9. Közérdekű bejelentések és panaszok... 26

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása A járási hivatalok működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása.4 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása A törvényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás módja, a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása Államigazgatási hatósági tevékenység A polgármester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása A fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek az ügyfélszolgálati tevékenysége A szakigazgatási szervek egyéb tevékenysége A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között létrejött, december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások jellemző tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 3. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra (pl. NÉBIH és a kormányhivatalok között létrejött laborüzemeltetési megállapodások, stb.) Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása A Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok A Korm. rendelet 14. a-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos évi tapasztalatok bemutatása A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek felsorolása A Khtv ában felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásának esetei évben A Khtv. 19. (1) bekezdésében foglalt jogkörök gyakorlásának esetei évben

3 9. Közérdekű bejelentések és panaszok A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja A közérdekű bejelentések intézésének a tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése A panaszügyek kezelésének a tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a jogos panasz alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása Táblázatok: 1-8. Melléklet: 1. (kiegészített intézményi munkaterv) 2. (a 2. sz. táblázat szöveges értékelése) Függelékek: (a szakigazgatási szervek szakmai beszámolói)

4 1. Vezetői összefoglaló A Békés Megyei Kormányhivatal a évi intézményi munkatervében foglalt feladatokat maradéktalanul teljesítette. Ennek során az év közben felmerülő problémákat (pl.: hátralékos földhasználati ügyek) hatékony munkaszervezési intézkedések alkalmazásával kezeltük, és elmondható, hogy az év végére valamennyi hátralék megszűnt. A Kormányhivatal vonatkozásában január 1-jétől a leglényegesebb szervezeti változást a kilenc járási hivatal, és a járási szakigazgatási szervek felállítása jelentette, amely értelemszerűen hatással volt egyes megyei szakigazgatási szervek, és a törzshivatal szervezetrendszerére is. A év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szervezeti integráció megfelelően lezajlott, a járási hivatalok különösebb zökkenők nélkül kezdték meg tevékenységüket, szakmai feladatellátásuk feltételei megszilárdultak, az ügysegédi rendszer pedig Békés megye 75 települése közül egyetlen települést sem hagy ügyfélszolgálati kapcsolat nélkül. A Kormányhivatal engedélyezett létszáma december 31-én 1388 fő volt, a szakmai feladatellátás mind a szakigazgatási szervek, mind a járási hivatalok és a törzshivatal érintett főosztályai vonatkozásában megoldhatatlan problémáktól mentesen, rendezetten folyt, amelyben jelentős szerepet játszott a funkcionális feltételek biztosításához kapcsolódó szoros együttműködés és a foglalkoztatottak elhivatottsága. A törzshivatal hatósági szakmai munkája, az önkormányzati szervek törvényességi felügyeletéhez kapcsolódó tevékenység, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok államigazgatási hatósági tevékenysége kiegyensúlyozott volt, az év során hatályba lépett jogszabályi változásokhoz igyekeztünk megfelelően alkalmazkodni. A Kormányhivatal által ellátott ügyfélszolgálati tevékenység nagyságát jellemzi, hogy 2013-ban, a 109 ügyfélszolgálati helyszínen személyesen megjelent ügyfelek száma fő volt, amely Békés megye teljes népességének csaknem kétszeresét teszi ki. A növekvő ügyfélszámban jelentős súlyt képviselt a járási hivatalok ügyfélszolgálati tevékenysége. A Kormányhivatal szerteágazó ellenőrzési feladatai közül különösen hangsúlyos az összevont ellenőrzések lefolytatása, amely hatékonyabb és költségtakarékosabb feladatellátást eredményezhet. A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések száma - amely éves szinten db volt - meghaladja a évre vonatkozó összevont ellenőrzési tervben tervezett számot, és 11 kormányhivatali szervezeti egység, valamint három külső szerv közreműködésével, 9 közös együttműködési formában valósult meg ban a szervezeti egységekhez összesen 763 db közérdekű bejelentés és panasz érkezett, melyeket a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeltünk. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium az év során - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - négy ülést tartott, összesen huszonnégy napirendi pont megtárgyalása mellett. Tevékenységében a évben is jelentős hangsúlyt kapott a tagok feladatellátásáról, és az aktuális közigazgatási feladatokról szóló kölcsönös tájékoztatás. A Kollégium tevékenységében a koordinációs feladatkör erősödését jelentette a évi összevont ellenőrzési terv kialakításában betöltött véleményező szerepe. A Kormányhivatal gazdálkodása - a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett - felelősnek és rendezettnek tekinthető, amelyben szerepet játszottak a tovább folytatott takarékossági intézkedések is. A módosított kiadási és bevételi előirányzat Ft, a 1

5 módosított előirányzathoz képest a kiadások teljesítési szintje 86,5 %, a bevételek teljesítési szintje 100 %. A fentiek figyelembe vételével összességében elmondható, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal évi tevékenységét a jogszerű, kiegyensúlyozott, és megfelelő működés jellemezte, jelentős súlyú, vagy megoldhatatlan probléma nem merült fel. 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése A Békés Megyei Kormányhivatal évi intézményi munkaterve a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezései, és a kapcsolódó minisztériumi módszertani útmutató iránymutatásai alapján készült rövid távú stratégiai tervdokumentum. A évi munkatervi feladatok a Kormányhivatal alapvető intézményi célkitűzései, mint stratégiai célok figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Ezen alapvető intézményi célkitűzések négy tárgykör köré csoportosíthatóak: a szervezeti egységek jogszerű és hatékony feladatellátása, az ügyfélbarát ügyintézési gyakorlat érvényesítése, a szolgáltató jellegű közigazgatás erősítése, valamint a magasan képzett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók alkalmazása. A fenti alapvető intézményi célkitűzések konkrét feladatokra bontása jelent meg a évi intézményi munkatervben, kormányhivatali szinten 123 különböző feladatcsoport meghatározásával. Összességében elmondható, hogy a törzshivatal szervezeti egységei, a megyei szakigazgatási szervek, valamint a járási hivatalok, a járási szakigazgatási szerveket is beleértve maradéktalanul teljesítették az intézményi munkatervben meghatározott feladataikat, és olyan feladatkör, amely nem, vagy csak részben teljesült - nem volt. Meg kell jegyezni azonban, hogy a évi intézményi munkaterv a járási hivatalok és az önálló hatáskörű járási szakigazgatási szervek feladatait még csak áttételesen tartalmazta. A feladatellátás teljesítését szolgálta az is, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal gazdálkodása a év során mindvégig kiegyensúlyozott volt, és a szakmai feladatok funkcionális feltételeit igyekeztünk folyamatosan biztosítani. A munkaterv teljesítése kapcsán nagy feladatot jelentett a hátralékos ügyek kezelése egyes járási gyámhivatalok, a járási földhivatalok, valamint a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv feladatellátása során. Annak érdekében, hogy a probléma hatékonyan rendezhető legyen a Kormányhivatal a hátralékos ügyekre vonatkozóan külön havi jelentéstételi rendszert is bevezetett valamennyi szervezeti egységére kiterjedően. A járási földhivatalok tekintetében a hátralék felhalmozódását alapvetően a földhasználati ügyekből fakadó többletfeladatok okozták, azonban hatékony munkaszervezési intézkedések alkalmazásával sikerült az év végére csak úgy, mint egyes járási gyámhivataloknál - a hátralékot teljesen ledolgozni. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv vonatkozásában az év folyamán folyamatosan történt a hátralék feldolgozása, és a kérelemre indult eljárások tekintetében az év közepére felszámolásra is került. Az intézményi munkaterv teljesítése kapcsán valamennyi szervezeti egység tekintetében általánosan elmondható, hogy a foglalkoztatottak elhivatottságának köszönhetően a kitűzött célok teljesítésre kerültek. 3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása 3.1. A járási hivatalok működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos 2

