A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao.tv.) módosításai (a évi LXVI. törvény alapján)

Átírás

1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao.tv.) módosításai (a évi LXVI. törvény alapján) I. A Tao.tv. módosításai június 16-tól hatályosan 1. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének új ly) pontja] A kiegészítő előírás szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében. A rendelkezés első alkalommal a adóévre alkalmazható. 2. Alapítvány, közalapítvány adóalapjának megállapítása [Tao.tv. 9. -ának új (4a) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az ingatlanhoz kapcsolódóan az adóévre kiszámított értékcsökkenési leírási összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt összeggel, az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel bevételként az adóévben elszámolt összeggel, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódóan az adóévre adóalapot növelő tételként elszámolt értékcsökkenés összegével akkor is köteles módosítani az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdaságivállalkozási tevékenysége. 3. Veszteségelhatárolás [Tao.tv ának új (14) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint, amennyiben az adózó a évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor az adózás előtti eredményt csökkentően érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek. Ez azt is jelenti, hogy azon összeg vonatkozásában lehet az elhatárolt veszteség szabályait alkalmazni, amit nem vitt át szociális hozzájárulási adókedvezménybe, vagyis ugyanazon összeg kétszeres kedvezményezése kizárt. Átmeneti rendelkezés szerint az az adózó, amely a adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően alkalmazza a fenti a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt, a rendelkezést a adóév vonatkozásában is figyelembe veheti. 4. Fejlesztési adókedvezmény [Tao.tv. 22/B. -ának (2a), (18) bekezdése] A módosítás a fejlesztési adókedvezmény uniós háttérszabályával, a 651/2014/EU bizottsági rendelettel és az Európai Bizottság gyakorlatával való teljes összhang megteremtését szolgálja. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás adózónként és beruházásonként kell, hogy meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget

2 2 Az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a benyújtást követően és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szűntet meg az Európai Gazdasági Térség területén vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését. Szövegcserés módosítás a Tao.tv. 22/B. -ának (2b) bekezdésében: a Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével szövegrész helyébe az az európai uniós versenyjog értelmében vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban szöveg lép. 5. Növekedési adóhitel [Tao.tv. 26/A. -ának (6a), (8) és új (7a) bekezdése] A jogutódnak a jogelőd záró adóbevallásának határidejétől függően nem minden esetben állnak rendelkezésére a növekedési adóhitel adatai. A kiegészítő előírás szerint, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévre vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összegét bevallani és megfizetni. Nemcsak az adó, de az adóelőleg is csökkenthető a kedvezményezett beruházási érték 90 százalékával a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az új előírás rögzíti, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-kiegészítés, adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a Tao.tv. 24/A. -a szerinti adófelajánlással ugyanazon adóévben. 6. Külföldön adózatható jövedelem [Tao.tv ának (2) bekezdése] A módosítás az OECD Modellegyezményhez fűzött kommentár módszertana alapján megadja a progresszív mentesítés szabályait, ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. Az átlagos adókulcsot két tizedes jegyre kerekítve kell figyelembe venni. 7. Tao.tv. 1. számú melléklet 14. pontja Szövegcserés módosítás a leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében szövegrész helyébe a szabad vállalkozási zóna területén szöveg lép. A leghátrányosabb térségeket, településeket szabályozó jogszabályok és 2015-ben hatályukat vesztették. Az átmeneti szabályok alapján december 31-ig a korábbi szabályok szerinti leghátrányosabb településeken lévő adózók még igénybe vehették a kedvezményes értékcsökkenési leírást. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. -ának (1) bekezdése szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja. Annak érdekében, hogy a kedvezmény változatlan alanyi körben legyen igénybe vehető, január 1-jétől indokolt a Tao.tv. szerinti kedvezményt a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettel biztosítani.

3 3 II. A Tao.tv. módosításai július 16-tól hatályosan 1. Fogalmak, értelmező rendelkezések 1.1. Bejelentett immateriális jószág [Tao.tv. 4. -ának 5a. pontja] A módosítás pontosította a fogalmat. Az új szabály szerint kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető igénybe kedvezmény. Bejelentett immateriális jószág a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág (a korábbi előírás jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágról ír). A módosítást indokolja a jogdíj fogalmának változása is Jogdíj [Tao.tv. 4. -ának 20. pontja] A jogdíj fogalma érdemileg változott. Az új előírás szerint a jogdíj: a szabadalom, a használati mintaoltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedményéből, felhasználási engedményéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény, az előbbi pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatás nyújtásból származó eredmény az első pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada. A jogdíj-fogalom módosítása az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott nexus módszertannak és a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvénynek történő megfelelést szolgálja. 2. Az adózás előtti eredményt csökkenti 2.1. A jogdíjra jogosító immateriális jószág [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének c) pontja] (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben a lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, további feltételekkel A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének e) pontja], a feltételek érdemileg kiegészültek A jogdíjból származó nyereség 50 százaléka [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének s) pontja], a feltételek érdemileg kiegészültek A jogdíjhoz kapcsolódó feltételek [Tao.tv. 7. -ának (16) és (22)-(25) bekezdései] A módosítás alapján a 7. (1) bekezdésének c) pontja szerinti összeg a lekötés adóévét követő öt adóévben oldható fel (korábban 3 adóévben), jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére. Az így fel nem használt rész után az ötödik évet követő adóév első hónapjában az adót, a késedelmi pótlékot meg kell állapítani és meg kell fizetni [(16) bekezdés]. A (22)-(25) bekezdések az adóalap-kedvezmények vonatkozásában tartalmaznak új szabályokat.

4 4 A nexus módszertannak megfelelően az adóalap-kedvezmények a kapott jogdíj meghatározott arányszám szerinti összege után vehetők igénybe. Az immateriális jószág értékesítése, illetve apportja esetén a nyereség meghatározott arányszám szerinti összege után vehető igénybe. Az arányszám meghatározása az immateriális jószág állományba vétele érdekében az üzembe helyezésig felmerült költségek alapján történik. Ennek során az immateriális jószág állományba vétele érdekében felmerült adózó (vagy független személy) által végzett K+F közvetlen költséget kell összehasonlítani az eszközhöz kapcsolható összes K+F közvetlen költséggel. Az adózó K+F költsége értelemszerűen nem tartalmazza a kapcsolt vállalkozástól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás értékét. Az összes közvetlen költség tartalmazza a saját közvetlen költségeken túl a kapcsolt vállalkozástól szerzett termék szokásos piaci árát és a szellemi termék kifejlesztése érdekében a kapcsolt vállalkozásnál felmerült K+F tevékenység közvetlen költségét. Az arányszám számításánál a közvetlen költséget annak felmerülésekor kell figyelembe venni, függetlenül a számviteli elszámolástól, akkor is, ha az adózó az eszközt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (vagy szellemi termékként) állományba vette. A közvetlen költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. Az arányszám termékenként, szolgáltatásonként vagy termékcsoportonként, szolgáltatáscsoportonként is meghatározható. Az arányszám meghatározása során a számláló 30 százalékkal növelhető maximum a nevező összegéig, arra tekintettel, hogy a kapcsolt vállalkozás által kifejtett kutatás-fejlesztés esetén is van az adózónak hozzáadott értéke az OECD által kidolgozott módszertannak megfelelően. Amennyiben az adózónak nincs saját K+F közvetlen költsége, akkor a 30 százalékos kiegészítés nem alkalmazható. Annak érdekében, hogy az arányszám meghatározható legyen, az adózónak részletes dokumentációval kell rendelkeznie. 3. Az adózás előtti eredményt növeli Realizált jogdíjból származó veszteség 50 százaléka [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének c) pontja] A kiegészítő előírás szerint, ha az adóévet megelőző adóévben a 7. (1) bekezdésének s) pontját alkalmazták, ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, az előbbiek szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka növeli az adózás előtti eredményt. A rendelkezéshez kapcsolódóan a Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének n) pontjában szövegcserés pontosítás: a következtében elszámolt veszteség szövegrész helyébe a következtében elszámolt, a 7. (22)-(24) bekezdés szerinti, arányszámmal megállapított veszteség szöveg lép. 4. Látványcsapatsport támogatásának adókedvezménye [Tao.tv. 22/C. -ának új (2a), (3g) és (11) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint a támogató a támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről a szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sport fejlesztési támogatás kivételével ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem adókedvezményre, sem jóváírásra.

5 5 Új előírás az is, hogy a támogató szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató adókedvezmény, illetve adójóváírás igénybevételére való jogosultságát nem érinti. Ezen rendelkezéseket a törvény hatályba lépésekor (2016. június 16-án) folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Új előírás az is, hogy a beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű, nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával. Átmeneti rendelkezés alapján ezen előírást első alkalommal a es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben kell alkalmazni. 5. Rendelkezés az adóról [Tao.tv. 24/A. -ának (4), (13)-(15), (25) bekezdése és új (21a) bekezdése] A módosítások eredményeként az adó sportcélú felajánlása kapcsán a sportszövetségek és a NAV közötti, korábbi papíralapú kapcsolatot elektronikus kapcsolat, információ csere váltja fel, amely javítja az ügyintézés minőségét, egyszerűsíti és gyorsítja az érvényes felajánlás átutalását, valamint elősegíti a már átutalt tételek ellenőrzését, nyomon követését. Ezen rendelkezéseket első alkalommal a ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, a törvény hatályba lépését (2016. június 16-át) követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni. Az 1 százalék átutalására vonatkozóan a módosítás az egyértelműség érdekében feloldja a kereszthivatkozásokat. 6. Átmeneti rendelkezések 6.1. Szanálási eljárás során átvett részesedések [Tao.tv. 29/A. -ának új (22)-(23) bekezdése] A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt. Ezen rendelkezést a szanálási vagyonkezelő a adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja Jogdíjakhoz kapcsolódóan [Tao.tv. 29/A. -ának (28)-(32) bekezdése] A június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy a június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában a 2. és 3. pontban említett, módosult előírásokat kell alkalmaznia a következők figyelembe vételével. Azon adózó, amely június 30-ig a pontok alapján csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy január 1-je és június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,

6 6 a Tao.tv június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott (változás előtti) kedvezményt utoljára a június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe. A június 30-ig szerzett, előállított, a pontja szerinti jószág vagy a június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja az adózó az előbbi kedvezményt. A június 30-ig hatályos 7. (1) bekezdésének c); e, és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a december 31-ével végződő adóévben csökkenthető, ha az adózó január 1-je és június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan immateriális jószágot szerzett be, amely nem jogosította a hivatkozott pontok szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre a kapcsolt vállalkozást az átruházáskor. A 3. pontot kizárólag a június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.

7 7 III. A Tao.tv. módosításai január 1-jétől hatályosan 1. Fogalmak, értelmező rendelkezések 1.1. Kedvezményezett átalakulás [Tao.tv. 4. -ának 23/a. pontja] Az adókijátszás megakadályozása és az ügyletek átláthatóságának javítása érdekében az átalakulás kedvezményezettként történő minősítésének feltétele a kiegészítő módosítás szerint az, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani Kedvezményes eszközátruházás [Tao.tv. 4. -ának 23/b. pontja] Az adókijátszás megakadályozása és az ügyletek átláthatóságának javítása érdekében az eszközátruházás kedvezményezettként történő minősítésének feltétele a kiegészítő előírás szerint az is, hogy az eszközátruházást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani. Az önálló szervezeti egység értelmező rendelkezése ebből a pontból kikerült, de változatlan tartalommal tartalmazza azt a Tao.tv. 4. -ának új 28/c. pontja. 2. A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti [Tao.tv. 6. -a (8) bekezdésének b) pontja] A módosítás a számviteli törvény változásának megfelelő pontosítást tartalmaz. A módosított előírás szerint az összes bevételt csökkenti: a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség. 3. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7 -a (1) bekezdésének új k) és l) pontja, új sz) és x) pontja, módosult ty) pontja és új (4) bekezdése] Új kedvezményként kerül bevezetésre és adóalap-csökkentő tételként számolható el az Szja-tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, az Szja-tv. szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, mindkét esetben legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig. Új kedvezményként bevezetésre kerül, hogy adóalapot csökkent a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (vagyonkezelőnél, lízingbe vevőnél stb.), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig (további feltételek a 4. pontban). [Ez kétszeres kedvezmény, mert egyszer költség, másodszor az adózás előtti eredményt csökkentő tétel.] Az adózás előtti eredményt eddig is csökkentette a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értéket növelő felújításának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. A módosított előírás szerint az értéket növelő felújítás költségeinek a kétszeresével lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt. Nevesítésre kerültek a tárgyi eszközt nyilvántartó adózók azzal, ha a felújítás költségére megállapított, de a jogosult által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító, a jogosult kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál is csökkenthető az adózás előtti eredményt (további feltételek a 4. pontban).

8 8 Az új kiegészítő előírás szerint [(4) bekezdés] a visszaélések megakadályozása érdekében a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés esetén az adózó akkor érvényesítheti a 20 százalékos csökkentő tételt, ha az adóbevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozásról és a követelés behajthatatlanná válását megalapozó, valós gazdasági okokról. 4. A műemlék felújítás, karbantartás adóalap-kedvezményének feltételei [Tao.tv. 7. -ának új (26)-(28) bekezdései] Ugyanazon adóévben, ugyanazon tárgyi eszközre vonatkozóan a műemlék-karbantartásra, a műemlék-felújításra hatályos adóalap-csökkentés együttesen is érvényesíthető. Feltétele, hogy a felújításra, a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor. Kivétel az olyan műemlék-ingatlan, amelyre vonatkozóan a kötelezés korábbról fennáll, de olyan új tulajdonos lesz, amely a régi tulajdonosnak nem kapcsolt vállalkozása, és az új tulajdonos hatósági felszólítás nélkül teljesíti a kötelezettséget. További feltétel, a felújítás és/vagy karbantartás megtörténtéről és összegéről az illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított, az adóbevallás benyújtásakor az adózó rendelkezésére álló igazolás. Az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó rendelkezzen a jogosult írásos nyilatkozatával az adóbevallással egyidejűleg, amely tartalmazza a jogosultnál végzett felújítás adóévi elszámolt költsége kétszeresének összegét, a csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a felújításhoz pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó által érvényesített összeget. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett. Az uniós támogatási szabályokkal összhangban a karbantartás kedvezményének adótartama nem haladhatja meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a felújítás kedvezményének adótartama pedig a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 5. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének q) pontja] Mivel a kisvállalati adó időszakában a (nettó) tőkebevonás, a jegyzett tőke emelése csökkenti a kisvállalati adó alapját, új előírás rendelkezik arról, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakában bevont tőke kivonása a társasági adóalanyiság időszakában adóalap-növelő tétel legyen. 6. Kedvezményezett eszközátruházás [Tao.tv ának (12) bekezdése és új (12a) bekezdése] Az adókijátszás megakadályozása és az ügyletek átláthatóságának javítása érdekében az adóhalasztásra jogosító kedvezményezett ügylet kapcsán a szerzett részesedést a kapcsolt vállalkozási körön belül kell tartani addig, amíg a halasztott adó megfizetésre kerül, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be. Ezt a rendelkezést első alkalommal a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. Ezen szabályt erősíti meg az új (12a) bekezdés, mely szerint, ha az átruházó társaság nem teljesíti a tartási kötelezettségét, akkor a nem teljesítés napját magában foglaló adóévben az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg azon részével,

9 9 amelyet az átvevő társaság az adóalapjában korábban nem érvényesített. Az átvevő társaság az átruházó társaság nem teljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját annak figyelembe vétele nélkül állapítja meg. 7. Transzferár miatti adóalap-csökkentés [Tao.tv a (1) bekezdésének a) pontja, új (8a) bekezdése] A módosítás szerint a transzferár miatti csökkentő tétel alkalmazása esetén a csökkentés feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó, vagy annak megfelelő adó alapjának a meghatározása során. Ezt a rendelkezést első alkalommal a évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. Új előírás rendelkezik arról, hogy könnyítve az adminisztrációs terheket nemzetközi adózást szabályozó egyezmény alapján a magyar adózás alól mentesülő magyar fióktelep mentesül a transzferár dokumentációs kötelezettség alól a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletek vonatkozásában. 8. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao.tv. 22/A. -ának (2) bekezdése] A módosítás szerint a beruházási hitel adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat összege, a korábbi 40, illetve 60 %-os kamatösszeg helyett. Ezt a rendelkezést első alkalommal a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. 9. Társasági adóelőleg [Tao.tv ának (13) bekezdése] A módosítás szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény [Katv.] hatálya alá tartozó adóalany társasági adóelőlegének összege csökken. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka (1 % helyett), ha az adóév időtartama 12 hónap volt, a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben. 10. Tao.tv. 3. számú melléklete A) rész 13. pont pontosítása: A pontosítás a juttatásban részesülő nyilatkozatára vonatkozik. A módosítás szerint a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a juttatásban részesülő a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá a e bevételre jutó társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozata útján igazol. B) rész új 20. pontja: A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás.

10 Tao.tv. 1. számú mellékletének 7. pontja (bérbeadott eszköz leírási kulcsa) Szövegcserés módosítás: a minden egyéb bérbeadott tárgyi eszköz után szövegrész helyébe a minden egyéb bérbeadott tárgyi eszköz, továbbá bérbeadott (ideértve a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jog törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után szöveg lép (a bérbeadó 30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet). 12. Hatályát vesztő rendelkezések január 1-jétől: A kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye felső korlátjának eltörlése azzal, hogy a 7. (12) bekezdésében hatályát veszti az és nem lehet több 30 millió forintnál szövegrész A beruházási hitel adókedvezmény mértékének változása indokolja a 22/A. (4) bekezdésében az Az e alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot szövegrész törlését. Ezt a rendelkezést első alkalommal a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni Tao.tv. 3. számú melléklete A) részének 2. pontja A kisvállalati adózás szabályainak koncepcionális módosítása kapcsán feleslegessé vált rendelkezés törlése. Így a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére adott támogatások ráfordításként elszámolt összegével nem kell növelni az adózás előtti eredményt.