3. A nagy világvalláso k

Átírás

1 nevezhessék. Kezetben az uralkoó szembekerült a z egyházzal, mert meg akarta szerezni annak följeit (a XV száza végén a nagy hatalmú kolostorok az álla m területének harmaával renelkeztek). Végül létrejöt t a megegyezés. Az egyház lemonott szabaságáról, s cserében megtarthatta korábbi kiváltságait. Az egyet len igaz hit, a pravoszláv véelmez ője így Moszkva és a cár lett, folytatva a bizánci cezaropapizmus hagyománya it. A világi és egyházi hatalom ilyen összefonóása ne m segítette a tuományok autonömiájának kialakulását Tuomány a középkori Magyarországo n A magyarországi iákok a legmagasabb képzettsége t külföli egyetemeken szerezték meg. Ezt egyházi java almak birtokában tehették. Az artium fakultást ( a szaba művészeteket) elvégezve magisteri címet nyer tek el. Az universitások gyarapoásával Nyugat-Euró pában is n őtt a végzett hallgatók száma, akiket, ha fel is szívott az egyházi bürokrácia, javaalmat már nem tuott biztosítani számukra, csak iegen országokban. Technika a középkori Magyarországon : A középkor egyik legfontosabb technikai eszközét, a vízimalmot már az ókorban is használták, e széles körű alkalmazására csak a középkori Európában került sor. Magyarországon legalábbis a Karoling-uralom alatt lévő Dunántúlon már valószín űleg jóval az ezreforuló előtt ismerték és használták ezt a technikai eszközt. A XL száza Angliájában 40 parasztcsalára jutott egy őrlőmalom. A renelkezésre álló aatok alapján hasonló volt az arány a XII. százai Magyarországon is/a malmok révén vált lehet ővé, hogy hazánkban a lepényt és a kását már a XV százatól a kelesztett kenyér váltott a fel a népélelmezésben. Magyarországon malmokat falvak is építhettek, ennek fejében vízíjat kellett leróni a fölesúrnak Az építkezésekben öntő szerepe volt a molnároknak, akiktól magas szín vonalú technikai tuást követeltek meg..,az malommester... a molnárokkal iejében fogakat, orsókat, ékeket, lapockákat faragjon és faragtasson..." szöl egy ebreceni malomutasítás. Ezért kapott a pápai hivatalok több tagja birtokot Magyarországon, esetenként úgy, hogy az aományozottnak csak a megbízottai voltak jelen. Mivel Magyarországon még így is kevés a tanult klerikus, a XIV. száza végéig nem okozott feszültséget hazánk ban a külföliek jelenléte. Történtek kísérletek magyarországi egyetemek alapítására, ám nem jártak tar tós ereménnyel. Az I. Lajos általalapított pécsi egyetem (1367) röviesen megsz űnt (1390 körül). Ezután Zsigmon kétszer is próbálkozott egyetemalapítássa l Óbuán (1395-t ől), míg Mátyás.1465-ben kapott pápai engeélyt a pozsonyi universitas felállítására (err e 1467-ben került sor). Főiskola Veszprémben volt el őször, mely 1276-ig m űköött. A különböz ő szerzetes renek jártak élen ezen intézmények alapításában, melyek közül a legmagasabb szint ű oktatást a omonkosoké nyújtotta Buán. Itt a facultas artium anyagá t egyházi ismeretekkel kiegészítve oktatták a kolostori rectorok (a jövenő tanárok és elöljárók) számára. FELADAT K 1. Miként érvényesült a keresztény egyház integrál ó szerepe a bomló antikvitás és a kialakuló feualizmus határán? 2. Milyen okok miatt volt fontos az egyház számára a kultúra kézben tartása? 3. Hogyan épült fel a középkori egyház oktatási ren szere? 4. Jellemez a korabeli egyetemek felépítését és m űköését! 5. Milyen társaalmi körülmények között születet t meg a skolasztika? 6. Hogyan alakult a skolasztika különböző képviselőinél filozófia és teológia viszonya? 7. Mennyire nyugoott helyi alapokon a magyarországi oktatás, és mennyiben határozták meg a nyugat európai kapcsolatok? 3. A nagy világvalláso k 3.1. A brahmanizmus A világ öt legnagyobb vallásának Ázsia a szül őhelye: az iniaiak hozták létre a brahmaizmust (hinuizmust) és a buhizmust, a kínaiak a univerzizmust, míg a zsiók vallási tanításaihoz nyúlik vissza a kereszténység és az iszlám. A ma azonos értelemben használt brahmanizmu s és az ebb ől származó hinuizmus több száz éves folyamat ereményeképpen jött létre. Az örök vallás ahogy hívei nevezik a hinuizmust jellemz ője a sokrét űség : minenki szabaon öntheti el, hogy a számtalan hittétel közül melyikhez csatlakozik. Még a minenséget irányító legfőbb hatalom kérésében i s megoszlanak a vélemények : ez lehet a minent átfogó világtörvény vagy egy örökkévaló Isten (általában Visnu, Síva). Létezik olyan felfogás is, amely egy személytelen isteni erő ( Minen-Egy") fels őbbségét hang súlyozza. A brahmanizmusnak és nyomában a hinu izmusnak nincs létrehozója, állanó gazagoásáró l peig minig új igehiret ők gonoskonak. Az eretnekség ismeretlen fogalom. Ugyanakkor vannak olyan hitelvek, amelyek min en hívőre kötelez őek. Ezek nagyrészt társaalmi természetűek. Ilyen a varna-renszer ( kasztren szer"), amely négy főcsoportra osztja a társaalmat : a brahmanok (papok, szellemi munkát végz ők), a 165

2 Brahma, a világ teremtője, a legfő bb isten a hinu mitológiában ksatriják (harcosok, állami vezetők, nagyobb rangú hivatalnokok), a vaisják (kereskeők, iparosok) és a súrák (alantas munkát végz ők) kasztjára. Ezeken kívül vannak az érinthetetlenek (páriák), akik tisztátala n mesterségeket űznek. Az egyes kasztokba csak bele születni lehet ez azt is jelenti, hogy hinunak is születni kell, tehát egyénileg nem felvehet ő a hinu vallás. A kasztok tagjai csak egymással érintkeznek, életüket szigorú el őírások szabályozzák. A Karma (tett) és a reinkarnáció (újjászületés ) központi tana szerint a folytonos újjászületések formáját az határozza meg, hogy korábbi életünkben milyen tetteket hajtottunk végre. A végső cél a világlélekkel való azonosulás, amelyre több út is kínálkozik. Erre minenkinek magának kell rálelnie A buhizmus A buhizmus mint a hinuizmus export formája a Kr. e. VI. százaban alakult ki Buha (a megvilágosoott ) tanításai alapján. Az új hit elveti a szent iratok, a Véák tekintélyét, a kasztrenszert, a brahmanok előjogait, e megtartja a rokon vallásból a karmikus világtörvényt, az újramegtestesülés és a megváltás tanát. Ez az újjászületések körforgásábó l való kiszakaást jelenti, amit az ember lemonással, a vágyak kioltásával ér el. Így jut el a nirvánába, a teljes megnyugvás állapotába. Ez nem azonos a halállal inkább egy megfoghatatlan, magasabb ren ű szellemiség elérése. A hív ők életfelfogását sajátos 166 kett ősség határozza meg : határtalan szeretet, önzetlenség minen élő iránt, s egyúttal egykevűség az önmagukat ér ő történésekkel szemben. Buha tanítása szerint : Kerülni kell minent, ami rossz ; azt kell cselekeni ami jó; és meg kell tisztítani saját szívünket. Így minenki felel ős saját sorsáért. Az emberi felfogóképesség határait felismerve a buhizmus nem vizsgálja a fölöntúli erőket, csak az anyagi létet. A kezeti i őkben inkább filozófiai jellegű vallás nem alkotott ogmákat, nem voltak papjai, szertartásai és egyházi szervezete. Missziós tevékenységet azonban teljesített, és bár hazájába n visszaszorult, más népek között elterjet, s ma is terje. Eközben épp a buhizmust jellemz ő gonolatszabaság révén jelent ősen átformálóott, irányzatokra szakat. Iegen kultuszokat fogaott be, a filozofikussága helyett vallási jellege er ősöött, é s sokistenhitté alakult (ez a mahajana irányzat, míg a régi elveket a hinajana ág őrzi). Létrejött egyház i szervezete, bonyolult szertartásrenje, melynek j ó pélája a tibeti lámaizmus kiformálóása. Hasonló an nagy átalakuláson mentek keresztül a vallásalapító tanai Japánban, míg megszületett bel őlük az előkelő rétegek zen-buhizmusa Kínai valláso k A kínai vallás két alapgonolatra támaszkoik, amelyek közül az egyik a jang és a jin elve. A jang a pozitív (magasság, fény, meleg, megtermékenyítés), a jin a negatív (mélység, árnyék, hieg, befogaás). Kettejük egyensúlyát tartja fenn a tao (út), a világminensé g törvénye, amelynek hatása minenben érvényesül. A taoizmus vallási renszerének alapítója, LA-CE elvetette a cselekvést és a szemlélőő, vágyak nélküli állapot elérését tűzte ki célul. Kortársa KUNG FU-C E (Konfuciusz) is a taot állította középpontba, e figyelmét a föli élet felé forította, s az aktív cselekvé s fontosságát hangsúlyozta (konfucianizmus). lyan erkölcstant alkotott, amely a csalá és az állam életé t egyaránt szabályozza. Minkét renszerre jellemző, hogy filozófiaként jött létre, s lassan vallássá alakult, átvéve az ősi hit számtalan elemét. Iniából kerül át Kínába a buhizmus a Kr. e. I. százaban, és miután alkalmazkoott a helyi követelményekhez (az ősök tiszteletének befogaása, taoista elemek átvétele, állami kultusz stb.) gyorsan elterjet. A taoizmus, a konfucianizmus és a buhizmus tanításai a tömegek hitvilágában egyre inkább egybeolvanak, és így alakult ki a kínai univerzizmus, amelyben az alkotóelemek meg őrizték önállóságukat. A munkamegosztásban a konfuciánus szemlélet szabályozta az állami és társaalmi életet, a taoizmu s véte az embereket az ártó hatalmaktól, míg a buhizmus túlvilági útjukon segítette a lelkeket.

3 3.4. A kereszténysé g A kereszténység olyan egyistenhív ő vallás, amely a föl - i élet szenveéseiért a túlvilágon ígér kárpótlást (üvözülés). Tanításainak középpontjában a Megváltó, Jézus Krisztus áll, akinek életét, gonolatait az Újszövetség szent könyvei őrizték meg. Jézus maga a megtestesült Teremtő. A Szentháromság tana szerint ugyanis az Atya, Fiú, Szentlélek az egy isteni természet három megnyilvánulási formája. Az öröktól fogva létező és minen fölöt t hatalommal bíró Isten saját képmására formálta a z embert, aki az ereen ő bűn által letért a helyes útról. Jézus azonban kínhalálával megváltotta az emberiséget az ereen őbűntől. Áám és Éva utóai is vétkeznek életük során, és vétségeik lehetnek bocsánatos vagy súlyos b űnök, amelyek az isteni mérlegelés utá n jelölik ki az egyén helyét a túlvilágon (mennyország, purgatórium, pokol). A zsió vallás: A monoteista zsió vallás középpontjában az eg y Isten (Jahve) áll, aki a zsiókkal egykoron szövetséget kötött. lyan hit ez, amely elválaszthatatlan a választott nép múlt- é s jelenbéli sorsától, alapelvei is történelmi és kulturális hagyományok. Nem beszélhetünk jól körvonalazott ogmarenszerról, a hívők a minenki által elfogaott alapelveken túl öntés i szabasággal bírnak. A szétszórtságban élőzsiók számára a héber nyelv és Szentírás minen iőben összekötő és erőt aó kapocs. A vallás lényegét a Tóra (Törvény) tartalmazza, amely az ótestamentumi írások összességét jelenti. A Tóra szentségét középpontjában a tízparancsolattal az aja, hogy a hívók számára az isteni akarat közvetlen megnyilvánulása. Miután a zsió vallás isteni kinyilatkoztatás, nem lehet vallásalapítókról beszélni. Ugyanakkor a legnagyobb rabbik értelmezték a Tórát; így született meg a Talmunak nevezett gyűjtemény. A Talmu iránymutatást a arra, hogyan kell viselkeni az élet különböző helyzeteiben. A bűnös ember számára is van b űnbocsánat, üvözülhet, ha hisz Istenben, a megváltásban, és őszintén megbánja bűneit. (A pokol lényege egyébként nem a testi, hanem a lelki szenveések sora, Isten hiánya.) Az ember föli cselekeeteinek megítélése a halál utá n megtörténik. Az utolsó ítélet azonban akkor lesz, amikor el - jön a világvége, amikor Krisztus másoszor is megjelenik a fölön, s a feltámaásban lélek és test újra egyesül. Az ősi magyar hitvilág: A magyarság kereszténység előtti vallási képzetei a különböző népekkel való érintkezés során folyamatosan gazagotak (főleg finnugor, török és szláv hatások). Előe - ink valószín űleg az alvilág-föl--ég hármasságaként látták a minenséget, s e részeket a világfa kötötte össze. Az istenek sorában a legnagyobb hatalmú az égisten lehetett, emellett örögök szellemek, émonok haa népesítette be a világot. Kettős lélekfelfogás jellemezte a korai magyarságot; az,. életlélek" a testtel szoros kapcsolatban állt, míg a szaba lélek horozójától, a testtől ieiglenesen elszakahatott. (Ez utóbbi lélek a halál után tovább élt.) A szaba lélek"-be vetett hit ata az alapját a sámánizmusnak. A sámánok elrévülés ( lélekutazás ) útján léptek kapcsolatba a túlvilággal. Felaatuk elsősorban a gyógyítás, a jóslás, a termékenységvarázslás volt. E táltosok kiválasztottsága külsőségekben is megnyilvánult (foggal születés, több csont). A vallásos élet fontos része volt az álozatok bemutatása; a honfoglalás kori sírok lovas leletei ezt bizonyítják. A temetőkben a mellékletek (étel, ital, fegyverek) a túlvilági élethez szükséges feltételeket biztosították a z elhunyt számára. Az üvözülés feltétele tehát az Isten- és emberszeretet. Ugyancsak az üvözülést szolgálják a szentségek, az egyházi cselekmények összességei. Ezek : a keresztség, a bérmálás (a felnőtt hív ők hitvallását megerősítő szertartás) és a házasság szentsége, az eucharisztia (oltári szentség, úrvacsora), a bűnbánat szentsége (gyónás), a betegek szentsége (utolsó kenet) és a pa- A keresztény egyházak törzsfáj a PRTESTÁNSK ANGLIKÁNKI KATLIKUSK RTDXK RTDX KELETIE K S v Y.~ T. 0 1 N N gh 7 7 m w U n.- U1 Y Ks n. CM mro ) a ro a ~ s E ó ~ ~ ) 'lv U) (D r m á.0 m m w N N ~ ~ L J T N C n ~ : E C T,~p s N TQ) ó ro l W r 0 r ~ ó E N M N N v r N. ~ \ \ CSKERESZTÉNYSÉG ) 167

4 ren. (A protestáns egyházak csak a keresztséget é s az úrvacsorát ismerik el.) A hív ő és az Isten közötti kapcsolattartást szolgálja az ima, míg közösségi szinten ugyanez a felaata az istentiszteletnek (szent mise). A kereszténység számos vallási irányzata közül lélekszámban a római katolikus (latin), az ortoox (görögkeleti) és a protestáns egyházak a legjelent ősebbek. pi 3.5. Az iszlám A Kr. u. VII. százaban jött létre az iszlám az Arab félszigeten, MoFIAMED tevékenysége nyomán. A Próféta egyszerű, könnyen megérthet ő vallási renszert alkotott, melyet követ ői miután Mohame kijavította az ősvallások hibáit a vallásos hit végleges, tökéletes formájának tartanak. Mohame el őzménynek tekintette a zsió és keresztény felfogást, és számos elemet átvett azokból (prófétáit, túlvilág képét stb.). Ugyanakkor az Arab-félsziget korábbi hitvilága ( a nomáok természeti vallása) is részben tovább él az iszlámban (pl. a Kába-k ő tiszteletében). Az így kiformálóó vallás középpontjában a korlátlan hatalm ú egyetlen isten, Allah és a végítélet áll. Az egyén célj a az isteni kegyelem által bejutni a mennyországba (Paraicsom). Ennek érekében a hívőnek föli életében öt fő követelményt kell betartania : I. feltétlen hit Allahban, s prófétájában, Mohameben és a tan igazságában; 2. naponta ötszöri ima, Mekka felé forulva; 3. böjt a Ramaán hónapban ; 4. alamizsna (szegény aó) a rászorulók támogatására ; 5. zaránoklat leg alább egyszer Mekkába. Ezekhez szorosan kapcsolóik a társaalmi élet fő követelménye, az engeelmesség a vezetőkkel szemben, és a közösség legfontosab b kötelessége, a zsiha (szent háború) a hitetlene k ellen. Az iszlámban nincs papság, a közösség mine n tagja közvetlen kapcsolatban van Istennel. Így különösen fontosak a szent iratok, melyek iránymutatás t anak a hitéletben. Ezek közül a Korán a legfontosabb, amely 114 szúrában (fejezetben) írja le Mohame istent ől származó tanításait. A Koránon kívül a Próféta írásban rögzített szent szokásai (szunn a vagy haisz) bírnak nagy jelentőséggel. Az iszlám hívők között alapvet ő vallási kérésekben nincs véleménykülönbség. A két fő irányzat az uralkoó szunnita és a kisebbségben lev ő síita szétválását kalifák (a próféta utóai) utólása körül kirobbant viták váltották ki. Az iszlám vallás a nomá arabok hóító államának megszervezésével párhuzamosan alakult ki, sőt a vallási tanítások jelentették a legfőbb államszervező erőt. Ezért a vallási és a világi hatalom az iszlámban nem különül el, s nincsenek világi törvények sem. A korán lapjai. Az iszlám legfontosabb hitvallása : Nincs Allahon kívül más Isten, és Mohame az Ő prófétája 168

5 3.6. A világvallások összehasonlítás a Ha összehasonlítjuk az elemzett világvallásokat, jellemz ő jegyeik alapján két nagy csoportot különíthetünk el: az egyik olalon Inia és Kína vallási renszerei állnak, a másikon az iszlám és a kereszténység. Míg az előzőek hitviláguk középpontjába egy általános természeti és erkölcsi világtörvényt állítanak, a minenség örökkévalóságát hiretve, aig Mohame és Krisztus követői egy személyes istenség korlátlan hatalmában hisznek. Ő az állítják aki a vi - lágot teremtette és irányítja végs ő célja felé. Az iszlám és a keresztény hív ők az ima segítségével kerülhetne k kapcsolatba a Teremt ővel. Más utat választanak az in - iai és kínai vallások követ ői: a lélek nyugalmi állapotában, önmagukba visszavonulva szemlélőés, meitáció révén azonosulnak a világtörvénnyel. Ugyancsa k e keleti renszerek jellemzője a szoros kapcsolat a természeti vallásokkal (napisten, holisten stb.), és egyáltalán valamennyi hit türelmes kezelése. Sokkal elutasítóbb a másként gonolkoókkal az iszlám és a kereszténység; magát minkett ő egyeül üvözítő vallásnak tartva gyakran rásüti a pogányság bélyegét a kívülállókra. A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK VALLÁSI MEGSZLÁSA (1991) A népesség száma 5250,0 milli ó Keresztény 1685,0 millió _ Katolikus 955,0 millió Protestáns 383,0 millió rtoox 185,0 millió Bennszülött keresztény 130,0 millió Egyéb keresztény 32,0 millió Zsió 18,5 millió Iszlám vallású Szunnita Síita Vahabita Szikh Bahái Buhista (hinajána, mahajána, lámaista) Hinu Dzsainista Konfuciánus Taoista Kínai univerzista Sintoista Természetvallású (animista) Sámán hitű Új vallású" Nem vallásos (felekezeten kívüli) Ateista 900,0 (max. 100 millió 600,0 milli ó 100,0 milli ó 105,0 milli ó 18,0 milli ó 5,0 milli ó 325,0 (max. 90 milli ó 710,0 milli ó 3,5 milli ó 5,0 milli ó 31,0 millió 820,0 millió 61,0 millió 100,0 milli ó 12,0 millió 117,0 millió 830,0 milli ó 200,0 millió (D. B. Barret: Worl Christian Encyclopeia, A. D , Der Fischer Weltalmanach '92. és az 1991-es vatikáni statisztika alapján.) Ugyanakkor a főjellegzetességeik alapján egy helyre sorolt vallási renszerek között jelentősek a különbségek is. Amíg Iniára a szemlélőés, az élénk mitológiai fantázia jellemző, aig Kínában a konfucianizmus egy gyakorlatiasabb, a föli életre összpontosító, aktívan cselekvő felfogást képvisel. Ugyanígy jellemzőek az eltérések a másik olalon. Az iszlám csupán prófétának tekinti Jézus Krisztust, elutasítja istenségét és magát a Szentháromság-tant. A kereszténység ugyanezt teszi a vallási és politikai hatalo m egységének mohameán mintájával. FELADAT K 1. Mi jellemzi a brahmanizmus és hinuizmus társaalomképét és hitelveit? 2. Miben tér el a buhizmus a brahmanizmustól? 3. Melyek a kínai vallás alapgonolatai, és legfonto - sabb irányzatai? Hogyan tükrözik a vallásos elkép - zelések Kína társaalmát és politikai életét? 4. Hasonlíts össze a kereszténység és az iszlám taní - tásait, hitelveit! 5. Mi különbözteti meg Inia és Kína vallásait leginkább Mohame és Jézus Krisztus követőinek hitét ől? 6. Jellemez az ősi magyar hitvilágot! 7. Miért nem válhatott világvallássá a görögök vallása? 4. Tuományos megújulási kísérletek a reneszánsztól Einsteinig 4.1. A tapasztalat felértékel őése a természettuományok fejlőése A középkori Európában a tuományok fejl őését öntően befolyásolta a keresztény egyház szemlélete, amely más kultúrák elsősorban az antik kultúra örökségének befogaását és az újítások érvényesülését a vallás érekeinek megfelel ően korlátozta. A kibontakozó reneszánsz továbblépett e szemléleten : a tekintélyelv helyett a bizonyíthatóságot tette követelményként a tuományos állítások elé. A reneszáns z korától kezve követhet ő nyomon az a szemléletváltozás is, amelynek ereményeképpen a figyelem a transzcenens világról a konkrét anyagi világ felé forult. Az aszkétikus-vallásos világnézet azonban lassan ata át helyét az új eszmeiségnek. Savonarola a XV. száza végén három éven keresztül tuta fanatizálni Firenze lakosságát, máglyahalálra ítélve a föli hívságokat. Giorano Bruno száz év múlva ugyanígy végezte: az egyház nem bocsátotta meg neki vallási é s tuományos tévelygéseit. A XVI. száza végéig a tuósok els ősorban az át - fogó nagy kérésekre így a világ keletkezése keres - 169