6 legfontosabb tapasztalatok ismertetése. A járási hivatalok január 1. napjával történt közigazgatási szervezetrendszerbe illesztésével egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát, nemzeti hagyományok szerinti, szakszerű, és az esélyegyenlőség szempontjaira is tekintettel lévő alsó-közép szintű közigazgatási tér jelent meg. A Békés Megyei Kormányhivatal valamennyi járási hivatalában az ügyfelek ellátása folyamatos, stabilizálódott az ügysegédi rendszer, az egyenlő leterheltség érdekében a humánerőforrás elosztása megtörtént, folyamatos a törekvés a jogalkalmazás minél teljesebb körű egységesítésére. Békés megye 75 települését 9 járás fedi le. A járások mérete, a hozzájuk tartozó települések száma és mérete nagyon eltérő, egy járáshoz 4 és 18 közötti település tartozik. Erre tekintettel is elmondható, hogy a járási hivatalok törzshivatalai által gyakorolt államigazgatási hatáskörök előfordulása igen eltérő. Általánosságban az összes ügy közel kétharmada okmányirodai, szociális és szabálysértési ügy. Az ügyiratforgalmi statisztikák tartós trendje figyelembe vételével rögzíthető, hogy a járási hivatalok struktúrájában a tömeges, a közepes és az alacsony ügyiratforgalmú ügyek jelentek meg. Az örökölt a települési önkormányzatok jegyzőitől integrált hatósági eljárási mechanizmusok jogi állapotának felmérését követően olyan általános követelményrendszer került megfogalmazásra, amely biztosította az egyes ügyintézési területeken megjelenő ágazati jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelést és az ügyfélorientált ügymenetet. A Kormányhivatal törekszik a járási hivatalok hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában is a jogalkalmazás egységesítésére. Ennek előmozdítása érdekében a járási hivatalok hatósági, illetve okmányirodai osztályvezetői részére a Kormányhivatal Hatósági Főosztálya rendszeresen értekezleteket tart a jogértelmezési nehézségek megoldása, illetve az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A járási szakigazgatási szervek a hatósági feladataik tekintetében a jogalkalmazás egységesítéséhez a megyei szakigazgatási szervektől, mint szakmai irányítóktól kapják meg a szükséges segítséget. A 2013-as esztendőben a legfontosabb tapasztalatok egyike azzal kapcsolatos, hogy a járási hivatal megjelenésével megalapozott volt-e a járások földrajzi területi lehatárolása hatósági szempontból, azaz az átalakítás növelte-e a lakosság adminisztratív költségeit. Tapasztalataink szerint különös tekintettel arra, hogy a járási hivatalok profiljában jellemzően olyan ügytípusok koncentrálódtak, amelyek a korábbi években is ún. körzetközponti ügyintézési helyszínt nyertek az állampolgárok ügyintézési hajlandóságát a lakóhelytől való földrajzi távolság kedvezőtlenül nem érintette. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kisebb településeken az egyes államigazgatási ügyek előfordulásának gyakorisága miatt előfordult és előfordulhatott szakmai bizonytalanság. Mindezt január 1. napjával elindítva a járási hivatalok egyértelműen korrigálták. Ez pedig az ügyfelek hatósági kiszolgálásában olyan színvonalat eredményezett, amely az állam pozitív megítélése szempontjából különös hangsúlyt nyert. Ezt jól érzékelteti a Békéscsabai Járási Hivatal Okmányirodája, amely azokat az ügytípusokat öleli fel, ahol a gépjármű és vezetői engedély, illetve a természetes személyekhez elválaszthatatlanul köthető személyi ügyintézés meghatározó bázisáról szólhatunk. E komplexitást a Békéscsabai Okmányiroda hétköznap reggel 8.00 és este óra közötti ügyfélfogadása markánsan és az állampolgárok részéről üdvözölve domborította ki. Az önkormányzatoktól a nagy mennyiségű ügyiratok átvétele rendben lezajlott. A járási hivatalokban január 2-án, az első munkanapokon már érdemi ügyintézés folyt, tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivataloktól a járási hivatalhoz átkerült ügyintézők többsége továbbra is az általa korábban ellátott területet, ügytípust intézte. A járási hivatalok elhelyezkedésének, működésének előnyeit jól szemlélteti a Gyomaendrődi Járási Hivatal, ahol a törzshivatal egy, a Kormányhivatal által felújított épületben működik szinte 3

7 valamennyi szakigazgatási szervével együtt, így közigazgatási centrumként biztosítja a magas színvonalú ügyfélfogadást és ügyintézést. A járási hivatalok működésével kapcsolatban fontos említést tenni arról, hogy a Kormányhivatal év első felében hetente, majd a második félévtől kéthetente a főigazgató vezetésével - az érintett vezetők részvétele mellett - rendszeres értekezleteket tart a járási hivatalvezetők részére, amelyek alkalmasak az aktuális feladatok, szakmai és funkcionális problémák feltárására és koordinatív megoldására. Békés megyében a 9 járási hivatal illetékességi területén 52 olyan település van, ahol települési ügysegéd tart ideiglenes ügyfélfogadást a hét valamely napján. Ezen települések többségénél heti egy alkalommal átlagosan 4-8 óra időtartamban van jelen az ügysegéd. A települések kisebb hányadánál heti 2-3 alkalommal, átlagosan 4 óra időtartamban fordulhatnak az ügyfelek az ügysegédhez. Az ügyfélfogadások időpontjának a meghatározásakor az ügyek nagyságrendjét, az önkormányzatok ügyfélfogadási idejét, a helyi szokásokat igyekeztünk figyelembe venni. Az ügyfélfogadási idő alatt jellemzően folyamatos az ügyfelek jelenléte. Az ügyfélfogadási idő többnyire kihasznált, az ügyfelek megszokták és igénylik a járási hivatal munkatársának jelenlétét. Ezen általános tapasztalathoz képest pl. a Szarvasi Járási Hivatalban kisebb volt az ügysegédek ügyfélforgalma, részben kihasználatlan volt a kapacitásuk, ezért az ügysegédi fogadóórák idejét lecsökkentették. A Sarkadi Járási Hivatal esetében pedig az ügysegédi rendszer működésének tapasztalatai alapján a kezdeti 4 fő helyett 2 fő látta el ezt a feladatot, az ügyfélfogadás rendje azonban nem változott. A Szeghalmi Járási Hivatal illetékességéhez tartozó Körösladány városában a tervek szerint kirendeltséget került volna kialakításra, viszont az ügyek száma ezt nem indokolta, ezért az ügyfélfogadás ügysegédi rendszerben hetente két munkanapon zajlik. Az ügysegédeknél kezdeményezett ügyek többségét a szociális igazgatás területéhez kapcsolódó (ápolási díj, közgyógyellátás, időskorúak járadéka és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása) ügytípusok teszik ki. Meghatározó azonban a személyazonosságot és lakcímet igazoló hatósági igazolvány iránt benyújtott kérelmek száma is. A települési ügysegédek tájékoztatást adnak a járási hivatalok hatáskörébe tartozó ügyekről, segítséget nyújtanak a szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek intézésének megkezdésében és információkérésben. A járások lakossága kedveli és igényli az ügyfélbarát ügysegédi szolgáltatást. Az ügysegédek jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal, és az ügyfelekkel egyaránt. A települési ügysegédnek, mint a járási hivatal munkatársának az ügyfél lakóhelyén kell segítenie a járási hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben az ügyintézést, ezért különösen hangsúlyos szakmai továbbképzésük biztosítása A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása. A Kormányhivatal vonatkozásában január 1-jétől a leglényegesebb szervezeti változást a kilenc járási hivatal, és a járási szakigazgatási szervek felállítása jelentette, amely értelemszerűen hatással volt egyes megyei szakigazgatási szervek, így az Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, a Földhivatal, a Munkaügyi Központ, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szervezetrendszerére is. Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal január 1-jével történő létrejötte pedig a törzshivatal Hatósági Főosztályának feladatellátása kapcsán jelentett változást. 4

8 A járási szakigazgatási szervek hatékony működéséhez kapcsolódóan a megyei szakigazgatási szervek: a Szociális és Gyámhivatal, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, a Földhivatal, a Munkaügyi Központ, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal jelentős összehangoló, szakmai támogató szerepet játszottak, mind a hatósági feladatellátás segítése, mind a megfelelő vezetői és személyi állomány kialakítása során. A Kormányhivatal törzshivatalának funkcionális feladatot ellátó főosztályai pedig a pénzügyi, gazdálkodási, költségvetési, vagyonkezelési, humánpolitikai, informatikai, jogi és egyéb funkcionális természetű feltételek biztosításával igyekeztek elősegíteni a járási hivatalok szakmai feladatellátását. Összességében elmondható, hogy Békés megyében a járási hivatalok különösebb zökkenők nélkül kezdték meg a tevékenységüket, és feladatellátásuk folyamatos. A Földművelésügyi Igazgatóság az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság valamint a járási hivatalok kapcsolatában a január 1-jétől hatályba lépett jogszabályi változásokra vonatkozó egyik lényeges intézkedés a falugazdász hálózatnak a járási hivatalokhoz való alakítása volt, mind munkaszervezetileg, mind a területi elhelyezkedés, mind az informatikai háttér kiépítése vonatkozásában. Szükséges volt a szakmai irányítás és a munkáltatói jogkörgyakorlás feladatainak az összehangolása, az előzetes egyeztetések lebonyolítása. A falugazdász munkatársak időközben a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához kerültek, az erre vonatkozó megállapodás december 31-ig a Kamara és a Kormányhivatal között megkötésre került. A halászati törvény változása emellett lényegesen kibővítette a Földművelésügyi Igazgatóság feladatkörét, a SZÁK program bevezetése, és betanítása pedig jelentős többletmunkával járt. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot érintően a január 1-jével bekövetkezett szervezeti változások során az 5 kerületi hivatalból 4 járási szakigazgatási szerv alakult, valamint az addig a kerületekhez tartozó 3 kirendeltség az Igazgatósághoz került. A jogszabályi változások szükségessé tették az ügyfélbiztonság és a feladatok tisztázása miatt a feladat kiosztás, a megjelenő kettős hatáskörök gyakorlásának egyértelműsítését, amely 2013 elején több vezetői értekezlet során került meghatározásra. Az új szervezeti felépítés kapcsán a szakemberek megosztásával egyes feladatkörök az Igazgatóságnál maradtak, mert ezek olyan speciális feladatot jelentenek, amely egy-egy speciális képzettségű szakembert igényel (pl.: borászati, illetve takarmány ügyek). A január 19-én hatályba lépett a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezett létszámát 1375 főben határozta meg ben a járási hivatalok létszámának tervezésekor még nem lehetett teljes pontossággal látni az egyes feladatok létszámigényét, azonban 2013 első negyedévének végére már látszott, hogy a létszám az engedélyezett létszámon belüli átrendezése válik szükségessé. A járási hivatalok indulása óta szerzett tapasztalatok alapján a személyi állomány létszámát és összetételét az államigazgatási feladatok mennyiségéhez és jellegéhez kellett igazítani, amely az SzMSz módosítás augusztus 31-i hatálybalépésével megtörtént. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet módosítása alapján októberben a korábban kirendeltségként működő földhivatalok járási szakigazgatási szervvé alakultak át, amely a Békési Járási Földhivatal, a Gyomaendrődi Járási Földhivatal és a Mezőkovácsházai Járási Földhivatal létrejöttét jelentette. Előzmények nélküli, új járási szakigazgatási szervként került felállításra január 1-jével a Sarkadi Járási Hivatal Járási Földhivatala, amelynek eredményeként ma már Békés megye valamennyi járásában önálló járási földhivatal működik. A járási földhivatalok felállításához kapcsolódó településátcsatolások rendben lezajlottak. 5

9 A Kormányhivatal törzshivatalát érintően bír jelentőséggel, hogy szeptember 1-jétől a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 40. (5) bekezdése megváltozott, és ezáltal a járási hivatalok közötti hatásköri, illetékességi összeütközés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelöli ki az eljáró hatóságot. További változás, hogy július 1-jétől a mozgóképről szóló évi II. törvény 35. (2) bekezdése a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatává tette a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára irányuló hozzájárulás megadását. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet október 14-i hatállyal a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalától - azon szakkérdésre vonatkozóan, hogy az építmény megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak - a másodfokú szakhatósági hatáskört a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ezáltal a törzshivatal Hatósági Főosztályához telepítette. Szintén a Hatósági Főosztály feladatellátásához kapcsolódik, hogy a Magyary egyszerűsítési program eredményeként az anyakönyvi igazgatásban március 1-től jelentős változások történtek, melyek a főosztály tevékenységéhez köthető hatósági döntések számát csökkentették. A törzshivatal szervezeti egységeinek feladatellátását érintette, hogy az SzMSz augusztus 30-ai módosításával a vis maior ügyek intézése a Törvényességi Felügyeleti Főosztályról a Koordinációs és Szervezési Főosztályra került át. Az Oktatási Főosztály tevékenységét a jogszabályi környezet változásához történő folyamatos alkalmazkodás mellett (többször módosult a nemzeti köznevelésről szóló törvény, és annak végrehajtási rendelete, hatályba lépett a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet, illetve a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet) megvalósuló feladatellátás jellemezte. A szakigazgatási szervek feladatellátásának változása során külön kiemelendő, hogy az elmúlt év elején átfogó reform vette kezdetét az építésügyi igazgatásban, amely az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal felállítását is eredményezte. A reform során teljes körű jogszabályi háttér-, hatáskör-, illetékesség- és létszám-változások mentek végbe, sőt az elektronikus ügyintézés (ÉTDR) és az e-építési napló bevezetése is megtörtént. A fentiek kapcsán a megyei szakigazgatási szerv megnevezésén túl, hatáskörében és létszámában is változások történtek. Év elejétől másodfokú építésügyi, építésfelügyeleti és - az örökségvédelmen belüli - műemlékvédelmi hatósági feladatok tartoznak a Hivatal hatáskörébe, melynek során a megváltozott feladatellátáshoz szükséges technikai és személyi feltételek biztosítása folyamatosan valósult meg. A évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről jelentős változást eredményezett a Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata pártfogó felügyelői szakterületének feladat- és hatáskörében. A közérdekű munka büntetés végrehajtása kapcsán a munkahely kijelölése július 1. napjától kezdődően büntetés-végrehatási bírói hatáskörből átkerült pártfogó felügyelői hatáskörbe. A pártfogó felügyelő határozatban jelöli ki a letöltő helyet. Új elem a foglalkoztathatósági vizsgálattal kapcsolatos szakvélemény alkalmazása is e területen, amely a döntéshozatal megalapozását szolgálja. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vonatkozásában 2013-ban hatáskör változás nem történt, azonban feladatkör bővülés következett be - az Agrárkörnyezet-gazdálkodási hatásmonitoring 6

10 rendszer keretében - a talajvédelmi indikátorok helyszíni felvételezésével, a Talajvédelmi és Agrárkönyezet-gazdálkodási Osztály működését érintően. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladatellátása kapcsán kell megemlíteni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (2a) bekezdése a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásainak megtérítése, valamint a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésére kötelező jogerős határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátására a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságokat jelölte ki. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, mint szakmai irányító szerv és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal közös megállapodásban határozta meg az ennek során elvégzendő feladatokat. Szintén a fenti jogszabályi hivatkozásra tekintettel került sor november hónapban a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság által kiadott, meg nem térült, jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésére kötelező jogerős határozatok átvételére. A feladat végrehajtása az Igazgatóság részéről folyamatos volt, a évben összesen 674 db a rehabilitációs szakigazgatási szerv által, valamint 22 db NYUFIG által kiadott határozatot vett át az Igazgatóság, és intézkedett az analitikus nyilvántartások megnyitásáról és kezeléséről, a követelések végrehajtásáról. A Munkaügyi Központ hatáskörét érintő változás, hogy július 16-tól első fokú hatósági jogkört gyakorol az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás tőkejuttatás részével kapcsolatos ügyekben. Emellett az Országgyűlés június 3-án elfogadta a felnőttképzésről szóló LXXVII. törvényt, mely a Munkaügyi Központ felnőttképzéssel kapcsolatos feladataiban eredményezett jelentős változásokat. A korábbi jogszabály, a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény szerint a felnőttképzési intézmények nyilvántartását, ellenőrzését és jogszabálysértés esetén szankcionálását a Munkaügyi Központ végezte. A módosítás alapján a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatok a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz kerültek, valamint a szeptember 1-jén, és az azután indítandó ellenőrzési eljárásokat már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folytatja le, de az átmeneti időszakban a Munkaügyi Központ számára továbbra is megmaradt egyes feladatok ellátásának kötelezettsége. További változást jelent, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény 5. d) és e) pontjai szerint január 1-jétől újból bevezetésre került a saját munkavállalók képzésére fordított költségek elszámolhatóságának lehetősége, és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a szakigazgatási szerv végzi. A Munkaügyi Központ szervezetét érintő változások között kell megemlíteni, hogy az SzMSz augusztus 31-től hatályos módosításával, a szakigazgatási szerv osztályszerkezete megváltozott, és a korábbi hat osztály helyett öt osztály működése mellett látja el tevékenységét, valamint a feladatellátásához kötődő uniós projektek eredményes megvalósítása érdekében 2013-ban létszámemelés is történt. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatáskörének változása 2013-ban három fő területen valósult meg, egyrészt január 1-jétől a fogyasztók védelme érdekében a hulladékgazdálkodás területén (a hulladékról szóló évi CLXXXV a, illetve az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. r. rendelkezései alapján), másrészt május 11-től a rezsicsökkentés kapcsán (a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló évi LIV. törvény előírásaira tekintettel, a villamos energia, a földgázszolgáltatás, a távhőszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás terén, illetve a kéményseprés és a hulladékgazdálkodás területén), valamint július 1-től a nemzeti dohányboltok ellenőrzése kapcsán a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló évi CXXXIV. törvényben előírtak szerint. 7

11 A Közlekedési Felügyelőség hatáskörét érintően nem, azonban feladatkörét érintően történt változás a évben. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 24/A. (5a) bekezdése alapján szankcionálható lett az a műszaki járművizsgáló állomás, amely a közúti járművek időszakos vizsgálatával és a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket megsérti. Ezen jogszabályhelyhez kapcsolódóan a bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet határozza meg. 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység 4.1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. Békés megyében 75 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat működik. A települések közül Békéscsaba megyei jogú város, 21 város, 8 nagyközség és 45 község található. Kondoros nagyközség július 15-ével városi rangot kapott. A képviselő-testületek munkáját jelenleg 175 bizottság és 2 részönkormányzat segíti. A jelenleg működő társulások száma 32. A megye egyetlen településén sem oszlatta fel magát a képviselő-testület, így nem került sor időközi választásra. Békés megyében a évben új nemzetiségi önkormányzat nem alakult, egy viszont megszűnt januárban, mert a képviselő-testület létszáma 3 fő alá csökkent. Ez a testület 2013-ban már érdemben nem végzett tevékenységet, ülést sem tartott. A megye 75 településén tehát 80 nemzetiségi önkormányzat és 3 területi nemzetiségi önkormányzat működött. A Kormányhivatal illetékességi területén, Gyulán található a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székhelye, amelynek törvényességi felügyeletét a Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya végzi ban a főosztály nem fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, sem a Kúriához és a jegyző ellen sem javasoltuk fegyelmi eljárás lefolytatását. Az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának kezdeményezésére nem került sor. Alkotmányellenesen működő önkormányzat feloszlatásának indítványozására sem volt példa. Egy település (Mezőgyán) esetében kezdeményeztük a fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen ban a képviselő-testület, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő működése kapcsán öt esetben éltünk törvényességi felhívással, egy esetben törvényességi felügyeleti bírságot szabtunk ki. A felhívásokat, továbbá a Gyulai Törvényszék és a Kúria azt helybenhagyó ítéletét Mezőgyán Község Képviselő-testülete nem tárgyalta meg, mivel a polgármester azokat nem tűzte napirendre. Ezt követően kezdeményeztünk a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt fegyelmi eljárást a képviselő-testületnél. Az Eseti Fegyelmi Bizottság javaslata alapján nem marasztalta el a polgármestert a testület, hanem 31/2013. (VII. 23.) számú határozatával a fegyelmi eljárást megszüntetéséről döntött. A Kormányhivatal további lépéseket nem tudott tenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. (1) bekezdésének h) pontjában biztosított per indítási jogkörében a polgármester tisztségének megszüntetése iránt, mivel az Mötv (1) bekezdésében hivatkozott Mötv. 70. rendelkezéseit nem alkalmazhatta, tekintettel arra, hogy az még nem lépett hatályba. 8

12 A év kiemelt feladata volt a közös önkormányzat hivatalok kialakítása. Az Mötv. úgy rendelkezett, hogy a közös önkormányzati hivatalt az erre vonatkozó előírások hatálybalépését követő hatvan napon belül azaz március 2-ig kellett megalakítani. A Békés megyében található 75 település közül 36 lakosságszáma nem éri el a 2000 főt, így köteles volt közös önkormányzati hivatalt létrehozni. Az előbb említett 36 településből 33 önkormányzatnál a közös hivatal önként létrejött. A kormányhivatali kijelölésre három település esetében volt szükség, amely a székhely településekkel együtt öt önkormányzatot érintett. A március 13-án kijelölt települési önkormányzatok április 1-ig a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásokat és az alapító okiratokat is elfogadták. A fentiek alapján Békés megyében a közös önkormányzati hivatalok létrehozása lezárult. A Gyulai járáson belül az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal jött létre kijelöléssel, az azt megelőző többszöri egyeztetést követően Elek és Lőkösháza települések részvételével. A közös önkormányzati hivatal létrehozását követően az Eleki Közös Önkormányzati Hivatalnál felmerült funkciózavarokat folyamatosan jeleztük, és azzal kapcsolatban állásfoglalást is kértünk a KIMtől. A közös önkormányzati hivatal működésének ellenőrzése érdekében soron kívüli komplex célellenőrzést folytatott a kormányhivatal augusztus hónapban. A főosztály a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos évi ellenőrzési munkatervről szóló KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkári Utasítás alapján 2013-ban az alábbi célvizsgálatokat folytatta le, és küldte meg az arról szóló jelentéseit a minisztériumba: 1. a vagyongazdálkodásról szóló helyi rendeletek jogharmonizációjának ellenőrzése, 2. a helyi önkormányzat által önként vállalt feladatok célvizsgálata, 3. a jegyzőkönyvek és rendeletek határidőben történő megküldésének vizsgálata, 4. a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodásáról szóló rendeletek ellenőrzése, 5. az önkormányzatok társulási megállapodásai felülvizsgálatának célvizsgálata A törvényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). Az OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva az alábbi tendenciák állapíthatók meg. A törvényességi vizsgálatra beküldött jegyzőkönyvek száma évente meghaladja az ötezret. Az önkormányzatok képviselőtestületei 2011-ben 1277, 2012-ben 1463 rendeletet, 2013-ban pedig 1221 helyi rendeletet alkottak meg, azok számában jelentős eltérés nem tapasztalható. A képviselő-testületek, bizottságok, részönkormányzatok, társulások, nemzetiségi önkormányzatok 2011-ben összesen 37201, 2012-ben 39769, 2013-ban pedig határozatot hoztak. A döntések számának csökkenését túlnyomóan a bizottsági határozatok közel 25%-os, és a társulások által hozott döntések majdnem 50%-os csökkenése okozta ben 69 írásbeli törvényességi észrevétel kiadására került sor, 2012-ben 25 esetben, ban pedig 55 alkalommal élt a Kormányhivatal a törvényességi felhívás eszközével. Több esetben a települési önkormányzat képviselő-testülete illetve bizottsága jegyzőkönyvének határidőn túli megküldése, és a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyvének határidőn túli megküldése indokolta a felügyeleti eszközök alkalmazását. Az írásbeli felhívások kibocsátását követően a jegyzőkönyvek határidőben történő felterjesztési fegyelme jelentősen megnőtt, az ismételt jogszabálysértést elkövető településeknél bírság kiszabására került sor. Az elmúlt év folyamán is figyelmet fordítottunk a jogszabály-szerkesztési követelmények betartatására. Továbbra is 9

13 előforduló jellemző jogszabály-szerkesztési hibák a következők: az ör. megjelölése hiányos, az ör. megjelölését, bevezető részét módosították, vagy kimarad abból a feladatkört, felhatalmazást megállapító jogszabályi hivatkozás. Előfordult, hogy az ör. mellékletének jelölése nem volt jogszerű, a rendeletben használt táblázat felépítése nem felelt meg az IRM rendelet irányadó előírásainak. Az önkormányzati rendeletekben előforduló tipikus jogsértések közül néhányat külön indokolt megemlíteni. Költségvetési rendeleteknél fordult elő, hogy azok nem tartalmazták a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban. Szintén jellemző, hogy a költségvetés megállapításakor törvénysértően rendelkeztek a köztisztviselői illetményalapról és a cafetéria-juttatás éves összegéről. Zárszámadási rendeletnél sajátos hiba, hogy az nem tartalmazza a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. -a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban. Szociális rendeletnél fordult elő, hogy nem szabályozták a méltányossági közgyógyellátás feltételeit, illetve nem vizsgálták felül határidőben a helyi rendeletet az önkormányzati segélyre vonatkozó jogszabályváltozásnak megfelelően. A nemzetiségi önkormányzatok működése során jellemző törvénysértés, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket. Nemzetiségi önkormányzat felé tettünk azért felhívást, mert az ülésükről készült jegyzőkönyv aláírás nélkül került megküldésre, az előterjesztéseket nem csatolták, és a közmeghallgatásról szóló jegyzőkönyvben az arról szóló hirdetmény hiányzott. Gyakori, hogy a nemzetiségi önkormányzat olyan tevékenységre biztosított forrást, amely nem sorolható a nemzetiségi közügy fogalmába. Törvényességi felhívást tettünk azért is, mert a nemzetiségi önkormányzat nem fogadta el a zárszámadását. Az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletei kapcsán a Stabilitási tv. alapján január 1-től az engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal véleményező szerepet lát el a főosztály közreműködésével ban hat kérelem benyújtására került sor, amelyek véleményezését a főosztály a jogszabályban előírt módon és határidőben elvégezte, és javaslatot tett az ügyletek engedélyezésére A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása. A törvényességi felügyelet gyors és hatékony eszköze, hogy a kisebb súlyú jogszabálysértések orvosolására szakmai segítségnyújtás keretében, felügyeleti intézkedés megtétele nélkül javaslattétellel kerül sor. Az önkormányzat illetve a jegyző presztízsveszteség nélkül, egyszerűbben megszüntetheti a jogsértést, ha elfogadja a javaslatot. A célvizsgálatok során megfogalmazott vizsgálati kérdések alkalmasak olyan jogsértések kiszűrésére, amelyek korábban rejtve maradtak. Annak lefolytatásakor a bekövetkezett jogszabályi változások rendeletalkotással kapcsolatos rendelkezései, a kommentárok, a törvények indokolása és a kúriai határozatok alapján mélyreható ellenőrzés folytatható Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás módja, a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás kialakult gyakorlata a telefonon, illetve elektronikus úton történő szakmai segítségnyújtás, melyben a hangsúly az előzetes konzultáció felé tolódik. Ilyen módon lehetőség van az észlelt jogszabálysértések gyors és hatékony korrigálására, illetve megelőzésére. 10

14 A törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi és nemzetiségi önkormányzat, illetve szervei működése jogszerűségének biztosítása. Ennek elérése érdekében a törvényességi felügyeleti eszközök közül kiemelt szerepet szánt a főosztály a szakmai segítségnyújtásnak, amelyet a jegyzőkkel kialakított rendszeres munkakapcsolat keretében valósított meg. A jegyzői értekezletek, körlevelek, szakmai anyagok, állásfoglalások kiadásával hívtuk fel a figyelmet a jogszabályi változásokra, illetve segítséget nyújtottunk jogalkalmazási kérdésekben. 5. Államigazgatási hatósági tevékenység 5.1 A polgármester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításainak a bemutatása. A Békés Megyei Kormányhivatal a évben 14 db hatósági ellenőrzést folytatott le a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységével kapcsolatban. Az ellenőrzések a közlekedési igazgatási, anyakönyvi és lakcímnyilvántartási, kereskedelmi hatósági, szabálysértési, helyi adó, gépjárműadó ügyeket érintették. A közlekedési igazgatási területen folytatott tevékenység az anyagi és eljárásjogi szabályok megtartásával történt, apróbb, inkább adminisztratív jellegű és nem az ügyek érdemét érintő hiányosságok fordultak csupán elő. Az anyakönyvi, illetve a személyi-adat-, és lakcím-nyilvántartási igazgatási területen lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik az ügyek intézése. Az anyakönyvi területen több helyen került megállapításra a korábbi évekhez viszonyítva jelentős pozitív változás. Egy település vonatkozásában merültek fel eljárásjogi hiányosságok, melyekre a szükséges intézkedés megtételre került. A jegyzők kereskedelmi hatósági tevékenységével kapcsolatban megállapítható, hogy az eljárásjogi jogszabályokat, valamint az illetéktörvényt nem alkalmazzák megfelelően. Hiányosság továbbá, hogy az üzletekről vezetett nyilvántartások elektronikus formában az önkormányzatok saját honlapján nem érhetőek el. Szabálysértési ügyekre vonatkozóan egy jegyző ellenőrzésekor súlyos hiányosságként megállapítást nyert, hogy a vonatkozó ügyiratok nem voltak fellelhetők, egy másik jegyző pedig 3 ügyben eljárási kötelezettségének nem tett eleget. Helyi adók ellenőrzésével kapcsolatban általános hibaként említhető valamennyi ellenőrzött hivatal esetén az eljárásjogi jogszabályok nem megfelelő alkalmazása. Meg kell azonban említeni, hogy az adóügyi ügyintézők kapcsolt munkakörben általában más feladatokat is ellátnak. 5.2 A fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A Hatósági Főosztály döntéseivel szemben 2013-ban 7 esetben kezdeményeztek bírósági peres vagy nem peres eljárást, ezek közül 1 ügy zárult a Kormányhivatal pervesztességével, a többi ügy pernyertességgel zárult. Fellebbezést a Főosztály döntéseivel szemben nem nyújtottak be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Hatósági Főosztály tevékenységét jogszerűen, az intézményi munkatervben foglaltaknak megfelelően látta el. A Főosztály a korábbi évhez képest több mint másfélszer annyi döntést hozott. A növekedést a bányaszolgalom megállapítása iránti kérelmek nagy száma okozta. 11

15 Az Oktatási Főosztály az ágazatra érvényes jogszabályoknak megfelelően folytatta le az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Az ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmények száma: 23. Hatósági ellenőrzést 10 intézményben folytattak le, az ellenőrzés általános célja a köznevelési intézmények jogszerű működésének ellenőrzése volt. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlására minden esetben felhívták az érintett intézmény vezetőjét. Bejelentés alapján egy köznevelési intézmény tekintetében indult meg hatósági ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlásának igazolása után az eljárás megszüntetéssel zárult. Három esetben került sor szakmai vizsgaszervezési engedély kiadására, 67 esetben működési engedély kibocsátására, 13 esetben pedig az intézmények hatályos működési engedélyének igazolására. A Szociális és Gyámhivatal a évben elsőfokú döntést hozott, ebből a jogorvoslati eljárás során a másodfokon eljáró szerv 2 esetben helyben hagyta az első fokú döntést, a bíróság 2 esetben elutasította a keresetet. Másodfokú eljárásban 330 döntés született, ezen döntések esetében a felügyeleti szerv a döntést 1 esetben jóváhagyta, a bíróság 25 esetben elutasította keresetet, 1 esetben pedig új eljárásra utasította a hatóságot. Az Igazságügyi Szolgálat hatósági ügyei vonatkozásában mind a jogi segítségnyújtásban, mind pedig az áldozatsegítésben több mint 10%-os emelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor jelentősen csökkentek a fizetési felszólításokkal és a tartozás behajtásával kapcsolatos ügyek. A bíróságokkal kialakított és fenntartott kifejezetten jó munkakapcsolat révén nagymértékben csökkent a belföldi jogsegélyek száma is. A döntésekkel szemben mindösszesen 14 esetben (0,01%) érkezett jogorvoslati kérelem, illetve egyetlen bírósági felülvizsgálatra került sor. A Növény és Talajvédelmi Igazgatóság sokrétű hatósági tevékenységében mind az ügyszámok, mind a felderített szabálytalanságok miatt a vonatkozó jogszabályok alapján meghozott szankciók (bírságok) mértékében 2013-ban növekedés következett be. A Földművelésügyi Igazgatóság évi általános hatósági tevékenységében a kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatások, hatósági bizonyítványok kiállítása, és ellenőrzések lefolytatása mellett kiemelendő a családi gazdálkodók nyilvántartásba vételével és a változások rendezésével kapcsolatos 1015 db intézkedés. Emellett az Igazgatóság tevékenységében a vadászati (pl.: 79 esetben vadgazdálkodási tervek jóváhagyása, vadászati engedélyezések) és halászati hatósági ügyek (pl.: halászatra jogosultak ellenőrzése), valamint a mezei őrszolgálatokhoz kapcsolódó tevékenység is jelentős súlyt képviselt. A kockázatbecslésen alapuló, integrált, több éves Nemzeti Ellenőrzési Terv alapján, az előre nem tervezhető napi feladatok erőteljesen növekvő száma mellett, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hatósági tevékenységét az elvárásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesítette. A Földhivatal ingatlan-nyilvántartási, földmérési szakterülete vonatkozásában a megelőző évihez hasonló ügyiratmenyiség volt tapasztalható és alapvető változások sem történtek a jogszabályi környezetben, így a feladatok elvégzésében sem merültek fel nehézségek. A földügyi szakterületen belül a földhasználati nyilvántartás tekintetében történtek jelentősebb változások. A bejelentések feldolgozása a megnövekedett mennyiség miatt hosszadalmasabb volt, de az ügyirathátralékot sikerült ledolgozni július hónaptól TGYS-GYED ügyekben a határozatkiadási kötelezettség az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv I. fokú határozatainak csekély emelkedését eredményezte (5 %). A kiadott hatósági igazolványok - EU kártyák - száma 50 %-kal nőtt. A 12

16 külföldön munkát vállalók esetében meghozott döntések, jogosultság bejegyzések száma is emelkedő tendenciát mutatott. A pénzbeli ellátások, utazási költségtérítések számfejtésére, kiutalására határidőben sor került, a kifizetőhelyek ellenőrzése az öt éves fordulón belül megtörtént. Folyamatosan megvalósult a kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatók adatszolgáltatásának ellenőrzése is. A évben a járási hivatalok és az önkormányzatok megkeresése alapján 8458 db szakhatósági állásfoglalás került kiadásra ban határozatot és végzést illetően született döntés a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon. A hatáskörváltozás miatti ügyeken kívüli eljárásokat tekintve - mivel a megelőző időszakban, azaz I félévében még az Igazgatóság feladat- és hatáskörét képezték a megváltozott munkaképességhez kötött ellátások, azt követően viszont az ilyen ügyekben már az újonnan megalakuló Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv járt el - a hatósági döntések száma a megelőző évhez viszonyítva 2%-kal nőtt, (360 ügy). Jelentősen javult nagyon sok minőségi munkavégzést is jelző mutató 2013-ban, így csökkent a fellebbezések száma és aránya, a másodfokon megváltoztatott döntések száma és aránya, illetve a saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján módosított vagy visszavont határozatok száma és aránya. Határidőn túl meghozott végzések és határozatok száma mindössze 2 db volt. A Munkaügyi Központ vonatkozásában a járási munkaügyi kirendeltségek körültekintő, jogszabálykövető, a szakigazgatási szerv szakmai irányításának megfelelő munkavégzését mutatja az elsőfokú döntésekhez viszonyított rendkívül csekély jogorvoslati arány: a kirendeltségi határozatok és hatósági szerződések (szám szerint db) - Munkaügyi Központ általi - másodfokú elbírálása során mindössze 43 másodfokú határozatot kellett meghozni. Ezen belül az elsőfokú szerv döntését csupán egyetlen esetben kellett megsemmisíteni jogszabálysértés okán, és szintén egyetlen esetben megváltoztatni, ezen kívül 7 esetben egyéb okból (pl. fellebbezési kérelem visszavonása) az eljárás végzéssel történő megszüntetésére került sor. Bírósági felülvizsgálatra 2013-ban egyetlen alkalommal került sor: a támogatás elutasítása tárgyában indított perben a Munkaügyi Központ javára döntött a bíróság. A méltányossági ügyek száma 42 db volt, melyek elbírálásánál indokolt esetben helyszíni ellenőrzésre is sor került. Az ügyintézési határidők betartásra kerültek, eljárási mulasztások, jogszabálysértések nem történtek. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv által lefolytatott munkavédelmi hatósági ellenőrzések komplexek, egyaránt kiterjedtek a munkabiztonsági jellegű szabálytalanságok és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására. A szakigazgatási szerv munkatársai az irányelvekben és a célkitűzésekben foglaltaknak megfelelően törekedtek a munkáltatók munkabaleset-kivizsgálási tevékenységének javítására, emellett vizsgálták a bejelentett súlyos, vagy a munkáltató részéről nem kellő alapossággal vizsgált baleseteket is. A bejelentett fokozott expozíciós esetek, foglalkozási megbetegedés-gyanús esetek kivizsgálása, valamint a jogszabály által előírt munkaegészségügyi nyilvántartások naprakész vezetése megtörtént. A munkaügyi komplex ellenőrzések során a szakmai irányító által előírt célvizsgálatok, akcióellenőrzések végrehajtásra kerültek. A munkatársak az elvárások szerint igyekeztek kiemelt figyelmet fordítani a munkaszerződés, illetve az adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárására és utóellenőrzésére. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a évre jóváhagyott munkatervének 47 vizsgálatából 28 témába vonta be a Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét. Ennek során 514 kiemelt és fogyasztóvédelmi témájú (kifogásolási arány közel 30 %), 308 piacfelügyeleti (kifogásolási arány 19 %), továbbá kérelem alapján 56 közszolgáltatással kapcsolatos (kifogásolási arány 82 %) ellenőrzés lefolytatása történt meg. A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv hatósági tevékenysége az elmúlt éveknek megfelelő rendben zajlott, a központi szakmai irányító szerv a hatósági munkához kellő szakmai támogatást 13

17 nyújtott, ami az egységes gyakorlatok kialakításában nagy segítséget jelentett. A hatósági munka során az ügyfelekkel, együttműködő partnerekkel való kapcsolat kiegyensúlyozott, támogató jellegű és szolgáltató központú volt. Határidő túllépésre a hatósági ügyek intézésében nem került sor. A Közlekedési Felügyelőség vonatkozásában a járművezető vizsgáztatás kapcsán megállapítható, hogy a vizsgázók a járművezetéshez kapcsolódó ismeretek birtokában vannak, de a kellő begyakoroltatás nélkül az ismereteket nem képesek a készség szintjén alkalmazni. A növekvő közúti ellenőrzési darabszámból adódóan növekedett a közigazgatási eljárások száma és a kivetett közigazgatási bírság összege. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a hatósági tevékenységével összefüggésben a hátralék felszámolását tűzte ki célul a 2013-as évre. A kérelemre indult ügyek tekintetében a hátralék feldolgozása az év közepére megtörtént, míg a hivatalból indult ügyek vonatkozásában a vizsgálati hátralék felszámolása ütemesen zajlik ban több egyeztetés megtartására került sor, különböző szervekkel a hatósági, szakhatósági, és szakértői feladatok hatékonyságának növelése érdekében. A járási hivatalok hatósági tevékenységét tekintve általánosan megállapítható az ügyek emelkedő száma, amelyek jogszerű, határidőben történő rendezése a kormánytisztviselők elhivatottságát mutatja. A törzshivatali hatósági tevékenységben az okmányirodai ügyek mellett jelentős szerepet a szociális és szabálysértési ügyek játszanak, de külön kiemelendő a honosítási ügyek növekvő száma is. A járási földhivatalok évi tevékenységében a földhasználati nyilvántartási ügyek megnövekedett száma mutatható ki. A járási gyámhivatalok előtt indult eljárások esetében is általános jellemző az ügyszámok folyamatos növekedése, amelyben mások mellett a védelembe vételi és a gondnoksági ügyek hangsúlyosak. A szakterületen megjelenő ügyhátralékokat munkaszervezési intézkedésekkel az év során sikerült felszámolni. A járási munkaügyi kirendeltségek vonatkozásában a legnagyobb arányban a szolgáltatási és képzési ügyek, valamint a közvetítés és az ahhoz kapcsolódó ügyekben érintett ügyfelek száma nőtt, figyelemmel a közfoglalkoztatás rendszerébe bekerülők növekvő számára. A Békési Járási Hivatal törzshivatalában a hatósági osztály feladatkörébe tartozó szociális és szabálysértési hatósági ügyek eljárásmenetét sikerült a év elején egységesíteni. A törzshivatal szervezeti egységei által meghozott önálló döntések száma közel darab. A Járási Földhivatal évben hozott darab önálló döntéséből összesen 2 döntést fellebbeztek meg, és mindössze egyet kellett fellebbezés alapján módosítani. A Járási Gyámhivatal esetében az átvett hátralékos ügyek ledolgozása nagy erőfeszítést vett igénybe, a kirendeltségen emellett problémát okozott a szakmai munka színvonala, melyet mára sikerült megfelelő szintre hozni. A Járási Munkaügyi Kirendeltség hatósági tevékenysége körében döntési került meghozatalra. A Békéscsabai Járási Hivatal az egyike Békés megyében azon két járási hivatalnak, amely valamennyi, azaz hat járási szakigazgatási szervvel rendelkezik. Mind a járási törzshivatal, mind a járási szakigazgatási szervek hatósági feladatellátására jellemzőek a magas ügyszámok, amely a járási hivatal megyeszékhelyi elhelyezkedéséből is adódik. A békéscsabai okmányiroda jelenleg még a megyében egyedüliként reggel 8.00-tól este óráig fogadja az ügyfeleket. A Gyomaendrődi Járási Hivatal szakigazgatási szerveit kiemelve a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal esetében a évhez viszonyítva, az iktatott ügyek száma kismértékben csökkent, de létszámcsökkenés és területnövekedés miatt a munkatársak leterheltsége nem változott. A Járási Földhivatal ügyiratforgalma folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, de az év végére a földhasználati hátralékot sikerült ledolgozni. A Járási 14

18 Gyámhivatalnál indult eljárások száma folyamatosan emelkedett, azonban az ügytípusok megoszlásában változás nem mutatkozott. A Munkaügyi Kirendeltség esetében legnagyobb arányban a szolgáltatási és képzési ügyek, valamint a közvetítés és ahhoz kapcsolódó ügyekben érintett ügyfelek száma nőtt, melynek fő oka a közfoglalkoztatásba bekerülők számának növekedése, ugyanakkor csökkenés mutatkozott a nyilvántartással és megállapodással kapcsolatos ügyek számában. A Gyulai Járási Hivatal Hatósági Osztályának főbb feladatait 2013-ban a szociális, igazgatási és szabálysértési ügyek ellátása képezte, az ügysegédi feladatok ellátása mellett. A két okmányirodában (Gyula, Elek) működő Okmányirodai Osztály feladatainak jellegéből adódóan szinte minden állampolgár kapcsolatba kerül a Járási Hivatallal, az ügyfélforgalom jelentős, ezért Gyulán az ügyfélfogadási idő heti 32 órára nőtt a korábbi 25 óra helyett. A szakigazgatási szervek közül a Járási Gyámhivatal tevékenysége két fő területre terjed ki: a kiskorúak és gondnokoltak védelmére. A nyilvántartott gondnokság alatt álló személyek száma: 404 fő. A Járási Építésügyi Hivatal három járásra kiterjedő illetékességgel alakult meg, illetékességi területe jelenleg 33 településre terjed ki. A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal tevékenységét alapvetően az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági feladatok ellátása, a húsipari cégeknél dolgozó szaksegédek feladatai, valamint a falugazdászi feladatok biztosítása határozta meg. A Járási Földhivatal feladatellátása során az ügyek és a tájékoztatási feladatok mennyisége a évi földhasználati jogszabályváltozás miatt nőtt meg, az adatszolgáltatások (tulajdon lap, térképmásolat kiadása) az évek óta tartó tendenciához hasonlóan, 2013-ban is folyamatosan áttevődik az internetre. A Járási Munkaügyi Kirendeltség hatósági ügyei kapcsán a 2013-ban meghozott elsőfokú döntések száma db volt. A Járási Népegészségügyi Intézet tevékenységében a munkatervi szempontok szerint valamennyi kérelem vagy hatóság által indított ügy a vonatkozó jogszabályok betartásával határidőn belül lezárásra került. A Mezőkovácsházai Járási Hivatal tevékenysége kapcsán kiemelendő, hogy a Hatósági Osztály feladatellátását érintően az ápolási díjra jogosultak száma megnövekedett, a járásban ugyanis alacsony a foglalkoztatottak száma, és sokak számára jelent megoldást a családon belüli fogyatékos vagy beteg családtagok ápolása. Szintén a szociális helyzettel áll kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmek emelkedése is. Ki kell emelni a fentiekkel és a családok mentális állapotával összefüggésben azt is, hogy a Járási Gyámhivatalnál az év során folyamatosan emelkedett a védelembe vett gyerekek száma, és sajnálatos módon sok esetben a végső megoldást, a gyermekek családból való kiemelését sem lehetett elkerülni. Az Orosházi Járási Hivatal szervezeti egységei esetében összességében megállapítható, hogy növekedett a hatósági ügyek száma. A törzshivatal Hatósági Osztályán az ügyek döntő többségét az egyes szociális, szabálysértési (főként: tankötelezettség megszegése) és honosítási ügyek teszik ki. Az Okmányirodai Osztályon a hivatalból indult hatósági eljárások száma évről-évre növekszik (pl. bírósági végrehajtó, NAV által kezdeményezett jármű forgalomból történő kivonások). A járási szakigazgatási szervek hatósági tevékenységének növekedése általánosságban megállapítható, mely többnyire jogszabályváltozásokkal hozható összefüggésbe. A járási szakigazgatási szervek közül például a Járási Földhivatal által intézett ügyek száma 16%- os növekedést mutat, a földhasználati ügyek száma ugyanakkor közel háromszorosa volt az előző évinek. A Járási Munkaügyi Kirendeltség álláskeresési ellátásokkal és egyéb hatósági ügyekkel kapcsolatos tevékenysége 12,3%-os növekedést eredményezett az előző évihez képest, mely elsősorban a közfoglalkoztatásba bevontak számának a növekedésével van összefüggésben. A Sarkadi Járási Hivatal törzshivatalában és szakigazgatási szerveinél a évben összesen döntés született. A megtámadott döntések száma 12, ebből 10 esetben a másodfokon eljáró szerv jóváhagyta az első fokon meghozott döntést, 1 esetben az első fokon eljáró hatóság a fellebbezés alapján módosította döntését, 1 esetben pedig a másodfokon eljáró hatóság 15

19 megsemmisítette az első fokon eljáró hatóság döntését és új eljárásra kötelezte. Az első fokon eljáró hatóság 34 esetben hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás során módosította döntését. A Járási Munkaügyi Kirendeltségen a 2012-es bázis forgalmi adathoz (38.732) képest a tavalyi növekedést mutat, mértéke 23,2 %. A növekedés két ügytípusnál kiemelkedő (50%-os), ezek a munkaközvetítésekhez és a nyilvántartásokhoz-megállapodásokhoz kapcsolódnak. Szakmai tartalmának és az érintett létszámnak tulajdoníthatóan a szolgáltatási-képzési ügyek darabszáma volt a járásban a legkisebb tavaly, aránya az egészhez viszonyítva 3 %. A Szarvasi Járási Hivatal törzshivatali hatósági feladataiban a jegyzővel közös hatáskörök gyakorlása jelentett esetenként problémát, ugyanis több esetben a náluk indult ügyeket a jegyzők nem folytatták le, hanem hivatalunkhoz tették át azokat. A szakigazgatási szervek vonatkozásában a Járási Építésügyi Hivatal tekintetében több olyan hatósági tevékenység van, melynek eredményei a következő évben realizálódnak (pl. bontási kötelezettségek). A Járási Gyámhivatal feladatellátásánál szembetűnő változás, hogy lényegesen több védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés és átmeneti nevelésbe vétel történt, mely a gyermekjóléti alapellátás jelenlegi, és a gyámhivatali tevékenység korábbi problémás működését mutatja, sőt határozott fellépést jeleznek a Járási Gyámhivatal által tett korábban nem megszokott büntető feljelentések is. A Járási Munkaügyi Kirendeltség éves munkáját a közfoglalkoztatás menedzselése, a Járási Földhivatalét pedig a földhasználati nyilvántartás változásai határozták meg. A Szeghalmi Járási Hivatal Hatósági Osztályán 2013-ban az iktatott hatósági ügyek száma 1991 db volt. Ennek 85 %-a szociális igazgatási ügy, 14%-a szabálysértési ügy, 1 %-a pedig közneveléssel összefüggő hatósági ügy, kommunális igazgatási ügy, ipari igazgatási ügy, és egyéb hatósági ügy volt. Az Okmányirodai Osztály 1880 iktatott hatósági ügyben járt el. Ebből 64,8% a közlekedésigazgatási, 22,7% az egyéni vállalkozással, 7% a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával kapcsolatos, 3,8% adatszolgáltatással, valamint 1,7% lakcímügyintézéssel összefüggő ügy volt. A Járási Munkaügyi Kirendeltség hatósági munkáját nagyrészt az ügyfelek ellátásának megállapításával, megszüntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos feladatok tették ki. Az ügyek száma az utóbbi években egy szinten, kb ezer körül mozog, évben az önálló határozatok száma db volt. Az iktatott főszámok összességében meghaladták a 21 ezret ban a Szeghalmi Járási Földhivatalhoz főszámon érkezett beadványok száma a évben érkezett ügyiratokhoz képest azonos, annak ellenére, hogy a hivatal illetékességi területe október 11-től lecsökkent. (A szakterületek közötti arányok azonban megváltoztak: a földhasználati ügyek száma háromszorosa az előző évi mennyiségnek, míg az ingatlan-nyilvántartási beadványok száma csökkent.) A Járási Gyámhivatalnál december 31. napján 1261 db főszámon iktatott ügyirat volt. Ezen ügyek 40%-át a gondoksági ügyek, 30%-át az átmeneti neveléssel kapcsolatos ügyek képezték. 6. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek az ügyfélszolgálati tevékenysége A Békés Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélforgalmát bemutató táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az ügyfélszolgálati mutatók az előző évhez viszonyítva emelkedést tükröznek a 2013-as évben. A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán az élelmiszerbiztonság, a takarmány-biztonság, az állategészségügy és a járványvédelem területén történt nagyszámú jogszabályi változás miatt nőtt meg jelentősen a személyes ügyfélforgalom. Az Igazgatóság székhelyén az állattartók részére rendelkezésre áll az ENAR ügyfélszolgálat, az egyéb szakmai feladatok tekintetében az ügyfelek az illetékes ügyintézőket keresték fel irodahelyiségeikben. 16

20 A Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél személyesen megjelenő ügyfelek száma némiképp csökkent, mert a pénzellátási kérelmeket egyre inkább elektronikusan nyújtják be, de összességében ennél a hatóságnál is 8-10 %-kal emelkedett az ügyfélforgalom a évhez viszonyítva. A Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége ügyfélszolgálatain tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a nagyszámú személyesen megjelenő ügyfélre tekintettel az ügyintézés ügyfél és hatóság számára egyaránt jelentősen leegyszerűsödhetne, gyorsabbá válhatna az e- ügyfélszolgálat bevezetésével, különösen a járművek műszaki vizsgára jelentkezésénél, valamint a gépjármű vezetői vizsgákra való jelentkezésnél. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélközpontúságát szemlélteti a Kormányhivatal Földhivatalának ügyfélszolgálati tevékenysége is, amelynek munkatársai a földhasználók figyelmének előzetes felhívása céljából az ügyfélfogadó helyiségekben szórólapokat, plakátokat helyeztek el a betartandó határidőkről, továbbá a földhivatali ellenőrzések folyamán a sajtóban többször is cikkek jelentek meg a témában. A Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a feladat- és hatáskörének megfelelően HIV-AIDS tanácsadást, valamint Nemzetközi Oltóhelyet működtet az egészségfejlesztéssel, szűrési koordinációval, oltóanyag logisztikával, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő, ügyfelekkel kapcsolatos egyéb teendői mellett. A Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál május 1-jétől kezdődően ismételten bevezetésre került a jogi segítségnyújtás vonatkozásában a kihelyezett ügyfélfogadás Orosházán, Szeghalmon és Mezőkovácsházán. A Szolgálat tapasztalatai szerint az áldozatsegítéssel kapcsolatos ügyeknél jelentős - több mint 30%-os - emelkedés következett be. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága az ügyfelek érdekeire tekintettel kiemelten kezelte a kihelyezett ügyfélszolgálatok fenntartását, illetve újjászervezését a járási hivatalok épületeiben. Kihelyezett ügyfélszolgálat működik Szeghalom, Szarvas és Orosháza településeken, amelyek elismertségét mutatja, hogy ezeken az ügyfélszolgálatokon 2013-ban 1652 ügyfél fordult meg, ez az adat pedig a megyék között kifejezetten magasnak számít a megye lakosságszámához viszonyítva. A 6. számú táblázat adatai jól mutatják, hogy a járási hivatalok szakigazgatási szervei is jelentős ügyfélforgalmat bonyolítanak, amiből az a következtetés vonható le, hogy a járások képessé váltak az érintett települések állampolgárait olyan gyors, hatékony hatósági eljárásokkal szolgálni, amelyek az adminisztráció szintjén nem jelentettek többletköltséget, és a korábbi évek eljárási mechanizmusában sem okoztak törést. Általánosságban megállapítható, hogy a járási földhivatalok ügyeinek mennyisége a évben hatályba lépett földhasználati jogszabály-változás miatt megnőtt, a személyesen megjelenő ügyfelek főként a földhasználati nyilvántartással kapcsolatban kértek információt. A járási munkaügyi kirendeltségek fokozott mértékű ügyfélszolgálati tevékenysége az ügyfeleik együttműködési kötelezettségéből fakadó többszöri megjelenéssel, és a színvonalas szolgáltató jellegű tevékenységgel magyarázható. Az ügyfélszolgálati működés jelentős részét alkotják az ellátásokkal és a munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos ügyek. Az ügyfélszolgálatok leterheltsége egyes járási szakigazgatási szerveknél az ügyfélszolgálati tevékenység racionalizálását, módosítások bevezetését tette szükségessé. Mivel az 17