PÁLYÁZAT. a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére. Pályázó neve: Péter István József

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁLYÁZAT. a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére. Pályázó neve: Péter István József"

Átírás

1 PÁLYÁZAT a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére Pályázó neve: Péter István József Emberi Erőforrások Minisztere KLlK Központ Jogi és Személyügyi Főosztály 1051 Budapest Nádor utca 32.

2 Tisztelt Miniszter Úr! Az Oktatási és Kulturális Közlönyben. valamint a Nemzeti Közigazgatási Intézet Közigazgatási Állásportál internetes oldalán (https:/kozigallas.gov.hu) a azonosító számon közzétett kiírásra hivatkozva pályázatot nyújtok be a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Intézményvezető munkakörének ellátására. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 67..-ban, illetve a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel, valamint pedagógus munkakörben szerzett, a törvényileg előírthoz képest számottevően nagyobb szakmai tapasztalattal, továbbá pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, illetve büntetlen előélettel rendelkezem. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. Törvény rendelkezéseinek keretei között hozzájárulok pályázatom teljes anyagának sokszorosításához és a véleményezők és döntéshozók számára történő továbbításához, illetve a személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez. Mátészalka, április 16. Tisztelettel: Péter István József 4700 Mátészalka Cserepeshegy út 33.

3 ELŐZMÉNYEK - MOTIVÁCIÓ Hihetetlenül felgyorsult világban élünk. Egy másodpercnyi kihagyás több éves lemaradást eredményezhet. Megkülönböztetett fontosságú a gazdaság számára az innovatív, a folyamatos megújulásra, önálló munkára képes szakképzett munkaerő biztosítása. A szakképzés korszerűsítése kiemelt jelentőséggel bír a gazdaság fejlődése szempontjából. A tanárok régi vágya, hogy a képzés tananyagtartalma, az alkalmazott módszerek kövessék a gazdaságban zajló folyamatokat, technológiai váltásokat. Ez az igény a gazdaság részéről is jelentkezik, olyan munkaerőt szeretnének, akiket kompetenciájuk alkalmassá tesz különböző típusú feladatok elvégzésére, a változások gyors követésére. A szakképzés tartalmi, szerkezeti, s módszertani megújítása komplex folyamat. Magában foglalja a magyar tradíciókat és az Európai Unió irányelveit. Lehetővé teszi, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében mindenki megtalálja a számára szükséges szakképesítést, a sikeres életpálya építést. Az utóbbi időben sok szülő csakis a diplomát tekinti végcélnak, ha gyermeke jövőjéről kell döntenie, akkor is főiskolára, egyetemre erőlteti a fiát, lányát, ha a gyermeknek ahhoz semmi kedve, s a tanulmányi eredményei sem megfelelőek. S közben a meglévő szakképző iskolákba a gyengébb eredményt elért diákokat irányították. Kevesebb lett a szakmunkás, holott a gazdasági-társadalmi igény egyre nőtt irántuk. Ez a helytelen folyamat hátráltatja a minőségi szakképzést és a felzárkózást, hiszen az idetelepülő korszerű gyárak jól felkészített, sokoldalú munkásokat igényelnek és várnak, e nélkül másfelé veszik az irányt. Mostanában a szűkebb régióban is itt Nagykállóban tapasztalhatjuk a tőke vándorlását, s azt, hogy a piaci igények változása egyes térségeket meghaladottnak nyilvánít, az új termékhez pedig másfajta szakmai kultúrára van szükség ig, összesen 21 évet tanítottam a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégiumban (korábban Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola), így személyesen is átélhettem, tapasztalhattam mennyire nehéz megfelelni a napi kihívásoknak, gyorsan és hatékonyan reagálni a folyamatosan változó igényekre. 20 év alatt a szakképzés aktuális problémáival, feladataival, kihívásaival napi szinten kapcsolatban voltam, tanárként, később igazgatóhelyettesként. Az iskolában eltöltött két évtized alatt aktív részese voltam a szakképzésben végbemenő változásoknak, melyek - sajnos - hol előre, hol visszafelé mozdították el a szakképzés fejlődését. Az előző munkahelyemen, a nyírbátori Báthory István Gimnázium és Szakközépiskolában kapcsolatban maradtam a szakképzéssel is, így a szakképzésben végbemenő változásokkal napi szinten találkozhattam. Intézményben folyó szakképzés irányítása szükségessé tette a szakképzésben végbemenő változások naprakész ismeretét és a Nyíregyházi Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal együttműködve a legoptimálisabb döntések meghozatalát. Jelenleg a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégiumban dolgozom. Nagykállóra nemcsak munkahelyemként tekintek, hanem úgy is, hogy minden nap "haza megyek", hisz gyökereim oda kötnek, ott nevelkedtem, iskoláimat ott végeztem. Ezért is fontos számomra, az iskola képzését, pedagógiai munkáját az iskola profiljának megfelelően magas szintre emelni.

4 Segíts, hogy egyedül is tudjam, hogy magam csinálhassam, hogy segíthessek magamon. Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez. Így lesz belőlem gondolkodó, érző, érzékeny, kiegyensúlyozott felnőtt. Így leszek magabiztos, boldog és kreatív, harmóniában önmagammal, másokkal és a világgal. Maria Montessori VEZETŐI PROGRAM Pályázatomban párhuzamosan kívánom feldolgozni a rövid és hosszú távú visszatekintésen alapuló helyzetelemzést, valamint az előre mutató vezetői tervet. Témánként csoportosítva, rendszerezve az alábbi fejezetekkel építettem fel a pályázatomat: Törvényi jogszabályi feladatrendszer Az iskola és környezete o Nagykálló és vonzáskörzete o.gazdasági és társadalmi tényezők bemutatása A pedagógiai nevelő oktató munka o A pedagógiai értékelés Az oktatás - nevelés főszereplői o A tanulói közösség o A tanulói személyiség fejlesztése o Tanuló csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Szakmai együttműködés és kommunikáció o A szülők közössége o Együttműködés a szakmai szervezetekkel A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Összegzés Tájékozódási pontjaim: A törvényi háttér Az interneten elérhető országos mérési eredmények Az intézmény által elkészített dokumentumok Valamint eddig szerzett személyes tapasztalataim 1

5 Törvényi jogszabályi feladatrendszer: 2011-től a törvényi háttér változása meghatározó jelentőséggel bír a köznevelési feladatok ellátásában, megváltoztatta az iskola státuszát, és számos elemében új helyzet elé állítja az oktatásügy szereplőit. Az Országgyűlés a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt "a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében", egy "korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából" alkotta. Kiemeli, hogy a köznevelés közszolgálat. A középfokú oktatás-nevelés az alaptörvényben foglaltak szerint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető, a magyar állam közszolgálati feladata. Ennek szellemében "az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról". Az állami fenntartásba kerülő köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012. (VI1.27.) Kormányrendelettel a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki. Az állami intézményfenntartó központ átvette a fenntartói szerepet az önkormányzattói, amelynek - mint 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatnak tulajdonosként a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon üzemeltetése a feladata. Elkülönül tehát a fenntartói és működetői szerep: január 1-től a fenntartó az állam, a működtető az önkormányzat, a közöttük létrejött szerződés által rögzített módon április 1-jétől az átvételre került a köznevelési intézmények jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv részei. Vezetői programomban fontos célkitűzésem jó kapcsolat ápolása a fenntartóval és működtetővel, az iskola törvényes működtetése és az eredményes oktatás-neveléshez szükséges feltételek megteremtése, a kiegyensúlyozott munkavégzés érdekében. A törvény szerint "a köznevelési intézmények szakma tekintetben önállóak". Működésükre, belső szabályaikra az iskoláknak március 31-ig felül kellett vizsgálniuk saját szervezeti és működési szabályzatukat, a házirendet, a pedagógiai programjukat és annak részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve a helyi tantervüket. A köznevelési intézmény ellenőrzése pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági szempontból fog történni, a törvény által szabályozott keretek között, a kormányhivatal által meg szervezve, kirendelt szakértői csoport által, egységesen kidolgozott tematika alapján. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei is módosultak, mert a nyilvános pályázati kiírás mellőzhető abban az esetben, "ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért" Egyetértés hiányában a pályázat kiírása kötelező, és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőjét a megfelelő testületek véleményének kikérése után az oktatásért felelős miniszter bízza meg. A köznevelési intézmény vezetőjének felelőssége az intézmény egészére kiterjed, felel az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, de önálló költségvetéssel nem rendelkező intézményesetén már nem gyakorol munkáltatói jogokat, viszont felel a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Az igazgató az új értelmezés szerint elsősorban pedagógiai vezető: elsősorban a pedagógiai 2

6 munkáért, a nevelőtestület vezetéséért felel, és minden olyanért, amit törvény vagy jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató munkáját 2 évente a nevelőtestület és a szülők értékelik, s ezt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során figyelembe veszik. A fenti tevékenységeket és illetékességüket a köznevelési törvény és további rendeletek szabályozzák. A szakmai képzésre az új szakképzési tőrvény vonatkozik, amely a köznevelési törvény elveihez igazodik. A törvényi változások felmenő rendszerben érintik az oktatásba belépőket, így a következő évek iskolai munkáját bonyolítja, hogy a 2013-ban és a 2014-ben az újonnan kilencedik osztályba lépökre az új szabályozások, míg a felsőbb évfolyamokra az 1993-as közoktatási törvény rendelkezései hatályosak, valamint a jelen állapot szerint még több tekintetben vannak nyitott kérdések. A nagy volumenű változásokhoz alkalmazkodva kell a vezetőnek elvégezni a rá szabott feladatokat, megteremtenie az iskola belső életének nyugalmát, pedagógiai vezetőként őrizni és biztosítani az iskola működésének rendezettségét és szakszerűségét. 3

7 AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE Nagykálló és vonzáskörzete Nagykálló az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén Nyíregyházától, Magyarország hetedik legnagyobb városától néhány kilométerre és Debrecentől, Magyarország második legnagyobb városától 47 km-re található. Ma valamivel több, mint lakója van, és komoly vonzást gyakorol a környező településekre. Nagykálló, Szabolcs vármegye korábbi székhelye, azután szorult háttérbe, hogy 1867-ben Nyíregyháza lett a megyeszékhely. A városi rangot 1989-ben kapta vissza a település, majd az autópálya megépítése a fejlődésnek is újabb lendületet kapott. Elsősorban uniós forrásból, számos beruházás valósult meg. Az új ipari parkot érdemes kiemelni, mely az M3-mas egyik lejárata mellett helyezkedik el. Gazdasági és társadalmi tényezők bemutatása Nagykálló város vezetése elkötelezett a tartósan eredményesen működő termelő és szolgáltató vállalkozások számának növelésében, új munkahelyek létrehozásában. A városvezetés felismerte azt, hogy a befektetők által hozott tőke és az ezáltal teremtett munkahelyek önmagában nem tudják biztosítani a fejlődést, ezért megalkotta a fejlesztés irányait kijelölő utat a Nagykálló Integrált Városfejlesztési Stratégiája címmel. Az ipari parkok vállalkozásélénkítő szerepe közismert. Az elsősorban mezőgazdasági termelésre berendezkedett, hátrányos helyzetű térségek közé sorolt Nagykállói kistérség számára is jelentős fejlődési potenciált biztosíthat a Nagykállói Ipari Park. Az előnyös földrajzi elhelyezkedés, a kiváló megközelíthetőséget biztosító közúti és vasúti kapcsolatok, a parkban kiépítésre kerülő magas színvonalú, teljes körű infrastruktúra a térségben rendelkezésre álló szabad munkaerő-kapacitással kiegészülve rendkívül alkalmas környezetet kínál a hazai és nemzetközi vállalkozások zöldmezős beruházásaihoz. A betelepülő vállalkozások mindemellett adókedvezményekre, a helyi Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Gazdasági Minisztérium által biztosított támogatásokra is számíthatnak. Elsősorban olyan cégeket csábítanának ide, amelyeknek lehetőségük van nagyszámú munkavállalót foglalkoztatni. Az ipari park területén kisebb és nagyobb cégek számára is megfelelő nagyságú telkek állnak rendelkezésre az 5 ezertől egészen a 150 ezer négyzetméteres nagyságig. A betelepülő cégek számára a képzett munkaerő is biztosított a térségben, hiszen a munkaügyi központ adatai szerint 23 ezer olyan álláskeresőt tartanak nyilván, aki valamilyen szakmai végzettséggel vagy diplomával keres munkát a több, mint 58 ezer munkanélküli közül. Megújult a városközpont is, melynek célja egy modern kistérségi központ kialakítása Nagykállóban. Ezek a beruházások a városközpont vegyes használatának megtartását ösztönzik, melyen belül szerepet kapnak a magán és közszolgáltatási tevékenységek, a rendezvény 4

8 helyszínként és rekreációs, szabadidős, közösségi térként funkcionáló közterek és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése. A fejlesztések között szerepelt egy szolgáltatóház kialakítása, melyben üzletek, valamint a polgármesteri hivatal kapott helyet. Átalakították a piacot, a buszállomást. Társasházakat és lakóépületeket is építettek, akadálymentesítették a közintézményeket, fejlesztették a gyógyfürdő területét, és nem utolsó sorban felújították az oktatási intézményeket, iskolát, óvodát és bölcsődét. A fejlesztések során a kitűzött célok elérésébe a civilszféra szereplői is aktívan bekapcsolódtak. Közülük a Városvédő Egyesület, a Református Egyházközség és a Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. konzorciumi partnerként, míg számos egyéb szereplő önálló fejlesztésekkel csatlakozott a funkcióbővítő integrált városközpont fejlesztéshez. A pedagógiai - nevelő - oktatómunka Az iskolában, a nevelő és oktató munka a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. A fenntartó és működtető egyetértése szükséges a pedagógiai programban szereplő, rá háruló kötelezettségek érvénybelépéséhez. A pedagógiai programot nyilvánossá kell tenni. A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülése érdekében a miniszter által kiadott kerettantervek tartalmazzák a nevelés-oktatás céljait, tantárgyait, azok témaköreit, tartalmát, követelményeit és a szükséges időkeretet. A kerettantervet kiegészítve az iskola elkészíti a saját helyi tantervét, amely a pedagógiai programjának része. A köznevelési törvény kimondja, hogy "a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak". "A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értéke lés jellemzi." Kállay Rudolf Szakképző Iskola ennek szellemiségében fogalmazta meg Pedagógiai Programját, és kötelezte el magát a minőségközpontú, nevelő, oktató, képző szolgáltatás megvalósításában. Ezekre az alapelvekre épül az intézmény integrált Minőségirányítási Kézikönyve és Programja is. Minőségcéljaikban, küldetésnyilatkozatukban megfogalmazták és elkötelezték magukat az innováció mellett, feladatuknak tekintik a változásokhoz való alkalmazkodást. Érzékenyen reagálnak a társadalmi és a helyi környezet új kihívásaira. Fontosnak tartják a mindennapi életben és a munkahelyen jól alkalmazható képességek, készségek elsajátítását, amelyek lehetővé teszik diákjaik számára a folyamatos önképzést, a megszerzett ismeretek sokoldalú, kreatív felhasználását. Jövőképük a kompetencia alapú tudás közvetítése, mely megfelelő alapot képez mind a továbbtanuláshoz, mind a szakterületnek megfelelő önálló fejlődéshez, ahhoz, hogy akár az Európai Unió által kibővített munkaerőpiacon is képesek legyenek elhelyezkedni a számukra megfelelő területen. Ahhoz, hogy az új évezred gyorsan változó kihívásaihoz folyamatosan alkalmazkodni tudjon egy vezető, elengedhetetlen a menedzser szemlélet. 5

9 Lassan az iskolát, óvodát is hasonlóan kell vezetni, mint egy üzemet. W. Taylor definíciója a "menedzsment"-re:" Pontosan tudni, mit akarsz az embereidtől, hogy mit csináljanak, majd megnézi, hogy a legjobban csinálják-e." Mindez igaz a 21. sz. iskolájára és óvodájára is. Vezetési programomban fontosnak tartom: Az idegen nyelv területén is vannak innovatív teendők: a nyelvszakosokkal közösen meg kell keresnünk azt a munkaformát, mellyel a jó nyelvérzékkel rendelkezők nagyobb ütemben, a tanulási problémákkal küzdők - hiányosságaik pótlása után lassabban haladhatnak. Törekednünk kell minél több gyerek esetén arra, hogy legalább az alapfokon elsajátítsák az idegen nyelvet. 9. évfolyamon szintfelmérés után képességeiknek megfelelően történjen csoportbontás. Ha az adott tanuló felzárkózott, újabb szintfelmérés után lehetőséget kap a haladóbb csoportba való átlépésbe. Jelenleg nem működik, a fenntartó nem engedélyezte, de a kompetenciamérések eredményei alapján az intézmény hatékonyabb felzárkóztatás folytathatna matematika, szövegértés-kommunikáció és idegen nyelv területén. A nálunk végzett tanulók életpályájának nyomon követése. Az iskola eredményességének egyik mutatója, hányan helyezkednek el a szakmájukban. A továbbtanulók, munkanélküliek, újabb szakmát tanulók száma, valamint az "élethosszig tartó tanulás" folyamatának alakulása és fontos információkkal szolgálhat az intézmény számára. ( öreg diákok találkozója, jó gyakorlatok átadásának lehetősége a hagyományosan megrendezett Kállay napok keretén belül) A tanulmányi kirándulások ösztönzése, megszervezése, akár évfolyamonként tanév elején vagy végén. Ehhez pályázati lehetőségek (pl. Erzsébet program) felkutatása, felhasználása. Központi időkeret biztosítása hozzá. Például: első tanítási héten, hétvégén 2-3 helyszín körforgásszerű változtatása évfolyamonként. Így minden tanuló évenként máshova juthat el. Minél több olyan lehetőség megteremtése, melynek során a tanulók találkoznak a szakmájukhoz kapcsolódó valós életbeli helyzetekkel. A leendő munkahelyekkel szorosabb együttműködés, gyár, üzem, intézménylátogatások. A település önkormányzatával való együttműködés lehetőségeinek keresése az intézmény tanulói által is elvégezhető közcélú feladatok elvégzése érdekében. (településrendezés, közintézmények felújítása, karbantartása) A lehetséges ösztöndíjrendszerek felkutatása, összehangolása a képzésben résztvevő szereplőkkel. Pályaválasztás során a szülők minél szélesebb szintű tájékoztatása a szakképzésbeli változásokról, a rendelkezésre álló ösztöndíj, pályázati lehetőségekről. A szakképzés befejezését követően diákjaink számára további képzési lehetőségek megteremtése (pl: nappali rendszerű, intenzív képzés keretében az érettségi megszerzése). szakmával rendelkező, a munkaerőpiacon elhelyezkedett végzett diákjaink, vagy városunkban, ill. vonzáskörzetében élő felnőttek számára esti-levelező gimnáziumi oktatás képzés keretében érettségi bizonyítvány megszerzése A gyermekvédelmi és az osztályfőnöki munkaközösség munkájának hatékonyabb összehangolását külső intézmények bevonásával. Az információáramlás javítása érdekében az iskolarádión, iskolaújságon keresztül 6

10 a diákokat is érintő "hírek" rendszeres közzététele. (rendezvények, versenyek, pályázatok, stb. Munkaközösségenként adatbázis, feladatsorok, típusfeladatok kidolgozása, hozzáférhetőségének biztosítása a kompetencia eredmények javítása érdekében. Ezeket minden szaktanár számára hozzáférhetővé tenni elektronikus úton, gyakorlófeladatként is használható a tanítási órákon. A pedagógiai munka két fontos elem kölcsönös kapcsolatából, a nevelés és oktatásból áll. Nem lehet e kettőt külön választani. Bármit tanítunk, bármilyen tudást adunk, azzal mindig nevelünk. Feladatomnak tekintem azt, hogy: Tanítványaink váljanak egészséges felnőtt személyiségekké, akikre jellemző a kiegyensúlyozottság, harmónia, testi-lelki egészség, és egymás iránti tolerancia. Legyenek nyitottak az emberi értékekre, tiszteljék embertársaikat, kötődjenek múltjukhoz és jelenükhöz. Ismerjék önmagukat. Érezzenek felelősséget a közösségért, amelyhez tartoznak, erkölcsösek és kulturáltak legyenek. Olyan magatartás és viselkedés jellemezze Őket, mint az együttműködési készség, helyzetmegítélő képesség, felelősségtudat. Egy jó iskolához jó csapat kell, amelynek tagjai egyedi képességeikkel kiegészítik egymást. Fontos vezetői feladatomnak tartom, hogy megfelelő feladatmegosztással mindenki pedagógus diák - számára lehetőséget teremtsek ahhoz, hogy képességeivel a csapat aktív, segítő és alkotó tagja legyen. Milyen vezető szeretnék lenni? A vezetői munkámat a munka szeretetére és a munkafegyelemre, a szakképzéshez kötődő elhivatottságra, a bizalomra és az együttműködési készségre, valamint a pedagógus-hivatásra építve kívánom végezni, ezt várom el a vezető társaimtól és munkatársaktól is. Célom, hogy a tanulók, a szülők és a munkáltató résztvevői számára kielégítő szintű szolgáltatást nyújtó intézmény működjön, amely innovatívan és a felhasználók számára megelégedéssel szolgálja a képzést. Vezetői stílusom mobilizáló jellegű, a kollegák motiváltságának erősítése a célom, a családias jellegű, jó munkahelyi légkör kialakítása. A személyre szabott feladatokat és a team-munkát is motiváló eszközként használom. A munkámban a kreativitást, a rugalmasságot és a következetességet tartom a legfontosabbnak. A közvetlen beosztottaimtól önálló munkát várok el, amely a kiterjedt tevékenység esetében elengedhetetlen. Fontosnak tartom valamennyi munkatárs véleményének meghallgatását, de a döntéseket az intézmény érdekében kell meghozni, egyszemélyi felelősséggel. Vezetőként a szakmai munkaközösségek szakmai önállóságát támogatnám, tehetséggondozó tevékenységüket, önszerveződésüket segíteném, és eredményeiket elismerve minél nagyobb 7

11 fórumot biztosítanék teljesítményük széleskörű, belső és külső elismertetésére és megismerésére. Ennek érdekében a munkaközösségeknek közös tapasztalatcserét, szakmai fórumokat, értekezletet szerveznék félévenként legalább kétszer. Minden munkaközösség egy-egy szakmai nap, vagy szakest keretében bemutathatná az ott folyó munkát, eredményeiket a szűkebb és tágabb környezet számára is. Ezekre a rendezvényekre meghívót kapnának Nagykálló és vonzáskörzetének érdeklődő és meghatározó gazdasági, társadalmi, szakmai szereplői. Ezáltal az elmélet és gyakorlat kölcsönhatása erősebbé válhat. A nevelési feladatokat a különböző rendezvények, ezek megszervezése, a rendezvényeken való részvétel, az iskolai hagyományok ápolása, az osztályfőnöki és a tanórai nevelőmunka szolgálja közvetlenül. A hagyományos lehetőségeket, rendezvényeket a tudatos környezetvédelem szemléletének erősítése érdekében ZÖLD nap megszervezésével bővíteném a Harangodi adottságok kihasználásával. Egészségnap törődj többet magaddal, prevenciós foglalkozások megszervezése. (káros szenvedélyek, dohányzás, drog, alkoholfogyasztás, egészséges táplálkozás, zsírtömegmérés, közlekedésbiztonság, sport ) 8

12 A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS VÁLTOZATOS ESZKÖZEINEK ALKALMAZÁSA A tanulóknak szükségük van saját értékeik tudatára. Ez elősegíti a fejlődni akarásukat. Minden nevelői ráhatásban, amellyel a fejlődést kívánjuk elősegíteni, a tanulási folyamatot elindítani, szerepet játszik a bátorítás, a pozitív megerősítés, amely jelzi a tanulónak, hogy bízunk benne, olyannak fogadjuk el, amilyen, nem pedig olyannak, amilyennek lennie kellene. Az értékelés során nem arra vagyunk kíváncsiak, mit nem tud, hanem arra, mi az, amit tud, milyen teljesítményre képes. A tanári elismerés, dicséret megerősíti önbizalmát, és ez által fejleszti a tanuláshoz fűződő pozitív viszonyát, és szerepet játszik abban is, hogy kialakítsa a mások megismerésére irányuló, a másokkal szembeni figyelmes viselkedés készségét is. Az értékelés, ellenőrzés folyamatában az ösztönző segítő szerep a fontos, a tanár nem kívülálló, hanem ekkor is együtt van a diákokkal, a tanulási időszakban együtt közösen akarnak elérni valamit, az eredmény tehát mindkettőjüké, visszajelzés a tanár számára saját munkájáról. Ezért az értékelés után nemcsak a diáknak vannak újabb feladatai, hanem a tanárnak is. Az értékelés a jövő felé fordítja a figyelmet, útmutatást ad arról, hogyan haladjanak tovább, milyen lépéseket kell tenni a további fejlődéséhez, így az előzményeivel és a következményeivel együtt válik a nevelési folyamat fontos részévé. Fontos, hogy a diák tudja, mit vár el tőle a szaktanár. Nagy szerepük lesz a méréseknek, mind a külső, mind a belső ellenőrzésnek, illetve mind az egyéni, és mind az intézményi méréseknek, minősítéseknek. A köznevelési törvény értelmében háromféle szakértői szerep lesz: szaktanácsadói, tanfelügyelői és minősítési. Vezetőként szorgalmaznám a nagy tapasztalattal rendelkező, ambiciózus kollegákat, hogy vegyenek részt szakma, szakértői képzéseken, és vállaljanak ilyen irányú feladatokat is. Az országos kompetenciamérések 2013-as feldolgozása (FIT- jelentés, 2013) információkkal szolgál, egy-egy iskoláról, és annak tanulóiról. Átlag alatti tanulóanyaggal dolgozik az iskola. Sajnos az eredmények azt mutatják, hogy ezen a területen is van mit fejlődni. Az alapkompetenciákat nem csak matematika és a kommunikáció-magyar nyelv- és irodalom tárgyak keretein belül fejleszthetjük, hanem egyéb tantárgyak egyes témaköreiben is szerepet kell kapnia. Vezetői programomban 5 éves távlatban a színvonalas munka megtartását és ahol szükséges és lehetséges, a javítását tűzőm ki célul. Szorgalmazni fogom az azonos szakot tanítók szorosabb együttműködését, a jó gyakorlatok" egymásnak való átadását. Támogatom a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. 9. évfolyamon szintfelmérés alapján szerveződjenek a csoportok, amennyiben a csoportbontás nem szakmai tantárgyak esetében is megvalósítható, és ez alapján történjen a felzárkóztató korrepetálás. A szintfelmérésre alapozott csoportbontást a kompetenciamérést képező egyéb tantárgyaknál (magyar nyelv, idegen nyelv és matematika) is bevezetésre javasolnám. Vezetőként rendszeres, a munkaközösség-vezetőkkel közös óralátogatások segítségével, a megtekintett órák megbeszélésével szeretném a kollegák munkáját megismerni, s ezzel következetes javítószándékú belső ellenőrzés rendszerét kialakítani. Egész tanévre szóló óralátogatási tervet kívánok készíteni. 9

13 AZ OKTATÁS-NEVELÉS FŐSZEREPLŐI A tanulói közösség Az iskola meghatározó ereje a diákság. A komplex nevelési folyamatban fontosnak tartom a gyermekközpontúság elvének érvényesülését. A köznevelési törvény rendelkezik a tanuló jogairól és kötelességeiről. Az iskola házirendje a helyi adottságokra dolgozza ki a tanuló iskolai és iskolán kívüli, de az iskolai munkával összefüggő tevékenységeinek szabályait. Fontosnak tartom, hogy a tanulók tiszteletet tanúsítsanak az iskola felnőtt dolgozóival szemben és a saját környezetük rendben tartásában. Jelenleg 9. évfolyamon kiugróan magas (bádogos, szociális ápoló) az igazolatlan hiányzások száma. A hiányzási szokások megváltoztatása érdekében is lépéseket kell tenni. Különösen ezekben a veszélyeztetett osztályokban oda kell figyelni a törvény adta lehetőségek betartására, betartatására. Folyamatos kapcsolattartás a települések közigazgatási szerveivel, gyermekjóléti szolgálatokkal. A hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Ennek érdekében fontosnak tartom, hogy a szülők már beiratkozáskor tájékoztatást kapjanak írásban az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás lehetőségeiről, a házirendről, a fogadóórák, szülői értekezletek várható időpontjáról, törvényi jogszabályok be nem tartásának következményeiről. A kirívóan magas igazolatlan hiányzási számokat csak következetes munkával lehet eredményesen visszaszorítani. A tanulói személyiség fejlesztése A mindennapos pedagógusmunka lényege a gyerekekkel való foglalkozás, tudásuk, képességeik, személyiségük maximális kibontása, építése. A sokszor rutinná váló munkában azonban gyakran a számok, adatok, hiányzások, teljesítmények, értékelések mögött éppen a diák vész el. Pedig a serdülőkor telis-tele van ellentmondásokkal. Egyrészt a nemi érés, másrészt a gyermekkor és a felnőttkor közötti átmenetiség bolygatja meg a tanulók lelkét. A felnőtté válás időszakát élik, jellemvonásaik, személyiségjegyeik még nem szilárdak. Egyre kevésbé tűrik el az őket körülvevő korlátokat, és arra vágynak, hogy véleményüket kikérjék, meghallgassák, elismerjék. Miközben azonban a kamasz állandóan személyes szabadságot követel, továbbra is ugyanúgy igényli a szeretetet, mint korábban tudva vagy tudatlanul vágyódik a biztonságra. Ezt a konfliktust sokszor feltűnő durvasággal igyekszik önmaga előtt is rejteni. Az elmúlt másfél évtized rohamos társadalmi átalakulásának következtében az iskolai konfliktusok száma megsokszorozódott. A pedagógus és a diák közötti konfliktus a leggyakoribb. Ez elsősorban a munkához való negatív tanulói hozzáállás miatt alakul ki, amihez társul még a nagyszámú hiányzás. Ez a két probléma a legtöbb esetben összekapcsolható. A saját tapasztalatok meggyőztek arról, hogy ebben az időszakban kell leginkább odafigyelnünk a diákok lelkivilágára, átsegítenünk őket a tanulási és iskolán kívüli nehézségeken, mert úgy gondolom, ebben az életszakaszban különösen érzékenyek a külső hatásokra, és már tudatosan vonnak le helyzetekből következtetéseket. Néha pedig túlérzékenyek, és félre tud- 10

14 nak értelmezni még egy pozitív helyzetet is, ami rossz útra terelheti őket. Segíteni kell abban, hogy a személyiségük minden területen kibontakozhasson. Lehetőleg ne gátoljuk őket érzelmeik kinyilatkoztatásában sem, de meg kell őket tanítani az önkontrollra és a mások iránti toleranciára. A tanulók többségét váratlanul érinti a középfokú intézményben tanított anyag mennyisége és minősége. Problémát jelent a megtanulandó anyag elsajátítása. A hiányosságok egyre nőnek, persze nemcsak egy, hanem több tárgyból is, és a diák már nem tudja bepótolni a kimaradt anyagmennyiséget, sokszor a rosszul megválasztott tanulási technika, stratégia miatt. A szakiskolás diákoknál megfigyelhető egy nagymértékű lemorzsolódási folyamat, ami magyarázható részben az akaratgyengeséggel (hiszen nemcsak gyengébb képességű tanulókról van szó), de úgy gondolom, a mi esetünkben egészen más oka van a diákok nagyszámú leszakadásának. A szakiskolában tanító tanárok helyzete azért is nehezebb talán, mint a város többi középiskolájában dolgozó nevelőké, mert ebben az iskolatípusban nagyon sok a hátrányos helyzetű diák. Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük egyfelől azokat a tanulókat, akiknek anyagi (pénzügyi) helyzete jelentősen elmarad az átlagtól, illetve a család anyagi helyzete olyan, hogy a tanuló alapvető fizikai és szellemi szükségletei nem elégíthetők ki. A leszakadó, hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez ma elsősorban a következők sorolhatók: akik nem fejezik be az általános iskolát, akik az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább vagy továbbtanulnak ugyan, de a középfokú oktatásból kihullnak, akik magas munkanélküliséggel sújtott válságövezetekben laknak, a cigány fiatalok, a nevelőintézetek növendékei, a magatartászavarral küzdő, kábítószerfüggő, kriminalizálódó fiatalok. Azokról a fiatalokról van szó tehát, akik különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni, és akiket ezért az iskolai kudarc, a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget. Jelentős számban olyan gyerekek tanulnak, akik a fent említett kategóriák közül többe is besorolhatóak. Megyénk egyike Magyarország azon régióinak, ahol a legnagyobb fokú a munkanélküliség, az országos átlagnál kedvezőtlenebb a foglalkoztatottsági struktúra, magas az inaktívak és az eltartottak aránya. A foglalkoztatottak arányát tekintve az észak-alföldi régió mutatói a legrosszabbak, itt a legalacsonyabb az átlagkeresetek mértéke. A rossz foglalkoztatottsági, iskolázottsági és egészségügyi helyzettel is összefüggésben kiugróan magas a segélyezettek száma a térségben. A megye lakosságának a becslések alapján körülbelül 15 százaléka roma származású. Az "induló" hátrányos társadalmi helyzet úgy gondolom meghatározza a gyermekek iskolai teljesítményét és jövőbeni lehetőségeit. Már az is hatalmas feladat, hogy a diákok érdeklődését, tanulási kedvét felébresszük, megtartsuk, megfelelő motivációt kapjanak tudásuk gyarapításához. Számtalanszor szembesülünk azzal, hogy a tanulók felkészületlenül jönnek órára, nem is érdekli őket az anyag. Képesek egész órán a semmibe bámulni, és ha felelősségre vonják őket, akkor csak a vállukat rángatják, vagy durván visszaszólnak. Az itt tanuló diákok általában olyan családból jönnek, ahol a szülők egyike nem dolgozik, sőt nem ritka az sem, ahol egyik szülő sem keres. Segélyből, alkalmi munkából próbálják eltar- 11

15 tani a családot. Nagyon sok a szegény gyerek. Gyakran az is nehézséget jelent, ha egy füzetet, egy tollat meg kell venni, vagy éppen a szakmai előkészítő órákra vagy a gyakorlatra valamilyen eszközt kell beszerezni. Az osztályok nagy százaléka ingyen tankönyvet kap. A családok növekvő hányada küzd megélhetési gondokkal, arra kényszerülve, hogy figyelmét az anyagi létfenntartás rövidtávú gondjaira összpontosítsa. Az iskolai érdemjegyek a többségnél gyengék. A körülmények hatására a gyerekek és a szülők nagyobb része nem is igen tervez magának hosszú iskolai pályafutást. A szülőnek sokszor kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a gyereke után érdeklődjön, megkérdezze tőle, mi történt az iskolában, vagy esetleg felvegye a kapcsolatot a szaktanárral, osztályfőnökkel. Elsősorban évfolyamon a hátrányos helyzetű, gyakran deviáns vagy gyerekeiket egyedül nevelő szülők részéről magatartási problémák esetén - az iskola sem segítségre, sem együttműködésre nem számíthat. A tanulók egyre növekvő hányada kerül ki úgynevezett csonka családokból, ahol a leggyakrabban a család férfi tagja, az apa hiányzik. Az anyák munkába álltak, kevésbé tartják már hivatásuknak a fészek melegének őrzését. A gyerekek egyre nagyobb tömegének kielégítetlen marad a szeretet és a biztonság iránti alapvető szükséglete. Ezeket a hiányokat hivatott pótolni az iskola, a tanár, az osztályközösség. Nagyobb arányban vannak az alacsonyabb iskolázottságú családból jövő gyermek. Nagyon ritka az a szülő, akinek valamilyen felsőfokú végzettsége van, viszont gyakori az olyan család, ahol a szülők csak az általános iskolát végezték el, vagy még azt sem fejezték be. Külső motiváció nem megfelelő vagy egyáltalán nincs, s ez a legtöbb esetben összekapcsolódik a belső motiváció hiányával. Mindennapjaink ismerettömegét megtanítani az iskolában lehetetlen vállalkozás. Szelektálni kell, de hogyan? Ez nehéz feladat elé állít bennünket, pedagógusokat. A hagyományos, csak lexikai tudásra építő oktatás egyre kevésbé képes megfelelni korunk követelményeinek. A társadalmi elvárás az iskolával szemben: minél több, gyakorlatban is alkalmazható tudással felvértezni a tanulót. Életünket az információáramlás felgyorsult korában éljük, a felhalmozott információk közötti eligazodás még a felnőttek számára sem könnyű feladat. A tömegkommunikációs eszközökön keresztül pedig a tanulók passzív módon is elszenvedik a kultúrát, passzív befogadásra kényszerítenek, külső erőként befolyásolják, sokszor meghatározzák az ismeretelsajátítási folyamat irányát, szempontjait. Nem az ismeret a lényeg, hanem a képesség. Az ismeret eszköz, hogy a tanuló egyéni képességeit kibontakoztathassa. A diákoknak aktívan közre kell működniük, meg kell tanulniuk tanulni. A tanárnak a feladata, hogy rávezesse diákjait ezekre a módszerekre, gyakorlati útmutatást kapjanak ahhoz: hogyan kell elsajátítaniuk a tananyagot, hogyan kell megoldani a feladatokat, hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat, hogyan használják a tankönyveket, hogyan osszák be erejüket és idejüket? A tanulási kultúra elsajátítási technikáknál olyan személyiségfejlesztő, önművelési technikákra kell gondolni, mint a könyvtárismeretek alkalmazása, a tömegkommunikációs eszközök szelektív felhasználása, szövegértési, szöveg-feldolgozási műveletek elsajátítása. A nyelvi képességek fejlesztése nagyon fontos, alapja a tananyag sikeres elsajátításának, sokszor a tankönyvben lévő tananyag nyelvi megfogalmazása jelent akadályt a tanulóknak. A tanulási nehézségek ritkán vezethetőek vissza egyetlen okra. Ezért több kérdésre is választ kell keresnünk: Miért nem igyekszik a diák, nem tud, nem akar, vagy mi akadályozza benne? Valamit rosszul csinálunk? (tanár, szülő) A tanulási folyamatban résztvevő személyekkel van-e problémája? 12

16 Minden tanuló egyéni módon tanul, és meghatározott körülmények között él. Tehát az iskolán belüli, az iskolán kívüli és a személyes tanulási feltételeknek ugyanolyan jelentősége lehet a probléma kialakulásában. Milyen egyszerű lenne az iskolai élet, ha a tanulók ugyanannyi idő alatt azonos mennyiségű tudást sajátítanának el! Ezért a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell a különböző képességű és tulajdonságú gyerekanyaghoz a tanítási folyamat során. Ehhez pedig ismerniük kell a tanítványaik adottságait és tanulási stílusát. Fontosnak tartom 9. évfolyamon tanulási kérdőívek segítségével ezen adottságok felmérését, osztályfőnöki óra keretében a tanulási technikák elsajátítását. Valamint ennek alapján differenciált foglalkozás keretében a tanórákon képességeikhez mért feladatokkal fejleszteni őket. A tanulók közül nagy számban hátrányos helyzetű családokból érkeznek, egy részük vidéki településekről. A hátrányos helyzet jellemzői: szellemi fáradtság a tanítási órákon a vidékről való bejárás miatt, a család anyagi helyzete a létminimumon vagy alatta van, a szülők alacsony iskolázottsági szintje, stresszhelyzet a munkanélküliség, az elhelyezkedési nehézségek miatt, A felgyorsult társadalmi-gazdasági változások közepette a család és az iskola funkciója alapvetően megváltozott. Az oktatási intézményeknek olyan problémákkal kell szembenézniük, melyek kezelésére nincsenek felkészülve. El kell fogadni, hogy a családi minta és szocializáció megrendült, az iskolával szemben pedig egyre nagyobb az elvárás. Fel kell készülni a megváltozott körülmények között a megváltozott feladatok ellátására. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Ezen a téren még bőven van tennivaló, sok minden megoldásra vár. A hátrányos helyzet az alacsony társadalmi státusz újratermelődésében kiemelt szerepe van a családok kulturális szintjének, köztük a szülők iskolázottságának. A szakmunkásképzés az alacsony végzettségű társadalmi csoportok gyerekei számára nyújtott egylépcsős mobilitási csatornából a szakmunkás, illetve zömmel érettségivel rendelkező középrétegek gyerekeinek iskolájává vált. A szakiskolai képzésről készült elemzések azt jelezték, hogy az új képzési típus a szakképző iskolák számára nem kívánatos gyerekek gyűjtőhelyévé vált, s e társadalmi csoport tanulási nehézségeinek hátterében számos családi, szociális probléma is meghúzódik. Hátrányos helyzetűnek számít a szakképző iskolákban az a gyerek is, aki nem rendelkezik olyan felkészültséggel, amelyre a szakmatanuláshoz szüksége lenne, mert gyenge képességű beilleszkedési zavarai esetleg pszichés és problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra. Gyakran előfordul, hogy a felkészültségben azért marad el a gyerek, mert nincs kellőképpen motiválva a tanulásra, vagy, mert olyan általános iskolába járt, ahol nem szerezhetett megfelelő tudást. A gyenge képességű tanulók számára a szülőkkel való egyeztetés alapján felzárkóztató korrepetálást tartunk a szintfelmérő alapján differenciáltan órarendbe építve. Külön említést érdemelnek a cigánygyerekek, akik általában azért számítanak hátrányos helyzetűek közé, mert az ő családjaikban gyakoribbak az előbb felsorolt hátrányfajták. Külső, társadalmi segítség nélkül nincs igazán esélyük arra, hogy életminőségük és társadalmi helyzetük lényegesen javuljon. A cigánykérdés nem iskolai téma, de van iskolai vetülete. Köztudott, hogy ebben a városban nagy számban élnek romák. Itt is, mint általában a nagyobb településeken kialakult az, hogy a roma tanulók többsége egy iskolában koncentrálódik. 13

17 A rendszerváltás után a roma kisebbség helyzete kedvezőtlenül alakult. Jellemző a tartós munkanélküliség magas aránya, a segélyek, szociális támogatások, a családtámogatás arányának növekedése a jövedelmekben; a szegénység, a társadalmi kirekesztés. A munkanélküliség magas mutatója összefüggésben van az iskolázottság, a képzettség alacsony szintjével, de az alacsony jövedelmek akadályozzák, hogy magasabb képesítést szerezzenek a családok fiatal tagjai. Azért olyan magas a munkanélküliek aránya, mert a cigányság képzettsége és iskolázottsága alacsony. De éppen azért nem tud magasabb iskolázottsághoz jutni, mert a foglalkoztatottság hiányában, nem jut elég jövedelemhez. Olyan ez, mint egy mókuskerék, de úgy gondolom, mi, pedagógusok valamit mégiscsak tehetünk azért, hogy ez megváltozzon. Napjainkban a roma fiatalok kétharmada 16 éves koráig, négyötöde 18 éves koráig elvégzi az általános iskolát, közülük több mint 85% tovább tanul, kétharmaduk szakmunkásképző- és szakiskolába s 19%-uk középiskolába lép tovább. A középfokú oktatásba bekerülő cigány tanulók 36%-a morzsolódik le a 9. osztályban, 28,5%-a 10. osztályban. A lemorzsolódási arány a roma diákok között sokkal magasabb, mint a magyar tanulók között. Bár az elmúlt években a kimaradók aránya csökkent az általános iskolában, ugyanakkor nőtt a szakmunkásképzőkben. Nagyon kevés diák fejezi be közülük a középiskolai tanulmányait. Érettségi bizonyítványt pedig még kevesebben, elenyésző százalékban szereznek. A roma tanulók gyakran hiányoznak igazolatlanul az iskolából, és túl korán abbahagyják tanulmányaikat. Itt is megállapítható az, hogy a család nem motivált eléggé abban, hogy a gyermek minél többet tanuljon az iskolában, minél tovább maradjon meg a közoktatási rendszerben. A cigány családok túlélési stratégiájában a tanulás erősen leértékelődött, mindenekelőtt a munkanélkülivé vált, de képzettséggel rendelkező családfők helyzetének következményeképpen. A szülők, gyakran a személyes kudarcaikra emlékezve, különleges kötelezettségként kezelik az iskolát ami a tankötelezettség szempontjából akár igaz is lehet, s mint nem önként vállalt kötelezettséget igyekeznek ki is játszani. A magasabban iskolázott és munkával rendelkező szülők gyermekei sikeresebbek, mint azokéi, akik maguk is tanulási nehézségekkel küzdöttek. A tanulás sok esetben fárasztó, fájdalmas folyamat, melynek elviseléséhez feltétlenül szükség van a család megerősítésére. Ennek hiányában hihetetlenül nagy a tanulók kísértése arra, hogy tanulmányaikat elodázzák, időszakosan felfüggesszék, vagy végleg abbahagyják. Az iskolában haladni kell, nincs sem idő, sem pedig türelem az elmaradottakkal foglalkozni, hiszen az a többséget visszatartja a fejlődésben. Márpedig lenne kit felzárkóztatni, hiszen köztudomású, hogy a cigánygyerekek jelentős hátránnyal indulnak már az általános iskolában is a többséghez képest hiszen más az anyanyelvük, más viselkedésnormákat követnek stb. s ez a hátrány az idők folyamán csak egyre nagyobb lesz. A pedagógusoknak általában nehézséget okoz a cigánygyerekekkel való kommunikáció. Sokszor nehéz egyáltalán szót érteniük. A cigányok félnek, bizalmatlanok, mindenkitől tartanak. Sajátos bánásmódot igényelnek, sajátos hangot. A személyiségükben soha nem szabad megsérteni őket, nem szabad hivatalosan viselkedni. Meg kell próbálni mindig barátságosan közeledni hozzájuk. Barátságos, meggyőző hang, őszinteség csak így lehet velük eredményt elérni. Fontos, hogy sokat beszélgessünk velük, hogy megismerjük észjárásukat, öntörvényűségük okait és következményeit, kultúrájukat, szokásaikat. Rendkívül fontos egy jó tanár-diák viszonyhoz, hogy ezekkel a nevelő tisztában legyen. Tudja, hogy a cigány közösségben milyen értékrend dominál, milyen nemi és családi szerepek uralkodnak, hiszen ezek hiányában csak félreértések születnek. Ha nem ismerjük meg a romákat, akkor csak azt látjuk, hogy a gyerek nem jár iskolába, vagy hogy egy 14 éves cigánylány nem akar szakmát tanulni. Pedig ezek egyszerűen és jól érthető 14

18 problémák, ha tudunk arról, hogy a családi-közösségi igények hogyan alakulnak a cigányoknál, s hogy milyen fontos szereppel bír már éves korban a nemi hovatartozás. Ezek a gyerekek már felnőttnek számítanak, feladataik vannak a családban. Más a családfelfogás, a közösségi igények, mások a társadalmi szerepek is. A szülők bevonása az oktatási folyamatba tehát azért fontos, mert egyrészt bizalomépítő lépés az iskola és a szülők között (a cigány családfők és édesanyák általában maguk is fiatalok, ezért sok esetben nemcsak a gyermeket, hanem a szülőt is érdemes tanítani. Ehhez olyan bizalmi légkör szükséges, amelyet a pedagógusnak kell kiépítenie. Ez azonban nagyon nehéz, mert az alacsonyan iskolázott szülők iskolai és tanulási presztízse erősen alulértékelt), másrészt egy jó kapcsolat képes arra, hogy a szülő a későbbiekben a fiatalabb gyermekeinek a sorsát is rábízza az általa tisztelt pedagógusra. A megfelelő bizalmi viszony kialakításához pedig nagyon fontos feladat, hogy a cigányság történelméről, kultúrájáról és hagyományairól megfelelő minőségű tudáshoz juthassanak a tanárok. Arról sem feledkezünk meg, hogy a cigány családokat az átlagos magyar családokénál erősebb érzelmi kötődés fűzi össze és bármilyen valós vagy vélt sérelem esetén beindul a reakció, s a család a megbántott, megrövidített gyermek védelmére kel, akkor a számtalan iskolai konfliktus nem kerülhető el. A cselekvés csak akkor eredményes és hatékony, ha a család (gyermek) az iskolai célokat, értékeket, normákat el tudja fogadni, és az iskola legalábbis tolerálni képes a családi célokat, értékeket, normákat. Ezek a cselekvések, társas folyamatok a lakóhelyi környék térbeli és társadalmi hálózatában valósulnak meg, tehát nem egy család (gyermek) és egy iskola tértől és időtől független viszonyáról van szó, hanem olyan kapcsolatok hálózatáról, amely nagyon is helyhez és időhöz kötött, alakulását befolyásolja a lakóhelyi környezet, aminthogy maga is hatást gyakorol a környezetre. Nem elegendő a korrepetálás, a felzárkóztatás. Az iskola cselekvési programjának figyelembe kell vennie a nem kognitív tényezőket is: az intelligenciát, a szokásokat, a magatartást, az értékeket, a motívumokat, a csoportstruktúrát. Napjainkban gyakori jelenség az iskolai kudarc. Ez a fogalom egyik részről a tanuló számára jelent lelki válságot, hiszen nem tud megfelelni az iskola által támasztott tanulmányi- vagy magatartási követelményeknek. Másik részről kudarc az iskola számára is, hiszen nem tudja kezelni az oda járó gyerek problémáit, nem tudja elérni, hogy a gyerek megtanulja, amit kell, úgy viselkedjen, ahogyan azt az iskola elvárja tőle. Az iskolai kudarc (mint ahogyan az iskolai siker is) az iskola és gyermek közös eredménye. Ezért nagyon fontos az, hogy a tanár a gyereket meg tudja nyerni a tanulás folyamatának, hiszen a szülők gyakran nem segítik, nem támogatják a gyermek iskolai tanulását, mert nem tartják azt fontosnak. Esetenként előfordul az, hogy az iskola nekik kellemetlen, kötelező elfoglaltság. A családi szocializáció értékeire való építés, az otthonról hozott ismeretekre való hagyatkozás a roma diákok között napi gyakorlatként való alkalmazása fontos. A tanítást például magyar nyelv és irodalom órákon célszerű a tanulók számára ismerős cigány népmesékkel, versekkel, dalokkal, mozgással, dramatikus játékkal kezdeni, ezzel motiválni, kedvet teremteni az iskolai tanulás más formáihoz. Megerősíti a tanulók önbizalmát, tanulási kedvét, kiváló lehetőséget ad a diákok előzetes tudásának feltárására, felmérésére is. A szakiskolák tanulói nem csak gyengébb tanulók más középiskolásoknál, de lényegesen több magatartási, illetve fegyelmi probléma merül fel a nevelésük során. Alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás, lopás, igazolatlan hiányzás, agresszív magatartás a társakkal szemben, tiszteletlen magatartás, a tanárok félrevezetése (hazugság, hamisítás) és az iskola berendezésének, felszerelésének megrongálása. 15

19 A pedagógus feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket és módszereket, - a fegyelmi tárgyaláson kívül -, amelyekkel hatni tud a beilleszkedési problémákkal küszködő gyerekekre. A dicséret, a mosoly sokszor nagyobb hajtóerő a diákoknak, mint a büntetés. Olykor elegendő egy helyeslő mozdulat, hiszen ez a gyermeket örömmel tölti el, s ez által fokozódik a teljesítménye. Persze nem mondom azt, hogy a büntetés nem helyes, mert ha jól alkalmazzuk, akkor a nevelés hatékony eszköze lehet. De fontos pár szempontot szem előtt tartanunk: A büntetés ne legyen bosszú, ne legyen a gyermek számára megalázó vagy megszégyenítő. Csak azokat a hibákat büntessük, amelyet a diák szánt szándékkal, tudatosan követett el. Mindig meg kell indokolni a tanárnak, hogy miért marasztalta el a diákot. A büntetésnek mindig arányban kell állnia az elkövetett bűn mértékével. A tanulók kritikusan szemlélik az őket tanító tanárokat, pontosan alakítanak ki benyomásokat az iskolai órák menetéről, azok hangulatáról. A fiatalok ma hiteles személyiséget várnak a tanártól. Érző embert, partnert igényelnek a kapcsolatukban, olyan felnőtt társat, aki nem palástolja az egyéniségét. Lényeges, hogy a pedagógus érzelmileg kiegyensúlyozott legyen, hiszen közvetlenül befolyásolja a tanulók emocionális életét. Például egy türelmetlen, hangulatilag instabil tanár feszültsége a diákokra is átragad, befolyásolva egyaránt azok iskolai közérzetét és teljesítményét. Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy sokat kell a diákokkal beszélgetni, hagyni, hogy a saját gondjaikat, érzéseiket, vágyaikat megosszák velünk. Nagyon sok esetben otthon senki nem hallgatja meg őket, vagy mivel nem alakult ki a megfelelő szülő-gyerek kapcsolat, nem is szívesen mondja el problémáit. A családok ma sokkal több időt fordítanak pénzkereső munkára, és jóval kevesebb időt tudnak gyerekeikkel foglalkozni. Jól megfigyelhető az a tendencia, hogy növekszik azoknak a családoknak a száma, amelyek minden, hagyományosan a családra tartozó nevelési feladatot szeretnének az iskolára hárítani. 16

20 Tanuló csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A tanulóknak ismerniük kell jogaikat, amelyek megkönnyítik az iskolai életüket. A tanulók érdekeik képviseletére törvény által biztosított lehetőségként diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat maga választhatja ki a pedagógusok közül az őket segítő tanárt, akit az igazgató 5 évre megbíz ezzel a feladattal. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ és házirend elfogadása előtt, valamint az ifjúságot megillető pénzösszegek felhasználásakor. Fontos szocializációs tényező, hogy a tanulók az osztályközösségben, a diákönkormányzatban különböző szerepeket, feladatokat vállalhatnak, és konfliktusokat oldhatnak meg. /beszámolók, versenyekre való felkészülés, kiállítás, ünnepi műsor / Az iskolai szocializáció folyamatában folyik a gyerekek önminősítése, azáltal, hogy magukat összehasonlítják társaikkal. Kialakulhatnak referencia-csoportok, ahová a diák tartozik, vagy leginkább tartozni szeretne. Különösen serdülőkorban fontos a többiek elismerése, és a népszerűség. A kortársak befolyása, véleménye /öltözködés, beszédstílus, értékrend /nagymértékben megnő. Tapasztalataim szerint az iskolába lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól. Neveltségi szintjük hűen tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. A munkában és tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanulók magatartási hibáinak kialakulási oka elsősorban a családon belül keresendő: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre, a magatartási problémák nem egy esetben, csonka családban nevelkedő diákoknál tapasztalhatóak. Ezért a Pedagógiai Programban, az ifjúságvédelmi feladatok között fontos szerepet kell kapnia a családi háttér, társas kapcsolatok feltérképezésének. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka az iskolában egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe. Sajnálatos módon nemcsak barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelenthet ez, hanem fogékonnyá válhatnak a negatív hatásokra és antihumánus eszmékre: alkohol, skinhead-mozgalom, idegengyűlölet, stb. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. A szocializáció folyamatában a pedagógusnak közvetítő és modell szerepe van. Magatartásában megjelenít bizonyos értékeket, normákat és viselkedésmódokat. Fontos, hogy pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki a tanító és a diákok között. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően meghatározó az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok szerepe, elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is szükséges az iskola következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. Fontos, hogy a pedagógus néha próbálja meg a gyerekek szemével is látni a világot, szeresse őket. Rengeteg türelemmel, megértéssel kell a diákok felé fordulni, hagyni kell, hogy szívüket kiöntsék. Hiszen sokszor nem is tanácsot várnak, hanem egyszerűen csak jól esik nekik, ha valaki figyel rájuk. 17

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q I Közvetett partneri elégedettség SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd 2012.01.23. Bertáné Szakálas Andrea - 2 - SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd Minőségirányítási munkánk 2011-2012. tanév

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Asbóth Sándor TKSZK Aktuális minőségcélok 2011. Aktuális minőségcélok. Vezetők 2011-11. Pedagógusok 2011-11

Asbóth Sándor TKSZK Aktuális minőségcélok 2011. Aktuális minőségcélok. Vezetők 2011-11. Pedagógusok 2011-11 Aktuális (minőség) céljaink Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 1. A jelenlegi tanulólétszám megtartása (növelése) Aktuális minőségcélok Sorszám Minőségcél Felelős, határidő Vezetők

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Minőségpolitika

School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Minőségpolitika School of Business Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Minőségpolitika Hatályba lép: 2012. január 02. Jóváhagyó: Bokor József (ügyvezető) Ph. cégszerű aláírás Minőségpolitika Az School of Business

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A tankönyvrendelés helyi rendje. 2014/2015-ös tanévre

A tankönyvrendelés helyi rendje. 2014/2015-ös tanévre A tankönyvrendelés helyi rendje 2014/2015-ös tanévre Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

KIP SZAKMAI NAP BALMAZÚJVÁROS

KIP SZAKMAI NAP BALMAZÚJVÁROS KIP SZAKMAI NAP BALMAZÚJVÁROS 2014.12.03 "Akárhova fordulunk, azt látjuk, hogy óriási túltermelésünk van művelt emberekben. Ha azonban egy szakmára embert keresünk, ilyen felett nem rendelkezünk. Tagadhatatlanul

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május

Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés. 2010. május Tanulói és szülői igény- és elégedettség - mérés 2010. május Szülői igény és elégedettség - mérés I. A tanítás-nevelés minősége 4,02 1. Az iskolában magas színvonalú oktató-nevelő munka 3,78 folyik 2.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink

KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink 01 kód magyar angol két tanítási nyelvű gimnáziumi osztály Az angol nyelv és kultúra

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben