MÉRNÖKI METEOROLÓGIA
|
|
- Ábel Pásztor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Csapadékok kémiája A légkör dinamikája, az atmoszférikus határréteg jellemzői I. 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék
2 NEDVES LEVEGŐ GŐZNYOMÁS FOGALMA Parciális nyomás [hpa = mbar]: gázkeverék egy összetevőjének résznyomása (ekkora lenne a nyomás, ha csak az a komponens lenne jelen a térfogatban) Gőznyomás: a vízgőz parciális nyomása levegőben Telítési vízgőznyomás: az a gőznyomás, ahol bepárolgás és kicsapódás (kondenzáció) egyensúlyban van. (sík vízfelszínre, Magnus-Tetens formula): e s = 17.67t exp t Relatív nedvesség [%]: RH = 100 e e s 2
3 NEDVES LEVEGŐ - HARMATPONT FOGALMA Harmatpont [ C]: az a hőmérséklet, amin az adott nedvességtartalmú levegő telítetté válik. Ez alatt megkezdődik a kicsapódás. T d 243.5ln = ln ( e 6.112) 100 T ( e 6.112) 5 RH T d [ C] harmatponti hőmérséklet e [hpa] gőznyomás Harmatpont deficit T d,def [ C, K] : T d,def T d, def = T Td 3 T d
4 CSAPADÉKOK KÉMIÁJA Savas ülepedés (savas eső, 1872, R. A. Smith) A csapadékvíz kémhatása: hidrogénionok koncentrációjának tízes alapú negatív logaritmusa: ph = -lg[h+] A tiszta víz koncentrációja szobahőmérsékleten 10-7 mol/l. Tehát ph = 7 a semleges kémhatás értéke. Az ennél kisebb ph-k savakra, a nagyobbak bázisokra jellemzőek. A légkörben 0.03 %-ban jelenlévő SO 2 a vízcseppekben oldódik» ph = 5.6 (kénsav, szokásos érték) Levegőkémiában: ph < 5.6: savas oldat ph >= 5.6: bázikus oldat 4 Forrás:
5 CSAPADÉKOK KÉMIÁJA A csapadékvíz kémiai összetétele (Svédország, µekv/i): Kationok Anionok H + 52 SO Ca NO 3 31 Mg 2+ 8 CL - 18 K + 3 Na + 15 NH Össz: ph = 4.28 Becslések szerint: emberi tevékenység nélkül 5-nél alacsonyabb ph nem fordulna elő. Magyarország: átlag 4.5 5
6 SAVAS ÜLEPEDÉST KIVÁLTÓ OKOK Természetes eredetű emisszió: a háttérszennyezést okozó természetes emisszió a Földön közel egyenletesen oszlik el. SO 2, H 2 S: NO x : - bioszféra bomlási folyamatai - talajok emissziója - vulkáni tevékenység - villámlás - óceánok felszínéről történő kipárolgás - biomassza égése Forrás: wikipedia.org 6 Az Aleut-szigeteki Cleveland vulkán kitörése a Nemzetközi űrállomásról fényképezve
7 SAVAS ÜLEPEDÉST KIVÁLTÓ OKOK 7 Dobson: 10mm vastagságú gázréteg normál körülmények között (105Pa, 0 C) avagy 2.69e20 db részecske /m3 Forrás: wikipedia.org Átlagos SO2 koncentráció Dobson egységben kifejezve 2005.okt 23. nov. 1. között a gálapágosi Sierra Negra vulkán kitörésekor a NASA Aura műholdjáról mérve
8 SAVAS ÜLEPEDÉST KIVÁLTÓ OKOK Emberi eredetű emisszió: szűk területekre korlátozódik. (lokálisan a természetes emisszió 5-20-szorosa is lehet). Kénvegyületek: szerese a háttérszennyezettségnek (60-70 MT S-kibocsátás). (összességében kb. 50% antropogén) NO x -kibocsátás: 56 MT/év, ennek 37%-a antropogén eredetű SO 2, H 2 S: - szén eltüzelése (70%) - nyers kőolaj elégetése (hajózás) - kohászat - kénsavgyártás NO x : - fosszilis tüzelőanyagok égetése - belsőégésű motorok üzeme 8
9 LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK SO 2, H 2 S (2/3), NO, NO 2 (1/3) SO 2 elnyelődik a vízcseppekben» hidratálódott formában, kénessavként (H 2 SO 3 ) van jelen. NO, NO 2 elnyelődik a vízben» salétromos- és salétromsav (HNO 3 ) keletkezik A légköri ózonból UV sugárzás hatására felszabaduló O- vízzel OH- (hidroxil) gyököket hoz létre Ezek tovább oxidálják kénsavvá (H 2 SO 4 ) a kénes savat Más reakciókban (NO + H 2 O NO 2 + OH - ) új OH - -t hoz létre a teljes szennyezőmennyiség savvá alakul. Ammónia (NH 3 ): gyenge bázis: csökkenti a csapadék savasságát (talajbaktériumok, vizelet, műtrágyagyártás, műtrágya-felhasználás) (Azonban amikor az NH 4+ kiülepedik és bekerül a talajba, nitrifikációt okozhat. A légköri savból származó hidrogén ion, amit semlegesített az NH 3 a légkörben, a talajban felszabadulhat, ami további savasodást okoz) 9
10 LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK 10 Forrás: Acid_deposition_formation_diagram.jpg
11 ELŐFORDULÁS Terjedés a légkörben: SO 2 légköri élettartama néhány nap, NO 2 -é kb 20 óra. ( a légszenyezés nem ismer országhatárokat : 70-es évek Ny-Németo.-i savas esők: K-Németo-i, Cseho-i ipari kibocsátások miatt.) 70-es évek Svédország: a szőke haj fürdésnél bezöldült. (Német és angol ipari szennyezés savas ivóvíz + réz csővezeték ) Legsavasabb eső: Kína, 1981, ph = Emberre, környezetre közvetlenül veszélyes, háztartási ecetnél savasabb. Jelenleg is területének 30%-án savasak esők esnek. 11 Forrás: Savas ülepedés Európában, 1993 Forrás:
12 A LONDONI NAGY SZMOG 1952 december 5-9. : 4 napos inverzió és szélcsend, köd Háztartási magas kéntartalmú széntüzelés (háború után) magas SO 2 koncentráció a ködrészecskékben kénessavat képezett 4000 közvetlen, 8000 közvetett haláleset 12
13 SAVAS ÜLEPEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI Növénypusztulás: Jegenyefenyő-halál (Németország), bükkhalál (Németország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia). Tavakban: fitoplankton-állomány pusztulása Állatvilág pusztulása: Zooplankton- állomány pusztulása. Norvégia: 5000 tóból 1750 elvesztette a kétéltű- és halpopulációját. Fémek, építmények korróziója: Al, Cu, Zn, Cd, Ma, Pb oldása Káros hatások az emberre: bőrbetegségek Közvetett hatások: talajok, édesvizek elsavasodása. A mésztartalmú talajok ellenállnak a savas esőtől való kimosódásnak, de a tartós savbevitel ezeket is károsítja - a tápanyagok kimosódnak a leszivárgó vízzel. A talaj elveszti tápanyagraktározó és -szállító funkcióját. (K-Eur: egyes területeken az erdő a tápanyagszükségleteit az odajutott légszennyező anyagokból fedezi!!! Az erdő növekedéséhez szükséges S, N, Ca, Mg 50%-a a levegőből származik.) 13 Forrás: s1.jpg Forrás: id-rain-stone-erosion-of-statue- 2-AJHD.jpg.html Forrás: RAIN1.jpg
14 SAVAS ÜLEPEDÉS MÉRSÉKLÉSE Nemzetközi egyezmények : 1979 Convention on Long-Range Transboundary Air Pollution (Genf 1979) - LRTAP Protocol to LRTAP on the Reduction of Sulphur Emissions or Their Transboundary Fluxes by at Least 30% - az 1980-as szinthez képest 30% csökkentés (1985 Helsinki) a 23 aláíró államból 21 50%-os vagy nagyobb csökkentést ért el Oslo Protocol on Further Reduction of Sulphur Emissions 28 állam ratifikálta Magyarország: Környezetvédelmi Törvény: ÉVI LIII. törvény valamint levegőtisztaságvédelmi rendeletek (14/2001: a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) 14 Forrás: VITUKI, 2008: 2007.évi összesítı értékelés hazánk levegıminıségérıl az automata mérıhálózat adatai alapján
15 SAVAS ÜLEPEDÉS MÉRSÉKLÉSÉNEK MÓDJA Technológiai fejlesztés» alacsonyabb emisszió: erőművek, hajók : gázmosó berendezések, járművek: katalizátorok Szenek és olajok kéntartalmának csökkentése: Közút: max % 2004-től 0.005%, 0.001% (10ppm) ( a kén katalizátorméreg) Hajózás: MARPOL egyezmény: világátlag 2.3% max. 1.5% kéntartalom ellenőrzött területeken (SECA), 2010-től 0.1%. Világszerte: 0.5% 2020-tól. Talajok meszezése NO x csökkentés: katalizátorok stb. 15 Forrás:
16 A légkör dinamikája - a szél 1. A szél fogalma és jellemzése 2. A szél keletkezése - hatóerők 3. Globális szélrendszerek 4. Mérsékeltövi ciklonok 5. Trópusi forgószelek 6. Helyi szelek 7. Monszun és El Niño 8. A szélmérés gyakorlata 9. Mérőműszerek BOREAS (1902) John William Waterhouse festménye 16 *Bóreasz, az északi szél istene, Óreithüiá elrablója a bóra névadója
17 SZÉL A szél: mozgó levegő. Időben és térben változik u V, w ( r, t ) = v ( r t ) Észak (É, North): 0 Kelet (K, East, Orient): 90 Irány: ahonnan fúj! 4 főirány 12 mellékirány Sebesség: m/s km/h (szárazföldi) mérföld/h = km/h 17 Csomó (knots)
18 EGY KIS KITÉRŐ: A CSOMÓ Tengerészeti sebességmérés 1 tengeri mérföld/h = km/h = 1 szélességi fokperc/h 28 másodpercig mértek homokórával - csomók 47 láb 4 hüvelykenként A Danmark teljes vitorlázatú hajó 18 A log Forrás: Dr. Gáspár Ferencz: Hét év a tengeren. Budapest,1903.
19 A BEAUFORT SZÉLSKÁLA Beaufort szélerőskála, kategorizálás a szél hatása alapján 1805 /1832, Sir Francis Beaufort angol sorhajókapitány, hidrográfus Fok Megnevezés Hatás km/h 0 szélcsend a füst függőlegesen száll föl < 2 1 gyenge szellő a füst csaknem függőlegesen száll föl könnyű szél alig érezhető gyenge szél a fák levelei mozognak, az árbocszalag leng mérsékelt szél az árbocszalag kiegyenesedik élénk szél a nagyobb ágak mozognak,kellemetlenül érződik a szél erős szél zúgó hangot ad igen erős szél vékonyabb fatörzsek hajladoznak viharos szél vastagabb fatörzsek hajladoznak, nehéz gyalogolni vihar könnyebb tárgyakat elsodor erős vihar fákat csavar ki igen erős vihar súlyos rombolások orkán teljes pusztulás
20 Forrás:
21 A BEAUFORT SZÉLSKÁLA A balatoni elsőfokú viharjelzés 6-os (12m/s), a másodfokú 8-as (17m/s Beaufort szélnek felel meg. Forrás: wikipedia.org 21
22 A SZÉL KELETKEZÉSE Légköri áramlások kialakulásának alapvető okai: Különböző mértékű felmelegedésből adódó hőmérsékletkülönbség (» sűrűségkülönbség»nyomáskülönbség) Föld forgásából adódó Coriolis-erő Egyéb hatóerők: Súrlódás a földfelszínnel, illetve légrétegek között (viszkozitás) A felszín hatása km magasságig érezhető, ez a planetáris határréteg. E felett található a szabad légkör. Centripetális erő / centrifugális erőtér görbült mozgások miatt Térfogategységre ható erők: ρ 1 p r V gr 2 r 2Vω 22
23 A CORIOLIS-ERŐ MAGYARÁZATA s = rϕ = rω t = v tω t a s = tan t 2 2 atan = 2vω a Cor = 2 v ω 23 Fotó: Balczó M.
24 A CORIOLIS-ERŐ HATÁSA A FÖLDÖN C = 2Ω V C Ω. V C V Forrás: Forrás: V = u i + v j + w k C horizontális 2 2 = u + v 2Ωsinφ = V horizontális f 24 f - Coriolis paraméter
25 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK Eltérő felmelegedés a szélességi fok függvényében: alacsony nyomás az Egyenlítőnél (illetve a Nap zenitjénél) Feláramló nedves levegő a tropopauzáig (csapadékos) A 30 táján nagyobb a nyomás (4-8mbar-al) szubtrópusi nagy nyomású zóna felszíni áramlás innen az Egyenlítő felé, helyébe száraz levegő fentről. Trópusi Konvergencia Zóna HADLEY (v. PASSZÁT) CELLA - hőtranszport a sarkok felé 25 Forrás: Nagy nyomás, hideg lev. a sarkokon Áramlás az ún. poláris front felé (kb. 60, alacsonyabb nyomás) Felmelegszik, felszáll, vissza a sarkokhoz POLÁRIS CELLA - hőtranszport a sarkok felé - télen erős, nyáron gyenge
26 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK A Hadley-cella és a sarki cella köztes cirkulációt hoz létre a közepes szélességeken (30-60 ) a polárfront és a szubtrópusi nagy nyomású zóna között: A másodlagos hatóerők jobban befolyásolják óceánok, felszíni hőmérsékletkülönbségek Nem annyira stabil, mint a másik kettő, változékonyabb FERREL CELLA - hőtranszport a sarkok felé 26 Forrás:
27 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK Forrás: William M. Connolley, wikipedia.org Függőleges szélsebesség júliusi értéke ( évek átlaga) 27
28 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK 28 A Föld az Apollo 17-ről (1972. december) Forrás: NASA
29 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - SZÉLIRÁNYOK Sarki szelek keletiesek Mérsékelt égövi nyugatias szelek ÉK-i passzátszél Szélcsendöv DK-i passzátszél 29 A Coriolis erő a sarkon maximális, de mérsékelt szélességeken is jelentős. Mivel ez utóbbi indirekt cella, a Coriolis erő a legjelentősebb, nagyméretű, nyugatról keletre haladó örvények alakulnak ki benne a Coriolis erő hatására ezek keverik át a cella déli és északi pereme között a levegőt. Forrás:
30 A GEOSZTRÓFIKUS SZÉL A szél a Coriolis-erőt követve elfordul és az izobárokkal megközelítőleg párhuzamosan halad. Ezt nevezzük geosztrófikus szélnek. Nyomási gradiens erő és Coriolis-erő egyensúlya 1 ρ p n V g f V g fv g 1 p ρ n = 0 p 1 p 2 p 3 V g izobárokkal párhuzamosan fúj! A nyomáskülönbség nem tud egyszerűen kiegyenlítődni 30 ELMÉLETI SZÉL, súrlódásmentes szabad légkörben, 2km felett
31 MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK 31 Szinoptikus skálájú (~ 1000km méretű) jelenségek. Az áramvonalak közel párhuzamosak az izobárokkal A nyomáserő tart egyensúlyt a Coriolis erővel, valamint biztosítja a centripetális erőt. Gradiens szélnek nevezzük.
32 MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK Centripetális, Coriolis-, nyomási gradiens erő északi félteke ± V 2 gr r + fv gr 1 p ρ r = 0 p r = 0 V gr = 0 Ciklonális Anticiklonális V gr 1 2 V gr r p + 1 p p 1 A p 1 p p + 1 M 1 p f V gr ρ r f V gr 1 p ρ r 1 r 2 V gr V gr V gr = fr f r r ρ p r V gr = fr 2 2 f r 4 2 r ρ p r 32 Óramutató járásával ellentétes Óramutató járásával megegyező
33 Forrás: NASA MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK 33 Ciklon Izland felett, szeptember 4-én
34 TRÓPUSI FORGÓSZELEK Ciklon, tájfun, hurrikán (földrajzi helytől föggően) Kb 26 C tengervíz hőmérséklet felett erős bepárolgás Megfelelő hőmérsékletgradiens mellett konvekció a tropopauzáig Kondenzáció, a nedvesség egy része kiesik látens hő felszabadulás tovább emelkedik alacsony nyomás a felszínen további nedves légtömegek áramlanak a magba - pozitív visszacsatolás A Nap óceánba sugárzott energiájával működik, hűti az óceánt 34
35 TRÓPUSI FORGÓSZELEK Szem km, száraz levegő beáramlás fentről Szemfalak: max. sebesség km/h. Haladási sebesség 20-30km/h Nagy magasságban ellenkező irányú kiáramlás 35 Szárazföld felé érve megszűnik a hajtóerő, a látens hőfelszabadulás
36 TRÓPUSI FORGÓSZELEK 36 A Catarina trópusi ciklon Brazília partjainál, a Nemzetközi Űrállomásról fotózva, március 26-án A Katrina hurrikán szeme aug 28-án repülőgépről fényképezve.
37 FUJITA SKÁLA Rombolás mértéke alapján! Forrás: Forrás: Forrás:
38 HELYI SZELEK Bóra, sirokkó, kámszin, harmattán, misztrál, főn, száhel, számum, helm, Cape Doctor Parti szél Városi szél Lejtő / völgyi szél Különböző albedó, hőkapacitás és ebből adódó különböző felmelegedés/kihűlés, azaz változó hőmérsékletkülönbség indukálja napi periodicitás Ezek kombinációi, szinoptikus hatásokkal erősítve (pld. bóra 200km/h) 38 délelőtt este
39 EGYÉB, A GLOBÁLIS CIRKULÁCIÓT MÓDOSÍTÓ SZELEK Monszun Különböző albedó, hőkapacitás és ebből adódó különböző hőmérsékletkülönbség indukálja éves periodicitás El Niño jelenség El Niño-Southern Oscillation (ENSO) tengeráramlások, és különböző hőmérsékletű víztömegek okozta fokozott esőzés Dél Amerika partjainál, szárazság a nyugati csendesóceáni partvidéken. Az áramlás iránya megfordul, nyugatról fúj. 39
40 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - ÖSSZEGZÉS 40 Talajközeli szélsebesség és légnyomáseloszlás januárban (Weischet, 1977) T: alacsony; H: nagy nyomású terület
41 GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - ÖSSZEGZÉS 41 Talajközeli szélsebesség és légnyomáseloszlás júliusban (Weischet, 1977) T: alacsony; H: nagy nyomású terület
42 SZÉL IRÁNYA, NAGYSÁGA SZÉL: Vektormennyiség» irány és nagyság Átlagolási idő:? (3s, 10 s, 1 min, 10 min, 1 h) Milyen magasan mérjünk? Milyen magasságra számítsuk át? Hogyan? Forrás: Forrás: ducts/idokep.hu/ws-tx20.jpg
43 SZÉLADAT XI. Pázmány Péter sétány 1/a ELTE TTK épületének tetején Név φ λ Tengerszint feletti magasság [m] Műszer magasság [m] Állomás száma és neve 47,47 19,06 145,6 56, Budapest Lágymányos 10 m-re átszámítva, 1 órás átlag, max.:9.2 m/s, 2005, forrás:omsz Szélsebesség [m/s] É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY Összeg ,23 0,38 0,61 0,48 0,55 0,39 0,33 0,34 0,17 0,19 0,17 0,27 0,41 0,31 0,31 0,29 5, ,53 0,97 1,48 1,14 1,44 1,16 1,13 1,12 0,84 0,72 1,12 1,66 1,36 0,81 0,56 0,25 16, ,71 2,06 2,03 1,23 1,68 1,23 0,86 0,47 0,74 0,72 1,22 1,77 1,48 0,76 0,41 0,24 17, ,76 1,86 3,3 1,6 1,55 0,76 0,35 0,18 0,76 0,25 0,88 1,34 1,16 0,86 0,42 0,43 15, ,9 1,85 2,28 1,39 1,23 0,58 0,15 0,1 0,18 0,21 0,55 1,1 1,02 0,67 0,67 0,78 13, ,15 2,13 0,95 1 0,61 0,32 0,07 0,02 0,07 0,16 0,32 0,55 0,59 0,46 0,45 0,56 9, ,05 1,44 0,73 0,92 0,51 0,03 0,02 0,02 0,01 0,14 0,48 0,38 0,4 0,55 0,55 7, ,89 1,08 0,57 0,64 0,43 0,03 0,03 0,27 0,22 0,24 0,35 0,41 5, ,72 0,76 0,35 0,39 0,24 0,02 0,01 0,01 0,05 0,16 0,22 0,17 0,25 0,26 3, ,63 0,51 0,15 0,19 0,1 0,01 0,08 0,15 0,06 0,22 0,29 2, ,45 0,34 0,06 0,13 0,03 0,02 0,08 0,02 0,16 0,11 1, ,19 0,13 0,07 0,05 0,01 0,02 0,05 0,05 0,08 0,14 0, ,14 0,01 0,01 0,01 0,01 0,05 0,01 0,13 0,05 0, ,02 0,05 0,01 0,02 0,03 0,03 0,08 0,07 0, ,02 0,03 0,01 0,02 0,03 0,03 0, ,03 0,01 0,01 0,01 0,02 0, ,01 0, ,01 0, összeg 8,44 13,62 12,6 9,17 8,43 4,54 2,92 2,24 2,29 2,27 4,49 7,73 7,23 4,88 4,68 4,48 100
44 SZÉLADAT ÉNY ÉÉNY 15 12,5 10 É ÉÉK ÉK Budapest, Lágymányos ,5 NYÉNY 5 KÉK 2,5 NY 0 K NYDNY KDK DNY DK DDNY DDK D
45 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, KANALAS/SZÁRNYKEREKES ANEMOMETER 35,0 30,0 25,0 V tényleges [m/s] 20,0 15,0 v tényleges = 1,0079v leolvasott + 0,0818 R 2 = 1 10,0 5,0 Szélcsatorna Forgóállány 0,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 V leolvasott [m/s] Forrás: ologi/sensorer/cup%20anemometer/cup.jpg Forrás:
46 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, KANALAS/SZÁRNYKEREKES ANEMOMETER Forrás: Forrás: m/featuredproducts/detail /ExtechInstruments/AN200 _/50101/0
47 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, PITOT-, PRANDTL- CSŐ, HŐDRÓT Forrás: e:airspeed_p jpg Forrás: Forrás: p/en-commons/0/0d/pitot_tube_types.jpg
48 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, SONIC ANEMOMETER Forrás: 186/ f4-t.jpg Forrás: Products/GasAnalyzers/75 00/7500_graphics/anemo meter.jpg Forrás:
49 DOPPLER-HATÁS Forrás: Forrás:
50 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, SODAR-RASS SOnic Detection And Ranging Radio Acoustic Sound System szél és turbulencia mérésére ~ 30 m m rétegben, felbontás ~10 m Akusztikai hullámok visszaverődnek a hőmérsékleti inhomogenitásokról (turbulens örvények)» széllel mozognak» Doppler-frekvencia eltolódás különböző sugárirányok melletti mérés» 3D széladat RASS: Hőmérsékleti profil mérés Rádióhullámok visszaverődése a SODAR akusztikai hullámairól Doppler-frekvencia eltolódás a hangsebesség függvénye, amely a hőmérséklettől függ Forrás:
51 SZÉLSEBESSÉG MÉRÉSE, LIDAR Forrás: Forrás: Forrás: Szél-, hőmérséklet- és nedvességprofil mérésére ~60 km-ig (földi) ~40 km-ig (légi), m-es felbontással, ~ 0.25 m/s-os pontossággal, ~ 10 Hz időbeli felbontással
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör dinamikája 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009-2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék A légkör
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenLégköri áramlások, meteorológiai alapok
Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 05 02 Az adatgyűjtés, A levegő áramlása adattovábbítás nemzetközi hálózatai Miért szükséges mérni? Hajózás Szélmalmok Mozgásrendszerek
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenForgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin
Forgó mozgást végző légköri képződmények Dr. Lakotár Katalin Mérsékelt övi ciklon Kialakulásuk: hideg és meleg légáramlatok találkozása, általában tengerfelszín felett alakulnak ki -poláris szubtrópusi
Részletesebben2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS
2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
RészletesebbenMAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ
MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS
AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS Általános légkörzés: Az egész Földre kiterjedő légköri áramlási rendszerek együttese (WMO definíció). A légkör és az óceánok mozgásának fenntartásához szükséges energiát a Nap elektromágneses
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
Részletesebben2013.11.14. Számítási feladat. Páratartalom mérése. Higrográf
Számítási feladat Poliméterrel az alábbi adatokat olvastuk le: T=25,0 C és RH=48% Számítsuk ki a megadott képletek alapján a telítési gőznyomást, az abszolút páratartalmat, a harmatpontot és a harmatpont
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenÁramlások fizikája
Bene Gyula Eötvös Loránd Tudományegyetem, Elméleti Fizikai Tanszék 7 Budapest, Pázmány Péter sétány /A 6. Előadás 6.. smétlés Példák a konform leképezések alkalmazására: áramlás sarok/él körül, áramlás
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenA TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenLESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.
LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. TRIMM A kitérített állású kormánylapot a levegő megpróbálja visszatolni, ez az erő a kitérítés mértékével
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István VÍZ
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1523/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1113 Budapest, Györök u. 19.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenVESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013
VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
RészletesebbenORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Németh Péter, Nagy Attila, Horváth Ákos Alapítva: 1870 Szinoptikus skálájú folyamatok: Rossby hullámok (barotrop-barkolin instabilitás, kvázi geosztrófikus és hidrosztatikus):
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenSugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4
Sugárzási törvények: 1. Planck tv.: E = f (λ -5,T) 2. Wien tv.: λ max = 2897 / T (eltolódási tv.) 3. Stefan-Boltzmann tv.: E=σ*T 4 Egyes bolygók felszíni hőmérsékletei sugárzásmérések (a spektrum enregiaeloszlása
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenMÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE
MÉRSÉKELTÖVI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE Ciklonok a légkörben Ciklonok fajtái: Trópusi ciklon Szubtrópusi ciklon Mérsékeltövi ciklon Poláris ciklon Mezociklon Mérsékeltövi ciklonok szerepe: Hő, momentum,
RészletesebbenA mintavételezést a megbízóval előre egyeztetett időpontokban augusztus 24 szeptember 1. között hajtottuk végre.
1. BEVEZETÉS A Pannon Natura Kft. felkérte a Bálint Analitika Kft-t, hogy Budapest IV. kerületben a megbízó által kijelölt területeken a környezeti levegő CO, NO2 NO X, BTEX és szilárd anyag (PM 1) koncentrációjának
Részletesebbendr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék
Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció
RészletesebbenMÉRSÉKELTÖVI CIKLONOK, TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK) Breuer Hajni
MÉRSÉKELTÖVI CIKLONOK, TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK) Breuer Hajni Miben különbözik a két képződmény? (az animációk alapján) Trópusi ciklon Mérsékelt övi ciklon Miben különbözik a két képződmény? Hasonlóság:
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenLÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE
Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
RészletesebbenA légkör anyaga és szerkezete
A légkör anyaga és szerkezete Mennyiségük hosszabb időn át változatlan. Nitrogén Oxigén nemesgázok A légkör összetétele A Földünket körülvevő gázréteg a légkör, vagy ATMOSZFÉRA. A légkör különböző gázok
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenLÉGKÖR. Dr. Kerese Tibor. A légkör
A légkör Keletkezése: 3,9 mrd éve Hold befogása (?) kéreg töredezés magmatizmus vulkáni gázok forró őslégkör + óceán is benne Anyaga: 80% H 2 O + CO 2, SO 2, N 2 ; lehűlés víz kicsapódása vízburok +SO
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai
RészletesebbenMeteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében
Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Készítette: Kádár Ildikó Környezettudomány szak Témavezető: Pávó Gyula, ELTE Atomfizikai Tanszék Konzulensek:
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
RészletesebbenEuleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai
Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia
Részletesebben1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei. A szél definíciója. A szél definíciója. Mértékegysége.
TGBL1116 Meteorológiai műszerek A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A szél definíciója A levegő
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS
AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS Általános légkörzés: Az egész Földre kiterjedő légköri áramlási rendszerek együttese (WMO definíció). A légkör és az óceánok mozgásának fenntartásához szükséges energiát a Nap elektromágneses
Részletesebben