GENETIKA ALAPOK - szőlész-borász BSc

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GENETIKA ALAPOK - szőlész-borász BSc"

Átírás

1 - szőlész-borász BSc Az előadások anyaga PDF-ben: Genetika / Hallgatóknak (oktatási anyagok) usrname/passwd: genetika/mendel Előadásokra járni kötelező. 3 ZH a félév során a nappalisoknak: szept. 26., okt. 17., nov. 21. ZH anyaga: az addig elhangzottakhoz tartozó fogalmak, genetika példák, ami még nem volt a ZH anyaga. Vizsgázni az jöhet, aki mindhárom ZH-t legalább 50%-ra teljesíti! (pót ZH alkalom lesz) SEGÍTSÉG A TANULÁSHOZ: Genetika Tsz. web jegyzet: Deák Veronika: Általános genetika Szarka András Wunderlich Lívius: A biokémia alapjai 1-1

2 MENDEL: az öröklődő jellegek alapvető tulajdonságai Mi öröklődik? Hogyan öröklődik? Jól átgondolt kísérletek ( ): 1) modellnövény a borsó önbeporzó, de keresztezni is könnyű, nagy számú utód, rövid generációs idő 2) egyértelműen elkülöníthető alternatív jellegek, egyértelmű követhetőség 3) tiszta vonalak, a kiválasztott jellegeket sok generáción keresztül örökítik (önbeporzás) 4) Jól kézbentartott kísérletek, önbeporzás vagy keresztezés, reciprok keresztezés a szülők felcserélésével Meghatározó a pollen vagy a petesejt anyaga? 5) nagy számú utód és statisztikai elemzés 6) Praktikus kísérletező. A legtöbb jelleg öröklődése ugyanabban az évben kiértékelhető volt. 1-2

3 Keresztezés porzók eltávolítása, megtermékenyítés idegen pollennel reciprok keresztezések (pollen fehér virágból, pollen lila virágból) A hibrid v. első v. F1 generáció kiértékelése F1 növények önbeporzása F2 generáció 1-3

4 1. mag forma: kerek / ráncos 2. mag táplálószövet színe: sárga / zöld 3. virágszín: bíbor / fehér 4. hüvely forma: egyenes / becsípett 5. éretlen hüvely színe: sárga / zöld 6. virágállás: axiális / terminális 7. termet: magas / alacsony 1-4

5 MONOHIBRID keresztezések A hibridek (F1) nem középformák, az egyik jelleg elfedi a másik jelleget. Domináns jelleg, amit a hibridben (F1) észlelhet. Nem függ a szülőtől (pollen vagy petesejt) A másik jelleg nem tűnik el, csak nem jut érvényre (recesszív), mert a következő generációban (F2) megjelenik (3:1 arányban). Feltételezés és jelölés: domináns A; recesszív a : az ivarsejtek csak egy determinánst tartalmaznak és a megtermékenyített petesejtben lesz újra kettő. Lehetséges kombinációk: A/A, A/a, a/a, a/a Fenotípus látható (sárga/zöld) Genotípus a genetikai háttér homozigóta domináns v. recesszív A/A, a/a heterozigóta A/a A zöld magokból több generáción keresztül csakis zöld magokat hozó növények származtak (önbeporzással!) Punnett-tábla: későbbi ábrázolás, a gaméták lehetséges genotípusai, a lehetséges utód genotípusok és számarányuk ábrázolása 2. kísérlet: 258 hibrid növényről (F1, sárga magokból) 8023 mag (F2) sárga 6022 zöld az arány: 3,01:1 (3:1) a sárga magok két félék: i) csak sárga magokat hozó növények ii) sárga és zöld magokat hozók (3:1) 1-5

6 Az első generációra az uniformitás jellemző, minden utód a domináns jellegnek megfelelő fentípust mutatja. A második generációnál szegregáció figyelhető meg. Megjelenik az elfedett recesszív jellegnek megfelelő fenotípus is 1:3 arányban. Mendel valójában az apai és anyai eredetű homológ kromoszómák ivarsejtekbe történő random és egyenlő arányban való eloszlását, és az új utódban való véletlen kombinálódását figyelte meg. A választott jellegek többsége más és más kromoszómán helyezkedett el. 1-6

7 Tesztelő keresztezés test cross Egy utód ismeretlen genotípusának kiderítése egy ismert genotípusú, homozigóta recesszív egyeddel való keresztezéssel lehetséges. Mendel ezzel is bizonyította, hogy az F1 nemzedék minden tagja heterozigóta, egy domináns és egy recesszív determinánst hordoz, azaz 1:1 arányban képez domináns és recesszív determinánsokat hordozó gamétákat. Domonáns és recesszív génváltozatok vagyis allélek Ha a domináns fenotípus mögött heterozigóta genotípus áll, akkor test cross-ban 50% recesszív fenotípust mutató (homozigóta recesszív) utód is keletkezik. Ha a tesztelt egyed homozigóta domináns, akkor minden utód heterozigóta lesz és a domináns fenotípust mutatja. 1-7

8 DIHIBRID keresztezések A két jelleg a monohibrid keresztezésekből levezethető módon viselkedik F1 nemzedék azonos fenotípusú egyedekből F2 nemzedékben a tulajdonságok egymást nem befolyásolva, függetlenül szétválnak: független kombinálódás a gaméták kialakulásakor A két vizsgált tulajdonságpár az F2 nemzedékben 9:3:3:1 arányban hoz létre véletlenszerűen különböző kombinációkat. REKOMBINÁNSOK (a szülőitől eltérő fenotípust mutató utódok) keletkeznek. A folyamat véletlenszerű. A dihibrid keresztezésekben két, markerekkel jelölt kromoszóma párnak az utódokban való független kombinálódását lehet nyomon követni. Mendel idejében azonban nem láttak még kromoszómát és nem is tudtak annak szerepéről. Két különböző tulajdonságot meghatározó gén csak akkor mutat független szegregációt, ha különböző kromoszómákon helyezkedik el, vagy ha azonos kromoszómán, de egymástól nagy távolságra vannak. Különben a két gén szegregációja nem random, kapcsoltságot mutat lásd kromoszómatérkép 1-8

9 MENDELI ÖRÖKLŐDÉS EMBERBEN RECESSZÍV ALLÉLEK TÜNET GYAKORISÁG Thalassaemia csökkent hemoglobin, anémia, csont, lép nagyobbodás α- és β-thalassaemia, 4 ill. 2 allél, deléciók Malária szelektál a hordozókra! 1/10 is lehet Olaszország egyes részein Cisztás fibrózis légzési és mirigyműködési hibák... CFTR gén hibája 1/2000 kaukázusiaknál Sarlósejtes vérszegénység abnormális hemoglobin és vörösvértest, βglobin gén pontmutációi kolinearitás, Vernon INGRAM Malária ellenállóság! 1/625 afroamerikaiakn ál Fenilketonúria fenilalanin anyagcsere zavar 1/ kaukázusiaknál Albinizmus, kretenizmus, tirozinózis, alkaptonúria fenilalanin-tirozin anyagcsere lásd Garrod genet 1-9

10 DOMINÁNS ALLÉLOK TÜNET GYAKORISÁG Huntington kór neurológiai, mentális leépülés (40-70 év között) 1/ kaukázusiak között (1/ Mo) Hiperkoleszterolémia magas koleszterin, anyagcsere hiba (infarktus 50 év körül) 1/122 francia kanadaiak Embernél genetikai kísérletek végzése etikátlan, de nem is praktikus. - Hosszú generációs idő, kevés utód. Megfigyelések Modellszervezeteken szerzett tudás alkalmazása. Humán betegség modellek élesztőtől az egérig. Családfa elemzés A vertikális öröklésmenet domináns jellegre utal. 1-10

11 A Huntington kórt egy domináns allél okozza: Elszigetelt venezuelai faluban végzett családfa elemzés (5 generáció) eredménye. A betegség tünetei jóval a párválasztás, gyerekszülés után jelentkeznek. Kék szimbólumok jelzik a feltételezhetően heterozigóta ( érintett ) domináns egyedeket. Ma már molekuláris módszerekkel a HD allél kimutatható. Prenatális diagnózis. Biztos mindenki heterozigóta? Miért? I-1 lehetséges kivétel. Miért? Etikai kérdések. 1-11

12 A cisztás fibrózis egy recesszív allélhez kötött: A betegség megjelenésének horizontális mintázata ritka recesszív jellegre utal. Cisztás fibrózis (CF) Mivel az allél ritka, feltételezhető, hogy a következő egyedek CF+/CF+ homozigóták: II-1, II-4, III-1, III-3, IV-1, IV-3 rokon házasság: V. betegség megjelenése: VI Kik a hordozók? biztos: lehetséges: (nem szabvány jelölés) Szociális és morális problémák. pl.: a Huntington kór és a vérzékenység esetén MSc - GENETIKA 1-12

13 Melyik a kakukktojás, vagy ki a kakukktojás? Vörös haj (fehér bőr) Recesszív allél (az MC1R gén allélja) Nem minden érintettség jelent betegséget! Ne keressük a mendeli arányokat (pl 3:1) még, ha négy utód is van! Van-e valamelyik családfánál ellentmondás a mendeli szabályokkal? Folyékony vagy száraz fülzsír Albinizmus Érintettség, betegség, letalitás

14 A KROMOSZÓMA ELMÉLET Új festési eljárással láthatóvá váltak a kromoszómák (1880-as évek) Walther Flemming, anilin festék, kromatin, mitózis Mitózis, meiózis tanulmányozása. Walter Sutton - The chromosomes in heredity Theodor Boveri Sutton-Boveri kromoszóma elmélet Sutton Brachystola magna szöcske meiótikus osztódását tanulmányozta Kétféle spermium 11+X és 11+Y Petesejteknél csak 11+X A nem meghatározása: X és Y Számos más élőlénynél igazoltak hasonló elrendezéseket. 1) Minden sejt két példányban tartalmazza az összes kromoszómát. Nemi kromoszómák: szexoszómák 2) A kromoszómák, mint Mendel jellegei, változatlanul A gének hordozói a kromoszómák. megmaradnak, továbbadódnak a szülőkből az utódokba. Elinor Carothers hasonló kísérletek két sajátos kromoszómapár heteromorf és pár nélküli (Fig. 3-2.) A mendeli jellegeknek megfelelően kerülnek át az utódokba. Függetlenül kombinálódnak a meiózis során! 3) Meiózis alatt a homológ kromoszómák párba állnak, majd szétválnak a gamétákba, ahogy azt a mendeli jellegek is teszik. 4) Az apai és anyai homológ kromoszómák szétválása a többi kromoszómától független, véletlenszerű. 5) Megtermékenyítésnél a gaméták kromoszómái bekerülnek a zigótába. 6) A megtermékenyített sejtből származó minden sejt fele kromoszóma- és génkészlete az egyik, míg a másik fele a másik szülőből származik. 1-14

15 A nemhez kötött öröklődés Drosophila melanogaster, muslica (borlégy) Thomas Hunt Morgan, légyszoba, X kromoszómához kapcsolt szemszín öröklődés, Alfred Sturtevant genetikai térképezés Calvin Bridges, kromoszóma elmélet bizonyítása Herman J. Muller - röntgensugár mutagenezis Apró, 2mm hosszú, barnás test, Fej: két kb 1000 facettából álló összetett szem + 3 pontszem, antennák és nyalogató szájszerv Tor: három szelvény, három pár láb, 2. szelvényen két szárny, 3. szelvényen két billér Potroh: ivari dimorfizmus (ábrák), különböző számű háti ill. hasi lemezek, hímeknél a vége fekete (+sex comb) Lárva: fej, tor 3 szelvény, potroh 8 szelvény, telson Egyszerű táptalajon tenyészthető: banánpüré v. kukoricaliszt, cukor, élesztő. Egy pártól több száz egyed, de lehet több ezer is. Szüzek gyűjtése : a felnőtt egyedek kikelésük után néhány óráig még nem ivarérettek. Ilyenkor lehet a különböző keresztezésekhez elkülöníteni őket. Násztánc, párzás, spermatéka tároló, megtermékenyítés után peterakás. 1-15

16 A nemhez kötött öröklődés Egy specifikus jelleg egy specifikus kromoszómához kapcsolt. Thomas Hunt MORGAN Drosophila melanogaster fehér szemű hím white, w és w+ Miért pont hím volt a fehér szemű mutáns? Nemhez kötött öröklődés! Csak a hímek fele fehér szemű. Nincs fehér szemű nőstény. 1-16

17 white, w és w+ allélek hemizigóta hímek X kromozómához kötött nem nemi jelleg F2 nőstények fele heterozigóta w / w+ Ezek esetében megfigyelhető a cikk-cakk öröklődés (criss-cross) F2-ben a hím fehér szemű F3-ban a nőstények fele is ilyen nőstények és piros szemű hímek utódai között a hímek lesznek fehér szeműek 1-17

18 X kromoszómához kötöt humán gének Piros-zöld színvtévesztés Wilson 1911-ben felvetette, hogy a színvaksággal kapcsolatos gén az X kromoszómán helyezkedik el, mert az anyai nagyapa defektusa nagyjából 50 %-ban megjelenik a fiú unokáknál. Az anyák viszont nem színvakok. Ez volt az első, kromoszómához köthető humán jelleg. Az európai populációban 8% színvak fiú és 0,44% leány utód születik. Színtévesztés, színvakság: a színlátást szolgáló háromféle csap legalább egyike nem működik a szemben. 1-18

19 Vérzékenység hemofília Viktória királynő utódai között X kromoszómához kötött, recesszív allél. A véralvadási faktorokat (VIII, IX) meghatározó egyik gén hibája. 1-19

20 AZ EUKARIÓTA SEJT FELÉPÍTÉSE Biogén elemek Az ismert elemek csak egy része fordul elő a földi élőlényekben. Ezek a biogén elemek. Legfontosabbak a C, H, N, O, de nélkülözhetetlen a P, S, Na, Ca, Mg, Cl is. Szerves vegyületek Szerves vegyületnek nevezzük a szénatomot tartalmazó komplexebb vegyületeket, melyek általában hidrogén atomokat is tartalmaznak, de gyakran alkotójuk az oxigén, nitrogén és foszfor is. A sejtben található szerves vegyületek négyféle családba sorolhatók: cukrok, zsírsavak, nukleotidok, aminosavak. Ezek komplexebb molekulák, makromolekulák alkotói: cukrok poliszacharidok aminosavak fehérjék (polipeptidek) nukleotidok nukleinsavak (DNS, RNS) zsírsavak zsírok, lipidek, membránok A cukor, aminosav vagy nukleotid monomerekből kondenzációs rekcióval (vízmolekula kilépésével) alakulnak ki az egyes polimerek, és hidrolízissel bomlanak alegységekre. 1-20

21 Funkciós csoportok szerves molekulákon Hidroxilcsoport ( OH): A szénatomhoz egy oxigénatomon keresztül kapcsolódik a hidrogénatom (az ilyen csoportot tartalmazó vegyületek az alkoholok). Oxocsoport (vagy karbonilcsoport, =O): Egy láncközi szénatomhoz kettős kötéssel kapcsolódik az oxigénatom (az ilyen csoportot tartalmazó vegyületek a ketonok). Aldehidcsoport (vagy formilcsoport, CH=O): Ez tulajdonképpen egy olyan oxocsoport, amelyben a láncvégi szénatomhoz kapcsolódik az oxigénatom kettős kötéssel (az ilyen csoportot tartalmazó vegyületek az aldehidek). Karboxilcsoport ( COOH): Egy láncvégi szénatomhoz kapcsolódik egy oxo-, és egy hidroxilcsoport (az ilyen csoportot tartalmazó vegyületek a karbonsavak). Aminocsoport ( NH2): A szénatomhoz egy nitrogénatom kapcsolódik, amely másik két vegyértékével hidrogénatomokat köt (az ilyen csoportot tartalmazó vegyületek az aminok). Tiol(szulfanil)-csoport ( SH): A szénatomhoz egy kénatomon keresztül kapcsolódik a hidrogénatom. Foszforilcsoport (vagy foszfátcsoport, PO(OH) 2 : A szénatomhoz (vagy oxigénatomhoz) egy foszforatom kapcsolódik, ami köt egy kettős kötésű oxigént és két OH csoportot is. 1-21

22 Cukrok v. szénhidrátok A szénatomhoz hidrogén és hidroxil csoport kapcsolódik (H-C-OH)n, és oxo csoportot is találunk a molekulákban. MONOSZACHARIDOK Pentózok: 5 szénatom, ribóz, dezoxiribóz RNS, DNS alkotók Hexózok: 6 szénatom glükóz, fruktóz, galaktóz, mannóz tápanyagok, polimerjeik szerkezeti elemek is galaktóz és mannóz DISZACHARIDOK tejcukor v. laktóz α- és β-glükóz v. szőlőcukor OLIGOSZAHARIDOK pl. vércsoport meghatározó sejt felszíni képlet, egyes fehérjék dekorációi POLISZACHARIDOK tápanyag raktározó és szerkezeti elemek cellulóz ( -glükóz), keményítő és glikogén ( laktóz (tejcukor) = galaktóz+glükóz glükóz) cellulóz ( -glükóz alegységek) keményítő és glikogén (α-glükóz alegységek, elágazások) 1-22

23 Lipidek Heterogén csoport, apoláros csoport, zsíroldószerekben oldódnak. Sok -CH2- csoport NEUTRÁLIS ZSÍROK (gliceridek) glicerin és zsírsavak észterei, ha a telítetlen zsírsavak aránya nagyobb, folyékonyabbak. Energiatárolás. FOSZFATIDOK két zsírsav egy foszforsav és egy amino és hidroxil csoportot tartalmazó molekula (pl. kolin) amfipatikusak, membránalkotók SZTEROIDOK, KAROTENOIDOK Membránalkotó (koleszterin), vitaminok (D-vitamin), hormonok (tesztoszteron). A-vitamin. 1-23

24 Aminosavak, fehérjék Az aminosavak egy amino és egy karboxil csoportot tartalmazó vegyületek. Az élő szervezetben található fehérjék 20-féle aminosav kombinálódásából álló polimerek, melyekben az aminosavak minősége és sorrendje határozza meg a fehérje funkcióját. Enzimek, struktúrfehérjék. A fehérjéket alkotó aminosavak mind α-aminosavak, melyekben az aminocsoport, a karboxil csoport, és az aminosavak minőségét meghatározó fukciós csoport, A fehérjéket az élő szervezetek szintetizálják az adott oldallánc (R) ugyanahhoz a szénatomhoz örökítő anyag (DNS, RNS) információi alapján. A kacsolódik. Az aminosavaknak két tükörképi formája genetikai információ meghatározza, hogy milyen létezhet: aminosavak milyen sorrenben legyenek L- és D-izomer (jobb kéz, bal kéz). összekapcsolva az adott fehérjében. Az aminosavak Az élő szervezetekben az L-változat fordul elő. peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Egy átlagos fehérje aminosavból áll. 1-24

25 Az aminosavak, oldalláncaik szerint, különböző kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez határozza meg a fehérjékben betöltött szerepüket: apoláros, poláros, savas, bázikus. Az aminosavaknak van hárombetűs és egybetűs rövidítése is. Az egyetűs rövidítést használjuk, praktikusan, a fehérjék aminosav sorrendjének (elsődleges szerkezet) felírására. 1-25

26 elsődleges szerkezet: az amonosavak sorrendje, a szekvencia másodlagos: az egymás közelében lévő aminosavak kölcsönhatásai miatt kialakuló lokális szerkezet (hidrogén hidak révén, alfa helix, beta sheet) harmadlagos: a teljes fehérje lánc térben való feltekeredése, amit az aminosav sorrend és a kapcsolódó egyéb molekulák határoznak meg, kapcsolatoktól függően változhat, funkcionálisan elkülönülő részekből, doménekből állhat egy adott fehérje negyedleges: a több fehérje alegységből komplexek 3D térbeli szerkezete álló hemoglobin 1-26

27 A hemoglobin négy alegységből áll, több variánsa is van. Egy lehetséges felépítés: két alfa és két béta lánc (piros és zöld) (α2β2 ), melyek mindegyike köt egy hem molekulát (zöld). globuláris fehérjék, hem molekula: vasatom heterociklusos porfirin gyűrűben 1-27

28 A fehérjék jelentős része kémiai reakciókat katalizáló fehérje, enzim. Az enzimek csökkentik egy adott reakció aktiválási energiáját és, több lehetséges kimenet esetén, egy adott irányba terelik a reakció lefolyását. Több reakciót is egymáshoz tudnak kapcsolni, így egy energetikailag kedvezőtlen részreakció is végbemehet, de a reakciók összességében mindig szabadentalpia növekedést eredményeznek. Egy modell szerint az enzimhez az átalakítandó molekula, a szubsztrát, kulcs-zár módon illeszkedik. A reakció végeredményét terméknek vagy produktnak hívjuk. Az arginin aminosav bioszintézise Minden termék egy következő enzimreakció szubsztrátja is egyben. Az arginin aminosav pedig a fehérjék bioszintézisében haszálódik fel. 1-28

29 Nukleotidok, nukleinsavak DNS - dezoxiribonukleinsav N-tartalmú bázisok (Adenin, Guanin, Timin, Citozin), dezoxiribóz cukor és foszforsav foszfodiészter kötés [3 -OH, 5 (P)] RNS - ribonukleinsav ribóz, és timin helyett Uracil RIBOSE DEOXYRIBOSE 1-29

30 A nukleotidok szerepe dezoxiadenozin trifoszfát (datp) (+ dgtp, dctp, dttp) DNS alkotó adenozin trifoszfát (ATP) (+ GTP, CTP, UTP) RNS alkotó ATP (GTP) energia hordozók bioszintézis folyamatokhoz, P-donor fehérje foszforiláció fotoszintézis cukrok, lipidek lebontása szignál molekula több szabályozási folyamatban ATP Egy molekula glükóz elégetése 30 molekula ATP-t eredményez. 1-30

31 A DNS az örökítő anyag GRIFFITH és AVERY kísérleti rendszere Friedrich MIESCHER: nuklein Frederick GRIFFITH: transzforming principle Streptococcus (Pneumococus) Oswald AVERY: a DNS a transforming principle Frederick Griffith 1928-ban fedezte fel a jelenséget Streptococcus (Pneumococus) törzsekkel végzett kísérletezés közben. A Streptococcus pneumoniae S variánsa (smooth = síma) a beoltott egereket megbetegítette, míg az R variáns (rough = rücskös) nem. Ha az S variánst hőkezelte, szintén nem okozott betegséget, de a hőkezelt S és az élő R variáns összekeverése után megjelent ismét a patogén S variáns. Az anyagot, amely az R variánst S variánssá alakította Griffith "transforming principle" néven emlegette. Kémiai természetéről nem volt fogalma. Oswald Avery bizonyította 1944-ben, hogy ez az anyag a DNS. 1-31

32 Oswald AVERY: a DNS a transforming principle A tudomános közvélemény inkább a sejtmagban lévő fehérjéket tartotta a genetikai információ hordozójának, nagy változatosságuk miatt. A DNSről azt lehetett tudni, hogy monoton a szekezete és négyféle którész (bázis) ismétlődik benne. A kromoszómák váza? AVERY kísérlete: Az S virulens baktériumtörzs tisztított lizátumával is lehet transzformálni. Ha az egyes komponenseit (fehérjék, RNS, DNS) külön-külön megemésztik, akkor a transzformáló képesség csak a DNS degradáció hatására szűnik meg. " Így egy ismert kémiai anyaggal megjósolható örökletes változások idézhetők elő a sejtekben. Ez volna a genetikusok régi álma!... olyan ez a DNS mintha egy vírus volna, vagy maga a gén." A tudományos közvélemény még kételkedik (1944). A DNS szerepét bizonyító döntő kísérletet Hershey és Chase végezte el 1952-ben. 1-32

33 Alfred HERSHEY és Martha CHASE T2 fágokkal végzett perdöntő kísérletet. P vagy S izotópot alkalmazva HERSHEY és CHASE kísérlete: 32 P -jelölt DNS vagy 35S izotóppal jelzett fehérjeburok T2 fágoknál E. coli sejtek fertőzése és centrifugálás csak a DNS jut be, a fehérjék a felülúszóban maradnak. A DNS bejutása után teljes fágrészecskék keletkeznek (DNS, fehérjeburok) és szabadulnak ki. A DNS az örökítő anyag! 1-33

34 Erwin CHARGAFF meghatározta különböző élőlényekből származó DNS mintákban a bázisok arányát (táblázat) és bizonyos törvényszerűségeket fedezett fel. Ezek okára csak a szerkezet megfejtése adott magyarázatot (1953. James D. Watson és Francis Crick). Chargaff szabályok 1. T+C (pirimidinek) = A+G (purinok) 2. A = T és G = C 3. A+T nem = G+C 4. Egyes fajok AT/GC aránya nagyon eltérő lehet, de fajon belül a különböző szervekben mindig azonos. 1-34

35 James D. WATSON és Francis CRICK (Rosalind Franklin, Maurice Wilkins) Chargaff-szabályok Röntgen diffrakciós eredmények Modell építés Szerkezeti jellemzők és következményeik: kettős hélix, melyben a két szálon lévő bázisok egymással H-hidak segítségével kapcsolódnak: A:T - 2db, G:C - 3 db H-híd egymással szemben komplementer bázispárok, A:T vagy G:C helyezkednek el. Egy purin és egy pirimidin, így a párosok térkitöltése megegyezik. Replikáció (másolás) lehetősége, genetikai kód - egy szálon belül nem kötött a sorrend = nem monoton! Egy "csavarmenet" 34 Å, 10 bázispár / 1 csavar, 36o/ bp lefutás antiparalel, 5' - 3' irány háromdimenziós szerkezet - nagy és kis árok, (major groove, minor groove) 1-35

36 RNS ribonukleinsav A DNS mellett minden sejtben sokféle RNS molekula is található. Ezeknek leginkább a fehérjék bioszintézisében van valamilyen lényeges szerepe, melyről a későbbiekben lesz szó. Egyszálú polimerek, melyek bizonyos részleteinél bázispárosodással kétszálú szerkezet jöhet létre. Bonyolult háromdimenziós szerkezeteket alakíthatnak ki. DNS-RNS, RNS-RNS, RNS-fehérje kapcsolódások. A fehérjéken kívül bizonyos RNS-ek is lehetnek enzimek (ribozimek). hírvivő RNS (messenger) - mrns transzfer RNS - trns riboszómális RNS rrns nukleáris RNS-ek A nukleinsavak hosszát praktikusan bázisokban fejezzük ki, a duplaszálú DNS esetében bázispárokban. Egy RNS molekula néhány tucat bázistól kezdve akár sok ezer bázis hosszú is lehet. A kromoszómákban, élőlénytől függően, néhány ezertől akár több száz millió bázispár is lehet. 1 kb = 1000 bp (103); 1 Mb = 106; 1 Gb = 109 bázispár 1-36

37 Az eukarióta sejteknek elkülönült, membránnal A sejtmag (nucleus) egy dupla membránnal határolt körülvett sejtmagja van, és számos, membránnal képlet, amely a genetikai információt (DNS) tárolja körülvett ún. kompartment található bennük. A kromoszómákba rendezve. A sejtmagon belül található prokarióta sejtekben nincsenek kompartmentek. A egy jobban festődő rész, amit sejtmagvacskának membránokkal határolt részekben különböző (nucleolus) nevezünk. biokémiai folyamatok játszódnak le, sokszor eltérő fiziológiai körülmények között (a ph [H +] és a A DNS állomány megfelelő csomagolását nagy különböző ionok koncentrációja eltérő). mennyiségű, speciális fehérje segíti elő. Más fehérjék a DNS másolásában, javításában, a génműködés sejtmag nucleus, szabályozásában vesznek részt. mitokondrium, (kloroplaszt) endoplazmás retikulum (ER), Golgi-készülék A sejtmagmembránban magpórusok (nukleáris lizoszómák, peroxiszóma, sejtmembrán pórusok) segítik elő a nagy mennyiségű anyagtranszportot, ami a sejtmag és a citoszol között mindkét irányban folyik. 1-37

38 Nukleusz (N) eukromatin N nukleoplazma kromatin: fehérje és DNS (RNS) 1:1 elkülönülnek benne: nukleolusz (n) membrán nélküli elektrondenz rész, intenzív RNS szintézis (rrns) n heterokromatin elektrondenz, sötétebb, erősen kondenzált, csomagolt DNS eukromatin lazább szerkezet az interfázisos sejtmagban, a működő gének főleg itt heterokromat in 1-38

39 A kromatin Egy átlagos humán kromoszóma 130 Mb, ami kiterítve 44,2 mm (3,4 Å/bp) (teljes genom (2n) 2 méter!) Az átlagos metafázisos kromoszóma 4,5 μm (a sejtmag μm átmérőjű) 44 mm = 4x 104 μm x es tömörítés szükséges, hogy a kromatin elférjen a sejtmagban! (A teljes humán genom 3 Gb, több mint 1 m hosszú!) prokarióták: E. coli kromoszóma 1 mm, a sejt 1 μm hossszú Egy kromoszóma DNS állományának egy része kiterítve. Fehérjementesített preparátum EM képe. Egyetlen kígyózó DNS-fonál alkotja. A kép alsó részén a fehérjékből álló vázszerkezet maradványa, a scaffold látható. 10 Å = 1nm / 1000 nm = 1 μm / 1000 μm = 1 mm 1-39

40 A kromoszóma metafázisban citogenetikailag jellegzetes szerkezet, protein-dns komplex. Fele-fele arányban a két alkotó. A kromatin fehérjék hiszton és nonhiszton fehérjékre oszthatók. Legnagyobb mennyiségben, minden eukarióta sejtmagban, a hiszton fehérjék vannak. A nukleoszóma Alacsony sókoncentrációnál és Mg++ hiányában a kromatin 10 nm vastag fonalként izolálható, amelyen gyöngyszerű képletek, nukleoszómák vannak. Ezekre tekeredik fel a DNS (2 fordulat, 160 bp). Két nukleoszóma között szabadon lévő kapcsló v. linker DNS található (20-60 bp). 160 bp 2x hurok Egy nukleoszóma 2-2 molekula H2a, H2b, H3 és H4 hisztont tartalmaz, amelyek egyenként kb. 100 AS hosszúak. N-terminális AS hosszú szabad rész, Lys aminosavak amino csoportjai kölcsönhatásban a két nukleoszóma közötti linker DNS-sel. 40 bp kapcsoló, linker DNS 1-40

41 A hurkokba rendezett szál 300 nm vastag és tovább tömörödik egy kb 700 nm vastagságú tekercsben. A metafázisos kromoszómát két, erősen feltekercselt DNS kettős spirál alkotja (testvér-kromatidák), melyek osztódáskor a két utódsejtbe kerülnek. Fogalmak: Metafázis, kariotípus, homológ kromoszómák, bivalens, tetrád testvérkromatidák (sister chromatids) centromer, meta- és akrocentrikus kromoszóma 1-41

42 Sejtciklus, számtartó és számfelező osztódás 1-42

43 Meiózis és a dihibrid keresztezés A a A A a meiózis I. homológok szétválása, A a nem homológ kromoszómák szabad a kombinálódása B A meiózis II. a testvér-kromatidák szétválása, a gaméták (n) kialakulása A A 25% B B B b 2n B B b 4n a b szülői allél kombináció nem szülői allél kombináció a B a 4xn a 25% b b a a b a b a 25% B B B B 4xn A A A A 25% b b b b 1-43

44 Mitokondrium Az oxidatív energiatermelés helye, ahol a szénhidrátok, zsírok és fehérjék CO2-dá és vízzé alakulnak, miközben energia termelődik. Elektrontranszport lánc, ATP-szintáz a belső membránban, a citrát ciklus enzimei a mátrixban találhatók. Saját DNS, fehérje szintézis. Endoszimbióta baktériumokból alakultak ki. 1-44

45 Kloroplaszt Növényi sejtekben a fotoszintézis helye, fényenergia kémiai energiává alakítása, CO2 megkötés, O2 termelés. Calvin ciklus: RIBISCO (ribulóz-1,5-biszfoszfát karboxiláz) glicerinaldehid-3-p glükóz cellulóz és keményítő Három membrán: külső, belső és tilakoid membrán és az általuk határolt terek intermembrán tér, sztóma, tilakoid tér. Saját DNS, fehérje szintézis. Endoszimbiota baktériumokból alakultak ki. 1-45

46 Az endoplazmás retikulum (ER) összefüggő membránrendszer sima és a durva felszínű ER A durva felszínű ER felszínén riboszómák A sejtmembrán és a szekretálandó fehérjék szintézise, lipidek szintézise, a szénhidrát-metabolizmus Vezikuláris transzport a Golgi-rendszer felé. A Golgi-rendszer Lapos membránképződmények, ciszternák alktják cisz-golgi ER közeli, transz-golgi a másik oldal Az ER-ben szintetizálódott fehérjék és lipidek transzport-vezikulákon kersztül kerülnek a Golgi-ba és innen jutnak tovább szintén vezikuláris transzporttal. Lizoszómák, peroxiszómák, endocitotikus vezikulák. Lizoszómák sejten belüli emésztés Peroxiszómák zsírsvak oxidációja, hidrogén-peroxid keletkezés Endocitotikus vezikulák. 1-46

47 Sejtmembrán, sejtfal 1-47

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Tudománytörténeti visszatekintés

Tudománytörténeti visszatekintés GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,

Részletesebben

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1 1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton

Részletesebben

Nukleinsavak építőkövei

Nukleinsavak építőkövei ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis

Részletesebben

Előadások témája: néhány terület ismétlése, ill. bővebb tárgyalása és a modell élőlények genetikája

Előadások témája: néhány terület ismétlése, ill. bővebb tárgyalása és a modell élőlények genetikája GENETIKA biológus MSc Előadások témája: néhány terület ismétlése, ill. bővebb tárgyalása és a modell élőlények genetikája Az előadások anyaga PDF-ben: Genetika / Hallgatóknak (oktatási anyagok) usrname/passwd:

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat 10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010

Részletesebben

Genetika 2. előadás. Bevezető

Genetika 2. előadás. Bevezető Genetika 2. előadás Genetikai alapelvek: hogyan öröklődnek a tulajdonságok Mendeli genetika Bevezető Mi okozza a hasonlóságokat és különbségeket a családtagok között? Gének: biológiai információ alapegysége

Részletesebben

Domináns-recesszív öröklődésmenet

Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns recesszív öröklődés esetén tehát a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz (példánkban AA, Aa,

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

Példák a független öröklődésre

Példák a független öröklődésre GENETIKAI PROBLÉMÁK Példák a független öröklődésre Az amelogenesis imperfecta egy, a fogzománc gyengeségével és elszíneződésével járó öröklődő betegség, a 4-es kromoszómán lévő enam gén recesszív mutációja

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon:

Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon: MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája Előadásokra járni kötelező, de nincs névsor olvasás. Zárthelyi dolgozat nincs. Vegyész és hidrobiológus

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

Az emberi sejtek általános jellemzése

Az emberi sejtek általános jellemzése Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:

Részletesebben

Mendeli genetika, kapcsoltság 26

Mendeli genetika, kapcsoltság 26 Mendeli genetika, kapcsoltság 26 6. MENDELI GENETIKA. KAPCSOLT- SÁG ÉS GÉNTÉRKÉPEK. Mendel szabályai. Az örökl dés típusai. Független kombinálódás. Kapcsoltság, crossing over és géntérképek. egyformák.

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint

Részletesebben

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek

Részletesebben

Genetika 3 ea. Bevezetés

Genetika 3 ea. Bevezetés Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34 -06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Összefoglalás II. Szénhidrátok 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

Az anyag- és energiaforgalom alapjai Az anyag- és energiaforgalom alapjai Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute

Részletesebben

A PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül

A PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül 1 Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

GENETIKA MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

GENETIKA MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 GENETIKA MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. A színtévesztés öröklése (15 pont) 1. X kromoszómához kötődő recesszív mutáció 2 pont 2. X S X s (más betűjelölés is elfogadható) (mert az apától csak X s allélt kaphatott)

Részletesebben

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin 1 A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin Az élő sejtek anyagcseréjük során növekednek, genetikailag meghatározott élettartamuk van, elhasználódnak, elöregednek, majd elpusztulnak. Az elpusztult sejtek pótlására

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

MODELLORGANIZMUSOK GENETIKÁJA. Drosophila melanogaster, muslica (borlégy)

MODELLORGANIZMUSOK GENETIKÁJA. Drosophila melanogaster, muslica (borlégy) MODELLORGANIZMUSOK GENETIKÁJA Drosophila melanogaster, muslica (borlégy) Thomas Hunt Morgan, légyszoba, X kromoszómához kapcsolt szemszín öröklődés, Alfred Sturtevant genetikai térképezés Calvin Bridges,

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál

DNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt

BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt BIOLÓGIA ea. Eukariota sejt Eukariota sejt kialakulása Autogén elmélet szerint a prokariota sejt önfejlődése eredményeként alakult ki először a fotoautotróf, majd a színtestek elvesztésével a heterotróf

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára

Az öröklődés molekuláris alapjai ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z öröklődés molekuláris alapjai 1953-ban mutatta be James Watson és Francis Crick elegáns kettős hélix modelljét a DNS szerkezetének magyarázatára z örökítőanyag keresése: mikor T. H. Morgan csoportja

Részletesebben

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Az élő sejt fizikai Biológiája: Az élő sejt fizikai Biológiája: Modellépítés, biológiai rendszerek skálázódása Kellermayer Miklós Fizikai biológia Ma már nem csak kvalitatív megfigyeléseket, hanem kvantitatív méréseket végzünk (biológiai

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben