m ág n e ses momentum É T ö ltés elektro n vagy atommag
|
|
- Bence Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektron spin rezonancia (ESR) A molekulákban fizikai illetve biológiai rendszerekben található elektronok túlnyomó többsége olyan párokban található, amelyek spinjei ellentétes orientációt mutatnak. Ezek az ún. GLDPiJQHVH $EED UHQGV]HUHN DPHO\H OV PiJQHVH WpUUH QH OpSQH OFV QKDWiVED D HVHWEHQ K HOHNWURQQD LQF HOOHQWpWHVH ULHQWi VSLQ& SiUMD ~Q SiURVtWDWODQ elektronról beszélünk, ami mágneses térrel kölcsönhatásba lép. Ezen rendszereket paramágneses rendszereknek nevezzük (1. ábra). m ág n e ses momentum É D T ö ltés elektro n vagy atommag 1. ábra. Az elektronok illetve egyes atommagok mágneses momentummal rendelkeznek. OV PiJQHVH Wp DONDOPD]iV VHWp! PiJQHVH PRPHQWXP"$# VSL! LUiQ\D%& WpU irányához képest diszkrét (NYDQWiOW' RULHQWiFLyND( YHV) IHO* (),+ OHJHJ\V]HU&- - HVHWEH./+ N OV WpUUH0 D]RQR1 YDJ2 HOOHQWpWH1 LUiQ\354 HOHQ3 6 ieud687 N O QE ] RULHQWiFL9$:;: < O QE ] energiaszinteknek felelnek meg (a térrel párhuzamos a legalacsonyabb, a tér irányával HOOHQWpWH=?> OHJPDJDVDEE@ ËJAB> N OV PiJQHVH= WpUEC KHO\H]HDED SiURVtWDWODF HOHNWUG$FH LV]NUpW energiaszintekkel rendelkezik. Az elektron spinjének orientációja, azaz energia állapota, HOHNWURPiJQHVH=I= XJiU]iVVDJ PHJYiOWR]WDWKDWyK K>L> QQDM HQHUJLiM> PHJHJ\H]LMN> N O QE ] spin-orientációkhoz tartozó energia különbséggel. Az elv ugyanaz, mint az optikai VSHNWURV]NySLiQiOK DKRJ DO HOHNWUG$F PHJIHOHO IpQA D]DO HOHNWURPiJQHVH=P= XJiU]iVQ HOQ\HOpV hatására magasabb energiájú állapotba kerül (3. ábra).
2 O rien táció a térhez k ép e st M á g neses tér ieud$r HOHNWUSUT PiJQHVHV PRPHQWXPiQDW RULHQWiOyGiVX N OV PiJQHVHV térben TÉRBEN (H) S = + ½ TÉR NÉLKÜL hν E N E R G IA S = - ½ ieud(ohnwurpijqhvhyzy XJiU]iY iowd[]\ QGXNi[E^ iwphqh^`_ N OV PiJQHVHa WpUEHb IHOKDVDGW energiaszintek között.
3 r n A mágneses térbe helyezett párosítatlan elektron energiaszintjei közötti különbség azonban jóval kisebb, mint az atomi vagy molekula pályák közötti energia különbség. Ezért az elektron spin orientáció megváltoztatásához (azaz a rezonancia feltétel teljesítéséhez) az HOHNWURPiJQHVHcdc SHNWUXPQDegf Hh i OiWKDWyj KDQHh i PLNURKXOOiPk WDUWRPiQ\iEiml V sugárzást kell alkalmazni. A spin orientáció megváltozásához szükséges energiaelnyelés (vagy kibocsátás) megfigyelése az ESR spektroszkópia alapja. A mágneses térbe helyezett párosítatlan elektron energiaszintjei közötti különbség, E = - n µ H (1) ahol az E energia, µ a mágneses momentum, H o N OV PiJQHVHp Wpq WpUHUVVpJH A rezonancia létrejöttének feltétele az, hogy az elektromágneses tér energiája, E = hν, (2) ahol E az energia, h a Planck állandó, ν a frekvencia, megegyezzen a mágneses térrel való kölcsönhatás miatt kialakuló energia különbséggel (1). PiJQHVHp PRPHQWXs y µ QDJ\ViJoto N YHWNH] Pu v w$x DGKDWu PHJ = - gβs, (3) ahol S a spínkvantumszám, β a Bohr PDJQHWRQz { SHGL{ HJ} DUiQ\RVViJ~ pq\h]z DPHO\QHN puwpn 5 UVHx I J{ƒ SiURVtWDWODx HOHNWURQ KRUGR]u PROHNXO WXODMGRQViJDLWyO Fentiek alapján a rezonancia feltétel: hν = gβhs (4) $EEDx OHJHJ\V]HU& HVHWEHQz DPLNR VSLQQHˆ FVDˆ ˆ pwipo RULHQWiFLyM YDxŠ N OV mágneses térhez képest az S lehetséges értékei 1/2 (párhuzamos) és +1/2 (ellentétes irányú). Ekkor a rezonancia feltétel: hν = g βh (1/2) gβh(-1/2) = gβh Tipikus ESR mérési körülmények között H = 0.3 T (3000 G), ν pedig kb. 9 GHz. Méréstechnika A rezonancia feltételt leíró kifejezésben két változó (változtatható) mennyiség van, az HOHNWURPiJQHVH ƒ XJiU]i IUHNYHQFLiM /Œ ƒ N OV PiJQHVH WpUŽ PLNURKXOOiP IUHNYHQFLD WDUWRPiQ\EDxgx H OHKH IRO\DPDWRVDx YiOWR]WDWKDWu IUHNYHQFLiM VXJiUIRUUiV HOiOOtWDQL (]pu D (6 PpUpVHNQp iood PLNURKXOOiPš IUHNYHQFL PHOOH E Z PiJQHVHœ Wp HUVVpJpW
4 változtatják, és így pásztázzák végig a rezonancia szempontjából V]yEDM KHW WDUWRPiQ\Wž $ GHWHNWiOiŸZŸ RUi QH N ]YHWOHQ D DEV]RUSFLyWKDQH DQQD HOV GHULYiOWMi PpULNDP ] MHO feloldását megnöveli (4. ábra). Energia h ν = g βh 0 H ESR jel H H 0 4. ábra ESR mérésnél a rezonancia kialakítása állandó mikrohullámú és változó mágneses tér alkalmazásával történik. 0LYH Yt]QHª V]REDKPpUVpNOHWH«LJH««DJ PLNURKXOOiP WDUWRPiQ\ED«D] abszorpciója (PLNURV W H]pU±² PLQWi±³ HK&WLN )RO\pNRQµ 12 KPpUVpNOH. HOHJHQG D víz abszorpciója miatti probléma kiküszöbölésére. A legtöbb jel azonban csak ennél DODFVRQ\D¹ ¹»º PpUVpNOHWH¼ PpUKHW½ H]pU (6¾ PpUpVHNQp? ÁÀSLNXÂ/à IRO\pNRQÄ KpOLXPPDO K&W ÅEÅ NULRV]WiWÆ$Ç DONDOPD]iVDDPLQHÇ È É.LÊ OHKHÅÌË KPpUVpNOHWHÅ FV NNHQWHQL Környezeti kölcsönhatások Az elektron spinek környezetükkel energetikai kölcsönhatásban vannak. Ennek eredményeként az elektromágneses sugárzás elnyelésével magasabb energiaszintre hozott VSLÍ UHQGV]HUÎ DÏ HOQ\HÐÅ HQHUJLiÅ N UQ\H]HWpQHÇ HOEEXWÑÓÒ Ò iwdgmë;ôöõ tj YLVV]DMXÅ D]
5 DODFVRQ\DØ Ø HQHUJLDV]LQWUHÙ (ÚBÛ UHOD[iFLyQDÜÝ HYH]HÞEÞ IRO\DPDÞ DÚ HQHUJLiÞ HOV OpSpVEHÝ D VSLÝ UHQGV]HUUß DÚ DWRPà$Ü PROHNXOiNá iowdß DONRWRÞâÞ UiFVKRÚ N ]YHÞäãåÞÁæ K IRUPiMiEDQç H]pUW spin-rács relaxációnak is nevezik. Majd az energia a rácstól a környezetbe kerül. Ez a IRO\DPDÞ DQDOyè DÚ RSWLNDæ VSHNWURV]NySLiEyß²æ VPHUÞ VXJiU]ié QpON OLç K IRUPiMiEDÝ W UWpQ HQHUJLÛ GLVV]LSiFLyYDOÙëê VSLÝ UHOD[iFLì LGEHßEæ NLQHWLNiMiQDÜ PpUpVíîÛ N UQ\H]HWWHß YDOy kölcsönhatásról ad információt. Hiperfinom kölcsönhatások Ha a párosítatlan elektron olyan molekulában található, amely mágneses PRPHQWXPPDß UHQGHONH] DWRPPDJRÞïÞ DUWDOPD]ç DÚ HOHNWUà$Ý péšû magspin egymással kölcsönhatásba lép. Ez lényegében annyit jelent, hogy az HOHNWURQVSLÝðÛ N ]HOpEHÝ OpY PDJ PiJQHVHé PRPHQWXPiÞ N OV PiJQHVHé WpUNpQÞ pu]lù (Ú DÚ ~QÙ hiperfinom kölcsönhatás, aminek következtében az elektronspinhez (ill. magspinhez) tartozó energiaszintek IHOKDVDGQDNç pé HJñ (6ò iwphqhþ KHO\HÞEÞ NHWW YDèóñ WôÓØ Ø OiWKDWìmõÛ PDJVSLÝ puwpnpwo I JJHö ieud Energia I=+1/2 I=+1/2 I= -1/2 S =+1/2 h ν = g βh 0 B I= -1/2 S = -1 /2 ESR jel H H 0 5. ábra. ESR vonal felhasadás hiperfinom kölcsönhatás eredményeként. S és I jelenti az elektron- és magspinszám értékeit.
6 Anizotrópia 6]LOiU îø OGDWRNEDù Dú (6û DNWtü PROHNXOiýþù Hÿ WXGQDý V]DED ø$ù PR]RJQL H]pU N OV mágneses térhez képest állandó orientációt tartanak fenn. Ugyanakkor, a párosítatlan elektron VHÿ HJ\HQOHWHVHù ø V]OLý H PROHNXOiQ KDQHÿ DGR HOHNWURQSiO\iQDý PHJIHOHO RULHQWiFLyW mutat. Mivel a rezonancia feltételt meghatározó µ PiJQHVH PRPHQWXÿ p N OV PiJQHVHV Wp WpUHUVVpJ YHNWRUPHQQ\LVpJHN skalárszorzatuk nagysága függ kölcsönös RULHQWiFLyMXNWyO (]pu PiJQHVH WpUKH N O QE ] NpSH ULHQWi PROHNXOi HVHWpQ N O QE ] HQHUJL UWpNH HVHWp D UH]RQDQFLD D]D DEV]RUSFLy (QQH YHWNH]WpEH D szilárd oldatokban mért ESR spektrumok vonalai kiszélesednek, amit anizotrópiának nevezünk. A szabad elektron g faktor értéke Egy molekulán vagy komplex biológiai UHQGV]HUH HO H D puwp MHOHQWVH I J! N UQ\H]HWWO YDODPLQ" PROHNXOiQD D mágneses térhez való orientációjától. A g faktor anizotrópiájának leírására általános esetben egy WHQ]R V] NVpJHV 0HJIHOHO NRRUGLQiW UHQGV]H DONDOPD]iV# VHWp%$ iur&'& HQQ\LVpJ D g x, g y, és g z HOHJHQG IDNWR WHOMH MHOOHP]pVpUH (]H puwpnh PHJIHOHOQH D]( J IDNWRURNQDN DPHO\H DNNR PpUKHWN K) PiJQHVH WpUUHQGU HJ* RULHQWi+ NULVWiO* x, y és z WHQJHO\H,-, UiQ\iE PXWDW (J* D[LiOL# ]LPPHWULiYD UHQGHONH] NULVWiO* HVHWp g x = g y g z. (NNR Np. puwp HOHJHQG D DQL]RWUySL OHtUiViUD DPHO\HNH J (= g x = g y ) és g (=g z ) szimbólumokkal jelölünk. Egy oldatban gyorsan mozgó molekula esetén az ún. átlagos g faktor, a g 0 = (g x + g y + g z/1012 PpUKHW Orientáció +3!354 (66 PLQW3 UHQGH]H787 V]HUNH]HW& SO9 NULVWiO\: YDJ;<3 PROHNXOi= PHFKDQLNXVDQ orientáltak), akkor lényegében az összes molekulán található elektronspin azonos RULHQWiFLyED> YD>?3 N OV PiJQHVH@ WpUKH4 NpSHVW9 0LYHAB3 UH]RQDQFLiKR4 V] NVpJH@ HQHUJLD függ a spin és a tér kölcsönös orientációjától, az ESR spektrum alakja változik, ha a mintát a WpC LUiQ\iKRD NpSHVE IRUJDWMXNF,O\HG PpUpVHNEHJI VSLGLK ULHQWiFLyMIMI PLQWiKRD SOF NULVWiO\ tengely, vagy egy másik ESR aktív komponens spinjéhez képest meghatározható.
7 N IRWRV]LQWHWLNXO (6P YL]VJiODWRQ HOQ\HR ps KiWUiQ\DL (OQ\ N Az elektrontranszport minden redox komponense vizsgálható. Az ESR aktív állapotról nagyon pontos, elméleti úton jól leírható információk Q\HUKHWN Széles körben elterjedt és alkalmazott, nagyon magas színvonalú P&V]HUH]HWWVpJJHTVU iprjdwru8u PyGV]HU Hátrányok: Költséges berendezés ( 100,000 USD) /HJWWYXZX MH[ FVD\ IRO\pNRQ] +^ KPpUVpNOHWH_a` L]VJiOKDWy Csak nagyon tiszta preparátumokra alkalmazható, (intakt leveleken, algákon stb. nem). Mag mágneses rezonancia (NMR) Mágneses momentummal nemcsak párosítatlan elektronok, hanem egyes atommagok is UHQGHONH]QHNb. OV PiJQHVHc WpUEH_ Dd HOHNWUe(_ VSLQHNKHd KDVRQOyD_gf PDh PiJQHVHV PRPHQWXPe(\ Lc GLV]NUpigj UiQ\RNEflk OOQD\mX Hn DPHO\HNKHd N O QE ] HQHUJLDV]LQWHN tartoznak. Elektromágneses térben ezek között átmenetek jönnek létre, amelyek az ESR-hez hasonlóan detektálhatók. Ez képezi a mag mágneses rezonancia, azaz Nuclear Magnetic Resonance (NMR) mérések alapját. A rezonancia feltétele: hν = g n β n HI, ahol I a mag spin kvantumszám, β n a mag magneton, g n pedig a mag g faktora. Mivel az atommagok mágneses momentuma az elektronénál jóval kisebb, a rezonancia kialakításához
8 szükséges elektromágneses sugárzás energiája kisebb (γ = 600 MHz), ami a rádiófrekvenciás WDUWRPiQ\Eoap VLNq (PHOOHWWr Ds 10t PpUpVHNKHs V] NVpJHu PiJQHVHu WpUHUVVpv QDJ\wYxZx 14 T), mint az ESR-nél, ami folyékony +HDy K&W z8z V]XSUDYH]HW PiJQHVHNHz LJpQ\HO 0HJILJ\HOKHW 0LQGH{} O\D{ UHQGV]HUEHQ~ DP 2Wy HOWpU PDJVSLQNYDQWXPV]iP DWRPPDJRNDW tartalmaz. 1 H, 13 C, 15 N, 31 P Biológiai rends]huh HVHWp{ WLSLNXVDQROGRƒ8ƒ ioodsrw PLQWiNRQV]REDKPpUVpNOHWHQ Információk: a vizsgált atomok környezete térszerkezet Biológiai alkalmazások: pigment kölcsönhatások makromolekulák térszerkezete protonációs változással járó folyamatok A mágneses rezonancia technikák elve az optikai módszerekhez hasonló, érzékenységük és DONDOPD]KDWyViJ Z D]RQED{a{ DJ\PpUWpNEH{a Z O QE ],WiEOi]DW Optikai ESR NMR spektroszkópia Frekvencia Hz Hz Hz paramágneses Alkalmazható kromofórok centrumok (átmeneti fémek, gyökök) magspinnel UHQGHONH] DWRPPDJRN ( 1 H, 13 C, Relatív érzékenység Spektrális információ alacsony alacsony Magas Szelektivitás alacsony magas alacsony 31 P),WiEOi]DW$ RSWLND (6ˆ p 10ˆ VSHNWURV]NySLŠaŠ ODSYHW MHOOHP]LQH VV]HKDVRQOtWiViUD
9 Irodalmak: Knowles, P.F., Marsh, D., Rattle, H.W.E., Magnetic resonance of biomolecules (pub. John Wiley, 1976). Cohen, J.S. Magnetic Resonance in biology Vol (pub. Wiley, 1980, 1982). Foster, M.A., Magnetic resonance in medicine and biology (Pergamon, 1985) Weil, J.A., Bolton, J.R., Wertz, J.E. Electron paramagnetic resonance (pub. Wiley, 1994) Bertini, I. and Drago, R.S. ESR and NMR of pharamagnetic species in biological and related systems (pub. Kluwer, 1980).
Mágneses módszerek a műszeres analitikában
Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben E m S μ z
RészletesebbenMágneses módszerek a mőszeres analitikában
Mágneses módszerek a mőszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkezı anyagok minıségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek:
RészletesebbenBiomolekuláris szerkezeti dinamika
Kísérletek, mérések célja Biomolekuláris szerkezeti dinamika Kellermayer Miklós Biomolekuláris szerkezet és működés pontosabb megismerése (folyamatok, állapotok, átmenetek, kölcsönhatások, stb.) Rádióspektroszkópiák
RészletesebbenBiomolekuláris szerkezeti dinamika
Kísérletek, mérések célja Biomolekuláris szerkezeti dinamika Kellermayer Miklós Biomolekuláris szerkezet és működés pontosabb megismerése (folyamatok, állapotok, átmenetek, kölcsönhatások, mozgások, stb.)
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenElektronspin rezonancia
Elektronspin rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika MSc I. Mérés vezetıje: Kürti Jenı Mérés dátuma: 2010. november 25. Leadás dátuma: 2010. december 9. 1. A mérés célja Az elektronspin mágneses rezonancia
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
Részletesebbenlásd: enantiotóp, diasztereotóp
anizokrón anisochronous árnyékolási állandó shielding constant árnyékolási járulékok és empirikus értelmezésük shielding contributions diamágneses és paramágneses árnyékolás diamagnetic and paramagnetic
RészletesebbenMagmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai
Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Dóczy-Bodnár Andrea 2011. szeptember 28. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó Nobel-díjak * Otto Stern, USA: Nobel Prize in Physics
RészletesebbenDóczy-Bodnár Andrea október 3. Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai
Dóczy-Bodnár Andrea 2012. október 3. Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Atommagok saját impulzusmomentuma (spin) protonok, neutronok (elektronhoz hasonlóan) saját impulzusmomentum
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
E m S Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben = µ
RészletesebbenSohár Pál Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia
MTA -ELTE FEÉRJEMODELLEZŐ KUTATÓCSOPORT - ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIAI TANSZÉK EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Sohár Pál Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon
RészletesebbenFizikai kémia 2. ZH V. kérdések I. félévtől
Fizikai kémia 2. ZH V. kérdések 2016-17 I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1,38066 10-23 JK; c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me= 9,10939
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenFizikai kémia Részecskék mágneses térben, ESR spektroszkópia. Részecskék mágneses térben. Részecskék mágneses térben
06.08.. Fizikai kémia. 3. Részecskék mágneses térben, ESR spektroszkópia Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Részecskék mágneses térben A részecskék mágneses térben ugyanúgy
RészletesebbenRádióspektroszkópiai módszerek
Rádióspektroszkópiai módszerek NMR : Nuclear magneic resonance : magmágneses rezonancia ESR : electron spin resonance: elektronspin-rezonancia Mikrohullámú spektroszkópia Schay G. Rádióspektroszkópia elég
RészletesebbenA nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel. Készítette: Jakusch Pál Környezettudós
A nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel Készítette: Jakusch Pál Környezettudós Célkitűzés MR készülék növényélettani célú alkalmazása Kontroll
RészletesebbenA fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás
A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenMagmágneses rezonancia. alapjai. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó Nobel-díjak. γ N = = giromágneses hányados. v v
Magmágneses rezonancia (MR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Dóczy-Bodnár Andrea 211. szeptember 28. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó obel-díjak * Otto Stern, USA: obel Prize in Physics 1943,
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenMi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma
Mi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma lcélok és fogalmak: l- az NMR-rezonancia frekvencia (jel), a kémiai környezete, a kémiai eltolódás, l- az 1 H-NMR spektrum, l- az -OH és a -CH 3 csoportokban
RészletesebbenM N. a. Spin = saját impulzus momentum vektor: L L nagysága:
Az MR és MRI alapjai Magmágneses Rezonancia Spektroszkópia (MR) és Mágneses Rezonancia Képalkotás (MRI) uclear Magnetic Resonance: Alapelv felfedezéséért Fizikai obel díj, 1952 Felix Bloch és Edward M.
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
RészletesebbenA fény és az anyag kölcsönhatása
A fény és az anyag kölcsönhatása Bohr-feltétel : E = E 2 E 1 = hν abszorpció foton (hν) E 2 E 2 E 1 E 1 E 2 E 2 spontán emisszió E 1 E 1 stimulált (kényszerített) emisszió E 2 E 2 E 1 E 1 Emissziós és
RészletesebbenAz időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ XIII. évfolyam 39. szám. TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2001. március 1., csütörtök ÉS MÁS AKTUSOK T A R T A L
RészletesebbenA Mössbauer-effektus vizsgálata
A Mössbauer-effektus vizsgálata Tóth ence fizikus,. évfolyam 006.0.0. csütörtök beadva: 005.04.0. . A mérés célja három minta: lágyvas, nátrium-nitroprusszid és rozsdamentes acél Mössbauereffektusának
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek 2.
Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenSzerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai
Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
2013 január Abszorpciós fotometria Elektron-spektroszkópia alapjai Biofizika. szemeszter Orbán József PTE ÁOK Biofizikai ntézet Definíciók, törvények FÉNYTAN ALAPOK SMÉTLÉS - Elektromágneses sugárzás,
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenMag-mágneses rezonancia
Mag-mágneses rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csorba Ottó Mérés dátuma: 2010. március 25. Leadás dátuma: 2010. április 7. Mérés célja A labormérés célja a mag-mágneses
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenA különböző anyagok mágneses térrel is kölcsönhatásba lépnek, ugyanúgy, ahogy az elektromos térrel. Ez a kölcsönhatás szintén kétféle lehet.
1 A különböző anyagok mágneses térrel is kölcsönhatásba lépnek, ugyanúgy, ahogy az elektromos térrel. Ez a kölcsönhatás szintén kétféle lehet. A legjobban az ún. Gouy-mérlegben való viselkedés példázza
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenA kvantumszámok jelentése: A szokásos tárgyalás a pályák alakját vizsgálja, ld. majd azt is; de a lényeg: fizikai mennyiségeket határoznak meg.
I.6. A H-atom kvantummechanikai leírása I.6.1. Schrödinger-egyenlet, kvantumszámok Szimbolikusan tehát: Ĥψ i = E iψ i A Schrödinger-egyenletben a rendszert specifikálja: a V = e /r a potenciális energia
Részletesebben8. Elektronspin rezonancia
8. Elektronspin rezonancia Kürti Jenő 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. A mágneses rezonancia alapjai 3 2.1. Egyszerű kvantummechanikai kép...................... 3 2.2. Energiaabszorpció,
Részletesebbenτ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus
2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata
RészletesebbenMÁGNESES MAGREZONANCIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN
MÁGNESES MAGREZONANIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN 1) A jelenség 2) Nuclear Magnetic Resonance (NMR) 3) Magnetic Resonance Imaging (MRI) 4) Magnetic Resonance Spectroscopy (MRS) NMR
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenFizikai kémia Mágneses magrezonancia spektroszkópia alapjai. Mágneses magrezonancia - NMR. Mágneses magrezonancia - NMR
Fizikai kémia 2.. Mágneses magrezonancia spektroszkópia alapjai Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 205 Mágneses magrezonancia - NMR Amint azt a korábbiakban megismertük a molekulákban
RészletesebbenAZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE
AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE A Planck-féle sugárzási törvény Hipotézis 1.: A hősugárzást (elektromágneses hullámokat) kis, apró rezgő oszcillátorok hozzák létre. Egy ilyen oszcillátor
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenEmlékeztető Paramágneses anyagok
Emlékeztető Paramágneses anyagok Ha az eredő spinkvantumszám S 0, vagyis a részecske rendelkezik eredő spinimpulzus momentummal, akkor mágneses momentuma is van. E vektorok abszolútértéke (hossza) S S(S
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek mágneses momentuma
Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma Csakspin-momentum μ g e S(S 1) μ B μ n(n 2) μ B A komplexek mágneses momentuma többnyire közel van ahhoz a csakspin-momentum értékhez, ami az adott elektronkonfigurációjú
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
RészletesebbenFontos fogalmak. A pörgettyűmodell
Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai Rádióspektroszkópiai módszerek: Elektronspin-Rezonancia Spektroszkópia (ESR) és Mágneses Magrezonancia Spektroszkópia (NMR) alapelvei 2011. Február
RészletesebbenModern Fizika Labor. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: Az optikai pumpálás. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.19. A mérés száma és címe: 7. Az optikai pumpálás Értékelés: A beadás dátuma: 2005.10.28. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence Optikai pumpálás segítségével
RészletesebbenMÁGNESES MAGREZONANCIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN
MÁGNESES MAGREZONANIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN 1) A jelenség 2) Nuclear Magnetic Resonance (NMR) 3) Magnetic Resonance Imaging (MRI) 4) Magnetic Resonance Spectroscopy (MRS) NMR
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenElektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia
Elektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia Elektronátmenetek elektromos dipólus-átmenetek (a molekula változó dipólusmomentuma lép kölcsönhatásba az elektromágneses sugárzás elektromos terével)
RészletesebbenVektorok, mátrixok, tenzorok, T (emlékeztető)
Vektorok, mátrixok, tenzorok, T (emlékeztető) A = T*B Tenzor: lineáris vektorfüggvény, amely két vektormennyiség közötti összefüggést ír le, egy négyzetmátrix, M reprezentálja. M M M M = M M M M M M 11
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenFény kölcsönhatása az anyaggal:
Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh
RészletesebbenWOLFGANG PAULI ÉS AZ ANYAGTUDOMÁNY KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÓBUDAI EGYETEM,2010.04.23
WOLFGANG PAULI ÉS AZ ANYAGTUDOMÁNY KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÓBUDAI EGYETEM,2010.04.23 Minden részecske rendelkezik egy furcsa tulajdonsággal, ez a spinje. Mivel ez úgy viselkedik, mint az
RészletesebbenTalián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17.
SUGÁRZÁSOK. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK. Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17. MI A SUGÁRZÁS? ENERGIA TERJEDÉSE A TÉRBEN RÉSZECSKÉK VAGY HULLÁMOK HALADÓ MOZGÁSA RÉVÉN Részecske: α-, β-sugárzás
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenSzerves vegyületek szerkezetfelderítése NMR spektroszkópia
Szerves vegyületek szerkezetfelderítése NMR spektroszkópia Az anyag összeállításához Krajsovszky Gábor, Mátyus Péter és Perczel András diáit is felhasználtuk. 1 (hullámhossz) -sugárzás röntgensugárzás
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenGnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig
Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:
Részletesebben2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5 3.4 ELEKTROMOS VEZÉRLÉS...6 4 A GÉP FELÁLLÍTÁSA...
$%6*WtSXV~V]DODJI UpV]ODS KHJHV]W JpSOHtUiVDpVNH]HOpVLXWDVtWiVD Tartalomjegyzék 1 0 6=$.,$'$72...2 2 A GÉP FELÉPÍTÉSE...3 3 0 6=$.,/(Ë5È6...5 3.1 ÁLTALÁNOS...5 3.2 MECHANIKAI RÉSZEK...5 3.3 H(*(6=7 75$16=)250È725...5
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenMágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok
MR-ALAPTANFOLYAM 2011 SZEGED Mágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok Martos János Országos Idegtudományi Intézet Az agy MR vizsgálata A gerinc MR vizsgálata Felix Bloch Edward Mills
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM. Gazdálkodás- és Szervezés Tudományok Doktori Iskolája. DR. SOMOGYI SÁNDOR Ph.D.
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenNewton kísérletei a fehér fénnyel. Sir Isaac Newton ( )
Newton kísérletei a fehér fénnyel Sir Isaac Newton (1642 1727) Az infravörös sugárzás felfedezése 1781: Herschel felfedezi az Uránuszt 1800: Felfedezi az infravörös sugárzást Sir William Herschel (1738
RészletesebbenMágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiák
1 A szerves vegyületek szerkezetének meghatározására kezdetben az elemi analízist és az analógiákon alapuló szerkezetbizonyító szintézist illetve lebontást alkalmazták. Bonyolultabb vegyületek szerkezetének
Részletesebben