Életmin ő ség. Fókusz csoport II. Fókusz csoport. Nominális csoporttechnika. Delphi technika Csoport technikák általános szabályai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Életmin ő ség. Fókusz csoport II. Fókusz csoport. Nominális csoporttechnika. Delphi technika 2011.02.18. Csoport technikák általános szabályai"

Átírás

1 Csoport technikák általános szabályai Életmin ő ség Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar a csoportok összetételét a problémának, kérdésfeltevésnek megfelelően meg kell tervezni megfelelő környezet, barátságos hangulat résztvevők bemutatkozása minden válasz jó! (nincs jó vagy rossz válasz) egyszerre egy ember beszélhet segédeszközökre (pl. tábla) szükség lehet 2 Fókusz csoport Fókusz csoport II. cél: pontosan definiált probléma vagy jelenség értelmezése, illetve erről információ gyűjtés szabályok: kis csoport a témában érintettekkel ellátó szakemberek betegcsoport, egyéb érintettek előre kidolgozott kérdések moderátorok aki irányítja a beszélgetést aki dokumentál (magnó, írásos), kisegít példák: mely tényezők befolyásolják a betegek preferenciáit, pszichometriai módszerek fejlesztése képzési anyagok véleményezése 3 Fontosabb előnyök: olcsó, viszonylag gyors őszinte vélemény várható Fontosabb hátrányok: nem biztosan reprezentatív domináló résztvevők befolyásolhatják a véleményt a kapott adatok puhák lehetnek, ez téves interpretálásra csábíthat 4 Nominális csoporttechnika (Delbecq technika) Cél: a csoporttagok véleményének azonos súlyú figyelembe vétele Eljárás: írásos véleménygyűjtés egyénileg vélemények egyenként közös listára kerülnek egységes értelmezés kialakítása egyénileg történő rangsorolás a csoport vélemény kiszámítása Példák az alkalmazásra információ szerzése közös terv kialakítása probléma megoldás 5 Delphi technika A nominális csoporttechnika speciális változata El őny: nagy létszámú szakértői gárda bevonása nem igényel egyidejű jelenlétet Eljárás: levelezés ( ) útján történő vélemény kérés (általában több lépésben) Végcél: konszenzus kialakítása a megadott kérdésben Példák: szakmai irányelvek kialakítása életminőség vizsgáló módszer kifejlesztése osztályozási rendszer gyakorlati felhasználása 6 1

2 Életminőséget befolyásoló tényezők jellem, életfelfogás, elégedettség lelki állapot, béke, hangulat, megértés egészség, képességek, megjelenés, kezeléssel való elégedettség önellátás, cselekvőképesség kommunikáció családi-, partner-és interperszonális viszonyok, szerepek szexuális és intim kapcsolatok támogatottság foglalkozás, társadalmi mobilitás anyagi helyzet, a társadalom erőforrásaiból elérhető részesedés 7 Az életminőség fogalom fejlődése 1950-es évek politikai jelszóként jelenik meg gyorsan bekerül a szélesen értelmezett szociálpolitika rendszerébe, ezen belül az egészségügybe is pl. kemoterápia során a funkcióképesség megőrzése 1960-as évek a túlélés minősége (onkológia, transzplantációs sebészet) életminőség indexek kétségek 1970-es évek az orvoslás fejlődésének jóvoltából különböző, hasonló terápiás eredményt hozó kezelési módszerek közül lehet választani társadalom-tudományok hatása kérdőívek 1980-as évek mentális egészség területe, integráció, a rehabilitációs ellátás értékelése szociális intézkedések szubjektív elemek 1990-es évek gyógyszerterápiás eredmények nemzetközi kérdőívek fejlesztése pszichometria fejlődése 2000-es évek fogalmak tisztulása: Patient/person reported outcomes (PRO vagy PROM) felhasználás az ellátás minőségének javításában 8 Életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, lelki állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát. (WHO, 1997) 9 Az egészségi állapot felmérésének eszközei az egészségügyi ellátás által közvetlenül befolyásolt egészség dimenziók vizsgálatára korlátozódnak fizikai egészség mentális egészség társadalmi részvétel (az interperszonális kapcsolatok adekvát volta) szerep-funkciók (pl. munkavégzés, iskolába járás) érzékelt általános egészség (A. Hopkins) 10 Miért mérjük fel az életminőséget? az életminőség elemei egyúttal objektív egészség indikátorok (ugyanúgy, mint a betegség paraméterek) a betegség összes következményeit képes jelezni jelzi a válaszadó véleményét saját helyzetéről alkalmas olyan beavatkozások eredményeinek felmérésére, amelyek nem eredményeznek teljes gyógyulást (maradvány tünetek, krónikus betegségek, rehabilitáció, szociális ellátások) 11 Objektív Szubjektív = kemény? megfelelő technikai fejlesztés szubjektív emberek értékelik, aktuális állapotukban puha megfelelő pszichometriai fejlesztés saját érzések megbízható regisztrálása KayesNM, McPherson KM. Measuring what matters: does objectivity mean good science? DisabilRehabil2010; 32(12):

3 Az életminőség felmérés szintjei és területei Egyéni: terápiás terv kialakítása, a terápia eredményességének értékelése során Követés, csoportok összehasonlítása: a kezelés hatékonysága, gyógyszer mellékhatások hatásai, a betegség hatásai különböző élet-területekre, komplex beavatkozások értékelése (rehabilitáció), új beavatkozás szükségessége Populációs: veszélyeztetett csoportok kiszűrése, prevenciós stratégiák, illetve az ellátás tervezése 13 Életminőség egészségre vonatkoztatott (QOL) életminőség (HRQOL) QOL tartományok átfogó egészség környezet, anyagiak (életszínvonal) pszichológiai (szükségletek kielégítése, jóllét, elégedettség) szociális (intim kapcsolatok, család, támogatás) HRQOL tartományok fizikai, érzelmi és kognitív funkcióképesség szociális funkcióképesség (mindennapi szerepek) az egészségi állapot értékelése jöv őbeli kilátások tünetek 14 Az életminőség felmérés módszerei Kérdőívek életminőség profilok -generikus kérdőívek -specifikus kérdőívek életminőség indexek Vizuális analóg skála önmagában használva kérd őívekkel együtt használva Megfigyelés személyes jelenlét nélkül személyes jelenléttel Proxy (szóvivő) értékelés 15 Módszertani kérdések Átfogó életminőség értékelése vizuális analóg skálán 01 A legrosszabb életminőség: ágyhoz kötött, egyedül nem étkezik, a környezetről nem vesz tudomást, nem kommunikál, fájdalmak A legjobb életminőség: teljes függetlenség önellátásban mobilitásban, döntéseket hoz, igényeinek megfelelő közösségi életet él, optimista szemléletű Spitzer WO, Dobson AJ, Hall J, et al. Measuring the quality of life of cancer patients: a concise QL-index for use by physicians. J Chronic Dis1981;34: Proxy vizsgálat alapvető kérdései Ki lehet proxy? Miért? Nincs-e érdekellentét? Saját véleményét mondja el Mikor? Ismeri-e a proxy a vizsgált személy jelenlegi helyzetét? Validitás? A proxy (akár hozzátartozó, akár hivatásos gondozó) általában alábecsüli a vizsgált személy életminőségét, nem minden összetevőét egyformán. A hiba csökkentése háromszögeléssel (triangulation), de a három proxy véleményének átlagolása nem mindig növeli a pontosságot, illetve nem küszöböli ki feltétlenül a torzítást (bias) 18 3

4 Andresen EM, VahleVJ, LollarD. Proxy reliability: Health-related quality of life (HRQOL) measures for people with disability. Quality of Life Research 2001; 10: ,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 SF36 Fizikai SF36 Mentális FSz-Hozzátartozó FSz-Barát FSz-Eü. szakember FSz = Fogyatékos személy 19 NovellaaJL, AnkribJ, MorronecI, GuillemindF, JollyeD, JochumaC, PlotonfL, BlanchardaF. Evaluation of the Quality of Life in Dementia with a Generic Quality of Life Questionnaire: The Duke Health Profile. Dement GeriatrCognDisord 2001;12: ,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 PH MH SH PeH An D Pa Disab FSz-Házastárs 20 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 PH MH SH PeH An D Pa Disab FSz-Gyermek A szerzők következtetése: Alzheimer kóros betegek is meg tudják ítélni életminőségüket, bár ennek lehetősége a progresszióval fordított arányban romlik 21 Proxy: következtetések Közvetlen megfigyeléssel észlelhető változók (pl. fizikai képességek) jobb korreláció Inkább szubjektív változók gyengébb összefüggés A kérdés típusán kívül szerepe lehet személyes és szituációs tényezőknek Az életminőség proxy értékelését tehát fenntartással kell kezelni, de a nem pontos információ jobb lehet az információhiánynál 22 A felmérő módszer kiválasztásának szempontjai a módszerek elérhetősége generikus/specifikus eszközök (célkitűzés) index vagy profil (célkitűzés) költségek - adaptáció / fejlesztés - használat / értékelés hitelesség megbízhatóság érzékenység (plafon/padló hatás, pontosság, a változások követése) összehasonlíthatóság interpretálhatóság 23 Gyakrabban előforduló hibák nem megfelelő módszer választása mást mér, mint szeretnénk (pl. egészségi állapotot életminőség helyett) a módszer érzékenysége a vizsgált tartományban nem megfelelő a módszer használatában nincs megfelelő felkészültség jogosulatlan használat, adaptáció 24 4

5 Miért a WHO módszerét választottuk? életminőség profil generikus (és specifikus változatok) nemzetközi fejlesztés, jó szakértő team illeszkedés más WHO-s elvekhez nem csak egészséghez kötött tényezőket vizsgál 25 WHOQOL hazai adaptációja Jelentkezés a WHO genfi munkacsoportjánál A hazai munkacsoport feltételrendszerének ismertetése Protokollok tanulmányozása Munkaterv, költségvetési terv Pályázat pénzügyi forrásra Két magyar fordítás Két nyelven értő panel (összetétele) Egynyelvű panel 26 WHOQOL hazai adaptációja -II. WHOQOL változatai Visszafordítás angolra WHO munkacsoporttal közös vita Fókuszcsoportok a válaszskála elkészítéséhez WHOQOL magyar változatok elkészítése, jóváhagyása Terepvizsgálat Hitelesítés 27 WHOQOL-100 (4+96 kérdés, 6 tartomány, fizikai egészség, pszichológiai, függetlenség, társadalmi kapcsolatok, környezet, lelkiség, általános kérdések) WHOQOL-BREF (2+24 kérdés, 4 tartomány, fizikai egészség, pszichológiai, társadalmi kapcsolatok, környezet, általános kérdések) WHOQOL-SRPB (lelkiség, vallás, személyes hit) WHOQOL-HIV WHOQOL-OLD (24 kérdés, 6 tartomány, érzékszervi képességek, autonómia, múlt-, jelen-, és jövő tevékenységek, társadalmi részvétel, halál és haldoklás, intimitás) WHOQOL-DIS (1+12 kérdés, 1 tartomány, WHOQOL- BREF kiegészítéseként) 28 A WHOQOL szerkezete A WHOQOL szerkezete II. tárgykörök fizikai pszichológiai témák fájdalom, rossz közérzet erőnlét, fáradékonyság alvás, pihenés pozitív érzések gondolkozás, tanulás, emlékezőképesség, összpontosítás önbecsülés saját testről alkotott kép negatív érzések 29 tárgykörök függetlenség témák mozgási képesség mindennapos életvitel gyógyszerelésre vagy gyógykezelésre rászorultság társas kapcsolat személyes kapcsolat emberektől kapott támogatás a gyakorlatban szexuális élet 30 5

6 A WHOQOL szerkezete III. tárgyköröktémák környezet fizikai védettség, biztonság otthoni környezet anyagi javak egészségügyi és szociális gondoskodás, hozzáférés, minőség információk, készségek megszerzése szórakozás, szabadidős tevékenység fizikai környezet közlekedés lelkiség hitélet, vallás, egyéni hiedelmek 31 WHOQOL terepvizsgálat -I. betegségek eset- átfogó elégedettség szám életmin. egészséggel CF 10 3,10 2,40 kardiológiai 131 3,54 3,21 mozgásszervi 61 3,47 3,03 pszichiátriai 85 3,11 3,07 vese 59 2,97 2,36 fogl. rehabil. 40 2,97 2,66 egészséges 100 3,40 3,63 32 WHOQOL terepvizsgálat -II. 5 1 WHOQOL terepvizsgálat -III. betegségek fájdalomkezelés negatív akadály szüks. érzések CF 3,20 3,10 3,10 kardiológiai 3,53 3,43 3,89 mozgásszervi 3,38 3,37 2,78 pszichiátriai 3,89 3,29 2,51 vese 3,03 2,52 3,41 fogl. rehabil 3,12 3,19 2,31 egészséges 4,36 4,61 3,50 33 betegek biztonság eü. szolg. szabadelérhető idő CF 3,60 3,90 2,90 kardiológia 3,29 3,94 3,82 mozgásszervi 3,37 3,62 3,68 pszichiátriai 2,96 3,72 3,28 vese 2,95 3,46 2,80 fogl. rehabil. 2,91 3,16 3,38 egészséges 3,22 3,10 2,81 34 WHOQOL terepvizsgálat -IV. Panaszok betegségek alvás személyes eü. szolg. kapcsolat elérhető CF 3,40 3,30 3,90 kardiológiai 3,09 3,90 3,94 mozgásszervi 3,80 3,75 3,62 pszichiátriai 3,29 3,15 3,72 vese 2,90 3,49 3,46 fogl. rehabil. 3,38 3,59 3,16 egészséges 3,80 3,58 3,10 35 Milyen panaszai vannak érintett végtagján(ain)? FV AV fájdalom 1/10 fázik 1/10 felfekvés 3/6 Mennyire akadályozza (testi) fájdalom tevékenységében? FV AV nagyon 1/10 közepesen 1/10 2/6 kicsit 1/10 3/6 egyáltalán 7/10 1/6 36 6

7 A tevékenységek akadályozottsága Dysmelia: Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Korlátozott-e önellátásában, igényel-e segítséget? FV: 6/10 AV: 3/6 WC használat, öltözködés, mosakodás, hajápolás, nyaklánc felvétele, kontakt lencse használata, ablaktisztítás, sport, autóvezetés Mennyire elégedett a napi tevékenységek ellátásához szükséges képességeivel? FV AV elégedetlen 1/10 sem sem 3/10 1/6 elégedett 5/10 3/6 nagyon elégedett 1/10 2/6 37 Részesült-e később, másutt egészségügyi ellátásban? FV AV protézis 2/10 gyógytorna2/10 Mennyire elégedett az egészségügyi ellátáshoz féréssel? FV AV nagyon elégedetlen 1/10 1/6 elégedetlen 1/10 sem-sem 5/10 3/6 elégedett 2/10 2/6 nagyon elégedett1/10 38 WHOQOL -felhasználása WHOQOL: erősségek gyengeségek orvosi gyakorlatban orvos-beteg kapcsolat javításában különböző kezelési módszerek előnyeinek és eredményességének összehasonlításában egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelésében kutatásban egészségpolitikában 39 az egyén érzéseit vizsgálja, elégedettségét cselekvőképességével természetes szociális környezetében szisztematikus fejlesztésen alapul különböző kultúrkörökben összemérhetően használható különböző formái specifikus vizsgálatokat tesznek lehetővé fejlesztése sok ráfordítást igényel nem ajánlják index szám képzésére longitudinális validálása még nem történt meg más módszerekkel való összevetés hiánya 40 Magyarországon hitelesített további generikus életminőség kérdőívek EQ-5D EuroQol Group elnevezésű nemzetközi munkacsoport kérdőíve NHP Nottingham Health Profile, SF-36 Medical Outcome Studies, Short Form, 36 kérdéses változata Patient/person reported outcomes (PRO) vizsgálata fontos, elismert 41 Életminőség célok: alkalmasak a kliens erőforrásainak növelésére őszinte, odafigyelő kommunikációval feltárhatók a kliens aktuális életminőség céljai ezek (részben) irreálisak lehetnek irreális célkitűzéseken belül is találhatók reális részcélok ezek megvalósításához adjunk meg minden lehetséges segítséget értékeljük közösen az eredményességet 42 7

8 Ajánlott irodalom Czimbalmos Á, Nagy Z, Varga Z, Husztik P. Páciens elégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Népegészségügy, 1999; 80: Kullmann L, Harangozó J. Az Egészségügyi Világszervezet életminőség vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orvosi Hetilap 1999; 140: Lorentsen Ø, Berge AR. A kliensek képességeinek és erőforrásainak mozgósítása a rehabilitáció folyamatában. Rehabilitáció 2007; 17 (3-4): Lovas K, Kalló Z és mtsai.: Establishing a standard for patient-completed instrument adaptations in Eastern Europe: Experience with the Nottingham Health Profile in Hungary. Health Policy 2003; 63: Paulik E, Belec B és mtsai.: Az Egészségügyi Világszervezet rövidített életminőség kérdőívének hazai alkalmazhatóságáról. Orvosi hetilap, 2007; 148(4): Skevington S.M., Lotfy M., O Connell K.A.: The World Health Organization s WHOQOL-BREF quality of life assessment: Psychometric properties and results of the international field trial. Qual. Life Res. 2004;13: Szende A, Williams A. Measuring self-reported population health: An international perspective based on EQ-5D. SpringMed, Budapest, The WHOQOL Group. The World Health Organization Quality of Life Assessment (WHOQOL): Development and general psychometric properties. Soc Sci Med 1998; 46: Tróznai T, Kullmann L. A WHOQOL-100 életminőség vizsgáló kérdőív magyar verziójának validálása. Rehabilitáció 2006; 16(2): Nemzetközi életminőség kutató intézet: Felmérő-módszer adatbázis: 43 Fogyatékosság és életminőség A DIS-QOL program jellemzői A kutatási program célkitűzése: a fogyatékos emberek életminőségét, ellátásának minőségét, valamint a velük kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáló három kérdőív kifejlesztése A kutatás teljes időtartama három és fél év Alapok A fogyatékosság értelmezése az FNO szerint A WHOQOL módszertan felhasználása Az életminőség és a kliens elvárásai összefüggenek az ellátás minőségével Az FNO-nak nem képezi részét a személyes tényezők, különösen nem ezek szubjektív vonatkozásainak osztályozása A DIS-QOL program lépései irodalomkutatás fogalmak áttekintése, meghatározása fókusz csoportok a kérdőívek szerkesztése céljából a kérdőívek elkészítése Delphi módszerrel próbavizsgálat (100 fő/centrum) kérdőívek továbbfejlesztése a próbavizsgálat eredményeinek elemzése alapján (Delphi) terepvizsgálat (300 fő/centrum) eredmények elemzése, terjesztése 47 A hazai terepvizsgálat A hazai interjúk tartalma Szociodemográfiás kérdőív WHODAS II (12 kérdéses verzió, fogyatékosság) WHOQOL-BREF és DIS modul (életminőség) QOCS (a gondozás és a szolgáltatások minősége) ADS-G (fogyatékossággal kapcsolatos attitűdök) SWLS (elégedettség az élettel) Amit nem végeztünk ADS-P (személyével szemben tapasztalt attitűd) Proxy (meghatalmazott) vizsgálat 48 8

9 Az interjú készítés felsőfokú végzettségű szakemberek, ill. hallgatók részletes kézikönyv (20 oldal) közös, személyes megbeszélés személyes és/vagy konzultáció lehetséges bizalmas környezet, hozzátartozó részt vehet kutatói vélemények gyűjtése az interjú folyamatáról 49 A hazai terepvizsgálati minta főbb ismérvei nem reprezentatív (de 16 megye 87 önkorm.) 317 fő; 144 férfi, 173 nő életkor: átlag 38,9 (18-86) év 143 fő betegnek, 173 egészségesnek tartja magát, 1 nem válaszolt 214 magát fogyatékosnak tartja, 102 nem, 1 fő nem válaszolt 116 intellektuális (ID), 151 fizikai (PD) fogyatékos ember 50 A terepvizsgálat két csoportja ID PD nők aránya 53% 56,3% életkor átlag, szélsőértékek 30.6 (18-63) 47.8 (18-86) életkor medián betegnek tartja magát 67 (40.4%) 76 (50.3%) fogyatékosnak tartja magát mennyire látható a fogyatékossága? 75 (45.5%) 139 (92.1%) kissé (34,2%) egyáltalán nem teljesen (56,3%) többnyire 51 Terepvizsgálat: szocio-demográfia egyedül él 132 (79.5%) 50 (33.1%) házas, partnerrel él 28 (16.9%) 69 (45.7%) elvált, külön él, özvegy 6 (3.6%) 32 (21.1%) otthon, támogatás nélkül él 32 (19.3%) 62 (41.1%) otthon él, gondozzák 72 (43.4%) 73 (48.3%) közösségi gondozás, védett otthon 28 (16.9%) - intézetben él, kórházban tartózkodik 22 (13.3%) 16 (10.6%) fizetett munkája van 78 (47.3%) 42 (27.8%) képzésben vesz részt 29 (17.5%) 20 (13.2%) nyugdíjas 27 (16.3%) 66 (43.7%) 52 ID PD Terepvizsgálat: válaszolási arányok Kérdőív, kérdés Teljes hazai minta ID PD (nemzetközi (nemzetközi adatok) adatok) Kérdések, amelyekre a minta legalább 5%-ában hiányzik a válasz N % % % QOCS,4 (a gondozók bevonják-e a döntéshozatalba) 16 5,0 7,8(3,6) 2,0(4,2) WHOQOL-BREF, 21 (szexuális aktivitással kapcsolatos elégedettség) 55 17,4 13,9(18,2) 21,2(19,1) WHOQOL-DIS, 27 (a fogyatékosság hatással van az életminőségre) 20 6,3 11,4(5,3) 0,7(1,0) ADS-G, 6 (a fogyatékos ember teher a családnak) 5 1,6 1,3 (5,0) 1,8 (5,2) ADS-G, 13 szexuális kérdésekről nem illik fogyatékos emberekkel beszélni20 6,3 2,4(4,5) 10,6(6,3) 53 Kiválasztott szempontok a kutatói visszajelzésekből A megfigyelés területe ID PD válaszkártyákat szerette, használta 5 4 válaszkártyákat nem szerette 5 - nehéz volt az interjú 4 - nehezek a hosszú kérdések 7 1 nehezek egyes kérdések 5 5 nehéz a QOCS 5 3 nehéz a QOL 1 - nehéz az ADS 4 3 örült a vizsgálatnak, önként jelentkezett 4 10 eredmények felhasználását várja

10 Az ajánlott, hiteles kérdőív WHOQOL-BREF használata, WHOQOL-100 verzió is használható DIS modul 1 általános kérdés: fogyatékosság hatása az életminőségre 12 további kérdés (1 tárgykör), pl. választás lehetősége, részvétel, tisztelet Kétféle verzió: ID 3 válasz opció (kivéve az általános kérdéseket), PD 5 válasz opció 55 Eredmények: csak PD csoport A válaszadási arány várakozáson felüli: 0-1.3% hiányzó válasz kivétel: szexualitás:21.2% 39 kérdés közül 27-re mindenki válaszolt Cronbach α értékek BREF fizikai.7995 pszichológiai.8322 szociális.5257 környezeti.7091 DISmodul Eredmények A WHOQOL-DISmodul pontszámait az alábbi jellemzők szignifikánsan befolyásolták: házastársi kapcsolat p=.013 lakáskörülmények, támogatás p=.000 fogyatékossági státusz érzése p=.006 fogyatékosság hatása az életre p=.001 nem volt szignifikáns különbség a következőkben: életkor, nem, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelem, fogyatékosság 57 láthatósága,egézség önértékelése Eredmények Korrelációk: WHOQOL-BREF tárgykörök Fizikai PszichésSzociálisKörnyezeti Nem ns ns ns ns Életkor.000 ns ns ns Házassági állapot.000 ns Lakáskörülmények ns ns Képzettség ns ns ns ns Egészség ns ns Fogyatékosság ns ns ns ns Látható-e fogyat ns ns ns ns Fogyat hatás életre ns ns Foglalkoztatottság.001 ns.007 ns Jövedelem, vagyon ns ns ns Eredmények A WHOQOL-BREF különböző tárgykörei és a DIS modul eredményei szignifikánsan korreláltak a fogyatékosság WHODAS II 12 kérdéses verzióval mért szintjével. R 2 p< Fizikai Pszichológiai Szociális Környezeti DIS A vizsgálat korlátai Nem reprezentatív a vizsgálati minta több, mint 80 önkormányzat lakóiból gyűjtöttünk interjú alanyokat a minta szociális és demográfiai jellemzői a hazai lakosságétól nem térnek el jelentősen Viszonylag kis minta méretében a hetedik a 2614főből álló teljes nemzetközi mintán belül 60 10

11 Következtetések Az új, fogyatékossági modul megbízható eszköz a fogyatékos személyek életminőségének felmérésére Az interjú alanyok különbséget tudnak tenni egészségi állapotuk és életminőségük között Ez a vizsgálat összefüggést talált a WHO- DAS II-vel mért fogyatékosság, valamint a WHOQOL-BREF + DISáltal vizsgált életminőség között 61 Következtetés Bár a magyar eredmények feldolgozása még folyamatban van, megengedhetőnek tartom annak megállapítását is, hogy kérdőíves módszerrel kevésbé súlyos intellektuális fogyatékossággal élő személyek is vizsgálhatók A fogyatékos személyeket foglalkoztatják az életminőségüket befolyásoló tényezők, az őket érintő attitűdök, valamint ellátásuk módja és minősége is 62 Ajánlott irodalom Kullmann L, Tróznai T, Paulik E, Vargáné Molnár M. Fogyatékossággal élő emberek életminőség vizsgálatának fejlesztése (Előzetes tanulmány) Gyógypedagógiai Szemle 2008; 36(1): Paulik E, Tróznai T, Kullmann L. Fizikai fogyatékossággal élő személyek életminőségének vizsgálata: az Egészségügyi Világszervezet életminőség-mérő eszközének adaptációja. Rehabilitáció, 2010; 20(3): Power MJ, Green AM, The WHOQOL-Dis Group. Development of the WHOQOL disabilities module. Qual Life Res 2010; 19: Schalock RL, Gardner JF, Bradley VJ. Quality of life for people with intellectaul and other developmental disabilities. AAIDD, Washington DC, Idős kor és életminőség A kutatás keretei és célkitűzése Öt kontinens, 23 központ,különböző kultúrák Akutatás célkitűzései: az idős lakosság felfogásának megismerése életminőségéről az idősödés folyamatával kapcsolatos attitűdjeiről elvárásairól, preferenciáiról Az idős emberek életminőségét és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló két kérdőív kifejlesztése, pszichometriai vizsgálata 65 Alkalmazott módszerek Szakirodalom tanulmányozása Fókusz csoport megbeszélések (idősek, informális gondozóik, szakemberek) Konszenzus keresés Delphi technikával, kérdőívek fejlesztése Próba vizsgálat, eredmények statisztikai elemzése Kérdőívek véglegesítése (Delphi) Terepvizsgálat, elemzés, hitelesítés 66 11

12 Fókusz csoport megbeszélések 35 személy60éves kor felett(27 nő,8 férfi) hét fókusz csoport ülés során csoportonként 4-6 résztvevő önértékelés alapján egészséges, nem egészséges, kevert egészségi állapot életkor szerint60-80, illetve 80 év felettiek gondozók, valamennyien 60év felettiek, nők a fókusz csoportokat két moderátor vezette 67 Fókusz csoport megbeszélések a megbeszélések átlagos időtartama101 (88/128) perc volt tájékozott beleegyezés, IKEB hozzájárulás oldott légkör biztosítása problémák:elfáradás, érzékszervi problémák a megbeszéléseket hangszalagon rögzítettük, tartalmukat leírtuk, részletes jegyzőkönyvet is vezettünk az elkészült feljegyzéseket elemeztük 68 A fókusz csoportok eredményei A legfontosabb életminőséget befolyásoló tényezők ellenpontok, illetve pontosítás Egészség betegség,fájdalom Család egyedüllét Tevékenykedés, mások segítése támogatottság Szeretet Kapcsolatok,társalgáslehetősége Béke belsőéskülső 69 A fókusz csoportok eredményei Az érintett témák előfordulási gyakorisága Személyek közötti kapcsolatok 36 Egészség és önellátó képesség 18 Értelmes tevékenység,segítségnyújtás 16 Békesség, hit, harmónia 14 Személyes jó tulajdonságok 12 A közösség viselkedése 4 Anyagi természetű kérdések 3 70 A terepvizsgálat clkitűzései A WHOQOL-OLDéletkor-specifikus kérdőív kifejlesztése idős emberek életminőségének vizsgálatára Idős magyar emberek életminőségének felmérése, referencia értékek keresése A kérdőív magyar verziója pszichometriai sajátosságainak elemzése 71 A terepvizsgálat hazai minta A vizsgálatba vont személyek: 333 fő, (112 fő), (129 fő) és éves (92 fő) korcsoportokban nem reprezentatív minta az idős lakosságra jellemző demográfia Interjú alanyok toborzási helyei: nyugdíjasok szervezetei háziorvosok, illetve intézetünk idős btegei időseknek szociális ellátást nyújtó intézetek egyházi önkéntesek idősek és nyugdíjasok klubjai ismerősök Mindenki tájékozott beleegyezését adta 72 12

13 Módszerek Néhányan főleg látási vagy mozgási problémák miatt a kérdőív kitöltése helyett azt kérték, hogy interjú formában végezzük a vizsgálatot A belső konzisztencia vizsgálatára Cronbach s alfa koefficienst éstárgykörök közötti korrelációt, a diszkrimináló képesség vizsgálatára 2 mintás t-próbát és szignifikancia számítást végeztünk MS SPSS 11.0 programot használtunk 73 Felhasznált kérdőívek WHOQOL-OLD (idős személyek életminőség kérdőíve) WHOQOL-BREF (generikus életminőség kérdőív) AAQ (idősödési attitűdök kérdőív) Barthel-index (önellátó képesség kérdőív) GDS (geriátriai depressziós skála) 74 Eredmények Válaszolási arány >95%. Az eredmények a fókusz csoportokéval konzisztensek A témakörök közötti korreláció p<0.01 szinten statisztikailag szignifikáns volt kivéve az intim kapcsolatok és az elhalálozás témakörök között Az érzékelt egészségi állapot mentén a mind az összpontszámban, mind 24 kérdés közül 20-ban szignifikáns különbség mutatkozott, közülük 12-ben p< szinten 75 Eredmények A GDS szerint ( 6határértéken) minden kérdés szignifikáns különbséget adott Kevésbé szignifikáns, ill. tendenciaszerű összefüggéseket találtunk a ill. 71 életkori csoportok a lakóhely (főváros / vidék) anyagi helyzet a válaszoló neme gyógyszerszedés szükséglete mentén Hasonlóak a nemzetközi eredmények is 76 A vizsgált személyek néhány demográfiai adata Nem egészséges n=190 Egészséges n=143 Összes n =333 Életkor átlag 74,48 72,88 73,79 Életkor medián Férfi Nő Nőtlen/hajadon Házas Élettárs Elvált Özvegy További demográfiai adatok nem egészséges n=190 egészséges n=143 összes n =333 Általános iskola Középiskola Szakközépiskola Főiskola Egyetem Otthon él (támogatják) Családdal, nem otthonában Otthon él (nem támogatják) Intézeti gondozás Védett lakás Ápolási otthon Egyéb

14 Betegségcsoportok előfordulása a vizsgált idős emberek körében Betegség csoportok Előfordulási szám Előfordulási gyakoriság (%) Magas/alacsony vérnyomás ,2 Mozgásszervi betegségek ,7 Szív és érrendszeri betegségek ,9 Hormonális eltérések 52 15,6 Légzőszervi elváltozások 30 9,0 Emésztőszervi betegségek 29 8,7 Pszichiátriai kórképek 22 6,6 Neurológiai betegségek 15 4,5 További betegségcsoportok 10 fő, illetve 3% alatt fordultak elő. 79 A szubjektíven megítélt egészségi állapot és egyes egészségi állapot jellemzők összefüggése Egészségi állapot jellemzők Előforduló betegségek száma Egészségi állapot önértékelés N Átlag Átlagok különbsége Szignifikancia p Egészséges 143 1,06-1,18 0,0001 Nem egészséges 190 2,23 Barthel-index Egészséges ,52 6,70 0,0001 GDS pontszám Nem egészséges ,82 Egészséges 143 2,83-3,72 0,0001 Nem egészséges 190 6,55 80 WHOQOL-OLD tárgykör átlagok és Cronbachalfa értékek(teljes kérdőívre0.9351) Kód (Cronbachalpha) Tárgykör Átlag S. D. F25 (0.7863) érzékelési képességek F26 (0.6702) autonómia F27 (0.8319) múlt, jelen és jövőbeli tevékenységek F28 (0.9095) társadalmi részvétel F29 (0.8380) halál és elhalálozás F30 (0.9422) intim kapcsolatok A WHOQOL-OLD kérdőív kérdéseinek tartalma és az átlagpontszámok a hazai mintán A kérdés jelölése A kérdés tartalma eredmények átlag S. D. F25.1 Mindennapi életet befolyásoló érzékelési zavarok 3,50 1,105 F25.2 Értékelje érzékelési képességét 3,32 0,872 F25.3 Érzékelésben észlelt veszteségei zavarják részvételét 3,66 1,117 F25.4 Érzékelési zavar károsíthatja kapcsolatteremtő képességét 3,91 1,117 F26.1 Szabadon hozza saját döntéseit 3,71 0,940 F26.2 Úgy érzi, szabályozhatja jövőjét 2,80 1,087 F26.3 Képes arra, hogy azt tegye, amit szeretne 3,62 1,016 F26.4 Környezetében élő emberek tisztelik az ön szabadságát 3,63 0,806 F27.1 Örül mindazon dolgoknak, amelyeknek elébe néz 3,24 0,765 F27.3 Elégedett lehetőségeivel, további eredmények elérésére 2,96 1,209 F27.4 Megkapta az elismerést, melyre életében rászolgált 3,46 1,146 F27.5 Elégedett azzal, amit életében elért 3,62 0, A WHOQOL-OLD kérdőív kérdéseinek tartalma és az átlagpontszámok a hazai mintán Az életminőség átlagpontszámok különbsége egészségi állapot szerint, témakörönként A kérdés jelölése A kérdés tartalma eredmények átlag S. D. F28.1 Elégedett azzal, ahogy idejét eltölti 3,57 0,804 F28.2 Elégedett a tevékenységi szintjével 3,37 0,926 F28.4 Minden napra van elegendő tennivalója 3,86 1,077 F28.7 Elégedett a közösségé életében való részvétel lehetőségeivel 3,34 0,981 F29.2 Aggódik, hogyan fog meghalni 3,89 1,232 F29.3 Fél, hogy nem képes befolyásolni halálának körülményeit 3,99 1,196 F29.4 Retteg a haláltól 4,16 1,123 F29.5 Fél, hogy halála előtt fájdalmai lesznek. 3,09 1,253 F30.2 Tapasztal életében a partneri kapcsolatot 2,76 1,469 F30.3 Életében tapasztal szerelmet 2,41 1,351 F30.4 Van alkalma, hogy szeressen 3,23 1,482 F30.7 Van alkalma, hogy szeressék 3,20 1, Témakör Érzékelés Autonómia Tevékenység Részvétel Halál Intimitás Egészségi állapot N Átlag egészséges ,82 nem egészs ,94 egészséges ,49 nem egészs ,08 egészséges ,07 nem egészs ,47 egészséges ,32 nem egészs ,99 egészséges ,68 nem egészs ,67 egészséges ,85 nem egészs ,28 Átlagok különbsége Szignifikancia p= 2,88 0,0001 1,41 0,0001 1,60 0,0001 2,33 0,0001 1,01 0, ,57 0,004 14

15 Kérdés jelölése Az attitűd kérdések tartalma és átlagpontszámai hazai mintán A kérdés tartalma Hazai adatok: átlag S. D. AAQ7 Az idős kor a magányosság időszaka 3,21 1,133 AAQ10 Az öregkor az életnek egy lehangoló időszaka 3,15 1,056 AAQ14 Ahogy öregszem, egyre nehezebb az érzéseimről beszélni 3,14 1,196 AAQ17 Az öregséget főként a veszteség idejének tartom 3,29 1,190 AAQ21 Fizikai függetlenségemből veszítek, ahogy öregszem 3,05 1,121 AAQ24 AAQ32 Ahogy idősödöm, nehezebbnek érzem, hogy új barátokat szerezzek Nem érzem magamat bevonva a társadalomba most, hogy idős vagyok 3,29 1,286 3,44 1,215 AAQ34 Életkorom miatt magam a dolgokból kizártnak érzem 3,68 1,176 AAQ12 Fontos, hogy bármely életkorban folytassunk testgyakorlást 4,02 0,744 AAQ13 Megöregedni könnyebb, mint ahogy gondoltam 3,11 1,068 AAQ16 Nem érzem magamat öregnek 2,88 1, AAQ19 Identitásomat nem az életkorom határozza meg 3,30 1,185 Kérdés jelölése Az attitűd kérdések tartalma és átlagpontszámai hazai mintán A kérdés tartalma Hazai adatok: átlag S. D. AAQ20 Több energiám van, mint amennyit idős koromra reméltem2,79 1,262 AAQ22 Fizikai egészségem nem akadályoz, hogy tegyem, amit akarok 2,86 1,213 AAQ36 Egészségem jobb, mint életkorom szerint vártam 2,51 1,210 AAQ37 Testgyakorlással olyan aktívan tartom magam, ahogy lehet 2,82 1,228 AAQ2 Ahogy az emberek öregszenek, jobban tudják megoldani az élet nehézségeit 3,01 1,129 AAQ4 Megöregedni kiváltságot jelent 3,07 1,194 AAQ8 A bölcsességet az idős kor hozza meg 3,42 0,998 AAQ9 Az öregedéssel sok kellemes dolog jár együtt 3,03 1,004 AAQ15 Ahogy idősödöm, megértőbb vagyok önmagammal szemben 3,00 1,034 AAQ25 Fontosnak tartom, hogy a fiatalabbaknak átadjam hasznos 3,53 0,963 tapasztalataimat AAQ30 Hiszem, hogy életemnek volt értelme 3,76 0,943 AAQ33 Jó példát akarok adni a fiatalabbaknak 3, ,887 Megbeszélés módszertani problémák a mintaválasztás (nem reprezentatív minta) és acsoportmunka során (elfáradás) fordultak elő néhány csoport résztvevői megköszönték, hogy a munkába bevontuk őket, figyeltünk véleményükre és lehetőséget adtunk érdekes beszélgetésre a kérdőívek megválaszolási aránya 95% feletti volt a különböző fókusz csoportokban kialakult, valamint a kérdőívek által nyert eredmények között konzisztencia mutatkozik a kérdőívek hitelesek, megbízhatók a válaszolók egészségi állapota és életminősége között szignifikáns összefüggés mutatkozott 87 Következtetések Idős emberek életminőségét befolyásoló, fontos életterületek: személyes kapcsolatok, család, szeretet egészség, önellátás kommunikáció hasznosság érzése, tapasztalatok, jó példa átadása emberi méltóság megőrzése 88 Következtetések A felsorolt tényezők értékelésében különbségek mutatkoznak egészségi állapot, életkor, funkcióképesség és a válaszadó neme szerint A vizsgált személyek az idősödéssel járó funkcióképesség csökkenést elfogadják, de nem kedvelik A módszer hitelesen és megbízhatóan tudja felmérni idős emberek életminőségét, tehát a magyar verzió használatra ajánlható Az ismertetett eredmények figyelembevétele szolgáltatásaink szervezése és nyújtása során javíthatja az elégedettséget és a tevőleges 89 együttműködést Ajánlott irodalom Kullmann L, Tróznai T. Hogyan befolyásolja az idős emberek fogyatékossága és életminősége a rehabilitációs szolgáltatásokkal szembeni elvárásokat? Háziorvosi továbbképző szemle 2003; 8: Power M, Quinn K, Schmidt S & the WHOQOL-OLD Group. Development of the WHOQOL-Old module. Qual Life Res 2005; 14: Tróznai T, Kullmann L. Életkor és életminőség. In: Kovács M. (szerk.) Időskori depresszió és szorongás. Springer, Budapest, Tróznai T, Kullmann L. Idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. LAM, 2007; 17(2):

16 Daganatos betegek életminőség vizsgálatának célkitűzései? Daganatos megbetegedések megismerni a betegek életminőségét, ami nem biztosan van összhangban funkcióképességükkel megismerni életminőség céljaikat egyetértésre jutni a kezelési/rehabilitációs tervek kialakításában ennek megfelelően nyújtani a szolgáltatásokat 92 Kihívások a tumour patológia nagyon változatos bármely szervet érintheti több szervben adhat áttéteket különböző kombinációban különböző életkorú embereket érint az életkornak is sajátos hatása van az életminőségre különböző stádiumokban lehet a rosszindulatú daganatos betegségek végállapotát az életminőség romlása jellemzi a terápia minden formája(kemo-ésradioterápia, műtétek,és ezek kombinációi)jelentősen befolyásolhatja az életminőséget 93 Irodalom-kutatás:Pub Med címek: cancer quality of life assessment, measurement a közlemények típusa/felhasznált (61/27) szisztematikus irodalom elemzés (27/10) RCT (28/14) kontrollált klinikai vizsgálat (6/3) nyelv: angol, német időszak: kizárási kritériumok:módszertani hiányosság, a tartalom eltér a címtől, összefoglalótól 94 Irodalom-kutatás témák Diagnózisok és beavatkozások a terápiás beavatkozások hatása a betegek életminőségére a daganatos betegek életminőség vizsgálatának módszertani kérdései életminőség vizsgálatok és kommunikáció 95 Betegség típusok szájüregi gastrointestinalis haematologiai eml ő n őgyógyászati prosztata fej-nyak agyi áttétek végstádiumú rák Beavatkozások kemoterápia radioterápia m űtét táplálkozás terápia pszichoterápia ápolás palliatív ellátás 96 16

17 Életminőség felmérő módszerek Generikus kérdőív Medical Outcome Studies Short Form (SF-36and SF-12) EuroQol (EQ-5D) WHOQOL-BREF Specifikus kérdőív European Organisation for Research and Treatment of Cancer Quality of Life Questionnaire(EORTC-QLQ-C30) EORTC-QLQ-PR25 EORTC-QLQ-LC13 Functional Assessment of Cancer Treatment General Version (FACT-G) FACT-C FACT-An FACT-F 97 További daganat-specifikus módszerek a felhasznált közleményekben Spitzer-index Global Life Quality (GLQ-8) Quality of Life Rating Scale (QLRS) Functional Living Index Cancer General Health Questionnaire (GHQ-12) Hospice Quality of Life Index Revised Prostate Cancer Specific QoL Instrument Collaborative Ocular Melanoma Study Multidimensional Assessment for Cancer in Elderly (MACE) Treatment Specific Symptom Checklist 98 Tünet-specifikus módszerek hat különböző fájdalomskála külön-külön felmérő módszerek az alábbiakra szorongás depresszió félelem memória érzelmi kiegyensúlyozottság szexualitás szociális jóllét támogató (szupportív) terápiás szükséglet 99 EORTC QLQ-C30 témái (Felhasználáshoz engedély: Quality of Life Unit, EORTC Data Centre, Avenue E. Mounier 83-B11, 1200 Brussels, Belgium.) terhelő tevékenységek hosszú távú járás rövid járás szabadban ágyhoz/székhez kötöttség önellátás munka és más napi tevékenységek hobbi, szabadidős tevékenységek légszomj fájdalom pihenési szükséglet alvás gyengeség étvágy hányinger hányás székrekedés hasmenés fáradtság 100 EORTC QLQ-C30 -folytatás fájdalom v. ö. önellátás koncentráció pl. olvasáskor feszültség érzése aggodalom izgatottság érzése depresszió emlékezet kondíció/kezelés hatása a családi életre kondíció/kezelés hatása a társasági életre kondíció/kezelés okozta anyagi nehézségek általános egészségi állapot értékelése általános életminőség értékelése 101 FACT-G témái (Felhasználáshoz engedély : Dr David F. Cella, Center on Outcomes, Research & Education, Evanston Northwestern Healthcare, 1000 Central Street, Suite 101, Evanston, IL 60201, USA) Fizikai jóllét energiahiány hányinger nehézségek családi szükségletekben fájdalom zavaró mellékhatások betegség érzése ágyhoz kötöttség érzése Érzelmi jóllét szomorúság érzése megküzdés a betegséggel megküzdő képesség elvesztése idegesség érzése félelem a haláltól félelem az állapot romlásától

18 FACT-G folytatás A beavatkozások eredményei Szociális/családi jóllét közelség barátokkal érzelmi támogatás a családtól támogatás barátoktól a család elfogadó a betegséggel elégedettség a családon belüli kommunikációval közelség érzése a partnerrel elégedettség a nemi élettel Funkcionális jóllét munkaképesség kielégítő munka az élet élvezete saját betegség elfogadása alvás kedvtelésből végzett tevékenységek élvezete átfogó életminőség 103 nincs, vagy statisztikailag nem szignifikáns javulás nincs, vagy statisztikailag nem szignifikáns javulás az alternatív kezelés eredményeihez képest átmeneti javulás csak két rövid követési idejű vizsgálat mutatott szignifikáns életminőség javulást (a szerzők is rámutatnak a hosszabb követés szükségességére) a fájdalom kedvezőtlen hatása az életminőségre a depresszió hatása az életminőségre (melyik az első?) 104 Rákbetegek életminőség felmérésének módszertana: nagy változatosság Sok különféle módszert használnak a talált tanulmányokban Mandelblatt és társai ugyanazt a módszert az áttekintett cikkek maximum 10%-ában találták meg Jól megalapozott módszerekkel, nagy mintán végzett hosszú távú vizsgálatokra buzdítanak MandelblattJ, ArmettaC, YabroffKR, Liang W, Lawrence W. Descriptive review of the literature on breast cancer outcomes: 1990 through J Nat Cancer Inst. Monographs 2004; 33: Rákbetegek életminőség felmérésének módszertana: proxy Gyermekkor:7-8 évesen megbízható válaszokat tudnak adni kérdőívekre a szülők által nem ismert információt adhatnak a proxy vélemény hiteles és fontos kiegészítő infromációt nyújthat Palliatív kezelés:a proxy vélemény alkalmazást kognitív problémák indokolhatják a döntési hatáskör általában a szakembereknél van a családtagok vagy más fontos személyek lehetnek proxy-k JochamHR,DassenT, WiddershovenG, HalfensR. Quality of life in palliative care cancer patients: a literature review. J ClinNursing 2006; 15: Pickard AS, TopferLA, FeenyDH. A structured review of studies on health-related quality of life and economic evaluation in pediatric acute lymphoblastic leukemia. 106 J Nat Cancer Inst. Monographs 2004; 33: Rákbetegek életminőség felmérésének módszertana a legtöbb tanulmány egy felmérő módszernél többet használ, mind generikus, mind specifikus módszereket bizonyos számú tünet-specifikus kérdőív használata (pl. fájdalom, depresszió, érzelmi jóllét) daganatos betegek kezelési eredményeinek vizsgálata során standard követelmény lett McNaughton-Collins M, Walker-Corkery E, Barry MJ. Health-related quality of life, satisfaction, and economic outcome measures in studies of prostate cancer screening and treatment, J Nat Cancer Inst. Monographs 2004; 33: Violi V, Detullio P, Zinicola R, Costi R, Iusco D, Sarli L, Roncoroni L. Quality of life assessment in geriatric surgery. Acta bio-medica de L Ateneo parmense 2005; 76: 107 Suppl Rákbetegek életminőség felmérésének módszertana : befolyásoló tényezők életkor nem érzelmi állapot személyiség viselkedés szociális támogatás jövedelem Cheung YB, Lim C, Goh C, Thumboo J, Wee J. Order effects: a randomized study of three major cancer-specific quality of life instruments. Health Quality of Life Outcomes Electronic Resource 2005; 3: 37. Llewellyn CD, McGurk M, Weinman J. Are psycho-social and behavioural factors related to health related-quality of life in patients with head and neck cancer? A systematic review. Oral Oncol 2005; 41: funkcionális teljesítőképesség a tanácsadás és a tájékoztatás módja a terápiás beavatkozások fajtái azok a legfontosabbak, amelyek a rehabilitációs (palliatív) folyamatok által befolyásolhatók

19 Életminőség felmérés és kommunikáció Életminőség profilok használata elősegítheti, hogy a páciensek olyan gondolataikat is kifejezzék, amelyeket egyébként nem osztanának meg Ezek az ismeretek elősegíthetik, hogy az ellátó team megfelelő szoláltatást nyújtson könnyebbé váljon a kommunikáció a betegekkel, csökkentve félelmüket, depressziójukat és szorongásukat Mindezen hatások együttesen javíthatják munkánk eredményeit Chandu A,Smith ACH, Rogers SN. Health-related quality of life in oral cancer: a review.j Oral Maxillofacial Surgeons 2006; 64: Llewellyn CD, McGurk M, Weinman J. Are psycho-social and behavioural factors related to health related-quality of life in patients with head and neck cancer? A systematic review. Oral Oncol 2005; 41: Az életminőség felmérés lehetséges hatásai a klinikai gyakorlatra RCT;inervenciós csoport: EORTC-QLQ-C30-al életminőség felmérés, visszajelzése előzetesen erre képzett orvosoknak a konzultáció alatti felhasználás céljából megfigyeltek csoport: felmérés visszajelzés nélkül kontroll csoport: felmérés sincs Az intervenciós és a megfigyelt csoportok betegeinek életminősége szignifikánsan (p=.006, ill.p=.01) jobban javult, mint a kontroll csoporté Az érzelmi jóllét elsősorban az intervenciós csoportban javult, a megfigyelt csoportban nem észleltek hasonló hatást VelikovaG,Booth L, Smith A, Brown PM, Lynch P, Brown JM, Selby PJ. Measuring quality of life in routine oncology practice improves communication and patient 110 well-being: a randomized controlled trial. J ClinOncol2004; 22: Következtetések A daganatos betegek körében alkalmazott felmérő módszerek gazdagsága megnehezíti a kutatási eredmények összehasonlítását. A közvetlenül az életminőségre irányuló felmérő módszerek preferálása ajánlott. A legtöbb tanulmányban a beavatkozásokat nem követte szignifikáns javulás, ezt a megbetegedés természete magyarázhatja. A fenti tanulságok miatt prospektív követéses vizsgálatok végzésére van szükség. 111 Következtetések A daganat-specifikus kérdőívek mellett mindig ajánlott generikus kérdőíveket is használni. Amennyiben kognitív vagy kommunikációs problémák proxy alkalmazását indokolják, mind a proxy kiválasztása, mind az eredmények interpretálása nagy gondosságot követel meg. Végül, de nem utolsó sorban, az életminőség felmérése javíthatja a kommunikációt a pácienssel, és ennek eredményeként javulhat az életminőségük is. 112 A téma aktualitása vázlat Inkontinencia 2010 első félévében már több, mint 100 közlemény módszertani kérdések szűrés után 38 cikk átnézése, közülük 13 cikk részletes feldolgozása az inkontinencia és egyes kezelési eljárásainak hatása az életminőségre levonható következtetések

20 Patient/Person Reported Outcomes (PRO) az egészségügyi ellátás eredményeinek szubjektív értékelése szembeállítás az objektív módszerekkel mind szubjektív, mind objektív vizsgálatok esetében helyes módszer-választás, korrekt metodika és fegyelmezett kivitelezés szükséges hiba, torzítás mindegyik esetben előfordulhat 115 Inkontinensszemélyek életminőség vizsgálatában alkalmazott módszerek Kérdőívek: specifikus kérdőívek Bartoli S, Aguzzi G, TarriconeR. Impact on Quality of Life of Urinary Incontinence and Overactive Bladder: A Systematic Literature Review. Urology 2010; 75(3): cikk adatai 1990 és 2008 között Incontinence Impact Questionnaire: IIQ (6) Incontinence Quality of Life Questionnaire: I-QOL (5) Overactive Bladder Questionnaire: OAB-q (3) King shealth Questionnaire: KHQ (3) International Consultation on Incontinence Questionnaire: ICIQ (2) CONTILIFE Questionnaire (2) Bristol Female LUTS(lower urinary tract symptoms) (2) Urogenital Distress Inventory (1) Incontinence Stress Questionnaire -Patient: ISQ-P (1) Urinary Incontinence Severity Score: UISS (1) 116 Inkontinens személyek életminőség vizsgálatában alkalmazott módszerek 2 Kérdőívek: generikus kérdőívek MOS SF-36 / SF-36 (17) EQ 5D (4) NHP (3) SF-12 (1) Gothenburg Quality of Life Instrument (1) Health utility index : Hui3 (1) Mini Data Set social engagement: MDS SOCE (1) Vizuális analóg skála (VAS) (6) 117 Életminőség felmérő eljárások 2010 első félévében megjelent 31 közleményben Kérdőívek: specifikus kérdőívek ICIQ-SF 5 KHQ 5 I-QOL 4 UDI 4 OAB-q 3 American Urological Assiciation Symptom Index (AUA-SI) 2 és további 15 kérdőív 1-1 alkalommal generikus kérdőívek SF-12 2 EQ-5D 1 HUI2/3 1 SF-36 1 saját fejlesztésű, hitelesített kérdőívek3 Vizuális analóg skála Az inkontinencia hatása az életminőségre: a Boston tanulmány 5503 fős véletlenszerű populációs minta, különböző etnikumok, közel 60%-ban nők, életkor év SF-12, Sandvik Severity Scale az inkontinencia gyakoriság és mennyiség felmérésére n ők 30, férfiak 18%-ában volt inkontinencia az életminőséget az inkontinencia mindkét nemben, mindegyik etnikai csoportban rontotta, férfiaknál a fizikai és a mentális komponenseket, nők esetében a mentális komponenseket szignifikáns mértékben TennstedtSL, Chiu GR, Link CL et al. The Effects of Severity of Urine Leakage onquality of Lifein Hispanic, White, and Black Men and Women: The Boston Community Health Survey. Urology 2010; 75: Otthon élő idős férfiak inkontinenciája és hatása az életminőségre nem reprezentatív populációs minta, 1705 férfi 70 év, 47%-os részvételi arány ICIQ, SF-12, inkontinencia = heti 2 esemény a minta 14,8%-a inkontinens, között 12%, 90 esetén 16,3% inkontinencia esetén az életminőség rosszabb, elsősorban a fizikai tárgykörben, de a mentális komponensek esetében is az általános idősödés miatt több figyelmet érdemel KwongPW, Cumming RG, Chan, L et al. Urinary incontinence and quality of life among older community-dwelling Australian men: the CHAMP study. Age & Ageing 2010; 39:

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG. Orvosi szociológia (6. előadás)

ÉLETMINŐSÉG. Orvosi szociológia (6. előadás) ÉLETMINŐSÉG Orvosi szociológia (6. előadás) AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSE AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSE Betegség következményei: 1. Hogyan hat az élettartamra? 2. Hogyan hat az életminőségre? AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Hiperaktív hólyagszindrómával élő nők életminősége és munkaképessége

Hiperaktív hólyagszindrómával élő nők életminősége és munkaképessége EREDETI KÖZLEMÉNYEK Hiperaktív hólyagszindrómával élő nők életminősége és munkaképessége Péntek Márta dr. 1, 2 Gulácsi László dr. 1 Majoros Attila dr. 3 Piróth Csaba dr. 4 Rubliczky Levente dr. 5 Böszörményi

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Másodlagos állapotok a rehabilitációban. Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Másodlagos állapotok a rehabilitációban. Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Másodlagos állapotok a rehabilitációban Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar lajos.kullmann@barczi.elte.hu Ludwig Guttmann Sir Ludwig Wroclawban idegsebész, 1939-ben Angliába

Részletesebben

Tóth Katalin, dr. Putz Miklós, dr. Kullmann Lajos: Gerincvelősérült személyek életminőség-céljainak feltárása strukturált interjú alkalmazásával

Tóth Katalin, dr. Putz Miklós, dr. Kullmann Lajos: Gerincvelősérült személyek életminőség-céljainak feltárása strukturált interjú alkalmazásával Tóth Katalin, dr. Putz Miklós, dr. Kullmann Lajos: Gerincvelősérült személyek életminőség-céljainak feltárása strukturált interjú alkalmazásával Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Új ITB pumpa implantációk - új felmerülő problémák

Új ITB pumpa implantációk - új felmerülő problémák Új ITB pumpa implantációk - új felmerülő problémák dr.both Béla, dr.klauber András, dr.erőss Lóránd OORI Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztálya OITI Funkcionális Idegsebészeti Osztálya D.Zs. 34é. ffi.

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén Cserháti Péter, Farkas Péter, Harrira M. Fahed Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Előzmények:

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Karóczi Csilla Gyógytornász Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest XXXII. Vándorgyűlés,

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged

Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7

Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7 Kurta Anna gyógytornász DEOEC ORFMT 2012.nov.7 1 Betegvizsgálat a rehabilitációban I. Beteg profil (?) - homogén, heterogén betegcsoportok - a kor eloszlás - milyen mértékig vizsgálhatóak? 2 Betegvizsgálat

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó

COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1.1 Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Leánykori neve:.. Személyi igazolvány száma:.. Anyja neve:. Születési hely, idő:. Nyugdíj

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS dr Egervári Ágnes témák Mire megvénülünk.háttér: számok A feladat - geriátria és LTC Ki? Hogyan? Miből? Interprofesszionalitás Kik a team tagjai? Hogyan mérhető a minőség?

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével Doktori tézisek Valasek Tamás Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok

Részletesebben

Helena projekt. A projekt célja 12/04/2011. Campden BRI 1

Helena projekt. A projekt célja 12/04/2011. Campden BRI 1 Helena projekt Healthy Lifestyle in Europe by Nutrition in Adolescence A projekt célja A HELENA program EU FP 6-s kutatási program része volt, amely az európai fiatalok étkezési- és fogyasztási szokásainak

Részletesebben

16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley

16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley 16. Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők D.B. Bromley Életünknek mintegy negyedét töltjük azzal, hogy felnőttekké fejlődünk, és háromnegyedét azzal, hogy öregszünk. Az öregedés mindenkit személyesen

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur

Részletesebben

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Inkontinencia és Vizeletürítési Zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011)

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. december 09.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Geriátriai szakápoló szakképesítés. 2361-06 Geriátriai szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2013. december 09. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Életen át tartó tanulás Comenius Iskolai együttműködés program. Comenius 2013 EVIBACE

Életen át tartó tanulás Comenius Iskolai együttműködés program. Comenius 2013 EVIBACE Életen át tartó tanulás Comenius Iskolai együttműködés program Comenius 2013 EVIBACE EU pályázatok Életen át tartó tanulás programja Hazai Közreműködő szervezet: Tempus Közalapítvány: Pályázatírás során

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD.

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD. III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Novák János PhD. Gasztroenterológiai kérdőíves szűrés adatainak feldolgozása Összesen

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben