző tanuló kötelező tanóraként tanulmányai srán összesen 144 órában, egy szakisklai tanuló a végzettsége megszerzéséig mindössze 108 órában tanul infrmatikát ebben az óraszámban aznban nem lehet elvégezni sem a Nat elvárásainak megfelelő kmpetenciafejlesztést, sem pedig a kerettantervi követelmények teljesítését; az isklák sk esetben nem rendelkeznek az adtt szakmák legújabb technlógiáinak bemutatásáhz szükséges feltételekkel; a szaktárgyi elméleti és gyakrlati ktatók nem rendelkeznek megfelelő digitális tudással és pedagógiai-módszertani ismerettel ahhz, hgy a tanítási-tanulási flyamatt digitális környezetbe helyezzék; az eszközrendszer sha nem vlt alkalmas a digitális pedagógia kiszlgálására, ráadásul egyre inkább elavul; a szakképzés ezért jelenleg nem képes garantálni a tanulók számára a szükséges digitális kmpetenciák átadását; néhány szakma kivételével (elsősrban az autóiparhz kapcslódva) a munkaerőpiaci elvárásk nem jelennek meg a kimeneti követelmények és a kerettantervek rendszerében. A felsőktatási helyzetelemzés szerint a felsőktatási IKT alapinfrastruktúra egyes területeken kimagasló, világszínvnalú, egyes területeken aznban az EU-átlag alatti; a hálózati alapinfrastruktúra (HBONE+ rendszer) kiemelkedően jó; a felsőktatásba belépő hallgatók közel 100%-a rendelkezik megfelelő digitális munkaeszközökkel (laptp, kstelefn, asztali számítógép), az intézmények aznban nem alakíttták ki azkat a lehetőségeket, amelyekkel ezek az ktatási flyamatba integrálhatóak lennének; 9

10 a számítástechnikai infrastruktúra különösen a géppark cseréje, illetve a jgtiszta szftverek beszerzése kritikus terület, elsősrban az évek óta érvényben lévő közpnti beszerzési tilalm és a szakképzési hzzájárulás elvesztése miatt; tvábbi hiányterület az lyan eszközök és szftverek beszerzése, amelyek kis számban, speciális ktatási és kutatási feladatkhz szükségesek (például labrkban, gyakrlatkn); legtöbbször igen alacsny szintű a digitális támgatás a kurzusk elvégzése alatt; az intézményekben karnként esetleges terjedelemben és minőségben állnak rendelkezésre digitálisan a kurzusk leírásai, követelményei, tartalmai, könyvtári segédletei, tesztjei; a digitális tankönyvtár illetve az elektrnikus tananyagk használata nem jellemző: a digitális tankönyvtárat a hallgatók 13%-a használja rendszeresen; a hazai szakk leírásai nagyn csekély mértékben tartalmaznak a hagymánystól (előadás, szeminárium, gyakrlat) eltérő munkafrmákat; a szakkn belüli mdernizáció leggyakribb akadálya az ktatói munka intézményi szabályzása, ami csak a leghagymánysabb, személyes jelenlétre épülő tevékenységeket ismeri el fizetett munkaidőként; a hazai és a nemzetközi nline prgramk (a tömegek számára nyittt nline kurzusk) nemzeti és intézményi akkreditációját (és ez által az idegen nyelven történő önálló hallgatói munkát) a MAB prgramakkreditációs eljárása nem támgatja; külön figyelmet igényel a felsőktatási nyelvktatás ellentmndáss és kritikus helyzete, amely nline tanulás nélkül nem mzdítható előre; a digitális kultúra felsőktatásban való elterjedésének egyik nagy akadálya, hgy a digitális ktatás lassan és szigetszerűen fejlődik, az ktatók csak kis része rendelkezik azkkal a képzésfejlesztési kmpetenciákkal, amelyek lehetővé tennék a saját maguk által tarttt kurzusk elektrnikus tanulási környezetben történő megvalósítását; 2016-ban egyetlen hazai állami felsőktatási intézmény sem rendelkezett (minden ktatót bevnó) belső tvábbképzési rendszerrel; az e-közszlgáltatásk területén a felsőktatás ugyanakkr élenjáró, a célcsprt egésze lefedett e szlgáltatáskkal. A felnőttkri tanulás Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának értelmezésében az egész életen át tartó tanulás részeként kiterjed minden lyan frmális, infrmális és nem frmális akár általáns, akár szakmai jellegű tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából. Ebben a megközelítésben a DOS felnőttkri tanulás pillérének fókusza túlnyúlik a felnőttképzési törvény hatálya alá tartzó tevékenységeken. A pillér helyzetelemzése szerint: több millió hnfitársunk nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges digitális alapkmpetenciákkal; 10

11 relatíve kevesen jutnak el a digitális írástudás magasabb szintjeire; kevesen jelentkeznek és fejezik be sikeresen az IKT szakmai képzéseket; az IKT és a digitális tanulás ptenciáljának kihasználása a felnőttkri tanulás területén igen alacsny; kevesen vesznek részt általában a felnőttkri tanulásban; a leginkább digitális készségfejlesztésre szrulók nem rendelkeznek tthni eszközökkel és internet-hzzáféréssel; a felnőttek mtivációja hiányzik a tanuláshz; a kis- és középvállalkzásk nem tartják fntsnak az alkalmazttaik kmpetenciafejlesztését; a felnőttek digitális kmpetenciái hiányznak ahhz, hgy bekapcslódjanak a digitális tanulásba; nehéz az eligazdás, különösen az infrmatikai képzések között, nincs átlátható, egységes értelmezése a digitális kmpetenciáknak; az infrmatikai képzési kínálat és a hzzáférés nem megfelelő; a digitális tanulással kapcslatban kialakult tévhitek és rssz tapasztalatk hátráltatják ennek elterjedését; a felnőttkri tanulás szereplői nem használják ki az IKT-ban rejlő lehetőségeket; hiányzik a digitális tanulást támgató, ösztönző környezet, a szabályzás krlátai és az ehhez kapcslódó finanszírzási technikák visszatartják a képzőket a digitális tanulási frmák alkalmazásától; nem alakult ki egységes, minden szereplő által elfgadtt és alkalmaztt fgalmi készlet; nem állnak rendelkezésre a szükséges mennyiségben rendszeresen frissített nyittt ktatási segédanyagk; a rendelkezésre álló digitális tananyagk köre nehezen átlátható és kereshető; a felnőttkri tanulással kapcslats stratégiai tervezéshez csak krlátzttan állnak rendelkezésre adatk. A hrizntális pillérek helyzetelemzésének fő megállapításai Tanulási életút nymn követése: Magyarrszágn is megkezdődött a 2000-es években az ktatási adatbázisk kialakítása, ezek aznban jellemzően függetlenek egymástól, az adatbázisk és rendszerek összekapcslása mindezidáig ötletszerű vlt, ezért szigetszerű fejlesztések történtek; sk a rendszerek közötti redundancia és pntatlanság, a párhuzams adatszlgáltatás; 11

12 a hazai ktatási adatbázisk a tanulói életpálya életeseményeihez kapcslódóan rendkívül sk adatt gyűjtenek, aznban a tetemes adatvagyn kihasználtsága gyenge; a jelenlegi jgszabályi keretek és az adatvédelmi krlátk miatt a rendszerek személyi szintű összekapcslása nem lehetséges. Az ktatás és képzés akadálymentesítése: a köznevelés és a képzés különböző szintjein tanulók mintegy 4 5%-a fgyatékssággal élő, akit fgyatékssága akadályz vagy akadályzhat a tanulásban; a digitális ktatás, a digitális tanulás esetében az esélyegyenlőség biztsítása a digitális akadálymentesítéssel érhető el; a digitális akadálymentesítés két fő területet érint: a fizikai, hardver elemek elérhetőségét, kezelhetőségét, valamint a digitális szlgáltatásk, szftverek kezelhetőségét; a világ legtöbb rszágában a W3C WCAG 2.0 webes szabvány szerinti akadálymentességi szabványt tekintik a jgi szabályzás alapjának; a hazai pályázatkn általában a legalacsnyabb, A szintű akadálymentességet várják el, de egyre többször már az eggyel magasabb AA (két A) szint elérését írják elő. Biztnság: az iskláskrúak minimális részének van ismerete az biztnsági kérdésekről; kifejezetten ktatási intézmények szereplői számára készült, biztnságtudats magatartásról szóló képzés vagy ajánlás nem áll rendelkezésre; incidens, biztnsági sértés vagy internetes zaklatás esetén nincsenek dedikált, intézményi felelősök vagy közpntilag elérhető segélyvnalak, amelyeken keresztül a bejelentés vagy segítségnyújtás megtörténhetne; az intézmények egyedileg vagy fenntartói szinten nem rendelkeznek infrmációbiztnsági stratégiával vagy infrmációbiztnsághz kapcslódó szabályzással. 7. A helyzetelemzés alapján minden pillér esetében meghatárztuk a kívánats jövőképet, majd kijelöltük az általáns és specifikus célkat, illetve a legfntsabb fejlesztési iránykat. 8. A köznevelés esetében a jövőkép egy lyan minőségi és méltánys köznevelési rendszerre vnatkzik, amely az európai és glbális társadalmi és gazdasági térben alkalmazkdni képes fiatalkat készít fel a munkaerőpiacn, a felsőktatásban, az egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvételre. Az átfgó stratégiai cél, hgy a köznevelés biztsítsa a társadalm és a munkaerőpiac által elvárt digitális kmpetenciák elsajátításának lehetőségét, különös tekintettel a szakképzés, a 12

13 felsőktatás és az élethsszig tartó tanulás igényeire, illetve az eredményesség, a méltánysság és a hatéknyság szempntjaira. Az átfgó célt tvábbi fejlesztési célkra bntttuk: a pedagógusk IKT-tudása, módszertani kultúrája, mtivációja és használata feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek; a digitális tartalmkínálat, módszertani támgatás, tudásmegsztás tegye lehetővé, hgy az IKT-eszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés flyamatába; a köznevelési feladat ellátási helyek, illetve a tantermek internet- és eszközellátttsága feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek; a tanulók számára biztsíttt eszközrendszer feleljen meg a hrizntális (IT-biztnság, esélyegyenlőség) követelményeknek; minden köznevelési intézmény számára váljanak elérhetővé a digitális technlógiák által kínált döntéstámgatási, adminisztrációs, kmmunikációs, adatszlgáltatási és szervezési lehetőségek; jöjjön létre a DOS implementációs keretrendszer. 9. A szakképzési jövőkép szerint a közismereti és szakmai elméleti tárgyak ktatása, valamint a szakmai gyakrlat srán a pedagógusk és a szakktatók készségszinten használják a tanulást segítő digitális rendszereket, építve a diákk saját infrmatikai eszközeire; a tanulók számára megfelelő számú és minőségű digitális tananyag áll rendelkezésre, melyek validálása a munkaerőpiaci szereplők bevnásával történik; a pedagógiai flyamat középpntjában a diákk egyéni tanulási útjainak támgatása áll, amely hzzájárul a krai isklaelhagyók számának csökkenéséhez. Az átfgó stratégiai cél, hgy a szakképzésben végzett tanulók rendelkezzenek a munkaerőpiac által elvárt, valamint a tvábbtanuláshz szükséges általáns és szakmai digitális kmpetenciákkal. Specifikus célk: az intézményvezetők elköteleződésének növelése a digitális ktatás, illetve a digitális ktatási adminisztráció területén; a tanárk és szakktatók digitális kmpetenciáinak fejlesztése a 21. századi technikai és a szakma specifikus követelményeknek megfelelően; a szakképzési intézmények digitális ktatáshz szükséges infrastruktúrájának fejlesztése; a digitális szakmai tartalmak rendelkezésre állásának biztsítása valamennyi szakma vnatkzásában. 10. A felsőktatási jövőkép szerint a Fkzatváltás a felsőktatásban című stratégiai dkumentummal összhangban a magyar felsőktatásban egy lyan egységes nline, digitális környezet alakul ki, amely személyre szabtt tanulási lehetőségeket kínál krra, érdeklődésre és egyéni élethelyzetre szabttan. Létrejön egy lyan nline tanulási tér, tanulási közösség, ahl a közösség tagjai támgatást kapnak az egész életükön át tartó tanulásukhz és fejlődésükhöz. A 13

14 felsőktatási intézmények ebben az nline térben a munkaadói és hallgatói, társadalmi képzési igényekre rugalmasan reagálva jelenítik meg és fejlesztik tvább képzési kínálatukat. Az egyes hallgatóra, illetve az egész felsőktatásra értelmezhető átfgó stratégiai cél, hgy a felsőktatásban végzettek digitális felkészültsége, eszközhasználata, digitális munkatapasztalata elérje a nemzetközileg támaszttt elvárásk szintjét; ehhez hárm fő területen kell áttörést elérni a jelenlegi helyzettel való összevetésben: az ktatás-tanulás jelenlegi módszertanának, megközelítésének átalakítása, paradigmaváltás a felsőktatásban; annak ösztönzése, hgy az intézmények megvalósítsák a hallgatóközpntú tanulást, és kiaknázzák az IKT teljes ptenciálját az ktatásban és a tanulásban; a hallgatókat és ktatókat egyaránt segítő, digitális eszközökkel támgattt tanulási tér, egyetemi lét, illetve azn túlmutatóan digitális tanulási közösség kiépítése; a paradigmaváltáshz szükséges infrastruktúra fejlesztése, karbantartása, hatéknyságnövelése. 11. A felnőttkri tanulás jövőképe értelmében minden magyar államplgár a digitális közösség tagjává válik; jelentősen csökken a digitális megsztttság, a digitális kmpetenciákkal nem rendelkezők, illetve az azkat nem vagy alig használók száma, miközben a laksság átlags digitális kmpetenciái elérik, majd meghaladják az uniós átlagt. Az átfgó stratégiai cél: a munkaerő versenyképessége, az államplgárk aktív társadalmi részvétele és a társadalmi befgadás erősítése a társadalm digitális írástudás-szintjének növelése és a felnőttkri digitális tanulásban való részvétel fkzása által; a specifikus célk az alábbiak: legyen biztsíttt a teljes felnőtt életút srán a digitális kmpetenciák szükség szerinti fejlesztése; növekedjen a sikeres részvétel az infrmatikai szakmai képzéseken; a felnőttkri digitális tanulás támgató környezetének megteremtése és a digitális átalakulás krdinációjának biztsítása; színvnalas digitális tartalmak és nyittt ktatási segédanyagk flyamats és a szükségleteknek megfelelő bővülésének, frissítésének és könnyű elérhetőségének biztsítása; a digitális tanulás és IKT használat gyakrlati alkalmazásának és széleskörű elterjesztésének elősegítése a felnőttkri tanulásban; szakplitikai döntések megalapzására alkalmas, szisztematikusan felépített, hatéknyan működő mérés-értékelési és jelentési rendszer kialakítása. 12. A hrizntális pillérek célrendszerének stratégiai elemei: a tanulási életút nymn követése esetében a stratégiai cél, hgy az ágazati adatvagyn hasznsítása révén hzzájáruljn a versenyképesebb ktatás megteremtéséhez, az ktatás 14

15 minden szintjén javuljanak az ktatás eredményességi, méltányssági és hatéknysági mutatói; az ktatás és képzés akadálymentesítése esetében a köznevelés és a képzés minden szintjén biztsítani kell az egyenlő esélyeket, az egyenlő hzzáférés lehetőségét; a biztnság terén stratégiai cél, hgy a diákk, szülők és hzzátartzók legyenek tisztában a digitális tér biztnságs használatával, ismerjék fel, és legyenek képesek kezelni a digitális világ használatával együtt járó veszélyeket. 13. A stratégiai jövőkép és a célrendszer meghatárzását követően került sr száms szakmai szervezet, civil, ktatási és közigazgatási szakértő bevnásával a fő beavatkzási területek (eszközcsprtk), illetve a knkrét eszközcsprtk és akciók aznsítására. Ezek a köznevelés esetében a következők: A digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer kialakítása Digitális kmpetencia követelmények felmenő rendszerben történő megállapítása referencia keret frmájában a pedagógusk/ktatók/szakktatók és a tanulók számára. A tanulói előmenetel srán, a képzési szintek átlépéséhez kötelezően elvárt digitális kmpetencia meghatárzása. Az Országs Kmpetenciamérés kiegészítése a digitális felkészültség mérésével. Az érettségi írásbeli részének elektrnikus frmában való megvalósítása kötelező jelleggel. A Nat és a kerettantervek felülvizsgálata, tvábbfejlesztése a digitális kmpetencia fejlesztésének támgatására. A kerettantervek kapcslódási pntjainak kiegészítése minden kimeneti követelmény elem esetében a digitális kmpetencia fejlesztését támgató elemmel. A nem infrmatika tantárgyak kerettanterveiben megkerülhetetlen módn jelenjen meg a tanuló digitális kulcskmpetenciáinak használata. A diákk számára épüljön be a tanulási feladatk közé az infrmációkeresés, feldlgzás, kllabráció IKT-val támgattt megldásainak használata, valamint a médiatudatsság fejlesztése. Az IKT gyakrlati alkalmazása épüljön be a természettudmánys tantárgyak elsajátításába a digitális szenzrkra épülő mérésen, adatfeldlgzásn, kiértékelésen és a valóságban való megjelenítésen (például 3D nymtatásn) keresztül. Kétévenként felül kell vizsgálni az infrmatikai műveltségterületre vnatkzó kerettanterveket. Kerüljön sr az infrmatikai tantárgy újraértelmezésére a tananyagfejlesztésben; a kimeneti követelmények között az infrmatikai ismereteket felül kell vizsgálni és bővíteni kell. 15

16 Digitális kmpetenciafejlesztést támgató tananyagk és környezet kialakítása június 30. Kötelező gépírás-ktatás az általáns isklák egyik alsó tagzati évflyamán, az ktatáshz szükséges, a krsztálynak megfelelő infrastruktúra biztsításával. Legyenek elérhetőek a diákk életkri sajátsságainak, igényeinek megfelelő elektrnikus tananyagk, lehetőség szerint több, alternatív váltzatban. Pedagógusk által fejlesztett digitális óravázlatk és tartalmak megsztásának ösztönzése. Létező nemzetközi, digitális tartalm jó gyakrlatk átvétele, az nline tanári közösségekben való részvételre ösztönzés. Nemzetközileg elismert tananyag, tesztfeladat és kimeneti követelmény leíró szabványk alkalmazása a tartalmfejlesztésben és a lejátszók kapcsán. Digitális mérés-értékelési rendszerek bevezetése, elektrnikus tudásfelmérés általánssá tétele, ami lehetővé teszi elsősrban a frmatív értékelés támgatását. Közpnti feladatbank, mely a mérés-értékelési funkciókat a köznevelés egésze vnatkzásában képes támgatni. A tantermi és szaktantermi digitális eszközök legyenek az sztályterem berendezésének kötelező elemei. A pedagógusk kapjanak módszertani támgatást a digitális pedagógiára épülő tanórákra felkészülésben és a tanórák megtartásában. IKT pedagógiai asszisztensek biztsítása garantálja a DOS-ban meghatárztt pedagógiai célk megvalósítását és a pedagógusk támgatását. A köznevelési feladat ellátási helyek számára rendszergazdai szlgáltatás garantálja az eszközök magas rendelkezésre állását, azk pedagógiai alkalmazhatóságát. Az isklai könyvtárak átalakítása az infrmációs és médiaműveltség, valamint a tanulási technikák, az önálló tanulás és infrmáció feldlgzás fejlesztése érdekében. A gyermekek teljes lelki- és testi egészségének megőrzése érdekében különös hangsúlyt kell helyezni a valós emberi kapcslatk kialakítására, megőrzése, illetve a digitális eszközök alkalmazásából fakadó mzgásszegény környezet ellensúlyzására. Pedagógusk IKT alapú pedagógiai-módszertani gyakrlatának fejlesztése Kerüljön meghatárzásra a pedagógusk digitális kmpetenciáinak kötelezően elvárt szintje a pedagógus életpályán való előrelépéshez. A közismereti tantárgyak pedagógusképzésébe kötelezően épüljön be a digitális pedagógiai szakmódszertani képzés, és a pedagógusképzés kimeneti követelményei között (KKK) kötelezően jelenjen meg a digitális pedagógia alkalmazása. Legyen kötelező és díjmentes a rendszeres digitális kulcskmpetencia tvábbképzés, valamint a digitális pedagógiai módszertani tvábbképzés. 16

17 A nem IKT specifikus pedagógus tvábbképzési kínálat kialakításánál, akkreditációjánál legyen kötelező a digitális lehetőségek kihasználása. Nemzetközi és hazai tapasztalatcsere biztsítása a meglévő tanári tapasztalatk disszeminációjára. A matematika és a természettudmányi szaks tanárk kimeneti követelményei egészüljenek ki a prgramzás ktatási alapismeretekkel. Kerüljön sr a digitális kmpetenciára vnatkzó értékelési szempntk erősítésére a pedagógus-minősítési rendszerben. Intézményvezetők vezetői kmpetenciáinak fejlesztése az IKT alapú ktatás bevezetése és fenntarthatóságának biztsítása érdekében. Internet-tudatsság és biztnságtudats magatartás beépítése a köznevelés rendszerébe a pedagógusk tvábbképzésén keresztül. Az óvdai nevelésben meg kell találni a helyét a kisgyermekkri infrmatikai nevelésnek. A digitális infrastruktúra fejlesztése Legyen elérhető legalább 100 Mbps az 500 fő alatti, és legalább 1 Gbps sávszélesség az 500 fő feletti gyermek-, illetve tanulói létszámú köznevelési intézményekben. Valósuljn meg a tantermek internet ellátttságát biztsító Gb/s helyi hálózat kialakítása. Minden tanteremben és isklai könyvtárban menedzselhető WiFi-lefedettség biztsítsa a tanulók számára a megfelelő sávszélességet. Minden óvdai feladatt ellátó intézményekben feladat-ellátási helyenként, az épület egy-egy közösségi terében legyen az internet elérhető WiFi hálózatn keresztül. Strukturált, védett hálózat és határvédelmi eszközök kerüljenek a rendszerbe, valamint naprakész vírusvédelem, spamszűrés, tartalmszűrés, és védett webes felület. A tantermek 50%-nak felszerelése interaktív megjelenítő eszközzel. Tanterem menedzsment szlgáltatás biztsítása a tanteremben lévő számítógépek és mbil eszközök kezelésére (képernyőmegsztás, internetelérés letiltása, felhasználó kezelés). A szaktantermek 40%-ának felszerelése 3D megjelenítésre alkalmas interaktív megjelenítő eszközzel és az ehhez szükséges szemüvegekkel. Általáns isklában és középisklában 500 tanulónként 1 db 3D nymtató beszerzése. Legalább egy számítástechnika szaktanteremben a fent leírt eszközökön felül 3 tanulónként egy prgramzható rbtt kell biztsítani. 17

18 A természettudmánys szaktantermekben legyenek digitális datalggerek 1, szenzrk a természettudmánys kísérletek támgatására. Az intézményeknek rendelkezniük kell multimédia labrral a könyvtárban vagy frrásközpntban (digitális kamera, VR megjelenítő, multimédia szerkesztésére alkalmas munkaállmás és perifériák). Tankerületenként szükséges egy, a tankerület isklái által látgatható demnstrációs labr felszerelése, amely alkalmas az érettségihez előírt összes természettudmánys kísérlet bemutatására digitálisan támgattt frmában, akár távkísérletként is. Minden pedagógusnak rendelkezzen egy laptppal, amely alkalmas a digitális tanórákra való felkészülésre, a tanórák megtartására (interaktív megjelenítő vezérlésére), valamint a digitális ktatási adminisztrációra. A tanulói eszközök esetében elvárás, hgy legyen lehetőség a tanulók saját eszközeinek bevnására a tanítási flyamatba, azn tanulók esetében (BYOD), akik nem rendelkeznek a szükséges digitális saját eszközzel, az iskla biztsítsa a megfelelő eszközt. Prgramt kell kidlgzni a saját eszközök beszerzésének támgatására, azk megfelelő minőségének és együttműködési képességének biztsítására. A köznevelési intézményekben az infrmatika tantárgy ktatásán kívül is legyen lehetősége a tanárknak számítástechnika teremben megtartani a tanórát. A pedagógusk számára az intézményben legyen elérhető lyan infrmatikai eszközkészlet (tablet, laptp vagy hibrid eszköz), amely a tanóra egy részében a tanulók meghatárztt része vagy egésze számára hzzáférhető a tanteremben, vagy egy, a tantermen kívüli, erre a célra kijelölt térben. A köznevelési intézmények számára az amrtizáció és a pótlásk fedezetének biztsítása érdekében biztsítani kell az IKT infrastruktúra fenntartásáhz és egységes színvnalú fejlesztéséhez szükséges frráskat. Digitális közpnti támgató szlgáltatásk kialakítása Jöjjön létre Magyarszág Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításával összefüggő innvációs, módszertani fejlesztő, mnitring, kmmunikációs, stratégiai és támgató feladatk krdinációjára egy digitális módszertani közpnt, amely a köznevelési és szakképzési terület digitális pedagógiai megújítását is támgatja, nymn követi. A közpnt feladata többek között, hgy kidlgzza a tanulókra, a pedagóguskra, az intézményvezetőkre és valamennyi ktatási intézmény-típusra vnatkzó digitális kmpetencia követelmények keretrendszerét és mérési-értékelési eszközeit, illetve a Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztéseket beválás-vizsgálatkkal megalapzó pilt prgramkat indítsn. 1 Mérési adatgyűjtő. 18

19 A Nemzeti Köznevelési Prtál (NKP) tvábbfejlesztése és funkcióbővítése a pedagógusk közötti tudásmegsztás lehetőségeinek szélesítésével és a tartalmi kínálat bővítésével, tvábbá a Nemzeti Köznevelési Prtál legyen elérhető a szakképzés számára, valamint a külhni magyar nyelvű ktatást végző köznevelési és felsőktatási intézmények, diákk, a külhni magyark számára is. A tvábbi fejlesztés srán valósuljn meg a közgyűjteményi tartalmtárakkal és a Médiaszlgáltatás-támgató és Vagynkezelő Alap archívumaival átjárhatóan kereshető rendszer kialakítása, valamint a Nemzeti Köznevelési Prtál tartalmi és funkcióbeli aktualitása megőrzése, flyamats fejlesztésének biztsítása. A pedagógusk számára elérhetővé kell tenni egy lyan tudásmegsztó prtált, amely a pedagógiai jó gyakrlat gyűjtemény mellett lehetőséget biztsít önálló tanulásra, önértékelésre, valamint más pedagóguskkal való tartalmmegsztásra és együttműködésre. A digitális módszertani közpnt krdinációjával kerüljön meghatárzásra a köznevelési intézmények digitális kmpetencia fejlesztő képességének mérésére, megállapítására alkalmas rendszer az Oktatási Hivatal Köznevelési Mérés Értékelési Osztálya által, bevnva az IKER rendszer fejlesztésében közreműködő szakértőket. Kerüljön kidlgzásra a Digitális iskla névjegy rendszere, amely tájékztatást ad a köznevelési intézmények digitális megfelelőségi szintjéről, és magába fglalja az adtt iskla internet- és IKT eszközellátttságát, tanárainak digitális felkészültségét, digitális ktatási gyakrlatát, digitális szakköri kínálatát, stb. Ez kapcslódjn a DigCmpOrg keretrendszerhez a nemzetközi összemérhetőség érdekében. Az ktatásadminisztrációs és a szülői tájékztatás szempntjából egyaránt fnts feladat elektrnikus-napló használat általánssá tétele. A digitális ktatási adminisztrációs megldásknak teljes körűen biztsítaniuk kell a pedagógusk, illetve intézmények adatszlgáltatási kötelezettségeinek teljesíthetőségét és a tevékenységük ellátásáhz szükséges infrmációk elérhetőségét. 14. A szakképzés esetében az alábbi eszközcsprtkra fókuszál a stratégia: A digitális kmpetenciafejlesztést támgató szakképzési kimeneti követelményrendszer kialakítása Szektr-specifikus pilt prgramk indítása a munkaerőpiac által elvárt általáns és szakmai digitális kmpetenciák aznsítására. A szakmai és vizsgakövetelmények, a szakmai követelménymdulk és a szakképzési kerettantervek felülvizsgálata, tvábbfejlesztése a digitális kmpetenciák fejlesztésének támgatására. A szabályzó dkumentumkban markánsabban kell megjeleníteni minden szakképesítés esetében a szakma-specifikus infrmatikai követelményeket (például 19

20 digitális tervező prgramk, rajzlóprgramk, tervezési, költségvetési prgramk használata, digitális menedzsment ismeretek stb.). A kerettantervek kapcslódási pntjainak kiegészítése minden kimeneti követelmény eleme esetében a digitális kmpetenciafejlesztést támgató elemmel. A nem infrmatika tantárgyak kerettanterveiben megkerülhetetlen módn jelenjenek meg a tanulók digitális kulcskmpetenciáira épülő módszerek. A digitális kmpetenciák megjelenítése a szakmai előrelépés feltételeként a szakképzésben ktató tanárk és szakktatók sajáts életpálya-mdelljében. A digitális ktatás vizsgálati szempntként történő megjelenítése a tanfelügyeleti rendszerben. A digitális kmpetenciafejlesztést támgató szakma-specifikus tananyagk fejlesztése A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő tartalmú elektrnikus tananyagkat tartalmazó digitális tudásbázis és digitális módszertár kialakítása szakképesítésenként a szakmai kimeneti követelmények lefedésére, lehetőség szerint több, alternatív váltzatban az eltérő tanulási igények támgatása céljából. Szakmai tárgyakat ktató tanárk és gyakrlati ktatók által fejlesztett digitális tartalmak létrehzásának biztsítása. Digitális tartalmak intézményen belüli és intézmények közötti megsztásának biztsítása. Tanárk és szakktatók IKT alapú pedagógiai-módszertani gyakrlatának fejlesztése A szakktató (BSc), a mérnöktanár és a közgazdásztanár képzések, valamint a mestervizsgára felkészítő tanflyamk követelményrendszerének kiegészítése a digitális ktatáshz szükséges tartalmakkal. A digitális ktatást támgató, speciális tvábbképzések biztsítása szakmai elméleti tárgyakat ktató tanárk és gyakrlati ktatók számára. Tanulást támgató, tananyagtervező keretrendszerek (Learning Management Systems) bevezetésének támgatása a szakképző intézményekben. Digitális módszertank intézményen belüli és intézmények közötti megsztásáhz szükséges kmmunikációs csatrnák létrehzása. Digitális infrastruktúrafejlesztés a szaktantermekben és a tanműhelyekben A helyi adatfrgalm biztsításáhz szükséges Gb/s hálózat kialakítása minden tanteremben és gyakrlati képzőhelyen. Minden szaktanteremben és isklai, valamint vállalati tanműhelyben WiFi-lefedettség biztsítása. Tanulók számára is elérhető nline tanulási platfrmk kialakítása intézményi, sztály, szakképesítési, tantárgyi szinteken. 20

21 A szakmai ktatást támgató digitális szaktantermek (például 3D tervezők, tanirdák stb.) kialakítása, fejlesztése. Az intézmény területén bárhl rendelkezésre álló mbil eszközpark biztsítása a tanulók számára. A digitális ktatást támgató vezetői elköteleződés fejlesztése a szakképzést nyújtó intézményekben Tvábbképzések biztsítása a digitális ktatás intézményi elterjesztésének módszereiről az intézményvezetők és a gyakrlati ktatásvezetők számára. Az ktatást támgató, egységes és flyamatsan karbantarttt digitális adminisztrációs rendszer teljes körű bevezetése valamennyi szakképzési intézmény esetében. 15. A felsőktatás pillér főbb eszközcsprtjai: Tanulás-intenzív felsőktatás kialakítása Digitális Felsőktatási Kmpetenciaközpnt létrehzása, amely közreműködik a felsőktatás szabályzási és akkreditációs feltételeinek felülvizsgálatában, és a képzési kínálat megújításában. Oktatási innvációk, módszertani kutatásk, a nemzetközi nline ktatási-kutatási térbe való kilépés támgatása. A digitális tanulással kapcslatba hzható tudmányterületek összekapcslása, a meglévő felsőktatási kutatóközpnti tudás erősítésével, új, releváns tapasztalattal rendelkező intézmények, szervezeti egységek bevnásával; az ktatók módszertani kultúrájának fejlesztését támgató tvábbképzések az ktatásmódszertan (ktatás-technlógia), illetve az általáns digitális kmpetenciák terén; Olyan képzési kínálat kialakítása, amely megfelel a felnőtt laksság munkavégzés melletti tanulási igényeiknek kielégítésére; A felsőktatási intézmények felnőttképzési szervezeteinek vállalkzási szemléletű fejlesztése, képzési kínálatuk rendszerezése, működésük egységesítése és digitalizálása (nline felnőttképzési hálózat létrehzása felsőktatási intézmények vezetésével). Elektrnikusan támgattt felsőktatási tér kialakítása A felsőktatási digitális tér alapja a megfelelő nline, illetve digitális tartalmak kritikus tömegének megjelenése a hallgatók és ktatók körében. A jelenleg is működő digitális tankönyvtár tvábbfejlesztése ajánltt, valamint szigrúbb követelmények meghatárzásával a digitális tananyagk végleges frmáját illetően. Országsan szervezett nline felvételi-érettségi felkészítő - közpntilag szervezett nline felkészítő tanflyamk. 21

22 A felvi.hu infrmációs szlgáltatásainak kibővítése és összekapcslása más nline ügyfélszlgálati platfrmkkal, például lakhatási, utazási, diákhitel stb. támgatásra vnatkzó infrmációs rendszerekkel. Online pályarientációs hnlap fejlesztése. Online közpnti ldal a ptenciális külföldi hallgatók számára szükséges infrmációk terjesztésére. Az egyetemi hnlapk kétnyelvűsítése és akadálymentesítése a fgyatékssággal élők előtt. Az nline tananyagk fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvű kurzusk fejlesztésére is. A nemzetközi partnerségek erősítése a digitális eszközök és digitális módszertank felhasználásával. Jó gyakrlat prtál kialakítása, amely összefglalja a nemzetközi, illetve a hazai jó gyakrlatkat is. A tanuláshz közvetlenül és közvetetten kapcslódó hallgatói szlgáltatásk, amelyek digitális platfrmkn keresztül is működtethetők. Digitális eszközök és infrmatikai infrastruktúra biztsítása A beszerzési stp felldása. A tiszta-szftver prgram kiterjesztése és megújítása, lyan ágazati szftverek bevnásával, amelyek hallgatói verzióit a releváns szak hallgatói használhatnak. Digitális taneszköz, eszköz és tananyag fejlesztésére felhasználható frrás-generáló, frrás-allkációs rendszer kidlgzása. A VOiP technlógia terjesztése az intézmények körében a telefóniával kapcslats költségek csökkentése érdekében. Szélessávú internet szórására is alkalmas WiFi-ruterek beszerzése az intézményeknél. Rugalmasan alakítható tanulási (kllabrációs) terek kialakítása az intézményekben, könnyen mzgatható bútrzat beszerzése, kis csprtszbák kialakítása. 16. A felnőttkri tanulás pillér esetében az alábbi eszközcsprtk szerepelnek: A digitális megsztttság csökkentése Országs hatókörű (digitális) tanulásra buzdító kampányk, prmóciókra és ezeket kiegészítő helyi közösségi kampánykra, önkéntes tevékenységek. Digitális kmpetencia-fejlesztésre alkalmas pntk annak érdekében, hgy legfeljebb 30 kilméteres távlságban mindenki számára elérhető legyen egy digitális tanulási műhely. 22

23 Az alacsny isklázttságú és gyenge alapkészségekkel rendelkezők, a fgyatékssággal élők, az idősek, valamint a szciális és családi körülményeik miatt hátránys helyzetűek speciális tanulási igényeinek figyelembe vétel. Elektrnikus közszlgáltatásk minél szélesebb körben történő bevezetése és különböző eszközökkel történő előnyben részesítése, használatuk ösztönzése. Helyi szereplők (például munkaügyi közpntk, családsegítő közpntk, civil szervezetek szakemberei, munkaadók és képzők, stb.) rendszeres tájékztatása, céliránys érzékenyítése és tudatsítása. A teljes felnőtt életút srán a digitális kmpetenciák szükség szerinti fejlesztése Nn frmális és infrmális útn megszerzett kmpetenciák elismerését támgató rendszer kialakítása. Pénzügyi eszközök (például adójellegű ösztönzők, cafeteria, ellátáshz való hzzáférés) a laksság, különösen a KKV-k munkavállalóinak digitális kmpetenciafejlesztésben való részvételének ösztönzésére. A különféle ágazati stratégiák, intézkedések és szabályzásk összehanglása. Infrmatikai szakmai képzéseken való részvétel ösztönzése A hagymánys képzési frmákn túlmutató prgramk indítása, amelyek már rövidtávn is csökkentik az infrmatikai vállalkzásk és a digitális gazdaság fejlődését veszélyeztető munkaerőhiányt. Országs hatókörű kampányk, prmóciók, illetve a helyi közösségi mzgósító kampányk. Digitális készségekkel és munkahelyekkel fglalkzó nemzeti kalíció létrehzása. A piac igényekhez illeszkedő, a jelenlegi kínálatt kiegészítő prgramkövetelmények kidlgzása. A technlógiai fejlődésre és a munkaerőpiaci szereplők váltzó igényeire gyrsan reagáló kis óraszámú szakmai tvábbképzések támgatása, és a gyrs nyilvántartásba vétel biztsítása. Azknak a célcsprtknak és tartalmi területeknek a meghatárzása, amelyek esetében az állami szerepvállalás indklt. Szükséges felkutatni és flyamatsan nymn követni azkat a krszerű, hiánypótló idegen nyelvű digitális tananyagkat, melyek lefrdítása/adaptálása költséghatéknyabb, mint az új tartalmak kifejlesztése. Szakmai megújító képzések az isklarendszerű szakképzésben (felnőttktatás) és az isklarendszeren kívüli szakképzésben ktató infrmatikatanárk számára. 23

24 A felnőttkri digitális tanulás támgató környezetének megteremtése Flyamats krdináció az ágazati stratégiák és az európai uniós fejlesztési frrásk felhasználására irányuló stratégiák összhangjának megteremtése érdekében. A digitális tanulásért és tartalmfejlesztésért felelős szakértő testület létrehzása. Az új, innvatív digitális tanulási frmák kidlgzásának támgatása és elterjedésének lehetővé tétele, a digitális tanulás sajátsságainak megfelelő támgatási frmák kidlgzása. A kreatív közjavak alkalmazásának bevezetése a szabad felhasználású digitális ktatási anyagk körére. A képző szervezetek számára digitális képzési környezet egységes szabványainak kialakítása. Az elektrnikus aznsítás és egyéni tanulói nyilvántartás rendszerszerű integrálására a felnőttkri tanuláshz kapcslódóan. A digitális tanulás srán megszerzett tanulási eredmények mérésén alapuló ellenőrzési, értékelési rendszer kialakítása szakmai, módszertani megalapzása. A képzés, tanulás (beleértve a nn frmális képzés, infrmális tanulás) eredményeinek a hagymánys vizsgáztatási flyamatk kiterjesztésével, kiegészítésével történő tanulási flyamatba épített mérése. A tanulási eredményeket hitelesen biznyító e-prtflió megközelítés rszágs bevezetése, amely biztsítja a megszerzett képesítések adataihz történő elektrnikus hzzáférést, és bevezeti a nem frmális és infrmális útn szerzett kmpetenciákat igazló hitelesített digitális kitűzőket. Digitális tartalmak és nyittt ktatási segédanyagk biztsítása Biztsítani szükséges a tananyagk elérhetőségét és felhasználhatóságát (technikai és szerzői jgi), egységes szempntrendszer szerinti besrlását, minőségének értékelését, kereshetőségét. Az elektrnikus képzési tartalmakkal szembeni minőségi és technikai elvárásk kidlgzása. A mindennapi életben való bldguláshz, a tanuláshz és a fglalkztathatósághz szükséges alapkészségek (írás, értő lvasás, számlás, digitális írástudás, tanulási készségek, stb.) fejlesztéséhez szükséges digitális tartalmak, applikációk nyittt ktatási tartalm frmájában közpntilag kerülnek kidlgzásra és szabadn felhasználhatóvá tétele. Digitális tanulás és IKT használat Ahhz, hgy a támgattt felnőttképzési prgramk az új lehetőségek kiaknázásával, de az elvárt minőségben valósuljanak meg, szükséges: 24

25 a felnőttképzésben a digitális tanulás elterjedését akadályzó tényezők feltárása; a digitális képzési, ktatási tevékenységet flytató szervezetek jellemző kulcsflyamataira, tevékenységeire épülő kritériumrendszer kidlgzása a digitális ktatási szervezetek nemzetközi kritériumrendszerének (DigCmpOrg) figyelembevételével; a képző szervezetek önértékelésén alapuló értékelési rendszer kialakítása; az átálláshz szükséges technikai feltételek megteremtésének támgatása; a felnőttkri tanulásban közreműködő ktatók, tanárk digitális kmpetenciáinak fejlesztése, képzési prgramk kidlgzása. Mérési-értékelési és jelentési rendszer A döntés-előkészítés megalapzása adatk és mérési eredmények gyűjtésével, elemzésével, a felhasználói igények flyamats nymn követésével. A munkaerőpiaci relevancia visszajelzése az egyes képzések vnatkzásában, amely infrmáció visszacsatrnázható a szakmaszerkezet kialakításába és a képzésirányításba. A hatékny adatszlgáltatás és a releváns, naprakész adatkhz való könnyű hzzáférés biztsítása. A különböző krmányzati- és háttérintézményeknél, valamint a kamaráknál működő infrmatikai rendszerek összekapcslása. Az elektrnikus aznsítás felnőtt tanuláshz kapcslódó lehetőségeinek és az egyéni tanulói aznsító rendszerszerű integrálásának vizsgálata. 17. A hrizntális pillérek eszközrendszerének legfőbb elemei: Tanulási életút nymn követése frrásadatbázisk adatainak integrációja; adatszintek, adatk felhasználhatóságának ellenőrzése; Köznevelési Infrmációs Rendsze és Felsőktatási Infrmációs Rendszer elemzése; a munkaerőpiac mint adatfrrás feltárása; adathitelességi prblémák kezelése, Oktatási Anyakönyv; Az ktatás és képzés akadálymentesítése az esélyteremtés érdekében meg kell valósítani az elektrnikus szlgáltatásk és a digitális tananyagk akadálymentesítését, a fgyatékssággal élő tanulók számára a megfelelő digitális eszközök biztsítását az ktatás-nevelési feladatt ellátó intézményekben, illetve a Biztnság biztnságtudatsság növelése a gyermekek, szülők és hzzátartzók esetében; jgi lehetőségek széleskörű ismertetése és tudatsítása; szankcióalkalmazás kmmunikáció erősítése; és segítségnyújtás és áldzatsegítés erősítése és kiterjesztése; rendszergazdák infrmációbiztnsággal kapcslats kmpetenciáinak erősítése; kríziscenter kialakítása; 25

26 adatalapú pedagógia és vezetés módszertan, gyakrlat kidlgzása; adatintegráció és a flyamatk mnitrzása; mnitring kialakítása működtetése rendszer és fgyatékssággal élőket tanító pedagógusk felkészítését a digitális eszközök használatára június 30. közpnti ajánlás és támgató rendszer; biztnságs infrmációmenedzsment technikák tanítása; a pedagógusk infrmációbiztnsági képzése; rendszeres infrmációbiztnsági ktatás és képzés cyber-bullying segélyvnal 18. A stratégia, illetve az abban javaslt eszközök pénzügyi feltételeinek részletes megtervezése a stratégia implementációjának részeként valósul meg. Erre a stratégia Krmány általi elfgadását követően kerülhet sr. 19. A pénzügyi tervezés srán elsőként meg kell vizsgálni, hgy az egyes fejlesztési célk teljesüléséhez milyen uniós prgramk járulhatnak hzzá. Az implementáció srán, a releváns fejlesztési prgramk beaznsítását követően annak elemzése szükséges, hgy az egyes prgramk milyen mértékben szlgálják a DOS által kijelölt fejlesztési célk megvalósulását. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez egyrészt a már futó prgramk részelemeinek (kitűzött célk, eszközök, tevékenységek, indikátrk) részletes vizsgálatára van szükség. Másrészt az előkészület alatt álló prgramk tervezési flyamatában aznsítani, lehetőség szerint alakítani szükséges a DOS szempntjából leginkább releváns prgramelemeket. 20. Fnts szempnt, hgy a szakmai tartalm (scpe) esetleges módsulása ne hátráltassa a prjekt(ek) ütemezett végrehajtását; ennek érdekében az érintett OP-k ÉFK-tervezésébe célszerű bevnni a Digitális Jólét Prgram Titkárságát, illetve a DOS szakmai teamet. 21. Ezt követően a knkrét akciók kidlgzása keretében kell megalapztt becslést adni arra vnatkzólag, hgy a DOS céljainak teljes körű megvalósítása milyen mértékű és ütemezésű pótlólags frrásigényt jelent. A frrásigény megtervezésének egyaránt ki kell majd terjednie az akció megtervezéséhez, előkészítéséhez, megvalósításáhz, valamint eredményeinek és hatásának fenntartásáhz kapcslódó szükségletekre. 22. A pénzügyi fenntarthatóság kapcsán, tekintettel a rövid életciklussal járó magas igénybevételre, az eszközök teljes életút költség (TCO) számítását is figyelembe véve kell eljárni az implementáció srán. Tvábbá figyelembe kell venni a digitális megldáskkal kiválttt egyéb költségeket és gazdasági multiplikátr hatáskat is a teljes költségigény megállapítása srán. 26

27 1 BEVEZETÉS A Krmány az internetről és a digitális fejlesztésekről kezdeményezett évi nemzeti knzultáció (InternetKn) eredményei alapján fgadta el a magyar társadalm és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlesztését célzó Digitális Jólét Prgramt, melynek egyik legfntsabb stratégiai eleme Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiája (DOS). A stratégia megalktásának célja, hgy infrastrukturális, technikai, tartalmi, munkaszervezési és humán erőfrrás szempntból felkészítse az ktatás és képzés rendszerét a digitális társadalm és gazdaság igényeinek megfelelő nevelési, ktatási és képzési feladatk ellátására. A jelen dkumentum a DOS pillérenkénti helyzetértékelésének, illetve cél- és eszközrendszerének összefglalását tartalmazza. 1.1 Indíttatás és mandátum A Digitális Jólét Prgramjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Krm. határzat 3. a) pntja felhívja a Digitális Jólét Prgramjával kapcslats krmányzati feladatk összehanglásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztst, hgy az emberi erőfrrásk miniszterével együttműködve, illetve a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel egyeztetve, a digitális kmpetencia-fejlesztést mint hrizntális szempntt szem előtt tartva, készítse elő és terjessze a Krmány elé a digitális ktatási stratégiát. Majd ennek elfgadását követően, a stratégia tartalmával összhangban, vizsgálja felül a kapcslódó jgszabálykat és stratégiákat. A krmányhatárzatban fglalt feladat keretében elkészült Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának hivatása ennek megfelelően nem kevesebb, mint hgy infrastrukturális, technikai, tartalmi, munkaszervezési és humán erőfrrás szempntból felkészítse az ktatás és képzés rendszerét a digitális társadalm és gazdaság igényeinek megfelelő nevelési, ktatási és képzési feladatk ellátására. A stratégia szándéka szerint a jövőben senki nem hagyhatja el úgy az ktatási és képzési rendszert, hgy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel ne rendelkezne. Ebben az értelemben a DOS célja, hgy a magyar ktatási rendszer valamennyi elemében megteremtse a fglalkztathatóság és a munkaerőpiaci versenyképesség szempntjából egyaránt alapkmpetenciának minősülő digitális készségek fejlesztésének infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételeit. A DOS alapvetően váltztatja meg az ktatás és képzés működését Magyarrszágn, hiszen az ktatás és képzés minden szereplőjére és tevékenységére kihat; minden ktatási és képzési szervezettől elvárja, hgy biztsítsn nline felületet is a tanuláshz; biztsítja az egyenlő hzzáférés és az inkluzív ktatás lehetőségét a digitális eszközökön és szlgáltatáskn keresztül; 27

28 a képzés szakmaszerkezetét és rendszerét a 21. századi munkaerőpiaci igényekhez igazítja; megteremti a felnőttképzésben az EU-átlag közelítéséhez szükséges feltételeket; kiegészítő jelleggel támaszkdik az EU-s frráskra a szükséges innváció, kutatás és kipróbálás esetén, de alapvetően hazai frráskra támaszkdva teremti meg egy fenntartható, flyamatsan megújuló infrmatikai eszköz- és digitális ktatási rendszer alapjait. 1.2 A terület jelentősége A digitális technlógiák használata mára részévé vált a mindennapi életünknek és a legtöbb munkaflyamatnak, ezért alapvető gazdasági és társadalmi elvárás, hgy az iskla készítse fel a tanulókat a digitális technlógiák és eszközök készségszintű használatára. Magyarrszágn ezzel szemben a 15 évesnél idősebb krsztály több mint harmada digitálisan írástudatlan, és nagy részüket digitális leszakadás fenyegeti. A digitális eszközöket és alkalmazáskat nem használó munkavállalók fglalkztathatósága napról napra csökken, ahgy a digitális világtól elzárkózó vállalkzásk versenyképessége is. A digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók fglalkztathatóságát, életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a teljes társadalm és gazdaság valamennyi tényezőjére jelentős pzitív hatást gyakrl: Jelentősen növeli a digitális technlógiát felhasználó vállalkzásk körét, emelve a hatéknyságt és egyben a nemzetközi versenyképességet. Hzzájárul a tőkevnzó képesség növekedéséhez, amelynek a legfőbb visszatartó ereje a megfelelő munkaerő hiánya. Elősegíti a társadalmi felzárkózást a hátránys helyzetűek és fgyatékssággal élők számára. A magasabb használati arányknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami tvábbi fejlesztéseket tesz lehetővé. Élénkíti a digitális gazdaság termékei és szlgáltatásai iránti keresletet, amivel tvábbi fejlesztéseket generál. Keresleti nymást gyakrl az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szlgáltatásk kínálatát és minőségét. Javítja a közigazgatásban és a közszférában dlgzók digitális készségeit, ami hzzájárul a szlgáltatási színvnal tvábbi javulásáhz. Nemzetközi összevetésben a legnagybb lemaradás éppen a digitális készségek terén mutatkzik Magyarrszágn, ami egyszerre jelenti a digitálisan írástudatlank magas arányát; a különböző digitális (piaci és e-közigazgatási) szlgáltatásk alacsny szintű igénybevételét és 28

29 a laksság digitális kmpetenciáinak általánsan alacsny szintjét. A digitális készségek fejlesztése ezért mind az ktatási rendszeren belül, mind a felnőttek körében alapvető versenyképességi kérdés; emellett jelentős esélyegyenlőségi és életminőségbeli tartalékkat rejt. A magyar munkavállalók és gyermekeink fglalkztathatósága, munkaerőpiaci esélyei jórészt azn múlnak, hgy meg tudnak-e felelni a digitális kr elvárásainak, függetlenül attól, hgy milyen szakmában és milyen besztásban dlgznak. A digitális átalakulás gyakrlatilag semmilyen hagymánys ágazatt, vállalkzást vagy üzleti mdellt sem hagy majd érintetlenül; a következő években dől el, hgy a magyar munkavállalók, s különösen a fiatalk milyen szerepet töltenek majd be az európai munkaerőpiacn, ahgy az is, hgy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet kaphat a nemzetközi versenyben. A digitális ktatás jóval többet jelent a hagymánys ktatás digitális eszközökkel való támgatásánál: új szemléletmódt, új pedagógiai módszertankat, új tanulási módszereket, a tanulási életpálya nymn követhetőségét, a digitális kr kihívásaira reflektáló nyittt ktatási környezet létrejöttét. A digitális kmpetenciák fejlesztését a köznevelésben el kell kezdeni, és gyakrlatilag sha nem szabad abbahagyni: az egész életen át tartó tanulás éppen a digitális ismeretek esetében nyeri el legteljesebb jelentését, hiszen a digitalizáció nemcsak a tanulás tárgya, hanem egyben a tanulás talán leghatéknyabb platfrmja is. A munkaerőpiaci bldgulásnak egyre inkább alapfeltétele a digitális kmpetenciák megléte, ám ezek fejlesztése nem az infrmatika tantárgy feladata, hanem a teljes ktatási spektrumt átható szemléletmód, amely a digitális eszközök és pedagógiai módszertank tudats ktatási célú használatát, a tanárk és ktatók szisztematikus és flyamatsan megújuló digitális pedagógiai felkészítését, a tanári munka digitális pedagógiai támgatását, a tananyagk és az ktatásadminisztráció digitalizálását egyaránt jelenti. 1.3 A stratégiai tervezés flyamata A DOS elkészítésébe a Digitális Jólét Prgram Titkársága az egyes ktatási szakterületek digitális fejlesztéseiben jártas szakértői mellett lyan módszertani és fejlesztési szakértőket is bevnt, akik egyrészt a digitális pedagógiai, másrészt a stratégiaalktási módszertank mély szakmai ismeretének átadásával segítették a stratégiaalktás flyamatát. A hazai és nemzetközi jó gyakrlatk feldlgzása ugyancsak fnts módszertani eleme vlt a stratégiaalktásnak, miként a lehető legszélesebb körben flytattt flyamats szakmai párbeszéd is. Az elmúlt hónapkban a DOS szakértői és a DJP munkatársai megszámlálhatatlan szakmai egyeztetést, fórumt, wrkshpt, személyes interjút és megbeszélést, illetve előadást és prezentációt tartttak különböző közigazgatási, civil és szakmai szervezetek részvételével. A stratégia helyzetértékelésének, illetve cél- és eszközrendszerének véglegesítését egy-egy Digitális Jólét Fórum előzte meg, melyeken alkalmanként több mint százan vettek részt. A megjelentek személyesen, illetve írásban (levélben, vagy egy nline felületen) egyaránt hzzájárulhattak a stratégia megalapzttságának erősítéséhez, illetve a cél- és eszközrendszer pntsításáhz. 29

30 1.4 Előzmények, kapcslódásk A DOS céljai összhangban vannak a Nemzeti Infkmmunikációs Stratégiával (NIS), illetve a Digitális Jólét Prgrammal. A digitális ktatás szempntjából legjelentősebb kapcslódó stratégiai dkumentumk: Magyarrszág köznevelés-fejlesztési stratégiája; Nemzeti alaptanterv; Szakképzés a gazdaság szlgálatában című, 1040/2015. (II. 10.) Krmányhatárzattal elfgadtt szakképzési kncepció; Fkzatváltás a felsőktatásban. Tvábbá a Nemzetgazdasági Minisztériummal flytattt szakmai egyeztetés srán az NGM jelezte, hgy készül egy Nemzeti Alapkészség-fejlesztési Stratégia, amely átfgó célként tűzi ki a hazai laksság írás-lvasási és számlási készsége, illetve idegen nyelvi kmpetenciái mellett a digitális kmpetenciák fejlesztését is. A Digitális Jólét Prgramjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Krm. határzat négy stratégia elkészítéséről rendelkezik; Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGYS), Digitális Exprtfejlesztési Stratégia (DES), Digitális Oktatási Stratégia (DOS), valamint Digitális Startup Stratégia (DSS). A digitális ökszisztéma sajátsságaihz igazdva az egyes stratégiák egymáshz szrsan kapcslódva, egymás eredményeit felhasználva, illetve azkra építve segítik elő a digitális jólét megvalósulását. A DOS eszközrendszere támgatja a DES-ben megfgalmaztt az elégtelen digitális kmpetenciákból fakadó, a munkaerőpiacn jelentkező minőségi és mennyiségi humánerőfrrás-hiány felszámlását, míg a stratégia Biztnság hrizntális pillérében a DGYS cél- és eszközrendszere jelenik meg. Tvábbi kapcslódó anyagk: Az Európai Unió és a Tanács a nem-frmális és az infrmális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, december 20-i (2012/C 398/01) ajánlása. Az Európai Unió és a Tanács az ktatás és képzés terén flytattt európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről ( Oktatás és képzés 2020 ) szóló, május 12-i (2009/C 119/02) következtetései. 1.5 A stratégia pilléreinek kijelölése A DOS pillérszerkezete követi a tanulási életutat a közneveléstől a felnőttkri tanulásig, hrizntális pillérként tekintve az esélyteremtésre és az akadálymentesítésre, a biztnsági kérdésekre, illetve a tanulási életút nymn követését támgató rendszerek fejlesztésére. 30

31 A DOS kiterjed az ktatás minden szintjére és tényezőjére: alkalmaztt módszertan (tanárképzés és tvábbképzés, valamint intézményi fejlesztések); pedagógusk digitális felkészültsége és attitűdjei; fizikai infrastruktúra, hzzáférés, belső hálózatk; ktatási intézmények eszközellátttsága; tartalm (Nat és kerettantervi felülvizsgálat, digitális tartalmfejlesztés); ktatásirányítás (adminisztráció és minőségirányítás, törzsinfrmációs rendszer, tanulói mérés-értékelés, vezetői infrmációs rendszer). 31

32 2 KÖZNEVELÉS 2.1 Helyzetelemzés A digitális készségek fntssága A digitalizálódó gazdaság és társadalm fkzatsan növekvő jelentőségű alapkészségévé váltak a digitális készségek: a társadalmi és munkaerőpiaci érvényesülés egyre inkább a digitális eszközök kezelési képességétől függ, ezért az ktatás és képzés is kulcskmpetenciaként kezeli, hasnlóan az anyanyelvi kmmunikáció (írás-lvasás-szövegértés) kmpetenciáhz. A digitális készségek biztsítják a kmmunikációs üzenetek átadását; az infrmációk elérését, feldlgzását; a munkavégzés srán szükséges irányítás, vezérlés megvalósítását. A mindennapi élet és a társadalmi érintkezés srán pedig az ismeretszerzés, a tanulás, a kikapcslódás frrása; a kapcslattartás egyik platfrmja, valamint az ügyintézés, a vásárlás egyre fntsabb felülete. Növekvő jelentőségük ellenére a társadalmn belül a digitális készségek jelentős különbségeket mutatnak a területi és szciális helyzettől függően, amely növeli a társadalmi egyenlőtlenséget azáltal, hgy a digitális készségekkel rendelkezők könnyebben és gyrsabban érnek el biznys szlgáltatáskat, előnyöket, míg a digitális készségekkel nem, vagy csak krlátzttan rendelkezők jelentős hátrány elszenvedői. Az esélyteremtés miatt is fnts, hgy az ktatás és a képzés kiemelten kezelje a digitális készségek átadását. A digitális készségek ugyan mérhetőek, egyelőre mégsem jött létre Magyarrszágn a digitális készségek mérésére alkalmas, általánsan használható keretrendszer, amely lehetővé tenné a digitális készségek meglétének vagy hiányának megállapítását. A leginkább általánsan használható, a nemzetközi összehasnlítás lehetőségét kínáló megldás az OECD PISA digitális szövegértés kutatása. A hazai köznevelés előtt álló legnagybb kihívás a nevelés és az ktatás minőségének, hatéknyságának és esélyteremtő erejének növelése, méghzzá egy lyan glbálisan is instabil makrgazdasági környezetben, amelyben több hullámban várhatóak a munkaerőpiac gyrs átrendeződését igénylő flyamatk (digitális transzfrmáció, diszruptív technlógiák, autmatizálás, rbtika, szenzrk és a gépek közötti (M2M) kmmunikáció terjedése, Ipar 4.0 stb.) Nha az infkmmunikációs technlógiák jelen vannak a hazai isklákban, a releváns PISA-eredményeink jóval az elvárt alatt maradnak. Magyarrszág esetében erősebb a nymtattt szövegértés átlageredménye (38 pnttal), mint a digitális szövegértés teljesítménye; a hazai eredményeket a 2009-es adatkkal összehasnlítva azt látjuk, hgy 2012-re tvább gyengült a magyar tanulók teljesítménye: míg 2009-ben a digitális részterületeken alulteljesítők aránya 27%-s vlt, ez az arány 2012-re 32,5%-ra emelkedett. A diákk képességek szerinti megszlása a digitális szövegértés skáláján, PISA

33 Frrás: PISA 2012 Összefglaló jelentés, 48.. A matematikai-lgikai készség szintje kifejezetten kritikus: a 15 éves tanulóknak több mint negyede az alulteljesítők közé tartzik. A gyenge teljesítmény részben visszamutat az általáns isklai ktatás hiánysságaira, részben pedig előrevetíti a felnövekvő generáció egy széles rétegét, akik az önálló ismeretszerzési, elemzési és rendszerezési képességek hiányában nem fgnak tudni a munkaerőpiaci elváráskhz alkalmazkdni, a felnőtt társadalm visznyrendszerében eligazdni, önmagukat flyamatsan fejleszteni, szakmájukat magas színvnaln ellátni. A PISA 2 -vizsgálat srán az isklai számítógép-hzzáférésről és -használatról is kérdezték a tizenöt éves tanulókat és az isklákat is. Az isklai számítógép- és internet-hzzáférés bnylultabb kérdés, hiszen itt a lehetőségek az állandó és könnyű hzzáféréstől, az egyetlen gépterem kizárólag infrmatika órán történő használatáig terjedhetnek. Ha csak azt vizsgáljuk, hgy a tanulók hány százaléka férhet számítógéphez és internethez az isklában, akkr azt látjuk, hgy ez az arány Magyarrszágn igen magas: a tanulók 95,2%-a jut számítógéphez, és 95,6%-uk válaszlta azt, hgy van internethzzáférési lehetősége az isklában. OECD 3 visznylatban ezek az arányk 93,1% és 92,6%. Ugyanakkr azknak a tizenöt éves tanulóknak az aránya, akik valóban használják is a számítógépet és az internetet az isklában, ennél jóval alacsnyabb: 69,3% a számítógép-használatra és 69,5% az internethasználatra vnatkzóan és ezek a mutatók messze nem a tanórai IKT használatára vnatkznak. A digitális szövegértés fejlesztése még nem eléggé kiemelt része az isklában átadandó tudásnak. A tanítási és tanulási flyamat támgatására a pedagógusk kevéssé használják az IKT-eszközöket és a mdern technlógiát, az ilyen irányú tevékenységek szórványsan frdulnak elő, közpntilag nem eléggé támgatttak. A meglévő eszközök kihasználtsága nem minden esetben megfelelő. Ugyanakkr a pedagógusk gyakran az eszközök hiányára vagy az elavult eszközparkra hivatkznak, 2 PISA 2009 Digitális szövegértés. Olvasás a világhálón. URL:

34 amikr mellőzik ezeknek az eszközöknek az sztálytermi használatát. Ugyanakkr az IKT-eszközök szaktárgyi felhasználásában sem érzik magukat kmpetensnek. A munkaerőpiac szempntjából releváns digitális készségek (a digitális írástudás kiterjesztett értelmezése) átadása ugyan kimeneti célként megjelenik a Nat-ban, de a hrizntális elvárásként megfgalmaztt absztrakt követelmények teljesítéséhez a pedagógusk nem támaszkdhatnak egységes irányelvekre, tananyagkra, útmutatásra és legfőképpen egységes, megbízhatóan működő infrastruktúrára. A hetergén, az egyes intézmények között hatalmas különbségeket felmutató eszközállmány, valamint a szétapróztt, nem egységes minőségű módszertani, tartalmi kínálat gyakrlatilag ellehetetleníti a szükséges digitális készségek átadását, amely már egyéb készségek elsajátítását is hátráltatja, és megnehezíti az IKT-val támgattt tanulást és az egyéb pedagógiai feladatk (SNI, tehetséggndzás, felzárkóztatás stb.) ellátását is. A több kra (finanszírzatlan karbantartás és állmány-megújítás, alacsny sávszélesség, rendszergazdák hiánya, képzés hiánya) visszavezethetően hiánys IKT-eszközrendszer és szlgáltatási környezet a technlógiai környezet fejlődésével mára már nem csupán a krszerű infrmatikai ismeretek átadását nehezíti, hanem több területen is visszafgja az intézmények teljesítményét. A megfelelő IKT-környezet nélküli köznevelési intézmény: nem a valós munkaerőpiaci körülményekre készít fel; kevésbé képes lekötni a tanulók figyelmét; nem biztsít a tanulási flyamatba ágyaztt visszajelzési lehetőségeket (elektrnikus mérésértékelés, vezetői infrmációs rendszerek); nem képes naprakészen követni a tudmánys eredményeket; manuális adminisztrációs terhet ró a pedagóguskra és az adminisztrációs személyzetre. Az alábbiakban a hazai köznevelés digitalizációjának helyzetét az alábbi tényezők mentén vizsgáljuk: infrastruktúra (eszköz-, internet-ellátttság, épített környezet, támgató szlgáltatásk); pedagógusk digitális felkészültsége; digitális tartalmak a tanítási, tanulási flyamatban Infrastruktúra Az Európai Unió már a lisszabni célk kijelölésekr is határztt víziót vázlt fel az IKT-eszközök ktatási felhasználásával kapcslatban 4 : Az IKT-eszközök jelenjenek meg az ktatás teljes területén, és a képzés ne krlátzódjék a felhasználói ismeretek átadására. Az infrmatikai eszközök használata készségszinten épüljön be a tanítás-tanulás flyamatába

35 A tananyag tartalma és hzzáférhetősége legyen rugalmasabb, nyittt tanulási környezetben történjék az ktatás. Az iskla alakítsa ki és fejlessze az élethsszig tartó tanuláshz szükséges alapkészségeket, és készítsen fel az új tanulási frmák és eszközök használatára. Az uniós szándékkkal összhangban az ezredfrduló óta jelentős fejlesztések történtek a hazai köznevelési intézmények infrastrukturális ellátttságának növelése érdekében. Az első jelentős kezdeményezés, a Sulinet prgram célja az isklák számítógépekkel történő felszerelése és internetre csatlakztatása vlt. Ezt követte 2005-ben a Közktatási infrmatikai fejlesztési prgram", amely az isklák interaktív tábláhz juttatását célzta meg, majd a közötti uniós fejlesztési periódus isklai IKT-infrastruktúra fejlesztései (például TIOP , TIOP 1.1.3, KMOP 4.6.1). Felismerhető trend, hgy az 1990-es évek végétől induló fejlesztések számítástechnika terem fókuszát fkzatsan felválttták a többi tantermet is megcélzó fejlesztések, ezek aznban nem hztak létre egységes infrastruktúrát. Míg a számítástechnika termek eszközfelszereltségét rendelet 5 írta elő, és a felszereltség összekapcslódtt az infrmatikaktatással, addig az általáns célú, a digitális pedagógiát, mint módszertant támgató infrastruktúra szabályzatlan maradt ennek következtében jelentős szórást mutat az egyes intézményekben A köznevelési intézmények épített környezete Az isklák 98%-a legalább egy IKT-teremmel rendelkezik. Az általáns isklák mintegy felében (53%), a középisklák mintegy kétharmadában (65%) kettő vagy több számítógépterem található 6. A számítógép termek relatíve kisméretűek az átlags sztálylétszámkat figyelembe véve az IKT szaktantermek 73%-ában csak egy félsztálynyi tanuló tud egyszerre dlgzni 7. A szaktantermek pnts bntása (például számítástechnika, természettudmányi, művészeti nevelés szaktanterme stb.) a KIR-STAT-ban nem érhető el, ami prblémát jelent az eszközpark tervezésénél A köznevelési intézmények internet-ellátttsága A Sulinet adathálózatát közel 5500 isklai végpnttal működteti a NIIFI. A Sulinet fejlesztési prgramk (Sulinet, Sulinet+, Sulinet 5) keretében a köznevelési infrastruktúra jelentős fejlesztésen ment keresztül, többek között a,,végpnti kapcslatk fejlesztése a közktatásban elnevezésű (Közpnti szlgáltatás-fejlesztés a közktatási hálózatban) TIOP prjektek keretében. A prjekt srán 3648 knvergencia-régióban található isklai végpntn krszerű végpnti adathálózati eszközt telepítettek. 5 20/2012. EMMI rendelet 6 Mlnár Gyöngyvér Pásztr-Kvács Anita: A számítógépes vizsgáztatás infrastrukturális kérdései: az isklák eszközparkjának helyzete és a váltzás tendenciái, Isklakultúra 2015/4. 7 Mlnár Gyöngyvér Pásztr-Kvács Anita: A számítógépes vizsgáztatás infrastrukturális kérdései: az isklák eszközparkjának helyzete és a váltzás tendenciái, Isklakultúra 2015/4. 35

36 Jelenleg a Sulinet+ prgram eredményeként az ellátandó 5405 intézmény közel negyede (23%) rendelkezik Mb/s közötti (vagy e fölötti), és közel fele (40%) 11 Mb/s 50 Mb/s közötti sávszélességgel. Ugyanakkr 16%-uk még mindig bekötetlen vagy pedig alternatív szlgáltató által elláttt. Sulinet intézményi letöltési megszlása alternatív/ bekötetlen 1 10 Mb/s 11 Mb/s 50 Mb/s 51 Mb/s 100 Mb/s összesen Frrás: NIIFI % 16% 21% 40% alternatív/bekötetlen 1-10 Mb/s 11 Mb/s 50 Mb/s 51 Mb/s 100 Mb/s Frrás: NIIFI A Sulinet 5. sávszélesség bővítési fázis keretében, az NIIFI saját költségvetéséből 2016 év végéig minden alacsny sávszélességgel vagy eléréssel egyáltalán nem rendelkező iskla bekötését meg kívánja ldani. Célja, hgy év végére a Sulinetben az átlags sávszélesség 50 Mbps legyen, jelentősen csökkentse a 10 Mbps alatti sávszélességgel rendelkező isklák számát, minden feladat ellátási helyen internet-elérést biztsítsn. Az új célkitűzés az 50 Mbps sávszélességi minimum 36

37 elérése, de valószínűsíthető, hgy lesznek még lyan végpntk, ahl csak 30Mbps lehet a maximum (ez az ADSL2+ maximum kapacitása) A köznevelési intézmények WiFi-ellátttsága A Sulinet+ prjekt első fázisában 1700 köznevelési intézményben vált elérhetővé a WiFi-szlgáltatás. Isklai helyek, ahl van WiFi: 1679 helyszín. WiFi-eszközök száma: 3900 darab. AP-k (access pint) átlags száma helyenként: 2.3 (3900/1700) darab. Becsült átlags intézményi lefedettség: 31%. A WiFi-vel lefedett helyszínek száma régiónként (a 10 alatti számk kékkel szerepelnek): Frrás: NIIFI A köznevelési intézmények IKT-eszközellátttsága Az elmúlt 8 évben egyenetlen fejlesztés történt az isklák IKT-eszközökkel való ellátása terén. Ennek eredményeképpen jelentősen, de nem elégséges mértékben nőtt az IKT-eszközök használata a tanításban, és ez hzzájárult a tanulók infkmmunikációs készségeinek fejlődéséhez. A fejlesztés mellett ugyanakkr nem valósult meg a meglévő eszközök karbantartása, szinten tartása, így egy általánsan elavult asztali számítógéppark mellett jelentek meg a tantermi multimédia megjelenítő eszközei (a prjektrk, az interaktív táblák). Az elmúlt néhány évben száms helyen történt isklai sávszélesség-fejlesztés, de ennek mértéke még nem elegendő, ezért a multimédiás tartalmak és egyebek nline elérése nehézkes, helyenként lehetetlen. Mindezek együttesen azt eredményezik, hgy a diákk csak krlátzttan férnek hzzá IKT-eszközökhöz, amelyek egyre inkább elavulnak. 37

38 Az IKT-eszközök elérhetősége a tanórákn a diákk és tanárk számára 8 A következő ábra a különböző krú IKT-eszközök megszlását mutatja. Jól látszik, hgy Magyarrszágn a Type 1., azaz legfiatalabb, legmdernebb eszközök aránya a legalacsnyabbak közé tartzik. A Type 2., azaz közepesen elavult (4 6 éves eszközök) aránya a legmagasabb és bár a legelavultabb Type 3. eszközök aránya alacsny, de néhány éven belül megfelelő utánpótlás nélkül a Type 2. eszközök átkerülnek a Type 3. kategóriába. Ezzel az eszközállmány gyakrlatilag teljes cserére szrul majd, és nem lesz elegendő a fejlesztés a legelemibb működés fenntartására sem. Az isklai IKT-eszközök megszlása A köznevelési intézmények által használt adminisztrációs, illetve ktatástámgató rendszerek Az ktatás digitalizálásának tvábbi fnts metszete az IKT-eszközök és digitális megldásk által jelentett lehetőségek kihasználása az ktatásadminisztráció területén

39 A legjelentősebb köznevelési infrmációs rendszer a KIR. Egyldalú adatszlgáltatás frmájában a köznevelési intézmények mindegyike rendszeresen szlgáltat adatkat a KIR számára, ugyanakkr az adatk helyi vagy reginális szinten nem igazán hasznsulnak. Emellett az intézmények jelentős részében tvábbi, különböző prjektek, külső erőfrrásk révén megszerzett és fenntarttt adminisztrációs rendszerek is működnek. Számuk az elektrnikus naplók megjelenésével különösen megnőtt A pedagógusk digitális felkészültsége Pedagógusk digitális képzése Annak érdekében, hgy a köznevelés rendszere képes legyen megerősíteni a megfelelő, mind az élethsszig tartó tanulás, mind a munkaerőpiac számára kiemelt fntsságú IKT-alapkészségeket, szükséges a pedagógusk megerősítése is ezen a területen. Jelenleg Magyarrszágn az európai tagállamk között az egyik legalacsnyabb az IKT-val támgattt tanórák aránya, amelynek egyik fő ka nem elsősrban a megfelelő technlógiai eszközök, hanem a pedagógusk megfelelő képzettségének, mtivációjának és támgatásának a hiánya. A tanórák legalább 25%-ban IKT-eszközt használó pedagógusk aránya 10 Magyarrszágn a pedagógusk kevesebb, mint 20%-a használ a tanórák több mint 25%-ban IKTeszköz támgatást. A pedagógusk alapképzése srán egyre inkább megjelennek a digitális technlógiák, ugyanakkr nincsen egységes minimumkövetelmény a pedagóguspályára lépők digitális pedagógiai módszertani tudásával és infrmációs műveltségével szemben. Az alacsny gyakrlati óraszám és a hiánys eszközrendszer miatt a pedagógusk jellemzően csak alapszinten ismerik a digitális pedagógia, valamint a médiapedagógia, a digitális műveltség fejlesztésének szemléletmódját, módszertanát és eszközrendszerét

40 Pedagógusk digitális felkészültsége és attitűdjei Az elemér 11 adatai alapján az elmúlt időszakban a pedagógusk felkészültsége, tanítási célú IKT használata és a tanulók IKT használatának fejlesztése, valamint a vezetés hatása a pedagógusk munkájára enyhén növekvő tendenciát mutat. A pedagógusk munkájában, a sk kiemelkedő érték mellett, száms fejlesztendő terület is mutatkzik. Ezek a területek általában fejlettebb eszközhasználatt és szfisztikáltabb módszereket, illetve gazdagabb infrastruktúrát igényelnek. A pedagógusk jelenleg inkább a tanítás és nem a tanulás flyamatának gazdagítására használják az infrmatika által kínált lehetőségeket, tvábbá az nline térben végzett közös alktómunka meglehetősen ritka. Különösen gyenge pnt az IKT használatára vnatkzó értékelési kultúra. Ennek az az ka, hgy az intézmények elsöprő többségének nincs IKT stratégiája, nem tervezik, nem követik, és nem értékelik az IKT alkalmazását sem a szervezet működése terén, sem a tanulásra és a tanításra gyakrlt hatását tekintve. A legtöbb isklában a vezetés közpnti előírás vagy ajánlás hiányában nem teremtette meg annak a feltételét, hgy a tananyagkat, az órarendet, tájékztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket tthnról is elérjék a tanárk, a diákk és a szülők. A pedagógusk egyre inkább tisztában vannak a szellemi tulajdn fgalmával és a digitális frrásk felhasználásának szabályaival. Gndskdnak róla, hgy a tanulók is ismerjék ezeket, de úgy tűnik, ezt a tudást nem közvetítik hatéknyan a tanulóknak, hiszen esetükben ez az egyik leggyengébb mutató. A tanárk képesek megválasztani a tárgyhz és a feladathz illő IKT-eszközöket, hiszen megfelelő IKT alapképzettséggel rendelkeznek és részt vesznek tvábbképzéseken is. A pedagógusk egyre inkább elfgadják, hgy a digitális kmpetencia fejlesztése közös feladat, nem csak az infrmatikatanár dlga. A felelősség elismerése mellett megindult a gyakrlati munka is. A feladatlapk skszr számítógéppel készülnek, esztétikusak és kreatívak, és az infrmációfrrásk közé bekerült az internet is. A vezetők, amennyiben erre frrást találnak, megszervezik a szükséges belső tvábbképzéseket, a digitális kmpetencia fejlesztési feladatai szerepelnek a helyi tantervben, biztsítják a digitális kmmunikáció intézményi feltételeit. Figyelik és értékelik, milyen mértékben épül be az IKT a tanulás támgatásába. Mindez aznban csak szigetszerűen jelenik meg a köznevelési rendszerben A pedagógusk ösztönzése Bár a Nat előírja a tanulók digitális kmpetenciáinak fejlesztését, a pedagógusk erre kevés tényleges ösztönzést kapnak. A pedagógus életpályamdellhez kapcslódó minősítésben áttételesen megjelenik ugyan a digitális pedagógia alkalmazása, ez valójában kimerül a prtfólió kezelésében, és nem kötődik kmplex pedagógiai fejlesztő tevékenységhez. A közvetlen ösztönzők mellett hiányznak a közvetett ösztönző hatást biztsító támgató szlgáltatásk is. A pedagógusk

41 jellemzően önállóan, egyedül igyekeznek a digitális ktatás feltételeinek megteremtésére és gyakrlására skszr rendszergazdai és módszertani segítség nélkül Digitális tartalmfejlesztés A digitális tartalm a digitális pedagógia kiemelkedően fnts, de nem nélkülözhetetlen eszköze. Az önálló tanulásra is építő digitális pedagógia esetében aznban szükségszerű az alkalmazása. A digitális tartalmak a fejlődés krai szakaszában a tankönyvek mellett, azkat kiegészítve fejlődtek, később a puszta infrmációhrdzó szerepet meghaladó funkciókkal bővültek. Jelenleg a nemzetközi piacn a digitális tartalmak kerültek előtérbe, és a tankönyvek szlgálnak kiegészítő szerepet. Magyarrszágn a helyzet még frdíttt: alapvetően tankönyvközpntú az ktatás, amelyet néhány pedagógus esetében kiegészít a digitális tartalmak belső késztetésre épülő használata. A digitális tananyagk, tartalmak kapcsán is a tankönyvekhez hasnló helyzet alakult ki: a piac megszűnésével a fejlesztők kivnultak a hazai ktatási piacról, így szinte kizárólag az állami tartalmfejlesztés maradt, amely a szintén állami kiadású tankönyvek kiegészítésére készít digitális tartalmelemeket. A Nemzeti Köznevelési Prtál (prtal.nkp.hu) a tartalmtár funkció mellett önálló és csprts, sztálytermi és tanórán kívüli, tanítást és tanulást támgató funkciókat is kínál, de az ezzel párhuzamsan működő, ugyancsak állami Sulinet Digitális Tudásbázis is nyújt hzzáférést digitális tartalmelemekhez, ugyanakkr bár hivatals statisztikák nem ismertek a két prtál látgatása nem általáns napi gyakrlat a pedagógusk körében. A fenti tapasztalatkból kiindulva szükséges a digitális tanulás-tanítás lehetőségeivel fglalkzó ismeretterjesztő prgramk indítása, népszerűsítése. 2.2 Jövőkép A stratégia köznevelési pillérének víziója egy lyan minőségi és méltánys köznevelési rendszer kialakítása, amely az európai és glbális társadalmi és gazdasági térben alkalmazkdni képes fiatalkat készít fel a munkaerőpiacn, a felsőktatásban és az egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvételre. A stratégia egyik fő célkitűzése az alkalmazkdás képességének megalapzása az egész életen át tartó tanuláshz szükséges készségek elsajátításának elősegítése révén, annak érdekében, hgy a jövő államplgárait felkészítse többek között a 21. századi flyamats technlógiai fejlődéssel és az infrmációs és kmmunikációs technlógiák óriási térhódításával járó váltzáskra. A köznevelési rendszer tartalmi, módszertani megújításának érdekében szükséges a köznevelés flyamatának IKT-alapúvá szervezése, valamint a szükséges infrastrukturális és humán feltételek biztsítása. Annak érdekében, hgy a Nat-ban előírt digitális készségek átadásra kerüljenek, elengedhetetlenül szükséges a tantárgyközi fejlesztési lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása, valamint a tantárgyak IKT-alapú ktatásának megalapzása. Tvábbá ki kell alakítani az intézmények és az egyes kulcstantárgyak IKT-alapú, rendszeres, külső standardkra épülő mérés-értékelési 41

42 rendszerét, amely képes támgatni az ktatás tartalmának fejlesztését, a pedagógusk módszertani kultúrájának javítását tvábbá az intézményi minőségfejlesztést és a külső intézményértékelési flyamatt. 2.3 Stratégiai célk Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) általáns célja, hgy a Köznevelés-fejlesztési stratégiával összhangban biztsítsa, hgy a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális kmpetenciával 12 és médiatudatssággal 13 rendelkezzenek, és képesek legyenek e kmpetenciák élethsszig tartó flyamats fejlesztésére; a tanítás és tanulás flyamata digitális eszközökkel támgattt legyen a köznevelési rendszerrel kapcslats elvárásk (eredményesség, méltánysság, hatéknyság) elősegítése érdekében; a digitális adminisztrációs rendszereken keresztül az ktatásirányítás döntései valós idejű tényadatkra épüljenek a köznevelés minden szintjén. Ennek alapján a köznevelés pillér átfgó stratégiai célja: Magyarrszágn a köznevelés biztsítsa a társadalm és a munkaerőpiac által elvárt digitális kmpetenciák elsajátításának lehetőségét, különös tekintettel a szakképzés, a felsőktatás és az élethsszig tartó tanulás igényeire, illetve az eredményesség, a méltánysság és a hatéknyság szempntjaira. A stratégia célhierarchiája hármszintű: 12 Nat, Digitális kmpetencia 13 Az EU BIZOTTSÁG Ajánlása egy versenyképesebb audivizuális és tartalmipar, tvábbá egy befgadó tudásalapú társadalm érdekében a digitális környezethez igazdó médiaműveltségről (2009/625/EK) 42

43 Fejlesztési- és specifikus célk a tanítás-tanulás pedagógiai módszertana, az infrastruktúra, valamint az egyéb támgató szlgáltatásk tényezői szerint csprtsítva: Tanulás-tanítás pedagógiai módszertana A digitális ktatás nemcsak a tanulás-tanítás eszközeit váltztatja meg. Nem pusztán a ceruzát cseréli billentyűzetre, hanem alapjaiban alakítja át a tanulás-tanítás pedagógiai flyamatait, módszereit is. A digitális környezetben megváltzik a pedagógusk feladata: felszabadulnak a krábbi fő feladatuk, az infrmációk átadásának ismétlése és az egyszerű számnkérés alól, miközben új lehetőségeket kapnak új tanári szerepekben: mentrrá, tanulási tanácsadóvá, kutatásvezetővé és útitárssá, kísérővé válnak. 1. táblázat A DOS köznevelés pillérének célrendszere Tényező Fejlesztési cél Specifikus cél A pedagógusképzés és tvábbképzés rendszere biztsítsa minden pedagógusnak a szükséges digitális pedagógiaimódszertani ismereteket. Tanulás-tanítás pedagógiai módszertana 1.1. A pedagógusk IKT-tudása, módszertani kultúrája, mtivációja és használata feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek 1.2. A digitális tartalmkínálat, módszertani támgatás és tudásmegsztás A pedagógusk legyenek mtiváltak és érdekeltek, abban hgy az IKT-eszközök használata beépüljön a tanulásitanítási flyamatba. A pedagógusk kapjanak módszertani és technikai támgatást a digitális ktatás, valamit a médiatudatsságra nevelés napi szintű megvalósításáhz. A tanulók számára legyen kötelező a digitális eszközök használata az egymás közötti kllabráció, illetve teljesítményük mérése és értékelése, a tanultak számnkérése srán. A tanítás-tanulás flyamata segítse és támgassa a sajáts nevelési igényű tanulókat a felzárkóztatásban és az esélyegyenlőség megteremtésében, illetve saját képességeik kiteljesítésében, kihasználva az IKT lehetőségeit. A digitális kmpetencia kiemelt kulcskmpetencia jellegének megfelelően amelyre a digitális társadalmban és a munkaerőpiacn történő érvényesülés egyéb feltételei támaszkdnak legyen kiemelt kimeneti követelmény, amelyet a köznevelés 43

44 tegye lehetővé, hgy az IKTeszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés flyamatába. szakaszainak végén kötelező értékelés zár le, illetve amelyet köztes digitális kmpetenciamérés követ nymn. A digitális kmpetencia fejlesztése, illetve a meglévő digitális kmpetencia használata, kiegészülve a médiatudatsságra neveléssel, szervesen épüljön be az összes tantárgy ktatásának feladatai közé. A tanulók számára legyen biztsíttt az IKT-eszközök használatának lehetősége a tanulási flyamat támgatásáhz. Az intézményi IKT-eszközhasználat és az infrmatikai tantárgy tartalmi és kimeneti követelményrendszere tükrözze a gyrsan váltzó technlógiai trendeket és lehetőségeket, legyen haszns, vnzó és érdekes a diákk számára. A tanítás-tanulás flyamatát mind a pedagógusk, mind a tanulók felé támgassa lyan elektrnikus platfrm, amely biztsítja az elektrnikus tananyagk létrehzását, szerkesztését, megsztását, lejátszását, valamint mérésértékelési feladatk kisztását és az eredmények begyűjtését, illetve amennyiben ezt a feladat jellege lehetővé teszi kiértékelését. A digitális mérés-értékelés épüljön be a tanítás-tanulás gyakrlatába, és támgassa az intézményi minőségirányítási flyamatkat. Az elektrnikus tananyagk (beleértve a mérésértékelési feladatkat) széles kínálata legyen elérhető a kimeneti követelmények lefedésére, lehetőség szerint több, alternatív váltzatban az eltérő tanulási igények támgatására. 44

45 2.3.2 Infrastruktúra A digitális ktatás infrastruktúrája immárn nem krlátzódik az infrmatika tantárgy támgatására, hanem széleskörű, általáns tanítási-tanulási platfrmmá válik. Az új eszközrendszer amellett, hgy rugalmasan felhasználható a pedagógia széles területén és új lehetőségeket biztsít mind a tanuló mind a pedagógus számára jelentősen eltér a hagymánys eszközöktől életciklusában és a kezeléséhez szükséges szaktudásban, ezért az IKT-infrastruktúra köznevelési beillesztése új felhasználási, üzemeltetési, beruházási és fenntartási megldáskat igényel. Tényező Fejlesztési cél Specifikus cél 2. Infrastruktúra 2.1. A köznevelési feladat ellátási helyek, illetve a tantermek internetés eszközellátttsága nemzeti standardk alapján feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek A tanulók számára biztsíttt eszközrendszer feleljen meg a hrizntális (IT biztnság, esélyegyenlőség) követelményeknek. A köznevelési intézményekben legyen biztsíttt a pedagógiai célknak megfelelő hálózati elérés lehetősége. A pedagógusk, diákk, valamint az ktatást támgató egyéb szereplők (adminisztráció, eszköztámgatás) rendelkezzenek a megfelelő felhasználói eszközökkel. Az eszközrendszer támaszkdjn a tanulók saját eszközeire, amellett, hgy biztsítja az egyenlő hzzáférés esélyét. Azn tanulók esetében, akik nem rendelkeznek a szükséges saját digitális eszközzel, az iskla biztsítsa a megfelelő eszközt. Az infrmatikai eszközök állandó szlgáltatási színvnalát a tanórák megtartásáhz és az azkra való felkészüléshez biztsítsa rendszergazdai szlgáltatás, karbantartás és az eszközállmány rendszeres frissítése. Az alkalmaztt eszközrendszer (internet-elérés, belső hálózat, munkaállmásk, szerverek) legyen biztnságs és naprakész, védje a tanuló magánszféráját és az intézmény által kezelt adatkat, infrmációkat. A tanítás-tanulás flyamata biztnságtudatsan történjen. Száms pntn (köznevelési intézmény, fenntartó, hatóság, civil szervezetek, szlgáltatók) épüljenek ki lyan támgató szlgáltatásk, amelyek segítik a diákkat, szülőket és pedagóguskat a biztnságtudats magatartás elsajátításában és segítséget nyújtanak az internetes visszaélések bejelentésében, kezelésében. Az alkalmaztt eszközrendszer segítse és támgassa a fgyatékssággal élőket a felzárkóztatásban és az esélyegyenlőség megteremtésében. 45

46 2.3.3 Támgató szlgáltatásk A digitális technlógia az ktatás lyan lehetőségeit teszi hzzáférhetővé intézményi, sőt tanári szinten, amelyek krábban csak rendszerszinten, vagy csak az ktatáskutatás számára vltak hzzáférhetőek. A nagy mennyiségű, valós idejű adat felhasználásának lehetősége az egyes pedagógusk számára is elérhetővé teszi a tényalapú (evidence based) ktatást. Ezzel lyan új minőségirányítási lehetőségek nyílnak meg, amelyek alapvetően átalakíthatják a köznevelési rendszer működését, átláthatóbbá, hatéknyabbá téve azt. Tényező Fejlesztési cél Specifikus cél Az összes közpnti és intézményi szinten alkalmaztt digitális adminisztrációs rendszer legyen elérhető egyetlen felhasználói aznsító és jelszó párral. Az intézményi elektrnikus adatszlgáltatás védett és zárt flyamat legyen, amely egyértelműen aznsítja az intézményt és az intézményi ügyintézőt. 3. Támgató szlgáltatásk 3.1. A digitális ktatási adminisztrációs megldásk teljes körűen biztsítsák a pedagógusk, illetve intézmények adatszlgáltatási kötelezettségeinek teljesíthetőségét és a tevékenységük ellátásáhz szükséges infrmációk elérhetőségét. Az ktatásirányítás által tárlt és kezelt adatk közpnti védelme legyen megldtt, és minden pntn feleljen meg az adatk védelmére vnatkzó jgszabályknak és előírásknak. Jöjjön létre a köznevelés szereplőinek döntéseit támgató, a döntések végrehajtását flyamatában nymn követő, a döntések hatásait detektáló és visszacsatló, a köznevelés tényadatait kezelő és az azkra támaszkdó infrmációs rendszer, amely kiterjed a munka világára is. Jöjjön létre lyan tudásbázis, mely a köznevelés tényadatainak a felhasználását, tudmánys kutatásk eredményeit, nemzetközi tapasztalatkat gyűjti, rendszerezi és a döntéshzók számára kereshető frmában elérhetővé teszi. A pedagógusk és az isklák számára legyen biztsíttt a diákkkal és szülőkkel való kapcslattartás elektrnikus platfrmn keresztül, beleértve a szülői befizetések kezelését is. A köznevelési intézmények számára legyen elérhető, lyan ktatástámgató szftver környezet (LMS), amely lehetővé teszi a tanulási és tanítási tevékenységek előkészítését és megvalósítását, támgatja az ehhez szükséges ktatási segédanyagk létrehzását, tárlását, megsztását (például óravázlatk), a tanulói teljesítmények mérését, értékelését, nymn követését, és amely összekapcslható az ktatási adminisztrációs rendszerrel (például elektrnikus napló). 46

47 A köznevelés szereplői számára az alapvető digitális szlgáltatásk ( , tárhely) mellett az alapvető, a tanulás-tanítási flyamatk megvalósításáhz szükséges alkalmazásk és szftverek díjmentesen legyenek elérhetőek DOS implementációs keretrendszer kialakítása. Létre kell hzni a tanári kmpetenciaminimum mintájára az intézményi digitális minimum követelményrendszerét, amelyet intézményi kmpetencia keretrendszer támgat. 2.4 Eszközrendszer A digitális kmpetencia mérésének jelentősége A DOS bevezetése lyan alapvető váltzást jelent a köznevelési rendszerben, amely a rendszer minden egyes elemét áthatja. A digitalizálás az intézmények működésének, a tanárk tevékenységének szinte minden aspektusát érinti, és csak akkr lehet sikeres, ha az implementáció túljut az infrastruktúra megteremtésén, és eléri a flyamatk és módszerek átalakulását is. Ennek érdekében egy lyan átfgó keretrendszert kell megteremteni, amelynek segítségével az egyes intézmények implementációs szintjéről közvetlenül lehet tájékzódni, és felmérni, hgy milyen tvábbi beavatkzáskra van szükség. A 21. századi pedagógiai célk megvalósulásáhz az intézmények felkészültsége éppen lyan nélkülözhetetlen, mint a pedagóguské vagy éppen a társadalmi környezeté. A digitális kmpetencia meghatárzására többen tettek kísérletet, így száms fgalmi struktúra létezik. Ezek egyike a ban kidlgztt DIGCOMP keretrendszer, amelynek 2.0-ás új váltzata nylc szinten 21 kmpetenciát aznsít a 21. század ktatása számára 14. Az Európai Bizttság JRC-IPTS intézete 15 ehhez kapcslódóan egy másik keretrendszert is kidlgztt, amely európai, köztük magyarrszági tapasztalatk alapján meghatárzza a digitálisan kmpetens ktatási intézmények kritériumrendszerét. Ez a keretrendszer a DigCmpOrg 16, amely hét témakörben összesen 74 kritériumt ír le az intézményi fejlesztéshez kapcslódva. A digitális technlógiával támgattt tanulás az ktatás minden szintjén kulcsfntsságú, amelyhez nélkülözhetetlen az innváció és a digitalizáció megjelenése pedagógiai, technlógiai és szervezeti szinten. A DigCmpOrg keretrendszer célja, hgy támpntt kínáljn az ktatási intézmények szervezetfejlesztéséhez és önértékeléséhez, valamint segítséget nyújtsn a szakplitika számára a helyi, reginális és nemzeti szintű prgramk és beavatkzásk tervezéséhez. 14 A publikáció még nem elérhető, csak a mdell alapjai: (letöltve: június. 4.) 15 (letöltve: június. 4.) 16 Kampylis, P., Punie, Y. & Devine, J. (2015); Prmting Effective Digital-Age Learning - A Eurpean Framewrk fr Digitally- Cmpetent Educatinal Organisatins; EUR EN; di: /54070 (letöltve: június. 4.) 47

48 2.4.2 Az eszközök bemutatása A stratégia fő beavatkzási területei (eszközcsprtjai) az alábbiak: A digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer kialakítása. A digitális kmpetenciafejlesztést támgató tananyagk és környezet fejlesztése. A pedagógusk IKT-alapú pedagógiai-módszertani gyakrlatának fejlesztése. A digitális infrastruktúra fejlesztése. A digitális közpnti támgató szlgáltatásk kialakítása A digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer kialakítása Digitális kmpetenciakövetelmények felmenő rendszerben történő megállapítása referenciakeret frmájában a pedagógusk/ktatók/szakktatók és a tanulók számára (IKER). 17 A tanulói előmenetel srán, a képzési szintek átlépéséhez kötelezően elvárt digitális kmpetencia meghatárzása. Az Országs kmpetenciamérés kiegészítése a digitális felkészültség mérésével. Az érettségi írásbeli részének elektrnikus frmában való megvalósítása kötelező jelleggel. A Nat és a kerettantervek felülvizsgálata, tvábbfejlesztése a digitális kmpetencia fejlesztésének támgatására. A kerettantervek kapcslódási pntjainak kiegészítése minden kimeneti követelményelem esetében a digitális kmpetencia fejlesztését támgató elemmel. A nem infrmatika tantárgyak kerettanterveiben megkerülhetetlen módn jelenjen meg a tanuló digitális kulcskmpetenciáinak használata. A diákk számára épüljön be a tanulási feladatk közé az infrmációkeresés, feldlgzás, kllabráció IKT-val támgattt megldásainak használata, valamint a médiatudatsság fejlesztése. Az IKT gyakrlati alkalmazása épüljön be a természettudmánys tantárgyak elsajátításába a digitális szenzrkra épülő mérésen, adatfeldlgzásn, kiértékelésen és a valóságban való megjelenítésen (például 3D nymtatásn) keresztül. 17 A digitális kmpetencia, digitális írástudás, digitális műveltség nincs megfelelő mértékben definiálva Magyarrszágn, ezek a fgalmak nincsenek a hazai visznykra, fejlesztési szükségletekre szabva, meghatárzva. Cél tehát, hgy állami szabályzás révén meghatárzásra kerüljön a digitális kmpetenciák egységes, nemzeti referenciakerete, a nyelvi kmpetenciák és vizsgarendszerhez hasnló keretrendszer kialakítása révén. A referenciakeret tartalmazza a digitális kmpetenciák szintjeit, az ezeken belül elvárt kmpetenciaterületeket, elvárt készségeket és azk szintjeit, illetve rendelkezik a végrehajtásban szerepet játszó intézményrendszerről, felelősségi körökről (Infkmmunikációs Egységes Referenciakeret IKER). Cél az erős közpnti krdináció megteremtése a digitális kmpetenciák és elvárásk szabványsítása, a végrehajtást és a tömeges képzést lehetővé tévő intézményrendszer és infrastruktúra (tananyagk, képzési kncepciók, nline vizsgarendszer stb.) kialakítása révén. 48

49 Kétévenként felül kell vizsgálni az infrmatikai műveltségterületre vnatkzó kerettanterveket. 18 Kerüljön sr az infrmatika tantárgy újraértelmezésére a tananyagfejlesztésben; a kimeneti követelmények között az infrmatikai ismereteket felül kell vizsgálni és bővíteni kell. Az ehhez szükséges óraszám meghatárzása a Nemzeti Oktatási Kerekasztal feladata, de javasljuk az alábbi szempntk figyelembe vételét: A digitális kmpetencia referenciakeret által meghatárztt kimeneti követelmények elérése (IKER). Fő tartalmi elemek: digitális eszközök kezelése, infrmációbiztnság, alapvető platfrmk kezelése, felelősségteljes személyes jelenlét a virtuális térben (fiókk kezelése). Kerüljenek előtérbe a tanítási-tanulási flyamatban a beágyaztt és felhasználás rientált IT-használat, (például az irdai alkalmazásk kezelésének, az IT-alapú prezentáció készítésének, a diákk közötti kllabrációnak, a tartalm előállításának, megsztásnak) a szempntjai. Minden évflyamban és minden isklatípusban legyen legalább heti 1 óra infrmatika tanóra. A kódlás/prgramzás külön tantárgyként is épüljön be a Nat-ba, a 3. évflyamtól minden évflyamn. Tvábbá a kódlás ktatása szervesen kapcslódjn a tvábbi tantárgyakhz is évflyamn jelenjenek meg a prgramzás tantárgyi elemei: játéks algritmizálás, flyamatszervezés, szabályalktás évflyamn jelenjen meg a blkk alapú prgramzás, szenzrk kezelése, összetett szabályzás, rbtprgramzás évflyamn a diákk ismerkedjenek meg a mbilalkalmazás fejlesztéssel, hnlap készítéssel, váljanak képessé mindennapi gyakrlati feladatk IT-alapú megldására Digitális kmpetenciafejlesztést támgató tananyagk és környezet kialakítása Kötelező gépírásktatás az általáns isklák egyik alsó tagzati évflyamán, az ktatáshz szükséges, a krsztálynak megfelelő infrastruktúra biztsításával. 19 Legyenek elérhetőek a diákk életkri sajátsságainak, igényeinek megfelelő elektrnikus tananyagk (beleértve a mérés-értékelési feladatkat) széles kínálata a kimeneti követelmények lefedésére, lehetőség szerint több, alternatív váltzatban az eltérő tanulási igények támgatására. 18 Különösen a tartalmi naprakészségük vnatkzásában, mindezt az iparági szereplőket (IVSZ), NHIT-t bevnva. 19 Ehhez új tantárgy bevezetésére lenne szükség, vagy a magyar nyelvi óra anyagába beágyazásra. 49

50 Pedagógusk által fejlesztett digitális óravázlatk és tartalmak létrehzásának valamint megsztásának ösztönzése. Létező nemzetközi, digitális tartalm jó gyakrlatk átvétele, az nline tanári közösségekben való részvételre ösztönzés. Nemzetközileg elismert tananyag, tesztfeladat és kimeneti követelmény leíró szabványk alkalmazása a tartalmfejlesztésben és a lejátszók kapcsán. Digitális mérés-értékelési rendszerek bevezetése, elektrnikus tudásfelmérés 20 általánssá tétele felmenő rendszerben, amely lehetővé teszi elsősrban a frmatív értékelés támgatását széles értékelési eszközkészlet kialakításával. Legyen elérhető lyan közpnti feladatbank, mely a mérés-értékelési funkciókat a köznevelés egésze vnatkzásában képes támgatni. Legyen biztsíttt az adaptív mérés lehetősége a kiemelt tantárgyak témazáró dlgzatai esetében. A tantermi és szaktantermi digitális eszközök, mint az sztályterem berendezésének kötelező elemei, kerüljenek be a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletébe. A pedagógusk kapjanak módszertani támgatást a digitális pedagógiára épülő tanórákra felkészülésben és a tanórák megtartásában. IKT pedagógiai asszisztensek biztsítása garantálja a DOS-ban meghatárztt pedagógiai célk megvalósítását és a pedagógusk támgatását. A köznevelési feladat ellátási helyek számára rendszergazdai 21 szlgáltatás garantálja az eszközök magas rendelkezésre állását, azk pedagógiai alkalmazhatóságát. Az isklai könyvtárak frrásközpntként 22 működjenek az infrmációs és médiaműveltség fejlesztése, valamint a tanulási technikák, az önálló tanulás és infrmáció-feldlgzás fejlesztése érdekében. A digitális ktatás bevezetése, alkalmazása srán a gyermekek teljes lelki- és testi egészségének megőrzése érdekében különös hangsúlyt kell helyezni a valós emberi kapcslatk kialakítására, megőrzése, illetve a digitális eszközök alkalmazásából fakadó mzgásszegény környezet ellensúlyzására. 20 Az elektrnikus mérés bevezetésének száms útja lehet (Mlnár Gyöngyvér cikk). Ezek különböző szinteken és különböző mértékben invlválják a hagymánys papíralapú tesztelés flyamatába a technlógia adta lehetőségeket: a) részleges digitalizálás, a hagymánys papír alapú és a technlógia alapú vizsgáztatás ötvözésének lehetőségei; b) technlógia alapú tesztelés internetkapcslat nélkül, a feladatk cserélhető adathrdzókn való eljuttatása és összegyűjtése, az utólags értékelés lehetőségével; c) internet alapú nline tesztelés vizsgaközpntkban, utólags vagy autmatizált értékeléssel, fix tesztekkel vagy feladatbankra épülő adaptív teszteléssel; d) internet alapú nline tesztelés az általáns és középisklákban, utólags vagy autmatizált értékeléssel, fix tesztekkel vagy feladatbankra épülő adaptív teszteléssel, a tesztelméletekre épülő skálázási mdellekkel. 21 Szakítani kell azzal a hagymánnyal, hgy az infrmatika tanár szívességből ellátja a rendszergazdai teendőket is. Tanulói létszámtól és gépek számától a jelenlegi szabályzás szerint is lehetőség van rendszergazda fglalkztatására. A jelenlegi szabályzás újraszabályzást igényel. Nem főben kell meghatárzni a rendszergazdai szlgáltatás ellátását, hanem az eszközök és szlgáltatásk rendelkezésre állása alapján. 22 Celler, 1983, 19.: A tanulási frrásközpntt dr. Celler Zsuzsanna, a mdell magyarrszági elterjesztője a következőképpen határzza meg: lyan kmplex egység, amelyet a tanítás és a tanulás flyamatának elősegítése céljából könnyen hzzáférhető, az igényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű infrmációhrdzók, az ezekhez szükséges eszközök és szlgáltatásk rendszere alkt, és amely a pedagógiai flyamattal szemben támaszttt fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újra szervezni tevékenységét." 50

51 Pedagógusk IKT-alapú pedagógiai-módszertani gyakrlatának fejlesztése Kerüljön meghatárzásra a pedagógusk digitális kmpetenciáinak kötelezően elvárt szintje a pedagógus életpályán való előrelépéshez. Valósuljn meg a pedagógus képzés 23 és tvábbképzés digitalizálása 24 az alábbi fő szempntk figyelembevételével: A közismereti tantárgyak pedagógusképzésébe, kötelezően épüljön be a digitális pedagógiai szakmódszertani képzés 25 és a pedagógusképzés kimeneti követelményei között (KKK) kötelezően jelenjen meg a digitális pedagógia alkalmazása, különös tekintettel az alsó tagzat évflyamaira. Legyen kötelező és díjmentes a rendszeres digitális kulcskmpetencia tvábbképzés, valamint a digitális pedagógiai módszertani tvábbképzés. A nem IKT-specifikus pedagógus-tvábbképzési kínálat kialakításánál, akkreditációjánál legyen kötelező a digitális lehetőségek kihasználása 26. Nemzetközi és hazai tapasztalatcsere biztsítása a meglévő tanári tapasztalatk disszeminációjára (elsősrban nline nemzetközi elérhető erőfrrásk megismerésének, felhasználásának ösztönzése). A matematika és a természettudmányi szaks tanárk kimeneti követelményei egészüljenek ki a prgramzás ktatási alapismeretekkel. Az IKT-szaktanácsadás 27 kerüljön be a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 26. (4)-ban felsrlt területek közé. Kerüljön sr a digitális kmpetenciára vnatkzó értékelési szempntk erősítésére a pedagógus-minősítési rendszerben. A pedagógusk kapcslódjanak be nemzetközi kperációs rendszerekbe, vegyenek részt külföldi tanulmányutakn. Intézményvezetők vezetői kmpetenciáinak fejlesztése az IKT-alapú ktatás bevezetése és fenntarthatóságának biztsítása érdekében. A pedagógusknak a diákkkal közvetlenül, vagy a tanórára való felkészülés és a tanulási tevékenység támgatása srán igazlható nline jelenléte és aktivitása számítsn be meghatárztt mértékig a tanítási tevékenységbe. 23 Teachers need t leave their teacher preparatin prgrams with a slid understanding f hw t use technlgy t supprt learning. Effective use f technlgy is nt an ptinal add-n r a skill that we simply can expect teachers t pick up nce they get int the classrm. Teachers need t knw hw t use technlgy t realize each state s learning standards frm day ne. 24 They need cntinuus, just-in-time supprt that includes prfessinal develpment, mentrs, and infrmal cllabratins /2012. (X. 4.) Krm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szaksdás rendjéről és a tanárszakk jegyzékéről. 26 Egyaránt igaz a POK-szlgáltatásk fejlesztésére és a külső szereplők által kínált szlgáltatáskra. 27 Javaslt, hgy a dkumentált szaktanácsadói látgatás fgadása beszámíthassn 5 órában a 7 évente kötelezően teljesítendő 120 kreditpntba. Ennek gyakrlati megvalósítása lehetne az a szaktanácsadást kérő klléga, a szaktanácsadó, az intézmény vezetője és a szaktanácsadót kirendelő POK-vezető által aláírt dkumentum, mely alapján a POK srszámztt igazlást állítana ki. 51

52 Internet-tudatsság és biztnságtudats magatartás beépítése a köznevelés rendszerébe a pedagógusk tvábbképzésén keresztül. Az óvdai nevelésben meg kell találni a helyét a kisgyermekkri infrmatikai nevelésnek, melynek érdekében: felül kell vizsgálni és a DOS-hz kell igazítani az óvdai nevelés alapdkumentumát, az Óvdai nevelés rszágs alapprgramját; fel kell térképezni az infrmatikai nevelés hazai és nemzetközi jó gyakrlatait, és ebből nline, mindenki számára elérhető, szakmai ajánláskat készítve kell támgatni a kisgyermeknevelő intézményeket; az óvdapedagógus képzésben meg kell keresni a helyét a digitális óvdapedagógia jellegű tantárgyaknak a már működő jó példák alapján A digitális infrastruktúra fejlesztése Legyen elérhető legalább 100 Mbps az 500 fő alatti, és legalább 1 Gbps sávszélesség az 500 fő feletti gyermek-, illetve tanulói létszámú köznevelési intézményekben. Valósuljn meg a tantermek internet-ellátttságát biztsító Gb/s helyi hálózat kialakítása. Minden tanteremben és isklai könyvtárban, az EduRam hálózat keretein belül menedzselhető WiFi-lefedettség biztsítsa a tanulók számára a megfelelő sávszélességet az internet eléréséhez. Minden óvdai feladatt ellátó intézményekben feladatellátási helyenként, az épület egy-egy közösségi terében legyen az internet elérhető WiFi hálózatn keresztül. Strukturált, védett hálózat és határvédelmi eszközök kerüljenek a rendszerbe, valamint naprakész vírusvédelem, spamszűrés, tartalmszűrés, és védett webes felület. A tantermi eszközök tekintetében az alábbi fejlesztések szükségesek: A tantermek 50%-nak felszerelése interaktív megjelenítő eszközzel. Tanterem menedzsment szlgáltatás biztsítása a tanteremben lévő számítógépek és mbil eszközök kezelésére (képernyőmegsztás, internetelérés letiltása, felhasználó kezelés). A szaktantermi eszközök esetében az alábbi fejlesztések szükségesek: A szaktantermek 40%-ának felszerelése 3D megjelenítésre alkalmas interaktív megjelenítő eszközzel és az ehhez szükséges szemüvegekkel. Általáns isklában és középisklában 500 tanulónként 1 db 3D nymtató beszerzése. Legalább egy számítástechnika szaktanteremben a fent leírt eszközökön felül 3 tanulónként egy prgramzható rbtt kell biztsítani. 52

53 A természettudmánys szaktantermekben legyenek digitális datalggerek 28, szenzrk a természettudmánys kísérletek támgatására. Az intézményeknek rendelkezniük kell multimédia labrral a könyvtárban vagy a frrásközpntban (digitális kamera, VR-megjelenítő, multimédia szerkesztésére alkalmas munkaállmás és perifériák). Tankerületenként szükséges egy, a tankerület isklái által látgatható demnstrációs labr felszerelése, amely alkalmas az érettségihez előírt összes természettudmánys kísérlet bemutatására digitálisan támgattt frmában, akár távkísérletként is. A tanári eszközök esetében elvárás, hgy minden pedagógusnak rendelkezzen egy laptppal, amely alkalmas a digitális tanórákra való felkészülésre, a tanórák megtartására (interaktív megjelenítő vezérlésére), valamint a digitális ktatási adminisztrációra. Digitális eszközök pedagógiai ptenciálja: A tanulói eszközök esetében elvárás, hgy legyen lehetőség a tanulók saját eszközeinek bevnására a tanítási flyamatba. Azn tanulók esetében, akik nem rendelkeznek a szükséges digitális saját eszközzel, az iskla biztsítsa a megfelelő eszközt. Prgramt kell kidlgzni a saját eszközök beszerzésének támgatására, azk megfelelő minőségének és együttműködési képességének biztsítására. A köznevelési intézményekben az infrmatika tantárgy ktatásán kívül is legyen lehetősége a tanárknak számítástechnika teremben megtartani a tanórát. A pedagógusk számára az intézményben legyen elérhető lyan infrmatikai eszközkészlet (tablet, laptp vagy hibrid eszköz), amely a tanóra egy részében a tanulók meghatárztt 28 Mérési adatgyűjtő 53

54 része vagy egésze számára hzzáférhető a tanteremben, vagy egy, a tantermen kívüli, erre a célra kijelölt térben. A köznevelési intézmények számára az amrtizáció és a pótlásk fedezetének biztsítása érdekében biztsítani kell az IKT-infrastruktúra fenntartásáhz és egységes színvnalú fejlesztéséhez szükséges frráskat. Intézményi kártyás beléptető rendszer (meghatárztt intézményi méret felet) biztsítsa a tanulók köznevelési feladatellátási helyen belüli fizikai nymn követését. A tanulók által menedzselt tartalmú digitális faliújság és kijelzők szlgáltassanak tájékztatást az iskla területén belül. A menza ügyfélmenedzsmentje, jgsultságkezelése legyen elektrnikus. Az elavult eszközök környezetvédelmi szempntú kezelésére jöjjön létre egy egységes közpnti e-hulladékgazdálkdási rendszer Digitális közpnti támgató szlgáltatásk kialakítása Jöjjön létre a meglévő intézményrendszer keretében létrehztt szervezeti egységként Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításával összefüggő innvációs, módszertani fejlesztő, mnitring, kmmunikációs, stratégiai és támgató feladatk krdinációjára egy Digitális Módszertani Közpnt (DMK), amely a köznevelési és szakképzési terület digitális pedagógiai megújítását is támgatja, nymn követi. A DMK feladata többek között, hgy kidlgzza a tanulókra, a pedagóguskra, az intézményvezetőkre és valamennyi ktatási intézmény-típusra vnatkzó digitális kmpetencia követelmények keretrendszerét és mérési-értékelési eszközeit, illetve a Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztéseket beválás-vizsgálatkkal megalapzó pilt prgramkat indítsn. A tanítás-tanulás flyamatát mind a pedagógusk, mind a tanulók felé támgatnia kell egy lyan elektrnikus platfrmnak, amely biztsítja elektrnikus tananyagk létrehzását, szerkesztését, megsztását, lejátszását, valamint mérés-értékelési feladatk kisztását és az eredmények begyűjtését, illetve amennyiben ezt a feladat jellege lehetővé teszi kiértékelését. Valósuljn meg a Nemzeti Köznevelési Prtál (NKP) tvábbfejlesztése és funkcióbővítése a pedagógusk közötti tudásmegsztás lehetőségeinek szélesítésével és a tartalmi kínálat bővítésével, tvábbá a Nemzeti Köznevelési Prtál legyen elérhető a szakképzés számára, valamint a külhni magyar nyelvű ktatást végző köznevelési és felsőktatási intézmények, diákk, a külhni magyark számára is. A tvábbi fejlesztés srán valósuljn meg a közgyűjteményi tartalmtárakkal és a Médiaszlgáltatás-támgató és Vagynkezelő Alap archívumaival átjárhatóan kereshető rendszer kialakítása, valamint a Nemzeti Köznevelési Prtál tartalmi és funkcióbeli aktualitásának megőrzése, flyamats fejlesztésének biztsítása. 54

55 A pedagógusk számára elérhetővé kell tenni egy lyan tudásmegsztó prtált, amely a pedagógiai jó gyakrlat gyűjtemény mellett lehetőséget biztsít önálló tanulásra, önértékelésre, valamint más pedagóguskkal való tartalmmegsztásra és együttműködésre. A digitális módszertani közpnt krdinációjával kerüljön meghatárzásra a köznevelési intézmények digitális kmpetenciafejlesztő képességének mérésére, megállapítására alkalmas rendszer az Oktatási Hivatal Köznevelési Mérés Értékelési Osztálya által, bevnva az IKER fejlesztésében közreműködő szakértőket. Kerüljön kidlgzásra a Digitális iskla névjegy rendszere, amely tájékztatást ad a köznevelési intézmények digitális megfelelőségi szintjéről, és magába fglalja az adtt iskla internet- és IKT-eszközellátttságát, tanárainak digitális felkészültségét, digitális ktatási gyakrlatát, digitális szakköri kínálatát stb. Ez kapcslódjn a DigCmpOrg keretrendszerhez a nemzetközi összemérhetőség érdekében. Az ktatásadminisztrációs és a szülői tájékztatás szempntjából egyaránt fnts feladat az elektrnikus-napló használatának általánssá tétele. A digitális ktatási adminisztrációs megldásknak teljes körűen biztsítaniuk kell a pedagógusk, illetve intézmények adatszlgáltatási kötelezettségeinek teljesíthetőségét és a tevékenységük ellátásáhz szükséges infrmációk elérhetőségét. Ehhez többek között az alábbiakra van szükség: Egységes, a helyi igényekhez alkalmazkdó, választható mdulkból felépülő adminisztrációs rendszer. Az összes közpnti és intézményi szinten alkalmaztt digitális adminisztrációs rendszer elérhető legyen egyetlen felhasználói aznsító és jelszó párral. A tanulók és a pedagógusk aznsítása egységes címtárszlgáltatásra épüljön, amely egyben a különböző szlgáltatásk jgsultságmenedzsmentjét is ellátja. Dereguláció az ktatásstatisztikai adatgyűjtésben. Jöjjön létre a köznevelés szereplőinek döntéseit támgató, a köznevelés tényadatait kezelő és az azkra támaszkdó infrmációs rendszer (felhasználóbarát KIRszlgáltatásk a pedagógusknak). Tvábbá a pedagógusk és az isklák számára legyen biztsíttt a diákkkal és szülőkkel való kapcslattartás elektrnikus platfrmn keresztül, beleértve a tájékztatást, a tanulók eredményeiről szóló infrmációkat, a szülői befizetések és nyilatkzatk kezelését. A köznevelés szereplői számára az alapvető digitális szlgáltatásk ( , tárhely) mellett az alapvető alkalmazásk, szftverek legyenek díjmentesen elérhetőek. Az ktatás minőségirányítási rendszerének kiépítése. 55

56 2.5 Cél-eszköz mátrix A cél- és eszközrendszer közötti összefüggések struktúráját a stratégia cél-eszköz mátrixa mutatja be. A stratégia cél-eszköz mátrix kidlgzását a fejlesztési célk, illetve az eszközcsprtk szintjén végeztük el. A mátrix szemlélteti, hgy mely eszközcsprt elsődlegesen milyen fejlesztési cél megvalósulását segíti elő. Látható, hgy a digitális infrastruktúra fejlesztése minden beavatkzási terület szempntjából kulcsfntsságú, valamit a pedagógusk digitális felkészültsége nélkülözhetetlen ahhz, hgy az intézményi működés hatéknyságát növelő és adminisztrációs terheit csökkentő támgató szlgáltatásk valóban elterjedhessenek. 2. táblázat Beavatkzási területek és fejlesztési célk Beavatkzási terület 1. Tanítás-tanulás pedagógiai módszertana 2. Infrastruktúra 3. Támgató szlgáltatásk Fejlesztési célk 1.1 A pedagógusk IKT tudása, módszertani kultúrája, mtivációja és használata feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek. 1.2 A digitális tartalmkínálat, módszertani támgatás, tudásmegsztás tegye lehetővé, hgy az IKT-eszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés flyamatába. 2.1 A köznevelési feladatellátási helyek, illetve a tantermek internet és eszközellátttsága feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek. 2.2 A tanulók számára biztsíttt eszközrendszer feleljen meg a hrizntális (IT-biztnság, esélyegyenlőség) követelményeknek. 3.1 Minden köznevelési intézmény számára váljanak elérhetővé a digitális technlógiák által kínált döntéstámgatási, adminisztrációs, kmmunikációs, adatszlgáltatási és szervezési lehetőségek. 3.2 DOS implementációs keretrendszer kialakítása. 56

57 Beavatkzási területek 1. Tanítás-tanulás pedagógiai módszertana 2. Infrastruktúra 3. Támgató szlgáltatásk Eszközcsprtk I. Digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer kialakítása II. Digitális kmpetenciafejlesztést támgató tananyagk és környezet fejlesztése X X X X III. Pedagógusk IKT-alapú pedagógiai-módszertani gyakrlatának fejlesztése X X IV. Digitális infrastruktúra fejlesztése X X X X V. Digitális közpnti támgató szlgáltatásk kialakítása X X A stratégia mnitring feladatait (a DOS célrendszerének megvalósulását, illetve a helyzetértékelés flyamats frissítését) az intézményrendszer keretei között létrehzni javaslt Digitális Módszertani Közpnt (DMK) alakítaná ki és végezné el. 2.6 Finanszírzás A stratégia, illetve az abban javaslt eszközök pénzügyi feltételeinek részletes megtervezése a stratégia implementációjának részeként valósul meg, a stratégia Krmány általi elfgadását követően. A pénzügyi tervezés srán elsőként meg kell vizsgálni, hgy az egyes fejlesztési célk teljesüléséhez milyen uniós prgramk járulhatnak hzzá. Az alábbiakban szereplő táblázat összefglalja azkat a fejlesztési prgramkat, melyek a jelenleg elérhető infrmációk alapján hzzájárulhatnak a célk megvalósulásáhz. Az implementáció srán, a releváns fejlesztési prgramk beaznsítását követően annak elemzése szükséges, hgy az egyes prgramk milyen mértékben szlgálják a DOS által kijelölt fejlesztési célk megvalósulását. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez egyrészt a már futó prgramk részelemeinek 57

58 (kitűzött célk, eszközök, tevékenységek, indikátrk) részletes vizsgálatára van szükség. Másrészt az előkészület alatt álló prgramk tervezési flyamatában aznsítani, lehetőség szerint alakítani szükséges a DOS szempntjából leginkább releváns prgramelemeket. Ezt követően a knkrét akciók kidlgzása keretében kell megalapztt becslést adni arra vnatkzólag, hgy a DOS céljainak teljes körű megvalósítása milyen mértékű és ütemezésű pótlólags frrásigényt jelent. A frrásigény megtervezésének ki kell majd terjednie az akció megtervezéséhez, előkészítéséhez, megvalósításáhz, valamint eredményeinek és hatásának fenntartásáhz kapcslódó szükségletekre egyaránt. 3. táblázat A DOS köznevelési céljaihz hzzájáruló fejlesztési prgramk Átfgó cél: Magyarrszágn a köznevelés biztsítsa a társadalm és a munkaerőpiac által elvárt digitális kmpetenciákat, és használja ki a digitális technlógiákban rejlő lehetőségeket a hatéknyabb, eredményesebb, méltánysabb működés érdekében. Beavatkzási területek Tanítás-tanulás módszertan Fejlesztési célk 1.1 A pedagógusk IKTtudása, módszertani kultúrája, mtivációja és használata feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek. 1.2 A digitális tartalmkínálat, módszertani támgatás, tudásmegsztás tegye lehetővé, hgy az IKTeszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés flyamatába. A cél megvalósítása szempntjából releváns (vizsgálandó) fejlesztési prgramk GINOP VEKOP-15 EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP Részvétel az OECD Felnőttek Képesség- és Kmpetenciamérése prgramjában (PIAAC) Integrált gyermekprgramk szakmai támgatása Kisgyermekkri nevelés támgatása A pedagógusk módszertani felkészítése a végzettség nélküli isklaelhagyás megelőzése érdekében Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támgatása A lemrzslódással veszélyeztetett intézmények támgatása A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése Esélyteremtés a köznevelésben Tehetségek Magyarrszága A köznevelés tartalmi szabályzóinak és pedagógiai módszertani eszköztárának 58

59 fejlesztése EFOP Digitális kmpetencia fejlesztése EFOP Pályarientáció, kiemelten az MTMI készségek és kmpetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében EFOP A tanulók képességkibntakztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben 2.1 A köznevelési feladat ellátási helyek, illetve a tantermek internet és eszközellátttsága feleljen meg a digitális ktatás követelményeinek. GINOP GINOP VEKOP-15 EFOP EFOP Újgenerációs NGA és felhrdó hálózatk fejlesztése Intézmények hálózati hzzáféréseinek, kapcslatainak fejlesztése A lemrzslódással veszélyeztetett intézmények támgatása Kisgyermekkri nevelés intézményi támgatása EFOP Digitális környezet a köznevelésben Infrastruktúra 2.2 A tanulók számára biztsíttt eszközrendszer feleljen meg a hrizntális (ITbiztnság, esélyegyenlőség) követelményeknek. EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP Az isklarendszer térségi fejlesztése Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (standard) A köznevelés támgató szerepének erősítése A köznevelés támgató szerepének erősítése (standard) Támgató szlgáltatásk 3.1 Minden köznevelési intézmény számára váljanak elérhetővé a digitális technlógiák által kínált döntéstámgatási, adminisztrációs, kmmunikációs, adatszlgáltatási és szervezési lehetőségek. 3.2 DOS implementációs EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP Digitális környezet a köznevelésben Az isklarendszer térségi fejlesztése Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (standard) A köznevelés támgató szerepének erősítése A köznevelés támgató szerepének erősítése (standard) 59

60 keretrendszer kialakítása. 60

61 3 SZAKKÉPZÉS 3.1 Helyzetelemzés Meghatárzó trendek Magyarrszágn a szakképzés alacsny társadalmi presztízsű, éppen ezért már a szakképzésbe történő jelentkezést is egy erőteljes szelekció jellemzi: a szakisklai képzésekbe kapcslódó tanulók magas arányban (27%) a hátránysabb helyzetű társadalmi csprtkhz tartznak, és tanulmányi eredményeik, valamint mtivációjuk is alacsny szintű. Mindez egyértelmű hatással van digitális felkészültségükre is. A szakképző intézményekbe jelentkezők száma évről évre csökken (jelenleg 19,2%), a szakközépisklásk aránya nagyjából váltzatlan (40,3%). Infrmatikai szakmacsprtk A szakképzésben való alacsny részvételi arányhz hzzájárul a szakképzési intézményrendszer átalakítása, ptimalizációja, amely együtt az alacsny mbilitási hajlandósággal csökkenti a krai életszakaszban választható pályák számát, és inkább az általáns fejlesztést biztsító gimnáziumk irányába tereli a tanulókat. Különösen tetten érhető ez a jelenség az infrmatikai szakmák esetében, ahl között 186-ról 108 isklára csökkent az elérhető infrmatikai szakkat kínáló intézmények száma. 61

62 A szakképzés színvnalának emelése és vnzóbbá tétele érdekében több krmányzati szintű intézkedés is történt, illetve jelenleg is zajlanak lyan strukturális átalakításk, melyektől a szaktárca a szakképzési rendszer megújulását várja. Magyarrszágn az Irinyi-terv 29 részeként jelen helyzetelemzés írásával egy időben kezdődött meg az Ipar 4.0 prgram kidlgzása, ami többek között az ipari flyamatk digitalizálását is jelenti. A digitális kmpetenciák egyre inkább alapvető követelménnyé válnak a munkaerőpiac minden területén. Az egyes szakmák fejlődése, illetve az újabb szakmák megjelenése srán a digitális kmpetenciák fkzatsan előtérbe kerülnek és nélkülözhetetlenné válnak. Nem csak a szakmai prtkllba épülnek be a digitális flyamatk, amelyek kezeléséhez szükséges a digitális kmpetencia, hanem mindez a szakmákn belüli gyrsuló tudásváltás, megújulás eszköze is. A szakképzésnek építenie kell az általáns isklából hztt digitális alapkmpetenciákra, hiszen a szakképzés keretein belül nincs arra lehetőség, hgy a digitális ismeretek hiányát pótlja. Ugyanakkr mint ahgy azt a köznevelési fejezetben részletesen bemutattuk - a PISA-vizsgálatk alapján a magyar 15 évesek harmada digitálisan írástudatlan (32,5%), ami gátlja a tanulási flyamat hatéknyságát és a munkaerő-piaci alkalmazkdóképesség fejlesztését. Az isklatípusk közötti különbség e tekintetben is jelentős: a szakképző intézményekben tvábbtanuló diákk körében magasabb a digitálisan írástudatlank aránya, mint a gimnáziumi tanulóké. Tvábbi prbléma, hgy a Nemzeti alaptantervben (Nat) a műveltségi területek között a legalacsnyabb arányt képviseli az infrmatika. Egy gimnáziumi tanuló 180 órában, egy szakközépisklai érettségiző tanuló kötelező tanóraként tanulmányai srán összesen 144 órában, egy szakisklai tanuló a végzettsége megszerzéséig mindössze 108 órában tanul infrmatikát. Ebben az óraszámban aznban nem lehet elvégezni sem a Nat elvárásainak megfelelő kmpetenciafejlesztést, sem pedig teljesíteni a kerettantervi követelményeket. Így a tanulók digitálisan írástudatlanul hagyják el a középfkú ktatást. Annak ellenére, hgy a digitális ktatás használatának fntsságát a hazai szakképzés már két évtizede felismerte, adatk híján nehéz pnts helyzetképet festeni a területről. Ennek ka egyrészt, hgy a fejlesztések nem egy egységes digitális ktatási stratégia mentén, hanem különböző szereplők által, különböző frrásk felhasználásával valósultak meg az elmúlt két évtizedben, másrészt az isklarendszerű szakképzés szerves része a köznevelési rendszernek, és emiatt a fejlesztési prjekteknek egy része (például a pedagógusk digitális kmpetenciafejlesztése) nem szakképzésspecifikusan, hanem általáns, köznevelési kntextusban került lebnylításra. Ebből adódóan a digitális ktatás helyzetére vnatkzó mérési rendszer sem áll rendelkezésre a szakképzésben, amely erre a területre vnatkzóan szlgáltatna megbízható adatkat. A köznevelési és ezen belül a szakképzési intézmények infrmatikai eszközellátttságáról a Köznevelés Infrmációs Rendszere (KIR) szlgáltat adatkat, valamint rendelkezésre állnak egy lyan 29 Magyar Idők: A digitális gazdaság a fejlődés mtrja, március 10. Frrás: 62

63 mnitring rendszer adatai (elemér) 30, amely az önértékelés lehetőségét biztsítja a köznevelési intézmények számára, önkéntes alapn. Ezen adatk nem feladat ellátási hely szerinti bntásban, hanem intézményi szinten állnak rendelkezésre, aznban aznsíthatók azk az intézmények, amelyek szakképzési feladatt is ellátnak. Ennek alapján talán a legfntsabb mutató, hgy a szakképzési feladatt is ellátó köznevelési intézményekben a számítógépek 70%-a hárm évesnél régebbi színvnalat képvisel. A számítógépek használati módja Ezeket a számítógépeket elsősrban ktatási tevékenységük (82%) srán, illetve az adminisztratív feladatk ellátásáhz (13%) használják az isklák. A közösségi célú alkalmazás visznylag alacsny (5%). Az intézmények több mint egynegyede (27%) nem rendelkezik hálózati szerverrel, és riasztó adat az is, hgy 13%-ban egyáltalán nincs hrdzható számítógép. Az elemér eredményei azt mutatják, hgy az infrastruktúra állapta növekvő mértékben rmlik. A legnagybb gndt az elavult eszközök cseréje, illetve a meghibásdtt eszközök javítása jelenti (egyértelműen frráshiány miatt). Az eszközök egyre kevésbé felelnek meg az iskla céljainak és feladatainak, illetve a tantermek felszereltsége, berendezése is egyre kevésbé támgatja a digitális pedagógiai módszerek és krszerű tanulási módk alkalmazását a szakképzésben. 30 Az infrmatikai eszközök isklafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) egy lyan, az isklák önértékelését támgató nline keretrendszert, illetve mérőeszközt (elemér) dlgztt ki, mely megmutatja, hgy hl tart az adtt intézmény az IKT-eszközök intézményfejlesztő szemléletű használata terén. 63

64 Az isklák zömében az alacsny óraszámú infrmatika órák megtartásáhz szükséges infrmatikai eszközpark áll rendelkezésre. A kerettantervi (közismereti és szakképzési) követelmények teljesítéséhez ugyanakkr néhány példától eltekintve nincs lehetőség digitális környezetben megtartani a közismereti és szakmai tantárgyak tanóráit. Az intézmények auláiban, könyvtáraiban nincs elegendő, a tanulók számára tanórán kívül is elérhető számítógép, illetve nem biztsíttt a menedzselt hzzáférés az isklai hálózatkhz a tanulói saját eszközökkel (kstelefn, tablet). Nem megldtt tvábbá ezen eszközöknek (amelyeket a tanulók rszágsan több tízmilliárd frints értékben napnta bevisznek az isklákba) a tanításban történő felhasználása sem, miközben ezek együttesen jelentős infrmatikai kapacitást képviselnek. A köznevelési intézmények között a szakképzési intézmények infrmatikai és egyéb eszközellátttsága jellemzően jbb vlt, mint az általáns iskláké és gimnáziumké, a szakképzési hzzájárulás felhasználási rendszerének átalakítása aznban gyakrlatilag megszüntette a szakképző intézmények eszközutánpótlását, miközben egyéb költségvetési frrás a fenntartási feladatk részeként ezt nem pótlta. Fnts, hgy valamennyi diák számára elérhetőek legyenek a digitális eszközök, aznban annak is kiemelkedő jelentősége van, hgy a technlógiai mdernizáció mellett az innvatív tanítási módszerek, interaktív szftverek, valamint nline tananyagk is rendelkezésre álljanak. A szakképzés terén a digitális tananyagk fejlesztése, a pedagógusk felkészítése, valamint a módszertani ismeretek bővítése érdekében a 2000-es évek elejétől az Apertus Közalapítvány, a Térségi Integrált Szakképző Közpntk, valamint a Tempus Közalapítvány fejlesztései vltak a legjelentősebbek, aznban a teljes szakképzési spektrumt tekintve, a szétszórtan és esetlegesen elérhető tartalmak nem teljes körűek, illetve egyes szakmák gyrs technlógiai fejlődése kán többségük már elavult, frissítésre szrul. A pedagógusk jelenleg inkább a tanítás, és nem a tanulás flyamatának gazdagítására használják az infrmatika által kínált lehetőségeket, tvábbá az nline térben végzett közös alktómunka is meglehetősen ritka. A szaktárgyi tanárk és gyakrlati ktatók digitális kmpetenciái és módszertani ismeretei szintén fejlesztésre szrulnak, hiszen a tapasztalatk azt mutatják, hgy sk esetben az IKT ismeretek hiánya áll a digitális eszközzel támgattt tanítási-tanulási módszerek alkalmazásának mellőzése hátterében. Az intézményvezetők meggyőzése a mdern technikák pedagógiai célú alkalmazásának isklai szintű elterjesztésében szintén kulcskérdés, hiszen gyakran éppen a vezetői elköteleződés hiánya akadályzza a szaktanárk és gyakrlati ktatók ez irányú törekvéseit. A legtöbb isklában a vezetés nem teremtette meg annak a feltételét, hgy a tananyagkat, az órarendet, tájékztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket tthnról is elérjék a tanárk, a diákk és a szülők. Összességében tehát megállapítható, hgy a szakképzési rendszer jelenleg nem biztsítja a digitális kmpetenciák fejlesztését: az isklák sk esetben nem rendelkeznek az adtt szakmák legújabb 64

65 technlógiáinak bemutatásáhz szükséges feltételekkel, a szaktárgyi elméleti és gyakrlati ktatók nem rendelkeznek megfelelő digitális tudással és pedagógiai-módszertani ismerettel ahhz, hgy a tanítási-tanulási flyamatt digitális környezetbe helyezzék, tvábbá az eszközrendszer, ami alapvetően sha nem vlt alkalmas a digitális pedagógia kiszlgálására, egyre inkább elavul. A helyzetkép felvázlása srán arra a kérdésre is kerestük a választ, hgy a szakképzés jelenleg milyen mértékben képes garantálni a tanulók számára a szükséges digitális kmpetenciák átadását, azaz, hgy tudjuk-e, hgy pntsan milyen digitális ismereteket kell átadni, a követelmények mely jgi szabályzó eszközökben kerülnek rögzítésre, mindezek hgyan jelennek meg a gyakrlatban, illetve hgyan válnak garanciává, tehát mérhetővé, visszacsatlhatóvá? E tekintetben is kmly hiánysságk mutatkznak: néhány szakma kivételével (elsősrban az autóiparhz kapcslódva) a munkaerőpiaci elvárásk nem kerülnek felmérésre és beépítésre a kimeneti követelmények és a kerettantervek rendszerébe, habár a jelenleg zajló felülvizsgálatk egyik szempntja éppen a digitális kmpetenciák fejlesztését szlgáló tartalmi elemek és módszertank beépítése. Nem jelenik meg a szakképzési intézmények gyakrlatában lyan mérés-értékelési keretrendszer, amely a tanulók, pedagógusk, szaktanárk, gyakrlati ktatók aktuális digitális kmpetenciáit mérné és az egyéni fejlesztési utakat kijelölné (ezt követően pedig visszamérné). Az isklarendszerű szakképzési rendszer vnatkzásában tehát lyan stratégiai célk és eszközök kerültek aznsításra, melyek specifikusan, a köznevelési rendszert kiegészítve, átfgó módn képesek megteremteni a szakképzésben résztvevő tanulók általáns és szakmai digitális kmpetenciáinak fejlesztését, valamint a tanítási-tanulási flyamat támgatását szlgáló digitális környezet megteremtését. 65

66 3.1.2 SWOT-elemzés 66

67 A stratégiaalktási flyamatba bevnt szakértők tehát a szakterület erősségei között tartják számn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartói, szakmai irányításával létrejött szakképzési centrumkat. A centrumkban kncentrálódó infrastrukturális háttér, valamint az ktatók közötti tapasztalat megsztásának lehetősége mind-mind hzzájárulhatnak a digitális ktatási környezet kialakításáhz és az új módszertani kultúra meghnsításáhz, illetve kiterjesztéséhez. Tvábbi erősségként említették azt a szűk körű, ugyanakkr rendkívül lelkes és mtivált pedagógus kört, akik nyitttak az új módszerek és a digitális tanulástámgató eszközök alkalmazására. Az erősségek srában megjelenik még a tanulók ks eszközökkel való ellátttsága, a duális képzési frma kiszélesedése, valamint az, hgy vannak hazai tartalmfejlesztők, akik bevnhatók a digitális tananyagk és interaktív felületek elkészítésébe. A szakértők lehetőségként tekintenek a digitális kmpetenciafejlesztés kapcsán a munkaerőpiaci belépés esélyének növelésére, a magas szintű krmányzati elköteleződésre, a mbil eszközök terjedésére, a minőségirányítási rendszer kidlgzására, valamint az ktatók módszertani felkészítésére. A jelenlegi szakképzési rendszer legfőbb gyengesége az intézmények technikai felszereltsége és eszközbeli hiánysságai, illetve a meglévő eszközök elavultsága. A pedagógusk, szakktatók többsége alulmtivált és tart a váltzásktól, aminek hátterében sk esetben a technikai felkészültség hiánya áll. Tvább nehezíti a helyzetet a köznevelési megalapzttság hiánya: a diákk nem rendelkeznek a digitális ktatáshz szükséges infrmatikai ismeretekkel és kmpetenciákkal, tvábbá idegenek számukra a digitális ktatás által megkívánt új tanulástechnikák, valamint ismeretszerzési módszerek és eszközök. A szakképzés terén jelenleg kevés az elérhető digitális tananyag, melyek többsége szintén elavult a szakértők tapasztalatai alapján. A digitális ktatás szakképzésbe történő integrálása tekintetében a veszélyek között került nevesítésre egyrészt a digitális tananyagk nem megfelelő minősége, amely alapvetően abból adódik, hgy a szakképzésben kifejlesztett digitális tananyagk jelentős része a 2000-es évek közepén, végén jelent meg, tehát tartalmuk felülvizsgálatra szrulna. Másrészt a szakképzésben szignifikánsan nagy arányban jelen lévő hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók mtiváltsága alacsny, és nem rendelkeznek még alapvető infrmatikai eszközökkel sem. Ez a digitális ktatás területén tvábbi szegregációt jelent az ő esetükben, és megnehezíti a digitális ktatás befgadását. A váltzó, nem kiszámítható jgszabályi környezet, a technlógiai és szakmai gyrs elévülés, a tudástartalm-eszköz hármas egységének nem párhuzams fejlesztése, a szakmai képzések számssága (több száz szakma), valamint annak veszélye, hgy a munkaerőpiaci igények és elvárásk nem kerülnek becsatrnázásra a tananyagfejlesztésbe, tvábbi kckázatt jelentenek. A szakértők a szakképzés digitális ktatási platfrmra történő helyezése révén egy lyan szakképzési rendszert vizinálnak, amely a munkaerőpiacra lépéshez szükséges digitális szakmai készségekkel 67

68 vértezi fel tanulóit, kihasználja a digitális pedagógiai lehetőségeket a tanulók ösztönzésére, a tanulás eredményességének növelésére, valamint felhasználja a digitális technlógiát a tanulási flyamat minőségbiztsítására. 3.2 Jövőkép A szakképzési pillér egy lyan szakképzési rendszerre vnatkzó víziót fgalmaztt meg, amelyben: A szakképzés a fglalkztatásplitikáért felelős miniszter irányításával alapvetően duális rendszerben biztsítja a munkaerőpiaci igényeknek és a helyi sajátsságknak megfelelő képzési kínálatt, amely minden, tanulni akaró diák számára hzzáférhető. A szakképzés tartalmi követelményeit tanulási eredmények tartalmazzák, melyek között fnts szerepet játszanak a digitális ismeretek, képességek és kmpetenciák. A középfkú ktatásba belépő fiatalk az infkmmunikációs technlógiák alkalmazásával kapcslatsan már készségszinten képesek a multimédiás technlógiájú infrmációk keresésére, értékelésére, tárlására, létrehzására, bemutatására és átadására, valamint az nline hálózatkban való részvételre. Ezekre a kmpetenciákra építve a szakképzési centrumk és a nem állami fenntartású intézmények ktatási tevékenységében hangsúlysan jelennek meg a digitális eszközök, melyek hzzájárulnak ahhz, hgy a szakképzésből kikerülő fiatalk az önálló tanulás, az önfejlesztés képességével és igényével felvértezve lépjenek ki a munkaerőpiacra. A közismereti és szakmai elméleti tárgyak ktatása, valamint a szakmai gyakrlat srán a pedagógusk és a szakktatók készségszinten használják a tanulást segítő digitális rendszereket 31, építve a diákk saját infrmatikai eszközeire. A tanulók számára megfelelő számú és minőségű digitális tananyag áll rendelkezésre, melyek validálása a munkaerőpiaci szereplők bevnásával történik. A pedagógiai flyamat középpntjában a diákk egyéni tanulási útjainak támgatása áll, mely hzzájárul a krai isklaelhagyók számának csökkenéséhez. A digitális kmpetenciák fejlesztése nem egy tantárgy keretében valósul meg, hanem a teljes ktatási spektrumn megjelenik; ugyanakkr fnts szerepet kap az infrmatika tantárgy ktatása, mely az alapfkú ktatásra építve tvább fejleszti a tanulók digitális alapkmpetenciáit. Ehhez kapcslódóan bevezetésre kerül az infkmmunikációs egységes referenciakeret (IKER) használata, amely alkalmas mind a diákk, mind pedig a szaktárgyi tanárk és gyakrlati ktatók digitális kmpetenciaszintjének meghatárzására, fejlődésük nymn követésére. 31 (LMS - learning management system) 68

69 A tantermekben és gyakrlati képzőhelyeken a szakmák elméleti és gyakrlati ktatásáhz megfelelő hardver- és szftverállmány áll rendelkezésre, valamint biztsíttt a szélessávú internetkapcslat az ktatási és közösségi terekben egyaránt. A pedagógusk és a szakktatók rendszeresen fejlesztik digitális kmpetenciáikat, melyet az állam ingyenes tvábbképzési prgramk biztsításával, valamint hrizntális tanulási lehetőségek, isklai hálózatk ösztönzésével támgat. A szakképző intézmények digitális adminisztrációs rendszere biztsítja, hgy mind a pedagógusk, szakktatók, mind a tanulók és szüleik naprakész infrmációkkal rendelkezzenek a tanulók egyéni tanulmányi előrehaladásáról, illetve az azt támgató lehetőségekről. A szakképzés tervezését a munkaerőpiaci elváráskra építő közpnti, elektrnikus adatbázis segíti, mely naprakész adatkat szlgáltat a digitális ktatás megvalósulását nymn követő mnitring rendszer indikátraihz. 3.3 Stratégiai célk A digitális kmpetenciák megfelelő szintje nélkül a munkavállalók nem tudnak bekapcslódni a termelési flyamatkba, nem tudják kezelni az eszközöket, szerszámkat, nem tudnak kmmunikálni munkatársaikkal és az ügyfelekkel, valamint nem lesznek képesek az ismereteik naprakészségének megőrzésére. A vállalkzásk számára versenyhátrányt jelent a nem megfelelő digitális kmpetenciákkal rendelkező munkaerő, hiszen ennek hiányában a cégek nem tudják a legmdernebb, leghatéknyabb technlógiákat használni, nem tudnak bekapcslódni a mdern termelésirányítási flyamatkba, tvábbá őket, mint munkáltatókat terheli a kiegészítő, pótlólags képzések biztsítása, finanszírzása is. Annak érdekében, hgy a szakképzésben végzett tanulók a munkaerőpiac által elvárt, valamint a tvábbtanuláshz szükséges általáns és szakmai digitális kmpetenciákkal rendelkezzenek, Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának szakképzési pillére összhangban A szakképzés a gazdaság szlgálatában című, 1040/2015. (II.10.) Krm. határzattal elfgadtt szakképzési kncepcióval, valamint a köznevelési pillér által meghatárztt célrendszerrel, illetve azkat kmplementer módn kiegészítve, az alábbi stratégiai cél elérését jelöli ki a szakképzési ágazat vnatkzásában: A szakképzésben végzett tanulók rendelkezzenek a munkaerőpiac által elvárt, valamint a tvábbtanuláshz szükséges általáns és szakmai digitális kmpetenciákkal. 69

70 A digitális ktatás elterjesztése az isklai rendszerű szakképzést flytató intézmények körében nem egy önmagáért való cél, hanem egy nagyn fnts eszköz ahhz, hgy a képzésből kikerülő fiatalk megfelelő munkaerőpiaci kmpetenciákkal rendelkezzenek e téren is, és ezek birtkában képesek legyenek az önálló prblémamegldásra. Tekintettel arra, hgy a digitális írástudás az egész életen át tartó tanuláshz is elengedhetetlen, kiemelkedő jelentősége van annak is, hgy a tanulók a tvábbtanuláshz szükséges megfelelő szintű általáns digitális kmpetenciákkal rendelkezzenek. A munkáltatók tapasztalatai szerint a szakképzésből kikerülő fiatalk sk esetben nem használják készségszinten a digitális eszközöket és prgramkat, ami nagymértékben megnehezíti betanításukat az egyes, cégekre szabtt alkalmazásk használatára. A szakma-, illetve vállalat-specifikus infrmatikai rendszerek ismerete és használata mellett a szakmai fejlődéshez elengedhetetlen az önálló tanulás, az önfejlesztés képességével és igényével való rendelkezés, melynek kiváló eszközeit jelentik a digitális platfrmk. Az ismeretszerzés ilyetén módja lehetőséget teremt a szakmai ismeretek flyamats bővítésére és naprakészen tartására. A fent bemutattt stratégiai célt a fejlesztési célk és az azk elérését szlgáló specifikus célk kijelölésével javasljuk megvalósítani az alábbiak szerint: 70

71 Az alábbi táblázat a specifikus célk megvalósulását mérő főbb indikátrkat mutatja be június 30. STRATÉGIAI CÉL FEJLESZTÉSI CÉL SPECIFIKUS CÉL ELVÁRT EREDMÉNY INDIKÁTOROK A szakképzésben végzett tanulók rendelkezzenek a munkaerőpiac által elvárt, valamint a tvábbtanuláshz szükséges általáns és szakmai digitális kmpetenciákkal. Az intézményvezetők elköteleződésének növelése a digitális ktatás, illetve a digitális ktatási adminisztráció területén. Az ktatást támgató digitális adminisztrációs eszközök használatának intézményvezetői támgatása valamennyi szakképzési intézmény esetében. A digitális tanítási és tanulási módszerek alkalmazásának ösztönzése gyakrlattá válik intézményvezetői szinten a szakképzési intézményekben. A szakképző intézmények egységes adminisztrációs rendszert használnak, mellyel költséghatéknyabb és átláthatóbb a működésük mind a belső, mind a külső partnerek számára. Az intézmények stratégiai dkumentumaiban megjelennek a digitális ktatással kapcslats intézményi elvek és szakmai elképzelések, melyeket a tanárk és szakktatók tudatsan alkalmaznak. Az egységes adminisztrációs rendszert alkalmazó intézmények aránya az összes szakképző intézményhez képest (%). A digitális támgatással megtarttt tanórák aránya az összes tanóráhz képest (%). A digitális támgatással megtarttt gyakrlati fglalkzásk aránya az összes gyakrlati fglalkzáshz képest (%). A digitális ktatással kapcslats elvárásk intézményi szintű szabályzási dkumentuma (db). 71

72 A tanárk és szakktatók digitális kmpetenciáinak fejlesztése a XXI. századi technikai és a szakma specifikus követelményeknek megfelelően. A tanárk és szakktatók rendelkezzenek a digitális ktatáshz szükséges technikai ismeretekkel és módszertani kmpetenciákkal. A tanárk és szakktatók munkájuk srán használják a digitális eszközöket a tanórákra való felkészülés srán és az órákn egyaránt. Rendelkeznek a digitális tanítástanulás módszertani ismereteivel, azkat készségszinten alkalmazzák. Intézményi szinten a digitális kmpetenciákkal rendelkező tanárk száma a tanárk összlétszámáhz visznyítva (%). Intézményi szinten a digitális kmpetenciákkal rendelkező szakktatók száma a szakktatók összlétszámáhz visznyítva (%). A digitális támgatással megtarttt tanórák/ fglalkzásk minőségi mutatói (tanulók, tanárk, szakktatók értékelése alapján). A tanárk és szakktatók váljanak elkötelezetté a digitális ktatás irányában. A szakképző intézmények tanárai és szakktatói tisztában vannak a digitális ktatás előnyeivel, és rendszeresen használják azt a tanítási-tanulási flyamatban. Intézményi szinten az nline platfrmk tanárk és szakktatók általi használata a tanárk és szakktatók arányában (%). A szakképzési intézmények digitális ktatáshz szükséges infrastruktúrájának fejlesztése. A szakképzési intézmények rendelkezzenek a digitális tanításhz és tanuláshz szükséges krszerű infrmatikai Minden tanterem, gyakrlati műhely rendelkezik a tanórák, gyakrlati fglalkzásk megtartására alkalmas A számítógépek (laptpk) átlags életkra (év). Egy számítógépre jutó tanulók száma (db). Egy hrdzható 72

73 eszközökkel és a tanulástechnikák alkalmazását támgató infrastruktúrával. eszközparkkal. számítógépre jutó tanulók száma (fő). Az eszközök száma a tantermek, gyakrlati képzőhelyek ktatási helyiségei arányában (%). Sávszélesség nagysága az intézményben (Gb/s). Az egy tanulóra jutó sávszélesség az intézményben (Gb/s). Valamennyi szakképzési intézmény az intézményben flyó szakmai-ktatási tevékenység tartalmának figyelembevételével rendelkezzen a digitális ktatás kiterjesztéséhez szükséges internethzzáféréssel és WiFi-hálózattal. Minden tanteremből és gyakrlati képzőhelyen levő ktatási helyiségből elérhető az internet. A tanulók számára elérhető a menedzselt hálózat és az internet az isklában. Az internet-eléréssel rendelkező tantermek aránya az összes tanterem számáhz visznyítva (%) (ezen belül a WiFi-vel elérhető tantermek száma). internet-eléréssel rendelkező gyakrlati képzőhely ktatási helységének aránya a rendelkezésre álló összes helyiséghez képest (%) (ezen belül a WiFi-vel elérhető helyiségek száma). Egy közösségi célú, internet-eléréssel rendelkező számítógépre jutó tanulók száma az intézményben (fő). Digitális szakmai tartalmak rendelkezésre A tanárk és szakktatók munkaerőpiaci Szakmánként rendelkezésre álló digitális tartalmak A digitális tananyagk száma szakmánként 73

74 állásának biztsítása valamennyi szakma vnatkzásában. szempntból releváns digitális tartalmakra építve legyenek képesek a szakmákhz szükséges tudás átadására, valamint az azkhz tartzó kmpetenciák kialakítására. és tananyagk a szakképzési intézmények számára. (db). A digitális tartalm megsztásának támgatása. Országsan működtetett és karbantarttt nline tudásmegsztó felület. Az rszágsan működtetett és karbantarttt nline tudásmegsztó minőségi mutatói (a felületet használó tanárk és szakktatók értékelése alapján). A stratégia mnitring feladatait (a DOS célrendszerének megvalósulását, illetve a helyzetértékelés flyamats frissítését) az intézményrendszer keretei között létrehzni javaslt Digitális Módszertani Közpnt (DMK) alakítaná ki és végezné el. 3.4 Eszközrendszer Digitális kmpetenciafejlesztést támgató kimeneti követelményrendszer Szektr specifikus pilt prgramk indítása a munkaerőpiac által elvárt általáns és szakmai digitális kmpetenciák aznsítására. A stratégia előkészítő szakaszában leflytattt munkáltatói interjúk rávilágítttak annak szükségességére, hgy a munkaerőpiac által elvárt általáns és szakmai digitális kmpetenciák körét a leendő munkáltatók bevnásával lenne célszerű meghatárzni. Tekintettel a szakmák számsságára, arra nincs reális lehetőség, hgy valamennyi esetében önállóan történjenek meg az igényfelmérések. Aznban néhány, a fglalkztatás, illetve a digitalizálódás szempntjából kiemelt szektr (iparág) esetében, pilt jelleggel haszns lenne lyan együttműködési platfrmk létrehzása, ahl a munkáltatók, a szakképzési intézmények, valamint a szakképzés kimenti követelményeinek és kerettanterveinek kidlgzásában érintett szereplők közösen tekintik át a jelenlegi szabályzási dkumentumkat, és határzzák meg azkat az elváráskat, melyek elengedhetetlenek az adtt szakmákban végzettséget szerző fiatalk munkaerőpiaci bldgulásáhz. 74

75 A munkaerőpiaci szereplők intenzívebb bevnásától azt is várjuk, hgy elindítsn lyan szrsabb együttműködéseket, amelyek hsszabb távn képesek biztsítani a szakmai elvárásk flyamats megjelenítését a képzési tartalmakban és eszközökben. Mindez pzitív hatással lehet a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeire (felkészült munkaerő), valamint a cégek gazdasági eredményességének növelésére (hatéknyabb munkavégzés). A szakmai és vizsgakövetelmények, a szakmai követelménymdulk és a szakképzési kerettantervek felülvizsgálata, tvábbfejlesztése a digitális kmpetenciák fejlesztésének támgatására. A szabályzó dkumentumkban markánsabban kell megjeleníteni minden szakképesítés esetében a szakma specifikus infrmatikai követelményeket (például digitális tervező prgramk, rajzlóprgramk, tervezési-költségvetési prgramk használata, digitális menedzsment ismeretek stb.). Mdern világunkban erőteljes a szakmák digitális átalakulása, ami maga után vnja a szakmai tartalmak, és különösen az egyes szakmák műveléséhez szükséges eszközök váltzását is. Ma már egy gyártási flyamat szinte elképzelhetetlen mdern berendezések (gyártósrk) és irányítási rendszerek nélkül. Éppen ezért elengedhetetlen, hgy a képesítések megszerzéséhez szükséges követelmények srában hangsúlysan jelenjenek meg az adtt szakmát jellemző infrmatikai elvárásk is. Ennek érdekében szükséges valamennyi szakmai és vizsgakövetelmény, követelménymdul, illetve szakképzési kerettanterv felülvizsgálata és módsítása a kr elvárásainak megfelelő, szakmai infrmatikai elvárásk megjelenítése érdekében. A kerettantervek kapcslódási pntjainak kiegészítése minden kimeneti követelmény eleme esetében a digitális kmpetenciafejlesztést támgató elemmel. A nem infrmatika tantárgyak kerettanterveiben megkerülhetetlen módn jelenjenek meg a tanulók digitális kulcskmpetenciáira épülő módszerek. Annak érdekében, hgy a digitális tartalmak, illetve a mdern technlógiai eszközökkel támgattt tanítási-tanulási módszerek beépüljenek a szakképzési intézmények napi gyakrlatába, elengedhetetlen, hgy ezek az elvárásk egyértelműen jelenjenek meg az egyes szakmák képzési tartalmát meghatárzó szabályzási eszközökben is. Feladat tehát a kerettantervek felülvizsgálata és módsítása a digitális kmpetenciafejlesztést tartalmazó tartalmi-módszertani elemekkel. A digitális kmpetenciák megjelenítése a szakmai előrelépés feltételeként a szakképzésben ktató tanárk és szakktatók sajáts életpályamdelljében. A szakképzés-fejlesztési kncepció egy, a pedagógus-életpályamdellhez hasnló, sajáts életpályamdell kidlgzását és bevezetését tervezi. Ennek keretében ki kell dlgzni a szaktanárk és szakktatók előmeneteli rendszerének digitális kmpetenciákra vnatkzó előírásait (IKER 3-as és 4- es szintek). A digitális ktatás vizsgálati szempntként történő megjelenítése a tanfelügyeleti rendszerben. 75

76 3.4.2 Digitális kmpetenciafejlesztést támgató szakma-specifikus tananyagk június 30. A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő tartalmú elektrnikus tananyagkat tartalmazó digitális tudásbázis és digitális módszertár kialakítása szakképesítésenként a szakmai kimeneti követelmények lefedésére, lehetőség szerint több, alternatív váltzatban az eltérő tanulási igények támgatása céljából. Valamennyi szakképesítés esetében szükség van a munkaerőpiaci elváráskra épülő, elektrnikus tananyagk előállítására, a meglévők összegyűjtésére és szükség szerinti frissítésére, valamint a digitális tanítási-tanulási flyamatk módszertárának kialakítására annak érdekében, hgy a szaktárgyi és gyakrlati ktatók szakmai-módszertani támgatást kapjanak IKT-támgattt tanóráiknak megtartásáhz, a diákk hatékny kmpetenciafejlesztéséhez. Jelenleg a meglévő digitális tananyagk nem teljes körűek, eltérő minőségűek, illetve nincsen egységes felület (tudástár), ahl a tanárk és szakktatók gyrsan és könnyen elérhetnék azkat. Szakmai tárgyakat ktató tanárk és gyakrlati ktatók által fejlesztett digitális tartalmak létrehzásának biztsítása. A tananyagfejlesztés mellett fnts a szaktárgyi tanárk és gyakrlati ktatók esetében a saját digitális tartalm előállításának ösztönzése, az ezek előállításáhz szükséges felület biztsítása, valamint egy ösztönző rendszer kidlgzása és bevezetése a szakképzési intézményekben. Digitális tartalmak intézményen belüli és intézmények közötti megsztásának biztsítása. A javaslt tudás- és módszertár alkalmas arra, hgy az azns képzést biztsító szakképzési intézmények tanárai és ktatói a földrajzi távlságktól függetlenül képesek legyenek megsztani egymással módszertani megldásaikat, illetve kidlgztt digitális tartalmaikat. Egy fórum funkció kialakításával lehetőség nyílhat virtuális szakmai közösségek kialakítására, s ezáltal szakmai eszmecserék leflytatására, az egymástól való tanulásra is. Egy ilyen tudásmegsztó prtál a pedagógiai jó gyakrlatk gyűjteménye mellett lehetőséget biztsíthat az önálló tanulásra, önértékelésre, valamint más szaktanárkkal, illetve gyakrlati ktatókkal való tartalmmegsztásra, együttműködésre Tanárk és szakktatók digitális módszertani gyakrlatának fejlesztése A szakktató (BSc), a mérnöktanár és a közgazdásztanár képzések, valamint a mestervizsgára felkészítő tanflyamk követelményrendszerének kiegészítése a digitális ktatáshz szükséges tartalmakkal. A szaktárgyak elméleti és gyakrlati ktatását biztsító szakemberek képesítései megszerzésének is alapfeltételévé kell tenni az ismeretátadáshz és kmpetenciafejlesztéshez szükséges ktatói digitális kmpetenciakövetelményeket. 76

77 Valamennyi releváns képzés és képesítés esetében felül kell vizsgálni a kimeneti követelményeket, és ki kell egészíteni azkat az ktatáshz szükséges digitális kmpetenciaelváráskkal. A digitális ktatást támgató, speciális tvábbképzések biztsítása szakmai elméleti tárgyakat ktató tanárk és gyakrlati ktatók számára. Hasnlóan a pedagógusk tvábbképzési rendszeréhez, a szaktárgyi elméleti tanárk és gyakrlati ktatók esetében is biztsítani szükséges a szakma specifikus technlógiai ismeretek elmélyülését szlgáló tvábbképzéseket. Ezek mellett meg kell, hgy jelenjenek azk az általáns digitális kmpetenciákat fejlesztő tvábbképzések is, amelyek a már végzett, gyakrló tanárk és szakktatók számára nyújtanak felzárkózási vagy tvábbfejlődési lehetőséget. A köznevelési pillér által meghatárztt képzési/tvábbképzési követelményeket ki kell terjeszteni a szakképzési rendszerben dlgzó szakmai elméleti tárgyakat ktató tanárkra, valamint a gyakrlati ktatókra egyaránt. Tanulást támgató, tananyagtervező keretrendszerek (Learning Management Systems) bevezetésének támgatása a szakképző intézményekben. A köznevelési pillér intézkedései között szerepel egy lyan elektrnikus platfrm kialakítása, amely támgatást nyújt a tanítás-tanulás flyamatában mind a pedagógusk, mind a tanulók számára. Ez a felület biztsítja az elektrnikus tananyagk létrehzását, szerkesztését, megsztását, lejátszását, a mérés-értékelési feladatk kisztását és az eredmények begyűjtését, illetve amennyiben ezt a feladat jellege lehetővé teszi kiértékelését. A platfrm alkalmassá tehető a szaktanárk és a gyakrlati ktatók becsatrnázására is. Az egységes keretrendszer kialakítása mellett fnts, hgy a szaktárgyakat ktató tanárk és gyakrlati ktatók megismerkedjenek a jelenleg elérhető tanulást támgató és tananyagszerkesztő rendszerekkel is, amihez tvábbképzések szervezésére van szükség. Digitális módszertank intézményen belüli és intézmények közötti megsztásáhz szükséges kmmunikációs csatrnák létrehzása. A tudás- és módszertár (nline platfrm) kialakítása az adtt témakörhöz legjbban illeszkedő tanítás-tanulási módszertan kiválasztásában és elsajátításában képes támgatni a tanárkat és gyakrlati ktatókat. A hrizntális tanulás egy másik módja a szakképzési intézményeken belüli és az azk közötti szakmai műhelyek megrendezésének támgatása, akár a kötelező tvábbképzések keretein belül is. A műhelyalkalmak megfelelő fórumt teremtenek a jó gyakrlatk bemutatására és átvételére, a tacit tudás átadására. A tudásmegsztás kultúrájának kialakítása és elterjesztése jelentős hzzáadtt értékkel bír a tanárk és ktatók közötti együttműködés fejlesztése, s ez által a digitális tanításitanulási módszerek és tartalmak flyamats bővítése és tvábbfejlesztése szempntjából. Ezen túlmenően a szakmai műhelyek hzzájárulhatnak a személyes elköteleződés és mtiváció erősödéséhez is. 77

78 3.4.4 Digitális infrastruktúra-fejlesztés a szaktantermekben és a tanműhelyekben június 30. A helyi adatfrgalm biztsításáhz szükséges Gb/s hálózat kialakítása minden tanteremben és gyakrlati képzőhelyen. A köznevelési pillér által meghatárztt paramétereknek megfelelően, összhangban a Digitális Jólét Prgramról szóló krmányhatárzat 3. b) pntjának végrehajtására felállíttt munkacsprt műszaki és gazdaságssági szempntú vizsgálati eredményeivel, ki kell alakítani a szaktantermekben és a gyakrlati képzőhelyeken (tanműhelyek stb.) is a tanórák és fglalkzásk digitális környezetben történő megtartásáhz szükséges helyi hálózatt. Minden szaktanteremben és isklai, valamint vállalati tanműhelyben WiFi-lefedettség biztsítása. A WiFi-lefedettség biztsítása elengedhetetlen a tanulói saját eszközök és a mbil eszközök tanulási flyamatba történő bekapcslása érdekében, éppen ezért törekedni kell arra, hgy lehetőség szerint ne csupán a szakképzési intézmények területén, hanem a vállalati tanműhelyekben is álljn rendelkezésre az ismeretszerzéshez szükséges WiFi-hálózat a műszaki és gazdaságssági szempntú vizsgálat megállapításainak figyelembevételével. Tanulók számára is elérhető nline tanulási platfrmk kialakítása intézményi, sztály, szakképesítési, tantárgyi szinteken. A köznevelési pillér keretében megjelenő tudásmegsztó prtált úgy kell kialakítani, hgy az elérhető legyen a tanulók számára is, biztsítva ezáltal egy lyan nline tanulási platfrmt, amely képes kezelni különböző szintű (intézményi, sztály, szakképesítési, tantárgyi) virtuális közösségek kialakítását, a közös ismeretszerzést, feladatmegldást vagy akár a megszerzett tudás mérését és értékelését is. A szakmai ktatást támgató digitális szaktantermek (például 3D-tervezők, tanirdák stb.) kialakítása, fejlesztése. Azn szakmák esetében, melyek alapeszköz-készletében hangsúlysan megjelennek a digitális eszközök és prgramk, kiemelten fnts, hgy a szakképző intézmények rendelkezzenek lyan jól felszerelt szaktantermekkel, amelyek alkalmasak a szakmai ismeretek magas szintű átadására. A szaktantermek kialakításáhz haszns bemeneti szempntkat adhatnak a leendő munkáltatók, hiszen ezáltal a gyakrlatban ténylegesen használt technikai eszközök és prgramk, rendszerek ktatására kerülhet sr. Az intézmény területén bárhl rendelkezésre álló mbil eszközpark biztsítása a tanulók számára. A digitális eszközzel támgattt önálló ismeretszerzés és prblémamegldás széles körű támgatása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése érdekében kiemelten fnts, hgy a tanulók számára ne csupán az sztálytermekben, hanem a közösségi terekben (például: aula, könyvtár stb.) is elérhetőek legyenek a tanuláshz szükséges mbil eszközök. Minden feladat ellátási hely esetében szükséges 78

79 tehát kialakítani egy lyan helyiséget, ahl a képzésekben résztvevők a tanórán kívül is használhatják az IKT-eszközöket tanulási célra A digitális ktatást támgató vezetői elköteleződés fejlesztése Tvábbképzések biztsítása a digitális ktatás intézményi elterjesztésének módszereiről az intézményvezetők és a gyakrlati ktatásvezetők számára. A szakképző intézmények digitális átalakulása nem valósulhat meg az intézményvezetők elköteleződése nélkül. Éppen ezért kiemelten fnts, hgy legyenek lyan vezetői tvábbképzések, amelyek bemutatják a digitális ktatás előnyeit, számba veszik a digitális ktatáshz szükséges feltételeket, valamint módszertani támgatást nyújtanak az intézményi szintű bevezetéshez. Az ktatást támgató, egységes és flyamatsan karbantarttt digitális adminisztrációs rendszer teljes körű bevezetése valamennyi szakképzési intézmény esetében. Az ktatásadminisztráció és a szülői tájékztatás szempntjából egyaránt fnts feladat az elektrnikus-napló használatának általánssá tétele, ami a köznevelési pillér intézkedései között is hangsúlysan szerepel. A szülőkkel történő flyamats kapcslattartás a szakképzési intézmények esetében kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen az ktatási szinten jelenik meg legnagybb arányban a lemrzslódás, illetve a végzettség nélküli krai isklaelhagyás. A digitális ktatási adminisztrációs megldásknak tvábbá teljes körűen biztsítaniuk kell a szaktanárk és gyakrlati ktatók, illetve a szakképző intézmények adatszlgáltatási kötelezettségeinek teljesíthetőségét és a tevékenységük ellátásáhz szükséges infrmációk elérhetőségét. 3.5 Cél-eszköz mátrix FEJLESZTÉSI CÉLOK/SPECIFIKUS CÉLOK ESZKÖZ- CSOPORT A szakképzési intézmények digitális ktatáshz szükséges infrastruktúrájának fejlesztése A tanárk és szakktatók digitális kmpetenciáinak fejlesztése a XXI. századi technikai és a szakma specifikus követelményeknek megfelelően Digitális szakmai tartalmak rendelkezésre állásának biztsítása valamennyi szakma vnatkzásában Az intézményvezetők elköteleződésének növelése a digitális ktatás, illetve a digitális ktatási adminisztráció területén 79

80 A digitális tanításhz és tanuláshz szükséges krszerű infrmatikai eszközök és infrastruktúra Szakképzési intézmények internethzzáférésének fejlesztése IKT tudás, módszer -tani felkészül t-ség Mtiváci ó és érdekelts ég a digitális ktatás vnatkz ásában A munkaerőpiaci szempntból releváns digitális tartalmak biztsítás a minden szakmában Digitális tudásmegsztás Az ktatást támgató digitális adminisztrációs eszközök széles körű alkalmazása Intézményvezetői elköteleződés növelése a szakképzési intézménye k körében Digitális szakmai kimeneti követelmények Digitális szakmai tartalmak Tanárk, szakktatók fejlesztése Digitális infrastruktúra Intézményvezetés X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 3.6 Finanszírzás A szakképzési fejlesztések finanszírzására az állami költségvetésen túl az Emberi Erőfrrás Fejlesztési Operatív Prgram (EFOP) valamint a Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram (GINOP) biztsít frrást. Az EFOP 2016-ra vnatkzó ÉFK-ja nem tartalmaz szakképzési támgatási prgramkat, és bár az peratív prgram utal szakképzés-fejlesztési célra az Infrastrukturális beruházásk a gyarapdó tudástőke elnevezésű beruházási priritásn belül, az OP a 9. fejezetben, az előzetes feltételrendszer kapcsán már leszögezi, hgy a szakképzés a GINOP-hz tartzik. 80

81 A GINOP 2016-ra vnatkzó éves fejlesztési kerete 32 (ÉFK) két kiemelt prjektet nevesít, és egy, pályázati frmában meghirdetni tervezett támgatási knstrukciót tartalmaz a szakképzésre vnatkzóan. A fenti hárm támgatási knstrukció összesen több mint bruttó 17 milliárd frint fejlesztési frrást jelent a szakképzésre nézve. Ugyanakkr fnts leszögezni, hgy e hárm EU-s prjektben a szakképzés nemcsak a felnőttképzéssel sztzik a frrásn, hanem általáns, a digitális ktatástól és képzéstől független célkkal is. A szakképzés digitális fejlesztése nem szabad, hgy egyszeri, lezárt feladat legyen. Ahgyan a világ, a technlógiák, a digitális rendszerek fejlődnek, úgy kell majd flyamatsan fejleszteni a tartalmakat, az infrastruktúrát, a pedagógusk és szakmai ktatók tudását stb. Erre a prjektfinanszírzás nem alkalmas, helyette flyamats, kiszámítható pénzügyi frrás kell, amelyet csak az állami költségvetés biztsíthat. 32 Az 1201/2016 (IV. 15.) Krmányhatárzattal módsíttt 1006/2016. (I. 18.) Krmányhatárzat. 81

82 4 FELSŐOKTATÁS 4.1 Helyzetelemzés A felsőktatás általáns helyzete Nemzetközi és hazai trendek A hazai felsőktatási stratégia Fkzatváltás a felsőktatásban 33 a világszerte relevánsnak és megalapzttnak tarttt dkumentummal, az OECD ktatási szektrral fglalkzó kiadványával 34 összhangban a felsőktatás átalakítására, feladatainak újragndlására, ugyanakkr a felsőktatásnak a munkaerőpiacra való sikeres kilépésben játsztt kiemelkedő szerepére helyezi a hangsúlyt. A világban a felsőktatás expanziója még mindig flyamats, az OECD átlagában a fiatalk több mint 20%-a elsőgenerációs diplmásként jelenik meg, ami egy rszág szciális kiadásaira csakúgy, mint az innvációs, fejlődési képességeire egyértelműen pzitív hatással van. Ezt felismerve vállalta hazánk, hgy a felsőktatási végzettséggel rendelkezők arányát 30%-ra emeli 2020-ra. 35 A blgnai rendszerre való átállás hazánkban nem ment zökkenőmentesen, a nemzetközi trendek azt mutatják, hgy annak ellenére, hgy jóval nagybb az alapszakkra belépők száma, mint a mesterképzésben résztvevőké, a mesterképzés jbb lehetőségeket (magasabb fizetést) biztsít a munkaerőpiacn után több OECD-rszágban is csökkent a felsőktatásra frdíttt költségvetési frrásk értéke. A glbális felsőktatási szektr váltzásait várhatóan a következő évtizedben a demgráfiai és gazdasági kk, illetve az rszágk közötti kulturális partnerségek fgják kikényszeríteni. Az rszágk közötti gazdasági együttműködésekkel párhuzamsan emelkedni/csökkenni fg az rszágk közötti hallgatói mbilitás is. A glbális tudáscsere többirányú lesz. Gndljunk csak a kutatási, ktatási flyamatk kapcsán már kialakult és kialakítandó partnerségekre, nemcsak intézmények között, hanem intézmények és glbális vállalatk között egyaránt (erre alkalmas az NIIF Intézet által kezelt infrastruktúra és tudásbázis). Ez egyben glbális szinten is láthatóvá teszi azn intézményeket, amelyek élni tudnak a partnerségek adta lehetőségekkel checksum=22c046527f563b c042041fbff;

83 A felsőktatás átalakulóban van az új tanulási technikák, a digitális lehetőségek bővülése miatt is. Az átalakulási kényszer, a digitális eszközök és módszerek bevezetése egy új, mdern felsőktatás megalapzására is alkalmat teremt. 36 A mdern felsőktatás ismérvei: A megszttt, elérhető, jó minőségű tananyagk, és a kreatív, mdern pedagógiából származó minőségjavítás. Az összetettebb felsőktatási rendszer kialakítása a hzzáférés javításával és az életen át tartó tanulás támgatásával. A jbb nemzetközi láthatóság, könnyebb nemzetközi belépés az új nemzetközi hallgatói csprtk megszólításával. A jbb helyi és glbális együttműködések lehetőségei. Az egyéni tanulási út, jó minőségű adatkra alapzttan. Hazánkban jelentős előrelépés történt a munkaerőpiaci igények becsatrnázása terén, mégpedig a duális képzés ösztönzésével. A duális képzési rendszer bevezetése lehetőséget teremt arra, hgy az elkövetkező időszakban lyan hallgatók kerüljenek ki nagy számban a felsőktatásból, akik aznnal, több éves tvábbképzés és tvábbi anyagi ráfrdítás nélkül képesek belépni a munka világába. A képzési mdell tehát hzzájárul a Fkzatváltás a felsőktatásban című új felsőktatási kncepció azn célkitűzéseinek eléréséhez, mint a lemrzslódók arányának csökkentése, a gyakrlatrientált képzések ösztönzése, illetve a valós munkaerőpiaci igényekhez igazdó diplma biztsítása Az infrmatikai képzések helyzete 37 Infrmatikai szakn 20 hazai felsőktatási intézmény nyújt képzést az rszág 13 vársában, 2015/2016-s tanév adatai szerint összesen mintegy főnek. 38 Az infrmatikus alapképzésre (BSc) és mesterképzésre (MSc) felvettek száma az elmúlt öt évben 18%-kal csökkent, ugyanakkr az infrmatika a legdinamikusabban fejlődő iparág, a felsőfkú infrmatikusi végzettséget igénylő feladatk száma glbális szinten expnenciálisan növekszik. A betöltetlen infrmatikai álláshelyek száma hazánkban több mint A piaci szereplők az infrmatika teljes vertikumában kielégítetlen munkaerőigényről számlnak be. Nemcsak magasan képzett szakemberekre, hanem az alacsnyabb szinteket kiszlgáló technikuskra is igény van, de az infrmatikai iparág legtöbb nagyvállalatánál a felsőfkú végzettség, illetve tudás általáns követelmény. Ugyanakkr jelentős kereslet mutatkzik junir prgramzókra is, magas 36 New mdels f learning and teaching in higher educatin; High Level Grup f Mdernisatin f Higher Educatin; Octber 2014; 37 Frrás: Versenyképes ktatás, versenyképes munkaerőpiac - Javaslatk az infrmatika helyzetének javítása érdekében a magyar ktatásban; NHIT Frrás: Oktatási Hivatal. 83

84 szintű matematikai és fizikai ismeretek nélkül. A piac éhségére jellemző, hgy egyes vállalatk ezt a munkaerőt a felsőfkú infrmatikusképzés alsó évflyamairól csábítják el, ami visznt nemcsak az egyéni karrierre gyakrl kárs hatást, hanem hsszabb távn a munkaerőpiacra is. A vállalatk szerint az egyetem fő feladata, hgy lyan szakmai alapkkal lássa el a hallgatót, amelyeket a specializációban választtt területen elmélyít, és amelyekre a vállalatnál az iparág- és cég specifikus ismeretek építhetők. A minőségi és mennyiségi infrmatikai szakemberhiány alapvetően hárm frmában érhető tetten: elégtelen számú szakember (shrtage); nem megfelelő képzettségi szintek, az aktuális és a szükséges szakértelem közötti különbség (gap); ktatási prgramk piac- és gyakrlatidegensége; eltérés a képzés által nyújttt szakértelem és a munkaerőpiaci elvárásk között (mismatch); a képzési tartalmak gyakri elavultsága. A mennyiségi hiátus ka részben a jelentkezők alacsny száma, részben a nagyarányú lemrzslódás. A fejnehéz képzési struktúrának köszönhetően az elméleti alapzó tárgyakat követően kerül sr a gyakrlati képzésre, így skan üres kézzel esnek ki 1 2 év után az infrmatikai képzésből. A csőlátású, rugalmatlan képzési útvnal nem teszi lehetővé a több kimenetes a hetergén munkaerőpiaci elváráskat figyelembe vevő képzést Digitális helyzetkép Digitális közmű, az infrastruktúra helyzete, állapta 39 A felsőktatási IKT alap infrastruktúrája egyes területeken kimagasló, világszínvnalú, egyes területeken aznban az EU-átlag alatt található. A hálózati alapinfrastruktúra (HBONE+ rendszer) kiemelkedően jó. A Nemzeti Infrmációs Infrastruktúra Fejlesztési Prgramról szóló 5/2011. (II. 3.) Krm. rendelet alapján az NIIF Intézet biztsítja a HBONE+ gerinchálózatn a felsőktatási- és köznevelési intézmények, kutató-fejlesztő helyek, közgyűjtemények és más ktatási, tudmánys és kulturális szervezetek infrmációs infrastruktúrájának és rszágs számítógépes hálózati szlgáltatásainak összehanglt fejlesztését, valamint az rszágs és nemzetközi hálózati kapcslatk, infrmációs szlgáltatásk elérését. A felsőktatási intézmények számára a szélessávú internetelérés adtt, teljesen kiépített a meglévő telephelyek esetében. Az új telephelyeket futó a TIOP prgram csatlja be a hálózatba. Hiány van ugyanakkr az intézményen belüli WiFi-szlgáltatáskból, sk intézmény kmly gndkkal küzd a szélessávú internetelérés wireless szórásával, így a szélessávú internet nem eléggé kihasznált. 39 Digitális Nemzet Fejlesztési Prgram - A felsőktatási ágazat kncepciójavaslata. 84

85 Ugyanakkr meg kell jegyezni, hgy a Közép-Magyarrszág régióban kevés frrás juttt a fejlesztésre, így a hálózati eszközök néhány éven belül elavulttá fgnak válni. A hálózat egységesítése fnts szempnt lehet a jövő fejlesztései srán. A felsőktatási intézmények részvételével, de az MTA SZTAKI bázisán működik tvábbá a virtuális kllabrációs labrk (VIRCA) rendszere. A NIIF Intézet szlgáltatása az EDUROAM, amely egy európai virtuális egyetemi térséget jelent. Föderatív aznsítást és jgsultságkezelést (eduid, edugain) amely a nemzetközi rendszerekhez is igazdik, illetve a rendszerszintű aznsításhz megfelelő alapt jelent a NIIF Intézet a kutatás és felsőktatás területén már kialakíttt. A felsőktatási képzési tartalmakat biztsító Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár jelenleg közel címet tartalmaz, napi ezren használják. A 2001 óta működő Elektrnikus Infrmációszlgáltatás Nemzeti Prgram biztsítja a tudmánys adatbáziskhz való hzzáférést, közpnti éves előfizetési rendszerben. A TÁMOP fejlesztések révén az eredeti 6 nagybb adatbázis mellett mára több mint 20 adatbázist érnek el a hallgatók, ktatók, kutatók IKT-eszközellátttság és -eszközhasználat 40 A felsőktatásba belépő hallgatók közel 100%-a rendelkezik megfelelő digitális munkaeszközökkel (laptp, kstelefn, asztali számítógép). Az intézmények aznban nem alakíttták ki azkat a lehetőségeket, amelyekkel ezek a privát munkaállmásk az ktatási flyamatba integrálhatóak lennének. Az intézmények digitális szlgáltatásainak fejlesztése jelenleg is flyamatsan zajlik, ennek keretében az egyik leggyakribb fejlesztési irány az intézmények vezeték nélküli hálózattal (WiFi) történő lefedése ez a nagybb intézmények esetében jelenleg csak egy-két kllégiumban nem történt meg. Ugyanakkr a számítástechnikai infrastruktúra különösen a géppark cseréje, illetve a jgtiszta szftverek beszerzése kritikus terület. A négy éve tartó közpnti beszerzési tilalm és a szakképzési hzzájárulás elvesztése a felsőktatási eszközállmány gyrs lermlásáhz vezet. Tvábbi hiányterület az lyan eszközök és szftverek beszerzése, amelyek kis számban, speciális ktatási és kutatási feladatkra szükségesek (például labrk, gyakrlatk). A NIIF Intézet 2015 őszi felmérése alapján az intézmények költségei között visznylag magas a telefóniával kapcslats kiadásk aránya, amelyen enyhíthet az ágazati szintű Vice ver IP, azaz VIP szlgáltatás bevezetése. A megkérdezett intézmények alapvetően nyitttak a napjainkra már bejáratódtt technlógia bevezetésére, ugyanakkr egy ilyen jellegű szlgáltatás implementálása 40 Felsőktatási infrmatikai és hallgatói szlgáltatási területek felmérése Záró tanulmány; MKIK GVI; 2014; 42. ldal. 85

86 száms intézmény esetében megköveteli a szervezeti és infrmatikai infrastrukturális háttér fejlesztését. 41 A 2015/2016-s OSAP (Országs Statisztikai Adatgyűjtési Prgram) adatk alapján az egy hallgatóra jutó számítógépek számában nagy különbségek is megfigyelhetők az intézmények között, átlagsan negyedannyi számítógép van az intézményekben, mint ahány hallgató 42. Gyakrlatilag minden számítógép rendelkezik szélessávú internetkapcslattal; a több mint 77 ezer munkaállmásból összesen 174 esetben nem beszélhetünk erről. A szftverekkel kapcslatban fnts megjegyeznünk, hgy nem általáns gyakrlat a jgtiszta szftverek használata, különösen a hallgatók számára nem megldtt, hgy a szakmai szftverek jgtiszta verzióihz hzzáférjenek a tanulmányaik alatt 43. Ezért indklt lehet lyan támgatási prgramk indítása, amelyek a szakmai szftverek felsőktatásban való használatát segítik elő, s melyek a szftvergyártók és az intézmények együttműködésén alapulnak. A felhőtechnlógia nem általánsan elterjedt a felsőktatásban, nha az intézmények több esetben is használnak ilyet, nem jellemző, hgy azt tudatsan tennék (például Ggle Drive stb.). Az NIIF felmérése alapján javaslható az, hgy az intézmények számára felhőszlgáltatás kialakításával (IaaS, PaaS, SaaS) tegyék lehetővé különböző típusú szlgáltatásk távli igénybevételét Digitális kmpetenciák és attitűdök (ktatók, hallgatók, munkavállalók, vezetők) 44 A hazai demgráfiai flyamatk és az érettségit adó középisklák visznylag szűk kimenete nem kedveznek az EU 2020-ban vállalt stratégiai cél elérésének, a csökkenő hallgatói létszám aznban részben erőfrrás is, mivel a felszabaduló kapacitásk jól hasznsíthatóak a felsőktatás minőségi átalakítása srán. A felsőktatásban a digitális kmpetenciák fejlesztéséhez az alábbi kapcslódásk aznsíthatók: a meglévő (a már elsajátíttt alapkmpetenciákra építve a szakmai képzéshez kapcslódó IKT-eszközökhöz kapcslódó) digitális jártasság elmélyítése; a szakmai képzésekhez kapcslódó eszközök hzzáférésének biztsítása; infrmatikai képzés esetében a kibcsátás mennyiségi és minőségi növelése. 41 Vállalkzási szerződés keretében a felsőktatási tagintézmények által használt infrmatikai szlgáltatásk felmérése tanulmány és statisztikakészítés az NIIF Intézet részére; szeptember. 42 A létszámadat tartalmazza az esti és levelező hallgatók számát is. 43 Nha van erre is példa, a BCE-n például közel 100 prgramt lehet jgtisztán elérni Neptun-kóddal. 44 Digitális Nemzet Fejlesztési Prgram - A felsőktatási ágazat kncepciójavaslata. 86

87 A digitális jártassággal nem rendelkező, az élethsszig tartó tanulás keretében a felsőktatásba bekapcslódók vnatkzásában speciális felsőktatási pedagógiai beavatkzáskra van szükség, egyrészt az idősebb hallgatók esetében, másrészt az idősebb krsztályba tartzó ktatók esetében. A magyar munkaerőpiacn is minőségi és mennyiségi infrmatikai szakemberhiány mutatkzik, ami mind magát az IKT-szektrt, mind az IKT-t felhasználó ágazatkat érinti, és a szektr növekedését egyértelműen krlátzza. Magyarrszágn emellett a gyártói képesítéssel rendelkező szakemberek aránya is alacsny, ezért az IKT-szakemberképzés mennyiségi és minőségi növelése, illetve utánpótlásának biztsítása egyaránt hangsúlys feladat. E területen jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az Óbudai Egyetemen működik a nagy IKT-cégekkel kialakíttt kmpetenciaközpnt, zajlik az észak-magyarrszági IKT és kapcslódó képzések gyakrlatrientált megújítása a TÁMOP 4.1.2/F prjekt keretében, az IKT-kutatásk területén pedig az ELTE EIT ICT KIC tag. Azaz száms intézmény esetében az IKT-szektr aktuális elvárásainak képzésbe való becsatrnázása a vállalatkkal együttműködő kmpetenciaközpntk keretében napi szinten biztsíttt, azn intézmények esetében, ahl hiánysságk vannak vagy vltak, fejlesztő prgramk indulnak vagy indultak. Az IKT szektr K+F részét támgató képzések és felsőktatási kutatásk területén jelentős előrelépés, hgy TÁMOP prjektekből az EU digitális napirend prgramjáhz és Future Emerging Technlgies (FET) prgramjáhz egy Bizalm és Biztnság, egy Jövő Internet és egy Future ICT közpnt épült ki Veszprémben (PE), Debrecenben (DE) és Szegeden (SZTE). Egyre több a jelentkezés előtt álló, fiatalabb krsztályt célzó IKT-t népszerűsítő prgram zajlik a felsőktatási intézmények részvételével. Nagyn sikeresek a éves krsztályt megcélzó, a prgramzást és az MTMI/STEM szakmákat játéks frmában megismertető prgramk Digitális ktatás, tanulás módszertani háttere, penetrációja 45 A felsőktatási prgramk nemzetközi összehasnlítása nymán elmndható, hgy a hazai szakk leírásai nagyn csekély mértékben tartalmaznak a hagymánystól (előadás, szeminárium, gyakrlat) eltérő munkafrmákat. A szakkn belüli mdernizáció legfőbb akadálya az ktatói munka közpnti szabályzása, ami csak a leghagymánysabb face t face tevékenységeket ismeri el fizetett munkaidőként. A hazai és nemzetközi nline prgramk (tömegek számára nyittt nline kurzusk) nemzeti és intézményi akkreditációját (és ezáltal az idegen nyelven történő önálló hallgatói munkát) pedig a képzési kimeneti követelmények és a MAB prgramakkreditációs eljárása lehetetleníti el. A tanulás egy másik színterén már elindultak intézményi kísérletek: a már létező egyetemi karrierközpntk kmpetenciaközpntkká alakításával, ahl a személyes karrier-tanácsadás, a pályarientáció, a 45 Digitális Nemzet Fejlesztési Prgram - A felsőktatási ágazat kncepciójavaslata, 43. ldal 87

88 nemzetközi mbilitás és nyelvktatás részben digitális alapn zajlana (az NIIFI által létrehztt Videtórium ebben fnts szerepet tölthet be). Külön figyelmet igényel a felsőktatási nyelvktatás ellentmndáss és kritikus helyzete, amely nline tanulás nélkül nem mzdítható előre. A hallgatói felmérésekből kiderül, hgy legtöbbször igen alacsny szintű a digitális támgatás a kurzusk elvégzése alatt. Az intézményekben karnként esetleges terjedelemben és minőségben álltak rendelkezésre digitálisan a kurzusk leírásai, követelményei, tartalmai, könyvtári segédletei, tesztjei. Az intézmények fejlesztési törekvései ellenére e téren nem beszélhetünk standard hallgatói támgatásról. A szakkhz kapcslódó egyetemi könyvtárak részleges digitalizációja kmly erőfeszítések nymán behztt valamit a hátrányaiból, de krántsem versenyképes nemzetközi szinten. Az eddigi intézményfejlesztések szerény eredményeket hztak a digitális kmpetenciák területén, miközben a munkaerőpiacra kiválóan kalibrált, nemzetközi elfgadttsággal rendelkező képzőrendszerek (crprate academies) és vállalkzásk működnek (Cisc, Crning, Huawei, IBM, Micrsft, HTTP Alapítvány, Oracle, Cdecl stb.) a felsőktatási intézmények mellett, részben magukban az intézményekben. A digitális kultúra felsőktatásban való elterjedésének egyik nagy akadálya, hgy a digitális ktatás lassan és szigetszerűen fejlődik. Fnts módszertani hiánysság az is, hgy az ktatóknak csak kis része rendelkezik azkkal a képzésfejlesztési kmpetenciákkal, amelyek lehetővé tennék a saját maguk által tarttt kurzusk elektrnikus tanulási környezetben történő megvalósítását. Mivel 2016-ban egyetlen hazai állami felsőktatási intézmény sem rendelkezett (minden ktatót bevnó) belső tvábbképzési rendszerrel, így a digitális kmpetenciák ktatói ldalú fejlesztése jelenleg nem indítható el a szükséges mértékben A digitális tartalmfejlesztés és tartalmszlgáltatás helyzete A digitális tartalmfejlesztés a köznevelésben már több mint egy évtizede, szinte úttörőként van jelen, míg a felsőktatásban a 2000-es évek végén, illetve a TÁMOP-időszakban teljesedett ki. A legtöbb intézmény így különböző mértékben ugyan, de érintetté vált az elektrnikus tartalmfejlesztésben. Az intézményi tartalmfejlesztések eredményeit fgja össze a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár, amely 2016 tavaszán összesen több mint címet tartalmaztt, melyek közül több mint 4300 könyvként jelenik meg. Krábbi kutatásk aznban rámutatnak, hgy a felkerült tananyagk jelentős hányada csak biznys fenntartáskkal tekinthető valódi elektrnikus tananyagnak, igen sk jegyzet került fel kizárólag pdf-frmátumban letölthető fájlként. 88

89 A digitális tankönyvtár illetve az elektrnikus tananyagk használata nem jellemző a kutatásk szerint 46, nha már 2014-ben is a hallgatók több mint 86%-a rendelkezett laptppal (ez a szám azóta megközelíti a 100%-t). Saját eszközökön főként a vizsgaidőszakban különböző aktuális tartalmakat keresnek a hallgatók, illetve a saját szciális hálózataikat felhasználva sztják meg az infrmációikat egymással. A digitális tankönyvtárat rendszeresen a hallgatók 13%-a használja. A másik közpnti fejlesztésként működő tartalmszlgáltatás az Elektrnikus Infrmációszlgáltatás Nemzeti Prgram keretében elérhető tudástár, amelynek célja, hgy a felsőktatás és a tudmánys kutatás számára nélkülözhetetlen elektrnikus infrmációfrráskat közpntilag, nemzeti licenc alapján vásárlja meg, melynek eredményeként lényegesen több infrmációt tud biztsítani, mint amire a felsőktatási vagy a kutató intézmények önállóan képesek lennének ban az EISZ előfizető intézményeinek száma 148, amelyek összesen 26 nemzetközi adatbázishz kapnak így hzzáférést. Az EISZ az MTA Könyvtár és Infrmációs Közpnt szervezetén belül működik 47. Digitalizáció a felsőktatás irányításában nemzeti, intézményi gyakrlat Az Oktatási Hivatal által működtetett Felsőktatási Infrmációs Rendszer (FIR) jgilag egységes rendszer. Ennek száms mdulja van, amelyek segítik az intézményi, valamint az ktatásplitika rszágs vezetését is. A krábbi időszakban több rszágs szintű fejlesztés történt, amelyek sikerrel zárultak, és gyakran referenciaalapt szlgáltatnak a felsőktatási elemzésekhez, nha működésük nem vált a mindennapk részévé. Összességében elmndható, hgy e-közszlgáltatásk területén a felsőktatás élenjáró, a célcsprt egésze lefedett e szlgáltatáskkal. 4.2 Jövőkép A Fkzatváltás a felsőktatásban című stratégiai dkumentum céljait támgatva a magyar felsőktatásban egy lyan egységes nline, digitális környezet alakul ki, amely személyre szabtt tanulási lehetőségeket kínál krra, érdeklődésre és egyéni élethelyzetre szabttan. A cél az, hgy a felsőktatási rendszer a digitális fejlettség terén hárm-öt éven belül Európa élvnalába kerüljön. Létrejön egy lyan nline tanulási tér, tanulási közösség, ahl a közösség tagjai támgatást kapnak az egész életen át tartó tanulásukhz és fejlődésükhöz. A felsőktatási intézmények ebben az nline térben a munkaadói és hallgatói, társadalmi képzési igényekre rugalmasan reagálva jelenítik meg és fejlesztik tvább képzési kínálatukat. A tanulási térnek az aktuális felsőktatási hallgatói réteg mellett az ktatók, a jövőbeni hallgatók éppúgy résztvevői, mint a felsőktatás fejlesztési dinamikájában egyre fntsabbá váló nem hagymánys hallgatói csprtk. A digitális kultúra fejlesztése, a felsőktatás digitalizálása eszköz és nem cél. A digitális tanulási tér középpntjában a tanuló/hallgató 46 Zárótanulmány Felsőktatási elektrnikus tananyagk minőségi elemzése A TÁMOP /K SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN; Oktatási Hivatal Zárótanulmány Elektrnikus tartalmfejlesztés és szlgáltatás a kutatásban és felsőktatásban TÁMOP /

90 áll. A felsőktatási flyamatk javításának, digitalizálásának célja az, hgy a hallgató minél felkészültebben lépjen ki a munka világába, magát flyamatsan fejlesztve, a flyamats tanulásra nyittt attitűddel. Az ktatók ebben a tanulási térben mind szakmailag, mind módszertanilag felkészültebbek, a digitális írástudás lyan szintjén állnak, amely átadható a felsőktatásba belépők számára. Az egyéni differenciálás, illetve az egyéni tanulási utak felállítása nagyrészt digitális technlógiákn és új, hatékny módszertankn nyugszik, ami adtt esetben túlléphet a hagymánys megközelítésű tanulási út tervezésén; a hallgatók a mainál jóval szabadabban állítják össze az egy félévre jutó vállalt krediteket. A tanulás, az ktató és a hallgató személyes és virtuális kmmunikációja flyamats és intenzív. A frntális, csprts, fizikai jelenlétet kívánó ktatási módszerek (előadás, szeminárium) mellett egyre nagybb szerepet játszik az egyéni knzultáció (akár virtuális fórumkn keresztül), a flyamats számnkérés, a flyamats, gyakran csprts, prjektalapú, idegen nyelvű, digitális eszközökön zajló kmmunikációt igénylő hallgatói munka. Ehhez lyan jgi szabályzás kapcslódik, amely ösztönzi az digitális tanulási tér intézményi és nemzeti szintű kialakítását, amelyben a felsőktatási intézmények az Európai Felsőktatási Térségen belül megszerzett releváns krediteket és megszerzett tudást (például iparági vállalati vizsgák, általáns digitális írástudás, nline képzések) beszámítják a felsőktatási tanulmánykban. A tanulási tér tartalmát, a felsőktatási tananyagkat lyan nemzetközi keretrendszerek segítségével fejlesztik, ahl a szerzők és intézmények is prfitálhatnak a feltöltésből és igen jutánysan juthatnak a glbális felsőktatás tananyagaihz és más ktatási tartalmaihz. A felsőktatási digitális tartalmakhz és eszközökhöz ( digitális javakhz ) való hzzáférés azns minőségben biztsíttt a felsőktatási hallgatóknak és ktatóknak, mint az EFT egyéb intézményei esetében. Ennek biztsításáhz megfelelő, stabil intézményrendszer, illetve kiszámítható éves finanszírzás áll rendelkezésre. Ez támgatja a felsőktatási tananyagk flyamats javítását, nemzetközivé válását. Az intézmények kutatási tevékenységében, illetve tudástranszfer flyamataiban megjelenik a digitális módszertan, a kutatók kihasználják a rendelkezésre álló kllabrációs megldáskat, számítási kapacitáskat. A tanulási közösség működtetői a felsőktatási intézmények, amelyeket hálózati és közpnti szlgáltatásk támgatnak, ezek flyamatai jelentős fejlesztések után, teljesen digitálisan működnek, az infrmációáramlás az intézményen belül és kívül is elektrnikus útn, a kiberbiztnság kihívásainak megfelelő módn történik. A nagybb egyetemek önálló kmpetenciaközpntkba szervezik a nyelvktatást, pályarientációt, egészségnevelést, önmenedzselési és prezentációs képzéseket; ezek jórészét részben nline képzések frmájában teszik elérhetővé minden hallgatónak. A megváltztt képzési kínálat, illetve kurzus-felépítés (rugalmasan szervezett személyes knzultáció, rugalmasan végezhető egyéni munka, rugalmas digitális hzzáférés) nymán lyan csprtk is 90

91 beléphetnek a felsőktatásba, melyek krábban gyakrlati kk miatt el vltak zárva az egyetemektől (gyermek-gndzásn lévő nők, fizikai-mzgásszervi fgyatékssággal élők, kistelepülésen élők stb.). Ez támgatja a felsőktatásban való részvétel, a tudásdisztribúció erősítését. A felsőktatási intézmények akár a hallgatói eszközök biztnságs bevnásával rendelkeznek a mdern ktatáshz szükséges eszközrendszerrel, emellett lyan számítási kapacitásk állnak rendelkezésre, amelyek nemzetközileg is elismert kutatási eredmények elérését támgatják után a digitális mdernizáció áttörési szakasza befejeződik, és a kialakíttt rendszerek összecsiszlása válik fntssá. Ennek srán a funkcióközpntú fejlesztéseket a tanulási élmény (learning experience) finmhanglása váltja fel. Mindez a felsőktatási intézmény mint szervezet belső működésének elektrnizálásával is együtt jár. Vagyis a meglévő intézményi ügyviteli flyamatk újragndlása, racinalizálása, elektrnizálása is megtörténik, ami azt eredményezi, hgy mind az ktatók, mind a hallgatók valamennyi ügyüket nline módn, digitális hitelesítéssel és iratkezeléssel, biztnságsan, jól átláthatóan intézhetik. 4.3 Stratégiai célk A fenti vízió, valamint a gátló és támgató elemek alapján meghatárzhatóak a felsőktatás digitális fejlesztésének céljai. Ahgy a stratégia krábbi fejezeteiben is érzékelhető, a felsőktatás működési területeinek hármféle megközelítése lehetséges: beavatkzási szintek: egyéni, intézményi, ágazati; hallgatói életút mérföldkövek; a felsőktatás digitalizációjának célterületei: ktatási flyamat, hallgatói tevékenység, támgatás, infrastruktúra. Ezek a különböző lgikák a célk és beavatkzásk kidlgzásánál kherenciába hzhatók egymással. Krábban a megállapításainkat, illetve a felsőktatási digitális tér működésének szintjeit a hallgatói életút egyes állmásai mentén vizsgáltuk, a cél kijelölését inkább a beavatkzási szintek mentén célszerű végezni. A vízió értelmében az egyes hallgatóra, illetve az egész felsőktatásra értelmezhető fő cél az, hgy a felsőktatásban végzettek digitális felkészültsége, eszközhasználata, digitális munkatapasztalata elérje a nemzetközileg támaszttt elvárásk szintjét, amely lyan digitális tanulási tér kialakítása által érhető el, amelyben a hallgatók egyénre szabtt, rugalmasan alakítható tanulási utakat bejárva sajátítják el a munkába álláshz és az életen át tartó tanuláshz szükséges készségeket, tudást, kmpetenciákat. Ehhez a célhz hárm fő területen kell áttörést elérni a jelenlegi helyzettel való összevetésben. A célk némelyike túlmutat Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiája hatókörén, ám a stratégia mégis 91

92 csak lyan célkat tartalmaz, amelyek az elektrnikus eszközök és módszerek terjedésével valósíthatóak meg igazán hatéknyan: Az ktatás-tanulás jelenlegi módszertanának, megközelítésének átalakítása, paradigmaváltás a felsőktatásban; annak ösztönzése, hgy az intézmények megvalósítsák a hallgatóközpntú tanulást, és kiaknázzák az IKT teljes ptenciálját az ktatásban és a tanulásban. A hallgatókat és ktatókat egyaránt támgató digitális eszközökkel támgattt tanulási tér, egyetemi lét, illetve azn túlmutatóan digitális tanulási közösség kiépítése. A paradigmaváltáshz szükséges infrastruktúra fejlesztése, karbantartása, hatéknyságnövelése. A felsőktatás digitálissá válásáhz köthető célk A fenti célk mellett vannak lyan hrizntális célkitűzések, amelyek az egész digitális felsőktatásra kihatnak: Az IT-biztnság elvárásainak való megfelelés. 92

93 A lehető legkiterjedtebb adatgyűjtés és adatfeldlgzás a felsőktatási intézményi és ágazati flyamatkkal kapcslatban. Az egyenlő hzzáférés javítása, lyan célcsprtk bevnása a felsőktatásba, amelyek eddig nem vagy csak krlátzttan léphettek be. A felsőktatás vállalkzói tevékenységének támgatása digitális megldáskkal, különösen a felnőttképzés és a K+F+I területén. A stratégia mnitring feladatait (a DOS célrendszerének megvalósulását, illetve a helyzetértékelés flyamats frissítését) az intézményrendszer keretei között létrehzni javaslt Digitális Módszertani Közpnt (DMK) alakítaná ki és végezné el. 4.4 Eszközrendszer Átfgó szabályzási jellegű beavatkzásk A felsőktatás digitális megújítása, illetve a digitális gazdaság igényeinek megfelelő, nemzetközileg is versenyképes képzések bővítése érdekében létre kell hzni a Digitális Felsőktatási Kmpetenciaközpntt, amely közreműködik a felsőktatás szabályzási és akkreditációs feltételeinek felülvizsgálatában, és a képzési kínálat megújításában az alábbiakban leírtaknak megfelelően. A felsőktatás digitalizálása elsősrban kultúraváltást jelent, így alapvetően nem szabályzási kérdés. A kultúraváltás az alapvető jellemzőinél fgva egyéni, ktatói és hallgatói szinten zajló flyamat, amit természetesen a felsőktatási intézmény és az ágazat támgathat, ösztönözhet szabályzással, aznban a tényleges elmzdulás, a mindennapk megváltzása nem várható el pusztán a szabályzás eszközeitől. A szabályzási jellegű beavatkzásk célja ezért elsősrban az akadálymentesítés, vagyis a digitalizációs flyamatkat gátló tényezők aznsítása és felszámlása, másrészt a szereplők mtivációjának megteremtése, az ösztönzés. Ágazati szinten a jelenlegi szabályzás alapját a nemzeti felsőktatásról szóló évi CCIV. törvény (tvábbiakban Nftv.), illetve annak száms végrehajtási rendelete adja. Ezek vnatkzásában az alábbi beavatkzási iránykat érdemes a jgalktónak mérlegelni Oktatási-tanulási flyamatk szabályzása Az ktatói munkakörökben (tanársegéd, adjunktus, dcens és főisklai, illetve egyetemi tanár) történő fglalkztatás szabályait az Nftv. határzza meg a tudmánys fkzat és elismertség, valamint az előadás tartására, illetve ktatói szakmai tapasztalatra vnatkzó követelmények frmájában. E törvényi keretek között a részletszabálykat az intézmények fglalkztatási követelményrendszerei adják. Mivel a digitális felsőktatás az ktatási-tanulási flyamatk és az alkalmaztt módszertank gyökeres átalakítását jelenti, ezért ennek bekövetkezéséhez előfeltétel az, hgy a felsőktatás az 93

94 ktatók munkájában a tudmánys eredményesség mellett az ktatási tevékenység minőségét is fntsnak tartsa. Az ktatók esetében az ktatási tevékenység felértékelődéséhez elengedhetetlen, hgy az ktatói életpálya srán az egyes munkakörökben történő fglalkztatás szabályai közé az ktatás minőségével kapcslats elvárás-rendszer nagybb hangsúllyal kerüljön. Természetesen az ktatás minősége alatt a 21. századnak megfelelő, tanulás-rientált és intenzív, digitális technlógiát a mindennapkban használó ktatásmódszertant értünk, így tehát fnts, hgy az ktatók intézményi értékelési és minőségbiztsítási rendszere kitérjen az ktatásban használt tanulás intenzív, digitális módszertank használatára is. Jelenleg az Nftv a szabályzza azt is, hgy mekkra az úgynevezett tanításra frdíttt idő, azaz az előadásk, szemináriumk, gyakrlat vagy knzultáció minimális ideje ktatói munkakörben. Ez a szabályzás jelenleg e frmájában a kntaktórás, hallgatóval való fizikai találkzásn alapuló frmákat rögzít. Emiatt javasljuk a szabályzásban az ktató és a hallgató közötti flyamats virtuális kapcslattartás elvárását, melyben a hallgatói munka önállósága nagybb, az ktatói munka java nem a hallgató számára való frntális ktatásból, hanem az önálló, illetve csprts hallgatói munka felügyeletéből és támgatásából áll. Mindennek következményeként a nemzeti felsőktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Krm. rendelet (tvábbiakban: Vhr.) által meghatárztt kreditrendszer szabályainak felülvizsgálata is célszerű. A kredit fgalma alapvetően a hallgatói munkamennyiségen alapul, aznban a jelenlegi szabályzás rögzíti az egyes munkarendekben a tanórák számának arányát, ezzel ellehetetleníti akár a nappali, akár a többi képzési frmában a digitálisan támgattt egyéni és csprts, együttműködésen alapuló tanulásmódszertan terjedését. Emiatt javasljuk a munkarendekben a fizikai jelenlétet feltételező tanórák arányának rugalmassá tételét, hiszen a tanulás eredményessége és az ktatás hatéknysága nem a tanórai jelenléten múlik. Nem javasljuk aznban a teljes idős, illetve a részidős munkarendek megszüntetését, mert a felsőktatásba belépők számára e két munkarendi frma jól elkülöníthetővé teszi azt, hgy a képzés srán a munkaidő alatt ktatási-tanulási flyamat zajlik-e. Nyilván teljes idős munkarendben a digitális felsőktatásban is elvárás az egyes prjektekben, tevékenységekben való részvétel, míg a részidős képzés srán egyértelmű, hgy aki e munkarendben jelentkezik képzésre, az ezen időszakban dlgzik és kifejezetten ezen időszakkn kívül végez tanulmányaival kapcslats tevékenységet. A felsőktatási képzési flyamat paradigmaváltása nem igényel különösebb szabályzási feladatt a nem frmális, infrmális tanulással szerzett tudás elismerése kapcsán. E területen a szabályzás gyakrlatilag megtörtént (lásd Nftv. 49. (6) bekezdés), a felsőktatásnak jelenleg is van lehetősége a frmális képzésben vagy azn kívül elsajátíttt tudás alapján, a kreditek elismerésére. Hgy mindez a valóságban nem történik meg, az az elismerés iránti mtiváció hiányával magyarázható. Annak érdekében, hgy ezt a lehetőséget az intézmények a hallgatók számának növelésére alkalmas valódi lehetőségnek tekintsék, különböző tájékztató, érzékenyítő események megtartása szükséges. 94

95 A közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény felsőktatásban való végrehajtásáról és a felsőktatási intézményben való fglalkztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Krm. rendelet (tvábbiakban Kjt. Vhr.) rögzíti a felsőktatási ktatók és tanárk minősítésének szempntjait. Az ktatás minőségével kapcslats jelenlegi szempntk a következők: Az ktatási, kutatási tevékenység ellátása. Az ktatáshz kapcslódó egyéb tevékenység (különösen szakdlgzati témavezetés, tudmánys diákköri tevékenység, nemzetközi mbilitási prgramkban való részvétel és ktatás). Az ktatói munka hallgatók általi véleményezése az ktatási tevékenység színvnalának általáns megítélése kapcsán. Az ktatói munka hallgatók általi véleményezése a hallgatók szakmai előmenetelét támgató tanári attitűd kapcsán. Az ktatók minősítésének szempntrendszerét javasljuk kiegészíteni a tanulás intenzív, digitális ktatási módszertank használatával kapcslats aspektuskkal A képzési tartalmak szabályzása Kulcskérdés a felsőktatási képzési tartalmak mibenléte, illetve azk szabályzás keretében való közelítési módja. A hagymánys, frntális ktatásalapú felsőktatásban a képzési tartalmakat lyan ismeretek fémjelzik, amelyeket egy meghatárztt képzési útn kell elsajátítani. Ezt a felsőktatás számára a jelenleg épp felülvizsgálat és megújítás alatt álló 15/2006. OM-rendelet szabályzza. E rendeletben rögzített képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák az adtt képzéseken elsajátítandó ismereteket és készségeket, a hangsúlyt aznban az ismeretre teszik. A készülő új rendelet az ismeretek helyett a képzés srán elsajátítandó kmpetenciákra fókuszál, ezzel a képzés tartalmát nem bemenet (milyen tartalmú kurzuskn kell végigmenni), hanem kimenet (a képzés eredményeként elsajátítandó ismeretek, készségek és attitűdök) rientálttá tették a szabályzás szintjén. A születő szabályzás implementációjáhz aznban intézményi szabályzás és jól irányíttt váltzásmenedzsment flyamatk is szükségesek. Az ktattt ismeretekről a hallgató által elsajátíttt ismeretekre, készségekre és attitűdre áthelyeződő hangsúly azért fnts, mert szabályzási ldalról támgatja a túlnymóan frntális típusú ktatás módszertani kultúrájának megújulását, átalakítását, rugalmas frmában történő, egyéni és csprtmunkán, prjekteken alapuló hallgatói tanulás támgatási módszertani kultúrává. Az irány tehát jó, de a szabályzás váltztatása, megújítása önmagában mint azt láthattuk az infrmális, nn-frmális tudás validációja esetében nem feltétlen eredményezi az intézményi gyakrlat átalakulását, így az implementáció srán várhatóan tvábbi ösztönzőkre és kötelező erejű szabálykra van szükség. Az egyik ilyen, a felsőktatásban váltzást előidézni képes tényező: az akkreditáció. A Vhr. szabályzása szerint (18. [6. a] bek.) a szakk és szakképzettséget eredményező szakirányk 95

96 nyilvántartásba vétele srán az Oktatási Hivatal a Magyar Akkreditációs Bizttságt felkéri szakértői véleménye megalktására. A MAB szakértői véleményének tartalmaznia kell egyrészt, hgy az intézmény által benyújttt tanterv összhangban van-e a képzési és kimeneti követelményekkel, másrészt azt is, hgyan segíti elő a felsőktatási intézmény által kidlgztt tanterv a kimeneti kmpetenciák hallgató általi elsajátítását, hgy milyen a tanulástámgatás intézményi eszközrendszere és módszertana, valamint, hgy megvan-e a képzés intézményi indításának személyi és tárgyi feltételrendszere. A fenti szabályzás alapján az akkreditációs vizsgálat alkalmas lehet a digitális tanulás-támgatási felsőktatási kultúra előmzdítására, aznban a fenti évi szabályzás alapján a MAB új szemléletű vizsgálati szempntrendszere és prtkllja még nem ismert. Tehát jelenleg még nem világs, hgy milyen mértékben váltja majd be a MAB a digitális felsőktatási stratégia elvárásait. A felsőktatási tartalmak tvábbi fnts és releváns vnatkzása a flyamatsan frissülő, naprakész tartalm, melyet egy digitálisan élő és működő felsőktatás magában fglal. E flyamats megújítás jelenleg kevéssé valósul meg, aminek több ka is van. Az egyik a tartalm alakítása srán az új szakban és szakiránykban való gndlkdás, melyet aznban a krmányrendeleti szintű szakstruktúra-rögzítés (139/2015. (VI. 9.) Krm. rendelet), illetve a miniszteri engedélyezés krlátz. A gazdaság és a technlógia gyrs váltzásai miatt a szakstruktúra rugalmassá tételére lesz szükség annak érdekében, hgy az intézményi tantervek, tantárgyi prgramk a digitális képzési tartalmi elemekkel történő megfelelő kiegészítése megtörténjen, és flyamats legyen. Ehhez gndskdni kell a rendszeres felülvizsgálatt támgató intézményi kapacitásk és munkaerőpiaci együttműködések kialakításáról. Olyan specifikus területeken, mint például a pedagógusképzés, külön ki kell térni a digitális módszertank mély megismertetésére mind a képzési és kimeneti követelmény, mind a tanterv, illetve a tananyagtartalm szintjén. Ettől függetlenül alapvető prblémát jelent, hgy a felsőktatás szervezeti hagymányaiban nincs a szakknak, képzéseknek gazdája, ezért valójában a tartalmak flyamats naprakészen tartásának nincs felelőse. A képzések indításakr szükséges az úgynevezett szakfelelős megnevezése, aznban a képzés tvábbi működtetése srán, valamint az ktatói munka krdinálásában a szakfelelősnek sem jgköre, sem felelőssége nincs. Fnts lenne a prbléma rvslására egy termékmenedzser típusú szakfelelős jgi kereteinek megteremtése. A felsőktatási tartalmak és a képzések gndzásának tvábbi gátja, hgy a jelenlegi finanszírzási rendszer a felsőktatási intézményeket arra ösztönzi, hgy a hallgatókat az adtt képzésen skáig bent tartsák, nem pedig arra, hgy eljuttassák őket a munkaerőpiac számára értelmezhető és haszns képzéseket elvégezve az klevélig, ezért a prbléma megldásáhz javasljuk a bemenet helyett egy kimenetérzékeny finanszírzási knstrukció bevezetését. 96

97 4.4.2 Elektrnikus tanulási tér kialakítása A felsőktatási stratégia szerint a hallgatói jgvisznnyal rendelkező tanuló jgsult az elektrnikus tanulási tér használatára. A felsőktatási felvételi eljárást alkalmassá kell tehát tenni arra, hgy a célkban megfgalmaztt széles körnek tudja biztsítani rugalmas frmában a naprakész tartalmakat. Amennyiben a felvételi eljárás srán az idősebbek és a karriert váltók számára kmplikált feltételek, akadálypálya a felsőktatásba való bejutás, akkr a felnőttképzés, valamint a glbális világ pen university típusú intézményei elviszik a hazai felsőktatás elől a tanulni szándékzókat. E szempntrendszer miatt érdemes mérlegelni a Fkzatváltás a felsőktatásban című stratégia azn célkitűzését, hgy 2020-tól csak emelt szintű érettségivel és középfkú nyelvvizsgával lehessen a felsőktatásba belépni. A 2017-től bevezetésre kerülő, felsőktatási intézmény által bnylíttt szakmai vizsga, mely a 2005 előtt érettségizettek számára lehetőséget biztsít majd arra, hgy az emelt szintű érettségi követelményt kiváltsák, csak azn esetekben nyújt megldást, ahl a jelentkező az adtt érettségi tárgyból középszintű érettségit tett annak idején. Tehát amennyiben valaki a középisklás tanulmányai végén tett érettségi tárgytól teljesen eltérő területen kíván tvábbtanulni később, akkr egyetlen útja jelen szabályzás szerint az érettségi vizsgára, 2020-tól az emelt szintű érettségi vizsgára való jelentkezés. Mindezt azért érdemes szabályzási ldalról újra végiggndlni, mert az általáns emelt szintű követelmény a felsőktatás exkluzív jellegét erősíti, miközben az európai elvárásk, illetve a 21. századi munkaerőpiaci és technlógiai flyamatk az egyre szélesebb körű bejutás irányába, tehát az inklúzió irányába mutatnak. A már képzésre bejuttt hallgatók számára nyújtandó elektrnikus tanulási tér véleményünk szerint nem igényel szabályzást, mert az egy működő kmplex szlgáltatás. E mellett, szabályzást igénylő vnatkzás lehet az elektrnikus ügyintézés lehetősége. Jelenleg a magyar állami ösztöndíjknstrukció kapcsán az Nftv. szabályzása alapján a hallgatókkal kötelező az elektrnikus kapcslattartás, illetve a felvételi eljárás srán a jelentkezők többsége a hitelesítés srán az ügyfélkapus, elektrnikus hitelesítést választja. A kötelező szabályzás, illetve a felvételiben történő szcializáció együtt felveti annak a lehetőségét, hgy a felsőktatási hallgatók vnatkzásában generálisan kötelezővé váljn az intézményekkel, illetve az államigazgatással az elektrnikus kapcslattartás. Mindez lehetővé tenné, hgy a tanulmányk ideje alatt a tanulási flyamatt támgató elektrnikus tanulási tér egyben az egyetemi lét ügyintézési tere is legyen. Mindehhez aznban a szabályzásn kívül a felsőktatási intézmények belső adminisztratív flyamatainak összességét elektrnizálni lenne szükséges. Az elektrnikus felsőktatási tanulási tér kapcsán a képzést lezáró diplmamunka az, ami szabályzási szempntból figyelmet érdemel. A diplmamunkákat kötelező nline publikálni. Ez a kötelezettség a csalás, a plágium csökkenését, illetve a diplmamunkák minőségének emelkedését 97

98 vnhatja maga után, ezért ezt a dktri disszertációk publikálásáhz hasnlóan javasljuk bevezetni. A bevezetés előtt szükséges megvizsgálni ennek személyiségi jgi és adatkezelési jgi szempntjait Intézményi szintű szabályzási javaslatk Intézményi szinten is fnts áttekinteni azkat a gócpntkat, melyek szabályzatban rögzítése támgathatja a stratégia céljainak megvalósítását. A fenti ágazati szabályzási iránykhz kapcslódóan a következő javaslatk fgalmazhatók meg intézményi szinten. Az ktatói követelményrendszer a felsőktatási intézmény SZMSZ-ének részeként részletes szabálykat és eljárásrendeket tartalmaz az ktatói munkakörök betöltésének feltételrendszerére. Ilyen például a habilitációs vagy a kinevezési szabályzat. E szabályzatk keretében fnts, hgy a fent említetteknek megfelelően az ktatás-módszertani innvativitás, eszközgazdagság, a digitális eszközrendszer használata az ktatói követelményrendszerben, illetve az ktatói munka értékelésében erőteljes szerephez jussn. A felsőktatási intézmény ktatásszervezésével kapcslats belső szabályzás átdlgzására, a rugalmas hallgatói tanulási frmákra és ennek ktatói támgatására csak a fent leírt irányban megvalósuló ágazati szabályzást követően kerülhet sr. A hallgatók számára megfgalmaztt diplmamunkával kapcslats frmai követelményrendszerben aznban javasljuk a kifejezetten írtt dkumentum jellegű, karakter- és ldalszámhz kötött belső szabályzás felülvizsgálatát, és innvatív digitális technlógiával, a média egyre bővülő eszköztárának felhasználásával készülő, nline tartalmakat is bevnó szakdlgzati keretek kialakítását Fejlesztési eszközök Ahgy a fentiekben az átfgó, szabályzási jellegű beavatkzáskat srltuk fel, alább a prjektjellegű, fejlesztési tevékenységeket fgalmazzuk meg. Több esetben vannak lyan fejlesztési javaslatk, amelyek mind szabályzási, mind prjekt-jellegű beavatkzást igényelnek Tanulásintenzív felsőktatás kialakítása A felsőktatási digitális stratégia egyik legfntsabb célja a glbális digitális világ által kikényszerített ktatási-tanulási kultúraváltásra vnatkzik, amit a digitális eszközök ktatásban való felhasználása támgat. Ez a cél szrs összefüggést mutat a stratégia másdik céljával, amely a digitális felsőktatási tér kialakítására vnatkzik a kettő egymás nélkül elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan. A tanulásintenzív felsőktatásra vnatkzó cél főként az ktatói-hallgatói viszny mikéntjére, illetve az ktatási módszertankra, az ktatási eredményességet szlgáló felsőktatás kialakítására vnatkzik. A javaslt beavatkzásk mindkét cél elérését támgatják. 98

99 A felsőktatás módszertanáról főként nemzetközi tapasztalatk állnak rendelkezésre, a hazai ktatói réteg felkészültségével kapcslatban kevés bemeneti adat állt elő. Ezért fnts lyan kutatásk kivitelezése, amelyek ezt a területet vizsgálják, fejlesztik. A kiemelt kutatás-fejlesztési prjekt a digitális tanulás tudmányterületeihez kapcslódó dktri isklákat működtető felsőktatási intézmények, kutatóhelyek és vállalatk összefgásával, hálózatsdásával és nemzetköziesítésével valósulhat meg leghatéknyabban ktatási innvációk, módszertani kutatásk, a nemzetközi nline ktatási-kutatási térbe való kilépés támgatása. E kutatásk kitérhetnek a nemzetközileg már működő multinacinális cégek képzési gyakrlatainak adaptációjára, nagy vlumenű nline képzésmenedzsment rendszerek megismerésére és megismertetésére. A kutatásk eredményeként kialakítható a digitális tanulás K+F+I adatbázisa, amelyen keresztül a jó gyakrlatk közzététele is flyhat. Emellett szükséges a digitális tanulással kapcslatba hzható tudmányterületek összekapcslása, a meglévő ilyen tematikájú felsőktatási kutatóközpnti tudás erősítésével, új, releváns tapasztalattal rendelkező intézmények, szervezeti egységek bevnásával ennek a flyamatban be kell tagzódnia a kialakítandó digitális módszertani közpntba. A fent javaslt kutatásk felhalmzzák azt a tudást, amely az ktatók módszertani kultúrájának fejlesztését támgató tvábbképzések, felkészítések megalapításáhz szükségesek. Az ktatói kar krfája nem ptimális, az idősebb generációk pedig teljesen más ktatás-technlógiai környezetben szcializálódtak, mint a jelenlegi hallgatók. Ezért az ktatói kar tvábbképzésének két fő területe az ktatás-módszertan (ktatás-technlógia), illetve az általáns digitális kmpetenciák fejlesztése kell, hgy legyen. A tanulásintenzív megközelítés támgatja az egész életen át tartó tanulást is, mivel az így szervezett felsőktatásban a hallgatók eleve lyan önálló tanulási, kperációs kmpetenciákat szereznek, amelyek könnyebbé és hatéknyabbá teszik a tanulást későbbi életszakaszukban is. Amellett, hgy a hallgatók számára a felsőktatási intézmények átadják az ehhez szükséges kmpetenciákat, fnts kialakítani lyan képzési kínálatt, illetve lyan módn strukturált képzéseket is, amelyek megfelelőek a felnőtt laksság munkavégzés melletti tanulási igényeiknek kielégítésére. Ezekben természetesen nagy szerepet játszik a digitális technikák felhasználása, beépítése a képzésbe. Ehhez szrsan kapcslódóan szükség van a felsőktatási intézmények felnőttképzési szervezeteinek vállalkzási szemléletű fejlesztésére, képzési kínálatuk rendszerezésére, működésük egységesítésére és digitalizálására (nline felnőttképzési hálózat létrehzása felsőktatási intézmények vezetésével). A képzési kínálat, illetve a szakk tartalmának, módszertanának fejlesztésében jelentős adatszlgáltató lehet a hallgatói visszajelző-rendszerek által létrehztt adatbázis ez az ktatók módszertani fejlesztéséhez is megfelelő bemeneti infrmációt szlgáltathat. Az ilyen elektrnikus visszajelző-rendszerek használatba vétele jelentős minőségbiztsítási ptenciállal bír a felsőktatásban. 99

100 Elektrnikusan támgattt felsőktatási tér kialakítása Az elektrnikusan támgattt felsőktatási tér és tartalmak kialakításáhz már a középisklás réteg megszólítására is szükség van, lyan kmplex pályarientáció, szlgáltatási, felkészítési tevékenység végezhető az intézmények, illetve a felsőktatási ágazat részéről, amelynek tartalmi összetevői az alábbiak lehetnek: Országsan szervezett nline felvételi-érettségi. A felvi.hu dúsítása: az intézmények saját anyagaival Miért érdemes minket választand? ; a keresőrendszer ptimalizálása és nemzetköziesítése; a felvi.hu infrmációs szlgáltatásainak kibővítése és összekapcslása más nline ügyfélszlgálati platfrmkkal, például lakhatási, utazási, diákhitel stb. támgatásra vnatkzó infrmációs rendszerekkel, egyablaks", ügyfélközpntú nline felvételiinfrmációs rendszer kialakítása. Online pályarientációs hnlap fejlesztése nline tesztek, aznnali kiértékeléssel (pntszámk), szakjavaslatkkal, képzési és karrierútra vnatkzó javaslatkkal; a középisklásk által kitöltött tesztek kmly, nemzetközi kutatásk alapját képezhetik. Online közpnti ldal a ptenciális külföldi hallgatók számára szükséges infrmációk terjesztésére studyinhungary.cm mintájára létrehzandó weblap; A felsőktatási digitális tér alapja a megfelelő nline, illetve digitális tartalmak kritikus tömegének megjelenése a hallgatók és ktatók körében. Ezért a jelenleg is működő tankönyvtár fejlesztése, valamint a digitális tananyagkra vnatkzó frmai követelmények meghatárzása szükséges. Szükség van lyan fejlesztési prgram kidlgzására, mely flyamats frrást biztsít a digitális tananyagk és taneszközök fejlesztésére (akár nyittt ktatási tartalmak keretében), valamint rszágs elérésű közzétételére. Biztsítani kell, hgy az aznsíttt hiányterületekre vnatkzóan felsőktatási intézmények, kiadók vagy ezek knzrciumai minősített tananyagk és taneszközök kidlgzására jussanak frráshz. A tartalmfejlesztés flyamatsságát pályázati rendszer kidlgzása ösztönözné, amely egyéves cikluskban biztsítana frrást az új tartalmak fejlesztésére és a már meglévők adaptálására a duplikációk elkerülésével kapcslats elvárást szem előtt tartva. Rendezni szükséges e mellett az Elektrnikus Infrmációszlgáltatás Nemzeti Prgram helyzetét mind a jgszabályi előírásk, mind a finanszírzás szempntjából a lebnylítóhz telepítve az előfizetési kereteket a jelenlegi többcsatrnás finanszírzási mdellt kiváltva. Az egyetemi tbrzás feltétele, a tvábbtanulók számának demgráfiai kkra is visszavezethető csökkenése miatt, az egyetemi hnlapk kétnyelvűsítése és akadálymentesítése a fgyatékssággal élők számára. Mind a külföldi ptenciális hallgatók, mind a hazai hátránys helyzetű csprtk 100

101 felsőktatásba vnása enyhítheti a demgráfiai hullámvölgy negatív hatásait, valamint lyan társadalmi mbilitási lehetőséget teremt, amely nemzetközi szinten is egyedülálló lehet. Az ilyen típusú fejlesztések kapcslódjanak össze a vizuális kmmunikáció fejlesztésével (egyetemek külső kmmunikációja, például hnlapk, tananyagk, tipgráfia, ábrák, infrmáció struktúra, interface design). Az ehhez szükséges feltételek megteremtése kiemelt prjekt által képzelhető el leghatéknyabban. Az nline tananyagk fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvű kurzusk fejlesztésére is, amelyek egyaránt felhívhatják a ptenciális külföldi piack figyelmét a magyar felsőktatásra, támgatják a magyar hallgatói nyelvi kmpetenciáinak fejlesztését egyaránt. Az nline kurzusknak meg kell jelenniük a nagy nemzetközi nline tanulási tér fnts színtereit jelentő MOOC-platfrmkn is. A nemzetközi figyelem felkeltésére alkalmas nline kurzusk létrehzásáhz a hazai intézmények hálózatsdása, partnersége szükséges. A nemzetközi partnerségek erősítése jóval hatéknyabban megldható a digitális eszközök és digitális módszertank felhasználásával, így ez tvábbi erősítésre szrul. Az intézményeknek saját erőből szükséges lyan pilt-prjekteket véghezvinni, amelyek egy-egy tanulócsprtt érintve, külföldi partneregyetemekkel megvalósítandó tanulási prjekteket célznak. Ehhez gyakrlatilag minden adtt jelenleg is a hazai intézmények körében, így ennek ösztönzése intézményi/ágazati döntés kérdése. A digitális felsőktatás terjesztésének jó és hatékny eszköze a jó gyakrlatkat összegyűjtő prtál kialakítása, amely összefglalja a nemzetközi, illetve a hazai jó gyakrlatkat is, legyenek azk akár intézményi, akár ágazati szintűek. E prtáln hallgatói, ktatói, tanszéki, kari, intézményi szinten bárki találhat lyan ötleteket, amelyek segíthetnek a digitális átállás hatéknyabbá, könnyebbé tételében. A felsőktatási tér fnts részét képezik a tanuláshz közvetlenül és közvetetten kapcslódó lyan hallgatói szlgáltatásk, amik részben digitális platfrmkn keresztül is működtethetők. A hallgatói szlgáltatásk digitalizálása az egyetemi hivatali, működtetési flyamatk átalakításával, digitalizációjával együtt történhet meg, melynek jgi kereteit ki kell alakítani Digitális eszközök megfelelő szintű és fenntartható használata A megfelelő szintű infrastruktúra kialakításáhz, illetve fenntartásáhz a legfntsabb beavatkzás a felsőktatásban a beszerzési stp felldása. A gyrsan avuló infrmatikai technlógiák beszerzésére flyamatsan szükség van, így a beszerzések lehetővé tételén túl állandó infrmatikai célú frrást kell biztsítani az intézményi költségvetésekben. Az infrmatikai infrastruktúrával kapcslatban az alábbi javaslatk fgalmazhatók meg: Az EISZ finanszírzásának növelése, a többcsatrnás közpnti támgatásk helyett az előfizetési kereteknek a lebnylítóhz telepítése, az intézmények számára szükséges flyóiratkkal való bővítése. 101

102 A VIP technlógia terjesztése az intézmények körében a telefóniával kapcslats költségek csökkentése érdekében. Szélessávú internet szórására is alkalmas WiFi-ruterek beszerzése az intézményeknél. Rugalmasan alakítható tanulási (kllabrációs) terek kialakítása az intézményekben, könnyen mzgatható bútrzat beszerzése, kis csprtszbák kialakítása. A Tisztaszftver Prgram kiterjesztése és megújítása, lyan ágazati szftverek bevnásával, amelyeknek a hallgatói verzióit a releváns szak hallgatói használhatják (így például építészmérnök hallgatók esetében tervező szftverek, szcilógus hallgatók esetében adatbázis-kezelő szftverek stb.). Digitális taneszköz, eszköz és tananyag fejlesztésére felhasználható frrásgeneráló, frrásallkációs rendszer kidlgzása. 4.5 Cél-eszköz mátrix Az alábbi cél-eszköz mátrix segítségével a célkhz rendelten bemutatjuk azkat az eszközöket, amelyek támgatják a felsőktatás digitális átalakítását. 4. táblázat Felsőktatási cél-eszköz mátrix Fejlesztési cél Oktatástanulás megújítás a Specifikus cél Az ktatók digitális és módszertani felkészültségén ek javítása Az ktatói követelményren dszer támgatja a nem frntális, fizikai jelenlétet követelő ktatási módszerek elterjesztését ESZKÖZCSOPORT Oktatási flyamat k szabályz ása Oktatási tartalmak szabályz ása Elektrnik usan támgatt t felsőktatá s szabályzá sa Intézmén yek szabályz ása Oktatási flyama tk fejleszté se Elektrnik usan támgatt t felsőktatá s és tartalmak fejlesztése Digitális infrastruk túra fejlesztés e x x x x x x x 102

103 Digitálisan támgatt t felsőktat ási tér kialakítása A nem frmális tanulásból származó kreditek elismerése és beszámítása elterjed A gyrsan digitalizálódó szakmák támgatására új tartalmakkal reagál a felsőktatás A felhalmztt tudás és tapasztalat a digitális felsőktatás kapcsán A digitális visszajelzések flyamatsan beépülnek a tartalmak és módszerek tvábbfejlesztés ébe, illetve a hallgatói felkészülésbe A hallgatói és ktatói munka egy része nline közösségekbe szerveződve flyik A szakk KKK-i és tartalmai megújulnak és telítődnek új típusú munkafrmákka l Magas minőségű digitális tananyagk és taneszközök hzzáférhetősé x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 103

104 Infrastruk túra gének biztsítása Egységes, jól kmmunikált egyetemkép, illetve az életpálya tervezéséhez szükséges infrmációk a középisklásk és felnőttek számára is Online szlgáltatásk fejlesztése, a tanulástámgat ás elektrnikus frmáinak fejlesztése A végzettek nyilvántartása, megkeresése, mbilizálása nline rendszerben flyik A WiFilefedettség fejlődik, lehetővé válik ezen keresztül a széles sáv kihasználása Infrmatikai fejlesztések finanszírzásán ak biztsítása A fizikai környezet rugalmasan alakítható, az új tanulási, együttműködési frmák hatéknyságát támgatja x x x x x x x x x x x x x x 104

105 Szlgáltatóközp nti és felhasználói intézmények szétválasztása megtörténik x x 4.6 Finanszírzás A stratégia, illetve az abban javaslt eszközök pénzügyi feltételeinek részletes megtervezése a stratégia implementációjának részeként valósul meg, melyre a stratégia Krmány általi elfgadását követően kerül sr. A pénzügyi tervezés srán elsőként meg kell vizsgálni, hgy az egyes fejlesztési célk teljesüléséhez milyen uniós prgramk járulhatnak hzzá. Az implementáció srán a releváns fejlesztési prgramk beaznsítását követően annak elemzése szükséges, hgy az egyes prgramk milyen mértékben szlgálják a DOS által kijelölt fejlesztési célk megvalósulását. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez egyrészt a már futó prgramk részelemeinek (kitűzött célk, eszközök, tevékenységek, indikátrk) részletes vizsgálatára van szükség. Másrészt az előkészület alatt álló prgramk tervezési flyamatában aznsítani, lehetőség szerint alakítani szükséges a DOS szempntjából leginkább releváns prgramelemeket. Ezt követően, a knkrét akciók kidlgzása srán, megalapztt becslést kell adni arra vnatkzólag, hgy a DOS céljainak teljes körű megvalósítása milyen mértékű és ütemezésű pótlólags frrásigényt jelent. A frrásigény megtervezésének egyaránt ki kell majd terjednie az akció megtervezéséhez, előkészítéséhez, megvalósításáhz, valamint eredményeinek és hatásának fenntartásáhz kapcslódó szükségletekre. 105

106 5 FELNŐTTKORI TANULÁS 5.1 Helyzetelemzés A felnőttkri tanulás értelmezése Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiája a felnőttkri tanulás értelmezéséhez a 2011-ben az Európai Tanács által kiadtt, a felnőttkri tanulásra vnatkzó megújíttt európai cselekvési prgram meghatárzását 48 vette alapul. Eszerint a felnőttkri tanulás, az egész életen át tartó tanulás részeként, kiterjed minden lyan frmális, infrmális és nem frmális akár általáns, akár szakmai jellegű tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából. Ebben a megközelítésben a DOS felnőttkri tanulás pillérének fókusza túlnyúlik a felnőttképzési törvény hatálya alá tartzó tevékenységeken, ugyanakkr a felsőktatási törvény hatálya alá tartzó képzésekre természetszerűen nem terjed ki. A felnőttkri tanulás értelmezésének e széles spektruma magában fglalja mind a felnőttképző szervezet által tervszerűen alakíttt (például képzési prgram és tananyag alapján), frmálisan strukturált tanulási tevékenységet, amely akár államilag elismert képesítéssel fejeződhet be, mind az infrmálisan strukturált, közvetlenül valamilyen célnak megfelelően ad hc módn alakíttt infrmális tanulást, amely például szabadn elérhető digitális tartalmakra épülően akár önállóan irányíttt tanulásként valósul meg. A felnőttkri tanulás történhet fizikai jelenléttel hagymánys felnőttktatás, illetve képzés keretében, és lehet IKT-ra épülő, kizárólag digitális csatrnákn keresztül vagy vegyes (blended) frmában megvalósuló digitális tanulás. A digitális eszközök, alkalmazásk, hálózatk magabizts használatának képessége létszükségletté vált az infrmációkhz való hzzáférés, kmmunikáció és prblémamegldás szempntjából, és a magas szintű IKT-kmpetenciák elengedhetetlenek a munkaerőpiac váltzó igényeinek kielégítéséhez, az újnnan létrejövő munkahelyek betöltéséhez. 49 A digitális kmpetencia mint kulcskmpetencia mindennapi használata a társadalmi kirekesztődés, illetve befgadás meghatárzó tényezőjévé vált, ezért mind európai, mind hazai szinten széleskörű összefgásra van szükség ahhz, hgy minden államplgár a digitális közösség aktív tagjává váljn. 50 Az infrmatikai szakmai kmpetenciák és képesítések iránti kereslet gyrsuló ütemben növekszik a vállalkzásk körében, az ezek megszerzéséhez hzzájáruló szakmai képzések közvetlenül járulnak hzzá a gazdasági növekedéshez. A felnőtt krú laksság digitális kmpetenciáinak fejlesztése 48 A Tanács állásfglalása a felnőttkri tanulásra vnatkzó megújíttt európai cselekvési prgramról /C 372/01. ( 49 Az EU Bizttság felnőttkri tanulással fglalkzó legutóbbi jelentése Imprving Plicy and Prvisin fr Adult Learning in Eurpe, (p. 27) 50 Az Európai Bizttság június 10-én hzta nyilvánsságra közleményét az Új Európai Készségfejlesztési Prgram cselekvési priritásairól, melyben nemzeti digitális-készség kalíciók létrehzását indítványzza minden érdekelt fél bevnásával. 106

107 nemcsak a digitális megsztttság csökkentése, a versenyképesség és a fglalkztathatóság javítása, valamint az államplgári aktív szerepvállalás elősegítése szempntjából fnts, hanem a Digitális Jólét Prgramban tervezett befektetések és infrastrukturális fejlesztések minél teljesebb társadalmi hasznsulásáhz, a digitális jólét elősegítéséhez. A stratégia krszaks küldetése, hgy biztsítsa a digitális kmpetenciák hatékny elsajátításának és fejlesztésének lehetőségét a magyar államplgárk milliós tömegei számára, akiknek jelentős része még egy lyan krban fejezte be tanulmányait, amikr még az infrmatika ktatás nem képezte a tananyag részét. Az utóbbi évek erőteljes nemzetközi fejlődési tendenciái és szakplitikai törekvései arra mutatnak rá, hgy az IKT-ban rejlő lehetőségek céltudats kiaknázása száms módn segítheti a felnőttkri tanulásban való részvétel növelését, és új perspektívákat nyit meg a felnőttkri tanulás eredményességének javításáhz: Mtivál a tanulásra: érdekesebbé, élményszerűbbé, így sk felnőtt számára vnzóbbá teszi a tanulást. Az IKT támgatja a mtiváció és érdeklődés fennmaradását azzal is, hgy lehetővé teszi, hgy a tanulás az egyén számára testre szabttan, a legmegfelelőbb ütemben és releváns tartalmmal valósuljn meg. Kiszélesíti a hzzáférést a tanuláshz: a szélessávú internet és a mbil technlógiák mindenki számára elérhetővé válásával az IKT elősegíti, hgy bárki, bármikr és bárhl azt tanulhassn, amire éppen szüksége van. Ez például a kistelepüléseken élők, munkahelyen munkavégzés közben tanulók vagy a mzgásképességük krlátai miatt eddig a képzésekhez hzzáférni nem tudók számára is új lehetőséget teremt a tanulásba való bekapcslódásra. Az IKT-val való tanulás hatéknyan fejleszti a digitális kmpetenciákat és egyúttal más alapkészségeket. Különösen a hátránys helyzetű felnőttek esetében fnts, hgy miközben fejlődik a digitális írástudásuk, kmmunikációs és a szciális készségeik, bővülnek a személyes kapcslataik, és mindezek hathatósan támgatják felzárkózásukat és társadalmimunkaerőpiaci integrációjukat. A nyittt (szabadn hzzáférhető) és más digitális ktatási segédanyagk 51 lehetővé teszik a színvnalas és rendszeresen aktualizált tartalmakhz való széleskörű, sk esetben ingyenes hzzáférést és újrahasznsítást, valamint az önálló tanulást. Az IKT-ra támaszkdó felnőttkri tanulás és felnőttképzés jelentős mértékben képes hzzájárulni a közvetlen és a járuléks költségek csökkentéséhez és a felnőttképzés költséghatéknyságának javításáhz. Világszerte egy új digitális megsztttság (digital divide) tapasztalható azk között, akik hzzáférnek és akik nem tudnak élni az innvatív, IKT-ra épülő digitális tanulás és a kapcslódó nline szlgáltatásk lehetőségével A nyittt ktatási segédanyagk lyan ktatási, tanulási tartalmak, melyek szabadn felhasználhatóak, adaptálhatóak specifikus tanulási igényekhez és megszthatóak. 107

108 Ezért a stratégia feladata, hgy meghatárzza azkat a fejlesztési iránykat és kialakítsa azkat a rendszerfeltételeket, amelyek biztsítják, hgy a hazai felnőttkri tanulás az elkövetkező években rendszerűen fejlődjön, lépést tartsn az európai és világtendenciákkal, és képes legyen flyamatsan követni az egyre gyrsuló technlógiai váltzáskat, integrálni az innvációs eredményeket, valamint új tanulási technlógiákat és széleskörű hzzáférést biztsítsn a krszerű és hatékny tanulási lehetőségekhez A helyzetértékelés fő megállapításai A helyzetértékelés fő megállapításai a stratégia két kiemelt fókuszterületére vnatkzóan születtek meg: a felnőttek digitális kmpetenciái és azk fejlesztésének lehetőségei; az IKT és a digitális tanulás lehetőségeinek kihasználása a felnőttkri tanulásban. Több millió hnfitársunk nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges digitális kulcskmpetenciákkal. A éves aktív krú felnőttek 60%-a, vagyis 3,4 millió munkavállaló krú felnőtt államplgár digitális kmpetenciái legfeljebb alapszintűek vagy teljesen hiányznak. 53 Az Európai Bizttság előrejelzése szerint a közeljövőben a munkahelyek 90%-áhz szükséges valamilyen szintű digitális kmpetencia, ezért a 3,4 millió magyar államplgár egy jelentős részének tanulnia kell ahhz, hgy meg tudja tartani munkahelyét vagy új állásban tudjn elhelyezkedni. Ugyanakkr az eszközökhöz és az internetszlgáltatáshz való hzzáférés egyre kevésbé akadály, 2015-ben a hazai háztartásk 76%- ában vlt internetkapcslat, aznban sajns épp a digitális kmpetenciákkal nem rendelkezők körében hiányzik ez a feltétel leginkább. A digitális kulcskmpetenciák fejlesztésére irányuló képzési prgramk száma és elérhetősége nagyn krlátztt, területileg egyenetlen, hiányznak a hátránys helyzetűek bevnására alkalmas nn-frmális és infrmális tanulási lehetőségek. A kmpetenciák önértékelését, illetve a képzések besrlását lehetővé tévő referenciakeret hiányában nehéz eligazdni a képzési kínálatban. Relatíve kevesen jutnak el a digitális írástudás magasabb szintjeire. Alacsny az érdeklődés a digitális kmpetenciafejlesztő tanflyamk iránt: 2015-ben a felnőttképzési tanflyamkra beiratkzó felnőttek alig 5%-a (mintegy 36 ezer fő) választtt ilyen típusú képzést. Mivel az emberek többsége nem jut el számára megfelelő, színvnalas IKT-tanflyamra és jellemzően önállóan vagy infrmális kapcslatain keresztül fejleszti digitális írástudását, európai 52 Az Európai Bizttság felnőttkri tanulással fglalkzó, 2015 decemberében kiadtt jelentésének megállapítása Imprving Plicy and Prvisin fr Adult Learning in Eurpe, (p. 27) grsk5zx6i84&p_p_lifecycle=0&p_p_state=nrmal&p_p_mde=view&p_p_cl_id=clumn-2&p_p_cl_cunt=1 108

109 összehasnlításban az EU-átlagnál kevesebben jutnak el a digitális kulcskmpetenciák magasabb szintjére. Kevesen jelentkeznek és fejezik be sikeresen az IKT szakmai képzéseket. Az IKT szakmai képzésekre való jelentkezéseket krlátzza, hgy kevesen jutnak el a digitális kulcskmpetenciák magasabb szintjére, amely előfeltétele a szakmai tanflyamkra történő belépésnek. Tvábbi akadályt jelent, hgy nem eléggé ismertek az IKT-szakmák nyújttta karrierlehetőségek, valamint kevés a krszerű ismeretekkel és a munkaadók számára releváns kmpetenciákkal felruházó képzési prgram. Az IKT és a digitális tanulás ptenciáljának kihasználása a felnőttkri tanulás területén igen alacsny. Az IKT-ra épülő felnőttkri tanulás helyzetképét bemutató, az Európai Bizttság számára 2015-ben készült jelentés 54 szerint Magyarrszág a vizsgált 16 rszág utlsó, tradicinális csprtjába tartzik, ahl az IKT és a digitális tanulás perspektívája nem épült be a stratégiákba, jellemző az érdekeltek közötti krdináció hiánya, és jelentős akadályai vannak a digitális tanulás kibntakzásának és az új tanulási technlógiák térnyerésének. A szabályzási krlátk mellett hiányzik az ösztönző, támgató környezet, az új tanulási technlógiák és fejlődési tendenciák átfgó ismerete és az IKT-ptenciálk felismerése. Nem születtek még meg az adekvát fgalmi keretek és finanszírzási frmák sem. Tvábbi akadályzó tényező, hgy a képző szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átállásra, nem ismeretesek az új technlógiákra épülő üzleti mdellek, hiányznak a szükséges szervezeti kmpetenciák, fejlesztési frrásk. A felnőttképzésben szerepet vállaló ktatók és tanárk nincsenek tisztában az IKT nyújttta ptenciálkkal, hiánysak a digitális kmpetenciáik. Kevesen vesznek részt általában a felnőttkri tanulásban. Magyarrszágn a felnőttek életen át tartó tanulásban való részvétele rendkívül alacsny (7%), és elmarad az Európa 2020 Stratégiában megfgalmaztt célktól (15%). Ennek egyik fő ka a tanulás fntsságáról és szükségességéről kialakult közvélekedés. Sem a felnőttek nem tartják hasznsnak, sem a kis- és középvállalkzásk jelentős hányada nem látja szükségesnek, hgy az alkalmazttai tanuljanak. A stratégia sikerességének egyik legnagybb kihívása ennek a közfelfgásnak és gndlkdásmódnak a megváltztatása. 54 Adult Learners in Digital Learning Envirnments, Az Európai Bizttság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága megbízásából készítette Ecrys és Bertelsman Stiftung 2015-ben. 109

110 5.1.3 SWOT-elemzés 5. táblázat Digitális kmpetenciafejlesztés SWOT-elemzés 110

111 6. táblázat IKT kihasználása a hazai felnőttkri tanulás gyakrlatában 111

112 5.2 Jövőkép 5.3 Stratégiai célk Az átfgó célt két fejlesztési területre (digitális kmpetenciafejlesztés, illetve az IKT és a digitális tanulás ptenciáljának kiaknázása) értelmezett fejlesztési célkra bntttuk le az alábbiak szerint: Átfgó cél A munkaerő versenyképessége, az államplgárk aktív társadalmi részvétele és a társadalmi befgadás erősítése a társadalm digitális írástudás szintjének növelése és a felnőttkri digitális tanulásban való részvétel fkzása által. Fejlesztési célk és indikátrk 112

113 Legyen minden magyar államplgár a digitális közösség tagja! A digitális megsztttság csökkentése, a digitális kmpetenciákkal nem rendelkezők, illetve az azkat nem vagy alig használók számának csökkentése (digitális inklúzió). Indikátrk: Létrejön a digitális alapkmpetenciák és a digitális tanulás fejlesztésének rszágs lefedettségű alap infrastruktúrája, mely népszerűsítő feladatai mellett elérhetővé teszi a bekapcslódáshz szükséges eszközöket, kis óraszámú alapkmpetencia fejlesztő képzéseket (akár kevert frmában) és tanácsadási szlgáltatáskat ig a éves, digitális kmpetenciákkal nem, vagy csak alacsny szinten rendelkező aktív krú felnőttek aránya 60%-ról (3,4 millió munkavállaló krú felnőtt államplgár) 30%-ra csökken. Legyen biztsíttt a teljes felnőtt életút srán a digitális kmpetenciák szükség szerinti fejlesztése (tvábblépés)! Indikátrk: 2020-ra 36 ezer főről 100 ezer főre nő azknak a száma, akik évente részt vesznek digitális kulcskmpetencia-fejlesztő képzésekben, melyek eredményeképp nő a digitális kulcskmpetenciájuk szintje. Az Infkmmunikációs Egységes Referenciakeret (IKER), illetve az ennek alapján létrehztt referenciakeretek, keretrendszerek rögzítésre kerülnek a jgszabályi környezetben, illetve stratégiákban. Az IKER minden szintjéhez és minden részterületéhez kapcslódik lyan képzés, melyet a digitális kmpetenciafejlesztéssel fglalkzó módszertani és kmpetenciaközpnt besrlt. A digitális írástudás területén a magyar felnőttek az EU-átlag szintjét elérik a magasabb szintű tevékenységek esetében (például matematikai alapképletek alkalmazása Excel-állmányban, prezentációkészítő szftverrel történő elektrnikus prezentáció készítése, új perációs rendszer telepítése, szftveralkalmazás knfigurációs jellemzőinek módsítása, számítógépes prgram írása speciális prgramnyelven). A digitális kmpetenciafejlesztéssel kapcslats tanulási tanácsadó hálózat elérhető minden államplgár számára a lakóhelyén, vagy ahhz közel. 113

114 Növekedjen a sikeres részvétel az infrmatikai szakmai képzéseken (IKT szakma)! Indikátrk: A Felnőttképzési törvény hatálya alá tartzó, az infrmatikai szakmacsprt képzéseire beiratkzók száma 2020-ra 30%-kal nő. A munkáltatók által belső képzés keretében szervezett infrmatikai szakmai képzések résztvevőinek száma 2020-ra 30%-kal nő. A B képzési körben nyilvántartásba vett infrmatikai célú képzési prgramkövetelmények száma eléri a 100-at. A közpnti nline tanulási prtáln elérhető legalább négy lyan krszerű infrmatikai szabadn hzzáférhető ktatási segédanyag, melyet idegen nyelvről frdítttak. A felnőttkri digitális tanulás támgató környezetének megteremtése és a digitális átalakulás krdinációjának biztsítása (támgató környezet és krdináció). Indikátrk: 2020-ra a jgszabályi környezet rugalmassá válik az új technlógiák és tanulási módszerek alkalmazása és a fejlődés követése szempntjából. Kialakulnak a digitális tanulás egységes fgalmi rendszerére épülő támgatási frmák. Színvnalas digitális tartalmak és nyittt ktatási segédanyagk flyamats és a szükségleteknek megfelelő bővülésének, frissítésének és könnyű elérhetőségének biztsítása (tartalmfejlesztés és megsztás). Indikátrk: Létrejön egy közpnti nyittt tanulási prtál, mely támgatja a digitális tanulás iránt érdeklődő államplgárkat, a képzőket, illetve az ktatókat, tananyagfejlesztőket. Összegyűjtésre és publikálásra kerülnek egy közpnti nyittt tanulási prtáln a krábban Európai Uniós társfinanszírzás vagy hazai frrás terhére kidlgztt digitális ktatási tananyagk. Flyamatsan bővül a hzzáférhető nyittt ktatási segédanyagk köre egy közpnti nyittt tanulási prtáln, melyen megjelenik minden, az Európai Uniós társfinanszírzás vagy hazai frrás terhére kidlgztt vagy idegen nyelvről lefrdíttt nyittt digitális ktatási tananyag. A digitális tanulás és IKT használat gyakrlati alkalmazásának és széleskörű elterjesztésének elősegítése a felnőttkri tanulásban (digitális tanulás és IKT használat). Indikátrk: 2020-ig az nline kurzusn részt vevő éves felnőtt krú laksság aránya 3%-ról 6%-ra nő. 114

115 2020-ig 7%-ról jelentősen emelkedik azknak az OKJ-s képzéseknek az aránya, amelyek digitális vagy blended frmában is megszervezhetőek a kívánats bővülés pnts mértékének meghatárzását az MKIK bevnásával kell elvégezni. Az nline vagy kevert képzési frmában szlgáltató képzők száma meghármszrzódik között. A szakplitikai döntések megalapzására alkalmas, szisztematikusan felépített, hatéknyan működő mérés-értékelési és jelentési rendszer kialakítása (mérés-értékelési és jelentési rendszer). Indikátrk: Teljes körűvé és kizárólagssá válik a képzési rendszer digitális adminisztrációja. A döntéshzatal megalapzására bevezetésre kerülnek tanulásanalitikai eszközök. Alkalmazásra kerülnek azk a hrdzhatósági szabványk, melyekkel a különböző krmányzati- és háttérintézményeknél, valamint a kamaráknál működő infrmatikai rendszerek széttagltsága minimálisra csökken. A stratégia mnitring feladatait (a DOS célrendszerének megvalósulását, illetve a helyzetértékelés flyamats frissítését) az intézményrendszer keretei között létrehzni javaslt Digitális Módszertani Közpnt (DMK) alakítaná ki és végezné el. 5.4 Eszközrendszer A stratégia eszközei a fejlesztési célkhz rendelve kerülnek bemutatásra A digitális megsztttság csökkentése A digitális kulcskmpetenciák nélkülözhetetlenségének tudatsítása összetett szemléletfrmáló tevékenység. Az érintett felnőtt krú laksság széles körének megszólításáhz egyszerre van szükség az rszágs hatókörű (digitális) tanulásra buzdító kampánykra, prmóciókra és az ezeket kiegészítő helyi közösségi mzgósító kampánykra, önkéntes tevékenységekre. Különösen a nehezen elérhető csprtk bevnásában töltenek be fnts szerepet azk a helyben vagy legfeljebb 30 kilméteres távlságban elérhető, az emagyarrszág Pntk kibővítésével és kapacitásfejlesztésével létrejövő digitális tanulási műhelyek, amelyek a digitális tanulás népszerűsítése mellett a digitális kmpetenciafejlesztéshez térítésmentes tanácsadást és tanulási támgatást nyújtanak. A szlgáltatásk kialakítása srán céltudatsan figyelnek az alacsny isklázttságú és gyenge alapkészségekkel rendelkezők, a fgyatékssággal élők, az idősek, valamint a szciális és családi körülményeik miatt hátránys helyzetűek speciális tanulási igényeire, és a bevnásukat akadályzó tényezők lebntására. 115

116 A 2012/2015. (XII.29.) Krm. határzat 7. pntja eredményeként bővülő és felhasználóbarát frmában elérhető elektrnikus közszlgáltatásk minél szélesebb körben történő bevezetése és előnyben részesítése különböző eszközökkel, ösztönzőleg hat a digitális kmpetenciák használatára, illetve elősegíti a kmpetenciahiányk felismerését és az azk fejlesztésére való hajlandóságt. Ezek a lépések egyúttal hzzájárulnak az elektrnikus (köz)szlgáltatásk körének megalapztt kiterjesztéséhez, rszágs lefedettségű eléréséhez, bevezetésük hatékny támgatásáhz; hiszen használatuk elsajátításáhz az államplgárk egyidejűleg célztt segítséget kaphatnak. A felnőttkri tanulásban ptenciálisan részt vevő, különösen a hátránys helyzetű csprtk helyzetét beflyáslni képes, illetve velük kapcslatba kerülő szereplők (például munkaügyi közpntk, családsegítő közpntk, civil szervezetek szakemberei, munkaadók és képzők stb.) rendszeres tájékztatása, céliránys érzékenyítése és tudatsítása hzzájárul a digitális kmpetenciafejlesztés lehetőségeinek széles körű megismertetéséhez, a célcsprtk bevnásának sikerességéhez Digitális kmpetenciák fejlesztése A digitális kulcskmpetenciák egységes, szintek szerinti értelmezését az infkmmunikációs egységes referenciakeret (IKER) biztsítja, mely: Támgatja a digitális kulcskmpetenciák szintjével szemben támaszttt társadalmi és munkáltatói elvárásk egyértelmű meghatárzását. Alapjául szlgál azknak a DOS implementációja srán kidlgzandó mérőeszközöknek, melyek lehetővé teszik azt, hgy minden felnőtt fel tudja mérni digitális kulcskmpetenciáinak szintjét, aznsítani tudja a fejlesztendő területeket, ki tudja alakítani egyéni fejlődésének perspektíváját, knkrét tanulási céljait és lépéseit. Hzzájárul a digitális kmpetenciafejlesztés nemzeti szintű krdinációjának hatéknyságáhz. Ösztönzi a digitális kulcskmpetenciák fejlesztésére irányuló képzési prgramk célztt kidlgzását. A digitális gazdaság, illetve a digitális ipar fejlesztését szlgáló krmányzati prgramk (Ipar 4.0, Irinyi Terv, Magyarrszág Digitális Exprtfejlesztési Stratégiája) munkaerőigényének biztsítása érdekében a hagymánys képzési frmákn túlmutató prgramkat kell indítani, amelyek már rövidtávn is csökkentik az infrmatikai vállalkzásk és a digitális gazdaság fejlődését veszélyeztető munkaerőhiányt. Az egyes képzések IKER-szintekre történő besrlását, az IKER-hez kapcslódó referenciakeretek és keretrendszerek fejlesztését, ezek rendszeres felülvizsgálatának feladatait a felnőttkri digitális kmpetenciafejlesztéssel fglalkzó módszertani és kmpetenciaközpntnak szükséges elvégeznie. 116

117 A digitális tanuláshz szükséges kmpetenciák elsajátítása minden felnőtt számára kiemelkedő jelentőségű, ezért szükséges ezeknek a kmpetenciáknak az átadásáról gndskdni nline, a digitális tanulás elsajátítását eredményező tanulási prgram kifejlesztésével, szabadn felhasználható, nyittt hzzáférésű tananyagk segítségével. Kiemelkedő fntsságú, hgy a digitális kmpetenciák fejlesztése úgy valósuljn meg, hgy igazdjn a fglalkztatásban lévők munkaköréhez kapcslódó kihíváskhz (például a képzési tartalmak kntextualizálásával, a képzéseknek a munkahelyi környezetben történő megszervezésével, az ilyen irányú képzések célztt támgatásával). A nn frmális és infrmális útn megszerzett kmpetenciák elismerését támgató hazai rendszer kialakítása hzzásegíti a felnőtteket a megfelelő képzésekbe való rugalmas belépés biztsításáhz az előzetesen megszerzett tudás felmérésével és beszámításával. A megszerzett kmpetenciákat hiteles digitális igazlásk tanúsítják, illetve mutatják be. A felnőtt krú laksság, különösen a kis- és középvállalkzásk munkavállalóinak digitális kmpetenciafejlesztésben való részvételét, tvábblépését a tudatsítás és érzékenyítés mellett jól ösztönözhetnék különféle pénzügyi eszközök (például adójellegű ösztönzők, cafeteria, ellátáshz való hzzáférés), melyek körének meghatárzása a stratégia megvalósításának egyik lépése. A különféle ágazati stratégiák, intézkedések és szabályzásk összehanglása szükséges ahhz, hgy átfgó ösztönző rendszer alakuljn ki és váljn fenntarthatóan működőképessé. Ennek krdinációját az Európai Bizttság ajánlására felállíttt Digital Preservatin Calitin működése teszi majd lehetővé Infrmatikai szakmai képzések bővítése Az rszágs hatókörű kampányk, prmóciók, illetve a helyi közösségi mzgósító kampányk tvábbi célja, hgy tudatsítsa az infrmatikai szakemberek iránti munkaerőpiaci igényeket és elhelyezkedési lehetőségeket. Az Európai Bizttság kezdeményezésére létrejövő digitális készségekkel és munkahelyekkel fglalkzó nemzeti kalíció munkája hzzájárul az infrmatikai szakma népszerűsítését célzó kezdeményezések értékeléséhez és a képzési kínálat hiátusainak aznsításáhz. Itt fnts szerepe van azknak a szervezeteknek, amelyek képesek a piaci szereplők, munkaadók és a képző szervezetek közötti együttműködés facilitálására. A digitális kmpetenciák fejlesztéséhez skszr nem csak az egyéneknek, de munkavállalóik képzéséhez a piaci szereplőknek is segítségre van szükségük. Az infrmatikai szakmai kmpetenciák szempntjából az Európai e-kmpetencia Keret (e-cf) nyújt támpntkat a vállalkzásk számára a munkavállalóiknak legmegfelelőbb képzések kiválasztásában. 117

118 Ahhz, hgy a képzési kínálat bővüljön, az újnnan kifejlesztésre kerülő képzések releváns tartalmakkal és krszerű megközelítésekkel készüljenek el, szükséges: A vállalkzási igények felmérését követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara releváns társadalmi szervezetek bevnásával a piac igényekhez illeszkedő, a jelenlegi kínálatt kiegészítő prgramkövetelményeket kidlgzni. A technlógiai fejlődésre és a munkaerőpiaci szereplők váltzó igényeire gyrsan reagáló kis óraszámú szakmai tvábbképzéseket támgatni és azk gyrs nyilvántartásba vételi flyamatát biztsítani. Azknak a célcsprtknak és tartalmi területeknek a meghatárzása, amelyek esetében az állami szerepvállalás indklt. Ezek kiegészítésére szükséges felkutatni és flyamatsan nymn követni azkat a krszerű, hiánypótló idegen nyelvű digitális tananyagkat, melyek lefrdítása/adaptálása költséghatéknyabb, mint az új tartalmak kifejlesztése. A digitális ktatási segédanyagkat és tanulási lehetőségeket megjelenítő közpnti prtáln elhelyezett nyittt ktatási segédanyagk felhasználása, tvábbá az e-cf és az IKER fejlesztő eszköz részletesen kidlgztt tanulási eredményei hzzájárulnak a munkaerőpiac szempntjából releváns IKT szakmai képzések fejlesztéséhez. A szakmai képzésekbe bekapcslódó, csak alkalmszerűen alkalmaztt ktatók andragógiai kmpetenciáinak fejlesztését a prtáln elhelyezett nline elérhető képzések támgatják. Az isklarendszerű szakképzésben (felnőttktatás) és az isklarendszeren kívüli szakképzésben ktató infrmatikatanárk szakmai megújító képzései mellett az lyan kezdeményezések támgatása indklt, amely különösen a dinamikusan fejlődő területeken kapcslatt teremt a képzés világa és a munkaerőpiaci, fejlesztő, szlgáltató szervezetek között Digitális tanulást támgató környezet és krdináció A DOS felnőttkri tanulás pillérének végrehajtása srán flyamats krdinációra van szükség az ágazati stratégiák és az európai uniós fejlesztési frrásk felhasználására irányuló stratégiák összhangjának megteremtése érdekében. Ennek ellátását egy lyan, a digitális tanulásért és tartalmfejlesztésért felelős szakértői testület tudja elvégezni, mely megteremti a fejlesztések, és a szabályzás egységes fgalmi hátterét, tvábbá a tanulási/képzési prgramk és tartalmak fejlesztésével, terjesztésével kapcslats döntés-előkészítő tevékenységeket lát el. A digitális tanulásért és tartalmfejlesztésért felelős szakértő testület állandó tagjai: a felnőttkri digitális tanulás célrendszerének megvalósításáért felelős ágazati, szakterületi, krmányzati szervezetek delegáltjai és az IKT képzési célú alkalmazásában érintett érdekképviseletek, szakmai szervezetek meghívtt képviselői. 118

119 A szakértői testület működéséhez szükséges szervezési hátteret, a DOS keretében meghatárztt, az elfgadtt peratív célkra épülő tevékenységek megvalósításával kapcslats prgramzási, krdinációs és nymn követési tevékenységeket a DJP titkársági feladatkat ellátó szervezeti egység végezheti. A stratégia sikerre vitelének egyik előfeltétele, hgy a területet irányító szakplitikusk és döntéshzók, közigazgatásban dlgzó szakemberek, valamint a felnőttképzés rendszeréhez kapcslódó intézmények vezetői és munkatársai tájékzódási lehetőséget és felkészítést kapjanak, hgy teljes mértékben követni tudják a tanulási technlógiák egyre gyrsuló fejlődésével és térnyerésével végbemenő váltzáskat és azk hatásait, valamint, hgy felismerjék az azk által megnyíló új ptenciálkat. Annak érdekében, hgy a szabályzási környezet a maga eszközeivel elősegítse a digitális tanulás térnyerését, szükséges megvizsgálni, hgy milyen a digitális tanulás terjedését beflyásló krlátk vannak jelen a szabályzási és ellenőrzési rendszerben, illetve ezek milyen intézkedésekkel, milyen időtartamban bnthatóak le. Ezek fnts elemei közé tartzik az új, innvatív digitális tanulási frmák kidlgzásának támgatása és elterjedésének lehetővé tétele, a digitális tanulás sajátsságainak megfelelő támgatási frmák kidlgzása, a kreatív közjavak alkalmazásának bevezetése a szabad felhasználású digitális ktatási anyagk körére. Annak érdekében, hgy az új digitális tanulási frmák szerint szervezett képzések megfelelő minőségben valósuljanak meg, szükséges felülvizsgálni és a digitális tanulás sajátsságaira adaptálni a minőségbiztsításra és ellenőrzésekre vnatkzó elváráskat, megvizsgálni a flyamatk szabályzásáról a tanulási eredményekre épülő szabályzásra való áttérés lehetőségét, valamint az ellenőrzésben és minőségbiztsításban közreműködő szakembereket felkészíteni, hgy munkájukkal elő tudják segíteni a digitális tanulás színvnalas megvalósulását és elterjesztését. A technlógiai és módszertani váltzáskat követő, fejlesztési eredményeken alapuló, az elváráskat egyértelműsítő követelményrendszer és az ezen alapuló értékelési szempntrendszer kialakítása megteremti azkat az egységes szabványkat, melyek mentén az egyes fejlesztések keretében létrehztt segédanyagk ténylegesen nyitttakká, újra felhasználhatóakká válhatnak. A digitális tanulás srán megszerzett kmpetenciák validálását és elismerését, a frmális felnőttktatás és a nem frmális képzések közötti átjárást több eszköz együttesen támgatja: A képző szervezetek számára digitális képzési környezet egységes szabványainak kialakítása. Az elektrnikus aznsítás és egyéni tanulói nyilvántartás rendszerszerű integrálására a felnőttkri tanuláshz kapcslódóan. A digitális tanulás srán megszerzett tanulási eredmények mérésén alapuló ellenőrzésiértékelési rendszer kialakítása szakmai, módszertani megalapzása. 119

120 A képzés, tanulás (beleértve a nn frmális képzés, infrmális tanulás) eredményeinek a hagymánys vizsgáztatási flyamatk kiterjesztésével, kiegészítésével történő tanulási flyamatba épített mérése. A tanulási eredményeket hitelesen biznyító e-prtflió megközelítés rszágs bevezetése, amely biztsítja a megszerzett képesítések adataihz történő elektrnikus hzzáférést, és bevezeti a nem frmális és infrmális útn szerzett kmpetenciákat igazló hitelesített digitális kitűzőket. A digitális tanulás nyittt közpnti prtálján megjelennek az IKT-használat és a digitális tanulás felnőtt krú tanulásban való alkalmazásával kapcslats hírek, infrmációk, szakmai közlemények Tartalmfejlesztés és megsztás A krábbi években részben európai uniós társfinanszírzással megvalósíttt prjektekben száms digitális tananyag készült el. Ezek összegyűjtése, majd a közpnti nyittt tanulási prtáln nyittt ktatási segédanyagként történő elhelyezése szükséges azk tvábbi felhasználásának, tvábbfejlesztésének elősegítéséhez. Ahhz, hgy ez hatéknyan történhessen meg, a tananyagk elérhetőségét és felhasználhatóságának (technikai és szerzői jgi) aznsítását, egységes szempntrendszer szerinti besrlását, minőségének értékelését, kereshetőségét a felületen biztsítani szükséges. A jgszabályi környezet, a felmerülő szerzői jgi kérdések vizsgálata, az esetleges váltztatásk, pntsításk lehetővé teszik a kidlgztt tartalmak tvábbi jgszerű és hatékny felhasználását, a tvábbi fejlesztések hatéknyságának növelését. A stratégia végrehajtásának első lépéseként kidlgzásra kerülnek felnőttképzési törvénnyel összehangltan az elektrnikus képzési tartalmakkal szembeni minőségi és technikai elvárásk, amelyek nemzetközi tartalmleíró szabványkra épülnek a széleskörű interperabilitás és nyittt felhasználás támgatására. A közpnti nyittt tanulási prtál egy lyan prtál lehet, mely egyszerre támgatja többek között a képzési kínálat megjelenítésével, nyittt ktatási segédanyagkkal, útmutatókkal és szempntrendszerekkel a digitális tanulás iránt érdeklődő felnőtteket, a felnőttképzőket, a tananyagfejlesztőket és az ktatókat. Szintén fnts kmmunikációs feladat a prtál céljának, a felhasználás szabályainak közvetítése. A nyittt ktatási segédanyagk ktatói előállítását és megsztását is támgatja a prtál, elsősrban azzal, hgy a szakmai tudással rendelkező, a szakanyagk fejlesztésében kulcsszerepet játszó, de a digitális tartalmfejlesztésben járatlan ktatók számára biztsít könnyen használható eszközöket és támgató környezetet (például módszertani anyagk, útmutatók, sablnk stb.). 120

121 Ahhz, hgy azn célcsprtknak és tartalmi területeknek a meghatárzása megtörténjen, amelyek esetében az állami támgatással megvalósuló tartalmfejlesztés indklt (például alapkészségek és a digitális tanuláshz szükséges készségek fejlesztése; hiányszakmákhz kapcslódóan fejlesztett digitális tartalmak, tananyagk, a munkaerőpiacn felmerülő, előre nem láttt kmpetenciafejlesztési igények gyrs kielégítése stb.), a digitális tanulásért és tartalmfejlesztésért felelős szakértői testület szerepvállalása keretében szükséges széles körű egyeztetések lebnylítása és a preferenciák megvitatása. A mindennapi életben való bldguláshz, a tanuláshz és a fglalkztathatósághz szükséges alapkészségek (írás, értő lvasás, számlás, digitális írástudás, tanulási készségek stb.) fejlesztéséhez szükséges digitális tartalmak, applikációk nyittt ktatási tartalm frmájában közpntilag kerülnek kidlgzásra és szabadn felhasználhatóvá válnak Digitális tanulás és IKT-használat A technlógiai fejlődés flyamatsan új ptenciálkat teremt a felnőttkri tanulás számára. Ezért fnts, hgy a fenti célcsprtk kmpetenciafejlesztését célzó támgatási prgramk lehetőségeket nyújtsanak az innvatív megldásk feltárására és alkalmazására. A képző szervezetek digitális átállását és szlgáltatásnyújtását elsősrban az alkalmazható üzleti mdellek összegyűjtése, adaptálása ösztönözheti. Ahhz, hgy a támgattt felnőttképzési prgramk az új lehetőségek kiaknázásával, de az elvárt minőségben valósuljanak meg, szükséges: Megvizsgálni és kiküszöbölni azkat az akadályzó tényezőket, melyek hátráltatják a digitális tanulás elterjedését a felnőttképzésben. Kidlgzni egy, a digitális képzési, ktatási tevékenységet flytató szervezetek jellemző kulcsflyamataira, tevékenységeire épülő kritériumrendszert a digitális ktatási szervezetek nemzetközi kritériumrendszerének (DigCmpOrg) figyelembevételével. Kialakítani erre épülően a képző szervezetek önértékelésén alapuló értékelést. Támgatni kell tvábbá az átálláshz szükséges technikai feltételek megteremtését. A felnőttkri tanulásban közreműködő ktatók, tanárk digitális kmpetenciáinak fejlesztését támgatják a kidlgzandó költséghatéknyan és egyszerűen igénybe vehető (eszközökhöz, technlógiákhz, képzési célcsprtkhz, és meghatárztt képzési területekhez, rendszerekhez illeszkedő) képzési prgramk, önálló tanulásra alkalmas tananyagk, tanulási útmutatók, nline elérhető képzések. A képzési prgramk kidlgzását segítően, az ktatói digitális kmpetenciák értelmezését, értékelését és rendszerbe fglalását támgató, az IKT-ismeretek mellett, a felnőttkri tanulás sajátsságait, a résztvevő-közpntúság elvét szem előtt tartó, az IKER szintjeit és szintleíró 121

122 jellemzőit figyelembe vevő referencia keretet szükséges kidlgzni, alkalmazni és érvényességét rendszeres felülvizsgálattal biztsítani. A digitális tanulás és digitális kmpetenciafejlesztések hatékny támgatásáhz nélkülözhetetlen új ktatói szerepek és innvatív módszerek elsajátításáhz képzési prgramk kidlgzásának támgatása szükséges. Önkéntességen alapuló, az ktatókat személyesen megszólító hatékny mtivációs eszközként működtethetőek többek között minisztériumk, minisztériumi háttérintézmények, kamarák, iparági szereplőket összefgó szervezetek által gndztt minőségi díjak. Ezekkel az IKT alkalmazásában, IKTeszközökkel történő tartalmfejlesztésben kiemelkedő eredményeket elérő és az eredményeiket megsztó ktatók munkája ismerhető el Mérés-értékelési és jelentési rendszer Integrált mérés-értékelési és adminisztratív rendszer a meglévő adatgyűjtési gyakrlat és infrmációs rendszer tvábbfejlesztésével kerül kialakításra, és a következő funkcióknak kell eleget tennie: A döntés-előkészítés megalapzása adatk és mérési eredmények gyűjtésével, elemzésével, a felhasználói igények flyamats nymn követésével. A munkaerőpiaci relevancia visszajelzése az egyes képzések vnatkzásában, amely infrmáció visszacsatrnázható a szakmaszerkezet kialakításába és a képzésirányításba. A hatékny adatszlgáltatás és a releváns, naprakész adatkhz való könnyű hzzáférés biztsítása. A különböző krmányzati- és háttérintézményeknél, valamint a kamaráknál működő infrmatikai rendszerek széttagltsága hrdzhatósági szabványk meghatárzásával csökkenthető, ezek kidlgzását a szereplők bevnásával szükséges megvalósítani, az egyes intézmények kapcslódó fejlesztési flyamatait támgatni. A szabványk alkalmazásának egyik elvárt eredménye a különböző rendszerekből kinyerhető, a tanulási életúttal összefüggő, strukturált adatk rendelkezésre állása, mely támgathatja a tényalapú döntéshzatalt. A technlógiai fejlődés, illetve a digitális tanulás fgalmi rendszerének ezzel párhuzamsan zajló nemzetközi és hazai megújulása kikényszeríti a (flyamat)szabályzás, adatgyűjtési és mnitring rendszer(ek) felülvizsgálatát. A felülvizsgálat biztsítja a tervezéshez, végrehajtáshz, értékeléshez és visszacsatláshz kapcslódó elvárásknak való megfelelést, szem előtt tartva az érintettek adminisztrációs terhei csökkentését, az adatszlgáltatás hatéknyságának növelését új megldásk és tanulásanalitikai eszközök alkalmazásával. Teljes körűvé és kizárólagssá, egyúttal ésszerűbbé válik a képzési rendszer elektrnikus adminisztrációja és az adatszlgáltatás, amelyet erre közpnti elvárásk és szabványk alapján fejlesztett elektrnikus alkalmazásk támgatnak. 122

123 Az elektrnikus aznsítás felnőtt tanuláshz kapcslódó lehetőségeinek és az egyéni tanulói aznsító rendszerszerű integrálásának vizsgálata meghatárzza azkat a lehetőségeket, melyekkel csökkenthetők mind a jelentkezők, mind a képzésszervezők személyes adatk bekéréséből, kezeléséből és felhasználásából fakadó adminisztrációs terhei különös tekintettel a képzésekre való jelentkezésre, illetve a felnőttképzési szerződések megkötésére, tvábbá aznsítja azkat az új elektrnikus szlgáltatáskat, melyekkel az elektrnikus aznsítás lehetőségei kiterjeszthetőek. A létrejövő digitális ökszisztéma támgatja a tanulási eredmények közvetítésére alkalmas igazlásk (például tanúsítványk, hitelesített digitális kitűző) hitelesítését, tárlását és a tanulási életút nymn követését. A digitális tanulásért és tartalmfejlesztésért felelős szakértő testület elősegíti a fejlesztési cél megvalósulását a mérés-értékelési és jelentési rendszerrel kapcslats elvárásk szempntjainak megfgalmazásával, a rendszer alkalmazhatóságával kapcslats visszajelzésekkel, a kinyert adatk értékelésével és megvitatásával, fejlesztésre vnatkzó javaslatk megfgalmazásával. 5.5 Cél-eszköz mátrix Fejlesztési területek és célk Eszközcsprtk 1. Tudatsítás, elérés, tájékztatás 2. Digitális kmpetenciafejlesztés és használat ösztönzése 3. A tanulási lehetőségekhez, képzésekhez való hzzáférés javítása 4. Hzzáférés biztsítása minőségi digitális ktatási tartalmakhz 5. Innváció és tudásbázis építés 6. Oktatók, fejlesztők és más szakemberek, önkéntesek támgatása és mtiválása Digitális kmpetenciafejlesztés Digitális inklúzió Tvábblépés IKTszakma Az IKT és a digitális tanulás ptenciáljának kiaknázása Támgató Digitális Mérés, környezet Tartalmfejlesztés tanulás értékelés, és és megsztás és IKThasználat jelentés krdináció X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 7. Képző szervezetek X X X 123

124 kapacitásfejlesztése és átállása digitális ktatásra 8. Rendszerfejlesztés (rendszerszerű működést fejlesztő eszközök) 9. Ágazat- és szektrközi kmmunikáció és krdináció 10. Jgi- és szabályzási eszközök vizsgálata 11. Adatgyűjtés és adatk kiértékelése X X X X X X X X X X X X X 5.6 Finanszírzás A stratégia, illetve az abban javaslt eszközök pénzügyi feltételeinek részletes megtervezése a stratégia implementációjának részeként valósul meg, melyre a stratégia Krmány általi elfgadását követően kerül sr. A pénzügyi tervezés srán elsőként meg kell vizsgálni, hgy az egyes fejlesztési célk teljesüléséhez milyen uniós prgramk járulhatnak hzzá. Az alábbiakban szereplő táblázat összefglalja azkat a fejlesztési prgramkat, melyek a jelenleg elérhető infrmációk alapján hzzájárulhatnak a célk megvalósulásáhz. Az implementáció srán a releváns fejlesztési prgramk beaznsítását követően annak elemzése szükséges, hgy az egyes prgramk milyen mértékben szlgálják a DOS által kijelölt fejlesztési célk megvalósulását. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez egyrészt a már futó prgramk részelemeinek (kitűzött célk, eszközök, tevékenységek, indikátrk) részletes vizsgálatára van szükség. Másrészt az előkészület alatt álló prgramk tervezési flyamatában aznsítani, lehetőség szerint alakítani szükséges a DOS szempntjából leginkább releváns prgramelemeket. Fnts szempnt, hgy a szakmai tartalm (scpe) esetleges módsulása ne hátráltassa a prjekt(ek) ütemezett végrehajtását; ennek érdekében az érintett OP-k ÉFK-tervezésébe célszerű bevnni a Digitális Jólét Prgram Titkárságát, illetve a DOS szakmai teamet. Ezt követően a knkrét akciók kidlgzása keretében kell megalapztt becslést adni arra vnatkzólag, hgy a DOS céljainak teljes körű megvalósítása milyen mértékű és ütemezésű pótlólags frrásigényt jelent. A frrásigény megtervezésének egyaránt ki kell majd terjednie az akció megtervezéséhez, előkészítéséhez, megvalósításáhz, valamint eredményeinek és hatásának fenntartásáhz kapcslódó szükségletekre. 124

125 A DOS felnőttkri tanulás stratégia céljaihz hzzájáruló (vizsgálandó) fejlesztési prgramk június 30. Fejlesztési célk A cél megvalósítása szempntjából releváns (vizsgálandó) fejlesztési prgramk Digitális inklúzió Tvábblépés IKT-szakma Támgató környezet és krdináció GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP EFOP GINOP VEKOP- 15 GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP VEKOP- 16 EFOP KÖFOP VEKOP- 15 GINOP VEKOP- 15 GINOP GINOP GINOP GINOP VEKOP- 16 KÖFOP VEKOP- 15 GINOP GINOP VEKOP- 16 Közösségi internet-hzzáférési pntk fejlesztése, szlgáltatási prtfóliójuk bővítése Online krmányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szlgáltatásk terjedésének elősegítése A digitális szakadék csökkentése Munkaerő piaci kulcskmpetenciák fejlesztése Munkahelyi képzések támgatása a kis- és középvállalatk munkavállalói számára Aktívan a tudásért Oktatási intézmények és IKT vállalkzásk közötti együttműködés ösztönzése és támgatása Infkmmunikációs mtivációs, szemléletfrmáló és kmpetenciafejlesztő prgram kis- és középvállalkzásknak Alacsny és közfglalkztatttak képzése A digitális szakadék csökkentése Munkaerő piaci kulcskmpetenciák fejlesztése képzettségűek Munkahelyi képzések támgatása kis- és középvállalatk munkavállalói számára A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése Aktívan a tudásért A közszlgáltatás kmplex kmpetencia, életpálya-prgram és ktatás technlógiai fejlesztése Oktatási intézmények és IKT vállalkzásk közötti együttműködés ösztönzése és támgatása Online krmányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szlgáltatásk terjedésének elősegítése Munkaerő piaci kulcskmpetenciák fejlesztése Munkahelyi képzések támgatása kis- és középvállalatk munkavállalói számára A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése A közszlgáltatás kmplex kmpetencia, életpálya-prgram és ktatás technlógiai fejlesztése Online krmányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szlgáltatásk terjedésének elősegítése A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése 125

126 Tartalmfejlesztés és -megsztás Digitális tanulás és IKT-használat Mérés-értékelési és jelentési rendszer GINOP VEKOP- 16 GINOP VEKOP- 15 GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP GINOP VEKOP- 16 EFOP KÖFOP VEKOP- 15 EFOP június 30. A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése Oktatási intézmények és IKT vállalkzásk közötti együttműködés ösztönzése és támgatása Infkmmunikációs mtivációs, szemléletfrmáló és kmpetencia-fejlesztő prgram kis- és középvállalkzásknak Alacsny képzettségűek és közfglalkztatttak képzése A digitális szakadék csökkentése Munkaerő piaci kulcskmpetenciák fejlesztése Munkahelyi képzések támgatása kis- és középvállalatk munkavállalói számára A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése Aktívan a tudásért A közszlgáltatás kmplex kmpetencia, életpálya-prgram és ktatás technlógiai fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapzó fejlesztések 126

127 6 HORIZONTÁLIS PILLÉREK 6.1 Tanulási életút nymn követése Helyzetelemzés A versenyképes ktatás megteremtése, a krai isklaelhagyás csökkentése, a jelen stratégia pilléreiben megjelent stratégiai célk megvalósítása, valamint az Oktatás és képzés 2020 stratégiában megjelenő ktatási kötelezettségek teljesítése szempntjából egyaránt elengedhetetlen egy lyan összekapcslt adatbázis létrehzása, amely az egyes tanulók tanulmányairól, eredményeiről rendszerezett, pnts és naprakész infrmációkat tartalmaz Szakplitikai háttér Az Oktatás és képzés 2020 négy közös uniós célkitűzést határztt meg, melyeket 2020-ig kell teljesíteni az ktatási és a képzési rendszerekben jelentkező kihívásk kezelése érdekében. Meg kell valósítani az egész életen át tartó tanulást és mbilitást, ezzel egy időben javítani kell az ktatás és a képzés minőségét, valamint hatéknyságát. Elő kell mzdítani a méltánysságt, a társadalmi khéziót, illetve az ktatás és a képzés minden szintjén ösztönözni kell az innvációt és a kreativitást. A váltzásk nymn követéséhez elengedhetetlen egy összekapcslt adatbázis, amely az egyes tanulók tanulmányairól, eredményeiről rendszerezett, pnts infrmációkat tartalmaz. A Köznevelésfejlesztési stratégia 55 a magyar köznevelés egyik feladatául tűzi ki, hgy az ktatási adatk összekapcslása adatvédelmi és személyiségjgi prblémák megldásával történjen meg. A versenyképesség és a fglalkztatttság javítását célzó EU 2020 stratégia célkitűzése a krai isklaelhagyás arányának 56 csökkentése uniós átlagban 10% alá. Magyarrszág vállalása, hgy ra 10%-ra csökkenti az arányt. Az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011-ben Ajánlást 57 fgadtt el a krai isklaelhagyás csökkentését célzó szakplitikákról. Az Ajánlás felhívja a tagállamk figyelmét arra, hgy aznsítsák a végzettség nélküli isklaelhagyást előidéző társadalmi és ktatási tényezőket, flyamatsan figyeljék a leginkább veszélyeztetett célcsprtk tanulási pályáját, építsenek ki krai jelzőrendszert a végzettség nélküli isklaelhagyás megelőzése céljából, melynek bevezetését Magyarrszág vállalta a Végzettség nélküli isklaelhagyás középtávú stratégiájában Köznevelés-fejlesztési stratégia In. (Letöltés dátuma: június 15.) 56 Krai isklaelhagyók: A évesek közül azn fiatalk aránya, akik felső középfkú végzettséggel nem rendelkeznek, és az adatfelvétel idején ktatásban, képzésben nem vesznek részt (Letöltés dátuma: június 15.) 58 A végzettség nélküli isklaelhagyás elleni középtávú stratégia In: df (Letöltés dátuma: június 15.) 127

128 Az Oktatás és képzés 2020 kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges a tanulási és fglalkzási pálya tervezésének támgatása. A Végzettség nélküli isklaelhagyás elleni középtávú stratégia ennek megfelelően fgalmazza meg a pályarientációs infrmációs rendszer tvábbfejlesztésének feladatát, amely közvetlenül a krai isklaelhagyás arányának csökkentéséhez is hzzájárul Adatk, adatbázisk az ktatásban Oktatásra vnatkzó adatk, adatbázisk nyilvántartási értelemben már régóta hzzáférhetők, így a fejlett ktatási infrmatikát működtető rszágkban az infrmatika fejlődésének megfelelő fázisában áttértek a karttékrendszerről az elektrnikus adminisztrációra. Ez a jelenség, az újszerű infrmatikai megldásk adta lehetőségek, együtt jártak lyan, az ktatási rendszerekkel szemben támaszttt társadalmi-gazdasági elváráskkal intézményi és ágazati szinten egyaránt, amely teljesen új távlatkat nyittt az ktatás minőségének, eredményességének vizsgálatában. Az a tény, hgy az rszágk egyre nagybb hányadában állnak rendelkezésre a tanulók kisebb vagy nagybb csprtjára az rszágk növekvő hányadában a tanulók teljes körére vnatkzó, standardizált adatk, tulajdnképpen új fejlődési szintre emelte az ktatási rendszereket és azk vizsgálatát. Az ktatási adatk gyűjtésének főbb lehetséges funkciója, célja: Oktatási rendszer irányítása, szervezése: tanügyigazgatás, nyilvántartásk. Költségvetés tervezése. Ágazati és intézményi fejlesztés: tényalapú döntéshzatal, mnitring, stratégiai fejlesztés, vezetői infrmációs rendszerek, BSC, mutatószámk. Oktatáskutatás, elemzés. Értékelés: tanulók, tanárk, intézmények, ágazat. Nyilvánsság tájékztatása, átláthatóság. Az adattvábbítási lehetőségekkel élve létrejöttek közpnti elektrnikus nyilvántartásk, amelyekből azután statisztikai célkra használható adatbáziskat is lehetett építeni az eredeti nyilvántartási cél fenntartása mellett. Ma az Európai Unió tagállamainak körülbelül a fele ilyen nyilvántartáskból állítja elő az ktatásstatisztikai adatk jelentős részét. Az igazgatási adatk elsődleges gyűjtői maguk az intézmények és az intézményfenntartók. Az ktatásplitikai döntéseket döntően az ilyen adatk beflyáslták, és a döntések jelentős hányada az ktatási rendszereknek azn sajátsságait igyekezett beflyáslni, amelyeket ezek az adatk írtak le. Az ktatás tényleges eredményességéről, különösen rendszerszinten nem, vagy csak krlátztt mértékben álltak rendelkezésre adatk, és ha rendelkezésre álltak, ezek kevéssé beflyáslták a 59 A végzettség nélküli isklaelhagyás elleni középtávú stratégia; In: df (Letöltés dátuma: június 15.) 128

129 döntéshzatalt. E tekintetben az áttörést a tanulói teljesítmények tesztekkel történő mérésének a terjedése, az ilyen mérések kötelezővé tétele, majd a közplitikai döntéseknek ezekhez az eredményekhez történő hzzákapcslása jelentette. Ez a jelenség része vlt annak, hgy az elmúlt évtizedekben az ktatásplitikában is egyre inkább felértékelődött a tudmánysan igazlt tényekre alapztt (evidence-based) döntéshzatal, amelynek ka a kmly pénzügyi következményekkel járó, illetve az emberek skaságának életfeltételeit súlysan érintő ktatásplitikai döntések megalapzása, hatéknyabb elszámltathatósága Tanulói teljesítménymérés és nymn követés nemzetközi gyakrlatai Az Oktatás és képzés 2020 stratégiában elvárt célk nymn követésére, valamint a tényeken alapuló döntéshzatal támgatására a gyűjtött ktatási adatk összekapcslására, majd elemzésére van szükség, amely feladatkra több ktatási adminisztráció már képes. A rendszerekben rejlő lehetőségeket felismerve száms rszágban állami szervezetek, ügynökségek jöttek létre kimndttan az adminisztratív adatbázisk összegyűjtése és másdlags felhasználásának menedzselése céljából. E szempntból erős gyakrlatt és tradíciót találunk Dániában, Hllandiában, Svédrszágban vagy Finnrszágban, de az Egyesült Királyságban is kiemelt figyelemmel fglalkznak a prblémával. E flyamatt száms nemzetközi szervezet (mint az Európai Bizttság, ENSZ, OECD, Világbank) is támgatja és szrgalmazza. A tanulásról való gndlkdás középpntjában ma már egyre inkább az egyén áll. Míg krábban a tanár, illetve az intézmény vlt a középpntban, addig ma a tanulási életutak, az egyéni szükségletből fakadó különböző tanulási igények támgatása, az ahhz kapcslódó szükségletekre fejlesztett szlgáltatásk állnak Jgszabályi keret és adatvédelem Magyarrszágn A vnatkzó jgszabályk közül kiemelkedik az adatvédelemre vnatkzó hatálys jgszabály, valamint az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról szóló évi CXII. törvény (tvábbiakban Inftv.), amely hatályn kívül helyezte a krábbi adatvédelmi szabályzást, a személyes adatk védelméről és a közérdekű adatk nyilvánsságáról szóló évi LXIII. törvényt (tvábbiakban Avtv.). A törvény egyik alapvető célja az adatk kezelésére vnatkzó szabályk meghatárzása, annak érdekében, hgy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. Az ktatásban vezetett nyilvántartásk sk esetben tartalmaznak személyes adatkat a tanulókról. Az Inftv. pntsan meghatárzza, mit ért személyes adat alatt: az érintettel kapcslatba hzható adat különösen az érintett neve, aznsító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizilógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szciális aznsságára jellemző ismeret, valamint az adatból levnható, az érintettre vnatkzó következtetés személyes adatnak minősül. 129

130 Fnts hangsúlyzni, hgy a törvény minden lyan, Magyarrszág területén flytattt adatkezelésre és adatfeldlgzásra kiterjed, amely természetes személy adataira valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilváns adatra vnatkzik. Ilyen adatkezelésnek, illetve adatfeldlgzásnak minősül a tanulókkal kapcslats adatk egy rendszerbe történő összefglalása is Oktatási nyilvántartásk, adatbázisk Magyarrszágn Magyarrszágn a 2000-es években kezdődött jelentősebb infrmatikai fejlesztés az ktatásügyben. A 2000-es évek elején az isklaadminisztrációs prgramk elterjesztése is megindult, mdernizálták az intézményi alapú statisztikai adatszlgáltatást (az úgynevezett któberi statisztikát ), ami krábban egészen 2000-ig kizárólag papír alapn történt. Ez megteremtette az igényt az elektrnikus adatszlgáltatásra, létrejött a Köznevelés Infrmációs Rendszer (KIR), majd később a Felsőktatási Infrmációs Rendszer (FIR), és bevezetésre került az ktatási aznsító is, azaz egy lyan egyedi aznsító szám, amit minden gyermek mst már az óvdába lépéskr megkap, és ez az aznsító elkíséri egész tanulmányi pályafutása srán ra teljes körűvé vált az intézmények webalapú statisztikai adatszlgáltatása, és ezzel párhuzamsan elkezdődött a közpnti elektrnikus nyilvántartásk fejlesztése is biznys területeken. Az utóbbiak közé tartznak a személyi nyilvántartásk (az intézmény nyilvántartás, a tanulói és a pedagógus nyilvántartás, a középfkú beisklázást szlgáló adatbázis, az érettségi adatbázis, a felvételi infrmációs rendszer és a felsőktatási infrmációs rendszer is). Ezek a rendszerek néhány kivétellel a mai napig egymással párhuzamsan és egymásról kevéssé tudva működnek. Kivételt képez néhány lyan kezdeményezés, melynek srán több államigazgatási adatbázis adatintegrációjára került sr. Ilyen a felsőktatási infrmációs rendszer és egyes munkaügyi nyilvántartásk személyi adatkn alapuló, de annim adategyeztetése, amely több tízezer diplmás munkaerőpiaci helyzetéről adtt egzakt infrmációkat. A stratégia teljes váltzatában részletesen is bemutattt főbb adatbázisk: Köznevelési Infrmációs Rendszer (KIR); Felsőktatási Infrmációs Rendszer (FIR); Kmplex szakmai vizsgán kiadtt biznyítványk közpnti elektrnikus nyilvántartása; Felnőttképzési Infrmációs Rendszer; Felnőttképzési statisztikai adatbázis (OSAP 1665) Adatk hasznsítása a hazai ktatásban A fenti adatbázisk adatai jórészt különböző ktatási életesemények kapcsán keletkeznek, illetve töltődnek fel. Ezen adatkat zömmel a célhz kötöttségnek megfelelően elsősrban a gyűjtésük kaként aznsítható aktusk, illetve flyamatk keretében kerülnek felhasználásra, valamint eseti jelleggel elemzések, kutatási prjektek keretében hasznsulnak. Ugyanakkr alkalmanként habár 130

131 sk esetben csak krlátzttan és szórványsan más életeseményekhez kapcslódóan is előfrdul használatuk. Tanulói életpálya ktatási életesemények és adatfrrásk Tvábbi adatfrrásul szlgálhatnak azk az adatfrrásk, amelyek tartalma közvetlenül nem köthető tanulókhz, inkább az ágazati működés személyi- és infrastrukturális támgatását biztsítják, mint az intézményi fenntartói nyilvántartásk, az ktatási dlgzók személyi nyilvántartási törzsei, tankönyvrendelési, kmány-nyilvántartásk, szakértői, szaktanácsadói és vizsgaelnöki névjegyzékek, stb. A személyes adatkapcslás lehetőségének hiánya mellett is haszns adatfrrásai lehetnek a tanulmányi életpálya nymn követésének, ezért másdlags frrásként integrációjuk indkt Stratégiai célk A stratégiai cél, hgy az ágazati ktatási adatvagyn hasznsítása révén hzzájáruljn a versenyképesebb ktatás megteremtéséhez, az ktatás minden szintjén javuljanak az ktatás eredményességi, méltányssági és hatéknysági mutatói. A közvetlen cél, hgy a meglévő adatbázisk, nyilvántartásk összekapcslása révén egy lyan ágazati ktatási infrmációs rendszer jöjjön létre, amely alkalmas a tanulási életpálya nymn követésére, s ezáltal lyan adatk szlgáltatására, amelyek megalapzttabb döntéshzatalt biztsítanak mind intézményi, mind ágazati szinten. Tvábbá egzakt, validált adatkat szlgáltatnak az ktatási intézmények, szereplők valós teljesítményéről, ezek összehasnlítása vagy értékelési eljárásba történő beépítésük révén a krábbihz képest pntsabb képet kaphatunk mind az egyének, mind az intézmények helyzetéről, fejlődéséről. 131

132 A cél megvalósítása srán megtörténik az ktatási adatvagyn teljes körű feltárása, az ágazati és intézményi igények beaznsítása, ezek együttes feldlgzása révén a fejlesztéshez nélkülözhetetlen jgi, szervezeti és infrmatikai tervezési és fejlesztési feladatk elvégzése, és egy fenntartható mdell kerül kidlgzásra. Tvábbi cél az adatk pedagógiai gyakrlatba, illetve ágazati, intézményi döntéshzatalba történő, megfelelő felhasználásukhz szükséges, az adatalapú eljáráskra vnatkzó módszertani ismeretek és gyakrlat kidlgzása, és ennek átadása az érintettek részére, valamint az ehhez kapcslódó flyamats szakmai támgatás biztsítása. A stratégia közvetlen céljai: A meglévő ktatási és munkaerőpiaci ágazati adatvagyn felhasználásával a tanulási életpálya nymn követés meghnsítása az ktatásban, a tanulók életeseményeihez kacslódó adatk, adatbázisk összekapcslásával. A tanulási életpálya nymn követés adatai alapján a krai isklaelhagyás kckázati tényezőinek beaznsítása, ez alapján a krai isklaelhagyás tanulói prfil és jelzőrendszer kidlgzása, amely megalapztt beavatkzási lehetőséget biztsít ágazati (ösztöndíj, egyéb támgatás) és intézményi (mentrálás) szinten egyaránt. A már megvalósult diplmás pályakövetési ágazati adatintegrációs mdellhez hasnló munkaerőpiaci visszajelzés, tanulói pályakövetés minden ktatási szintre történő kiterjesztése. Külső adatfrrásból származó adatk bevnása a különböző ágazati és intézményi mérésértékelési, minőségbiztsítási eljáráskba tanulói, ktató, intézményi, ágazati szinten egyaránt. A vezetői döntéstámgatáshz, az adatalapú döntéshzatalhz, meghnsításáhz megbízható, naprakész adatk biztsítása, stratégiai mutatószámk kidlgzásáhz nélkülözhetetlen adatfrrásk biztsítása. Az ktatás ágazati, intézményi mutatóira, adatkra, adatbáziskra épülő benchmarkk, rangsrk készítése és nyilvánsság számára hzzáférhetővé tétele, nemzetközi adatszlgáltatás támgatása, szemléletfrmálás. Az ktatásplitika, ktatáskutatás számára elemzésekre, krrelációk vizsgálatára, valamint mdellszámításkra és hatásvizsgálatkra alkalmas infrmációs rendszer kialakítása. A nyilvánsság és átláthatóság biztsítása, az államplgárk tájékztatása. A stratégia hatóköre a meglévő adatk köre és azk összekapcslása, nem cél új adatkörök definiálása. Az infrmatikai fejlesztés srán az adatbázisk összekapcslását a stratégia hárm adatszintre sztja: elsődleges, amelyek adatai relevánsak a tanulói életeseményekhez; 132

133 másdlagsak, amelyek kapcslódnak a létrejött adatbázishz; harmadlagsak, amelyek technlógiai szempntból kapcslhatók az adatbázishz, aznban nem tartalmaz lyan adatkat, amelyek a stratégiai célk szempntjából fntsak Eszközrendszer Frrásadatbázisk adatainak integrációja A köznevelés, szakképzés és felsőktatás isklarendszerű képzésein részt vevő tanulókról ma már teljes körű ágazati elektrnikus nyilvántartásk állnak rendelkezésre. Ezek adattartalma aznban az adattárlás célhz kötöttségéből adódóan széttartó, különböző standardizáltsági fkú és minőségű adatkból áll. Egy fejlesztési flyamat első lépéseként szükséges ezen adatbázisk, tanulói életpálya nymn követése szempntjából releváns, adatköreinek megfelelő szemléletű áttekintése, felhasználhatóságuk adatvédelmi és adatérvényességi kereteinek tisztázása. Ezzel együtt indklt egy annim adatkezelésre alkalmas, megfelelően paraméterezett infrastruktúra kialakítása, amely lehetővé teszi nagymennyiségű adat tárlását, feldlgzását, illetve igény szerinti migrációját. Ez nem jelenti szükségszerűen új rendszerek kiépítését, ugyanakkr biztsítani szükséges, hgy személyaznsításra közvetlenül alkalmas adatkat tárló adatbázisktól elkülönülten történjen meg az adatk tárlása és feldlgzása Adatszintek, adatk felhasználhatósága Az egyes adatbáziskból a szükséges annimizálási lépéseket követően különböző szinten emelhetőek be adatk a tanulási életpálya nymn követő rendszerbe. Az adatk egy része közvetlenül a tanulók ktatási életeseményeihez kapcslódóan, azk eredményeként keletkezik (például beiratkzási adatk, mérés-értékelési infrmációk, munkaerőpiaci infrmációk stb.), és ezek adhatják a legtöbb infrmációt a vizsgált tanulói életpályáról: háttér, teljesítmény, beválás stb. Ezeket tekintjük az életpálya szempntjából elsődleges adatknak. Az elsődleges adatkn túl több lyan általunk másdlagsként definiált adatkör is létezik, amely nem a tanuló ktatási előmenetele srán képződik, hanem egyéb, az ktatás alrendszerei működésének eredménye: intézmények és pedagógusk közreműködésével összefüggő adatk, mérés-értékelési és infrastrukturális adatk. Ezek szintén személyaznsításra alkalmatlan frmában kerülnek integrációra, aznban elemi adatrekrdk szintjén kapcslódnak az elsődleges adatkhz. Az integrációkr felépített adatkapcslat eredményeként elemezhető, hgy ezen másdlags adatkörök által leírt jelenségek milyen hatással vltak a tanulói életpályára, illetve ezek megfelelő részletességű és mennyiségű adat birtkában akár tvábbi, bnylultabb elemzések megvalósítását is lehetővé teszik, mint például prediktív mdellek alktása, összetett hatásvizsgálati elemzések leflytatása stb. 133

134 Az integrálandó adatk harmadik körét az egyéb, kiegészítő adatk alktják, amelyek közvetlenül már nem vagy csak helyenként, illetve krlátzttan kapcslhatók (tanulói) elemi adathz. Ezek integrációja kiegészítő infrmációkhz juttathatja a felhasználókat, legyen szó statisztikai adatkról, vagy összehasnlítást lehetővé tevő független adatkörökről Köznevelési Infrmációs Rendszer és Felsőktatási Infrmációs Rendszer A tanulási életpálya nymn követését lehetővé tevő rendszer alapját a KIR adattartalma képezheti. Az életpálya kezdeteként több ktatási életesemény is definiálható: krai fejlesztésben való részvétel, óvdai/isklai beiratkzás, vagy például külföldiek esetében a felsőktatásba történő belépés. Ezen aktuskhz kapcslódóan keletkező adatk alkalmasak arra, hgy első adatcsprtként elindítsák a tanulók elemi adatainak srát. Az adatvédelmi szabályknak megfelelő módn annimizált elemi adatk az egyes, a tanulmányi életút srán keletkező, szintén annimizáltan, a krábban már integrált adatkhz kiegészítő jelleggel hzzáadódó tvábbi adatkörökkel együtt képeznék a flyamatsan bővülő elemi (elsődleges) adatcsprtt, illetve ugyancsak a flyamatsan bővülő másdlags (tanulói életeseményektől független), illetve harmadlags (kiegészítő statisztikai) adatköröket. A köznevelési mellett a Felsőktatási Infrmációs Rendszer képezheti az életpálya-követés másik frrásadatbázisát, legalábbis ami a tanulói, illetve felsőktatási hallgatói életpályát illeti. A hallgatói előmenetel, felsőfkú képesítés megszerzése, és annak paraméterei, amennyiben kiépül, illetve szervül a felsőktatás rendszerében, a felsőktatási kmpetenciamérések szintén annimizált eredményei, a nyelvvizsga-eredmények, tanulmányi versenyek eredményei fnts infrmációfrrásul szlgálhatnak a rendszer számára A munkaerőpiac mint adatfrrás A krábbi években több, az államigazgatási adatk integrációját célul kitűző prgram indult, melyek váltzó sikerességgel, de száms eredményt hztak. Az egyik ilyen jó gyakrlat az Educati Nkft. által kifejlesztett Diplmásk Pályakövetési Rendszere vlt, amelyet az Oktatási Hivatal jelenleg is üzemeltet. A rendszer keretében nemcsak a felsőktatási intézmények által, a vlt és jelenlegi hallgatói körében, végzett nline kérdőíves felmérések eredményeit gyűjtik össze, hanem egy, az úgynevezett államigazgatási adminisztratív célú adatk integrációjának módszertanával felsőktatási, illetve napjainkban köznevelési adatkat kötnek össze munkaerőpiaci adatkkal. Biznys főbb, tanulmányi életeseményhez kapcslódó infrmációk, kiegészítve néhány munkaerőpiaci adattal nagyn haszns infrmációfrrásul szlgáltak már a napjainkban a felsőktatási intézményekbe jelentkező leendő hallgatók számára is, mivel az adatk felhasználásával az egyes szakk karrierlehetőségeit bemutató szlgáltatásk is épültek, teljesen új alapkra helyezve a felsőktatás és a munkaerőpiaci infrmációk visznyát. Ezen jó gyakrlatk releváns előhírnökei lehetnek egy szisztematikusan felépített, rendszerszerűen frissített és bővített, valamint az adatkat kellő szakmai értelmezési keret mentén értelmezni tudó, 134

135 megfelelően szfisztikált tanulási életpálya nymn követő rendszernek, valamint biznyítják, hgy az államigazgatási nem feltétlenül az ktatás világában keletkezett adatk elsődleges felhasználási célja számtalan másdlags felhasználási céllal egészíthető ki, a teljesség igénye nélkül néhány példa a rendszer adatainak lehetséges felhasználásáról: Ciklikus és összevethető statisztikai infrmációkat adhat az ktatási rendszerben lévők helyzetének alakulásáról (tvábbhaladás, átlépés, kilépés, krai isklaelhagyás stb.) akár intézményi, akár szakterületi/szaks vagy egyéb bntásban. Infrmációt szlgáltathat adatalapú ktatásplitikai döntés-előkészítéshez (például képzésikeresleti trendek aznsítása, vagy prblémák részletező feltárása révén). Tájékztatást adhat a tvábbtanulók és a társadalm más csprtjai számára az egyes felsőktatási- és szakképzések, valamint intézmények keresleti/belépési jellemzőiről, munkaerőpiaci helyzetéről. Tanulói/hallgatói paraméterek mentén teszi összevethetővé a képző intézményeket. Lehetővé teheti az állami támgató eszközök (például felsőktatási belépési támgatásk) hatásvizsgálatát. Alkalmas lehet előrejelzésekre és mdellszámításkra a kiemelt célk támgatása érdekében, például krai isklaelhagyás megelőzése, az ktatási rendszer és a munkaerőpiac összehanglása stb. Egyedi (ktatás)kutatási prjekteket tud kiszlgálni megfelelő minőségű adatkkal. A középfkú és felsőfkú tanulmányk közti átmenet időbeli alakulásának vizsgálata, a szelekció és önszelekció, valamint a felsőfkú szakválasztás és a középisklai életút összefüggései. A reginalitás hatása a felsőfkú tvábbtanulási szándékkra és azk irányára. A középisklák nevelési, ktatási tevékenységének céliránys tvábbfejlesztése a felsőktatási lemrzslódás csökkentése érdekében. Statisztikai módszerekkel tipizált életpálya tudásbázis KIR, FIR elemi adatk felhasználásával. A középisklák és felsőktatási intézmények tehetségfejlesztő tevékenységének nymn követése Adatk érvényessége, adathitelességi prblémák kezelése Oktatási Anyakönyv Az említett adatérvényességi krlátk akadzó intézményi adatszlgáltatás, adatszlgáltatási tartalmi hibák stb. kezelésére több próbálkzás is vlt, és zajlik jelenleg is a magyar ktatásügy főbb rendszereit üzemeltető intézményekben. A legnagybb prblémát a különálló rendszerek adatainak 135

136 annim integrációja kapcsán a tanulók aznsítását (a frrásrendszerekben) lehetővé tevő alapadatk pntatlanságai, hibás adatkezelésből származó hibái jelentik. Ezek hatékny kezelésére több megldás is lehetséges, de a leginkább kézenfekvő az lehetne, ha az ktatási nyilvántartásk személyi adattörzse a mindenkri, a közpnti személyi nyilvántartást biztsító adatbázis adataival ellenőrizhetővé válna, és a szükséges javításk az erre rendszeresített prtkllknak megfelelően ezen hiteles infrmációk birtkában történhetnének meg. Ez rövid idő alatt sk adategyeztetési prblémát ldana fel, amelyek egy alapvetően a teljességre, tehát a teljes tanulói kör annim alapn flytattt életpálya-követésére törekvő rendszer esetében alapvető fntssággal bír. Az előzőekben vázlt adategyeztetési flyamat részben megvalósulhat az úgynevezett Oktatási Anyakönyv létrehzásával, amely a tanulók ktatási életeseményeit az úgynevezett ktatási aznsító bázisán, személyes adatkkal, aznsítttan rögzítené és követné, és ehhez kapcslódóan tvábbi szlgáltatásk felépítésével szlgálná az ktatási nyilvántartáskból származó adatk hatékny és hiteles felhasználását. Az adatbázisban található adatk személyhez kötöttsége miatt a két rendszer összekapcslása kmly jgsultságkezelést és rendelkezési nyilvántartást feltételez, de infrmatikai értelemben megldható. Indklt megvizsgálni annak a lehetőségét, hgy miként biztsítható a tanulók tanulóvá válását megelőző és azt követő egészségügyi adatainak felhasználhatósága az egyéni, tanulói fejlesztési flyamatban. A tanulói életpálya srán megszerzett tanúsítványk, a bennük feltüntetett személy vagy annak törvényes képviselője számára az adtt tanúsítványk közhiteles, elektrnikus frmában váljanak hzzáférhetővé. Kiemelten fnts feladat az elektrnikus aznsítás elfgadása a teljes ktatási-képzési rendszer adminisztratív eseményei kapcsán Adatalapú pedagógia és vezetésmódszertan, gyakrlat kidlgzása, szakmai támgatás A tanulási életpálya nymn követésének megvalósításáhz a szükséges infrmatikai és jgszabályi feladatk mellett nélkülözhetetlen az adatk használatáhz szükséges ismeretek és módszertan széleskörű elterjesztése az érintettek körében, intézményi és ágazati szinten egyaránt. Első lépésként szükséges a fejlesztéshez szükséges infrmációk, adatk és a vnatkzó szakirdalm összegyűjtése, illetve strukturált frmában történő rendezése, egy tanulói életpálya tudástár létrehzása. Ez tartalmazhat egy nemzetközi és hazai jó gyakrlat adattárt, kapcslódó szakirdalmat, adatbáziskat, valamint kapcslódó kutatási infrmációkat. A szakmai tartalmak feldlgzása, ágazati, intézményi vezetői igények felmérése, valamint az infrmatika fejlesztések rendszerszintű tervezése alapján megalktható egy lyan átfgó ismeretanyag, amely gyakrlatrientált frmában képes átadni a tanulási életpálya nymn követéssel, tágabb értelemben az ktatási nyilvántartáskkal, azk felhasználásával kapcslats 136

137 ismereteket. Ennek srán szükséges kidlgzni a vnatkzó tudásbázist összefglaló kézikönyvet, módszertani segédleteket, valamint az adatkat felhasználó ágazati és intézményi szakemberek, mérés-értékelési felelősök számára szükséges tvábbképzési anyagkat, és biztsítani tvábbképzésüket. A nymn követés és az adatk megfelelő felhasználásáhz szükséges flyamats szakmai támgatás, tanácsadás, nline tudásbázis, valamint tapasztalatcserét biztsító szakmai rendezvények, wrkshpk, knferenciák szervezése, tudásátadáshz szükséges platfrmk, hálózatk kialakítása Adatintegráció és a flyamatk mnitrzása Az adatgyűjtés, adatintegráció és a flyamatk mnitrzása azt a prblémát kívánja kezelni, amely abból fakad, hgy az elmúlt 25 évben nem alakult ki lyan rendszer, amely az életút nymn követésére alkalmas lenne. Ennek eredményeképpen a tanulók életútjának sikerességéről csak a munkaerő-felmérés mintáján keresztül lehet következtetéseket levnni, a figyelmeztető jelzéseket pedig egyelőre nem lehetséges tényleges figyelemfelhívó jelzésekként kezelni. Egyik esetben sem új infrmációs rendszer kialakítására van szükség, hanem a létező adatgyűjtések és adatbázisk felhasználására, esetenként kiegészítésre, új funkció létrehzására, biznys infrmációk összekapcslására, illetve az adatk megfelelő adatvédelem melletti felhasználására. A megvalósítás srán száms, lykr akár egymással ellentétes és/vagy párhuzamsan futó, knkuráló intézményi, szervezeti érdeket kell figyelembe venni. Ezért különösen fnts kimndani, hgy a megvalósításért a fő felelősséget mely krmányzati szervezet viseli Mnitring rendszer A mnitring rendszer célja, hgy az életpálya nymn követés célterületen bekövetkező váltzásk bemutatása, az elmaradásk körülményeinek feltárása megtörténjen. Ennek érdekében a mnitring rendszer alkalmas kell, hgy legyen az integrált adatbázis révén létrejött adatvagyn kapcsán a célk meghatárzására, tervezésére (irányultságuk, hatókörük és időtávuk szerint); az ágazati és intézményi döntéshzatal támgatására, előrejelzésre és flyamatkövetésre; a társadalmplitikai, ágazati, intézményi és államplgári célk nymn követésére; a szükséges beavatkzási és visszacsatlási pntk meghatárzására. A mnitring rendszer céljait összhangba kell hzni Magyarrszág Digitális Oktatás Stratégiájának összes pillérével. Amennyiben az adatbázis alkalmas rá, a többi stratégia mnitringját is támgatnia kell. Az így meghatárztt célkhz az adatvagyn lehetőségeit és krlátait figyelembe véve indikátrrendszer kialakítása szükséges. 137

138 Az indikátrrendszer az ktatási-infrmatikai szakmai alapkn kidlgztt mutatószámk révén a célk nymn követésének, illetve a beavatkzási és visszacsatlási pntk meghatárzásának alapja. A mnitring rendszer rendszeres és ad hc előrehaladási jelentéseket készít. Az előrehaladási jelentéseknek lehetőség szerint törekednie kell a megfgalmaztt célk és beavatkzásk számszerű teljesítésének bemutatására, idősrs adatk biztsításával a trendek áttekinthetőségére, a nemzetközi összevethetőségre, illetve az peratív prgramk mnitring rendszeréből kinyerhető adatkkal való összhangra. A mnitring rendszer már rövidtávn lehetővé teszi az állami beavatkzást azkn a területeken, ahl a kitűzött célk elérése nem a tervek szerint halad. A mnitring jelentés a megfgalmaztt beavatkzásra kiterjed, így biztsítható a krnlógiai váltzásk bemutatása. A mnitring rendszernek illeszkednie kell Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájának minőségirányítási rendszerébe is. 6.2 Az ktatás és képzés akadálymentesítése Helyzetelemzés Az Alktmány 70/F. és 70/G. -a kimndja, hgy a Magyar Köztársaság biztsítja az államplgárk számára a művelődéshez való jgt. Ezt a közművelődés kiterjesztésével és általánssá tételével, az ingyenes és kötelező általáns isklával, képességei alapján mindenki számára hzzáférhető középés felsőfkú ktatással, tvábbá az ktatásban részesülők anyagi támgatásával valósítja meg. 60 A munkaerőpiac követelményeinek belső váltzásai kiválttták a jbb képzettséggel bíró munkavállalók iránti szükségletet. Ez azzal járt együtt, hgy az SNI tanulók ktatásának is nagybb kihíváskkal kellett szembe néznie, hiszen szükségessé vált és válik a tanulók színvnalasabb kimenetének biztsítása az elhelyezkedés érdekében. Az emberi jgk ldaláról nézve is flyamats elvárás nehezedik a speciális pedagógiára. A Fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló ENSZ Egyezmény is kiemeli az aktív részvétel szükségességének tényét. Az Európai Unió Tanácsának COM (2010) 636 sz. dkumentuma Európai fgyatéksságügyi stratégia : megújíttt elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt alapján is kiemelt figyelmet kell kapnia az inkluzív ktatás és a személyre szabtt tanulás kellő időben nyújttt támgatásának, a speciális szükségletek krai felismerésének, a megfelelő képzés és támgatás biztsításának az ktatás bármely szintjén dlgzók számára. A közötti időszak fejlesztési feladatai ennek szlgálatában kerülnek meghatárzásra. Jelenleg az SNI tanulók közel 63%-ának nevelése, ktatása integrált keretek közt történik. Az inkluzív és adaptált keretek között flytattt ktatási tevékenységeket ugyanakkr a jövőben tvábbi fejlesztésekkel kell támgatni, például az egészségfejlesztés kulcsterületein Köznevelés-fejlesztési stratégia,

139 A köznevelés és a képzés különböző szintjein tanulók mintegy 4 5%-a fgyatékssággal élő, akit fgyatékssága akadályz vagy akadályzhat a tanulásban. Tekintettel az Alaptörvényben rögzített művelődéshez való jgra, a köznevelés és a képzés minden szintjén biztsítani kell az egyenlő esélyeket, az egyenlő hzzáférés lehetőségét. A fgyatékssággal élők esetében az esélyegyenlőség biztsítása elsősrban az akadálymentesítéssel valósulhat meg (az egyéb szciális és életviteli kmpenzációs beavatkzáskn túlmenően). A digitális ktatás, a digitális tanulás esetében természetszerűleg az esélyegyenlőség biztsítása a digitális akadálymentesítéssel érhető el. A digitális akadálymentesítés két fő területet érint: a fizikai, hardver elemek elérhetőségét, kezelhetőségét, valamint a digitális szlgáltatásk, szftverek kezelhetőségét. Ezt a prblémát felismerve mind a hazai jgi szabályzás, mind a nemzetközi egyezmények, jgszabályk abba az irányba váltznak, hgy nemcsak a fizikai, hanem az infkmmunikációs akadálymentességet is támgatják, betartását gyakran kötelezővé is teszik. A világ legtöbb rszágában a W3C WCAG webes szabvány szerinti akadálymentességi szabványt tekintik a jgi szabályzás alapjának. A hazai pályázatkn általában a legalacsnyabb A szintű akadálymentességet várják el, de egyre többször már az eggyel magasabb AA (két A) szint elérését írják elő. Az Európai Bizttság előtt van egy irányelv-javaslat 63, amelyet az Európai Parlament már elfgadtt. Ebben az áll, hgy az összes, akár csak részben állami vagy európai uniós pénzből megvalósuló prjektben a jövőben elvárt lesz a WCAG 2.0 AA szintű akadálymentesítés. Mivel egy szftvert vagy hnlapt utólag akadálymentesíteni skkal több energiába kerül, mintha már rögtön a fejlesztéskr figyelembe vették vlna a fejlesztői ezeket az igényeket, fnts, hgy már ne készüljön lyan infkmmunikációs eszköz, amely ne venné figyelembe legalább a legalapvetőbb szempntkat, hiszen ezek az eszközök, felületek remélhetőleg még hsszú évekig kiszlgálják az igényeket. Ezért fnts figyelembe venni minden újnnan készülő felület esetében ezeket az irányelveket Stratégiai célk Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiája kiemelten kezeli az esélyegyenlőség kérdését, összhangban a Köznevelés-fejlesztési stratégiával, valamint az egyes ktatási és képzési ágakat szabályzó törvényekkel, valamint az Alaptörvénnyel. A fentiekkel összhangban a DOS az akadálymentesítés tekintetében az alábbi célkat fgalmazza meg: Az ktatási intézmények hnlapja, valamint a diákk és szülők számára biztsíttt infkmmunikációs felületek WCAG 2.0 AA szinten legyenek akadálymentesítve magyar frdítás:

140 Jöjjön létre egy közpnti szervezet, amely az infkmmunikációs felületek akadálymentességét ellenőrzi, betartatja, és segítséget nyújt az akadálymentesítés srán. A fgyatékssággal élő tanulók, hallgatók által használt speciális hardver és szftver eszközök legyenek elérhetőek. A fgyatékssággal élő tanulók által használt hardver és szftver eszközökhöz készüljön részletes használati útmutató, mind az érintett, mind az ktatási intézmény ktatói, infrmatikusai számára. Ezen eszközök használata épüljön be az SNI prgramkba. Készüljön el a főbb fgyatékssági csprtkra lyan érzékenyítő tananyag, amelyet az érintett tanulók, tanárk, szülők, hallgatók, ktatók közvetve vagy közvetlenül használhatnak Eszközrendszer Az esélyegyenlőség biztsításáhz szükséges beavatkzásk a különböző ktatási, képzési ágakban és életkri szakaszkban lyan mértékben eltérhetnek, hgy az esélyegyenlőség szélesebb értelmű alkalmazását az egyes pillérek külön-külön tartalmazzák, ugyanakkr a digitális eszközök és szlgáltatásk akadálymentesítése lényegében egységes beavatkzáskat igényel, ezért ezek kiemelten, az egyéb esélyegyenlőségi kategóriáktól leválasztva jelennek meg Magyarrszág Digitális Oktatási Stratégiájában. Az esélyteremtés érdekében meg kell valósítani az elektrnikus szlgáltatásk és a digitális tananyagk akadálymentesítését, a fgyatékssággal élő tanulók számára a megfelelő digitális eszközök biztsítását az ktatás-nevelési feladatt ellátó intézményekben, illetve a fgyatékssággal élőket tanító pedagógusk felkészítését a digitális eszközök használatára. 6.3 Biztnság Helyzetelemzés Az Európai Parlament és a Tanács az Unió-szerte egységesen magas szintű hálózat- és infrmációbiztnságt célzó intézkedésekről szóló irányelve előírja, hgy a hálózati és infrmációs rendszerek egységesen magas biztnsági szintjének elérése és fenntartása érdekében minden tagállamnak nemzeti hálózat- és infrmációbiztnsági stratégiával kell rendelkeznie, amely meghatárzza a stratégiai célkat és a végrehajtandó knkrét szakplitikai intézkedéseket. A stratégiának tartalmaznia kell a hálózat- és infrmációbiztnsági stratégiáhz kapcslódó ktatási, tájékztató és képzési prgramk megjelölését. Magyarrszág Nemzeti Kiberbiztnsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Krm. határzat II. Magyarrszág kiberbiztnsági értékrendje, jövőképe, céljai fejezete kimndja, hgy: Magyarrszág a jelen és a jövő kihívásaihz igazdva követelményként rögzíti, hgy a magyar kibertér nyújtsn biztnságs és megbízható környezetet: 140

141 az egyének és közösségek számára a szabad, félelemmentes, a személyes adatk védelmét garantáló kmmunikáción keresztül a társadalmi fejlődéshez és integrációhz; a gazdasági szereplők számára a hatékny, innvatív üzleti megldásk kialakításáhz; a jövő generációi számára az értékelven alapuló tanuláshz és az egészséges lelki fejlődést eredményező, sérülésmentes tapasztalatszerzéshez; az elektrnikus közigazgatás számára, hzzájárulva az állami szlgáltatásk innvatív és előremutató fejlesztéséhez Óvdai nevelés A 3 7 éves krsztály veszélyetetettsége a családn belül egyre nagybb, a gyermekek kezébe kerülő digitális eszközök és az azkn keresztül elérhető ellenőrizetlen tartalmak miatt. Az tthnról, családn belül megszerzett minta kmly hatással van a gyermekek fejlődésére, tudatsságára, a 3 7 éves krsztály közvetlen ktatása kevésbé hatékny, helyette a szülőkön, pedagóguskn keresztüli minta alapú viselkedésfrmálás vezethet eredményre. A digitális eszközök szemléltetési funkcióin túl egyre több óvdában a helyi nevelési prgramban is helyet kap az infrmatikai nevelés, ami jól jelzi, hgy az óvdapedagógus szakma keresi az IKTeszközök helyét az óvdai nevelésben. Ezért fel kell térképezni azkat a hazai és nemzetközi jó gyakrlatkat, melyekben az óvdapedagógia igényessége találkzik az IKT-eszközökben rejlő nevelési lehetőségek kiaknázásával. Az óvdai nevelés alapdkumentumát, a többször módsíttt Óvdai nevelés rszágs alapprgramját (137/1996. krmányrendelet) a DOS szempntjából felül kell vizsgálni, mivel jelenleg ez a dkumentum egyáltalán nem fglalkzik az infrmációs társadalmban megjelenő új kihíváskkal, említést sem tesz a digitális eszközök és technlógiák térhódításáról, a kisgyermekkri IKT-eszközhasználatról és adós marad az ezekre adható óvdapedagógiai válaszkkal is. Fnts aznban figyelembe venni, hgy a gyermekek nemcsak tthn, hanem egyre jellemzőbb módn az óvdai környezetben is találkznak IKT-eszközökkel (fényképezőgép, PC, ntebk, tablet, diktafn), amelyeket az intézmények elsősrban szemléltetési céllal, illetve tematikus fglalkzásk keretében alkalmaznak. Az óvdai fglalkzásk srán készített digitális tartalmak, ftók helyi szintű tárlása, publikálása már ma is napi gyakrlat, így az adatvédelmi irányelveket, szabályzatkat az intézményeknek el kell készíteniük, a szülőkkel azkat meg kell vitatniuk, hgy a 3 7 éves krú gyermekek személyiségi jgait, adatvédelmét közösen tudják kialakítani és biztsítani. A személyes adatk védelmének feladata így már óvdás krban is jelentkezik, az intézményeknek tisztában kell lenniük a hatálys szabálykkal, adatkezelési szabályzatban le kell fektetniük a gyermekek, szülők, dlgzók személyes adatainak kezelését célzó intézményi szabálykat. A 141

142 közösségi ldalakn, weben, ben történő kmmunikáció elterjedésével szükséges a biztnságtudats adatkezelés bevezetése óvdai kereteken belül is. Mindez új kihívásk elé állítja az óvdai nevelés szereplőit, hiszen mind az alkalmaztt tudás és a hzzá kapcslódó eszközrendszer, mind a nyújttt viselkedési minták tekintetében alkalmazkdniuk kell a digitális tér váltzásaihz Köznevelési és szakképzési intézmények Az internet használatából adódó kckázatk tekintetében a legnagybb veszélynek kétségkívül a diákk vannak kitéve. Nemzetközi kutatásk alapján a szülők az egyik legnagybb veszélyfrrásnak a kárs internetes tartalmakat és a veszélyes idegennel történő kapcslatfelvételt jelölték meg. A gyermekek szerte a világban egyre fiatalabb krban kezdenek megismerkedni az digitális világgal és a digitális tér kínálta lehetőségekkel. A 9 16 éves krsztály internetezési szkásait tekintve többségében napi szinten használják az internetet, de a heti használat már teljesen átlagsnak mndható. Felmérések alapján az internetet napi szinten használó diákk szinte mindegyike találkztt már kckázats tevékenységgel (nline zaklatás; felnőtt tartalm; erőszakra, agresszióra, kegyetlen bánásmódra utaló tartalmak; közösségi média felületek negatív hatásai; adathalászat, illetéktelen adatfelhasználás, nline kárkzók), és egyre növekszik azk aránya, akiknek személyes tapasztalata is van. A gyermekek ötöde böngészett már lyan tartalmak között, melyek veszélyeket jelenthettek számára. A felnőtt tartalmak böngészése ennek ellenére elenyésző, csupán minden tizedik gyermeknek van ilyenfajta tapasztalata. A megkérdezett gyermekek közel 70%-a arról számlt be, hgy valamilyen nline zaklatás áldzata vlt. A felnőtt tartalmú képekkel, videókkal való találkzás a gyermekek 30%-át érintette, a tartalmakhz kapcslódó üzenetekkel és cselekvésekkel kapcslats tapasztalatról a gyermekek közel egyharmada adtt választ. A gyerekek minimális százalékának van ismerete az alábbiakról: Az adatk, infrmációk kezelésére használt biztnságs infrmációmenedzsment: adatk, infrmációk keletkezése, feldlgzása, kezelése, mzgása, tárlása, mentése, végleges megsemmisítése, eltávlítása stb. Alkalmazásk és szftverek: telepítése, biztnsági beállításk, végleges törlés stb. Eszközmenedzsment: biztnsági beállításk, alapbeállításk visszaállítása, eszközök újratelepítése stb. Elektrnikus szlgáltatásk biztnságs használata: autentikáció, dkumentumtitksítás, dkumentumhitelesítés, jelszó-előállítás, jelszókezelés stb. Számítógépes visszaélések és kezelésük: jgsulatlan adathzzáférés, módsítás, jelszavak feltörése, kéretlen levelek (spam), hamis lánclevelek (hax), vírusk, féreg (wrm), trójaik, rtkitek (rendszermagt fertőző kártevő), zmbihálózat (btnet), reklámprgramk (adware), kémprgramk (spyware), kártevő prgramk (malware), hamis szftverek (rgue sftware, scareware), adathalászat (phising), fertőző hnlapk, adatfrgalm eltérítése (Man-in-the-middle). 142

143 Fizikai visszaélések: jelszavak ellesése, megtévesztésen alapuló csalásk (Scial engineering), IT-személyiséglpás (megszemélyesítés eltulajdnítása infrmációs rendszerekben), eszközök és adathrdzók eltulajdnítása, eszközök selejtezése, kidbása, szemétbe dbtt infrmáció (kukabúvárkdás), személyes/hivatali adatk megsztása közösségi hálózatkn. Irdai alkalmazásk biztnságs használata: személyes adatk törlése a dkumentumkból, dkumentumk jelszavas védelme, dkumentumk titksítása, csprtmunka-használat, eszközök közötti adatszinkrnizálás kckázatai, vezeték nélküli internet (WiFi) használatának kckázatai. Kifejezetten ktatási intézmények szereplői (diákk, tanárk, adminisztrációt végző munkatársak, rendszergazda, igazgató) számára készült, biztnságtudats magatartásról szóló képzés vagy ajánlás nem áll rendelkezésre. Az intézményekben nem alakul ki az incidensek felismerésének és jelentésének képessége. Incidens, biztnsági sértés vagy internetes zaklatás esetén nincsenek dedikált, intézményi felelősök vagy közpntilag elérhető segélyvnalak, amelyeken keresztül a bejelentés vagy segítségnyújtás megtörténhetne. A biztnság tudatsítására ugyanakkr száms jó példát lehet találni az isklák életéből, az isklák megtanulták szűrni a számukra értékes webes tartalmakat és gyakran tartanak belső ismertetőket az internet biztnságs használatáról. Ezek az ismertetők ugyanakkr többségében a pedagógusk napi ismereteire támaszkdnak. Egyre növekszik azknak a civil szerveződés vagy piaci felajánlás alapján elérhető ingyenes közösségi ldalaknak, prtálknak a száma, ahl a tanárk és a diákk is megfelelően tájékzódhatnak a veszélyekről és azk elkerüléséről. A köznevelési intézmények infrmációs adatvagynának felmérése és nyilvántartása helyi vagy fenntartói szinten nem áll rendelkezésre. Az adatvagyn felmérésére vagy sztályzására vnatkzóan kötelezően betartandó utasítás, rendelet vagy egyéb jgszabály nincs előírva az intézményeknek. Az intézmények egyedileg vagy fenntartói szinten nem rendelkeznek infrmációbiztnsági stratégiával vagy infrmációbiztnsághz kapcslódó szabályzással. Az intézmény által kezelt adatk bizalmasság és kritikusság szerinti sztályba srlása, tárlási helyének és módjának felmérése nem történt meg. Az intézmények többsége nem rendelkezik kckázati felméréssel és az aznsíttt kckázatk mérséklésére vnatkzó cselekvési tervvel. A kialakítandó fizikai és lgikai védelmi intézkedések a helyi rendszergazda tudásán és szrgalmán múlnak. 143

144 Az intézményen belül nincs lyan dedikált vagy kinevezett felelős, aki az infrmációbiztnsággal vagy incidenskezeléssel fglalkzna, illetve nincs belső erőfrrás az infrmációs adatvagynnal kapcslats felmérések elvégzésére sem. Nincsenek lyan ajánlásk, amelyek segítenék és támgatnák az intézményeket az adatvagyn felmérésben és a kckázatk érékelésében, kezelésében. Közpntilag (legalább fenntartói szinten) az adatvagynnal kapcslats kckázatk összesítése és értékelése nem történik meg. A hazai szabályzásban fellelhető megldáskat alapvetően két csprtra szthatjuk. Az előzetes, aktív védelmi hálót biztsító megldásk, illetve a jgi kívánalmakat meghatárzó, azknak keretet adó, és a reparációt (a már megtörtént prblémákra reagáló, azt rvslni kívánó) segítő megldásk. Az aktív megldásk közé srlandók az internet-hzzáférés szlgáltatóktól kötelezően megkövetelt, kiskrúak védelmét szlgáló szűrőszftverek elérhetővé tétele, a reklámzással kapcslats előírásk, tartalm-besrlásk, klasszifikáció, illetve az azk biztsításával kapcslats jgi kötelezettségek. Ezek biztsítják a gyermekek internetezés közbeni védelmét. Míg a reparatívak közé srlható a plgári jgi és büntetőjgi szankciók lyan esetekben, amikr már a jgsértés megtörtént. A gyermekek nline térben történő védelmét szlgáló eszközök kmplex rendszert alktnak. Ezen a téren egyfelől megemlítendők az egyes jgágak által biztsíttt jgszabályi követelmények, amelyek egy része kifejezetten gyermekvédelmi előíráskat tartalmaz (például médiaszabályzás, reklámszabályk, Ekertv.), míg más nrmák nem kizárólag a kiskrúak védelmét szlgálják, ugyanakkr alkalmazhatók az ő védelmükben is (például plgári jgi személyiségvédelem, büntetőjg, adatvédelem). Szintén az állami szféra ldalán jelennek meg azk az intézmények, amelyeket elsődlegesen (vagy kizárólag) a gyermekvédelem, azn belül is az nline gyermekvédelem támgatása érdekében hívtak életre. Ebben a körben említhető a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal, az Oktatási Jgk Biztsa, vagy az Alapvető Jgk Biztsának gyermekjgi tevékenysége. A köznevelési intézmények számára biztsíttt közpnti szlgáltatáskat a Nemzeti Infrmációs Infrastruktúra Fejlesztési Prgram működtetéséről szóló 5/2011. (II. 3.) Krm. rendeletben meghatárztt módn, a Nemzeti Infrmációs Infrastruktúra Fejlesztési Irda (NIIFI) működteti a Sulinet Prgram keretein belül. A szlgáltatáskat jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium, KLIK, NSZFH, NGM fenntartói körében mintegy köznevelési intézmény veszi igénybe, amely a teljes intézményi kör közel egyharmada. A tvábbiakban bemutattt szlgáltatásk lehetőséget nyújtanak az intézmények részére, hgy közpnti szlgáltatásra támaszkdva egy alapfkú védettségi szintet érjenek el, amelynek fenntartásáhz rszágs szintű támgatást kapnak. Amennyiben egy intézmény számára nem elérhetőek a Sulinetes szlgáltatásk, mert a földrajzi elhelyezkedése miatt nincs lehetőség közpnti bekötésre vagy önállóan dönt úgy, hgy nem veszi 144

145 igénybe azkat, akkr az intézmény többnyire egyedül kénytelen beszerezni és üzemeltetni a biztnságs működéshez szükséges eszközrendszert. Az ilyen intézmények működése általában szélsőséges, az önálló választás esetén általában egy jól felkészült rendszergazda vagy rendszergazdai csapat végzi az üzemeltetést, a kicsi és nehezen beköthető intézmények ugyanakkr többségében ellátatlanul maradnak. Szintén gyakri, hgy egy intézmény ugyan igénybe veszi a közpnti szlgáltatáskat, ugyanakkr nem ért azk megfelelő használatáhz, így az internet-hzzáférésen kívül gyakrlatilag minden elérhető előnytől elesik. Sajns ritkábban frdul elő lyan eset, amikr egy intézmény a közpnti szlgáltatáskn túl tvábbi intézkedéseket tesz, például önálló tűzfalas vagy prxi megldást használ, szűrőszftvereket alkalmaz, esetleg tvábbi határvédelmi vagy vírusvédelmi prgramkat, eszközöket helyez működésbe. Az intézmények védettségének szintje közel sem egységes, nincs lyan földrajzi egység (járás, tankerület, megye stb.), ahl hmgén megldáskat használnának vagy az üzemeltetési kmpetencia azns szinten állna. Ennek nyilvánvaló hátránya, hgy az intézmények erősen eltérő védettségi szinten és szigetszerűen működnek, vagyis nincs lehetőség közpnti kimutatáskra, mnitrzásra, praktív vagy reaktív védelemre. A védelem megszervezéséhez szükséges frrásk, infrmációk vagy kmpetencia tankerületi vagy fenntartói szinten sem állnak rendelkezésre, így az intézmény önállóan képtelen lépéseket tenni a védettségi szint növelésére, vagy sk esetben észre sem veszi, hgy valamilyen biztnsági incidens érte. A köznevelési intézmények személyi és intézményi törzsének közhiteles nyilvántartásáért az Oktatási Hivatal felel. A nyilvántartás vezetése a Köznevelési Infrmációs Rendszeren keresztül valósul meg, amely az elmúlt évtizedre visszamenően valamennyi intézményről és diákról tartalmazza a szlgáltattt adatkat. Számkban kifejezve ez közel 1,5 milliárd adatrekrdt jelent, amely magába fglalja 1,7 millió tanuló, közel pedagógus és mintegy köznevelési intézmény naprakész nyilvántartását is. A Köznevelési Infrmációs Rendszerbe (KIR) történő adatszlgáltatást külön jgszabály írja elő és minden intézmény számára kötelező. A személyi és intézményi nyilvántartásk működtetése mellett az Oktatási Hivatal száms ktatási szakrendszert működtet, amelyek többek között kiszlgálják a közpnti statisztikai adatszlgáltatást, a kétszintű érettségi megvalósítását, az rszágs kmpetenciamérést, tanulmányi versenyek megszervezését vagy a diákigazlványk igénylését. A hivatal az ktatási ágazat szinte összes szereplőjével kapcsltban áll valamilyen infrmációs rendszeren keresztül. A hivatal ügyfelei a szülők, diákk, fenntartók, krmányhivatalk, köznevelési szakértők, kutatóintézetek, társhatóságk és a felügyeletét ellátó EMMI államtitkárságai. A szükséges nyilvántartásk működését szlgáló elektrnikus adatbázisk és alkalmazásk létrehzatalával, üzemeltetésével és infrmatikai fejlesztésével kapcslats feladatkat, valamint az adatkezeléshez kapcslódó és az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról szóló törvény szerinti adatfeldlgzói feladatkat egyaránt az Oktatási Hivatal végzi. 145

146 A hivatal számára kötelező dedikált infrmációbiztnsági felelős kijelölése és egy évi L. törvénynek megfeleltetett infrmációbiztnsági keretrendszer működtetése. A törvényi megfelelés alapján a hivatalnak naprakész adatvagynleltárral, alkalmazáskatalógussal kell rendelkeznie az alkalmazásgazdák és adatgazdák kijelölése mellett. Az infrmatikai rendszereket üzemeltető infrmatikusknak és infrmációbiztnsági szakembereknek kötelező nemzetbiztnsági ellenőrzésen kell átesnie. A hivatal számára előírás a használt és üzemeltett infrmatikai infrmációs rendszerek biztnsági sztályának felmérése és azk flyamats fejlesztése a törvényi előírás szerinti cselekvési terv alapján. A hivatal telekmmunikációs szlgáltatója (internet, telefónia) külön krmányrendelet alapján az NIIFI, a bejelentett biztnsági incidensek kivizsgálását pedig az összkrmányzati szinten működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet végzi. A köznevelés és szakképzési intézmények közpnti felügyelete és krdinációja a fenntartókn keresztül valósul meg (Klebersberg Közpnt, NGM, FM, NSZFH), amelynek közös jellemzője, hgy egyaránt a 41/2015. (VII. 15.) BM-rendeletet hatálya alá tartznak, adatkezelői az intézmények által szlgáltattt nagytömegű személyes adatknak, ugyanakkr a működésük infrmatikai kiszlgálását többségében a NISZ biztsítja. A kezelt és tvábbíttt adatk tekintetében az Oktatási Hivatalhz hasnlóan mindenben meg kell felelniük az állami és önkrmányzati szervek elektrnikus infrmációbiztnságáról szóló évi L. törvény (tvábbiakban Ibtv.) előírásainak. Az Ibtv július 16-i hatályú módsítása eredményeként któber 1-jétől megalakult a Krmányzati Eseménykezelő Közpntt (GvCERT-Hungary), a Nemzeti Elektrnikus Infrmációbiztnsági Hatóságt, és az E-biztnsági Intelligencia Közpntt (NBF-CDMA) egységes keretben magába fglaló Nemzeti Kibervédelmi Intézet. A szervezet elsődleges feladata az elektrnikus állami rendszerek biztnsági szintjének ellenőrzése, illetve fejlesztése, ugyanakkr a fejlesztett és üzemeltetett elektrnikus infrmációs rendszerek teljes infrmációbiztnsági életciklusára vnatkzóan feladatkörrel és ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet szervezeti egységei: Nemzeti Elektrnikus Infrmációbiztnsági Hatóság, Krmányzati Eseménykezelő Közpnt incidenskezelési szakterülete, valamint a Biztnságirányítási és Sérülékenység vizsgálati terület. A Kibervédelmi Intézet helyét és feladatrendszerét a hazai védelmi struktúrában az alábbi ábra szemlélteti: 146