Közel Istenhez, közel az emberhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közel Istenhez, közel az emberhez"

Átírás

1 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV Passaui látkép a Szent István bazilikával Az Egyházfórum 2006/6. számában közöltük a német Passaui Egyházmegye lelkipásztori munkatervének 1. részét, amelyet még Franz Xaver Eder püspök hagyott jóvá. A munkatervet az egyházmegye papjai és hívei, több ezren közösen dolgozták ki, de az egyházmegye újonnan kinevezett püspöke gyakorlatilag hatályon kívül helyezte. Jelen számunkban a terjedelmes és figyelemre méltó dokumentum 2. részét közöljük. (A szerk.) Közel Istenhez, közel az emberhez Lelkipásztori munkaterv rész Személyek támogatása, struktúrák kiépítése Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek. (1 Kor 12, 11) Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. (Zsolt 127,1) Mivel Jézus Krisztus az egyház feje és középpontja, ezért az egyház centruma a szeretet: Isten szeretete és az emberek szeretete. Az egyház láthatóvá teszi az embernek e bensőséges egységét Istennel, valamint a többi emberrel a mindinkább eggyé váló és mégis oly szétzilált világban, és előre viszi azt. (Lumen gentium 1). Ezáltal nyomokban Isten országa jön el a világba. Miközben az egyház növekszik, a világ is megváltozik. Ahhoz, hogy ezt az Istentől reá szabott feladatot be tudja tölteni, hogy az üdvösség egyetemes szakramentuma legyen (Lumen gentium 48, Ad gentes 1), az egyháznak személyekre és struktúrákra van szüksége. Olyan hozzáértő nőkre és férfiakra, akik mély meggyőződésből eredőn Istenben élnek; olyanokra, kik tudnak papi elhivatottságukról, hogy egyházként éljenek és alkossanak; olyanokra, kik felfedezik magukban a tehetséget, kibontakoztatják és az egyházon belül az emberek üdvére hasznosítják azt. Az egyháznak szüksége van az együttműködés, a munkamegosztás formáira, pénzügyi eszközökre, olyan kommunikációs és döntési folyamatokra, melyek cselekvőképességét biztosítják. Egyszóval, az egyháznak olyan struktúrákra van szüksége, melyek az egyház elé kitűzött feladattal, valamint korunk követelményeivel nagymértékben összhangban vannak. Személyek ösztönzése, támogatása Az egyház gazdagságát az emberek jelentik, különféle képességeikkel és tehetségeikkel együtt. Mindenki tehetséges, senki sem tehetségtelen. A passaui egyház jól teszi, ha sáfárkodik ezzel a gazdagsággal. Ehhez a korai egyház tapasztalataiból meríthet inspirációt (vö. 1 Kor 12). Valamennyiüknek egyenlő méltóság jut osztályrészül, minden egyesnek megvan azonban a maga tehetsége az egyház életének javára: Bár egyeseket Krisztus akarata tanítóknak, a misztériumok sáfárainak és pásztoroknak rendelt mások javára, teljesen egyenlő mindnyájuk méltósága és tevékenysége minden hívő közös 3

2 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV feladatában, Krisztus Teste építésében (Lumen gentium 32, vö. c. 208 CIC). Ők valamennyien együtt hordozzák az egyházat és lelkészségét. Még sohasem volt a passaui egyházban ennyi nő és férfi, aki hajlandó erejét, képzelőerejét és idejét az ügy szolgálatába állítani. Ama meggyőződésből teszik ezt, hogy ezzel egy keresztény és így egy emberibb világhoz járulhatnak hozzá. Eközben elismerésre találnak, nem ritkán pedig új értelmes perspektívákra is saját életük számára. A tehetségek és talentumok gazdagsága aközben bontakozik ki, midőn az emberek együtt élnek és felelősséget vállalnak egymásért. Ehhez azonban odafigyelésre van szükség azt illetően, milyen formában kaphatnak a tiszteletbeli munkát végző és a főállású munkatársak megerősítést és támogatást, miként fejleszthetik tovább személyesen saját magukat. A tiszteletbeli és főállású munkatársak komoly igyekezete drága kincs a passaui egyház számára. Azonban ez csak akkor marad eleven, ha teret és lehetőséget nyitunk, hogy tevékenységüket tökéletesítése érdekében. Ez tehermentesítést és újult erőt jelent a felgyorsult változások korában. Az itt javasolt projektek segítenek, hogy ki-ki felfedezhesse személyes erősségeit és tökéletesíthesse azokat. Ama személyek lesznek képesek találékonyabban és elkötelezettebben dolgozni, akik mélységes lojalitásból cselekszenek, és ama meggyőződés vezeti őket, hogy nélkülünk, keresztények nélkül hidegebb és szegényebb lenne az ország. Ellenben aki magában felmond, azon a lemondás vesz erőt; aki csak a siránkozásig jut el, az saját magának és faladatának is árt. A visszásságok feletti minden bírálat mellett is olyan emberekre van szüksége az egyháznak, akik mélyen hívő derűlátásból kiindulva tevékenykednek, és akik örvendeznek. 6. projekt. Tiszteletbeli munkatársak támogatása Értékelés A fiatal és felnőtt emberek társadalmi munkában való elköteleződése a gyermek- és felnőtt munkaközösségekben, az egyes tanácsokban, csoportokban és egyesületekben, a tanácsadó szolgálatokban és a szeretetszolgálat területén az egyházi élet lényeges alkotórésze (vö. 1 Kor 12,4-11). Ugyanakkor mindez a társadalom számára olyan hozzájárulást jelent, amelyről nem mondhat le. E nélkül a hajlandóság nélkül, melyet sok keresztény a tiszteletbeli szolgálat iránt mutat akár rövid, akár hosszú távú az számos tevékenységi terület parlagon maradna. A célok, melyeket el kívánunk érni A passaui egyház célzottan támogatja az olyan intézkedéseket, melyek révén a tiszteletbeli munkatársak tisztázhatják és megerősíthetik indítékaikat, továbbfejleszthetik képességeiket, és lelki elmélyülést nyerhetnek. Mindeközben ügyelünk rá, hogy a tiszteletbeli megbízatás mind időtartamát, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve behatárolt legyen. Előmozdítjuk a tiszteletbeli munkatársak főmunkatársakkal való együttműködését. Egyértelműen szabályozzuk az illetékességi és hatásköröket. Intézkedések, melyek e célokhoz vezetnek Az egyes feladatkörök szakszerű támogatása A helyhez alkalmazkodó tanfolyamok szervezése, melyek a vezetői feladatokra képeznek (egyházközségi tanácstagok és csoportok, egyesületek és szövetségek felelős vezetői). Egyházi munkatársak továbbképzése támogatják őket Tiszteletbeli munkatársak támogatása, beiskolázása és figyelemmel kísérése az egyházközséggel együttműködve, különösen ama helyeken, ahol helyben nem állnak rendelkezésre főállásúak a fiatalok pasztorációjához. Új szolgálati feladatok átvétele esetén bevezető tanfolyamok tartása és lehetőség a véleménycserére tapasztaltabb tiszteletbeli munkatársakkal és szakemberekkel. Oázis-napok a feltöltődés érdekében (például kolostorokban és a képzésre rendszeresített épületekben). A feladatok és szerepek továbbfejlesztése, az egyes tiszteletbeli feladatok új arculatának kialakítása érdekében. Az elismerés kultúrájának gyakorlása, valamely tiszteletbeli tevékenység befejezésének esetén is. 7. projekt. Főállású munkatársak képzése és pallérozása Értékelés Az erős indíttatású és jól képzett főállású munkatársak papok és laikusok egyaránt a tiszteletbeli munkatársakkal együtt az egyházi tevékenység gerincét képezik. Ahhoz, hogy a főállású munkatársak hozzáértő módon nézzenek szembe a kihívásokkal, melyek az óvodában, az iskolában, a fiatalok munkaközösségében, a egyházközségben, a különleges lelki gondozásban, a szeretetszolgálatban, a tanácsadó szolgálatokban és a különféle szövetségekben várnak rájuk, állandó szakmai képzésre van szükség. Az élethossziglan tartó tanulás azt jelenti, hogy saját korunknak és a hivatásunkban betöltött helyünknek megfelelő képzést kapunk, amelyben mind a fejnek, mind a szívnek megvan a maga szerepe. A cél, amelyet el kívánunk érni A Passaui Püspökség tanulási lehetőségeket és szolgáltatásokat kínál, hogy képessé tegyék a főállású munkatársakat a céltudatos és az adott helyzetnek megfelelő cselekvésre, lehetőséget ad, hogy begyakorolják a csapatmunkát és az együttműködési készséget és erősíti a lelkilelkipásztori hivatáshoz szükséges lelki indíttatást. Intézkedések, melyek e célhoz vezetnek Lendületet kell adni az innovációnak a főállású munkatársak kiképzése és a hivatásukba való bevezetés terén. Egyházmegyei szintű koncepciót kell kidolgozni a különféle, már meglévő alapképzési, továbbképzési és magasabb szintű tanulmányokra vonatkozó ajánlatok, valamint az 4

3 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV alapképzési, továbbképzési és magasabb szintű tanulmányok új útjainak koordinálására. Rendelkezésre kell bocsátani a tanácsadás és a felügyelet lehetőségeit. A vezetői feladatokat ellátó papokat, munkatársakat képezni kell az emberek vezetésére. Ki kell alakítani a pályaválasztási tanácsadás helyeit és formáit. Fel kell ajánlani a lelkipásztori szolgálatot ellátó munkatársak számára a lelkipásztori kíséretet. Támogatni kell a vállalkozói szellemet és az önálló kezdeményezőkészséget. Struktúrák kiépítése A püspökség struktúráinak reformjára a pénzügyi eszközök és a személyi feltételek szűkössé válásának ténye indít. E reformot az egyházi struktúrák továbbfejlesztésének esélyeként hasznosítjuk. Ebben a katolikus társadalmi tanítás következő alapelvei vezetnek minket: A szubszidiaritás elve: mindazt, amit az alacsonyabb szinten, saját felelősségi körben is el lehet végezni, csak szükség esetén szabad egy magasabb szintnek átvennie. Ennélfogva fontosak a lelkipásztori kisvállalkozások (egyházközségek, szerzetesrendek, helyi egyesületek és szövetségek, bázishoz közeli mozgalmak). E kis lelkipásztori egységek a jövőben a jogi lehetőségek keretén belül saját maguk döntenek saját plébánán belüli fejlesztésükről: például arról, hogyan teremtenek elő és használnak fel pénzeszközöket, hogyan nyernek meg és vezetnek munkatársakat. Az egyházmegye és az esperesi kerület szintjei ily módon a szolgáló létesítmény jellegét öltik. Feladataik ellátásában a kis lelkipásztori egységek igényeihez igazodnak. Az egyházmegyei létesítmények regionális szinten a községek közelségét keresve nyújtják szolgáltatásaikat. A szolidaritás elve: a kis lelkipásztori egységek saját felelősségre alkotnak hálózatot egymás között, és ily módon növelik hatékonyságukat. Az olyan feladatokat, melyeket több lelkipásztori kisvállalkozás csak együttesen képes egyáltalán elvégezni (mint például a képzési feladatokat), vagy pedig jobban lehet ellátni azokat (például a helyi politikai kezdeményezéseket) együttesen is kell megtervezni és végrehajtani. A szolidaritás például a lelkipásztorkodásban szerzett jó tapasztalatok kicserélését is jelenti, a közös továbbképzést stb. Az ilyenfajta együttes tevékenység nem csak az egyházon belüli hatékonyságot növeli, hanem a társadalmi jelenlétet is erősíti. 8. projekt. A lelkipásztorkodás struktúráinak továbbfejlesztése Értékelés Elsődlegesen a plébániák ama helyek, ahol püspökségünk hitéletét műveljük, s ahol az otthonra kell, hogy leljen. Ezért a plébániák a püspökség segítségével az egyre súlyosabb gazdasági és személyzeti helyzetre való tekintettel saját maguk tartják fenn életképességüket. Ezzel az egyházmegyére az a felelősség hárul, hogy úgy használja szolgáltatásait és eszközeit, hogy azok hatékonyan szolgálhassák a kisebb egységeket. Az elérni kívánt célok A plébániák ellátottból olyan, önmagukért mindinkább felelősséget vállaló egyházközségekké fejlődnek, melyek képesek rá, hogy kreatívan, helyben gondoskodjanak a szükséges erőkről és eszközökről. Különösen a kis plébániákat kell támogatni ebben, amelyeknek nincs helyi lelkipásztoruk, illetve amelyeket időben fel kell készíteni a fent leírt helyzetre. E támogatást, a szubszidiaritásnak megfelelően, személyek és létesítmények révén az esperesi kerülettől és az egyházmegyétől kapják meg, amelyeket magukat is tovább kell fejleszteni a szubszidiaritás alapelvének megfelelően. A szeretetszolgálat, valamint a lelkipásztorkodás és a Katolikus Akció struktúráit úgy kell kialakítani az egyházmegyében, hogy az együttműködés minden egyes szinten és minden egyes szint között is összehangoltan történjék. Ezenkívül az elkövetkező években a beleszólási jog és a döntések meghozatalában való részvételi jog hatékony formáit fogjuk jogilag is rögzíteni. Minden szinten lehetővé tesszük a részesedést és a részvételt. Mindez a döntési folyamatok nyilvánossá tétele és valamennyi lényeges folyamat átláthatósága révén történik. Intézkedések, melyek a fenti célok megvalósításához vezetnek Plébánia-fejlesztés Minden egyes egyházközségre igaz, hogy vagy megújul, vagy meghal. Ezért a plébániák kreatívan és módszeresen fogják előmozdítani saját fejlesztésüket: Egyházi vezetéssel és külső hozzáértők segítségével keresik a spirituális párbeszéd alapján azt, hogy mi is itt és napjainkban a Krisztus követése szerinti megbízatásuk. Az olyan átmeneti időszakok, mint a plébánosváltás, vagy a plébános nélküli időszakok a plébániától a helyzet alapos végiggondolását követelik meg, valamint azt, hogy saját maguk is elkötelezett részvétellel munkálkodjanak a jövőbe mutató új orientáción. Az egyházmegye Lelkipásztori Munkatervével olyan plébánosi mintaképek és kis projektek jönnek létre, melyek lehetővé teszik a céltudatos és hosszan tartó lépések helyben való megtételét. Az egyházközségi tanács egyre inkább a plébánia fejlesztésének orgánumaként tevékenykedik. A lelkipásztori helyek betöltésénél (plébános, főállású laikusok) szavatolni fogjuk a plébániáknak (egyházközségi tanács) a jelölt meghallgatásának lehetőségét, valamint a megfelelő részvételt. Azok a plébániák, melyeknek nincs plébánosuk, saját személyzeti kereteiken belül olyan vezetői hatásköröket dolgoznak ki a tiszteletbeli munkatársak számára, melyeket a papi közösség és az esperesi kerület is támogat. A fiatalok helybeni pasztorálását megerősítjük azáltal, hogy támogatjuk a plébániákat a fiatalokkal végzett munkájukban. A szövetségek és egyesületek figyelemmel kísérik a fiatalokat és a fiatalok csoportjait a plébániákon, a fiatalokkal végzett munka más képviselőivel együtt, különösen ott, ahol lendületre és szakmai segítségre van szükség. 5

4 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV Az egyházközségek felelősnek tekintik magukat a szeretetszolgálatért, amely az egyház egyik alappillére. Ezért felelősöket jelölnek ki a diakónusi feladatok betartásáért, akik a szeretetszolgálat létesítményeivel (például az óvodák vagy a menedékhelyek) való kooperációért is felelősek. Az egyházi felnőttképzés bázisát az egyházközségek, egyesületek és szövetségek alkotják. Ezek a képzésért felelős műhelyekkel együttműködve dolgozzák ki programjukat, helyi és regionális igények szerint. Az esperesi kerület fejlesztése Az esperesi kerület a fő- és tiszteletbeli munkatársakkal együttesen (adott esetben külső segítséggel) kidolgozza a lelkipásztori együttműködés és feladatmegosztás kötelező formáit azzal a céllal, hogy kiemelten támogassa a kicsiny és rosszul felszerelt plébániákat. Különösen az espereseket képezik ki magas szinten e feladatra. Az esperest egy vezetői csapat támogatja. Az egyházmegye vezetősége az esperes javaslatára hozzáértő munkatársakat szabadít fel a kerületből vagy az egyházmegyéből, akik a projektekért felelnek. Egyházmegyei fejlesztés Az egyházmegye a plébánia és az esperesi kerület fejlesztésére összpontosítja lelkipásztori szakszolgálatait. E célból, egyes projektekre vonatkozóan és korlátozott időtartamra, együttműködik egymással a lelkipásztori tanács, a Katolikus Akció és a karitász. E kapcsolattartást egy központi koordináció is segíti, amely a lelkipásztori tanács és az egyházmegye személyzeti fejlesztési részlege között tevékenykedik. Egy, a nők támogatására irányuló terv segítségével utat nyitunk a nőknek a Püspökség vezető pozíciói felé is. A fiatalok lelkészségével kapcsolatos létesítmények, állomások, személyek és szintek kapcsolatba lépnek egymással. A püspökség egyes tanácsainak (például egyházközségi tanács, esperesi tanács, papi tanács) illetékességi köreit felülvizsgálják abból a szempontból, milyen mértékben képesek részt venni a döntésekben az egyházi jog hatékony kihasználása mellett. Tisztázzák az egyes illetékességi köröket is. 9. projekt. Jelenlétet a politikában és a kultúrában! Értékelés Az egyház nem olyan tűzhely, mely saját magát melegíti. Értelmét abból nyeri, hogy az egész társadalomnak meleget és Plébánia-fejlesztés közösen energiát ad. Maga az egyház önmagában véve is a társadalom megváltoztatása. Azzal, hogy az evangéliumot belekeveri a kultúra és a politika alakulásába, az egyház a maga módján hozzájárul a társadalom érték-es voltához. Az egyháznak és tagjainak ez a beavatkozása sokféleképpen történhet: olyan személyek révén, kik közszereplőként, hivatásbeli és családi életükben meggyőződéses keresztényként cselekszenek; azáltal, hogy az egyház részt vesz a következő nemzedék nevelésében az óvodákban, az iskolákban és a fiatalokat szolgáló létesítményekben; azzal, hogy sokféle tanácsadó szolgálatával és a szeretetszolgálat létesítményein (például szociális állomásokon) keresztül nélkülözhetetlen szolgálatot tesz az egész társadalom számára; a szövetségek, egyesületek és tanácsok tevékenysége, valamint az egyházi felnőttképzés révén; valamint azáltal, hogy az egyház a médiák kerekasztalánál szakszerű módon szót kér. A társadalmunkban tapasztalható pluralizmust, a világnézetek, kulturális megjelenési formák és életstílusok sokféleségét a szabadság egyenes következményének tartjuk. A passaui egyház egyik lényeges feladata, hogy orientációval szolgáljon a kereső és kérdező embernek, és segítséget nyújtson számára az életben; mert hiszen az egyház útja az ember (II. János Pál). Az egyháznak a kultúrában és a politikában való jelenléte a keresztény egyházakkal való összjátékban ökumenikus alakot ölt. A célok, melyeket el kívánunk érni A passaui egyház eredményesen vesz részt a társadalom történéseiben. Saját sorain belül és kifelé is gondoskodik a nyitott kommunikációs stílusról és széleskörű média-jelenlétről. Megnyerően és érvelő módon ad számot ama reménységről, amely minket, mint hívő embereket lelkesít. (vö. 1 Pét 3, 15). Az egyház beviszi az evangéliumot a kultúrába és a társadalomba. Ezért kardoskodik az egyház a jövő olyan témái mellett, mint a béke, az igazságosság és a teremtett világ megőrzése. Az egyház az igazságos társadalom- és családpolitika, valamint a munka világa emberhez méltó kialakításának szószólója. Egyetemes (katolikus) egyházként pártolja az egyetlen és közös világról való tudatot és az érte való szolidáris cselekvést. Intézkedések, melyek elvezetnek minket e célokhoz A vallásoktatás és az iskolai pasztoráció támogatást kap minden iskolatípusban, különösen a szakiskolákban és a középiskolákban (továbbtanulást célzó iskolákban). Egyházmegyei szinten koncepciót dolgozunk ki az iskolai pasztoráció számára, hogy az iskolában, amely a tanulásnak és az életnek is színtere, a vallásoktatáson túlmenően a személyes tanácsadásra, az eszmélődésre és a fiatalok figyelemmel kísérésére is meglegyen a lehetőség. Erősítjük az együttműködést a fiatalokkal való foglalkozás és az iskolák között. Különféle megelőző intézkedések révén egyebek között az erőszakhoz való viszonyulás és a konfliktusok megoldása területén, valamint a fiataloknak a szenvedély- 6

5 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV Vallások az emberi jogokért az utcán is összefognak betegségektől, a vallási és politikai fundamentalizmustól való védelme terén a fiatalok személyiségfejlődését segítjük. Támogatást kapnak olyan szövetségek, egyesületek, csoportosulások és létesítmények, melyek az egyházi környezetből kiindulva hatnak a társadalomra és korszerű munkamódszereik, valamint struktúrák révén erre képesítve vannak. Ezek hidat képesek verni a közélethez és a politikához, egyszersmind pedig az egyházon belül a társadalmi kérdések szószólói. Az egyházi felnőttképzés a társadalom és az egyház metszéspontjában hoz létre nyitott tereket a találkozás és a párbeszéd számára (például falufejlesztés), amely a globálisan gondolkodni, lokálisan cselekedni alapelvéhez igazodik. A teremtett világ megőrzésének etikája, valamint a természet- és környezetvédelem gyakorlati kérdései szilárd alkotórészét képezik a főállású és tiszteletbeli munkatársak alap-, tovább- és felsőbb képzésének. A püspökség keresi az együttműködési lehetőségeket olyan egyéb társadalmi mozgalmakkal, szervezetekkel és intézményekkel, melyek fellépnek az emberi jogok, a béke, az igazságosság és a teremtett világ megőrzése érdekében. Az egyházmegye együttműködik minden olyan társadalmi erővel (például a szakszervezetekkel), amelyek a munka világának igazságos, humánus és családbarát kialakításáért emelik fel szavukat. Az egyház társadalmi feladatait ahol csak lehet sé ges ökumenikusan kell ellátni, különösen a diakónia és a közé leti tevékenység területén. A püspökség kiáll az erről folytatott társadalmi vitában a vasárnap mellett, amelyet az Úr és a közösség napja gyanánt meg kell védelmezni. A célkitűzések megvalósítása és a megvalósításban való részvétel E projektek bármelyikének megvalósításához hatékony és konzekvens munkára van szükség. Ez elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lelkipásztorkodás megújításához behatárolt időn belül összpontosítva és egyesített erővel fogjunk hozzá. Az ilyen munkának az a célja, hogy a mindenkori projektet valamennyi résztvevővel együtt dolgozzuk ki, együtt határozzuk meg, ki mit, milyen keretek között, milyen eszközökkel, mely okokból, mily módon és milyen időben tesz, és miként, milyen ellenőrizhető ismérvek alapján lehet értékelni e tevékenységeket. A Lelkipásztori Munkatervben foglalt előképeknek és céloknak megfelelően a püspök minden egyes projekt megvalósításának folyamán kijelöl egy csoportot, és gondoskodik arról, hogy megfelelő személyek és eszközök álljanak rendelkezésére. Ugyanakkor, amennyire csak lehetséges, ama lelkipásztori kezdeményezések is támogatásra találnak, melyek a Lelkipásztori Fejlesztés során keletkeztek, és még keletkezni fognak. E kezdeményezések a helyi állapotok támasztotta kihívásokra fognak válaszolni, egyszersmind pedig gazdagítani fogják az egyházmegye projektjeit. A projektekkel való munka összehangolására a püspök koordinációs csoportot hoz létre, mely közvetlenül neki van alárendelve. A Lelkipásztori Munkaterv gyakorlatba való átültetése az Isten titkában lakozni és A lelkipásztorkodás struktúráinak továbbfejlesztése című projektekkel veszi kezdetét. Ezeket további projektek követik, oly sorrend szerint, mely a részt vevő csoportok fontosságából és a püspök döntéseiből adódik. Ajánlás Mi, a Passaui Egyházmegye Egyházmegyei Tanácsa és Papi Tanácsa és az egyházmegyei Caritas-szövetség elöljárósága, alapos megvitatás után és egyetértő döntésünk szerint egyhangúlag ajánljuk a Passaui Lelkipásztori Munkaterv évi hatályba léptetését. Passau, május 6. A Katolikusok Egyházmegyei Tanácsa nevében Gerhard Spranger, az Egyházmegyei Tanács elnöke A Papi Tanács nevében Klaus Hoheisel, a Papi Tanács szóvivője Az egyházmegyei Caritas-szövetség elöljárósága nevében Kurt Lenz, a Caritas-szövetség 1. elnöke, Passaui Egyházmegye Tekintettel az élő egyházra és a hároméves reményteli tanácskozási folyamatra, amelyet papok és hívek komoly együttműködése jellemzett, a Püspökség tanácsaival egyetértésben és egységben Isten egész népével örömmel és Isten iránti hálával, valamint azzal a határozott szándékkal, hogy lelkipásztorkodásunkat még jobban sikerül Urunk akaratával összhangba hozni, a Szentévvé nyilvánított év Szentlélek ünnepén hatályba léptetem e Lelkipásztori Munkatervet Passau Püspöksége számára, 2000 pünkösdjén Dr. Franz X. Eder Passau püspöke 7

6 LELKISÉG Csikós Csaba kollégám, barátom, szerzőnk február 1-jén meghalt. Mert vallásos volt, a hatvanas évek közepén nem lehetett filozófus, vegyészmérnöknek kellett lennie, hogy diplomás, majd pedig értelmiségi lehessen. Ezt is elvégezte, kitűnően, ám a mennyiségre összpontosító szocialista vegyipar áldozata lett: egy üzemi baleset következményeit élete végéig cipelte. Nyíri Tamásnál végzett teológiát, majd jobb híján a Veszprémi Egyetem pedagógiai tanszékére került, ahol logikát, filozófiai antropológiát és egyebeket tanított; továbbá a speciális kurzusa keretében tanítványai százaival Hermen Hesse Üveggyöngyjátékával játszott. Közben Bachot játszott orgonán, majd immár félig süketen hallgatta őt, valamint mennyei ihletőjét belülről. Mindennel és mindenkivel megbékélve lépett át a mennyei játék- és hangversenyterembe. (Kamarás István) Jézus Krisztus, a megfeszített A Krisztus utáni 50. esztendőben, amikor az éveket még az Urbs, az Örök Város, Róma alapításától számították, egy vézna, horgas orrú, jelentéktelen külsejű férfiú állt meg a hatalmas metropolisz, Korinthosz kapujában. A tudós zsidó rabbi, Saul, ekkor már Pál, a nemzetek lánglelkű apostola, őszinte megrendüléssel szemlélte az utcákon hömpölygő emberáradatot, s a feslettségéről ekkor már közmondásszerűen híres és hírhedt várost, amely nagyságát és hírnevét tekintve az Impérium legjelentősebb városai közé tartozott. Ez volt Achaia provincia székvárosa, melynek élén szenátusi tartomány lévén proconsul állt, és az isztmoszi tengerszoros partjain két, keletre és nyugatra nyíló kikötőjével (Kenchrea és Lechéum) rendelkezett. De rossz hírét az Akrokorinthoszon tündöklő Aphrodité pandémosz (=Vénusz) templomnak köszönhette, ahol mintegy ezer kultikus prostituált (hierodúlé) látta el az istennő szolgálatát, s ezzel mintegy keresztmetszetét alkotta a hatalmas Római Birodalomnak. Rabszolgák és szabadok, arisztokraták és nyomorúságos kisemberek, kereskedők, nagyhangú kapitányok és matrózok, hetérák és vándorfilozófusok népesítették be a széles utcákat; voltak köztük rómaiak és görögök, a mindenütt jelenlévő zsidók, valamint a tarkaruhás keleti népek képviselői, s mindnyájukat akárcsak napjaink embereit a kettősarcú istenség, a pénz és a gyönyör vágya hajszolt. Érthető volt tehát Pál apostol szorongása, megviselte az athéni kudarc, a magukat oly bölcsnek képzelő gőgös filozófusok részéről elszenvedett visszautasítás és vereség, s most szembetalálta magát ezzel a heterogén népsokasággal, amelyhez a Lélek indíttatása által küldetése szólt. S ekkor szinte villanásszerűen ráérzett az egyetlen lehetséges krisztusi megoldásra, amelynek segítségével ezekből a lelki nyomorban tengődő, szellemi éhségtől és szomjúságtól szenvedő, valami nemesebbet áhítozó emberekből kialakulhat majd az az egyházközösség, mely évek múltán, olykor talán túlzó entuziazmusban valamennyi ősgyülekezetet felülmúlva az Apostol egyik büszkesége lesz. S így ír erről néhány évvel később Efezusból: Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Gyöngeségem tudatában elfogódva s nagy izgalommal mentem hozzátok (1Kor 1,2-3). Ennek oka pedig a páli evangélium sűrűsödési pontja: Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük: aki a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság. De a meghívottaknak, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége (1Kor 1,23-24). Krisztus keresztje Krisztus keresztje a világtörténelem leggrandiózusabb paradoxonja, kérdő és egyben felkiáltójel a két világkorszak, a két szövetség demarkációs vonalán, az üdvtörténet magaslati pontján. Egyfelől ugyanis botrány és oktalanság, másfelől keresztény hitünk igazi mélyrétege, misztérium, mely titoknak mélysége Istenben van elrejtve. Krisztus keresztje a zsidóknak botrány, hiszen átkozott az, aki a fán függ (Deut 21,22). S vajon szerezhet-e megváltást az ortodox zsidónak egy holttest, amelynek érintése tisztátalanná tesz, s mely tisztátalanságtól csak hosszadalmas várakozás és rituálé által lehet megszabadulni. A pogányoknak pedig oktalanság a Kereszt, hiszen gondolkodásukba nem fért bele a szenvedő és a rabszolgáknak kijáró, szégyenteljes módon kivégzett Isten képe. Igaz ugyan, hogy az ókori orientális és misztériumvallások tudtak a meghaló és feltámadó istenekről, akiknek halálában és feltámadásában osztozhattak a beavatottak, de míg ezekben misztikus egyesülésről vagy részesedésről volt szó, amely kiemelte résztvevőit a materiális világból egy földöntúli szférába, a kereszt szükségképpen esztelenséggé vált. S ezt kiküszöbölendő jöttek létre a különféle eretnekségek, amelyek a megfeszített Krisztust mint Isten oktalanságát emberi okoskodással próbálták megkerülni. Így pl. Kerinthosz, akinek vélekedése szerint egy mennyei eon (a Salvator) Jézus megkeresztelkedésekor egyesült a pusztán ember názáreti áccsal, majd halálakor újra elhagyta, s visszatért az öröklét, a pléróma dimenziójába. De hasonló a dokéták nézete, mely szerint Jézusnak csupán látszat-(fény) teste volt, s mint ilyen, nem is szenvedhetett kínhalált. Az efféle és hasonló meggondolásokból bontakozott ki azután a gnosztikus eretnekségek tarkabarka világa, mely az isteni oktalanságot fölcserélte az emberi bölcselkedésből fakadó mélyebb ismerettel, a gnózissal. 8

7 Sajnos azonban mi, mai keresztények is hasonló hibába esünk. Szeretjük a nyakláncon függő arany-kereszteket, sőt a templomi, otthoni feszületeinket is bearanyozzuk, fényárba vonjuk, hogy elkendőzzük azt az iszonyatos szenvedést és borzalmat, amelyet az értünk megfeszített Jézus Krisztus elszenvedett. Akik olvasták R. W. Hynek professzor könyvét, (Krisztus kínhalála a modern orvosi tudomány világánál) vagy a napjainkban megjelent terjedelmes, és ugyancsak tudományos igénnyel megírt közleményeket a torinói lepelről (pl. Víz László, A torinói halotti lepel, Budapest, 1998; W. Bulst SJ, A torinói lepel és a mai tudomány, Budapest, 1987) ma már a lepel vizsgálatára külön tudományág épült (szindonológia), azok e művek alapján valamiféle fogalmat alkothatnak Jézus szenvedéséről. Jól kivehetők az ütlegek nyomai, a szörnyű korbácsolás vérözöne, a fejet sapkaszerűen beborító töviskoszorú már eleve olyan megpróbáltatást és vérveszteséget okozott, hogy a hóhérok joggal féltek attól, hogy áldozatuk már a keresztúton belehal sérüléseibe, és így lemaradnak arról a gyönyörűségről, amelyet a zsidók királyának kereszthalála jelent. A keresztre feszítést anatómiai precizitással hajtották végre, a csuklók és a lábak átszegezése, a test végsőkig való kinyújtása, mely a halált siettette; talán ez volt az emberalatti emberek, az elembertelenedett hóhérok egyetlen irgalmas cselekedete, de valójában a végső, szinte emberfeletti kínszenvedések csúcspontja is. S ehhez még hozzájárultak a lelki gyötrelmek, a teljes elvetettség népe részéről, a tanítványok megfutamodása, az Isten Országának hirdetése fölött érzett fiaskó, s végül az Istentől való elhagyatottság átélése. 1 Joggal kiált fel a kereszt teológiájának apostola: Nagy volt a ti váltságdíjatok! (1Kor 6,20) A megváltás módja Ha a megváltásnak lett volna más módja, Jézus nyilván azt választotta volna, és nem a keresztet. De vajon volt-e, lett volna-e más lehetőség? Az egyházatyák korában erre számtalan válaszkísérletet dolgoztak ki. Ezek közös argumentációja valahogy így interpretálható: az ősbűn a végtelen Isten méltóságának olyan súlyos megsértése volt, mely Isten abszolút transzcendenciájából kifolyólag végtelen elégtételt követelt. S amit az Ószövetségben a föláldozott állatok sokaságának vére képtelen volt elérni, azt megvalósította Isten önkéntes szeretet-adománya, a teljes önátadás, Jézus Krisztus halálos, önfeláldozó világszeretete. Pál apostol frazeológiája is erre alludál, jóllehet ő az ember oldaláról Ismeretlen szerző: Krisztus a kereszten (1440 körül) LELKISÉG közelít. Sajnos számos kitétele félreérthető, félre is értelmezték az idők folyamán. Centrális gondolata a Krisztus halála által elnyert kiengesztelődés, a megbékélés, mely Isten szeretetből fakadó adománya volt már akkor, midőn az ember még ellenséges érzülettel viseltetett iránta. De a túláradó kegyelem megmentett minket, midőn Krisztus a terhünkre szóló adóslevelet eltörölte, és a keresztre szegezve megsemmisítette (Kol 2,14). Az autentikus magyarázat napjaink dinamikus világszemléletének fényében valahogy így aposztrofálható: az ember bűnei által és ebbe nemcsak az ősbűn, hanem a világ bűne, és így a mi személyes bűneink is bele tartoznak képtelenné vált Isten kegyelmi adományainak befogadására. S akárcsak egy sáros úton haladó autó szélvédője, elfedte előle a helyes irányt, s ezt az ember történelmét jelképező autó belső teréből már nem lehetett eltávolítani. Isten arca elhomályosult, Isten üzenete már nem hatott el hozzá. Gottesfinsternis (istensötétség) mondja találóan M. Buber. S ekkor lendül energiatelített impulzusba a végtelen szeretet kettősarcú megnyilvánulása: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Jn 3, 16) Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért. (Jn 15,14) Isten szeretete pedig abban nyilvánult meg, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk. (Róm 5, 9) Tehát belátható, hogy csakugyan nem volt más lehetőség. S mindez kizárólag az emberért, az öröktől fogva akart, és a mindenkor különös dialógust kezdeményező aurába vont emberért történt, attól az órától kezdve, mikor Isten e hasonlatosságára az embert, a széles e világon egyetlen eszes teremtényt végtelen szeretetében a kiváltságok valóságos özönével, a kegyelmi adományok tengerével árasztotta el. Ezért olyan rendkívüli lény az ember, s ezt a különállóságát nem valamely maga-maga által kiharcolt pozíciójának, hanem kizárólag Isten bárá szavának köszönheti. 2 Csakhogy az ember az isteni kegyelem bőséges áradásában adományozott szabad akaratával hatalmat kapott arra is, hogy szemben az állatvilág kódolt viselkedésmintáival állandó döntési szituációban él: lehetősége van arra, hogy Isten rendelése szerint a rend nyugalmában éljen, de arra is, hogy földúlva a Teremtő szándékolta rendet, a külső sötétségbe, a kaotikus rendetlenségbe zuhanjon. S ez a rendetlenség a bűn. Az ember 1 A szenvedéstörténet hiteles képi megfogalmazása Mel Gibson Passió című filmje, mely kissé tán naturalisztikusan, de hitelesen mutatja be azt a gyötrelmet, amelyet a Megváltó értünk elszenvedett (a szerző 2006-os betoldása). 2 A héber szövegben a bárá kifejezés mindenkor Isten különös beavatkozására, alkotó tevékenységére, azaz par excellence teremtés -re utal. Az ember teremtésének elbeszélésében háromszor csendül fel a bárá szó. 9

8 LELKISÉG ugyanis nem élt rendkívüli kiváltságaival, hanem tragikus módon kezdettől fogva visszaélt velük. S mi lett ennek a következménye? Saját fejére idézte az erkölcsi rosszat, majd a fizikai rosszat, saját létét megrontva bukásba sodorta a kozmikus rendet, s végső tragédiája az volt, hogy jól is érezte magát ebben a rendetlenségben, az Isten nélküli állapotban. Aztán felsejlett a nihil árnya, az emberi nyomorúság kilátástalansága, mely a kikerülhetetlen halál sötét végállomásának látomásában örvénylett lefelé, eluralkodott rajta a magárahagyatottság érzése, mely a feneketlen mélységből Isten után kiáltott. S ekkor Isten, Jézus Krisztusban, a teljes önkiüresítés állapotában emberré koncentrálta önmagát, magára vállalta minden méltóságteljes vonása mellett az ember nyomorúságát, kiszolgáltatottságát, magányát, végül mindezek betetőződéseként annak halálát is. Velünk eggyé vált, mindenben hasonlatossá lett hozzánk a bűnt kivéve (jóllehet az ember mint Isten teremtménye eredendően nem volt bűnös!), hiszen így lehetett csak életáldozata engedelmességből vállat engesztelő áldozati adománnyá. Valamennyien az ő sebei által gyógyultunk meg, s csak reá tekintve tudjuk elviselni ember voltunk valamennyi fájdalmát, fizikális és pszichés traumáját, belátván, hogy mindezeket ő is ártatlanul, értünk érzett szeretetétől indíttatva elszenvedte, tehát ismeri emberlétünk vergődését, fiaskóit, s a véggel farkasszemet néző bátorságát, sőt, az Istentől való elhagyatottság rettenetes sejtelmét is. S mindezt vállalta azért az emberért, aki erre az ingyenes kegyelmi adományra teljesen méltatlannak bizonyult. Tehát valóban nem volt más lehetőség, s előttünk sincs más releváns lehetőség, mint a naponkénti kereszthordozás, Krisztus követése. S a jutalom? A felüdülés, a megenyhülés Jézus igájában, mely édes és könnyű, s a majdani elszenderedés reményteljes ígérete az ő karjaiban. Krisztus áldozatának értéke Pál apostol erőteljesen kidomborítja Jézus Krisztus áldozatának önkéntességét és engedelmességből vállalt értékét. A Filippi levél Krisztus-himnuszában (Fil 2,6-11) ezt a sajátos, feltehetően páli betoldások érzékeltetik: Istennel való egyenlőségét nem úgy tekintette, mint zsákmányt hanem kiüresítette önmagát engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Pál mint mélyenszántó gondolkodású teológus nem önkényesen toldja meg a szöveget. A megfeszített görög kifejezése (=esztaurómenosz) kettős értelmezéssel ajándékoz meg bennünket; egyrészt kifejezi Jézus Krisztus áldozatának egyszeri és végleges (perfectum), másrészt önként vállalt (medio-passivum) értékét. A Golgotán felmagasodó Kereszt nemcsak az Ó- és Újszövetség drámai választóvonala, hanem újabb fényszórólobbantás, mely immár újólag és teljesen fényözönbe vonja a teremtett mindenséget, és felkínálja az embernek a könnyelműen eljátszott lehetőséget, az istenfiúságot. S ez már nem a mennydörgésből kicsendülő, természetfeletti Jahve büntető vagy mindig szüntelenül megbocsátó hangja, hanem a szerető Atyáé, aki hazavárja olykor tékozló fiait is az örök hajlékba. Jézus Krisztus keresztjében megoldódott az örök, megfejthetetlennek tűnő ószövetségi paradoxon, mely kettős képet hordozott a Messiás királyról, s ezek a képzetek összeegyeztethetetlennek bizonyultak. Sajnos az Isten kegyelméből trónra lépő, és Izrael minden ellenségét elsöprő, dicsőséges Szabadító képét a zsidó közgondolkodás annyira abszolutizálta, hogy aligha volt képes a választott nép egy egyszerű, az am-haarecből tanítványokat maga köré gyűjtő rabbiban felismerni az Isten által küldött Megváltót. Túlhangsúlyozódott a dicsőséges Emberfia (Dániel) és a Messiás uralmát átvevő, intronizációról éneklő zsoltárok hangulata, míg feldolgozhatatlannak tűnt a deutero-izajási prófécia, az Úr szenvedő szolgájáról szóló Ebed Jahve jövendölés. Ezt a feloldhatatlannak tűnő enigmát Jézus kereszthalála és dicsőséges feltámadása nemcsak eggyé ötvözte, hanem a legteljesebb mértékben beteljesítette. Sajnos kereszténységünk jobbára nagypénteki kereszténység, túlhangsúlyozzuk a szenvedést, miközben lassan, észrevétlenül elsikkad a feltámadás. Ha pedig Krisztus nem támadt föl, hiábavaló a mi igehirdetésünk, s hiábavaló a ti hitetek (1Kor 15,4). Jézus Krisztus szenvedése napjainkban, evilági zarándoklatunkban is biztatás, de egyben követendő példa, mert keresztjének vállalása ha nem is mindig könnyű a mi személyes keresztútunkra mégis csak fényt sugároz. Szegénység, nyomorúság, magány, szenvedés, szomatikus és lelki traumák, az Istentől való elhagyatottság átélése, és a közelítő halál megízlelése, a fizikai és lelki tragédiák olyan mélységét tárja fel, melyekből önerőnkből nem szabadulhatunk fel; de amelyekből meríthetünk is. Mert ha Jézus Krisztus testvérünkké lett, nagyon is átérzi életünk mélypontjait. Vagyis Gondviselő szemek óvják utunkat, még akkor is, ha olykor lebukunk a porba. S nemcsak háromszor, mint az Üdvözítő. S ezért lesz szenvedésünk is érték, hiszen ezzel kiegészítjük azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből testének, az Egyháznak a javára (Kol 1,24). Bár Krisztus áldozata kizárólagos volt, mégis nap mint nap megismétlődik, hogy felidézzük, mi több, jelen legyünk, amikor megtörténik. Hogy igéjéből szüntelenül erőt merítsünk. Hiszen ő hagyta ránk, hogy ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Tehát itt van a kellő idő, ma van az üdvösség napja. Mert Jézus Krisztus tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz (Zsid 13,8). Budapest,1988. Giotto: Piéta (1300 körül) Csikós Csaba 10

9 LELKISÉG Keresztút (Paul Claudelt olvasgatva) 1. Istent keresztre adtuk, megöltük. Nietsche is erre büszke. Nem kell a názáreti Jézus, feszélyez. Keresztre vele! Méghogy Király?! Se királyunk, se cézárunk, csak a Párt! No meg az arany, a pénz és a Vér, ennyit az Euró mégiscsak megér. 2. Meg van írva, három nyelven is az ok, s lent a tömeg lelkesen, zajongva tapsol. Mióta Jézus hordozza keresztjét, Isten nélkül nincs bűn többé, de kereszt se, ha nem Krisztusé. Ha majd Vele vittük a keresztfát, a kereszt visz minket is a Golgotán. 3. Jézus elbukik, leomlik a földre, Benne az Út maga hullt göröngybe. Ügyetlenül rárakott durva kolonc hibás, csalárd, szédítő tolonc. 4. Anyja, Mária áll az útfélen, tehetetlen, bár úgy beszélne Fiához, Egyetlenéhez, Mindenéhez, ám Isten maga is néma, s ő szólni se képes. 5. Simon Cirenéből, munkától poros, kényszerítve bár, ím, az első Krisztoforosz. Ráesett a kereszt, s ő a gerendára, így lett a csúfságból mindnyájunk váltsága. 6. Veronika, drága, magad is árva; Jézus arcával kendődön minden festmény kába. Pingált, léha képek műcsarnokainkban unott, cinikus csáb művészi pózokban. 7. A második bukás a kereszt nélkül esett, jelezve: a tiéd már a testvéri kereszt! Most már nemcsak térdre, Arcodra esel. Nem éppen gyöngéden, durva kéz felemel. 8. Ne értem, ne értem sírjatok! jeruzsálemi szegény jó asszonyok, vérpirosan is én még zöld ágacska vagyok, ők, ők, a száraz ág, ordító sokadalom! 9. A harmadik esés jelképes kín-ige: csak fekve ne maradj! így a szent jelige. Nem kell már elesned, ott immár a kereszt, nincs szükség lerogynod, még egyszer, negyedszer. 10. Elárult Szépség, megvakított Fény, dicsőségétől fosztott szent mezítelenség, szentség-fosztó, istent-lerántó hitetlenség, mítosztalanító tudós szemérmetlenség: Jézusról letépik ruháját, köntösét, mit pedig Anyja ujjai szövögettek. 11. Archimédesz szilárd pontja a földet is kiforgatja (az emelő csak adalék). Jézus keresztje a fixpont három-négy szögön függ a nagy Halott a mindenségben a súlypont s aki ránéz, mind megváltott. 12. Felrángatják a keresztet, nemcsak a föld: Ég és Mennyek, rajta leng az Univerzum örökre est consummatum. 13. Piéta. Vége a kínoknak, a kereszt helyt ad a Tabernákulumnak, Mária az élő, a többi a templomokban a Nagy halott titkán élve folytatódnak. 14. Jézust sírba teszik. Az ősember barlangban lakott. Jézus születése is barlangban volt, a sír is barlang, de üres volt a harmadik napon. Ezt látták a szent asszonyok, Föltámadott! *** Nincs oly kereszt a nap alatt, melyre (Jézus) teste rá nem illenék, Nincs olyan bűn a nap alatt, mely ne hasonlítana sebére. Oltárodnál, hol rejlesz, jöjj hát hozzánk világ reménye! Teremtményednek, Uram, akár sírodnak oly tátongó a mélye! (P. Claudel, Keresztút) Béky Gellért SJ 11

10 SZENT ERZSÉBET ÉV Jótékonyság1 Kedves Testvérem, nem véletlen, hogy Te ezeket a sorokat olvasod. A székelyföldi Hargita megyében ugyanis a sokgyermekes családok, csupán emberi megfontolással mérlegelve, pusztulásra vannak ítélve. Isten irgalma, hogy ezek a gyerekek még nem haltak éhen, és nem vadultak el, ahol egy kifli már luxus cikknek számít, minden új nap csak terhükre van, küszködnek a testet a lélekkel egyben tartani. Amikor magánszemélyként felmértük a sokgyermekes családok helyzetét, 42 család összetételét és címét írtuk össze. Mennyi összetört sors, reménytelenség, mennyi éhes gyermek! A Gyimes völgyében olyan család is van, akiknek esetleg egy kiló puliszka 2 jut naponta, ha jut, s nyolcan vannak rá Teréz Anya mondta: A legszörnyűbb szegénység a magány, és az érzés, hogy senki sem szeret minket. Közben a médiákban rég megkondultak a vészharangok, hogy a magyarság csak egyre fogy... 3 Amikor a szegények házába belépsz, rájössz, hogy Isten veled mennyire bőkezűen bánt, Isten jó, de konkrét választ vár tőled. S ha teszed a jót, te is számíthatsz Rá, Istent nem lehet lefizetni, Ő az Úr, a végtelen Szeretet. Boros Károly főesperes, Csíkszereda Taploca nevű városrészének szeretett plébánosa, mindent megmozgat, hogy ezek a családok talpra álljanak, elérjenek a túlélés szintjére, és ott megmaradhassanak. Szabó István a családjával egy alig 2,5 x 3 m-es házikóban lakik. Nemcsak a mindennapi kenyér gond számukra, hanem a tél is, bármennyire is enyhe volt az az idén. Hetedmagával nyomorog, feleségével és 5 apró gyerekével: a legnagyobb Tibor 6 éves, István 4 éves, Attila 3 éves, Csongor 2 éves, Beáta másfél éves. Csak a férjnek van jövedelme, 480 lej 4, és kapják az állami gyermeksegélyt; ellenben az anyának nincs munkahelye. Pál Ödön, a taplocai plébánia egyháztanácsosa, amit a feleségével együtt a nyugdíjukból meg tudtak tenni, Jézus nevében megtették ezért a családért: Szabó István és felesége polgárilag és egyházilag megházasodtak, s mind az 5 gyerekük részesült a keresztségben, a katolikus Egyház tagjai lettek. A család házikója Csíkszeredában, a Rét út 78/b alatt található. A kis udvaron fel lehet építeni egy 5 x 6 m-es szobát egy 4 x 4 m-es konyhával, s egy kis manzárd szobával. Pál Ödön, a hivatalokat végigjárva, elindította a lavinát : készül a ház terve, az engedélyek megszerzése, lesz faanyag-adomány, sőt lesz kaláka is az építkezésnél Taploca összefogott. Az építkezési anyagokat adományokból szeretnénk megvásárolni. Úgy érezzük, mindazt, amit teszünk, csak csepp a tengerben. De a tenger is kisebb lenne az a csepp nélkül. (Teréz Anya) Szabó István házikója elfújja a szél Akár Isten iránti hálából, akár a gyerekek iránti szeretetből, ha van lehetőséged segíteni, akkor a következő számlaszámra várjuk adományodat: BANCA ROMANA PENTRU DEZVOLTARE, Suc. Miercurea Ciuc Familia Kolping Toplita Ciuc RO23BRDE210SV EUR RO61BRDE210SV USD RO57BRDE210SV HUF RO94BRDE210SV RON Postai cím: Ft. Boros Károly főesperes Familia Kolping Toplita Ciuc Miercurea Ciuc Str. Toplica nr. 110 További információkat a következő címen lehet kapni: Az Úr Jézus majd Neked is elmondhatja: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. (Mt 25,34-36) Isten áldjon, Testvérem! Bursuc Anna Mária OCDS 1 Forrás: 2 Kukoricalisztből készült kenyérhelyettesítő régi paraszti étel (szerk.). 3 Lásd pl. Az előrejelzések szerint 2032-re a romániai magyarság létszáma egy millióra csökken. 4 Ez. kb. 35 ezer forintnak felel meg, miközben a sokkal gyengébb minőségű termékek drágábbak, mint Budapesten. Székelyföldön tényleg a neoliberális vadkapitalizmus érvényesül (szerk.). 12

11 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Kádár-rendszer posztkommunizmus egyház Mostanában a forradalom 50. évfordulója kapcsán sok szó esett a Kádár-rendszerről. Indokoltan, annak főleg az első, nevezhetjük bosszúálló, szakaszáról. Történészek számbavették Kádár árulásait, azt, hogy milyen nagy volt a halálraítéltek száma milyen sok, mondjuk az 1849-ben halálraítéltekhez képest, és másokat. Nehéz megmondani, hogy egy alapvetően rossz történelmi korszaknak melyik része volt jobb, és melyik rosszabb. Különösen nehéz volna véleményt mondani erről a korszak egy nem-történész, nempolitológus megélőjének. Az érzésem az, hogy következményeit tekintve a második, mintegy 30 évig tartó szakasz volt a károsabb, úgy is mondhatjuk talán: a rosszabb, a kártékonyabb. Következményeit ma, 16 év múltán is viseljük, adjuk tovább, nemzedékről-nemzedékre; s ki tudja: mennyi idő kell majd ahhoz, hogy a nemzet megszabaduljon tőlük. Azt hiszem, hogy a szituáció megjelölésére nyugodtan használhatjuk a posztkommunizmus kifejezést. Közismert, hogy amikor a kádári vezetés úgy látta, hogy a hatalmát már semmi nem fenyegeti, és amikor már a bosszút is teljesnek tartotta, úgy döntött (talán szovjet intencióra), hogy céljainak a mézesmadzag jobban megfelel, mint az ostor. Ezért 1963-ban amnesztiát hirdetett, az 56-os bűnösöket kiengedte a börtönből, még talán az ellen sem emelt kifogást, hogy álláshoz jussanak, és Kádár kihirdette, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ennek a látványos politika-változásnak látványos eredményei lettek: az ország kezdett jobban és szabadabban élni. A nagyobb szabadságot a (valóban jelentős) kulturális engedmények mutatták. A jobb életet pedig az, hogy igen sok munkával ha nem is vagyonhoz, de elfogadható jövedelemhez lehetett jutni. A mezőgazdaságban lehetővé vált a háztáji termelés; az iparban és más területeken is mód nyílott kiegészítő jövedelemszerzésére. Kádár (jobbra a második) és Brezsnyev (balra az első) tárgyal (1979) a szovjet érdekekért Miből van a mézesmadzag? Mindezekkel Kádár és rendszere bizonyos népszerűségre, vagy legalábbis elfogadottságra tett szert. (Állítólag egy fogadáson Kádár megállt Széchényi Zsigmondnál, és valami olyat mondott, hogy örömmel látja itthon. Amire Széchényi azt válaszolta volna: persze, hogy itthon maradok; Mátyás óta nem volt olyan jó királyunk, mint maga.) Azonban ahhoz, hogy megértsük azt a változást, ami az emberekben a Kádár-rendszer második szakaszában bekövetkezett, két nagyon fontos dolgot kell meglátnunk. Az egyik: annak ellenére, hogy az emberek a rendszerhez lojálisnak mutatkoztak, és lényegében lojálisan is viselkedtek utálták. Utálták, hogy minden felülről jött állítás hazugság. Utálták a Szovjetunió előtti, semmi körülmények között meg nem tagadható hajbókolást. Utálták a szocialista táboron belüli testvériséget. Utálták április negyedikét, és utálták, hogy március tizenötödike óvodás-ünneppé vált. Úgy tekintették tehát, hogy minden törvény, rendelkezés, parancs ellenükre van, az kizárólag a Szovjetunió érdekeit szolgálja, esetleg a párt legfelső vezetőinek az érdekeit, de semmiképpen sem az ő érdekeiket. Ezért az ellenükre hozott törvényeket eleve törvénytelennek és nem-betartandónak tartották egytől egyig mindet. Így a törvényt ott szegték meg, ahol ezt veszély nélkül megtehették lett légyen szó egy fogó ellopásáról az üzemből, vagy a székely himnusz elénekléséről egy kocsmában. A törvények nem-tisztelete általános életfelfogássá vált. A másik ezzel megegyező fontosságú, talán még fontosabb dolog: a Kádár-rendszer, amellett, hogy nyújtotta igaz, nagyon korlátozott jótetteit, fontosnak tartott egy további ténykedést: az erkölcs tudatos megszüntetését, kiiktatását az emberek életéből, gondolkodásából. Ennek elméleti megalapozását az a tétel adta, hogy erkölcsös az, ami az osztályharc érdekeit szolgálja, erkölcstelen az, ami az ellen van. Számunkra ma ennek a tételnek csak az a korolláriuma fontos, hogy semmi nem erkölcstelen, ami ebből a szempontból irreleváns. Az erkölcs megszüntetése pontosabban ennek propagálása nagy intenzitással folyt. E ténykedésnek két példáját említjük. Egy úton-útfélen elhangzott állítás: a gyermekek az iskolában tudományos értsd vallástalan nevelésben részesülnek; ha otthon a nagymama ezzel ellentétes dolgokat állít, vallásról beszél, ezzel olyan törést okoz a gyermek lelkében, amelyet az nem tud kiheverni. Ne engedjük meg tehát a nagymama (édesanyánk, anyósunk) lélekromboló tevékenységét. Egy másik vonal (ezzel találkoztunk a tv-ben, annak pszichológiai műsoraiban, és sokfelé másutt is): a nyitott házasság mint ideál propagálása, a házastársi hűség káros következményeinek hangsúlyozása. E sorok írója jól emlékszik arra az igen csinos pszichológusnőre, aki hosszan fejtegette a szexuális monotónia káros hatását annak lelkére, aki elszenvedi. 13

12 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Miből van a mézeskalács? Engels és Marx tudományos világnézők Senki sem tagadhatja, hogy e ténykedésnek megvolt a széleskörű hatása. Sokan meghagyták gyermeküket abban a tudományosnak nevezett világnézetben. Sokan belátták, hogy milyen káros a szexuális monotónia, és elkerülték azt, házasságukat nyitottá téve. És aztán minden mást, a közállapotok alakulása szempontjából sokkal fontosabb dolgokat is, ugyanúgy valljuk be erkölcstelenül láttak. Így a Kádár-rendszer végén, a rendszerváltást megelőzően ez volt a helyzet: látták, hogy ha az embernek sok pénze van, az jó dolog látták nyugati útjaikon, mert ott az embereknek sok volt. Engedték őket sokat dolgozni, dolgoztak is sokat, és ennek be is jött bizonyos eredménye. Tudták, hogy a törvények ellenükre vannak, meg is szegték őket, ahol tudták. Belátták, hogy az erkölcsös élet csak bajokat okoz, nem is éltek erkölcsösen, gyereküket sem nevelték úgy. Egyetlen dolog volt már csak fontos: a pénz. Az érdekes az, hogy ezzel nem is ártottak sokat másoknak. Anyagilag semmit, mert a feladatok diszjunktak voltak. Ha én, mondjuk, taxiztam (korábban illegálisan, később engedéllyel), azzal nem akadályoztam a te találmányodat. Ha én a tervezőintézetben, az egyetemen különmunkát végeztem, azzal nem ártottam a te háztájidnak. Meg aztán: ha a házasság elég nyílt, nem csak az egyik csalja meg a másikat, hanem a másik is ugyanazt teszi. A gyerek meg Ugyan, ki törődik a gyerekkel?! Ilyen körülmények közé érkezett meg a rendszerváltás. A pénz volt minden. A törvények megszokásból nem jelentettek semmit. Az erkölcs, mely nem létezett, nem okozott gátlást senkiben. A szolidaritásnak pedig az árnyéka is eltűnt az emberek tudatából. A rendszerváltás, persze a Kádár-féle, nagyon is korlátozott szabadság helyett, igazi szabadságot hozott. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy az egész társadalom milyen eufóriával reagált a megnőtt szabadságra, a rendszerváltásra és az egész új helyzetre. Ideig-óráig. Mert a megnőtt szabadságban a felsorolt három tényező (a pénz szeretete, a törvények nem-tisztelete és az erkölcs hiánya) szinergisztikus módon és hevesen fejtette ki hatását. Egy szabad, a diktatúrától megszabadult társadalomban a diktatúrával ellentétben a tilalmak száma nem végtelen. Meg ami meg is van tiltva, arról is be lehet bizonyítani szükség esetén akár egy jó ügyvéd segítségével, hogy az tulajdonképpen nem is az, mint ami meg van tiltva. Így a Kádár-rendszer gondolkodásmódjának legjobb hívei elég hamar eszmélni kezdtek. Pénzt nem csak sok munkával lehet szerezni; lehet a pillanatnyilag gazdátlan javak megszerzésével is. És főként lehet: hatalommal. Így lényegében korábbi tevékenységüket folytatták, azzal a lényeges különbséggel, hogy amit most tettek, az már káros lehetett másokra egyénekre és a közösségre. A törvények nem jelentettek gátat hisz hozzászoktunk, hogy azok ellenünkre vannak (most például vagyonunk, hatalmunk megszerzése ellen), azokat tehát nem kell betartani. Az erkölcs nem okozott gátlást belénk nevelték, hogy nincs erkölcs. Aki tudta, kezdte magántulajdonná alakítani a korábbi, úgynevezett köztulajdont; s ily módon hatalmas vagyonok jöttek létre. Akinek ebből nem jutott, vagy nem jutott elég, az, ha tudta, kezdte kiépíteni hatalmát. Aki ezen az úton indult el, de azonnal nem jutott be a hatalomba, az jövendő hatalmának kiépítésébe fogott jól fog jönni később is, lesz majd akkor is mit magántulajdonná alakítani. Akinek erre sem telt nyílván a túlnyomó többség ebbe a kategóriába tartozik az gyűlölködni kezdett, gyűlölni mindenki mást. Vagy azért, mert a rendszerváltás neki, mint sokaknak, valóban anyagi csődöt hozott; vagy, mert a rendszerváltás, noha mint a legtöbb embernek, neki is javította anyagi helyzetét, de nem annyira, mint a főnökének, vagy a korábbi beosztottjának. Legyünk konkrétak. A posztkommunizmus gyümölcse, hogy létrejöttek olyan vagyonok, mint amit Apró- Gyurcsánynak neveznek. Annak gyümölcse, hogy létrejöttek az Orbán-bányák, és később az Orbán-szőlők. Annak gyümölcse, hogy megújultak olyan eszmék, melyek alapja a gyűlölet, a cigánygyűlölet, a zsidógyűlölet; gyűlölete mindannak, ami nem az én hatalmamat, nem az én vagyonomat szolgálja. Elfogadása és támogatása mindannak, ami szolgálhatja a hatalmamat beleértve a még nálam is gyűlölködőbb eszméket, azok képviselőit. A posztkommunizmus legeklatánsabb megjelenése a szeptember 17-én elkezdett, egyre inkább életben tartott, újabb és újabb megnyilatkozást találó folyamat. Ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban, mondja a XX. század második felének talán legnagyobb magyar költeménye. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy, immár 55 év elmúltával, a posztkommunista erkölcstelenség láncában vagyunk mindnyájan szemek. A posztkommunizmus terméke a hatalom és a vagyon gátlástalan akarása. A posztkommunista erkölcstelenség terméke a gyűlölködés, a békétlenség és a gyűlölet teljesen nyílt kifejezése, annak pártpolitikává tétele. Mindenki láthatja, hogy a társadalom békéjének, mondhatjuk a szeretetnek az elutasítása, illetve az erkölcstelen gyűlöletnek az elfogadása ma az egész magyar társadalmat áthatja. Keresztény szellemű lapban nem félhetünk az anyagi világtól idegen megállapítástól: az erkölcstelen posztkommunista gyűlölet a Sátán műve. A társadalom békéjének, a társadalom alapvető erkölcsi rendjének mondhatjuk: a szeretetnek helyreállításában különös szerep hárul(na?) a szeretet egyházára. Az egyház az, melynek hivatalból feladata, hogy mindent megtegyen a gyűlölet megszüntetésére, a béke és a szeretet helyreállítására 14

13 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM (talán helyesebb lett volna, ha úgy mondom: megteremtésére). És talán elmondhatom: a szembenálló felek egyikére nagyobb befolyása lévén, mint a másikra, elsődleges feladata, kötelezettsége lenne befolyásával e félnél élni. Az egyház képviselői helyesen hangoztatják minden alkalommal, hogy társadalmi kérdésekbe joguk van beleszólni. Van-e fontosabb társadalmi kérdés, mint a béke? Mindenki szem a láncban sajnos az egyház is. Emlékezzünk vissza szeptember17-ére. Éppen ebben a lapban hívta fel egy írás a figyelmet arra (azóta sokan mások is), hogy Boldog Salkaházi Sára boldoggá avatásánál alig néhány órával később, alig néhány száz méterrel arrébb éppen annak a jelképnek az árnyékában kezdődött a nevezetes tüntetés, melynek nevében Őt a vértanúságba küldték. Mi mással magyarázható ez, mint a posztkommunista erkölcstelenséggel? És mi mással az, hogy ebben a tüntetésben egyházi személyek, ennek folytatásában egyházi vezetők vettek részt az ország különböző pontjain? Mi mással, hogy az Új Ember éppen az Új Ember glosszát tartott szükségesnek arról megjelentetni, hogy az Árpád-sáv egyáltalában nem a nemzetgyilkos magyar nácizmust, hanem az Árpád-házat reprezentálja? (Ez nyilvánvaló hazugság. Az Árpád-sáv valószínűleg egyetlen más magyar mozgalomnak sem, de az utóbbi két évszázadban biztos, hogy egyetlen más magyar mozgalomnak sem volt a jelképe csak a nyilasokénak.) Mi más indíthat egyházi személyeket arra, hogy a fennálló nemzeti gyűlölködésnek ne a leszerelésén, hanem alátámasztásán, fenntartásán munkálkodjanak? Márfi Gyula érsek írja az Új Emberben (bizonyára fő állításával mindenki egyetért): Milyen legyen a püspökök és a papok kapcsolata az államhatalommal, illetve a hatalomért harcoló pártokkal? Röviden így fogalmazom meg véleményemet: Politizáljanak, de ne folytassanak pártpolitikát! Ne kötelezzék el magukat egyetlen párt mellett sem, mert mindegyik pártnak vannak olyan állásfoglalásai, amelyekkel mi nem azonosulhatunk, ugyanakkor mindegyik pártban vannak emberek, akik az egyház hívei. Az kétségtelen, hogy jelenleg a jobboldali pártok állnak közelebb hozzánk, mint a baloldaliak Adja Isten, hogy a gyűlölködés azon állásfoglalások közé tartozzon, amellyel nem azonosulhatnak. A mai (2007. február 18.) evangéliumban olvassuk: Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek Bocsássatok meg, és akkor nektek is megbocsátanak. Adja Isten, hogy a hozzájuk közelebb állóknál tudják érvényesíteni az evangélium szellemét (persze, a tőlük távolabb állóknál is tegyenek meg ezért mindent). Egy személyes szállal szeretném befejezni. Jezsuita diák voltam (amíg iskolámat nem államosították). Világnézetemet jelentős részben a jezsuita nevelésnek köszönhetem, azt, hogy hitemet tőlem telhetően megőriztem életem jelen, utolsó szakaszáig. Nem hiszem, hogy ezért lehetek eléggé hálás. Mégis, az október 23-i ünnepségek eseményei közül, talán először életemben, egy jezsuita ténykedése és annak értékelése volt az, ami a legtöbb szomorúságot okozta. Az, hogy egy atya az (azt hiszem: Árpád-sávot sem nélkülöző) tüntetésekben részt vett, az őt talán valóban jogtalanul ért atrocitásokat széles körben publikálta, a rend provinciálisa pedig közhírré tette, hogy rendtársának cselekedeteit helyesli. Ez az ünnepség nem volt hitbuzgalmi, nem volt békés, és határozottan pártpolitikus volt. Adj nekünk békét, Uram! Add, hogy egyházad elvesse a gyűlöletet bárki is tűzi zászlajára felebarátjának a gyűlöletét. Frigyes István 1 A vallás jelentősége az európai uniós polgárok életében Hatalmas szakadék van a vallás jelentőségének megítélésében az egyes EU-tagállamok között. Mindez az Eurostat statisztikai hivatal felméréséből derül ki, amelyet Brüsszelben ismertettek. A felméréshez mintegy EU-polgárt kérdeztek meg 2006 novembere és decembere folyamán. Míg a máltaiak 88 és a lengyelek 87 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a vallás fontos szerepet tölt be életében, a belgáknak 72, a cseheknek pedig 70 százaléka gondolja úgy, hogy életében a vallásnak semmilyen jelentősége sincsen. Az EU-átlagot tekintve a megkérdezettek 53 százaléka véli úgy, hogy számára a vallásnak van valamilyen jelentősége, 46 százaléka pedig úgy, hogy nincsen. Görögországban, Cipruson és Romániában, ahol az ortodox vallás meghatározó jellegű, ugyancsak magasan az EU-átlag fölött van (országonként 86 százalék) a lakosságnak azon hányada, amely a vallásnak komoly értéket tulajdonít. Ezzel szemben sokan az észtek, a svédek (69 százalék) és a spanyolok közül is (65 százalék) azt válaszolták, hogy a vallásnak nincs jelentősebb szerepe életükben. Az Eurostat szerint a vallás EU-szerte fontosabb szerepet játszik a nők életében (58 százalék), mint a férfiakéban (45 százalék). Az 55 évnél idősebb polgároknál ugyancsak jelentősen nagyobb azok hányada (65 százalék), akik a vallást fontosnak tartják. Foglalkozástól függően is vannak különbségek. A nyugdíjasok és háztartásbeliek, 65 százalékos aránnyal, jóval fontosabbnak tartják a vallást, mint például a menedzserek (42 százalék), vagy a kétkezi munkát végző polgárok. (KAP) 1 A szerző egyetemi tanár. 15

14 MODELLEK Egy gyáros a munkásfiatalokért Az Egyházfórum régebbi számában (2004/3-4) a Munkáspasztoráció c. cikk ismertette a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE) történetét a kezdettől a mai helyzetig. Megtudtuk, hogy az Egyesület célja a munkásifjúság keresztény és nemzeti szellemiségű nevelése, saját soraikból kiválasztott és kiművelt vezetőkkel. A munkásifjú mozgalom létrehozásában sok szociális érzékű pap, egyetemi hallgató és más értelmiségi bábáskodott. Hazánkban volt egy másik kezdeményezés, amikor egy keresztény gyáros akart fiatalokból keresztény szellemű, jó szakmunkásokat képezni a saját gyára számára. Ehhez mintegy felülről, a gyári szervezetbe ágyazva, anyagi lehetőséggel, munkásbarát megoldásokat alkalmazott. Ez a gyáros: ifj. Csonka János volt. Édesapja, a Műegyetem Gépműhelyének vezetőjeként Bánki Donáttal együtt létrehozta a világ első benzinporlasztóját, amit szabadalmaztak. A Posta pályázatán Csonka János terve alapján készült el 1905-ben az első magyar kézbesítő gépkocsi (képe az 50 Ft-os levélbélyegen látható). Amikor a zseniális, tevékeny ember 73 évesen leköszönt a műegyetemi állásáról gépészmérnök fiai (János és Béla) arra kérték, hogy rendezzen be műhelyt (ma Bartók Béla úti) családi házuk alagsorában ben megszületett Csonka János automobiljavító és gépműhelye. Az autójavításon és alkatrészfelújításon kívül, saját tervezésű kis benzinmotorokat gyártottak szivattyúk, majd áramfejlesztők hajtására. Csonka János családias légkörben vezette kis műhelyét, emberséges volt a munkásokkal, igyekezett megérteni problémáikat, törődött velük. Lényegesen több bért tudott fizetni, mint a többi vasipari üzemek. Családi bérházukban 12 alkalmazott alacsonybérű szolgálati lakáshoz jutott. A jó hírnevű kis műhely egyre bővült, végül kinőtték, és egy gyár építésébe kezdtek ben az üzem részvénytársasággá alakult, és új neve Csonka János Gépgyára Rt. lett. A gyárépület tervét fivérük, Pál, készítette. A tervezésnél figyelembe vették a szociális szempontokat is, vagyis mosdó- és öltöző helyiségeket, üzemi konyhát, étkezőtermet, melynek végében kulturális célból, színpad készült, orvosi rendelőt, a tanonciskola számára tantermet, Csonka János gépészmérnök és feltaláló hozzá tanműhelyt stb. építettek. A gyár a Fehérvári úton épült fel, és 1941-ben költöztek oda. Tanoncképzés és nevelés Az üzem növekedésével együtt járt a szakmunkások iránti igény. A szükséges utánpótlás biztosítására nagyobb számban vettek fel fiatalokat, akiket eleinte a középnagyságú gyárak tanonciskolájába járattak. Ennek a színvonala ugyan lényegesen meghaladta a Főváros által fenntartott tanonciskolákat, de számukra ez sem volt megfelelő. Megalakult a Csonkagyári tanonciskola, melyben a gyár mérnökei tanították a szaktárgyakat. Az iskola igazgatója és kulturális vezetője dr. Huszty Mihály volt, aki magyar irodalmat tanított. Felkeltette az érdeklődést az irodalom és az olvasás iránt. Könyvecskét írt: Kis magyar irodalomtörténet címmel. A hittanórákat egy gimnáziumi hittanár tartotta. A szakmunkásképzés 3 évig tartott. Az első évben a tanműhelyben tanterv alapján ismerkedtek meg a géplakatos és esztergályos mesterektől a szakmával. A második évtől a szakmai képzés a gyár különböző műhelyeiben folytatódott. Néhány hónapig irányítással dolgoztak a különböző gépeken, majd a motorszerelő üzembe kerültek. Közben megismerték a termelési technológiát, és a gyár életét. A képzés végén eredményes gyakorlati vizsga után segédlevelet kaptak. Ezt követően megbeszélték velük, hogy hol legyen az állandó munkahelyük. Szívesebben vettek fel tanoncnak fiatalokat vidékről, mint Budapestről. Eleinte vidéken az akkori polgári iskolákból toboroztak fiúkat. Elsősorban sokgyermekes családokból válogattak, mert meggyőződésükké vált, hogy ők a szülői házból hozzák magukkal a közösségi érzést. A vidékről felvettek számára szükségessé vált szállásról gondoskodni. Létrehoztak egy internátust, melynek vezetője Urbán János lett (Jancsi bá ), aki Pesten tanoncotthont vezetett, és ismerte a munkásfiatalok világát. Jancsi bá akkoriban kapta meg matematikai és fizikatanári képesítését, és ezeket tanította a tanonciskolában. Cserkésztiszt is volt, ezenkívül KIOE titkár, és ilyen szellemben igyekezett nevelni a fiatalokat. Az internátus végleges helye a gyárépület legfelső emelete lett; a 16

15 MODELLEK fiúk elnevezték Urbáneumnak. A különböző helyekről jött elsőéves tanoncokat összeismertetés végett kéthetes táborozásra vitték a hárshegyi Cserkészparkba. Ott a cserkészeknél szokásos élet folyt: torna, játék, tábortűz stb. A tanoncok a nyári iskolai szünetben is dolgoztak. Kaptak fizetést és évenként szabadságot. Egyik nyáron a visszacsatolt Erdélybe tettek körutazást vonaton Jancsi bá -val. Az útvonal: Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Békás-szoros és a Szt. Anna-tó volt. Jancsi bá mint a KIOE titkára és az Internátus vezetője az ott lakó fiatalokat öntudatos vallásos munkásokká kívánta nevelni. Megismertette őket a KIOE mozgalommal és annak munkásvezetőivel. Terjesztették a KIOE havonta megjelenő újságját, a Magyar munkásifjút, melyben főleg tanoncok írtak cikkeket. Nagy hatással volt a fiatalokra M. van der Meersch Emberhalászok c. könyve. Ez egy mostoha körülmények között élő munkásfiú önéletírása, mely vádol, elgondolkoztat és beláttatja azt a sok mulasztást, amit a munkásokkal szemben akkoriban elkövettek. Korrajz is ez a regény, de részben a belga JOC története is, melynek célja a munkásifjak (a jövendő munkásosztály) visszavezetése Istenhez. Ez volt a célja a KIOE-nek is, mely a JOC-tól függetlenül alakult. Sokan mondták, írták, hogy az egyház elvesztette a munkásosztályt, és hogy a katolikus társadalmi tanításnak nincs számottevő hatása. A munkásmozgalmak, a szakszervezetek inkább a marxista hatás alá kerültek. Ezen kívánt változtatni a KIOE és a Csonka János-féle tanoncképzés is, hogy olyan munkásnemzedék legyen, amelyik művelt, szereti Istent, a hazáját és a szakmáját. A hazai ifjúsági irodalom, szervezés, lelki gondozás dédelgetett kedvencei a diákok voltak. Könnyebben is kezelhetők az úrifiúk, mint a szegény családi körülmények között és rossz környezetben élő faragatlan, szabad szájú proli, vagy paraszt fiatalok. A csonkások közül nem mindenki lett kioista, nem mindenki vállalta, hogy munkásként a munkások apostola legyen. Lehetőség volt részt venni lelkigyakorlaton a jezsuiták által vezetett Manrézában. P. Raoul Plus S.J. Elmélkedések katolikus munkásifjak számára címmel lelki olvasmányt írt, amit a KIOE adott ki. Jó példát láthattak, amikor hétköznapra eső egyházi ünnepeken a gyári ebédlőben szentmisét tartottak, és Csonka Jánost látták áldozni. Megjegyzem, hogy a nyelvhasználatban változott a munkásfiatalok megnevezése: a kezdeti inasból tanonc lett, majd ipari tanuló. A Csonka Gépgyárban röviden csak tanulóknak szólították őket. A kivételes bánásmód miatt azonban a régi szakmunkások (saját inaséveikre gondolva), némi éllel, inas uraknak nevezték őket. A fiataloknak kötelezően részt kellett venniük a leventefoglalkozáson. Ennek humoros része volt, mikor az említett erdélyi úton a tanoncok leventeruhában utaztak Jancsi bá vezetésével, aki nem ismerte a rangjelzéseket. Amikor szembe jött vele egy katonatiszt, a fiúk súgtak, hogy tisztelegjen. A leventeképzést a gyár vezetőinek sikerült kivenni a katonaság kezéből. A leventeoktatót a gyár állományába vették, aki rendszeres fizetést kapott. A leventeoktatást a gyári nagyteremben tartották, és így a katonásdit továbbképzővé lehetett alakítani. Nem engedték, hogy a leventéket a közelgő frontra bevetésre vigyék. Szociális törekvések A gyárban több olyan létesítmény is volt, melyeket minden alkalmazott igénybe vehetett, így a tanoncok is. Az étkezde mellett saját modern konyhát rendeztek be. Kedvezményes áron háromfogásos egységes ebédet adtak. Az ebédjegy megváltása nem volt kötelező. Aki otthonról hozott ebédet, reggel a portásnál leadta, felvitték az étkezde folyosójára, és ebédidőre felmelegítették. Gondoskodtak arról, hogy étkezés előtt kezet mossanak: az étkezde előterében melegvizes mosdók voltak szappannal, és csak az előtérből lehetett az étterembe jutni. Díjmentes orvosi rendelést rendszeresítettek, és minden alkalmazottat megvizsgáltak, a tanoncnak jelentkezőket is. Munkaidőben is lehetett orvosi vizsgálatra menni. Szociális osztályt állítottak fel, hogy a munkásokat ne terheljék a családi otthonnal kapcsolatos gondok. Jelentős családi pótlékot adtak, hogy a nagycsaládosok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Már az első gyermek után is fizettek családi pótlékot, melynek nagysága a gyermekek számával arányosan nőtt. Kulturális létesítmények A gyár vezetői igyekeztek a dolgozók szakmai és általános műveltségét fokozni. A munkások részére a gyár mérnökei műszaki zsebkönyvet írtak. Akik korábban valamilyen okból nem tudták befejezni a polgári iskolát, azok tandíját kifizették. A 2000 kötetes gyári kölcsönkönyvtárban a műszaki könyveken kívül ismeretterjesztő és szépirodalmi művek is voltak. Könyvnapot is rendeztek, és kedvezményes áron lehetett könyvet vásárolni. Ismeretterjesztő és irodalmi előadásokat rendeztek az étkezőből kialakított kultúrteremben. Neves személyek tartottak előadásokat: Cholnoky Jenő, Nyirő József, Ravasz László, Tamási Áron, Veres Péter stb. Gyári színészgárda alakult, melynek tagjait Ónody Ákos, a Nemzeti Színház művésze, válogatta ki a dolgozók közül. Több tehetséget fedezett fel, így pl. Szabó Gyulát, a neves színészt. Énekkart és zenekart is szerveztek, melynek vezetője egy Zeneakadémiára járó munkás volt. A próbákat munkaidő után tartották, és túlóraként fizették. A gyár vezetőiről Az olvasók bizonyára hihetetlennek tartják ezt a gyári munkásparadicsomot. Felvetődhet a kérdés: honnan ez a szociális érzék, és hogyan tudtak hozzá anyagiakat előteremteni? A Csonka testvérek az édesapjuktól megtanulták, hogy a megbecsült, jól fizetett munkás az üzem legfőbb tőkéje. Szociális módon vezették a gyárat, és ügyeltek arra, hogy a tőke szaporodása és az üzem fejlődése a dolgozók jólétével együtt növekedjen; illetve, hogy amit a tőke segítségével a munkások létrehoztak, abból ők is megkapják az illő részt. A gyár egészséges légköre és fejlődése bizonyította, hogy sikerült megtalálniuk a helyes arányt. 17

16 MODELLEK A Csonka Gépgyár minőségben és kiszolgálásban versenyzett a konkurenciával. Jelszavuk volt: mindig megbízható munka. Annak ellenére is kaptak rendelést, hogy áraik 20%-kal magasabbak voltak a versenytársakéhoz képest. A jó munka dicsérte mesterét. A vasiparban Csonkáék fizették a legmagasabb béreket. A dolgozók érezhették, hogy a gyár őértük is van, és a gyár sorsa az ő vállukon is nyugszik. Anyagilag és szakmailag rangot jelentett Csonkáéknál dolgozni. A háborús feszültség miatt az Iparügyi Minsztérium a gyárat a hadiüzemek közé sorolta, és lőszer-alkatrész készítésre kötelezte. Később helyette védelmi célokra kismotorokat gyártottak, és erre is megkapták a dolgozók a mentességet a frontszolgálat alól; így sok ember életét mentették meg. A háború végén nem engedtek egyetlen gépet se Nyugatra szállítani. Budapest ostroma során a gyárban nem volt lényeges károsodás, és lassan megindult a traktor-felújítás, élelmiszer és tüzelő ellenében, amivel a dolgozókat látták el. Felkészültek a háború utáni időre egy új termék tervezésével: a benzinmotoros kapálógéppel. A gyári létszám 1944 végén 1050 fő volt. Kereszttűzben A Csonka-gépgyár 1946-ban keresztény vállalkozás A közhangulatot kezdték előkészíteni a sajtóban az államosításra, és ezért valótlanságokat írtak. Hamis riport jelent meg egy újságban, aminek alapján ifj. Csonka Jánost a Népügyészség beidézte. Eljárást akartak indítani ellene népellenes magatartás és izgatás vádjával. Szerencséjére igazolni tudta, hogy az állítólag vele készített riport idején vidéken tárgyalt. Erre az újságírónő a vádját tévedésnek minősítette, és beismerte, hogy nem is találkozott Csonka Jánossal. De más módon is próbálkoztak: nyilvánvaló lett, hogy a kormány csődbe akarja juttatni a gyárat. Nem fizették ki a jóvátételi munkákért járó nagy összeget, feltehetően azért, hogy az alkalmazottakat ne tudják fizetni. De kölcsön felvételével elhárították ezt a veszélyt. Az általuk tervezett kapálógép a stockholmi magyar kiállításon sikeresnek bizonyult, és rendeléssel tértek haza. Másnap közölték a Csonka testvérekkel, hogy azonnal hagyják el a gyárat, mert államosították. A kapunál a portás kérte Csonka Bélától: mutassa meg az aktatáskáját, hogy megnézze, mit visz ki a volt tulajdonos. Megtudták, hogy koncepciós perbe akarják keverni őket, és letartóztatásuk minden percben várható. Azonnal kellett határozni: 1948 áprilisában ifj. Csonka János és Béla, Mária húgukkal külföldre mentek. Nem volt arra idő, hogy a családtagokat is magukkal vigyék. Röviddel ezután a rendőrség kereste őket. A családtagokat később kitelepítették, s csak nemzetközi nyomásra engedélyezték külföldre távozásukat 11 év múlva. Ifj. Csonka János ben, 84 éves korában, Béla öccse pedig 1990-ben, 90 évesen hunyt el Buffalóban (USA). Életük végéig aktívan foglalkoztak motor kísérletekkel. A Csonka testvéreknek csak hét év adatott (1941-től az évi államosításig) arra, hogy szociális tőkésként keresztény szellemben megvalósítsák elgondolásaikat. A munkások művelődését és anyagi jólétét növelő további intézkedéseket terveztek, pl. miként lehetne a munkásokat a gyár részvényeseivé tenni. Mindezeket a nagypolitika megakadályozta. Megállapítható azonban, hogy a kezdő lépéseket hazánkban a Csonka testvérek tették. A nagyszerű testvérpár megérdemli, hogy ne menjen feledésbe áldozatos munkájuk. Különösen azután nőtt nagyra alakjuk, amikor a pártállami proletárdiktatúra idején a különbséget megtapasztaltuk. Akkor kiderült, hogy ki törődik valóban a munkásokkal, és ki használja fel őket a hatalmuk érdekében. Ehhez a cikkhez személyes emlékeim mellett alapul szolgált ifj. Csonka János és Csonka Béla A Csonka Gépgyár Önéletrajza c. kiadványa is. A negyvenéves ateista, marxista uralom harcolt a vallásos világnézet ellen, és féltékenyen őrködött azon, hogy a munkásfiatalokat, a jövő nemzedéket (akár hatalmi eszközökkel is) távol tartsa a kereszténységtől. Piarista Szakmunkásképző Iskola és Kollégium A rendszerváltozás után a piarista szerzetesrend nyitott a munkásfiatalok felé. Gödön létrehoztak egy Szakmunkásképző Iskolát, Kollégiummal együtt. Célul tűzték ki, hogy a fiatalok elfogadják magukat, jó kapcsolatuk legyen a környezetükkel és Istennel. Olyan mesterséget válasszanak, amiben örömük telik, és egyéni alkotásokat tesz lehetővé. Ezeket a szakmákat az iskola vezetői az építőiparban találták meg. Eddig öt mesterséget tanítottak: kőműves, kőfaragó, asztalos, ács és műlakatos, újabban a karosszérialakatosságot. Hittanórán a kereszténység megismerésével és saját problémáik megoldásával foglalkoznak. A tanulmányi idő 4 év, melynek végén, állami vizsgabizottság előtt, szakmunkásvizsgát tesznek. Sikeres vizsga esetén szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Az iskola vezetői kapcsolatot tartanak több olyan vállalattal, melynek jó véleménye van erről a képzésről, és a fiatal szakmunkások álláshoz juthatnak. Nem kívánom a piarista szakmunkásképzést részletesen ismertetni, csak a létezését jelezni, és örülni, hogy a keresztény szellemiségű képzés, több évtizeddel a Csonka gépgyári után, mégis folytatódik. De még hiányoznak a mai Csonka Jánosok. Dévai Márton 18

17 EURÓPAI ÚNIÓ Leljük meg újra az európai egyesítés értelmét! A keresztények kezdeményezése Európáért (IXE) kiáltványa Röviddel az Európai Unió 2004-ben történt bővítése után, amelynek a remény atmoszféráját kellett volna megteremtenie, Európa kétségek és félelmek közt találja magát. A nemzetközi fejlődés nehézségei, a népesség elöregedésének demográfiai problémái, a terjedő individualizmus és a fokozódó nemzeti egoizmus gyengítik az összefogást. A Római szerződés aláírása, március 25-én Jelen pillanatban, midőn az Európai Gazdasági Közösség Alapszerződése aláírása 50. évfordulójának március 25-én való megünnepléséhez közeledünk, megerősítjük abbéli meggyőződésünket, hogy az európai összefogás olyan projekten nyugszik, melynek messzemenő jelentősége és maradandó aktualitása van: a népek közötti kiengesztelődés terve,, amelynek célja a béke, a jog, a jólét és a szolidaritás, a nyitottság és a világ javát szolgáló térség megteremtése. Az Európai Uniónak napjainkban új kihívásokkal kell szembenéznie: a gyorsuló gazdasági globalizálódással, a tartós és egyre mélyülő szegénységgel, különösen az Unió afrikai kapui előtt az erőteljes bevándorlással, a Közel- és Közép-Kelet konfliktusaival, a környezetet világszerte fenyegető súlyos veszélyekkel. Mindezek ismeretében vétek volna Európától, ha hallgatásba burkolóznék, vagy ha túl bátortalanul reagálna. Ezért sürgetően szükséges, hogy újból elgondolkodjunk az európai projekt céljáról és értelméről, és hogy világosan megnevezzük ama magatartásformákat, amelyeken változtatnunk kell, továbbá, hogy készek legyünk vállalni a felelősséget, amely történelmünktől és lehetőségeinktől függően ránk hárul. Az euró bevezetése sikeres volt, ám a történelmi újraegyesítést, amelyet az Európai Unió a 12 új tagország csatlakozásával vitt végbe, nem kísérték az Unió jó működéséhez szükséges intézményi reformok azon reformok, amelyeken egyébként is már 15 éve dolgoznak. Mi ennek a helyzetnek az oka? A támogatás és egyetértés, amelyet az Európa-projekt a polgárok részéről élvez, egyes országokban megcsappant. Az Európával kapcsolatos kiábrándulás csaknem mindenütt megmutatkozik a legutóbbi Európa-választásokon való csekély részvételben. E kiábrándulás a fő oka annak, hogy két alapító állam, Franciaország és Hollandia is elutasította az alkotmányos szerződést, ami egyben okozója is a jelenlegi válságnak. Mi, európai keresztények egy csoportja, azt a felfogást valljuk, hogy a béke, a jólét és a szolidaritás alapján kialakított térség, amelynek létrehozását az Európai Gazdasági Közösség 1957-ben célul tűzte maga elé, nagyjából és egészében megvalósult; azonban a projektnek valódi politikai unióvá válása még hátra van. Csak egy ilyen unió tesz majd képessé minket arra, hogy felvegyük a harcot az új kihívásokkal, amelyekkel szembesülünk. Sokan attól tartanak, hogy az Európai Unió csupán a piacokat szabályozó hivatalra korlátozódik. A tagállamok kormányai jelen pillanatban tényleg úgy viselkednek, mint afféle magánemberek, akik ebből a rendkívüli örökségből 1. Örökség, mely nélkülözi a jövőre vonatkozó terveket Nos, miféle helyzet tárul szemünk elé a római szerződések 50. évfordulójának előestéjén? Európa dinamikája megakadt. Európai Gazdasági Közösség 1986-ban Keleti veszély 19

18 EURÓPAI ÚNIÓ élnek, arra azonban nem tudják rászánni magukat, hogy új távlatokat adjanak Európának. A népek eközben keresik együttélésük értelmét. 50 évvel ezelőtt a világkonfliktusok és a totalitarizmus fenyegetései adták az imperatívuszt a kontinens megbékítésére és egyesítésére. Napjainkban az európaiak anyagi értelemben gazdagabbak, ám úgy tűnik, kevésbé szolidárisak; az individualizmus aláássa szociális kötelékeiket. A 21. század kezdete új kihívásainak láttán csakis a közös értékek és a jövőbe mutató civilizációs tervezet képesek alkalmassá tenni Európa polgárait arra, hogy sorsközösségüket elmélyítsék, és felismerjék a világ iránti felelősségüket. 2. A szolidáris és tartós növekedés kihívásai Napjainkban valóban arra megy ki a játék az európai államok számára, hogy saját helyzetük, sorsuk urai maradjanak, és hogy a népek zenekarában hozzájáruljanak korunk problémáinak megoldásához. Míg Európa demográfiai kilátásai évre nézve vitathatatlanul csökkenő tendenciát mutatnak, lélegzetelállító gyorsasággal zajlik új világhatalmak felemelkedése. A kártyák irdatlan mértékű újrakeverése zajlik, és a középhatalmak nem kevesebbet kockáztatnak e játékban, mint hogy hangjuk nem talál többé meghallgatásra a világpolitikában. Az olyan unió megszilárdítása és elmélyítése, amelyhez több mint 480 millióan tartoznak, biztosítékkal szolgál számunkra arra nézve, hogy a világpolitikában legaktívabbakkal is tartani tudjuk a lépést, és higgadtan nézhessünk szembe a globalizációval, midőn a globalizálódást eséllyé formáljuk mindenki, különösen pedig a hátrányos helyzetben lévők számára. Mindennek azonban az az előfeltétele, hogy kellő akarattal, képzelőerővel és bátorsággal egy emberibb civilizáció modelljével álljunk elő, és hogy síkra szálljunk olyan gazdasági szabályok elfogadásáért, melyek az emberek érdekeit szolgálják. Azon értékek, amelyekben mi magunk hiszünk a személy, a szabadság, a szolidaritás, a demokrácia, az igazságosság tisztelete arra ösztönöznek minket, hogy az embert állítsuk Európa gazdasági és politikai tervének középpontjába. Az ember kibontakozása érdekében társadalmainknak erőteljes és tartós gazdasági növekedésre kell törekedniük a tudás és az innováció talaján, tiszteletben tartva sérülékeny környezetünket, valamint természeti forrásaink korlátozott voltát. Ahhoz, hogy Európában szavatolni tudjuk a foglalkoztatás és a szociális védőintézkedések magas színvonalát, gazdasági növekedésre van szükség. Mindez viszont megköveteli, hogy a lehető leggyorsabban olyan politikai kezdeményezéseket tegyünk, melyek a kutatás és az innováció valóban európai térségét célozzák, amely térség ösztönzést adhat mind az egyetemeknek, mind pedig az iparnak, és kellő közösségi költségvetéssel van ellátva; ez azonban közös energiapolitikát is jelent azért, hogy ellátásunk kedvező áron történjék. E világméretű probléma megoldásában az egységesen fellépő Európa a legbefolyásosabb partnerek egyike volna. Keleti bővítés 2004-ben a stabilizáció érdekében Európának szert kell tennie a szükséges eszközökre ahhoz, hogy rendelkezzék a sebesen változó piac végleteinek kiegyensúlyozásához szükséges tartalékokkal. Intenzívebbé kell tennie a prospektív kutatást és a befektetéseket az olajfinomító szektorban, támogatnia kell az alternatív energiafajtákat. Ezzel az energiaszektor területén hozzájárul bolygónk tartós jövőjéhez. Túlontúl sok olyan polgár van, akiket kizárnak a gazdasági növekedés előnyeiből. Tisztában kell lennünk azzal, hogy búcsút kell mondanunk individualisztikus életstílusunknak, amelyet csak a fogyasztás határoz meg. Szellemi örökségünk központjában az emberi személy méltósága iránti kötelezettségünk, valamint a társadalmi kirekesztés minden formája elleni harc áll. Napjainkban viszont hasadás fenyegeti az európai társadalmakat a nemzetközi konkurencia, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói társadalom modelljének általános nyomása alatt. Szakadás azok között, akik jólétben és biztonságban élnek, valamint azok között, akiket az anyagi értelemben vett szegénység fenyeget, és akiknek nincs esélyük a társadalmi integrációra, ám számuk egyre növekszik. A szociális igazságosság követelménye azt kívánja meg tehát a tagállamoktól, hogy a piacok liberalizálását a szociális normák progresszív megerősítésével kapcsolják össze, adott esetben lemondjanak már megszerzett előnyökről és megakadályozzák a tömegek szociális helyzetének romlását. Minthogy a szolidaritás azon értékek egyike, melyek az Európai Unió létrehozásának indokai között szerepeltek, egy alkotmányos szerződésbe olyan szociális rendelkezéseket is fel kellene venni, melyek egyértelműbben hangsúlyozzák ama szociális jogokat, értékeket és normákat, melyek az egyes országok hagyományainak különbözőségeivel együtt közös örökséget képeznek. Európa nem szabad, hogy feladja szociális elhivatottságát, ezzel pedig identitása egy lényeges részét. Minden 20

19 EURÓPAI ÚNIÓ egyes polgárának, származástól függetlenül, garantálnia kell a képzéshez, a munkához és az emberhez méltó élethez való hozzájutást. A jövendő nemzedékekért való aggódástól vezettetve emeljük fel szavunkat a felelős európai vezetőknél annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést a megújuló energiafajtákra alapozzák, olyan költségvetési politikát folytassanak, mely képes biztosítani az utánunk következő nemzedékek jövőjét, a rájuk nehezedő eladósodás terheit pedig csökkentsék. 3. Felelősséggel az egész világért A gazdasági kapcsolatok globalizálódása, a világ konfliktusainak a hidegháborút követően is folytatódó jelenléte, a migráció áramlásai, a szegénység és a világméretű járványok újszerű kihívások elé állítják az Európai Uniót. E kihívások a gazdag keresztény örökséget ápoló Európát az emberek iránti felelősségre, a békéért, a szolidaritásért és a nemzetköziségért folytatott küzdelemre emlékeztetik. Európának ismét víziót kell alkotnia a világban betöltött szerepéről. Ehhez rá kell eszmélnie arra, ami a lényegét alkotja, vagyis az európai egyesítés művének szellemi alapjaira: a konfliktusok meghaladására, a megbékélésre, azaz az emberiség új útjára. Mindennek révén Európa a reménység forrása lett. A különféleségben való egység ugyanis modell lehet a világ számára, hogy a világ is a maga részéről egy, az emberi személyt jobban tiszteletben tartó globalizáció révén magasabbrendű egységet érjen el. Európa modellül kell, hogy szolgáljon az eltérő kultúrájú és vallású emberek együttéléséhez is. A globalizálódott világban az európai társadalmak mindinkább ki vannak téve a kihívásnak, hogy megnyíljanak a tőlük eltérő kultúrák és vallások felé. Európának számot kell vetnie az új realitásokkal, például azáltal, hogy támogatja a kultúrák és vallások közötti párbeszédet, jól tudva azt, hogy e párbeszéd nem csupán a békés együttélést szolgálja, hanem magát az európai projektet is gazdagítja. Mindez azt jelenti, hogy Európának három alapvető feladatot kell betöltenie: A béke egyik tényezőjének kell lennie, ehhez pedig tovább kell fejlesztenie diplomáciai és katonai eszközeit a szokványos védelmi követelményektől eltekintve a számára egyetlen nyitva álló perspektívában, ami azt jelenti, hogy világszerte magára vállalja a konfliktusok megelőzésében és elsimításában játszott szerepet, a béke fenntartójának és az emberi jogok védelmezőjének szerepét; mindenütt, ahol veszély mutatkozik különösen a fundamentalizmus és a terrorizmus különféle formáinak oldaláról. Tekintettel a dolog sürgető voltára, felhívjuk a felelős európai politikusokat, hogy ne valamiféle illuzórikus egyetértésre várjanak, hanem széleskörű egyetértésre alapozva építsenek ki olyan európai diplomáciát, amely katonai védekezéssel támogatva hitelessé teszi azt. Európa a nemzetközi szolidaritás és a fejlesztési együttműködés éllovasa kell, hogy legyen: elsődlegesen gondoskodnia kell arról, hogy a szegényebb országoknak adott ígéreteket be is tartsák. Európának jó példával kell elől járnia a milleneumi célok teljesítésében, és erőfeszítéseit a szegénység mérséklésére kell összpontosítania, azaz nyomatékosan kell azon munkálkodnia, hogy minél hamarabb túllépjük a korábbi kijelölt célt, vagyis a bruttó hazai/belföldi össztermék (GDP) 0, 7%-át. Európának közös bevándorlási politikát kell kidolgoznia, méghozzá a migrációs probléma gyökeresen új megközelítési módjának alapján. Mindehhez a migránsokra vonatkozó befogadó és integrációs politikát sokkal erőteljesebben össze kell kapcsolnia a származási országok fejlesztési politikájával. Ezek az országok Európa partnerei is, különösen Afrika és Latin-Amerika országai. E feladatokhoz járul még egy olyan probléma, mely valódi kihívást jelent az egyesült Európa számára. Ez pedig egy olyan világállam, vagy világkormányzat koncepciójának a kidolgozása, előterjesztése és az érte való tevékeny fellépés, amely a tartós, fenntartható fejlődés szolgálatában áll. Csakis ily módon lehetséges a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett - hozzálátni a világméretű problémák hatékony megoldásához. A globalizáció szövevényeiben az európai példa modellként szolgálhat mind az alkotmányos és pénzügyi vívmányok szempontjából, mind pedig a közösségi módszerek alkalmazását illetően. Európa polgárainak meg kell érteniük, hogy felgyorsult a világ folyása, és sürgető, hogy Európa megtalálja benne saját helyét ahhoz, hogy komplexusok nélkül legyen képes vállalni azt a felelősséget, amely kontinensünktől alapvetően elvárható. 4. Egység, mely erősítésre vár Jacques Delor ( között az Európai Bizottság elnöke) Fejlett és szolidáris Európát! Meggyőződésünk, hogy most az a feladat, hogy az európai egység megerősödjön, és hogy Európa újra megtalálja belső összetartó erejét. Bármily helytálló is ama megállapítás, hogy a csatlakozásra jelölt országok számára a belépésre való kilátás a reformok és a nemzetek közötti megbékélés legerősebb mozgatórugója, mégis úgy véljük: a jelenlegi tagok, valamint partnereik boldogulása most azt követeli meg, hogy szüneteltessük a bővítéseket, azért, hogy az Unió képes legyen saját intézményes reformjaira összpontosítani; ami nem zárja 21

20 EURÓPAI ÚNIÓ ki a velünk szomszédos országokkal való együttműködés erősítését. A reformok folytonos halogatásával maga az Unió léte kerül veszélybe. Az új realitásokhoz való túlontúl lassú alkalmazkodás miatt most Európának nemzetközi szinten érvényesített befolyása forog kockán. Sürgősen és elkerülhetetlenül szükség van tehát a politikai és kulturális célok újrafogalmazására. Az intézményi kiigazításokon túlmenően azt is várjuk az állam- és kormányfőktől, hogy valóban meghatározzák az európai kormányzás etikáját, azzal hogy - az egyes országokban felkészítik a közvéleményt arra, hogy az élet új intézményes keretek között zajlik tovább és igyekeznek elősegíteni, hogy az emberek tegyék magukévá az újraegyesített Európa kihívásait; - megújítják az európai intézmények és a nemzeti kormányzatok dinamikus koegzisztenciáját, hogy ezzel is megakadályozzák az olyasféle gondolkodásmód újraéledését, mely túlzottan a szuverenitás körül forog; - újratanulják a szubszidiaritás fogalmát, amely mindenekelőtt azt feltételezi, hogy a regionális, lokális és civiltársadalmi aktív szereplőkre több felelősséget ruháznak. Az Európai Unió nem jöhet létre a polgárok közreműködése nélkül. Ezért fontos, hogy kiszélesítsük az uniós polgársággal járó lehetőségek palettáját. Támogatjuk a polgárok részvételének újabb formáit, ösztönözzük a fiatalok mobilitását iskolai és hallgatói csereprogramokkal, valamint egy átfogó európai polgári szolgálat bevezetését szorgalmazzuk. Ezenkívül az európai demokráciának, amelynek kialakítása a feladatunk, hatékony intézményeken és erőteljes polgári részvételen kell nyugodnia. Hovatovább drámai mértékű azon információhiány, sőt a temérdek téves információ, amely az Európai Unió működésének módjára és kompetenciáira vonatkozik. Sürgetően szükséges, hogy Európa polgárai számára rendelkezésre bocsássák mindazon eszközöket, melyek az európai demokrácia megértéséhez, és így az abban való cselekvéshez szükségesek. Az Európával kapcsolatos beállítottságokban bekövetkező változás a politikának a rehabilitációját feltételezi, valamint azt is, hogy mozgósítsuk a pozitív, egyértelmű, állhatatos és átfogó kommunikáció valamennyi lehetséges résztvevőjét annak érdekében, hogy Európa közelebb kerüljön az emberekhez, és minden egyes polgárnak meglegyen rá a lehetősége megerősödni saját európai identitásának tudatában. A gondolkodásmód eme megváltozása felfogásunk szerint nem csupán a politikusoktól függ. Ezen a síkon a civiltársadalom cselekvőinek is kezdeményező szerepet kell játszaniuk. Ők már most döntő befolyást gyakorolhatnak. Ezért felkérjük a politikusokat, hogy biztosítsanak az európai dimenziónak központi helyet stratégiáikban és beszédeikben; a médiákat, hogy állítsák előtérbe Európát, azzal hogy több információval szolgálnak országairól és kultúráiról; közvetítsenek több ismeretet az európai intézmények jellegzetességeiről és működésükről; a tanárokat és nevelőket, hogy foglalják bele az európai dimenziót is az oktatásba anélkül, hogy megvárnák, míg ehhez pedagógiai segédeszközeiket megreformálják. a civiltársadalom valamennyi felelős szereplőjét, hogy állítsák európai távlatba akcióikat és projektjeiket. Különböző keresztény beállítottságú mozgalmak és szervezetek képviselőiként felhívjuk az Európai Unió valamennyi polgárának figyelmét arra, hogy újra eszméljenek rá a felelősségükre! Európa alapító atyáinak víziója nem a múlt egy darabja, hanem a jövő azon terve, amelyre kontinensünk vár, és amely reményt ad a 21. század kezdetén. Napjainkban veszélyben ez az örökség. Meg kell hát töltenünk élettel, és tovább kell adnunk az európaiaknak és a világnak. Mindenkivel együtt kívánunk dolgozni, akik osztoznak velünk e célban. Brüsszel, január Michael Camdessus a Semaines Sociales de France elnöke, Franciaország Hans Joachim Meyer a Német Katolikusok Központi Bizottságának elnöke, Németország Jean-Marie Brunot Semaines Sociales de France, elnökség, Az IXE Csoport koordinátora Alain Heilbrunn Semaines Sociales de France, elnökség Luca Jahier az ACLI elnöke, a Retinopera-Olaszország Nemzeti titkára Wilhelm Rauscher A Német Katolikusok Központi Bizottságának elnöksége, Németország Maria Luisa Sols de Lucia a Propagandistas Katolikus Szervezet részéről Spanyolország Henryk Woźniakowski ZNAK Kiadó, Lengyelország Antoine Arjakovsky az Ökumenikus Tanulmányok Intézetének igazgatója, Ukrán Katolikus Egyetem Theo Peporté Signis-Luxemburg Anna Kolkova LUC-kiadó, Szlovákia, 22

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL TERÉZ ANYA SAJÁT SZAVAIVAL Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. Teréz Anya saját példáján tanított meg minket, mit jelent valójában élni az evangéliumot. Azt gondolom, hogy a

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson A vezetőfejlesztés jézusi módszere 2 Timóteus 2:2 1) Válassz jól Lukács 6:12-16 1 Timóteus 5:22 Elhívás Jellem Képességek 2) Fektess be időt 12 Egy A három Egy

Részletesebben

Drága megváltott Gyülekezet!

Drága megváltott Gyülekezet! 2015. április 3. Nyíregyháza, Mandabokor Nagypénteki Istentisztelet 14 Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; 15 és azért

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Tel.: +36 (20) 5192822. Gyülekezet http://komarombaptista.hu 2011. január 27. Ismerősek a fenti kifejezések?

Tel.: +36 (20) 5192822. Gyülekezet http://komarombaptista.hu 2011. január 27. Ismerősek a fenti kifejezések? A Biblia üzenete Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Prédikátor könyve 3:1 Terveink szerint Üzleti terv, hiteltörlesztési terv, munkaterv, fejlődési terv. Ismerősek a

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál A kijelentési ajándékok Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál 0. Áttekintés Bölcsesség beszéde Ismeret kijelentése Figyelmeztetés Isteni kijelentések 1.1. Mit mond az Írás? Igehelyek: 1 Kor. 12,8:

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata)

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) 1. Példázat a kegyelemről Tételezzük fel, hogy két ember a világi élete során halálos bűnt követ el és a világi bíróság

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele A terápia a küldetés!

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele A terápia a küldetés! 2014. Június 8. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/23. szám A terápia a küldetés! Milyen kevéssé látványos ez az elő-pünkösd! Se lángnyelvek, se nyelveken nem beszélnek

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET Keresztút Ha jó emberekkel találkozol, megtapasztalod, milyen jó, ha szeretnek. Kérdezted már egyszer is magadtól: honnan ez a szeretet? Mi, emberek ezt nem az utcán találtuk valahol vagy a kereskedőnél

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

Hajléktalanok. Az utca emberei

Hajléktalanok. Az utca emberei Hajléktalanok Az utca emberei Hajléktalanok Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok.

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

Részletesebben

Szent Keresztút (Prohászka Ottokár Püspök) Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen. Bevezetés A földön járó Úr Jézus szelleme az áldozat szelleme volt. Szemei előtt lebegett küldetése, érezte a nagy

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad.

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad. Kedves Testvéreim! A Húsvét ünneplésében hangsúlyt kap az a gondolat, hogy az Egyház évről évre új nemzedékkel gazdagodik. Elsősorban a keresztségre vonatkoztatjuk ezt a megállapítást, ezt a bátorítást,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

Szolgáló. Szabadságra születve

Szolgáló. Szabadságra születve Szabadságra születve A szabadság, mint fogalom, mint emberi érték él évezredek óta társfogalmakkal egyetemben ereinkben. A szabadság önmagában hordoz minden igaz értéket, így a békességet, szeretetet,

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben