A tantárgy vezérgondolatai. Az IP kezdeti vezérelvei. A TE céljai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tantárgy vezérgondolatai. Az IP kezdeti vezérelvei. A TE céljai"

Átírás

1 A tantárgy vezérgondolatai Mai elektronikus kommunikáció folyamata IP hálózat forgalmi tervezése I. Csákány Éva és Konkoly Lászlóné cikke alapján Takács György 5. Előadás Csak szolgáltatást lehet eladni Nincs elektronikus kommunikációs szolgáltatás hálózat nélkül Egy hidat nem annak alapján lehet tervezni, hogy korábban ott hányan úszták át a folyót Hálózat boltban nem vásárolható, azt tervezni, megvalósítani, működtetni, fejleszteni, lebontani kell olyan, mint egy ember. Forgalom igény Műszaki Projekt tervek döntés Koncepció váltás Új igény Megvalósulás és üzemelés Pénzbefektetés Elektronikus kommunikációs szolgáltatás Nyereség Minőségi IP hálózatok az IP hálózatok felhasználói egyre inkább igénylik az elvárt minőséget garantáló szolgáltatásokat az értéknövelt szolgáltatásokért hajlandók többet fizetni a szolgáltató a forgalom osztályozásával és az erőforrások alkalmas kiosztásával biztosíthatja a differenciálást az egyes szolgáltatásokhoz tartozó tarifák között is különbséget tud tenni Az IP kezdeti vezérelvei Túlélőképes hálózati architektúra, Best effort minőség, Csomagvesztés, csomagkésleltetés, késleltetésingadozás (dzsitter), throughput nem garantálható, Igényes cégek megoldásai kezdetben ATM PVC (virtual channel) bérlés STM-1-STM-64 bérlés Mivel garantált minőséget így biztosíthattak maguknak pl. HTTP esetén gyors válaszidőt (meghatározza a thorughput és a weboldal mérete) vagy VoIP-nél kis késleltetést (max 150 ms és max 35 ms dzsitter) Korszerű megoldások nyilvános szolgáltatóktól Virtuális magánhálózati szolgáltatás (VPN) Nem kell a cégeknek saját hálózatot építeni IP adatforgalom, beszédforgalom valós idejű adatforgalom ugyanazon hálózaton, Best effort nem alkalmazható, Internet Traffic Engeneering (TE) a megoldás Ez hálózattervezési kérdés. 7 A TE céljai Egy működő IP hálózat teljesítőképességének növelése, Elérhető forgalom alapú megközelítéssel (csomagvesztés, csomagkésleltetés, késleltetésingadozás, throughput biztosításával és garantálásával) is. Elérhető erőforrás alapú megközelítéssel, azaz a hálózati terhelés minél egyenletesebb megvalósításával is. A megfelelő helyreállási idő biztosítása (lehet osztályonként különböző is). Torlódások bekövetkezésének és hatásának minimalizálása. 8 Példa torlódás menedzselési elvekre Csomagszintű eljárások osztályozás, mérés, kondicionálás sor menedzselés Útvonal menedzselés OSPF metrika állítása MPLS Traffic Engineering Hálózatfejlesztés Kapacitástervezés (link bővítés, új csomópontok bekapcsolása) Technológia fejlesztés Rövid válaszidő Közepes válaszidő Hosszú válaszidő (microsec, msec) (napok, órák) (hetek,hónapok évek) 9

2 A jövő forgalma csak bizonytalan becsléssel Közepes és rövid idejű torlódás menedzselés aktuális terhelésnél kompenzálhatja a tervezési bizonytalanságot A torlódás menedzselés lehet megelőző vagy követő TE fázisai A hálózat működését befolyásoló vezérlési szabályok meghatározása A működő hálózat működési adatainak összegyűjtése (link, CPU kihasználtsága) A hálózat teljesítőképességének kiértékelése analitikus vagy szimulációs eszközökkel ehhez kell egy hálózati modell, amely a működő hálózat absztrakt mása. A hálózat teljesítőképességének optimalizálása, a megoldás kiválasztása, amely alapján megtörténnek a beavatkozások. (Beavatkozás a hálózatba beengedett forgalom szabályozása, a forgalom elosztása az erőforrások között, új kapacitások létesítése) TE megvalósításához szükségesek Mérőrendszer Modellező, analizáló, szimuláló rendszer (pl. a Magyar Telekom által használt OPNET) Optimalizáló rendszer TE vezérlő rendszer QoS és MPLS - a gazdaságos minőségi IP szolgáltatás építőkövei Az IETF két QoS architektúrát szabványosított (IntServ és DiffServ) az IP QoS megvalósítására skálázhatósági okok miatt - szolgáltatói IP hálózatban a DiffServ alkalmazható A DiffServ architektúra lehetővé teszi, hogy a forgalmat osztályokba soroljuk, és hogy az egyes csomópontokban a különböző osztályok a nekik megfelelő kiszolgálást kapják. Az MPLS Traffic Engineering lehetővé teszi, hogy a forgalmat egyenletesebben osszuk el a rendelkezésre álló linkeken, mint hagyományos IGP (Interior Gateway Protocol) Az MPLS előre definiált védelmi útvonalak kialakításának biztosításával megoldásokat nyújt a hiba esetén történő gyors helyreállításra IP hálózatok QoS képességei a szolgáltatások szétválaszthatók dedikált (lefoglalt) sávszélesség nyújtásán keresztül vagy prioritás beállításával kontrollálható, hogy az egyes forgalom típusok a hálózati erőforrásait milyen mértékben használják testre szabott szolgáltatások nyújthatók a felhasználók igényének és pénzének megfelelően a felhasználó és a szolgáltató közötti SLA (Service Level Agreement) szerződés-en keresztül kézben tarthatóvá válnak a veszteségi és várakozási jellemzők a real time és interaktív forgalomra úgy, hogy a többi forgalom is elfogadható minőségben bonyolítható le Az Intserv architectúra az adatok küldésének megkezdése előtt az alkalmazás kéri az általa igényelt minőségű szolgáltatást a hálózattól az RSVP (Resource Reservation Protocol) protokolt használják az alkalmazások QoS igényeik jelzésére A kérést egy explicit jelzés valósítja meg az alkalmazás által küldött információk (forgalmi profil, az igényelt sávszélesség, késleltetési és veszteségi követelmények) alapján Az adat csak akkor küldhető, ha a hálózat megerősítette a kérést A hálózat elvárása, hogy a küldött adat a bejelentett forgalmi profilnak megfeleljen A módszert szolgáltatói hálózatban általában nem alkalmazzák DiffServ architektúra DiffServ architektúránál a szállítás nem jelzés alapján, hanem a csomagban lévő információ alapján történik Ez a modell aggregát forgalom folyamokat kezel, ezért szolgáltatói hálózatban is alkalmazható A DiffServ egy előre tervezhető QoS megoldás, ahol a hálózat rúterei előre fel vannak készítve különböző követelményeket igénylő forgalom osztályok kezelésére A forgalmi osztályokat képező aggregátok a csomagok fejlécében lévő DSCP (DiffServ Code Point) mezőben tartalmazzák az igényelt QoS-re vonatkozó információt a csomagok ennek megfelelően kerülnek kiszolgálásra a rúterek interfészein

3 DiffServ funkciók a hálózat rútereiben Osztályozás, mérés, megjelölés, eldobás, formázás, beengedés vezérlés Edge rúter Diffserv tartomány Core rúter VoIP ADAT VoIP ADAT Best- Effort Best- Effort Sorbaállítás Kiszolgálás ütemezése Torlódás menedzselése 19 A DiffServ tartományba belépő csomagokat a hálózat szélén lévő (edge) rúterek osztályozzák Az osztályozás az IP fejrész alábbi mezőin alapulhat: forrás és cél IP címe, szállítási réteg protokoll, alkalmazás port számok, a beérkezés interfésze, fizikai (MAC) cím, IP Precedencia mező, előző DSCP érték, 2. rétegbeli információk Az osztályozás után kerül sor az edge rúterekben a csomagok megjelölésére, vagyis a TOS (Type of Service) byte funkcióját módosító DSCP kód megadására Ezek alapján kerül sor a BA (Behaviour Aggregate) folyamok meghatározására, amelyekhez hozzárendelésre kerülnek azok a szabályok, amelyek szerint a rúterek majd ütemezik, sorba állítják, formázzák, ha kell, eldobálják az egyes BA-k szerinti csomagokat. 20 A BA szabályokat a PHB (Per-Hop Behaviour) alapján különböztetik meg egymástól. A leggyakrabban használt 3 PHB a Best Effort forgalomra vonatkozó Default PHB, az azonnali kiszolgálásban részesülő EF (Expedited Forwarding) PHB és a biztos továbbítású AF (Assured Forwarding). Az AF-nál 4 osztályt (AF1, AF2, AF3, AF4) definiáltak, az egyes osztályokon belül pedig az eldobásra vonatkozóan 3 precedencia érték is megadható. az edge rúterek végzik a forgalom kondícionálását, amely a forgalom mérését, formázását (shaping), az SLA-val nem konform csomagok eldobását (policing) vagy megjelölését jelenti. az edge rúterekben kerül sor a forgalom beengedésének vezérlésére is, melynek során bizonyos forgalom folyamok nem kerülnek beengedésre, nehogy lerontsák a már bentlévők kiszolgálásának minőségét. 21 A hálózat core rúterei felelősek a torlódás elkerüléséért, és a torlódásos szituációk kezeléséért, miközben teljesítik a PHB-ra vonatkozó előírásokat. A különböző sorokba beállított csomagok kiszolgálásának ütemezésére többféle eljárás alkalmazható: a prioritásos (Priority Queueing) és az osztályok szerint súlyozott (Class-Based Weighted Fair Queueing) kiszolgálás. Az prioritásosnál mindig a legnagyobb prioritású sor kerül kiszolgálásra, és csak ha az üres, akkor kerül sor a nála alacsonyabb prioritású sorra. Az osztályonként súlyozott kiszolgálás lehetővé teszi, hogy a sorokhoz súlyokat rendeljünk, amelyek arányában kapják az egyes osztályok a sávszélességet. A beszéd forgalomnak célszerű abszolút prioritást adni, míg a többi forgalomosztály között célszerű súlyozva megosztani a maradék kapacitást. 22 A QoS követelmények teljesítésére egyik lehetőség a hálózat linkjeinek túlméretezése és így javítható a szolgáltatások minősége. A kapacitás növelése csökkenti a veszteséget és a késleltetést, ha a forgalom a kapacitás növelésével nem nő meg arányosan. Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos linkeken a hálózat más pontjain lévő szűk keresztmetszetek miatt (pl. TCP forgalom szabályozó képessége következtében) a forgalom korlátozva van. Egy szűk keresztmetszet kapacitásának bővítése azonnal maga után vonhatja a forgalom növekedését más linkeken is. A linkek az idő nagy részében kihasználatlanok lesznek (v.ö. Korlátlan és ingyenes sávszélesség!) A túlméretezés nem nyújt lehetőséget a garantált szolgáltatás nyújtására, csupán egy, a korábbinál átlagosan jobb szolgáltatást lehet elérni vele 23 A QoS követelmények teljesítésére másik lehetőség az, amikor a minőségi szolgáltatások igényéhez igazodóan, a szolgáltatások közti differenciálást biztosító jóval kifinomultabb technikákat és ezeknek megfelelő árazást alkalmazunk. A sokkal szigorúbb QoS persze szintén pénzbe kerül. S hogy mennyibe, az itt is a már fent felsorolt tényezőknek a függvénye. Ebben az esetben azonban garantált minőséget lehet biztosítani, pontosan megfelelve a szolgáltatói szerződésben foglaltaknak. Ebben az esetben a jobb minőséget nem az erőforrások túlméretezésével, hanem azok alkalmas kiosztásával érjük el, amelynek megtervezése a TE folyamat egyik eredménye. 24 MPLS Traffic Engineering Az MPLS Traffic Engineering (MPLS TE) alkalmazása lehetővé teszi a forgalom egyenletes elosztását a hálózati linkeken, valamint olyan védelmi lehetőségeket nyújt, amelyek hiba esetén gyorsabb helyreállítást biztosítanak, mint a hagyományos IP rerouting. Az MPLS protokoll IP hálózatokban való alkalmazásának két fő motiváló tényezője az MPLS alapú VPN szolgáltatás lehetősége és az MPLS TE képességei. Az MPLS TE alkalmazása önmagában nem alkalmas különböző forgalom osztályok számára előírt minőség biztosítására, de az explicit útvonalak megadásának lehetősége által megvalósítható, hogy a forgalom egyenletesebben foglalja el a rendelkezésre álló erőforrásokat, és ezáltal csökkenjen a torlódás valószínűsége, tehát jobb minőségű szolgáltatást lehessen nyújtani. Az explicit útvonal (az MPLS belépési pontján a teljes átviteli út ismert) felépülhet a két szabványosított jelzési protokoll, a CR- LDP és a TE-RSVP valamelyike által 25 DiffServ mellett működő MPLS Traffic Engineering A 3270 RFC-ben került leírásra az MPLS TE és a DiffServ együttműködése A DiffServ rúterek az IP csomag DSCP bitjei alapján döntenek arról, hogy melyik kiszolgálási sorba teszik be az adott csomagot, azaz milyen PHB-t biztosítanak számára Az MPLS rúterek a csomagok továbbítása során nem vizsgálják az IP fejrészt, ezért szükséges a DSCP bitek leképezése úgy, hogy az MPLS rúterek által is vizsgálható legyen 26 DiffServ-aware MPLS Traffic Engineering hálózati nódok interfészein egységes sorakoztatási szabályokat állítanak be, és az útvonal-választást végző algoritmus biztosítja, hogy az interfészre csak a beállított kiszolgálási szabályoknak megfelelő mennyiségű forgalom kerüljön, a rúterek kiszolgálási osztályonként tartják nyilván az egyes interfészeken rendelkezésre álló szabad kapacitást, ezt az információt terjesztik a hálózatban 27

4 SPGuru-val végzett szimulációs 1. mintafeladat Egy adott linken (34 Mbps) az MRTG mérés által szolgáltatott adatok mellett megvizsgáltuk, hogy a link terhelésének növelése milyen hatással lenne az ezen a linken áthaladó beszédforgalom késleltetési jellemzőire. Azaz, a forgalom milyen %-os növekedése mellett teljesülne még a beszédcsomagokra előírt szolgáltatási minőség. Erre a feladatra az SPGURU egy speciális modulja, az ESP (Expert Service Prediction) modul használható. A beszédforgalom minőségére az alábbi 2 kvantitatív SLA-t definiáltuk: A késleltetés legyen kevesebb, mint 10 msec a csomagok több, mint 90%-a esetén A késleltetés ingadozása legyen kevesebb, mint 1 msec a csomagok több, mint 90%-a esetén a háttérforgalmat 2 szakaszban (negyedévenként) az eredeti forgalomhoz képest 30 illetve 60%-kal növeltük. a háttérforgalmat 2 szakaszban (negyedévenként) az eredeti forgalomhoz képest 30 illetve 60%-kal növeltük SPGuru-val végzett 2. szimulációs mintafeladat Beszédátvitelre vonatkozó késleltetés és dzsitter értékek hogyan változnak egy hálózatban az alábbiak függvényében: hop számtól függően a hálózat többi forgalmának típusától függően a hálózat terhelésétől a hang forgalomra alkalmazott sorakoztatási, ütemezési eljárástól a vizsgálathoz használt hálózat 5 rúterből és a hozzájuk kapcsolódó LAN-okból áll A forgalmakat az (S_1, S_2,...,S_11) nevű LAN-okból indítottuk, és az egy adott LAN-ból induló forgalmak egy meghatározott LAN-ban (D_1, D_2,,D_11) végződtek. A forgalmi viszonylatokat úgy alakítottuk ki, hogy a rúterek közötti 4Mbps-os linkeken azonos terhelés alakuljon ki, és csak ezek legyenek szűk keresztmetszetek a hálózatban. Így pl. az S_1 LAN-ból induló forgalom 5 hop-on keresztül jutott el a D_1 LANba, az S_2 LAN-ból induló forgalom 4 hop-on keresztül a D_6 LAN-ba stb szcenárió: csak beszédforgalommal terheltük a hálózatot. Minden egyes LAN-ból 5, 10, 13 és 15 beszélgetésnek megfelelő forgalmat indítottunk a hozzá definiált LAN végződéshez. Az eredmények azt mutatták, hogy a beszédforgalomra elvárt késleltetési paraméterek függnek a hop számtól és a terheléstől, de a 15 beszéd/lan esetén romlanak el először. Ekkor a hálózat 4Mbps-os linkjei kb. 80%-ig terheltek, és ez a forgalom 75 db egyidejű beszélgetésnek felelt meg. Az elfogadható vég-vég késleltetés a beszéd esetén 150 msec, ennek nagy része azonban nem a rúterek interfészén, hanem a be- és kicsomagoláskor, a fejrész kompresszáláskor, a hívott oldalon történő dzsitter eltávolításkor keletkezik, ezért mi a a vizsgálatban a 10 msec alatti értéket tekintettük elfogadhatónak A késleltetés változása az 5, 10, 13 és 15 beszéd/lan esetekben A linkterhelés változása az 5, 10, 13 és 15 beszéd/lan esetekben

5 Csomagvesztés a 15 beszélgetés/lan esetében Csomagkésleltetés a hop-szám függvényében 2. szcenárió: Ebben a vizsgálatban LAN-onként csupán 5 db beszélgetésnek megfelelő forgalmat indítottunk, és e mellé web oldalak letöltésére irányuló (web-browsing alkalmazás) forgalmat tettünk. LAN-onként 700 db web klienst definiáltunk, akik (exponenciális eloszlás szerint) átlagosan 1 percenként töltöttek le egy-egy (exponenciális eloszlás szerint) átlagosan 5Kbyte-os méretű oldalt. Két esetet vizsgáltunk, az egyikben a rúterek interfészein a kétféle forgalomhoz közös FIFO sorokat alkalmaztunk, míg a másik esetben a beszéd forgalmat egy prioritásos sorból szolgáltuk ki Késleltetés változása QoS alkalmazása esetén Dzsitter változása QoS alkalmazása esetén 3.szcenárió: Ebben a feladatban azt vizsgáltuk, milyen hatása van a hálózat többi forgalmának a beszéd- forgalom késleltetésének alakulására. Ennek érdekében összehasonlítottuk az 1.szcenárió-beli 13 beszélgetés/lan modellünk eredményét egy olyan modell eredményeivel, ahol LAN-onként 1 db beszélgetés mellett 700 db web kliens forgalmát vittük át a hálózatban. A web forgalomhoz tartozó cél LAN-ok megegyeztek az adott LAN-ból kiinduló beszédforgalom cél LAN-jaival A háttérforgalom típusának (beszéd, web) hatása a beszéd késleltetésre - késleltetés A háttérforgalom típusának (beszéd, web) hatása a beszéd késleltetésre -linkterhelés Tanulság Hálózattervezés és hálózatmenedzsment összenőttek!

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131)

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Internet-alapú szolgáltatások (folyt.) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.B.228, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Tartalom 11/02/11 Internet-alapú

Részletesebben

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz PKI Tudományos Napok 2005 Sipos Attila (PKI-FI FH) Czinkóczky András (PKI-FI FH) Németh Attila (PKI-FI FH) Konkoly Lászlóné (PKI-FI FH) Nagy Gyula (PKI-FI

Részletesebben

Huawei Cisco Interworking Szolgáltatói környezetben

Huawei Cisco Interworking Szolgáltatói környezetben Huawei Cisco Interworking Szolgáltatói környezetben Balla Attila CCIE #7264 balla.attila@synergon.hu Bevezető Követelmények Együttműködés Routing MPLS AToM QoS Konvergencia Esettanulmányok Eszközpark Cisco

Részletesebben

2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Február 19

2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Február 19 2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata kapacitás, szabad sávszélesség ping, traceroute pathcar, pcar pathload pathrate pathchirp BART Sprobe egyéb

Részletesebben

Az 1. ábrán látható értékek szerint végezzük el az IP-cím konfigurációt. A küldő IP-címét a következő módon tudjuk beállítani:

Az 1. ábrán látható értékek szerint végezzük el az IP-cím konfigurációt. A küldő IP-címét a következő módon tudjuk beállítani: DiffServ mérési utasítás 1. ábra Hálózati topológia Routerek konfigurálása IP-cím konfiguráció Az 1. ábrán látható értékek szerint végezzük el az IP-cím konfigurációt. A küldő IP-címét a következő módon

Részletesebben

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat?

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat? Traffic engineering: a lehetőség, hogy a hálózatban zajló forgalmat sokféle eszközzel racionalizálhassuk. Ilyen az LSP metric, a link coloring, az LSP @ IGP/OSPF. Hibavédelem: az MPLS lehetővé teszi, hogy

Részletesebben

VIHIMA07 Mobil és vezeték nélküli hálózatok. Forgalmi modellezés és tervezés

VIHIMA07 Mobil és vezeték nélküli hálózatok. Forgalmi modellezés és tervezés Forgalmi modellezés és tervezés 2016. május 17. Budapest Telek Miklós Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék I.L.117, telek@hit.bme.hu 2 Tartalom Elemi összefüggések és intuitív méretezési módszerek

Részletesebben

Moldován István. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK

Moldován István. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK Moldován István BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK Áttekintés MPLS Bevezető Label Distribution címke kiosztás QoS támogatás Traffic Engineering Védelem

Részletesebben

Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS)

Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás Megjegyzés Jelen leírás és a tárgyalt termék használatba

Részletesebben

80% 20% Backbone 80% 20% Workgroup. Gbps/MHz. time. Internet Bandwidth. Router CPU Speed

80% 20% Backbone 80% 20% Workgroup. Gbps/MHz. time. Internet Bandwidth. Router CPU Speed lab IP minőségbiztosítás Alapok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lab IP Trendek Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

80% 20% Backbone 80% 20% Workgroup. Gbps/MHz. time. Internet Bandwidth. Router CPU Speed

80% 20% Backbone 80% 20% Workgroup. Gbps/MHz. time. Internet Bandwidth. Router CPU Speed lab IP minőségbiztosítás Alapok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lab IP Trendek Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

E Q U I C O M M é r é s t e c h n i k a i K f t. H B u d a p e s t, M á t y á s k i r á l y u T. : F.

E Q U I C O M M é r é s t e c h n i k a i K f t. H B u d a p e s t, M á t y á s k i r á l y u T. : F. MS NBP-Targets MS NBP-Targets Austria 99 % coverage with 100 Mbps by 2020 Italy 100 % coverage with 30 Mbps by 2020. 50 % HH penetration of 100Mbps services by 2020 Belgium 50 % HH penetration with 1 Gbps

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

15. Multi-Protocol Label Switching

15. Multi-Protocol Label Switching Minőségbiztosítás IP hálózatokon (vitt9181) 15. Multi-Protocol Label Switching Lukovszki Csaba, lukovszki@tmit.bme.hu TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Részletesebben

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét!

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó? Adatközpont

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

BIX Viszonteladói Program (BIXViP)

BIX Viszonteladói Program (BIXViP) BIX Viszonteladói Program (BIXViP) 1. A BIX Viszonteladói Program célja: A BIX szolgáltatásainak Budapesten kívüli helyszínekre, transzparens módon történő eljuttatása szerződött Viszonteladó partnerek

Részletesebben

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak Mátó Péter Az előadás témái A hálózati kapcsolatok jellemzői A hálózati protokollok jellemzői A Linux felkészítése a sávszélesség szabályzásra

Részletesebben

Az RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni.

Az RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni. IntServ mérési utasítás 1. ábra Hálózati topológia Routerek konfigurálása A hálózatot konfiguráljuk be úgy, hogy a 2 host elérje egymást. (Ehhez szükséges az interfészek megfelelő IP-szintű konfigolása,

Részletesebben

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Az internetes sávszélesség terheltségét ábrázoló grafikonok és statisztikák egy routerben általában opciós lehetőségek vagy még opcióként sem elérhetőek. Mégis

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése

Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás. Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,

Részletesebben

Operációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése

Operációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése Folyamatok ütemezése Folyamatok modellezése az operációs rendszerekben Folyamatok állapotai alap állapotok futásra kész fut és várakozik felfüggesztett állapotok, jelentőségük Állapotátmeneti diagram Állapotátmenetek

Részletesebben

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kapcsolástechnika

Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kapcsolástechnika Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kacsolástechnika Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 2. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika

Részletesebben

SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései

SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései SZIPorkázó technológiák SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései Kolozs Csaba EQUICOM Méréstechnikai Kft. Főleg száloptikai hálózatok épülnek GINOP 3.4.1 technológia megoszlás

Részletesebben

VoIP lehetőségek alacsony sebességű végpontokon

VoIP lehetőségek alacsony sebességű végpontokon VoIP lehetőségek alacsony sebességű végpontokon Szabó Szabolcs MTA SZTAKI Szeged, 2005. március31. MTA Sztaki / ITAK 1 Áttekintés Mi a probléma? Műszaki lehetőségek Teszt konfiguráció (ADSL, MLLN) Problémák

Részletesebben

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter Zámbó Marcell

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Zámbó Marcell <lilo@andrews.hu> Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren Mátó Péter Zámbó Marcell A hálózati kapcsolatok jellemzői Tipikus hálózati kapcsolatok ISDN, analóg modem ADSL, *DSL Kábelnet,

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

AMIT A SÁVSZÉLESSÉGRŐL TUDNI KELL

AMIT A SÁVSZÉLESSÉGRŐL TUDNI KELL AMIT A SÁVSZÉLESSÉGRŐL TUDNI KELL Az RKSZ Kft. az eltérő felhasználói igényekhez igazodva különböző gyorsaságú adatforgalmat, le- és feltöltési sebességeket biztosító szolgáltatási csomagokat alakított

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség Szerzői jog IBM Corporation 2002. Minden jog fenntartva Tartalom Szolgáltatási minőség (QoS)............................ 1

Részletesebben

IP Telefónia és Biztonság

IP Telefónia és Biztonság IP Telefónia és Biztonság Telbisz Ferenc KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ és Magyar Telekom PKI-FI Networkshop 2006 IP Telefónia és Biztonság 1 Tartalomjegyzék Bevezetés Terminológia A VoIP architektúrája

Részletesebben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Mérő Gábor PepsiAmericas Kft Technikai szolgáltatási Vezető Hajdú Miklós ICON Számítástechnikai Rt Alkalmazás- és Rendszerfelügyeleti

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,

Részletesebben

Nagy sebességű TCP. TCP Protokollok

Nagy sebességű TCP. TCP Protokollok Nagysebességű TCP Protokollok Telbisz Ferenc Matáv PKI-FI és KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ Németh Vilmos Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ Dr. Molnár Sándor, Dr. Szabó Róbert BME Távközlési

Részletesebben

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131)

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Bevezetés Kommunikációs szolgáltatások, Internet-alapú szolgáltatások Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) I.E.348, vidacs@tmit.bme.hu

Részletesebben

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok Hálózatok tervezése VITMM215 Maliosz Markosz 2012 12.10..10.27 27. Adott: VPN topológia tervezés fizikai hálózat topológiája Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok 2 VPN topológia tervezés VPN

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre 4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre Tartalom 4.1 A hálózati alkalmazások azonosítása 4.2 A gyakori hálózati alkalmazások magyarázata 4.3 A minőségbiztosítás (Quality ot Service, (QoS)) bevezetése

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet

Részletesebben

VIRTUAL NETWORK EMBEDDING VIRTUÁLIS HÁLÓZAT BEÁGYAZÁS

VIRTUAL NETWORK EMBEDDING VIRTUÁLIS HÁLÓZAT BEÁGYAZÁS BME/TMIT Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) VIRTUAL NETWORK EMBEDDING VIRTUÁLIS HÁLÓZAT BEÁGYAZÁS Dr. Maliosz Markosz maliosz@tmit.bme.hu

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Szolgáltat. gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése. NETWORKSHOP 2010 Sándor Tamás

Szolgáltat. gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése. NETWORKSHOP 2010 Sándor Tamás Szolgáltat ltatási minıségfel gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése se a HBONE hálózatbanh NETWORKSHOP 2010 Tartalom SLA menedzsment, teljesítmény menedzsment InfoVista bemutatás InfoVista az NIIFI-nél

Részletesebben

Virtuális magánhálózat Virtual Private Network (VPN)

Virtuális magánhálózat Virtual Private Network (VPN) Virtuális magánhálózat Virtual Private Network (VPN) Maliosz Markosz 10. elıadás 2008.03.12. Bevezetés VPN = Látszólagos magánhálózat Több definíció létezik Lényeges tulajdonságok: Biztonságos kommunikáció

Részletesebben

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1 Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

Riverbed Sávszélesség optimalizálás

Riverbed Sávszélesség optimalizálás SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Riverbed Sávszélesség optimalizálás Bakonyi Gábor hálózati mérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen,

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

IP minőség. oktatási segédanyag az IP alapú távközlés c. tárgyhoz. Készült: Csehi László András. IP minőség és biztonság

IP minőség. oktatási segédanyag az IP alapú távközlés c. tárgyhoz. Készült: Csehi László András. IP minőség és biztonság IP minőség oktatási segédanyag az IP alapú távközlés c. tárgyhoz Készült: Csehi László András IP minőség és biztonság című szakdolgozatának felhasználásával. Szerkesztette: Lencse Gábor Az anyag témaköre:

Részletesebben

Ideális átbocsátás. Tényleges átbocsátás. Késleltetés Holtpont. Terhelés

Ideális átbocsátás. Tényleges átbocsátás. Késleltetés Holtpont. Terhelés lab Minőségbiztosítás a hálózati rétegben Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hálózati réteg Feladat: a csomagok eljuttatása a forrástól a célig legalacsonyabb

Részletesebben

A hálózattervezés alapvető ismeretei

A hálózattervezés alapvető ismeretei A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY

Számítógépes hálózatok GY Számítógépes hálózatok GY 2.gyakorlat Réteg modellek, alapfogalmak, forgalom elemzés - WireShark Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 1. Házi

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek

8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek A Magyar Telekom Nyrt. Üzleti Általános Szerződési Feltételeinek 8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek A Magyar Telekom Nyrt. által 5. december

Részletesebben

GOOSE üzenetküldés korszerű alállomásokban. Előadás: Rózsa Gábor

GOOSE üzenetküldés korszerű alállomásokban. Előadás: Rózsa Gábor GOOSE üzenetküldés korszerű alállomásokban. Előadás: Rózsa Gábor Bemutatkozás Előadó Rózsa Gábor Tesztmérnök a TÜV Rheinland Intercert Kft-nél gabor.rozsa@hu.tuv.com IEC 61850 a TÜV Rheinlandnál IEC 61850

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Everything Over Ethernet

Everything Over Ethernet Everything Over Ethernet Következő Generációs Adatközpontok felépítése Lenkei Árpád Arpad.Lenkei@snt.hu 2009. November 12. www.snt-world.com 0 0 Tartalom Adatközpont 3.0 Migráció fázisai, kihívások Építőelemek

Részletesebben

Magyar Telekom Vezetékes nagykereskedelemi értékesítés ügyfélkapcsolati pontjai. Postacím Telefon Fax E-mail Magyar Telekom Nyrt.

Magyar Telekom Vezetékes nagykereskedelemi értékesítés ügyfélkapcsolati pontjai. Postacím Telefon Fax E-mail Magyar Telekom Nyrt. Egyedi előfizetői szerződés a MultiFlex szolgáltatás igénybevételére A szerződés azonosítója 1. A szolgáltató adatai A szolgáltató cégneve, székhelye, postacíme, cégjegzékszáma Magyar Telekom Távközlési

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

NIIF VoIP projekt. 3. HBONE tábor Budapest, november 4-6.

NIIF VoIP projekt. 3. HBONE tábor Budapest, november 4-6. NIIF VoIP projekt Fehér Ede, NIIF Iroda Tirpák Miklós, MTA SzTAKI Szendrői József, Synergon 3. HBONE tábor Budapest, 2003. november 4-6. 1 Tartalomjegyzék Az NIIF VoIP projekt státusza A VoIP szolgáltatás

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Szélessávú és Média-kommunikáció szakirány 2008. ősz

Hálózati architektúrák és rendszerek. Szélessávú és Média-kommunikáció szakirány 2008. ősz Hálózati architektúrák és rendszerek Szélessávú és Média-kommunikáció szakirány 2008. ősz 1 A tárgy felépítése Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az Internet

Részletesebben

Hotspot WLAN hálózatokon belüli hangátvitel

Hotspot WLAN hálózatokon belüli hangátvitel SCI-Network Távközlési és Hálózatintegráció s Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 Hotspot WLAN hálózatokon belüli hangátvitel info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Korsós András SCI-Network Rt. Nem tudtuk,

Részletesebben

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A

Részletesebben

A készülék fő egységei X1 X1 (kizárólag vezeték nélküli kamera esetében X1 X1 X1 X1 X1

A készülék fő egységei X1 X1 (kizárólag vezeték nélküli kamera esetében X1 X1 X1 X1 X1 A készülék jellemzői: Nagysebességű video processzor Magas érzékenységű ¼ CMOS érzékelő Képfelbontás 300k Pixel Forgatás és döntés (Pan&Tilt) Optimalizált MJPEG video tömörítés Több felhasználó vezérlés

Részletesebben

Hogyan lesz adatbányából aranybánya?

Hogyan lesz adatbányából aranybánya? Hogyan lesz adatbányából aranybánya? Szolgáltatások kapacitástervezése a Budapest Banknál Németh Balázs Budapest Bank Fehér Péter - Corvinno Visontai Balázs - KFKI Tartalom 1. Szolgáltatás életciklus 2.

Részletesebben

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON Direkt és indirekt vezérlési lehetőségek megoldása a smart meteringben, T-görbe elemzési és ellenőrzési algoritmusok Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot:

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A TCP/IP protokolll konfigurálása Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A NetWare-ben beállítható protokolllok jelennek meg

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

Infokommunikációs hálózatok hatékonyságvizsgálata

Infokommunikációs hálózatok hatékonyságvizsgálata Infokommunikációs hálózatok hatékonyságvizsgálata Doktori (PhD) értekezés Szilágyi Szabolcs Témavezetők: Dr Sztrik János Dr Almási Béla Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Informatikai

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 2 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 3 4 VEVŐ (FELHASZNÁLÓ) KÍNÁLAT,

Részletesebben

Operációs rendszerek. Folyamatok ütemezése

Operációs rendszerek. Folyamatok ütemezése Operációs rendszerek Folyamatok ütemezése Alapok Az ütemezés, az események sorrendjének a meghatározása. Az ütemezés használata OPR-ekben: az azonos erőforrásra igényt tartó folyamatok közül történő választás,

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben