Az álomfejtés mitikus története

Átírás

1 Az álomfejtés mitikus története Az álomfejtés mitikus története KOLTAI MÁRIA Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam. Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam. (Babits Mihály) Az álom jelensége az emberiség kultúrtörténetének kimeríthetetlen témája. Az ókori filozófusok és egyházatyák mûveiben, a Bibliában, a vallások ôsi emlékeiben, a mesék és mítoszok világában, az irodalomban, a költészetben és a mûvészetekben színpompás gazdagságban jelenik meg. Bár az álmok csalóka képek, de sokszor szoros kapcsolatban vannak az emberi cselekvéssel és gondolkodással, hatással bírnak a tudatos, nappali, éber életre. Ezt már a természeti népek is felismerték, s látnoki és profetikus erôt tulajdonítottak az álomnak. Szinte az emberiség történetével egyidôs a törekvés az álmok megfejtésére, s a magyarázatokban a legrégibb idôk mágikus, vallásos és pszichológiai elképzeléseit lelhetjük fel. Ami az ókori álomfejtô könyvekbôl fennmaradt, ma szellemtudományi forrásként szolgál. Az álmok megértése a pszichológiai kutatás és a pszichoterápia területén SIGMUND FREUD munkássága révén emelkedett tudományos rangra. A 20. század második felében az agykutatás fejlôdésével a természettudományos és a pszichobiológiai-elektrofiziológiai kutatások is egyre kiterjedtebben foglalkoznak az álommal. Talán semmilyen más területen nem vált annyira ketté a humán lelki jelenségek természettudományos és pszichológiai szempontú megközelítése, mint az álomfejtés különbözô megközelítéseiben. Ez a végzetesnek induló dichotomia napjainkban azonban feloldódni látszik. Az álmok mitológiája A görög antikvitás kozmológiája szerint megkonstruálhatjuk az álmok családfáját. Az elsô létezô, melyen a klasszikus görögök a négy elemrôl szóló tanítás bevezetése elôtt nem összevisszaságot értettek, hanem tátongó beláthatatlanságot, ami mindennek az eredetét magában rejtette, Khaosz volt, az elsô mûködô erô pedig Erosz. Gaia és Uránosz nászából származtak a titánok, a titaniszok, a hekatonkheirek, majd Kronosz s az istenek serege. Khaoszból lett vagy talán annál elôbb is létezett Nyx, a félelmetes, fekete éj istennôje. Az ô ikergyermekei Hypnosz és Thanatosz, az alvás és a halál. Kéyx és Alkyoné történetébôl ismerhetjük meg az Éj és az Álmok birodalmát. (Kéyx és Alkyoné boldog házaspár volt, de amikor Zeusznak és Hérának szólították egymást, a fôisten elveszejtette Kéyxet a viharos tengerben. Alkyoné várta-várta férjét, nem véve tudomást annak haláláról. Nyx istennô Íriszt küldte, hogy vigyen neki halott férjérôl álmot vagy látomást. Mondhatnánk, álommal indukálta a megtagadott gyászt.) Írisz sokszínû palástot terített magára, így indult Hypnoszhoz, s a kimérák földjének közelében, egy hegyi barlangban talált rá, ahol nagy csend uralkodott, s a sziklák tövébôl elôkanyargó Léthe vizének csobogása alvásba ringatott. A barlang bejárata elôtt virágzott a mák és sok olyan növény, melyek nedveit az éj összegyûjti, és szendergést hozó cseppekként hinti szét a sötétségbe 24 25

2 A DREAM-TERÁPIA KIALAKULÁSA ÉS HÁTTERE Az álomfejtés mitikus története borult földön. Az alvó Hypnosz körül hevernek az álmok különféle formái, amelyek oly sokfélék, mint a szôlôskert indái, az erdô falevelei vagy a tengerpart homokszemcséi: Morpheusz az emberi lények utánzója, Ikelosz a madarak, a vadállatok és a kígyók, míg Phantaszosz az élettelen dolgok megjelenítôje az alvók álmaiban (KERÉNYI, 1977, CAMPBELL, 1962). E kép után, visszalapozva az idôben mintegy ezer esztendôt, emeljünk ki egy álmokkal kapcsolatos részletet a sumér mitológiából, a Gilgames-eposzból. A fényes szemû Ea, a bölcsesség istene, álom formájában vitt üzenetet arról, hogy az istenek vízözönt készülnek bocsátani a földre, ezért bárkát kell építeni. Utnapisti, a legbölcsebb ember, álmából olvasta ki az isteni üzenetet. Ea bevezette a bárkába az emberpárt, és így szólt: Hozzánk, az istenekhez váljatok hasonlóvá. E mitológiai epizód fontos tanulsága, hogy az álmok üzenetének megértéséhez bölcsesség szükséges, s hogy az emberi lények az istenekhez hasonló szellemüket álom közvetítésével nyerhették el. A Gilgames-eposz hatása a jungi analízis álomértelmezésében is megragadható, ezért érdemes felidézni néhány sorát. Gilgames úgy emelkedhet az istenek sorába, s múló életét úgy cserélheti öröklétre, ha hat egész napon és hét egész éjen át nem alszik el. Ült Gilgames a föld porában s lelkébôl figyelt a szavakra, melyek ôse szájából folytak s az öröklétet jelentették és imé, ülô helyzetében orkánként reá fújt az álom. (RÁKOS S. ford., 1974) Gilgames Enkidu halála után indult útnak, hogy feleletet kapjon az élet és halál kérdésére. A halál rettenete indította el, az öröklét elérésére vágyott. Nyugatnak haladt a hegy gyomrában, ôs sötétségben. 12 mérföldet ment a Nap útján, átkelt a halál tengerén, sok súlyos próbát kiállt az éberség próbáján azonban elbukott: nem válhatott halhatatlanná. A mítoszi történet azt példázza, hogy emberi lény alvás nélkül nem létezhet; az élet és a halál, az alvás és az álom az emberi lét alapvetô attribútumai. A Gilgames-eposzban a döntô eseményeket mindig egy-egy álom vezeti be, az alvás, az álom a létezés és a fejlôdés alapfeltételeként jelenik meg. Nem véletlen, hogy Gilgames mitológiai alakja és története a jungi terápia szemlélete szerint az emberi individuáció, a hôs útja, a férfi fejlôdésének példája (JUNG, 1985). A görög és a sumér mítoszok után vessünk egy pillantást az indiai mitológiára Brahma, a teremtô, Siva, a pusztító, Visnu, a megôrzô hármasára. Visnut a Védák mint univerzális álmodót festik le. Leírják, amint a kozmikus tejóceánon lebeg, s Amanta, a végtelen kígyó tekervényein guggolva megálmodja a világmindenség kezdetét. Az upanisadok a tudat négy szintjét különböztetik meg. Az elsô az éber tudat szintje, ahol egymástól elválasztva, elkülönült testben létezik a te és az én, akik stabil formákat viselnek és világosság szükséges ahhoz, hogy láthatóvá váljanak. Amikor alszunk, az álmok képeiben a tudat egy másik szintjére jutunk. Ez a világ az éber léttôl eltérô, nem arisztotelészi logikával mûködik. Az álmokban én vagyok az alany, aki a tárgyra tekint, de a tárgy is én vagyok. Az alany és a tárgy, amit az éber tudat kettônek érzékel, az álomtudat számára egy. Itt nincs szükség külsô világításra, a testek világosak, saját fényükben ragyognak. Ez az istenségek, istenek és mítoszok birodalma. A tudat harmadik szintje a mély, álomtalan alvás, a negyedik pedig a megvilágosodás, a spirituális szint (CAMPBELL, 1971). Az álmok és a gyógyítás a legôsibb kultúrák óta kapcsolatban állnak egymással. A görög mitológiában a gyógyítás istene Apollón fia, Aszklépiosz. Tiszteletére templomokat (aszklepeionokat) emeltek, ahol a templom papjai, az aszklepiádok gyógyítottak. A gyógyulni 26 27

3 A DREAM-TERÁPIA KIALAKULÁSA ÉS HÁTTERE Az álomfejtés mitikus története vágyó a tisztálkodás és a rituális elôkészületek után lefeküdt a szentélyben és elaludt. A kultikus helyen való alvás az inkubáció. Amikor álmában megjelent a botra támaszkodó, gyógyító istenség gyakran gyermekei, Hügieia és Panakeia kíséretében vagy jelképe, a kígyó, az a megújulást, a gyógyulást jelezte (KELEMEN, KOLTAI, 1994). A Talmud bölcsessége szerint az igazság nem meztelenül érkezik a földre, hanem a jelkép fátylában. Az álmok jelentését a fátyol mögé rejtett gondolatban kell keresni; az álom a mindennapok élményeit egyetlen képbe fordítja. Az álom azonban nemcsak kép, hanem nyelv is. Ugyancsak a Talmudban olvashatjuk: Egy megfejthetetlen álom olyan, mint egy kibetûzhetetlen levél. Az álomszimbólum nyelve jelképek és rejtjelek rendszere, ezek megértése révén érthetjük és fejthetjük meg az álmok jelentését. JOSEPH CAMPBELL mondja, hogy az álmok személyes mítoszok, a mítoszok pedig kollektív álmok, s mint ilyenek, a legmélyebb emberi jelentések hordozói (CAMPBELL, 1971). Az önkényesen kiragadott példákból kiolvashatónak vélem, hogy a mítoszok elmondják mindazt, amit a 21. század embere az alvásról és az álomról tud, de immár tudományos bizonyítékokkal igyekszik pontosabban megközelíteni. Magukban foglalják az éber tudat és az alvás, a születés, az élet és a halál, a betegség és a gyógyulás, az egyén és a közösség, a kép és a szó, a hit és a tudomány, az emberi lény anyagi és spirituális természetének kettôsségét. Az ókori kultúra álomhoz kapcsolódó témáiban, a mitológia gazdag világában az álomhoz fûzôdô történetek és példázatok a költészet nyelvén jelennek meg. Töredékesen fennmaradt az ókori álomfejtés szakirodalma is: a kisázsiai ARTEMIDORUS DALDIANUS Oneirokritikája öt kötetbôl áll, és 1400 álommotívumot tartalmaz. A régi görögök az oneirokritiké kifejezéssel jelölték az álmok olvasá- sának mûvészetét. A krinein ige az ítélôképességre utal, ami az álomfejtés központi kérdése, hiszen az álmok megtévesztôen sokfélék, különbözô forrásokból származnak. Ôsidôk óta különbséget tesznek jelentéses és jelentés nélküli álmok között. A jelentéses álmokat három csoportba sorolták: jelképes álmok, elôérzetszerû látomások és jóslatok. Az utóbbiak valamely felsôbb hatalomtól érkeznek (ARTEMIDORUS, 1975). FREUD álomfejtése sok szempontból az artemidorusi életmû modernkori folytatásának tartható. FREUD az ókori álomelemzésekkel ellentétben azonban nem a jóslásnak, a jövô megismerésének, hanem a múlt archeológiai rekonstruálásának esélyét látta az álmokban. Hatalmas érdeme, hogy az álmokat kiemelte a babonák és rejtelmes jóslások birodalmából. Freud álomfejtése: a királyi út mítosza FREUD forradalmi elmélete történelmi jelentôségû mûvében, ban jelent meg. Az Álomfejtés a pszichoanalízis modern tudományának megalapozása és metapszichológiájának elsô összefoglalása, a személyiség strukturális, dinamikus és ökológiai rendszerének leírása. FREUD különbséget tett az álmok manifeszt tartalma az álomtörténet és a latens tartalom, a pszichoanalitikus folyamatban felfedezhetô jelentés között. Az álmot nem azonosíthatjuk a tudattalannal; az álmodó az álomfejtés révén léphet a tudattalanhoz vezetô királyi útra

4 A DREAM-TERÁPIA MÓDSZERTANA A DREAM-terápia általános jellemzôi VÖRÖS VIKTOR, OSVÁTH PÉTER, ÁBRAHÁM ILDIKÓ, ÁRKOVITS AMARYL Ebben a fejezetben a dinamikus rövidterápiák általános jellemzôit tekintjük át a pszichoterápiák módszertanának szempontjai alapján, valamint tárgyaljuk a DREAM-terápia specifikumait és gyakorlati kérdéseit. Az általános pszichoterápiás ismeretek részleteit illetôen a pszichoterápiás tankönyvekre utalunk, fejezetünkben ezeket csak röviden érintjük, elsôsorban azért, hogy érthetôvé tegyük terápiás módszerünk kontextusát. Elôször az alapfogalmakat és az általános ismereteket tárgyaljuk, kiemelve a dinamikus rövidterápiákkal közös elemeket és hangsúlyozva az eltérô vonásokat. A második részben a DREAM-terápiás folyamat szakaszait követjük végig, különös tekintettel a módszerspecifikus jellemzôkre. Ezeket a sajátosságokat a következô alfejezetben tárgyaljuk részletesen, melyben a speciális terápiás helyzeteket, nehézségeket és ezek megoldásának lehetôségeit tekintjük át. Fejezetünk végén foglalkozunk részletesen módszerünk egyik alapvetô technikájával, az álommunkával. Köszönjük Horti Máriának, Koltai Máriának és Stark Andrásnak a fejezet megírásához nyújtott segítségét! Fogalmi meghatározások A dinamikus rövidterápiák áttekintése elôtt néhány alapfogalom tisztázása szükséges. Ez nem könnyû, hiszen a pszichoterápiáknak nincs egységes definíciójuk; ugyanakkor számos meghatározás létezik, melyek a pszichoterápia más és más aspektusát emelik ki. Osztjuk azt a véleményt, hogy a pszichoterápia kapcsolat, mégpedig egy olyan speciális segítô kapcsolat, melyben érzelmi-lelki problémák pszichológiai eszközökkel végzett gyógyítása történik úgy, hogy egy specifikusan képzett szakember a pácienssel tudatosan szakmai kapcsolatot hoz létre azzal a céllal, hogy megszüntesse, módosítsa, csökkentse a tüneteket, megváltoztassa a zavart viselkedési mintákat és elôsegítse a személyiség fejlôdését. A pszichoterápia további fontos és egyedi jellemzôje, hogy eszköze, tárgya és célja az emberi pszichikum és a társas interakció is megegyezik. Egy-egy pszichoterápiás irányzat önálló létezésének alapfeltétele, hogy rendelkezzen megfelelô, és csak rá jellemzô egyedi elméleti az emberképet, a személyiségfejlôdési elméletet, a személyiségmodellt, a betegségelméletet, a terápiás hatás- és folyamatmodellt is magában foglaló és gyakorlati a kontextuselméletet, az eljáráselméletet, a módszertant és a technikát is felölelô háttéranyaggal és tudással. Ugyanakkor a korszerû pszichoterápiás hatásvizsgálatok eredményeinek ismeretében is szem elôtt kell tartanunk, hogy a pszichoterápia fôként a mindennapi gyakorlatból származó tapaszta

5 A DREAM-TERÁPIA MÓDSZERTANA A DREAM-terápia általános jellemzôi lati tudás, mely megelôzi az elméletet. Továbbá fontos az a tény is, hogy a mai napig sem sikerült és talán nem is lehet egységes, átfogó és integratív pszichoterápiás szemléletet megalkotni. A pszichoterápiák családján belül a dinamikus terápiák a pszichoanalitikusan orientált terápiák körébe sorolhatók. Az ezek alapját jelentô pszichoanalízis mint gyógyító eljárás olyan pszichoterápiás módszer, mely a tudattalan lelki folyamatok feltárása és átdolgozása során segíti a személyiség változását, a tünetek oldódását. A pszichoanalitikus terápiák módszertanilag egy expresszív-szupportív kontinuum mentén értelmezhetôk, melynek egyik pólusán az expresszív (exploratív, feltáró, belátásorientált, mûvészeti analógiával élve szobrász típusú), másik pólusán a szupportív (szuppresszív, elfedô, kapcsolatorientált, vagyis festô jellegû) pszichoterápiák helyezkednek el. A dinamikus rövidterápiák a felvázolt széles spektrum exploratív részén találhatók és aktív terapeutai attitûdöt igényelnek (1. táblázat). A dinamikus rövidterápiák a pszichoanalízis koncepciójára épülnek, azonban metodikailag-tematikailag fókuszáltak, idôben limitáltak és ebbôl következôen a terápiás cél tekintetében behatároltabbak. Ezek a jellemzôk azonban nem jelentenek kisebb terápiás hatékonyságot, hiszen elônyeik révén mind népszerûbbekké és elterjedtebbé váltak, mivel jól illeszthetôk a 21. század követelményeihez (rövid, gyors, egyszerû, költséghatékony kezelések), a betegbiztosítók elvárásainak is megfelelnek és eleget tesznek a bizonyítékon alapuló orvoslás (evidence based medicine) kívánalmainak is. Összefoglalva: a DREAM-módszerrel végzett terápia olyan dinamikusan orientált, egyéni, verbális, idôben behatárolt, feltáró jellegû, rövid dinamikus pszichoterápiát jelent, melyet felnôttek körében, ambuláns körülmények között alkalmazunk és melyben az álommunka technikáját használjuk. A DREAM-módszer sajátosságaival a következô fejezetekben foglalkozunk részletesen. 1. táblázat A különbözô pszichoanalitikus pszichoterápiás irányzatok és jellemzôik összehasonlítása Klasszikus Analitikus expresszív Analitikus szupportív Dinamikus pszichoanalízis terápia terápia rövidterápia Alapvetô A személyiség A személyiség Tünetredukció; A személyiség terápiás célok strukturális részleges átdolgozása; a problémák részleges átdolgozása; tünetredukció; enyhítése; átdolgozása, tünetredukció mint énvédô az énvédôfejlesztése; következmény; mechanizmusok mechanizmusok a tünetek, panaszok a múlt történéseinek átdolgozása; javítása, énerôsítés; enyhítése, és a tudattalan a konfliktusok a funkcionalitás megszüntetése; konfliktusainak feloldása; fenntartása, javítása; önértékelési, feltárása a tárgykapcsolatok a megküzdés kapcsolati, a belátás kialakítása javítása; javítása; életvezetési (intrapszichésen). a belátás kialakítása az alkalmazkodás problémák kezelése; (interperszonálisan). elôsegítése. az önismeret javítása. Terápiás fókusz Ödipális konfliktus; Ödipális fókusz; Támogató közeg, Pszichodinamikus analitikus helyzet és interperszonális kapcsolat. fókusz. az ülésen belüli helyzetek és események. az ülésen kívüli áttételes helyzetek. Fô technikai Az analitikus neurózis Részleges értelmezés. Szupporció. A fókusz átdolgozása; elemek átdolgozása; értelmezés; teljes értelmezés. a terápiás folyamat intenzifikálása

6 A DREAM-TERÁPIA MÓDSZERTANA A DREAM-terápia általános jellemzôi 1. táblázat A különbözô pszichoanalitikus pszichoterápiás irányzatok és jellemzôik összehasonlítása (folytatás) Klasszikus Analitikus expresszív Analitikus szupportív Dinamikus pszichoanalízis terápia terápia rövidterápia Egyéb technikák, Standard, klasszikus Az áttétel, az ellenállás Az áttétel Jó elsô interjú; intenzifikáló elemek; részleges értelmezése; minimalizálása; jól körülhatárolt tényezôk az áttétel, az ellenállás szembesítés az elhárítások pszichodinamikai szisztematikus az elhárító támogatása, elfedése; fókusz; értelmezése; mechanizmusokkal; a regresszió kerülése; az áttétel, az ellenállás az áttételes neurózis a regresszió az álmok elfogadása; értelmezése; facilitálása; megengedett a szorongás álommunka; regresszió az ülésen az ülésen belül; minimalizálása; idôkorlát; belül; álommunka; szuggeszciók; aktív terapeutai álomértelmezés. a szorongás optimális kognitív attitûd; szinten tartása. restrukturálás; konfrontációk; reális a leválás aktív tárgykapcsolatok. kezelése. Terápiás hatás Belátás Belátás Részleges belátás Belátás (deprivált közegben). (empátiás közegben). (megtartó közegben). (frusztrált közegben). Indikációs kör Súlyos neurózisok; Neurózisok; Neurotikus kórképek; Neurotikus zavarok; (diagnosztikus enyhébb közepes súlyosságú súlyosabb reaktív kórképek; szint) személyiségzavarok; személyiségzavarok személyiségzavarok; enyhébb narcisztikus zavarok. (narcisztikus, pszichózisok; személyiségzavarok. borderline zavarok). krízisek; testi betegségek. 1. táblázat A különbözô pszichoanalitikus pszichoterápiás irányzatok és jellemzôik összehasonlítása (folytatás) Klasszikus Analitikus expresszív Analitikus szupportív Dinamikus pszichoanalízis terápia terápia rövidterápia Szelekciós Erôs motiváció és Közepes motiváció és Alacsonyabb Erôs motiváció és kritériumok szenvedésnyomás; szenvedésnyomás; motiváció és megfelelô (dinamikus szint) magas frusztrációs megfelelô frusztrációs szenvedésnyomás; szenvedésnyomás; tolerancia; tolerancia; éndefektusok; megfelelô énerô, intakt intakt alacsony frusztrációs kapcsolódási és realitástesztelés; realitástesztelés. tolerancia; leválási készség; jelentôs gyengébb megfelelô frusztrációs tárgykapcsolatok; realitástesztelés; tolerancia; analógiás, sérült intakt metaforikus tárgykapcsolatok; realitástesztelés; gondolkodás; gyengébb jó reakció regressziós készség; impulzuskontroll; a próbaértelmezésre jó reakció alacsonyabb és az áttételre. a próbaértelmezésre. kognitív nívó. Terapeutai Szabadon lebegô Aktivitás; Támogató; Aktív, direktív, magatartás, figyelem; módosult neutralitás; szupportív; határozott attitûd neutralitás; elfogadó attitûd. szuppresszív célkövetés; teljes elfogadás. hozzáállás. konfrontatív, interpretatív; szuppresszív attitûd a fókuszon kívül

7 A DREAM-TERÁPIA MÓDSZERTANA A DREAM-terápia általános jellemzôi 1. táblázat A különbözô pszichoanalitikus pszichoterápiás irányzatok és jellemzôik összehasonlítása (folytatás) Klasszikus Analitikus expresszív Analitikus szupportív Dinamikus pszichoanalízis terápia terápia rövidterápia Terápiás Klasszikus Szemtôl szemben Szemtôl szemben Szemtôl szemben elrendezés díványhelyzet ülve (esetleg ülve. ülve. (a páciens fekszik, díványhelyzet). a terapeuta mögötte ül). Idôtartam, Több év Hónapok, évek; Napok-évek; Néhány hónap; ülésgyakoriság, (3 5, vagy több); heti 1 3 alkalom; heti 1-2 alkalom; hetente-kéthetente ülésszám, heti 4-5 alkalom; 50 több száz ülés; néhány több száz 1-2 alkalom; üléshossz több száz ülés; perc. ülés; (5 40) ülés; 50 perc perc. 50 perc. Kiegészítô Kerülendô. Szükséges lehet Gyakran javasolt Lehetséges terápiás formák (gyógyszeres (például (gyógyszeres kezelés). gyógyszeres kezelés, kezelés), családterápia, de nem gyakori. hospitalizáció). A DREAM-terápia kontextusa A pszichoterápiák kontextusán azok általános környezetét, körülményeit értjük, melyek több szinten és számos tényezôbôl tevôdnek össze. A pszichoterápiák kontextusa általánosságban két fô elembôl áll: a terápiás helyzetbôl, illetve magából a terápiás folyamatból. A terápiás helyzetet a terápiás elrendezés (setting) és a terápiás munkamód határozza meg. A terápiás elrendezés számos szintjét különböztetjük meg annak alakzata (egyéni, csoportos); formája (ambuláns, osztályos); elhelyezkedése (egyéni, pár-, család-, csoportterápiás rendszer); fizikai körülményei (tér, például a pszichoterápiás rendelô feltételei, az idô, az üléshossz, ülésgyakoriság, ülésszám, idôtartam) és technikai kiegészítései (például finanszírozása) alapján. A terápiás munkamód az adott pszichoterápiás irányzat által alkalmazott lehetôségeket és keretet jelenti, vagyis azokat a specifikus technikákat, melyekkel a terapeuta dolgozik. Ezek között említhetjük például a relaxációt, az imaginációt, vagy a kognitív terápiában az öt oszlop módszer alkalmazását. Ez a DREAM-terápia esetében többek között az álmokkal és a hozzájuk kapcsolódó asszociációkkal való munkát, az áttétel intenzív elemzését, valamint a paradox kommunikációs technikát jelenti

8 Az álom alagútján Az álom alagútján HORTI MÁRIA Esettanulmányomban amelynek címét KOSZTOLÁNYI DEZSÔ Délutáni álom címû versébôl kölcsönöztem egy rövid dinamikus pszichoterápiás folyamatot mutatok be az álomra, azaz a terápiás munka eszközére és az idôhatárra mint a terápia keret- és hatótényezôjére fókuszálva. Az álom elsodor, a szabott idô mederben tart. Az idôhatár mesterséges kerete, a terápiás kapcsolat bensôségessége, az abban megélt idôtlenség (mint az álomban), a múlt megidézése, az idôsíkok átjárhatóságának élménye egyszerre feszít és old, egymással ellentétes erôvonalakat rajzol, szorongat, de meg is tart és erôteljesen dinamizál. Páciensem érett korú, fiatal nô, valódi keresztneve is egy férfinév nôi változata itt Gabriella. Szakmájában független, szabadúszó. Egy kollégám delegálta, aki Gabi ismerôsének baráti köréhez tartozik. A kérésre szívesen mondtam igent. Az elsô találkozás emlékezetes mozzanatai közül azokat emelem ki, melyek a terápia fordulópontjain a megértésben fontossá váltak. Különös kettôséget éreztem. Gabi egyrészrôl önérvényesítônek, határozottnak tûnt. Hangsúlyozottan nôies megjelenésével, gesztusaival, hanghordozásával, választékos modorával, magabiztos fellépésével olyan személyiség benyomását keltette, aki maga szokta meghatározni és ellenôrizni kapcsolataiban a távolságot, és akihez nem lehet könnyû közel kerülni. Másrészt viszont ezzel ellentétes érzést ébresztett bennem a tekintete, amely nyílt, értelmes, érdeklô- dô, csaknem fürkészô volt, pillanatokra azonban úgy tûnt, hogy egy félénk, fázó, éhes és szomjas kislány néz rám, aki törôdést és gondoskodást vár. Története így szólt: öt évvel találkozásunk elôtt szívzörejt és pánikbetegséget állapítottak meg nála. Elôbb egy terapeutanôhöz, majd egy férfi terapeutához került. A második terápia befejezése után férjhez ment. Most válságban van a házassága, szorong, szívpanaszai kiújultak. A szorongása oldására alkoholt iszik, mostanában gyakran és sokat. Fél az italtól és a haláltól. (Apai nagybátyja alkoholista volt, 9 éve meghalt. Anyai nagyapja is ivott.) Úgy érzi, hogy házassága zátonyra futott, férje kihasználta ôt, már nem szereti, és javasolta, hogy éljenek nyitott házasságban. 12 éves volt, amikor szülei, akiknek ô az egyetlen gyermeke, elváltak. Apja akkor hagyta el a családot, amikor neki a legnagyobb szüksége lett volna rá mondja. Úgy emlékszik, hogy már 8 éves korától gyakran hallotta, hogy anyja hûtlenséggel vádolja apját most úgy gondolja, hogy nem alaptalanul. Kisgyermekkorában apjával volt jobb a kapcsolata, apja kényeztette, becézgette, vele lehetett játszani. Apja családjában a legfôbb értéket a gondoskodó szeretet, a családi összetartás képviselte, míg anyjáéknál a dédanyákig visszamenôen a takarékosságot, a tisztaság és a rend szeretetét tartották a nôk fô erényének. Anyja a saját anyja elkényeztetett kislánya maradt. Gabi úgy emlékszik, hogy folyton a takarítással és a féltékenykedéssel volt elfoglalva. Gabi jó tanuló, eleven, fiús alkatú és természetû kislány volt. A vakációkat az apai nagyszülôknél töltötte, ahol a nagynénje törôdött vele igazán, de a nagyanyjával is jó kapcsolatot ápolt. A falusi nyarakról játékok jutnak eszébe, amelyekben a korosztálybeli fiúk vezéreként háborúzott. Szülei válása után anyjával maradt, aki saját

9 A DREAM-TERÁPIA GYAKORLATA: ESETBEMUTATÁSOK Az álom alagútján határoztuk meg. (A válás ütötte mély seb gyógyulása hosszú folyamat, a rövidterápia csupán beindíthatja az át- és újrarendezôdést a legmélyebb rétegekig megrendült identitásban.) Az elsô találkozások mindkettônk számára a bizalom kialakulását és átélését jelentették. Gabi professzionálisnak, hivatalosnak tûnô megnyilvánulásait magamban átértelmeztem. Azt mondta, engem határozott, öntudatos nônek tart, aki tudja, hogy mit akar és azt keresztül is viszi. Kijelentése elgondolkodtatott és eszembe juttatta az elsô benyomásomat. A pozitív áttételben egy, a melegszívû anyáétól alapvetôen eltérô kép alakult ki rólam, egy olyan nô képe, amilyennek anyja szerint Gabinak lennie kellene, és nem a gondoskodó, önzetlen anyáé, aki hiányzott és talán hiányzik neki ma is. Ez azonban a saját érzéseimbôl fakadó hipotézis volt csupán. A szupervíziós megbeszélés nyitotta fel a szemem. Rám szabott anyai áttételt vártam és nem vettem észre, hogy apjához való újraközeledésének megfelelôen inkább az idealizált apa képét fogom felölteni. Az is eszembe jutott, hogy a tizenéves kor legelején éppen ennyi idôsen érte Gabit a válás okozta trauma egy gyereknek megbízható, határozott felnôttre van szüksége, aki el tud igazodni és el is tud igazítani az életben. Ezt a biztonságot abban az idôben apjától nem várhatta. Gabinak most kellene megbékélnie az apjával, és csak ha ez sikerült, tud majd az anyjával is. Ez a feltétele annak, hogy egyoldalú önérvényesítés helyett nôként teljes életet élhessen a kapcsolataiban is. Ehhez elôbb el kell engedni a már soha nem teljesülô vágyakat, amelyek a gyerekkorral örökre elvesztek. Egyik, az elsô szakaszban elmesélt álma is errôl szólt. Egy nagy hídon kell átmennem gyalog. Alatta kristálytiszta víz hömpölyög, mint egy vízesés Elôttem már egy idôsebb nô és egy férfi átért, visszaforkeserûségét a számára csak ekkorra tudatosult önállótlanság terhét úgy enyhítette, hogy folyton az önérvényesítés fontosságát mint a legfôbb nôi értéket és a túlélés egyetlen módját sulykolta Gabiba: Csak magadra számíthatsz! Sok pénzt kell keresned! mondogatta. Azt tanította, hogy a férfiak megbízhatatlanok, kihasználják és cserbenhagyják a nôket. Gimnazista korában Gabi elhatározta, hogy minden tudást megszerez, amit csak lehet. A mûvészetek, a zene és az irodalom vonzották. Szereti a verseket, egyik kedvenc költôje KOSZTOLÁNYI DEZSÔ. Érettségi után azonnal pénzt kellett keresnie, szülôi támogatás híján továbbtanulásra nem is gondolhatott. Keményen dolgozott, a pénzszerzés lett a legfôbb célja. Nem jutott ideje, energiája a diploma megszerzéséhez, ezért tanfolyamokat végzett és gyorsított kurzusokon vett részt olyanokon, amelyek fô törekvését szolgálták. Közben szerelmek, kapcsolatok kezdôdtek és szûntek meg. Rendszerint alulválasztott, majd ô hagyta el a férfiakat egy kivételével. Ekkor kezdôdtek panaszai. Férje volt az elsô, akire felnézett, akirôl azt hitte, hogy társa lesz és mellette biztonságban lehet. Saját családra, gyerekre vágyott. Csak lassan eszmélt rá, hogy férje valójában követelôzô gyerek, aki anyagilag és érzelmileg kihasználja. Most válni készül tôle. Apja akihez anyja tiltása miatt csak felnôtt korában közeledhetett megrendült egészsége miatt betegotthonba került, magányos, elesett, Gabi látogatja. Anyjával, aki máig egyedül él, igen rossz, ellenséges a viszonya. Az elsô interjú objektív és szcenikus információi neurotikus tünettanra, jó szinten mûködô személyiségre, kellô szorongástûrésre, egészében a 12 ülésre tervezett rövidterápiára való alkalmasságra engedtek következtetni. A terápiás szerzôdésben célként a küszöbön álló válással való megküzdést, a kapcsolat lezárásának átdolgozását

10 A DREAM-TERÁPIA GYAKORLATA: ESETBEMUTATÁSOK Az álom alagútján dulnak, hogy bevárjanak engem is. Nekem tele a kezem, az egyikben egy üres üvegpohár meg talán étel, és még cipelek egy gyerekkocsit is. Bár nem tudom kié, azért viszem, hogy segítsek valakinek. Ahogy a híd közepére érek, felcsapnak a hullámok, és elkezd alattam inogni minden. Szorosan fogom a portékákat, de a kocsi mégis leesik és elmerül a vízben egy idô után. Idegen fiatal fiúk ugranak utána és visszahozzák. Azt mondják ez már az övék, legfeljebb visszavásárolhatjuk. Tehetetlennek érzem magam, hogy elvesztettem valamit, amiért én is felelôs voltam, és képtelen vagyok visszaszerezni Az álomtörténethez kapcsolódó képzettársítások a szülôk, az elvesztett gyermekkor, a tiszta víz, a születés-újraszületés fantáziáját és vágyát hívták elô. A mindennapokban munkája és az egyre betegebb édesapjánál tett látogatások töltötték ki minden idejét. Férjétôl külön költözött, és egy ideje nem ivott. Terápiás kapcsolatunkban biztonságot élt át, errôl tudósított egy álma is a terápia középsô szakaszából: Édesapám házában vagyok, csodálkozom, hogy milyen rendezett minden. Külön elámulok a kerten, hol zöldség, virág, fa mintha egyszerre érne. Egy 30 év körüli szôke, gömbölyû fehérnép áll elém és kedvesen üdvözöl. Ôt az édesapám kérte meg, hogy amíg meg nem gyógyul, tartsa rendben a házat és a kertet Arról beszéltünk, hogy apja iránt megváltoztak az érzései. Már nem haragszik rá szüntelenül, szánja és szeretne több idôt vele tölteni és gondoskodni róla, amíg lehet. Szavait hallgatva arra gondolok, hogy haldokló apjával való törôdése az apa mulasztásaiért való jóvátétel. Bíztam abban, hogy a beteg apa ápolásában való részvétel elôhívja majd belôle az ôsi nôi erôt. A néphagyomány szerint ugyanis: ami a haldoklóval és a haldoklás körül történt, az a régiségben mind nôi teendô volt. Viszontáttételemben a lánygyermek alapértékei felôli bizonyosság jelent meg. Az áttételi helyzetre hangolódott az az álma, melyet nem írt le, de vonakodva elmondott. Álmában egy nôvel szeretkezett, az álom zavarba ejtette, és bár a homoszexuális kapcsolatokat nem ítéli el, félt az álom értelmezésétôl. Szeretetrôl, gyengédségrôl, feltétel nélküli elfogadásról, anya és lánya legkoraibb kapcsolatának érzéki oldaláról, kamaszlányok rajongó barátságairól beszélgettünk. Becsültem nyíltságát, ôszinteségét. Nôkkel folytatott rövidterápiáimban, a negatív szakasz elôjeleként is értelmezhetôen, nem ritkán bukkan elô homoerotikus tartalmú vagy szimbolikájú álom. Ez a jelenség az intimitás elmélyülésével, ugyanakkor e mélység veszélyének érzékelésével lehet kapcsolatban. Az anyai gondoskodás hiánya a gondatlan anya negatív képe jelent meg egy álomban a terápia második felében: Az autómat látom a parkolóban, reggel van. Csodálkozom, hogy a vezetô felôli ablakok az éjszaka teljesen lehúzva maradtak. Nem én hagytam nyitva, talán az anyukám. Tele van az autó a személyes dolgaimmal, de nem hiányzik semmi. Az álommal kapcsolatos asszociációi közben egyszer csak így szól: Nem járhatok önhöz örökké! Negatív érzéseirôl, de azonosításos mozzanatról tudósít egy másik álma: Tanterem, éppen vizsgáznak a hallgatók, én a terem végében megállok, nem tartozom a hallgatók közé, bár én is vizsgázni jöttem. Az oktató elém jön, szívélyesen üdvözöl és doktornônek szólít, nem értem, hogy miért