Szervezeti és működési szabályzat

Átírás

1 MIOK Szegedi Szakképző Iskola OM azonosító: Szervezeti és működési szabályzat Hatályos: szeptember 1-jétől

2 1. Az intézmény adatai A MIOK Szegedi Szakképző Iskola (MIOK SZSZI) közoktatási intézmény. Székhelye, elérhetősége: 6724 Szeged, Rigó utca 24/d., tel.: 62/ , mioktitkar@gmail.hu, honlap: Alapítás éve: OM azonosító száma: Az intézmény jogállása: jogi személy Az intézmény alapítója és fenntartója, székhelye: MIOK Dél-Alföldi Régió Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, 6791 Szeged, Öreghegy dűlő 1. Az intézmény típusa: szakközépiskola (szakközépiskola a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítéssel.) Az intézmény munkarendje: nappali, esti, levelező Az intézmény felügyeleti szerve: Az intézmény felett a szakmai és törvényességi felügyeletet a MIOK Dél-Alföldi Régió Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a Csongrád Megyei Kormányhivatal (6741 Szeged, Rákóczi tér 1.) látja el. Az intézmény feladatai: Az utolsó középiskolai évfolyam elvégzésére vagy érettségire épülő szakközépiskolai oktatás ( évfolyam) Felsőfokú szakképzés (az alapító okirat szerint kifutó rendszerben) Pedagógiai program szerinti nevelési feladatok végzése Vizsgáztatás Felnőttképzés Ágazati besorolás szerint: Szakmacsoport szerint: I. Egészségügy 1. Egészségügy III. Szociális IV. Pedagógia 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás V. Képző- és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció XXIV. Közgazdaság 15. Közgazdaság

3 XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXXVII. Sport 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika Az intézmény szakmai és gazdasági értelemben önálló jogi személy. Az iskola irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Szakmai vezetés, irányítás: Fenntartó Igazgató Igazgatóhelyettesek iskola (szakképzés, felnőttképzés) 2. A működés általános rendje Az iskola épülete a szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 7.00 és óra között tart nyitva, illetve áll a diákok rendelkezésére. Az intézmény alkalmazottai is ebben az időtartamban tartózkodhatnak az épületben. Az igazgatóval vagy az igazgatóhelyettesekkel előzetesen egyeztetve az épület eltérő időpontban is nyitva tartható. Eltérő nyitva tartást az igazgató esetileg, illetve folyamatosan pl. az órarend útján engedélyezhet. A nyitva tartás idején az igazgatónak bent kell tartózkodnia az iskola épületében. Az igazgató ezt a kötelezettségét megoszthatja helyetteseivel, illetve egyedi esetekben a tantestület egy-egy tagjával. A nyitva tartás idején az igazgató, illetve megbízottja felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. Az óraközi szünetek hossza 10 perc, kivéve a 2. és 3. tanítási óra közötti szünetet, amely 20 perc időtartamú. Összevont órák esetén az időarányos szünetet biztosítani kell. A tanítási óra biztonságos megkezdése érdekében a szaktanár legalább 10 perccel az óra megkezdése előtt köteles megjelenni az iskolában. A tanórán kívüli foglalkozásokat a nyitva tartás végéig kell megszervezni, ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével szabad.

4 Az iskola tanulói számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők: Nyelvvizsgára való felkészítés Idegen nyelvi szakkör Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások (korrepetálás, konzultáció) Szakmai és tanulmányi versenyekre való felkészítés Diákönkormányzat vagy a tantestület által kezdeményezett rendezvények A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában könyvtárszoba működik, amelynek szolgáltatásait az iskola valamennyi dolgozója és tanulója igénybe veheti az ott meghatározott kölcsönzési rend és nyitva tartási idő szerint. A tanulók csak a számítógép-termekben elhelyezett, a számukra kijelölt gépeken dolgozhatnak. Ezek használati rendjét külön szabályzat tartalmazza, amelyet az érintett helyiségekben közzé kell tenni, valamint a tanév első informatika óráján ismertetni kell a tanulókkal. A szaktantermeket a tanórákon kívül eső időszakokban zárva kell tartani. Ezek kulcsait a megbízott személyek, illetve a portaszolgálat őrzi. Az iskolaépület zárását és nyitását, a riasztókészülék üzemeltetését a portaszolgálat, illetve a fenntartó által megbízott személyek felügyelik. Az iskola épületét, annak helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek felszerelésének épségéért, tisztaságáért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel időtartama alatt anyagilag felelős. Az okozott kár megtérítése kötelező. A számítástechnika-termet, illetve a tanirodát a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok, illetve az SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartása kötelező. Az iskola helyiségeinek szabad-, illetve munkaszüneti és ünnepnapokon való használatához az igazgató vagy igazgatóhelyettes írásos engedélye szükséges. A szorgalmi időszakban a tanárok és a tanulók hivatalos ügyeinek intézése munkanapokon és óra között történik. Szorgalmi időszakon kívül a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik, amelyet a szünet megkezdése előtt a tanárok és tanulók tudomására hoznak. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés formái: előre bejelentett alkalomszerű folyamatos ellenőrzés.

5 A pedagógiai munka ellenőrzésének módszerei: Az ellenőrzés kiemelt formája a tanítási órák meglátogatása. Az új kollégáknál az első félévben legalább egy tanítási órát látogat az igazgató vagy valamelyik helyettese. Az óralátogatásokat az igazgató ütemezi, szakszerű adminisztrációja az Óralátogatások 20../20.. (aktuális tanév) dokumentumban történik, amelyet megbeszélés után az órát tartó tanár és az órát látogató igazgató vagy helyettese is aláír. Az igazgató köteles az Intézményi Minőségirányítási Programban (IMIP) megfogalmazott módon kollégái munkáját értékelni és az értékelést a kollégák tudomására hozni. A haladási naplók folyamatos ellenőrzése az osztályfőnökök kötelessége, amelyet hetente el kell végezniük, és a megfelelő rubrikában aláírásukkal igazolniuk. Az igazgató vagy valamelyik helyettese havonta ellenőrzi a haladási naplókat, és ezt a napló megfelelő rovatában kézjegyével dokumentálja. Félév lezárásakor a tanári ütemtervek és a napló egybevetésével megállapítják, hogy a szükséges óraszámot teljesítették-e a szaktanárok. Az ellenőrzésnek egyik módszere a tanulók vizsgáján való részvétel. Az ellenőrzés formái lehetnek: beszámoltatás szóban vagy írásban eredményvizsgálatok felmérések. A tanév végén a végzős tanulókat a tanév szervezéséről, lebonyolításáról, a tanárok munkájáról kérdőív segítségével kérdezzük meg. Ennek alapján feladatokat lehet meghatározni. A tapasztalatok részét képezik a tanév végi nevelőtestületi értekezletnek is. A napi oktató, szakképző munka zavartalan lebonyolítása érdekében az oktatás személyi és tárgyi feltételeit az igazgató naponta ellenőrzi, a hiányokat azonnal pótolja. 4. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól vagy helyettesétől engedélyt kaptak. Az épületbe érkező szülők, idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A tanév során szervezett nyílt napra érkező diákok kíséretére ügyeletes pedagógust jelöl ki a vezető. Érdeklődő, látogató csoportok fogadására engedélyt az igazgató vagy helyettese adhat. Hivatalos személyek belépése esetén haladéktalanul értesíteni kell az iskola vezetőjét. A vendégekre az épület használatával kapcsolatos általános szabályok kötelezőek. Az iskola épületébe nem engedhető be ittas állapotú személy.

6 5. Az igazgató felelősségi köre, feladatai, a kiadmányozás és képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az igazgató felelős az irányítása alá tartozó oktatási terület szakszerű és törvényes működéséért. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai pedagógiai munkát. Kezdeményezi és előkészíti a főállású és óraadó tanárok felvételét, szerződését. A jóváhagyott meghatározott költségvetési keretek között gazdálkodik a rá bízott erőforrásokkal. Szervezi az irányítása alá tartozó terület beiskolázási tevékenységét (hirdetés, tájékoztatás, jelentkezés, beiratkozás). Az irányított területen ellátja a tanügyi-igazgatási feladatokat. Az igazgató minden szerdán a nagyszünetben ( ) a helyetteseivel egyeztet, ahol lehetőség nyílik a tantestület kérdéseinek, javaslatainak továbbítására az igazgató felé, illetve az igazgatói utasítások kihirdetésére. Az igazgató minden szerdán 9.00-kor egyeztet a gazdasági ügyintézővel az aktuális gazdasági kérdésekről, feladatokról. A gazdasági ügyintéző feladata a pontos, és szakszerű tájékoztatás az intézmény gazdasági állapotáról. 1. számú melléklet: Kiadmányozás rendje Az iskola igazgatóját akadályoztatása esetén valamelyik helyettese képviseli. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök: igazgatóhelyettesek részére átadott feladat- és hatáskörök: középiskolai bizonyítvány aláírással történő hitelesítése iskolatitkár részére átadott feladat- és hatáskörök: OH, MÁK által elektronikusan küldött értesítések visszaigazolása iskolalátogatási igazolások aláírása A Tantestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja (munkatervben rögzítetten): tanévnyitó értekezlet; tanévzáró értekezlet; félévi és év végi áttekintő értekezlet; két alkalommal nevelési értekezlet (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 30%-a kéri, illetve az iskola igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az iskolavezetés a szülői szervezettel is együttműködik. Az intézmény tanulóinak szülei szülői szervezetet hozhatnak létre. Mivel a MIOK SZSZI érettségire épülő szakképzést folytat, a nagykorú tanulók önállóan intézhetik ügyeiket, a szülők jelentős része tiszteletben tartja

7 gyermekei nagykorúságát. A szülőkkel való kapcsolattartás legjellemzőbb formája a szülő és az osztályfőnökök kapcsolata, amikor a szülő felvilágosítást kér gyermeke iskolai tanulmányainak előrehaladásáról. Amennyiben a szülők létrehozzák a szülői szervezetüket, az iskola helyet biztosít ennek működtetésére az intézmény épületében és a nyitva tartási időn belül lehetőséget nyújt a tevékenységük gyakorlására. Amennyiben a szülői szervezet igényli, az iskola vezetése évente legalább kétszer tájékoztatást ad az iskolában folyó szakmai-pedagógiai munkáról, a tanulókat érintő feladatok megvalósításáról. Iskolánkban iskolaszék nem alakult, intézményi tanács nem jött létre. A tanulók és a szülők az iskola pedagógiai programját az iskola honlapján ( bármikor megtekinthetik. Aki igényli, munkaidőben kinyomtatott formában is megtekintheti az iskolatitkárságon. Részletesebb tájékoztatást kérők részére az iskola igazgatója vagy helyettesei erre lehetőséget előzetes időpont-egyeztetés alapján tudnak biztosítani. 6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 6.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazzuk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 6.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban digitális napló még nem került bevezetésre, az ezzel kapcsolatos szabályozást csak a bevezetéssel egyidejűleg kell elvégezni és az SZMSZ-ben leírni.

8 7. Külső kapcsolatok rendszere és formája Az iskola vezetőjének folyamatos munkakapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani: A MIOK Dél-Alföldi Régió Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, az intézmény fenntartójával, a helyi önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportirodájával, a helyi Kormányhivatallal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási Államtitkárságával, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságával, az Oktatási Hivatal területi irodájával, az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Irodájával, a helyi pedagógiai szakszolgálatokkal, a helyi pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, az iskolában tanított szakmák külső gyakorlóhelyeivel: vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral, a tanulóinkat befogadó kollégiumokkal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A pedagógia szakszolgálatokkal ill. pedagógiai szakmai szolgálatokkal a tanulóink életkora miatt gyakorlatilag minimális a kapcsolat, mivel ezek a szervezetek működésükkel a tanulókat 18 éves korukig segítik. Abban az esetben dolgozunk együtt, amikor tanulónak korábban volt kapcsolata a szolgáltatókkal (pl. szakmai vizsgán különböző felmentésekhez szakértői bizottsági véleményeket adnak le). 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Az iskolai szintű rendezvények a közösség formálásnak fontos színterei. Valamennyi rendezvényt és kötelező megemlékezést, ünnepséget a tanévre vonatkozó éves munka- és ütemterv tartalmazza. 9. A felmentések rendje Felmentéssel kapcsolatos döntéseket az igazgató hozhat. OKJ-s vizsgatárgy esetén felmenthető az óralátogatás és a vizsga meghatározott része alól az a tanuló, aki az adott képzési program szakmai követelményei alapján a rendeletben meghatározott felmentési feltételekkel rendelkezik.

9 Egyéb tantárgyak esetén felmenthető az óralátogatás alól az a tanuló, aki korábbi tanulmányai során elsajátította az adott tantárgyat, és az ezt igazoló dokumentumokat bemutatja. Ebben az esetben felmentés csak a szaktanár beleegyezésével történhet, akinek joga és kötelessége ellenőrizni, hogy az elsajátított ismeret megfelel-e a jelenlegi képzés ismeretszintjének. Amennyiben a tantárgyból a helyi képzési program alapján belső vizsgát is kell tenni, a szaktanár véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy a tudásszintet bizonyító dokumentumok alapján a tanulót a belső vizsga kötelezettsége alól is felmenti-e. Az idegen nyelvi órák látogatása alól felmenthető az a tanuló, aki a helyi képzési programban meghatározott nyelvi szint követelményeivel egyenértékű vagy annál magasabb fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik. A tanulók felmentési kérelmüket a szükséges dokumentumok bemutatásával írásban nyújtják be az igazgatónak, az előre bejelentett határidőig. A határidőn túl beérkezett felmentési kérelmek elbírálására csak abban az esetben van lehetőség, ha a tanuló a tanév kezdete után iratkozott be az iskolába. Ilyenkor a beiratkozástól számított egy héten belül nyújthat be felmentési kérelmet. Az igazgató a szaktanárok bevonásával két héten belül bírálja el, és válaszolja meg a kérelmeket. A felmentési engedélyeket a tanulók személyi anyagában az igazoló dokumentumok másolatával együtt kell megőrizni. A felmentés tényét, illetve a megajánlott érdemjegyet az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában dokumentálnia kell. 10. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje A tanulók az iskola munkájával kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak egyénileg és a Diákönkormányzaton keresztül is. A Diákönkormányzat a probléma jellegétől függően tájékoztatja a hozzá érkezett panaszról, kritikai észrevételről az igazgatót, az igazgatóhelyetteseket, és kezdeményezik a probléma kivizsgálását. A tanulók tájékoztatása elsősorban az osztályfőnökök közreműködésével történik, de ebben szerepet vállalnak a Diákönkormányzat tagjai is. Az osztályfőnökök a felelősek azért, hogy minden, a tanulókat érintő információ eljusson hozzájuk. Minden tanuló kézbe kapja a tanév elején a házirendet és a képzési követelményeket. A tájékoztatás eszközei az épületben lévő hirdetőtáblák, valamint az igazgatói hirdetések rendszere. A felsőfokú szakképzésben (az alapító okirat szerint kifutó rendszerben) résztvevők számára a házirend mellett az érintett főiskolával illetve egyetemmel együtt készített tanulmányi és vizsgaszabályzata érvényes.

10 11. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A MIOK SZSZI nappali és esti oktatás munkarendje szerinti, az első szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés, illetve a pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos valamennyi szolgáltatás térítésmentes a magyar állampolgárok számára. Minden egyéb esetben a tanuló térítési díjat fizet, amelynek mértékét és a befizetés rendjét a mindenkori hatályos jogszabályok figyelembevételével az igazgató állapítja meg. Ha a díjat fizető tanuló tanulói jogviszonya valamilyen ok miatt megszűnik, az általa befizetett térítési díj visszafizetéséről a befizető kérésére az igazgató a fenntartóval egyeztetve intézkedik. A MIOK SZSZI tandíj és térítési díj fizetési szabályait részletesen külön szabályzat rögzíti. 12. Az iskolában a tanulók által készített termékek sorsának szabályozása Minden olyan termék, amelyet tanuló(k) állított(ak) elő a tanítási folyamat részeként, az iskola tulajdona. Ezeket az iskola a továbbiakban oktatási célra használhatja, esetenként reprezentációs céllal elajándékozhatja, vagy értékesítheti. Ha az értékesítés során a terméket anyagáron vagy önköltségi áron adja tovább az iskola, akkor a tanuló mivel nyereség nem képződik díjazásban nem részesül. Ha az értékesítésből nyereséget lehet képezni, azt az iskola és a termék előállításában részt vevő tanuló(k) között szét kell osztani. Az iskolát a nyereség 60%-a, a tanuló(ka)t 40 %-a illeti meg. Ha a nyereség nem egy tanulóhoz köthető, akkor a tanulók közötti szétosztás alapelve a közreműködő tanulók teljesítménye. Az értékesítések során képezhető díjazásokat az illetékes szaktanárok javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 13. A jutalmazás elvei A tanulók munkájának elismerésére, illetve jutalmazására történő javaslattal minden pedagógus élhet. A tanulók jutalmazását a Diákönkormányzat is kezdeményezheti. Az elismerés formái lehetnek: szóbeli és írásbeli dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi, igazgatói, nevelőtestületi), könyv-, tárgy-, pénzjutalom, kirándulási hozzájárulás, kulturális szolgáltatás, jutalom kirándulás, üdülés, tanulmányi ösztöndíj.

11 14. A tanulók fegyelmezése A fegyelmezés alapelvei: a fegyelmezés nevelési eszköz, amely a vétség helytelen voltának felismerésére készteti, és újabb vétségtől visszatartja a tanulót, esetleg tanulócsoportot, büntetéskor figyelembe kell venni a kötelezettség megszegésének, a szabályok megsértésének mértékét, a cselekménynek a tanuló szűkebb és tágabb környezetére gyakorolt hatását, a büntetés nem lehet megalázó és megtorló jellegű, a testi fenyítés alkalmazása tilos A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiak: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

12 A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de legkésőbb 10 napon belül meg kell tartani. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az igazgató a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az igazgató az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az igazgató a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az igazgatónak arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

13 az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolában a tanulók intézményen belüli egészségügyi gondozását az iskolaorvos és a védőnő látja el, megbízási szerződés alapján. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és a védőnővel. A pedagógusok kötelessége, hogy a tanulók részére a testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják. Felvilágosító előadások tartásához, szervezéséhez igényeljük az orvos és a védőnő szaktanácsait, szakszerű segítségét. Az iskolaorvos feladata a tanulók egészségügyi vizsgálata a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján, továbbá gondoskodik a tanulók alkalmassági szűrővizsgálatáról is. A rendelés időpontját a rendelő hirdető tábláján kell nyilvánossá tenni. A védőnő köteles az iskola egészségügyi munkatervét az iskola igazgatójához engedélyeztetésre benyújtani minden tanév szeptember 31-éig. 16. Az intézményi óvó, védő előírások Az iskolába valamennyi tanuló a tanév első osztályfőnöki óráján általános tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül, s ennek tényét aláírásával is igazolja. A szaktantermekben a tanév legelső óráján az adott helyiségekre és benne lévő berendezésekre, a használatba vett eszközökre vonatkozó speciális munkavédelmi oktatást kell tartani, ismertetni a használat szabályait, s meggyőződni azok megértéséről. Ezért az oktatásért a szaktanárok tartoznak felelősséggel. Mindkét oktatás célja a diákok testi épségének, egészségének megóvása, a veszélyforrások kiküszöbölése, a balesetek elhárítása, bekövetkezte esetén a következmények lehetőség szerint történő mérséklése. A megelőzés lehetőségei: az általános és speciális balesetelhárítási óvó rendszabályok betartása, fegyelmezett, körültekintő viselkedés, mások figyelmeztetése a balesetveszélyt okozó magatartás esetén.

14 Az óraközi szünetekben, illetve a tanítás előtt és után meg kell akadályozni a rohangálást, a dulakodást, az ajtó- és ablakcsapkodást. A sérült, hibás, így balesetveszélyessé vált bútordarabokat, nyílászárókat és elektromos berendezéseket haladéktalanul meg kell javítani. A tanulókat jelentési kötelezettség terheli. Ez elsősorban a mindenkori hetes, az osztály Diákönkormányzat vezetője, de bármely, a meghibásodást észlelő tanuló feladata. A hibáról tájékoztatni kell az osztályfőnököt vagy az iskola bármely dolgozóját. A tantermekben és a folyosókon semmilyen tárggyal nem szabad dobálózni. A táskákat úgy kell elhelyezni, hogy a padlón ne okozzanak közlekedési akadályt, botlásveszélyt. A közlekedési útvonalakra került folyadékot azonnal fel kell takarítani. Kést, szúró- és vágóeszközt, fegyvert vagy annak látszó tárgyat az iskolába behozni tilos. A tantermek és folyosók villamos berendezéseit (kapcsolókat, világítótesteket, dugaszoló aljzatokat stb.) szétszedni tilos. Ezek hibáiról azonnal értesíteni kell az osztályfőnököt vagy a szaktanárt, az igazgatót. Sérült vezetékű elektromos hosszabbító kábelt nem szabad használni. A számítógéptermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. Ha baleset történt, a sérült mentését azonnal meg kell kezdeni. A sérülés jellegétől függően, ha a sérült állapota úgy kívánja, a mentőket is értesíteni kell. Ez az igazgató vagy az igazgatóhelyettes feladata. Az osztályfőnököt és az iskola igazgatóját minden balesetről azonnal tájékoztatni kell. Amennyiben közvetlen hozzátartozók telefonon elérhetők, ők is értesítendők. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos vagy az osztályfőnök véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az igazgató feladata. A pedagógusok feladata, hogy haladéktalanul jelezzék az igazgatónak azokat a helyzeteket, melynek fennállása a tanulók és dolgozók biztonságát, az iskola vagyonbiztonságát veszélyeztetik, s a veszély elhárításáig is gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, valamint hogy a veszélyforrást jelentő eszközöket, berendezéseket ne hagyják a tanulók közt őrizetlenül. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

15 Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa, a tűz, a robbanással történő fenyegetés (bombariadó). Amennyiben az iskola bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető, rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására azonnal intézkedni kell a rendkívüli veszélyhelyzet elhárítása, az emberélet mentése, az anyagi kár mérséklése érdekében. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes a megbízott ügyeletes tanár Eljárás tűz- és bombariadó esetén Az iskola folyosóján a portaszolgálatot ellátó személy folyamatos kézi kolompolással és Tűz van! Tűz van!, illetve Bombariadó! felkiáltással jelzi a rendkívüli veszélyhelyzetet. A pedagógusok utasításait betartva a tanulók a kiürítési terv szerint elhagyják az épületet. Az iskola vezetői tűz esetén haladéktalanul értesítik a tűzoltóságot, bombariadó esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket. Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket kell értesíteni, ha ezt a MIOK SZSZI igazgatója szükségesnek tartja. A pedagógusok feladata, hogy a rájuk bízott tanulócsoport mellett tartózkodjanak, megelőzzék a pánikhangulat kialakulását, megőrizzék a rendet és fegyelmet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó pedagógusnak a tantermen kívül tartózkodó gyerekekre is gondolniuk kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét a tanár, a veszélyeztetett épületet az igazgató hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kiérkezést követően a tanárnak meg kell számolnia. Az épületbe történő újbóli bevonulásra a beavatkozó tűzoltóság, illetve a rendőrség jelen lévő parancsnoka adhat engedélyt.

16 Az iskolában tartózkodó valamennyi személynek alapvető feladata és kötelessége, hogy a közvetlen fenyegetettség elhárítását elősegítse, és a megérkező szakemberek (tűzoltók, rendőrök) munkáját ne akadályozza. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. Amennyiben robbantással való fenyegetés történt, a rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat, a nevelőtestület által meghatározott a lehető legközelebbi szombati napon kell bepótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv című utasítás tartalmazza. Ezt minden tanévnyitó osztályfőnöki órán ismertetni kell. 17. Tanórán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások szervezése Média Az iskolákban iskolarádió működhet, a működés és a működtetés rendjét minden tanév elején a Diákönkormányzat és az igazgató közösen alakítja ki. Az iskolai élet eseményeiről iskolaújság jelentethető meg. Az iskolai honlapon is van megjelenési lehetősége a diákönkormányzatnak. Diákkörök létrehozása és működése Az iskolánk tanulói diákkörök létrehozását kezdeményezhetik. Diákkör abban az esetben hozható létre, ha a résztvevők létszáma legalább 10 fő, és a foglalkozások témája a tantervi tananyaghoz vagy szabadidős iskolai tevékenységhez kapcsolódik. A diákkör megalakulásához pedagógus közreműködése is szükséges. Az iskolai diákközösségek működéséhez szükséges feltételek biztosítása A tanulók érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenységük segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja; az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Az iskola a Diákönkormányzat működéséhez biztosítja a helyiséget, valamint a fénymásoló ingyenes használatát. Az iskola biztosítja olyan faliújság állandó lehetőségét, melyen minden diák szabadon teheti közzé véleményét, a Diákönkormányzat erre kijelölt felelőse útján. A Diákönkormányzat joga iskolai újságot megjelentetni. Az iskola és a Diákönkormányzat a tanév kezdetét követően egyeztet az iskola által e célra nyújtandó pénzügyi, technikai támogatás mértékéről. Az iskola lehetőséget teremthet az iskolarádió rendszeres működtetésére. A diákönkormányzat és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolai Diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének kell tekinteni az azonos ügyben érintettek csoportját (nyelvi csoport, fakultációs vagy szakköri csoport, diákkör) vagy egy-egy osztály tanulóinak legalább 75 százalékát. Az iskola tanulója bármilyen a tanulói jogát vagy kötelezettségét érintő kérdésben fordulhat panasszal a Diákönkormányzathoz. A Diákönkormányzat vezetősége egyeztet az érintett személyekkel, szükség esetén az iskolavezetőséghez fordul. Amennyiben a

17 probléma nem rendeződik, úgy a Diákönkormányzat az iskolai médiában a problémát nyilvánosságra hozhatja, illetve a következő diákközgyűlésen napirendi pontként tárgyalhatja. Az iskola életének diákokat érintő kérdéseiről az igazgató a tanév elején egyeztetett időpontokban rendszeresen tájékoztatja a Diákönkormányzat vezetőit. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákkört hozhatnak létre az igazgató egyetértésével. A diákkör tagjai sorából képviselőt választhat, aki a Diákönkormányzatban képviseli. Sportkör Az iskola a rendelkezésre álló anyagi forrásból támogatja a diáksportkörök működését. A diáksportkörök működését az egészségnevelésért felelős pedagógus koordinálja. A felmerülő javaslatokat a tantestületi értekezleten vitatja meg a nevelőtestület. Az iskola tornaterem hiányában bérletek vásárlásával ösztönzi a diákokat a rendszeres testedzésre (uszoda, kondi-terem, korcsolya stb.) 18. A felnőttoktatás formái Iskolánkban esti és levelező tagozat működik. A munkarend esti tagozaton: heti három munkanap, délután órai kezdéssel. Levelező tagozaton az oktatás pénteken délután kor kezdődik, majd szombaton 8.00-tól ig tart. 19. Kapcsolattartás a gyakorlati képzőkkel Iskolánkban közép- és felsőfokú szakképzés működik. A tanulók hatékony, magas szintű szakmai tudáshoz való juttatásának elengedhetetlen feltétele a képzések gyakorlati ismereteinek elsajátítása. A szakmai gyakorlatot tanulóink a pedagógiai programban (a szakmai képzési programban) leírt óraszámban külső gyakorlóhelyeken töltik. A képzés formája a szakképzési törvényben szabályozott módon történhet együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján. Ennek a törvényben leírt megfeleltetéséért az iskola igazgatója a felelős. A szakmai gyakorlati tárgyak oktatásáért, a gyakorlati oktatás szakmai színvonaláért az igazgatóhelyettesek felelősek. Az illetékes Kamarával együttműködve biztosítják a tanulók számára a munkahelyi gyakorlóhelyeket, illetve rendszeresen ellenőrzik munkahelyi körülmények előírásoknak való megfelelését, és a tanulók munkavégzését. Átadják a gyakorlóhelyek szakmai felelőseinek a képzések gyakorlati tananyagtartalmát, a szakmai és vizsgakövetelményekben leírt elvárt kívánalmak, elsajátítandó kompetenciák listáját. Felelősek a tanulók gyakorlati munkahelyen töltött feladatainak adminisztrációijáért. Rendszeresen ellenőrzik az iskolai csoportok munkáját. A gyakorlati munkahelyekkel történt megállapodásokat az iskolatitkár tartja nyilván. 20. Szakmai munkaközösségek A nevelők a köznevelési törvény 71. -a alapján szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre.

18 Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működhetnek: idegen nyelvi munkaközösség osztályfőnöki " szakmai elméleti " gyakorlati oktatói " A munkaközösségeket az igazgatóhelyettesek irányítják a munkaközösség vezetőjén keresztül A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése tantárgy tanmeneteinek elkészítése, ebben segítségnyújtás pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, bonyolítása szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelői önképzéshez segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, a közösség vezetőjét segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított, 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének megbízását az igazgató adja, a munkaközösség tagjai választják A munkaközösség-vezetők feladatai tantárgy, illetve tantárgycsoportok gondozása tanmenetek, tantervek rendszeres figyelemmel kísérése, szükség szerinti korrigálása tanításhoz szükséges szemléltető és AV-eszközök alkalmazása, fejlesztési igények eljuttatása az igazgatóhoz szemléltető eszközök, könyvek, folyóiratok rendezettségének biztosítása, a szakterületekhez tartozó folyosói vitrinek karbantartása, szükség szerinti felújítása elméleti tárgyak központi vizsgatételeinek tanulók számára történő kiadása minden év november közepéig, a vizsgára való felkészítés koordinálása szakmai tanulmányi versenyekre a megfelelő tanulók kiválasztása, egyeztetve a szakmai tárgyakat tanító tanárokkal, a tanulók felkészítése szükség szerint megtartja a munkaközösségi foglalkozásokat; a tanév elején vezetésével, javaslatára a munkaközösség meghatározza az éves feladatokat látogatja a munkaközösség tagjainak óráit; a tapasztalatokat az érintett tanárral megbeszéli; figyelemmel kíséri a tananyag helyzetét (tanmenet, napló beírása, lemaradás, stb.) a munkaközösségen belül bemutató órákat szervezhet a munkaközösség tagjainak a következő évi tantárgyfelosztást javaslat jelleggel minden év március hónapban elkészíti és átadja az illetékes igazgatóhelyettesnek segíti munkaközösségének tagjait módszertani, szakmai tanácsokkal ismerje a munkaközösséghez tartozó tanárok munkáját, véleményt mondjon szakmai munkájukról a pedagógus értékelést végző vezetőnek

19 21. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskola igazgatója minden év novemberében a nevelőtestület elé terjeszti a kialakított tankönyvjegyzéket abból a célból, hogy mi az a legmagasabb beszerzési ár, amelynek figyelembevételével javasolja a pedagógusoknak a választást. Ehhez tájékoztatni kell a nevelőtestületet az iskola tanulóinak illetve szüleinek szociális helyzetéről. A tankönyvjegyzéket a tankönyvfelelős átadja a szakmai munkaközösségeknek, akik összeállítják a pedagógusokkal együtt a következő évben alkalmazni kívánt könyvek, segédkönyvek listáját. A tankönyvfelelős a végleges tan- és segédkönyvrendelést, melyet az igazgatóval véglegesít, minden év február 15-ig állítja össze. A szakmai tankönyvek felelőse egyezteti a rendelendő szakkönyvek jegyzékét a szakmai munkaközösségekkel. Az osztályfőnökök minden év november 15-ig felmérik a tanulók és a szülők igényét a normatív kedvezményekre és az iskolai könyvtárból való tartós tankönyv kölcsönzésére, erre az igényt az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon kell jelezni. Ennek benyújtásával együtt be kell nyújtani a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. A tartós tankönyvek és segédkönyvek az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre és a tanulók onnan kölcsönözhetik. A tankönyvek vásárlásáról (hely, idő), kölcsönzéséről a tanulókat és a szülőket a honlapon tájékoztatni kell. 22. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését biztosítja iskolánk tanulói és dolgozói részére. Tekintettel a könyvtár jelenlegi állományára, az iskolai könyvtár nem tudja az előzőekben megfogalmazott célokat maradéktalanul teljesíteni ezért az iskola Együttműködési megállapodást kötött a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral (6720 Szeged, Dóm tér 1-4.), hogy figyelembe véve az iskola anyagi lehetőségeit az iskolai könyvtár megfelelő fejlesztéséig a könyvtári feladatok ellátásában a Városi Könyvtár biztosít könyvtári szolgáltatásokat az iskola tanulói és dolgozói számára.

20