elismerve, hogy minden vallás értékekkel járult hozzá a civilizációhoz és léteznek az emberiség egésze által osztott közös értékek,

Átírás

1 TISZTELET BIZTOSÍTÁSA VALAMENNYI VALLÁSI KÖZÖSSÉG ÉS HIT SZÁMÁRA ÉS EZEK BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉSE EGY GLOBALIZÁLT VILÁGBAN A 116. Közgyőlés által egyhangúlag elfogadott határozat * (Nusa Dua, Bali, május 4.) Az Interparlamentáris Unió 116. Közgyőlése, megerısítve, hogy a kulturális, etnikai, vallási és nyelvi sokféleségre vonatkozó tolerancia, elismerés és elfogadás, valamint a civilizációk közötti és ezeken belüli párbeszéd elengedhetetlen a különbözı hitő, kultúrájú és nyelvő egyének és népek tiszteletben tartása, békés egymás mellett élése és együttmőködése érdekében, és, hogy a társadalmakon belüli és az ezek közötti különbözıségektıl nem kell tartani és azokat nem szabad elnyomni, sıt az emberiség értékes kincseként ezeket támogatni kell, aláhúzva a különbözı vallású, hitő, kultúrájú és nyelvő emberek közötti megértés, tolerancia, kölcsönös tisztelet és barátság elımozdításának fontosságát, és felidézve azt, hogy az emberiség családjához tartozó minden személy veleszületett méltósággal, valamint elidegeníthetetlen emberi jogokkal és alapvetı szabadságokkal rendelkezik, melyek egyetemes tiszteletben tartása, figyelembe vétele, védelme és ösztönzése minden Állam kötelessége, elismerve, hogy minden vallás értékekkel járult hozzá a civilizációhoz és léteznek az emberiség egésze által osztott közös értékek, felidézve az Egyesült Nemzetek Chartájában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, különös tekintettel a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyızıdés szabadságára vonatkozó jogokra, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkében védelemben részesített célokat és elveket, felidézve továbbá az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Civilizációk közötti Párbeszéd Globális Agendáját és a Kulturális Sokszínőség Egyetemes Nyilatkozatát, valamint az ezekben foglalt elveket, üdvözölve azt, hogy március 18-án hatályba lépett az UNESCO egyezménye a kulturális kifejezésmódok sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról, felidézve, hogy az IPU az általa a 102. (Berlin, 1999) és 103. (Amman, 2000) Interparlamentális Konferenciákon és az IPU 110. Közgyőlésén (Mexikóváros, 2004) elfogadott határozatok útján többek között úgy határozott, hogy támogatja a civilizációk és a kultúrák közötti párbeszédet, hangsúlyozta a parlamentek lehetséges hozzájárulását az etnikai, kulturális, és vallási kisebbségek békés egymás mellett éléséhez és a nemzetközi megegyezéshez, és felhívott minden Államot arra, hogy fogadjanak el megfelelı intézkedéseket az etnikai, kulturális és vallási közösségek közötti kölcsönös tisztelet és együttmőködés biztosítása érdekében, felidézve a évi ENSZ Csúcstalálkozó eredményének elfogadását, amely kinyilvánítja annak fontosságát, hogy világszerte tiszteletben tartsák és értsék meg a vallási és kulturális sokszínőséget, üdvözölve minden olyan nemzeti, regionális és nemzetközi kezdeményezést, amely arra törekszik, hogy kialakítsa vagy gazdagítsa a kölcsönös tudást, a felekezetek közötti párbeszédet és a kölcsönös tiszteletet, elismerve azt az értékes hozzájárulást, melyet az olyan kezdeményezések tettek, mint az Egyesült Nemzetek Civilizációk Szövetsége, a nemzetközi közösségen belül a vallások közötti harmónia építésérıl szóló bali-i nyilatkozat, a Világ és a Hagyományos Vallások Vezetıinek Kongresszusa, a Civilizációk és Kultúrák közötti Párbeszéd, a Felvilágosult Mérséklet Stratégiája, a Vezetık Informális Találkozója a vallások közötti párbeszédrıl és a békét célzó együttmőködésrıl, és az Iszlám- Keresztény Párbeszéd, amelyek kölcsönösen befogadók, megerısítık és egymással összefüggık, elismerve, hogy a vallások gyakran központi szerepet játszanak a társadalomban abban a tekintetben, hogy hozzájárulnak a társadalmi és a családi szervezetek formálásához, és internalizálják azokat az

2 alapvetı értékeket, amelyek képesek és hivatottak arra, hogy hozzájáruljanak egy toleránsabb és tiszteletet tanúsító társadalom kialakításához, elismerve, hogy a vallások közötti párbeszéd és megértés, ideértve a népek és a civilizációk közötti különbségek és azonosságok tudatosítását, hozzájárulnak a konfliktusok és viták békés megoldásához, csökkentik az ellenségeskedések, összecsapások vagy az erıszak lehetıségét, és képessé teszik az embereket arra, hogy az etnikai, kulturális vagy vallási különbségeket a kulturális gazdagodás forrásaként fogják fel, hangsúlyozva, hogy a vallások közötti párbeszédnek a vallások közös elemeire, nem pedig az azokat megosztó kérdésekre kell összpontosítania, a kultúrák és civilizációk közötti kapcsolatok megerısítését kell szolgálnia, és gyakorlati problémákat kell megoldania, míg ugyanakkor el kell kerülnie, hogy mesterséges etnikai, kulturális vagy vallási identitásokat illetve a társadalmak közötti vagy azokon belüli téves elválasztó vonalakat mélyítsen el vagy akár létrehozzon, hangsúlyozva azt, hogy a civilizációk és a kultúrák közötti párbeszédre való összpontosítás nem használható fel a kultúrák és civilizációk közötti megkülönböztetı jogszabályok és gyakorlatok igazolására, különös tekintettel a nıkre, a gyermekekre és az idısekre, valamint azt, hogy a más kultúrák és civilizációk tiszteletének és tolerálásának gyökere minden esetben a nemtıl, fajtól, vallástól vagy politikai hovatartozástól függetlenül valamennyi embert megilletı emberi jogok tiszteletének átfogó elve kell, hogy legyen, hangsúlyozva mindezért, annak szükségességét, hogy a társadalom minden szintjén és a nemzetek között erısíteni kell a szabadságot, az igazságosságot, az emberi jogok tiszteletét, a demokráciát, a toleranciát, a szolidaritást, az együttmőködést, a pluralizmust, a kultúrák és vallások vagy meggyızıdések sokszínőségének tiszteletét, a párbeszédet és a megértést, melyek fontos elemei nemzeti, regionális és nemzetközi szinten a béke és a biztonság megırzésének és megerısítésének, riasztónak tartva a vallási szélsıségesség és az idegengyőlölı megnyilvánulások újbóli megjelenését világszerte, és tudomásul véve, hogy a vallások közötti párbeszéd és a vallásszabadság hatékony eszközei az átkos intolerancia elleni küzdelemnek, komoly aggodalommal tekintve a vallási helyeket, helyszíneket és szentélyeket érı valamennyi támadásra, ideértve a relikviák és mőemlékek szándékos lerombolását, riasztónak tartva, hogy a vallási vagy meggyızıdési alapú intolerancia és hátrányos megkülönböztetés esetei ideértve a vallási intolerancia által motivált erıszakos cselekményeket, megfélemlítéseket és kényszerítéseket a világ minden részén egyre gyakrabban fordulnak elı és fenyegetik az olyan emberi jogok és alapvetı szabadságok élvezetét, mint a gondolati, a lelkiismereti és a vallásszabadság, és felidézve azt, hogy sohasem igazolható az erıszak alkalmazása a vallás nevében, riasztónak tartva azt, hogy megkísérelnek terrorista cselekményeket bármely valláshoz kapcsolni, elítélve a bevándorlók, valamint az etnikai, kulturális vagy vallási kisebbségeket érintı idegengyőlölet, rasszizmus és intolerancia bármely megnyilvánulását, és hangsúlyozva, hogy a vallási vagy kulturális alapú győlölet, elıítéletek, intolerancia és sztereotípiák olyan jelentıs globális kihívást jelentenek, amelyek további cselekvést tesznek szükségessé, felidézve, hogy a parlament az az intézmény amely par excellence megtestesíti a társadalomban meglévı különféle jellemzıket és véleményeket, valamint tükrözi és közvetíti e sokszínőséget a politikai folyamatban, és küldetése az, hogy levezesse a feszültségeket azzal a céllal, hogy erısítse a társadalmi kohéziót és szolidaritást, aláhúzva a parlamentek és a parlamenti képviselık különös kötelezettségét abban a tekintetben, hogy megvédjék és elısegítsék az etnikai, kulturális és vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és így teremtsenek egy olyan társadalmat, amelyben minden egyén élvez valamennyi polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogot, különös tekintettel a szabad vallásgyakorlásra és az imádkozás szabadságára, demokratikus elvek és feltételek alapján,

3 meggyızıdve arról, hogy a parlamentek képesek elısegíteni az Államok és a népek közötti megértést és együttmőködést, valamint elımozdítani a civilizációk közötti párbeszédet, toleranciát, kölcsönös tiszteletet és megértést, így elısegítve a fegyveres konfliktusok és a terrorizmus megelızését és leküzdését, felidézve, hogy, Statútuma szerint, az IPU egyik célja az, hogy a népek közötti békéért és együttmőködésért küzdjön, és elismerve azt, hogy az IPU jelentıs szerepet játszhat a társadalmak és népek közötti kapcsolatok erısítésében, továbbá a különbözı civilizációk közötti párbeszéd elısegítésében, aláhúzva továbbá a sajtó növekvı szerepét, különös tekintettel a globális médiára (mőholdas televíziós csatornák és az Internet), annak formálásában, hogy a különbözı civilizációk és vallási közösségek milyen képet alakítanak ki egymásról, megismételve azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság, mint megkerülhetetlen alapvetı jogok, a demokrácia két pillérének minısülnek, két olyan régóta áhított szabadságnak, amelyekért a társadalmak és az egyének sok küzdelmet folyattak a zsarnoksággal és az elnyomással szemben, megerısítve, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát olyan módon kell gyakorolni, hogy az ne indítson győlöletre, rasszizmusra, idegengyőlöletre vagy az emberi jogok megsértésére, hangsúlyozva az oktatás kulcsfontosságú szerepét a más kultúrák és civilizációk jobb megértésének, a tolerancia szellemiségének, és a személyek hátrányos megkülönböztetése tilalma elvének elımozdításában, A. A parlamentek szerepe annak biztosításában, hogy nemzeti szinten minden vallási közösséget és meggyızıdést tiszteletben tartsanak és ezek békésen éljenek egymás mellett 1. Felhívja a parlamenteket és ezek képviselıit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközt használjanak fel annak elımozdítására, hogy a különbözı közösségek békésen éljenek egymás mellett, és konstruktívan mőködjenek együtt, továbbá a tolerancia és a párbeszéd szellemében elızzék meg a valamely etnikai, kulturális vagy vallási csoporthoz való tartozáson alapuló bármely hátrányos vagy hátrányosan megkülönböztetı bánásmódot; 2. Elismeri, hogy az etnikai, kulturális és vallási közösségek közötti kölcsönös tisztelet és együttmőködés legnagyobbrészt nem speciális jogszabályokban fejezıdik ki, hanem ennél hatékonyabban egy olyan alkotmány keretében, amely garantálja a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, az egyéni szabadságjogokat, ideértve a vallásszabadságot is, valamint az etnikai és vallási csoportok és kisebbségek békés egymás mellett élését; 3. Felhívja ezért a parlamenteket, hogy tegyenek hatékony lépéseket a vallási vagy meggyızıdési alapú hátrányos megkülönböztetés megelızésére és felszámolására, a polgári, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élet minden területén, elismerve az emberi jogok és alapvetı szabadságok gyakorlását és élvezését, továbbá tegyenek meg minden erıfeszítést olyan jogalkotás meghozatalára, amely megtiltja az ilyen hátrányos megkülönböztetést és helyezzenek hatályon kívül minden ilyen fennálló jogszabályt, valamint tegyék meg a megfelelı intézkedéseket a vallási vagy meggyızıdési alapú intolerancia elleni harc érdekében; 4. Sürget minden parlamentet, hogy összhangban a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikkel tegyenek hatékony lépéseket az olyan kulturális, vallási vagy meggyızıdésbeli alapú győlölet vagy intolerancia által motivált erıszak, megfélemlítés vagy kényszerítés esetei, illetve az ezekre való uszítás, elleni harc érdekében, amelyek ellenségeskedést és széthúzást okozhatnak a vallási és kulturális közösségeken belül vagy ezek között; 5. Megerısíti, hogy az emberek vallásgyakorlása vagy annak mellızése személyes döntésük körébe tartozó kérdés és ezért felhívja a parlamenteket annak biztosítására, hogy e döntésnek ne legyen szankciója, így különösen büntetıjogi következménye;

4 6. Felhív minden parlamentet és ezek képviselıit arra, hogy tegyék meg a megfelelı intézkedéseket annak érdekében, hogy nemzeti politikai és jogi rendszerük tükrözze a társadalom multikulturális sokszínőségét; 7. Hangsúlyozza, hogy a cél a demokratikus politikai intézmények léte, így minden fajta szervezetnek egyre inkább szélesítenie és támogatnia kell a részvételi jellegő gyakorlatokat, és el kell kerülniük az egyes társadalmi rétegek marginalizációját, kizárását és a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést; 8. Ösztönzi a parlamenteket annak biztosítására, hogy adott esetben a bőnüldözı szervek és a hadsereg tagjai, a köztisztviselık, a tanárok és más közalkalmazottak hivatali feladataik ellátása során tartsák tiszteletben a különbözı vallásokat és hitbeli meggyızıdéseket, és ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a más vallást vagy meggyızıdést valló személyekkel szemben, valamint biztosítsák a szükséges és megfelelı oktatást és képzést; 9. Sürgeti a parlamenteket annak biztosítására, hogy az etnikai, kulturális és vallási kisebbségek identitásának megırzését célzó nemzetközi és regionális egyezményeket erısítsék meg, illetve írják alá azok az Államok, amelyek ezt eddig nem tették meg, és felügyeljék ezek hatékony végrehajtását; 10. Sürgeti a parlamenteket a különbözı társadalmi közösségek tagjai közötti sokszínőség elfogadására való képesség kialakítását célzó politikai intézkedések és jogszabályok elfogadására; 11. Felhívja a parlamenteket annak biztosítására, hogy a vallási és kulturális helyszínek teljes körő tiszteletben és védelemben részesüljenek, összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel, és összhangban nemzeti jogszabályaikkal, továbbá, hogy fogadjanak el az e helyszínek megrongálásával vagy lerombolásával való fenyegetések illetve az ilyen cselekmények megelızését célzó megfelelı intézkedéseket; 12. Felhívja a parlamenteket, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás védelme érdekében, és felhívja a parlamenteket olyan jogalkotás elfogadására, amely elımozdítja az e szabadságokkal járó erkölcsi felelısségvállalást, különös tekintettel a győlöletre, rasszizmusra, idegengyőlöletre, és az emberi jogok megsértésére történı uszítás tilalmára; 13. Felhívja a parlamenteket, hogy adott esetben támogassák a különbözı vallású, hitő, kultúrájú és nyelvő emberek közötti megértés, tolerancia, kölcsönös tisztelet és barátság elısegítését célzó politikákat, és e politikákba építsék be a nemek egyenlıségének szempontjait is, elismerve, hogy az oktatás minden szinten a béke kultúrája építésének egyik fı eszköze; B. A parlamentek szerepe annak biztosításában, hogy a globalizált világban minden vallási közösséget és meggyızıdést tiszteletben tartsanak és ezek békésen éljenek egymás mellett 14. Elismeri, hogy a vallási és kulturális sokszínőség tiszteletben tartása és a különbözı vallások és kultúrák közti párbeszéd egy egyre inkább globalizálódó világban elısegíti a vallások, kultúrák és civilizációk közötti jobb megértést, valamint hozzájárul a nemzetközi együttmőködéshez, békéhez és biztonsághoz; 15. Elismeri, hogy a vallások és kultúrák sokszínőségének tiszteletben tartása, a tolerancia, a párbeszéd valamint a kölcsönös bizalom és megértés légkörében folytatott párbeszéd és együttmőködés szolgálhatja a hátrányos megkülönböztetésen, intolerancián és győlöleten alapuló ideológiák és gyakorlatok elleni küzdelmet, és segítheti a világbéke, a társadalmi igazságosság és a népek közötti barátság megerısítését; 16. Elismeri továbbá, hogy az országokat és régiókat megosztó intolerancia és konfliktusok ellenére, amelyek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a békére nézve minden régió, kultúra és civilizáció oszt bizonyos egyetemes értékeket, és mindannyian hozzájárulhatnak az emberiség gazdagításához;

5 17. Üdvözli ezért az Államok, az ENSZ rendszerének illetékes testületei, más kormányközi szervezetek, a civil társadalom ideértve a vallási alapú és az egyéb nem kormányzati szervezeteket és a média azon erıfeszítéseit, hogy kialakítsák a béke kultúráját, és elımozdítsák a különbözı kultúrájú, vallású, hitő és nyelvő emberek közötti megértést és toleranciát, és ösztönzi ıket ezen erıfeszítések folytatására, ideértve a társadalmakon belüli és azok közötti vallásközi és kultúraközi kapcsolatok elısegítését, többek között kongresszusok, konferenciák, szemináriumok, mőhelymunkák, kutatómunka és az ezekhez kapcsolódó folyamatok szervezése útján; 18. Felhívja a parlamenteket arra, hogy összhangban a vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel tegyenek meg minden szükséges lépést a kulturális, vallási vagy meggyızıdésbeli alapú győlölet vagy intolerancia által motivált olyan erıszakos, megfélemlítı és kényszerítı cselekmények, vagy az ezekre való uszítás elleni küzdelem terén, amelyek ellenségeskedést és széthúzást okozhatnak a társadalmakon belül vagy globálisan ezek között; 19. Felhívja a nemzeti parlamenteket és ezek képviselıit, hogy aktívan vegyenek részt az ENSZ és az UNESCO azon programjaiban, melyek a civilizációk és a kultúrák közötti párbeszédet szolgálják, és ösztönözzék kormányaikat az e programokhoz való hozzájárulásra, különös tekintettel a Civilizációk Szövetsége magas szintő csoportjának jelentésében megfogalmazott ajánlások végrehajtására; 20. Felhívja a parlamenteket arra, hogy alkossanak jogszabályokat a kulturális, vallási vagy meggyızıdésbeli alapon győlöletet keltı üzeneteknek a médiában és az Interneten keresztül történı terjesztése megakadályozására; C. Az interparlamentáris együttmőködés szerepe annak biztosításában, hogy a globalizált világban minden vallási közösséget és meggyızıdést tiszteletben tartsanak és ezek békésen éljenek egymás mellett 21. Kifejezi annak szükségességét, hogy legyen intenzívebb az interparlamentáris információ- és tapasztalatcsere az e területen történı hatékony intézkedések végrehajtása tekintetében, és hangsúlyozza az IPU támogató szerepét; 22. Sürgeti a parlamenteket és ezek képviselıit, hogy alakítsák ki és erısítsék meg a civilizációk és kultúrák közötti parlamentáris párbeszédet az IPU keretei között, valamint a részvételükkel mőködı különféle interparlamentáris szervezetek útján, továbbá olyan kétoldalú kezdeményezéseken keresztül, mint az interparlamentáris baráti csoportok létrehozatala; 23. Javasolja, hogy az IPU Titkársága és a nemzeti parlamentek, együttmőködve az Egyesült Nemzetek Titkárságával, az UNESCO-val és más illetékes szervezetekkel járuljanak hozzá egy olyan nemzetközi eszköz kialakításához, melynek célja az IPU 116. Közgyőlése által elfogadott ezen határozat minden rendelkezésének megvalósítása. * Az Arab Csoport fenntartását jelezte az 5. sz. operatív bekezdés tekintetében.