Dr. JARJABKA ÁKOS. Egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Átírás

1 Dr. JARJABKA ÁKOS Egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

2 2

3 Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban, a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, valamint a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. (EC (2004): Innovation Management and the Knowledge-driven Economy. Európai Bizottság, Brüsszel.) 3

4 Az innováció egy ötlet átalakulása, vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése. (OECD (1993): Frescati kézikönyv. p. 19.) 4

5 Az innováció típusa Példa Termékinnováció Egy új vagy továbbfejlesztett termék kidolgozása Folyamatinnováció Egy új gyártási folyamat kidolgozása Szervezeti innováció Vezetői innováció Termelési innováció Kereskedelmi/marketing innováció Szolgáltatás innováció Egy új divízió, belső kommunikációs rendszer TQM, BPR, SAP rendszerek Minőségi körök, JIT termelési rendszer Új értékesítési módszer, pl. direkt marketing Internet-alapú pénzügyi szolgáltatások Forrás: Trott, 2005, 17. Az innováció alapjai 5

6 A fogyasztói szükséglet kielégítés foka Paradigma váltás Egy paradigmán belüli újítások Idő Idő Forrás: Jarjabka, 2000, pp , 1. ábra alapján 6

7 Alapkutatás: Ennek lényege, hogy a természeti és társadalmi jelenségek belső összefüggéseinek megfigyelésével, törvényszerűségeinek feltárásával új tudományos ismeretekre teszünk szert, amellyel új kutatási területek nyílnak meg a felhasználók számára. Alkalmazott- vagy célkutatás: Fő célja az alapkutatás tudományos eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazása új termékek, illetve technológiák létrehozásával. Kísérleti fejlesztés: Ebben a fázisban történik a felhalmozott elméleti ismeretek aprópénzre váltása, vagyis az alap- és az alkalmazott kutatások eredményeinek előkészítése gazdasági hasznosítás céljából. 7

8 Forrás: Jarjabka, 2007, 11. 8

9 Váratlan siker Váratlan kudarc Ellentmondás a környezetben Értékteremtő folyamat szükségletei Ipar-és piacszerkezeti változások Demográfiai, politikai és gazdaságpolitikai változások Fogyasztói szemléletváltás Tudásbázis átalakulása Ötletkeresés, ötletkutatás Makrotrendek változása Vállalatok profitéhsége Korszerű környezetfelfogás, stb. 9

10 ÖTLET Alapkutatás új felismerés Alkalmazott kutatás logikai igazolás Kísérleti gyártás előzetes próba Gyártás előkészítés adaptáció Előkészítő munkálatok tapasztalatai, modelljegyek megerősítése Tömeges terjesztés értékesítés MEGVALÓSÍTÁS Visszacsatolások begyűjtése 10

11 Forrás: Andrew et al., 2009, 15 alapján saját szerkesztés Az innováció alapjai 11

12 Mérőszám Összetevők Lehetséges következmények Innovációs befektetés alapú megtérülés Kumulált profit Új termékekből származó összesített nettó profit Új termékekből származó összesített profit (3 5 év) Standard mérőszám, az egy iparágon belül található divíziók és vállalatok között alkalmazható a teljesítmény mérésére Az eredmény kimutatásra van hatással. Kumulált bevétel Új termékekből származó összesített bevétel (3 5 év) Az eredmény kimutatásra van hatással. Növekedési ráta Sikerességi ráta A 3 5 év alatt bevezetett új termékekből származó bevétel növekedése Az elmúlt évek során (3 5 év) bevezetett új termékek száma Hozzájárul a vállalati növekedéshez. A tervezés minőségét mutatja. Új termék sikeressége X időszak után a piacon maradt versenyképes termékek száma Az új termékek iránti keresletet mutatja az új termékekbe befektetett munkához viszonyítva. Forrás: Kuczmarski, 2000,

13 13

14 A felmerülő problémák megoldásának módja. Egy olyan készség, mely nem tanulható meg (kizárólag) iskolapadban. Geszti Péter 14

15 Művészetek Média és szórakoztatóipar Kreatív ipari szolgáltatások Terület Iparág Leírás Vizuális művészet Művészeti és irodalmi művek és Előadóművészet értelmezések Fotográfiai tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi és más kulturális tevékenység Művészeti intézmények működtetése Más szórakoztató tevékenységek Média Kiadói tevékenység Technikai tervezés Reklám és nem technikai tervezés Mozgókép és videó előállítás Mozgókép és videó forgalmazás Mozgókép vetítés Rádiós és televíziós tevékenységek Hírügynökségi tevékenységek Könyvkiadás Lapkiadás Folyóirat, hetilap és napilag kiadás Hangfelvételek kiadása Más kiadói tevékenység Építészeti és mérnöki tevékenységek és kapcsolódó technikai tanácsadás Reklámtevékenység Belsőépítészeti és divattervezés 15

16 16

17 Jellemző Művészetek Média és kiadói tevékenység Kreatív ipari szolgáltatások Meghatározó ideológia Művészi, autonóm, alapvető kreativitás, nem kereskedelmi attitűd Népszerű, piacközpontú, közös termelés és szerzői lét Ügyfélközpontú, a termékek funkcionalitása és az alkalmazott kreativitás Támogatások aránya a teljes bevételben Nagyon magas Részleges Alacsony Legfontosabb ügyfelek Kormányzatok Magán fogyasztók Nagyvállalatok Termelési sajátosságok Eredmény Innováció forrás a nemkreatív iparágak számára Kis termelési méret, munkaerő intenzív, mind az egyéni és kollektív termelés jellemző, a felhasználó nincs hatással az eredményre Egyedi termékek vagy kis sorozatok Összetett, nagy termelési méret, magas szintű IThasználat, magas alaptőke, nyitott kultúra, magas szintű együttműködés Standard termékek Kis termelési méret, munkaerő intenzív, az üzleti körök befolyása érvényesül, rugalmas munkaerő foglalkoztatás Testreszabott Szinte soha Alkalmanként Szinte mindig 17

18 A fiatalok kreativitásra és innovációra való ösztönzése, hogy hosszú távon is biztosítva legyen a kreatív tehetségek utánpótlása. Szorosabb kapcsolat kiépítése a kultúra, oktatás és tréningek között. A tehetségek azonosítása és fejlesztése az elemi, köz- és felsőoktatásban. Annak elősegítése, hogy a kreatív emberek üzleti készségekkel is rendelkezzenek a siker elérése érdekében. A kreatív ipar vállalatainak támogatása a vezetést és a marketinget illetően. A szellemi tulajdonjogok jelentőségének beépítése a köztudatba a hosszú távú kreativitás érdekében. 18

19 A Pécs Lexikon példája : (1050 oldal, 4700 szócikk, 2500 illusztráció, DVD-melléklet, 32 kisfilm stb.) Lexikon (Mitől lesz ismert?) Adatgyűjtés (Wiki szerűség) Külalak (Pécsi design Zsolnay) Formátum (2 féle megjelenés, ár eft, célcsoport) Kreatív minden, amit a fogyasztó annak gondol! 19

20 20