BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi kar. Kézműves sörök budapesti piacának vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi kar. Kézműves sörök budapesti piacának vizsgálata"

Átírás

1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi kar Kézműves sörök budapesti piacának vizsgálata Konzulens: Dr. habil Lugasi Andrea Dékán PhD Készítette: Füle Barbara Zsuzsanna Turizmus és vendéglátás Vendéglátás és szálloda Nappali tagozat 2016

3

4 11. 70

5 Tartalom 1. Bevezetés A témaválasztás indoklása Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A sör Alapanyagok Minőségi jellemzők Ajánlott gyártástechnológiai eljárás A sör alaptípusai Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörök Alapanyagok Minőségi jellemzők Csomgolás Jelölés A különleges minőségű sörök gyártási gyakorlata A sör története Kezdeti idők Egyiptom és Mezopotámia Középkor Magyarország A kézműves sör A kézműves sör története A kraft sör A piac A piac ismerete Versenyeszközök Fogyasztói döntés Szükségletek Márka, vagy brand Sörmarketing Sörkereskedelem Alkalmazott kutatási módszerek

6 3.1 Csoportos érzékszervi vizsgálat Csoportos érzékszervi vizsgálat bemutatása A vizsgálat Értékelt sörök Budapesti főzdékkel készített interjúk Aprily craft beer Élesztőház Hara Punk HopTop Brewery Horizont Hübris MONYO Brewing Co Rothbeer Sörök a Möszjő vödréből Kérdőíves megkérdezés Eredmények Csoportos érzékszervi vizsgálat eredményei Interjúk eredményei Kérdőíves kutatás eredményei Hipotézisvizsgálat Javaslattétel Összegzés Szakirodalom Melléklet

7 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása A vendéglátás és gasztronómia szerves részei az alkoholtartalmú italok, így a sör is. Attól függetlenül, hogy Magyarország a köztudatban főként bortermelő országként ismert jelenleg, jelentős a sörfogyasztás mértéke is. Az elmúlt két- két és fél évtizedben, nagyjából a rendszerváltás óta, számottevően átalakult, megváltozott a söripar szereplőinek kapcsolatrendszere. A piac és a fogyasztók új elvárásain és igényein kívül, a magyar sörgyártóknak a privatizáció hatásaival és a multinacionális sörgyárakkal is meg kellett küzdeniük a vásárlók kegyeiért. Változás következett be a sörfogyasztási struktúrában, szokásokban. A mai tudatos fogyasztó, vásárló nagy hangsúlyt fektet a minőségre. Jelenleg Magyarországon virágkorát éli a kézműves sör, mint egy kimagasló minőségű sörkategória. Kutatásom témája azért lett a kézműves sörök budapesti piacának vizsgálata, mert a magyar lakosság közel egyötöde a fővárosban él, itt koncentrálódik a piac. Dolgozatom elkészítésekor a kézműves sör fogyasztói megítélését és piaci helyezetét vizsgáltam. Az internet alapú, primer megkérdezéses vizsgálat eredményei segítségével kívánom feltárni az összefüggéseket, amelyek mentén a kézműves sörszektor számára a jövőben várható trendjellemzők vázolhatók. A célom az volt, hogy online kérdőív segítségével tárjam fel, hogy a budapesti sörfogyasztót mi tartja vissza a kézműves sörök gyakoribb fogyasztásától, illetve miként lehetne ösztönözni, elősegíteni a szélesebb körben való elterjedést és fogyasztást. Kíváncsi voltam a fogyasztók preferencia és motivációs hátterére. Ezeket csoportos érzékszervi értékelés eredményeinek vizsgálattal igyekeztem megismerni. Érdekelt továbbá, hogy a termelők szerint merre tart a 2010-es évek elején kirobbant kézműves sörforradalom. Budapesti sörfőzdékkel, sörfőzőkkel készített interjúk segítségével kaptam pontosabb képet erről. Úgy vélem, hogy a kézműves sör ma Magyarországon hasonló utat készül bejárni, mint előtte a bor illetve valamivel később a pálinka is. A különböző bor- és pálinkafesztiválok után megnőtt az érdeklődés a sörök iránt, saját környezetemben is érzékelhetően megváltozott a preferencia, sokkal nagyobb hangsúly került a minőségre, mint az árra. 3

8 1.2 Hipotézisek Tekintetbe véve az előbbieket néhány hipotézist felállítottam a témával kapcsolatban. A szakdolgozat során ezeket vizsgáltam. Ezen hipotézisek a dolgozat végére vagy beigazolódnak, vagy pedig megcáfolják az általam kialakított képet a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. A felállított hipotézisek: H1: A rendszeres jelleggel sört fogyasztó budapestiek nagy része nem fogyaszt kisüzemi sört. H2: Éttermekben az emberek csak kis része vásárol kézműves sört. H3: A fogyasztók nyitottak az új ízekre, új gyártók termékeire. H4: A nők kevésbé fogyasztanak sört. 4

9 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A sör A sör malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesítet, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. ( Magyar Élelmiszerkönyv, iránylev) Alapanyagok Elsődlegesen felhasználható alapanyagok Maláta (árpa, búza és egyéb gabona csíráztatásával készült termék) Víz Egyéb szokásosan felhasználható összetevők Adalékanyagok Alkoholmentes sörök sörjellegének kialakításához szükséges aromák Ízesítő- és színezőanyagok Ízesített sörök ízesítésére és színezésére használt anyagok, aromák Karamellmaláta és színezőmaláta Komló, komlókészítmények Pótanyagok: A sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból, amelyek: Sörárpa, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs, egyéb szénhidráttartalmú termékek Technológiai segédanyagok: Szén-dioxid, nitrogén, sörélesztő, szűrő- és derítőanyagok, enzimek 5

10 2.1.2 Minőségi jellemzők Fizikai jellemzők Tisztaság: Általában tükrös, tiszta, üledéktől és zavarosodástól mentes (kivéve a szűretlen sörök, illetve jellegüknél fogva zavaros sörök.) A fehérjetartalomból származó, hőmérsékleti hatásokra esetleg bekövetkező reverzibilis opálosodás, illetve csekély üledék megengedett. Szín: A European Brewery Convention Bizottsága által elfogadott színskála szerint (EBC) a következőképpen csoportosíthatók a sörök színűk alapján. Világos sör (<20 EBC egység): színe sárga, habja fehér Félbarna, vörös sör (20-45 EBC egység között): színe vörösesbarna, vörös, habja fehér vagy krémszínű Barna sör (>45 EBC egység): színe barna, sötétbarna vagy fekete, habja krémszínű Ha a sör színe a sárga vagy barna színtől eltér, a jelölésben a világos és a barna jelzőm kívül használható a színre utaló egyéb jelző is. Az EBC vagy SRM (Standard Reference Method) a különböző fény hullámhosszak intenzitását méri. Ezek a számosított értékek nem mindig esnek egybe a vizuális percepciónkkal a színek árnyalatáról. Szín leírás SRM érték Very light/ nagyon világos 1-1,5 Straw/szalmasárga 2-3 Pale /fakó, halvány 4 Gold/ arany 5-6 Light amber/világos borostyán 7 Amber/ borostyán 8 Medium amber/közép borostyán 9 Copper/garnet /réz Light brown /világos barna Brown/Reddish/barna-vöröses brown/chestnut brown/barna-mogyoróbarna Dark brown/ sötét barna Very dark/ nagyon sötét Black /fekete táblázat: Sörök szín szerinti csoportosítása (Forrás: Brewers Association ) 6

11 Kémiai jellemzők Alkoholtartalom: Alkoholmentes sörnek minősül az a sör, aminek az alkoholtartalma maximum 0,5% (V/V). Az alkoholszegény sör alkoholtartalma 0,51% és 1,5% (V/V) között van. 1,51% és 2,8 (V/V) közötti alkoholtartalommal rendelkező sör az alacsony alkoholtartalmú sör. Az alkoholtartalom besorolásra utaló külön megjelölés nélküli sör alkoholtartalma 2,81% és 8% (V/V) között van. A nagy alkoholtartalmú sör alkoholtartalma magasabb, mint 8% (V/V) Érzékszervi jellemzők a) Illat A minőségi sör illat tiszta, kellemes, a típusnak és a márkának megfelelő. b) Íz A sörök esetében az íz tiszta, a típusnak és a márkának megfelelő kell, hogy legyen. c) Ízharmónia Az ízeknek harmonikusnak, kereknek kell lenniük, nem nyomhatja el az egyik a másikat. d) Recencia A sörnek frissnek, üdítően csípősnek kell lennie. e) Keserűség A sör jellegének megfelelő, harmonikus, finom, kellemes. 7

12 2.1.3 Ajánlott gyártástechnológiai eljárás A sörgyártás a szénhidráttartalmú sörlé sörélesztővel történő erjesztése. A sör előállításának fő műveletei a sörlékészítés, az erjesztés, az érlelés, a szűrés és a töltés. A sörlékészítés az alap- és pótanyagőrlemények vízzel történő erjesztésre való előkészítése, más néven cefrézése. Ez egy körülbelül másfél-két órán át tartó melegítés, melynek hatására az enzimek a malátában lévő keményítőt cukorrá bontják. Ezt követi a szűrés majd a komlóval való forralás, az ülepítés és végül a hűtés. Erjesztés előtt a sörlevet le kell hűteni, különben az élesztő nem tudja kifejteni a kívánt hatást. Az erjesztés során a hűtött sörléhez sörélszetőt adagolnak, majd az élesztő hatására beindul az erjedés, amely hőelvezetés mellett légköri viszonyok között vagy túlnyomáson, nyitott vagy zárt edényzetben történik. Az érlelés a hűtés, esetleg szeparálás után zárt edényzetben, túlnyomás alatt végbemenő folyamat. A szűrés szűrő- és derítőanyagok segítségével történik, amely egybeköthető kolloidstabilizálással. E műveletben történhet a szén-dioxid- és az eredeti extrakttartalom beállítása is. A töltés az a folyamat, amely során a készterméket csomagolóeszközbe töltik, ezt megelőzheti a pillanatpasztőrözés. A csíraszegény állapot elérhető csírátlanító szűréssel, vagy a zárást követő pasztőrözéssel is. Az ízesített sörök esetében az ízesítőanyagot legkésőbb az érlelés vagy szűrés során adagolják a sörléhez vagy a sörhöz. A hozzáadott ízesítőanyag következtében a kész sör eredeti extrakttartalma nem növekedhet annak 1/3-ánál nagyobb mértékben. (Magyar Élelmiszerkönyv irányelv) A sör alaptípusai A söröket az erjedésük alapján három fő csoportba sorolhatjuk. Felsőerjesztésű sörök, alsóerjesztésű sörök és spontán erjedésű sörök. (Gordon Strong 2015) 8

13 Felsőerjesztésű sörök Az Ale az egyik legismertebb felső erjesztésű sörfajta. Ez egy olyan brit fajta, melynek színe a világossárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes Stout, és ennek egy altípusa a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, mely, amely a téli hónapok itala. Bitter Ale A keserű Ale Nagy-Brittaniából származik. Kesernyés ízű, alacsony alkoholtartalmú, üdítő hatású sör. A gyarmati időkben a hosszú tengeri utazásokra erősen komlózott söröket főztek, amelyek hosszú ideig elálltak. Színük a vörösréztől a bronzon keresztül egészen a rubinig terjed. Ez az egyik legáltalánosabb Ale Nagy-Britanniában. Több fajtájuk ismeretes, ide tartozik többek között az ESB (Extra Special Bitter) és a Special Bitter is. Brown Ale A tradicionális észak-angliai barna Ale elsősorban az angol bányavidékek közkedvelt söre. Erősen maláta ízű, testes, karakteres, alkoholtartalma viszonylag alacsony (4-5%) ital. Színe a vöröstől a kávé barnáig terjed. India Pale Ale (IPA) A Brit birodalom koronagyarmata volt India. Az ottani piacra főzték ezt az Ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klímaváltozást kibírja. Magas komlótartalom, keserű íz, testesség jellemzi. Színe a mézaranytól a rozsdavörösig, bronzig terjed. 9

14 Pale Ale Ez az Ale a XVIII. századi Angliából származik. A palackozott Bitter-t nevezik Pale Ale-nek. Színe változatos, az egészen világostól a rozsdáig, sötét borostyánig terjed. Ízük általában könnyed, édes, nem túlzottan keserű. Belga erős Ale A belgiumi Moortgat sörfőzdéből származó erős, világos, fehér Ale, ilyen például a Duvel. Ennek az Alenek a különlegessége a háromszintes erjesztés (melegerjesztés, hidegérlelés, utóerjesztés palackban), illetve a különböző élesztők. Általában szűretlen formában kerül értékesítésre. Alkoholtartalma magas, 8%-12%. Ehhez a fajtához különböző fűszereket is felhasználnak, úgy, mint a koriander, keserű narancs héja, curacao, kakukkfű. Strong Ale / Old English Ale Rendkívül erős, testes felsőerjesztésű Ale. Színben a világos borostyántól a sárgásbarnáig, illatban a mandulától a krémes, édesig terjed. Általában keserű, de nem túl komlós. Mild Alacsony, 4% körüli alkoholtartalmú angol Ale. Jellemzője a felhasznált kevés komló. Színe az egészen világos aranytól a bronzig terjed. Stout Angol/ír eredetű Ale, mely rendkívül széles skáláját öleli fel a testes, sötét felsőerjesztésű söröknek. A Porternél erősebb, friss ital, ízben a száraztól a bársonyoson, pörköltön keresztül egészen az édesig, krémesig, csokisig terjed. Altípusai: Oatmeal Stout, Sweet Stout és Imperial Stout. 10

15 Oatmeal Stout Zabdarából készülő selymes Stout. Sweet Stout Ez a Stout cukor hozzáadásával készül, alkoholtartalma alacsony (3-4%). Milk Stout A Sweet Stout egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásával készül. Mivel a laktózt az élesztő nem erjeszti meg, így ez a sör kifejezetten édes. Szoptatós anyáknak tápsörként ajánlják. Imperial Stout Erős angol Ale, alkoholfoka 6-8% közötti, színe sötét, akár fekete. Íze pörkölt, kávé és étcsokoládé aromára emlékeztet. Eredetileg a cári Oroszországba szállították. Porter A Stout egyik változata. Színvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen feketekávéig terjed, vörös beütéssel. Íze édes, pörkölt, étcsokoládés, kávés aromával. Nem hűtve fogyasztandó. Barley Wine Magyarul árpabor. Ez az erős Ale alkoholfokban közel állnak a borokhoz (8-10%). Színe az aranytól egészen a csokoládé-barnáig terjed, íze édes. Érlelési és eltarthatósági ideje egyaránt hosszú, akár év is lehet. 11

16 Saison Ennél a felsőerjesztésű sörfajtánál az utóerjedés a palackban történik. Különböző fűszereket, gyógynövényeket használnak fel hozzá. Scotch Ale / Scottish Ale / Wee Heavy Ez a sörtípus a Skót whiskyhez hasonlítható, erősen malátázott, testes sötét-borostyán és vörösesbarna színvilággal. Színét és ízét az erősen pörkölt árpamalátának köszönheti. Trappist Ez a sörfajta a Trappista kolostorokból származik. Erős, magas alkoholtartalmú, téglavörösmahagóni színű sör. A speciális erjesztési eljárásnak köszönhetően íze gyümölcsös. Alkoholtartala 5-10% között van. Az erősséget az Enkel, Dubbel és Tripel elnevezésekkel jelölik. (Gordon Strong 2015) Alsóerjesztésű sörök Lager A XIX. század sörtechnológiai forradalma nyomán elterjedő módszer, az alsóerjesztés, néhány ország kivételével az egész világon háttérbe szorította a korábban általános felsőerjesztésű söröket, összefoglaló nevükön az Ale-eket. A lager szó német eredetű, jelentése tárolás. Ez a főzést követő alacsony hőmérsékleten történő tárolásra, magyarul ászokolásra utal. A lager kifejezés csak a gyártás egyik alapmozzanatára utal, ezen belül több típust is megkülönböztethetünk. Pils / Pilsner / Pilsener Nevét a csehországi Pilsenről kapta, ahol 1842 óta főzik ben divatos lett Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legismertebb söre. Fontos jellemzője a magas komlótartalom, és a tartós habkorona. Színe arany, illata virágos aromájú. 12

17 Alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti Pilseni sör fő alapanyagai a pilseni víz, a zateki komló, a maláta, és a sörélesztő. A 12 órás főzési időt hagyományosan 6 hetes érlelés követ. Bock / Bok Alsóerjesztésű német eredetű baksör. A XVI-XVII. században Németország első számú söre volt. Az eredeti Bock fő alapanyaga a müncheni maláta. Alapanyaga 1/3 rész búza, és 2/3 rész árpa. Több fajta, pörkölt és kevésbé pörkölt árpamaláták adják jellegzetességét.. Hagyományosan a tavaszi hónapokban fogyasztott édesen malátás, és gazdag illatanyagú Lager sör, amelynek színe a fehértől a sötétbarnáig terjed, és alkoholtartalma általában 6-8%. A sör csak enyhén kesernyés a kevés komló használat miatt, amelyet ráadásul 45 percig főznek a használat előtt. Több alfaja van, ilyen például a Bock erősebb, magasabb alkoholtartalmú és testesebb változata a Doppelbock, és az Eisbock fajta, amelyet úgy készítenek, hogy a sörben levő víz egy részét lefagyasztják, majd kiszűrik, hogy koncentráltabb ízt érjenek el. Dry Beer Japán és az Egyesült Államok kedvelt száraz söre. Különösen tiszta, semleges ízű, nem túl jellegzetes Lager. Helles Igazi müncheni, bajor sör. Világos, 5% alkoholtartalmú Lager. Komlótartalma alacsonyabb, de malátatartalma magasabb mint a Pils-é. Schwarzbier Kifejezetten sötét színű alsóerjesztésű sör, mely főként Japánban és Németországban közkedvelt. Ízét a pörkölt maláta határozza meg. Alkoholtartalma 5%. 13

18 Kellerbier Szűretlen német lager sör, melynek íze erősen komlós. Marzen / Oktoberfest Ez a Lager München-ből származik, Oktoberfestként is ismert. Neve a március hónapra utal, ez volt az a hónap, amikor még sört lehetett főzni, melyet a nyáron hideg barlangokban, pincékben tároltak. Amikor szeptember végén az új sört elkezdték főzni, a megmaradt márciusi söröket fesztiválokon fogyasztották el, így alakulhatott ki a müncheni Oktoberfest is. Közepesen testes, édes, malátás ízű sör. Színe a narancsostól a vörösrézig terjed, alkoholtartalma legalább 5%, de inkább több. (Gordon Strong 2015) Spontán erjesztésű sörök A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a XV. századi belga Lambic. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, enyhén savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, melyet sokszor ízesítve fogyasztanak. Különböző alfajtái vannak. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami cseresznye, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakran ízesítik még őszibarackkal, meggyel, és fekete ribizlivel. Faro Egy különleges, ritka Lambic. Íze markáns édes és savanyú is egyben. Alkoholtartalma alacsony (2-5%). A Faro-t cukorral, melasszal vagy karamellel édesítik, színe az aranytól a halvány borostyánig terjed. A hozzáadott édesítők elkerülése érdekében általában pasztörizálják. A Faro egy ritka, nehezen beszerezhető sörkülönlegesség. 14

19 Gueuze Ez a különleges sörtípus szintén a Lambic családba tartozik. Az új és a régi Lambic Ale-k keveréke, egyesíti magában a fiatal Lambic élénkségét és a régi Lambic karakteres ízét. Színe az aranytól a borostyánig terjed, íze fanyar némi édes beütéssel. Sok eltérő változata létezik attól függően, hogy a két Lambic Ale milyen arányban található meg benne. Mivel az utóerjedés a palackban történik, ezért igen szénsavas. A palackban történő érlelés 6 és 9 hónap közé tehető, eltarthatósága akár 5 év is lehet. (Gordon Strong 2015) Hibrid sörök Olyan sörfajták, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű eljárás egy-egy eleme. A búzasör például, eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A bajor kolostorokban vélhetőleg előbb készítettek búzasört, mint árpasört, akkor még nem elegyítették a két gabona malátáját. A búzasör ma már nem feltétlenül tisztán búzából, hanem minimum 50% búzamalátából (a maradék maximum 50% árpamaláta) készül. Ízesítőanyagokat nem tartalmaz. Fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a sötét sárgáig terjed. Van szűrt, és szűretlen változata is, a szűretlent Hefe Weizennek, a szűrt változatot Kristall Weizennek hívják. Régen citromszelettel vették el a gyártáshibából eredő mellékízt, de mára a gyártás tökéletesedett. A búzasör fogyasztásának külön szabályai vannak: fontos, hogy lassan töltsük ki a ferdén tartott pohárba, mert itt nagyobb a túlnyomás a palackban, mint az árpasör esetében. Kitöltés után pedig a szűretlen söröknél az üveg aljára leszállt üledéket fel kell keverni és szintén a pohárba tölteni. Pohárnak ugyanakkorának kell lennie, mint amekkora az üveg. A németek általában fél literes, magas, keskeny korsókban fogyasztják C fogyasztási hőmérsékleten. Witbier / White Belga fehér búzasör. Főzéséhez a malátán, komlón, vízen és élesztőn kívül felhasználhatnak zabot, különböző fűszereket, mint a koriander illetve curacao narancshéjat. 15

20 Altbier Szintén német születésű és felsőerjesztésű sör az Altbier, de az alsóerjesztésű sörökhöz hasonlóan, hetekig igen alacsony hőmérsékleten tárolják. Ez a sör az észak-német városokban elterjedt, leghíresebb a düsseldorfi alt sör. Bronz vagy sötét réz színű, íze csípősen kesernyés és enyhén fanyar, alkoholtartalma 4-5%. Mivel a tárolása is alacsony hőmérsékleten történik, kissé lehűtve fogyasztandó thumbler pohárban. Kölsch A Kölsch szintén az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben, vagy a város közvetlen környékén működő 24 sörgyár valamelyikében készült. A Kölsch, egy világos aranyszínű, illatos fajta, lágy, gyümölcsös, enyhén malátás aromájú, kb. 5%-os alkoholtartalmú sör. Kölnben két deciliteres pohárban, füles tálcán szolgálják fel. Ajánlott fogyasztási hőmérséklete 6-8 C. Gőzsör (Steam Beer / Dampfbier) A Gőzsör alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten, C között erjesztik. A gőzsör az Egyesült Államokban alakult ki. A gőzsör kialakulásakor az Egyesült Államokban még nem lehetett hűtőberendezéshez, vagy jéghez jutni, ezért csak így tudták megoldani a készítést. Színe az aranysárgától a borostyánig terjed, aromája lágy, alkoholtartalma 4-5%. Fogyasztása 4-6 C hőmérsékleten, egyenes vonalú sörös pohárból vagy füles korsóból ajánlott. Smoked Beer / Rauchbier A füstölt sör lehet Ale és Lager típúsú is. Füstös aromájukat, ízüket a kemencében szárított árpamalátától kapják. A Németországi Bamburgban a serfőzők bükkfát használnak a kemencék tüzeléséhez, míg Amerikában inkább a hikori-, alma-, éger- és juharfa a jellemző. (Gordon Strong 2015) 16

21 2.2 Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörök A különleges minőségű sörök olyan, más söröktől megkülönböztethető, különleges tulajdonságokkal rendelkező termékek, amelyek a fogyasztók számára előállítási módjuk, összetételük, érzékszervi és egyéb tulajdonságaik miatt további hozzáadott értéket jelentenek. A különleges minőségű sörökre jellemző, hogy kizárólag természetes anyagokat tartalmazhatnak. (Magyar Élelmiszerkönyv irányelv) Alapanyagok Pót-és adalékanyagok nem használhatóak fel a minőségi sörök készítéséhez Elsődleges alapanyagok Maláta (árpa, búza és egyéb gabona csíráztatásával készült termék) Víz Egyéb szokásosan felhasználható összetevők Ízesítő- és színezőanyagok: Komló, komlókészítmények Karamellmaláta és színezőmaláta Ízesített sörök ízesítésére és színezésére hozzáadott természetes anyagok (pl. gyümölcsök, egyéb növényi részek, fűszerek, kivonatok) Technológiai segédanyagok Szén-dioxid, nitrogén, sörélesztő, szűrő- és derítőanyagok, enzimek 17

22 2.2.2 Minőségi jellemzők A különleges minőségű sör érzékszervi tulajdonságainak tükrözniük kell a termék különleges összetételéből és az egyedi gyártási eljárásból adódó többletértéket. A különleges minőségű sör alkoholtartalma legalább 2,81% (V/V), eredeti extrakttartalma legalább 13,5% (m/m) kell, hogy legyen Csomgolás A termék kizárólag élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő üveg-, porcelán- vagy cseréppalackban, illetve a házi csapolást lehetővé tévő különleges csomagolásban, vagy hordóban hozható forgalomba Jelölés Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabály és a Magyar Élelmiszerkönyv számú irányelve alapján a termék nevét ki lehet egészíteni a különleges minőségű jelzővel. A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a jelleget meghatározó ízesítést, fűszerezést, különleges eljárást, amennyiben van ilyen A különleges minőségű sörök gyártási gyakorlata Az előállítónak rendelkezni kell a sörhöz felhasznált összetevők (maláta, víz, ízesítő- és színezőanyagok, valamint segédanyagok) minőségére vonatkozó leírással (gyorsan mérhető paraméterek, szín, állomány, íz, idegen anyag tartalom, visszautasítási kritériumok stb.), a gyártás körülményeinek megfelelő, a minőség ellenőrzésére vonatkozó rendszerrel. A különleges minőségű sört előállítójának meg kell határoznia a felhasználásra kerülő összetevők ellenőrzésének gyakoriságát és az ellenőrzés jellemzőit. Megfelelő, visszakereshető módon dokumentálni kell, hogy milyen szállítótól, milyen mennyiségben, mikor vásárolt/kapott az előállítás során felhasznált összetevőt, segédanyagot. A feldolgozás folyamatát állandó jelleggel dokumentálni kell. Meg kell határozni az önellenőrzési pontokat és az ellenőrzés gyakoriságát. 18

23 Az előállítónak az általa forgalomba hozott sörökre vonatkozóan vizsgálatokkal alátámasztva kötelező dokumentálnia, hogy azok megfelelnek az különleges minőségű sörök összetevőire és minőségi jellemzőire érvényes, a irányelv által meghatározott tulajdonságoknak, különös tekintettel a különleges minőséget biztosító felhasznált anyagokra és az extrakttartalomra. Az előállító által végzett vagy végeztetett ellenőrzéseket és annak eredményei dokumentálni kell. A dokumentációt a hatósági ellenőrzés alkalmával hozzáférhető módon, a minőségmegőrzési idő végéig, de legalább 30 napig köteles megőrizni. Az előállító köteles továbbá dokumentálni, hogy melyik kereskedőnek, milyen mennyiségben mikor és milyen terméket szállított. (Magyar Élelmiszerkönyv irányelv) 2.3 A sör története Kezdeti idők A jégkorszak vége változásokat hozott az emberi társadalomban is. Kifejlesztettek egyszerű földművelő alkalmatosságokat. A gabonafélék jelentős szénhidrát- és fehérjetartalmuk miatt, valamint tárolásuk egyszerűségéből adódóan hamar az felkeltették az őskori ember érdeklődését. Egy 2002-es ásatás során Észak- Kínában fellelt agyagedényben a kutatók egy sörszerű ital nyomait fedezték fel. Az itt megtalált italt mai értelemben nem neveznénk sörnek, mert rizsből készült mézzel, komlót nem tartalmazott. A kutatás során sikerült megállapítani, hogy i. e évvel készülhetett az ital, így tehát ez idáig a legrégebbi sörrel kapcsolatos lelet. Nem meglepő, hogy a gabona alapú erjesztett italok a termékeny félhold területén is nagy népszerűségnek örvendtek, hiszen itt a gabonatermelés is virágzott. Az ókori Egyiptomban és Babilóniában az i. e. 5. évezredben már készítettek a sörhöz hasonló italt, amely szintén nem tartalmazott még komlót. (Franz G. Meussdoerffer, 2009) 19

24 2.3.2 Egyiptom és Mezopotámia Egyiptomban a legkülönbözőbb társadalmi rétegek által fogyasztott ital volt ez a még árpakenyérből készült szomjoltó. Az árpakenyeret vízben áztatták, megerjesztették, majd datolyával vagy mézzel édesítették. Az ókori Egyiptomban a sört élelmiszerként fogyasztották, tehát valóban folyékony, tartósított kenyér volt. A legrégebbi írásos bizonyíték, amely fennmaradt a sörről az úgynevezett Monument Bleu, amely Mezopotámiából származik, az i. e. 3. évezredből. Hammurápi törvényeiben már lefektette a sörkészítés szabályait. Ezekben az időkben a sört vallásos rituálékhoz is használtak, az isteneknek áldozatképp bemutatva. Az i.sz. 4. századi alkimista Panopoliszi Zószimosz írt először a malátázásról. Beáztatott és csíráztatott árpát napon és levegőn szárították, majd őrölve használták fel. Miután Nagy Sándor i.e. 311-ben meghódította Egyiptomot, a görögök megismertették az egyiptomiakkal a bort, mely ez után a felsőbb társadalmi osztályok kedvelt itala lett. Mindeközben a sörgyártás és árusítás erősen szabályozottá vált, majd állami monopólium lett. A visszaélések elkerülése elleni küzdelem ürügyén a sörre adót vetettek ki. Valójában azonban a Görög és Római kultúrában a bor szerepe volt a meghatározó, a sört inkább barbár italnak tartották, ezért kívánták visszaszorítani. (Franz G. Meussdoerffer, 2009) Középkor A középkorban először kolostorokban a szerzetesek főztek nagyobb, piaci mennyiségű sört. Később a 14. században a kolostorok tapasztalataira alapozva kifejlődtek a sörfőző céhek. A középkor végi sörfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket sörfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőtték ki magukat. A sörgyárakból az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre. Angliában a tömeges sörfőzés VII. Henrik ( ) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták ban Bajorországban sörtisztasági törvényt hoztak, amely szabályozta, hogy a sör kizárólag maláta, komló és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Később a hozzávalók közé felvették az élesztőt is. (Franz G. Meussdoerffer, 2009) 20

25 Idővel a komlóval való ízesítés váltotta fel a különböző fűszereket. A sör habja is a komlózásnak köszönhetően alakult ki. A 19. században Pasteur felfedezése a mikrobákról természetesen az italgyártásban is változásokat, fejlődést hozott. A technológia haladással együtt nőtt a sörfogyasztás mértéke is. (Franz G. Meussdoerffer, 2009) A II. Világháború előtt Magyarországon, éves szinten átlagosan 3 liter/fő sört fogyasztottak, ez a szám 2014-ben 66,7 liter volt (KSH Sörmérleg 2014). Napjainkban ismét virágzik a háziés kisüzemi sörfőzés, felgyorsult ütemben fejlődik a kézműves sörök piaca. (Katona Csaba, 2015) Magyarország Hazánk területére az egyik elmélet szerint a germán törzsek közvetítésével érkezett a sörkészítés tudománya. A másik elmélet úgy tartja, hogy ázsiai rokonunktól, a csuvasz népcsoporttól ered a sörfőzés ismerete. A hun törzsek a kezdetekben inkább mézsört fogyasztottak, csak később tértek át az árpa alapú készítésre. A legrégebbi magyar vonatkozású írásos emlékek a sörről 1152-ből vannak. Az 1800-as évek közepétől a megszilárduló kapitalista viszonyok között, a feudális és félfeudális maradványokat elhagyva a sör már gyárakban, nagyüzemi viszonyok között, tömeges gyártással készült, minél nagyobb piacot becélozva. (Borsody Bevilaqua Béla, 1931) 1843-ban, a Reformkorban megnyílt az út az ipari sörfőzés előtt. Manapság a magyar söripar négy hazai gyárában több mint 6 millió hektoliter sör készül évente. A modernkor kezdetén észlelhető gyártási növekedés mellett a fogyasztási igény is megnőtt. Főként a pesti, még inkább a kőbányai gyártás bizonyult meghatározónak. Kőbánya, melyet gyakran emlegettek magyar München vagy magyar Pilsen néven, korábban boráról volt nevezetes, de kiváló teret biztosított a sörfőzéshez, mert az ott megtalálható középkori, sziklába vájt pincék mellett, a sörfőzéshez elengedhetetlen, kiváló minőségű vízzel jelentősen hozzájárult a sörgyártás sikereihez ban minden pesti polgár számára - mellőzve a 21

26 szakképzettség megkövetelését az Évi Pesti Serrendtartás úgynevezett sörvám fejében biztosította a sörfőzés jogát. Schmidt Péter, aki Bajorországban, Münchenben tanulta ki a sörfőzést, ennek alapján kapott engedélyt és kezdte működtetni sörfőzőházát az Üllői úton. A volt borospincék révén 1854-ben a sörfőzésnek kedvező adottságú Kőbánya lehetőségeit alapul véve kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság. Ezt az üzemet vásárolta meg később a régi schwechati sörfőző családból származó, szintén Münchenben tanult idősebb Dreher Antal. Ugyanekkor egy másik sörökkel foglalkozó cég, a Barber és Klusemann, ben részvénytársasággá alakult, és az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. nevet kapta. Így a 19. század végére a nagyipari sörgyártás a fővárosban egyre inkább fellendült. Ez azonban a piaci viszonyok átalakulásához, ez által a kisüzemi főzdék csődjéhez vezetett. A söripar igazi fellendülését az 1882-ben bekövetkezett - a borszőlők nagy részét elpusztító- filoxéravész váltotta ki. A járvány következtében a bor hiánycikk lett, így a keletkezett piaci rést a helyettesítőjévé vált sör kezdte betölteni. A 20. század elején már négy nagy budapesti sörgyár működött. Dreher Antal sörgyára (1907-ben ez is részvénytársaság lett: Dreher Antal Serfőzdéi Rt.) mellett, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. a Haggenmacher Kőbányai és a Budafoki Sörgyárak Rt. voltak aktívak. Az itthoni sörgyártás első térhódítása így az 1890-es évek végétől az első világháború kitöréséig tartó időszakra tehető. Ekkor a hazai sörtermelés körülbelül a duplájára nőtt a korábbiakhoz képest. Míg 1890-ben 1,2 millió hektoliter sört termeltek, addig az 1910-es évek elején már 3,2 millió hektolitert. Magyarországon között a Dreher, a Haggenmacher, az Első Magyar Részvényfőzde és a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. a piac 60-70%-át birtokolta, de a négy nagy fővárosi gyár összességében a hazai sörtermelés 90%-át adta, annak ellenére, hogy az országban (1905. évi adat) közel 90 sörgyár működött. Attól függetlenül, hogy a filoxéra elleni küzdelem - új szőlőfajták telepítésével - sikerhez vezetett, Magyarországon a sörgyárak termelése 15 év alatt, az 1910-es évekre megduplázódott, így érte el a már említett 3,2 millió hektolitert. Az átlagos sörfogyasztás ekkor 16 liter/fő volt évente. A Dreher 1914-ben hektoliter sört termelt, de a gyár kapacitása akár az hektolitert is lehetővé tette volna. A kőbányai sörgyárak össztermelése ekkor meghaladta a hektolitert. Az első világháború következtében azonban sörpiac is átalakult. Az első években a háború még növelte a nyereséget. Szegeden már 1914-ben megnövekedett igény mutatkozott a sörre, Sopronban 1916-ban pedig már nyereséget produkált a háború első éveiben még veszteségesen működő gyár. A négy nagy gyár mellett, Budapesten a pár évvel korábban (1912-ben) alapított ötödik gyár, a Fővárosi Serfőzde is növelni tudta termelését és eladását is. Habár a sörgyárak kartellben dolgoztak, így az elosztást kézben tartották, 1916-tól a kormány 22

27 illetve a hadsereg vette át az irányítást a piacon is. A kényszergazdálkodás miatt a sörfőzést jelentősen érintette, hogy korlátozták az árpafelhasználást. Ez az intézkedés rövidesen áremelést okozott, hiszen a gyárak nyersanyag híján nem használták ki teljes kapacitásukat. A háború végére a sörgyárak termelése nagy mértékben visszaesett. A Trianon utáni időben az állam a söradót számottevő mértékben megnövelte és emellett bevezette az általános forgalmi adót is, amely sört is sújtotta ban a Dreher, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. és a Haggenmacher kartellbe tömörült a verseny csökkentésének érdekében, majd 1933-ban Dreher Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven egyesült, miután 1928-ban már beolvasztotta a nagykanizsai Király Serfőzde Részvénytársaságot is. A Dreher Jenő vezette gyáróriás ekkor 70%-ban uralta a hazai sörpiacot, ezzel jelentős előnyt élvezett más gyárakkal szemben, egészen a II. Világháború kitöréséig. A II. Világháború a Dreher vezette gyárnak sem kedvezett ban, az államosítás során a gyárat több más üzemmel összevonták, így jött létre a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat, ezt követően pedig, ben a Magyar Országos Söripari Vállalat (MOSV), amibe a többi sörgyár (Pécs, Sopron Nagykanizsa) is beolvadt. A sörfogyasztás az 1950-es éveket követően növekedésnek indult től fokozatosan növekedett az import is, a magyar maláta exportját pedig le is kellett állítani, mert a hazai fogyasztás emelkedése miatt szükség volt a megtermelt mennyiségre. Az 1960-as évek elejére a hazai sörgyártás a teljes malátatermelést felhasználta ben megszűnt a Magyar Országos Söripari Vállalat, és helyette megalakult a Söripari Vállalatok Trösztje, amin belül az egykori Dreher gyár - Kőbányai Sörgyár néven - a hazai termelés 90%-át biztosította ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megszüntette a trösztöt, a gyárak önállóvá váltak, majd a rendszerváltás után a gyorsan kibontakozó piacgazdasági viszonyok között, gazdasági társaságokká alakultak át ban a dél-afrikai óriás sörvállalat, a South African Breweries (SAB) vette meg a Dreher, a vidéki gyárak közül pedig a nagykanizsait és így létrejött a Dreher Sörgyárak Rt. A SAB és az amerikai Miller Brewing Company 2002-es egyesülésével, SAB Miller néven jött létre a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalkozása, amely ma is tulajdonosa a Drehernek. Ma a Dreher termelése hektoliter fölött van. (Kovács Gábor, 2009) 2010 körül jelentős változások kezdődtek a magyarországi sörfogyasztásban, ezzel együtt a sörkultúrában is. A sör, ami addig leginkább egy olcsó, alkoholtartalmú ital volt, mely főként a fiatalok és a fizikai munkát végzők körében volt népszerű, a kézműves sörforradalom 23

28 hatására egyre elismertebb itallá vált. A borhoz és a pálinkához hasonlóan a sör is kezd egyre nagyobb figyelmet kapni. 2.4 A kézműves sör Kézműves sör minden olyan sör, amelyet kis, független sörfőzdék készítenek hagyományos módszerekkel, minőségi alapanyagokból. Ezen főzdék kiválósága, hogy nagy odafigyeléssel, a részletekre gondosan ügyelve főznek. A kézműves sörök és az azokat előállító főzdék piaci részesedése ugyan még nem számottevő Magyarországon, de szabadabban állíthatnak elő kis mennyiségben, természetesen szénsavas, vegyszermentes termékeket, ezzel újabb színt hozva az ország vendéglátóegységeibe, kereskedelmi értékesítő helyeibe. (Vetek György, 2015) A kézműves sör története A kézműves sörök története Amerikában A kézműves sör története az 1920-as évek Amerikájáig vezethető vissza. Ekkor a Nemzeti Prohibíciós Párthoz hasonlóan egyre többen akarták, hogy alkoholmentes társadalom legyen az Amerikai Egyesült Államok, ezért január 16-án életbe léptették a 18. alkotmánymódosítást, amely az egész államszövetség területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát. Az 1933-ig tartó tilalom következtében rengeteg főzdének kellett lehúznia a rolót, csak minden századik vészelte át ezt a 13 évet. A csempészek a magas alkoholtartalmú párlatokat részesítették előnyben, mert ugyanakkora rakománnyal, vagyis ugyanakkora kockázat mellett, nagyobb hasznot tudtak szakítani belőlük. A lebukástól való félelem következtében a zugfőzdék a minél gyorsabb érlelési időre törekedtek, így Amerikában a sör felhígult. Az amerikai sör minőségére a legnagyobb csapást azonban egy 1925-ös szövetségi törvény mérte, amely előírta, hogy az ország területén maximum 3,9% alkoholtartalmú sör hozható forgalomba. A világválság után újrainduló sörgyárak az olcsó sörökre koncentráltak, ezzel hosszú időre megalapozták az amerikai sör jellegét: alacsony malátatartalom, sok adalék és elenyésző hozzáadott érték ben, Jimmy Carter elnöksége alatt enyhítettek a piaci szabályokon és engedélyezték a házi sörfőzést ben megrendezésre került az első Nagy Amerikai Sörfesztivál, ahol 20 főzde képviseltette magát 35 sörével. Ez a szám ma Elindult és meglepően gyorsan elterjedt a 24

29 házi sörfőzési mozgalom. Az évek során az amatőrök olyan nagy tapasztalatot szereztek a sörfőzés tudományában, és olyan mennyiségben készítettek sört, hogy azzal már meg tudtak jelenni a piacon is. Eleinte a házi főzésű sörök csak egy-egy pubban, sörözőben jelentek meg, majd fokozatosan elkezdtek nyílni a sörfőzde-sörözők, és idővel a szupermarketek polcain is fellelhetőek lettek a megnövekedett kínálatnak és keresletnek egyaránt megfelelve ben az asztronauta-házi sörfőző Bill Readdy, személyes csomagjában felvitt magával az űrbe komlót is. Később a Spinnakers Brew Pub ebből a komlóból, ami 128-szor kerülte meg a Földet, készített egy sört. (URL 1.) Eleinte a nagy sörgyárak nem törődtek az új hóborttal, azzal nem számolva, hogy a sörkultúrában hamarosan jelentős változás áll be. Ma az Amerikai Egyesült Államok a világ második legnagyobb sörgyártója (Kína mögött), évi mintegy 230 millió hektoliter sörrel. Ennek a mennyiségnek megközelítőleg 90 százalékát néhány nagy sörgyár termeli ki. A maradék 26 millió hektolitert körülbelül 40 regionális sörfőzde és körülbelül 1800 mikrosörfőzde állítja elő. Így a sörfőzdéket tekintve az USA, Németországot megelőzve, világelső. (Gregh Hughes, 2015) A sörpiac éves forgalma 101,5 milliárd dollár, ebből a kisüzemi főzdék 19,6 milliárd dollárral veszik ki a részüket, ami hoz képest 22%-os növekedés. (URL 2.) Nem ritka, hogy egy-egy sörfőzde akár féle sört is főz egy évben, mindig az idénynek megfelelően. Nagy népszerűségnek örvendenek az Amerikai Egyesült Államokban a húsvéti és karácsonyi alkalmi sörök is. Melyeket évről évre eltérő receptúra szerint, mindig más címkével hoznak forgalomba. (URL 3.) (Faragó József, 2015) A kézműves sörök története Magyarországon Magyarországon a rendszerváltás körüli időkben közel 400 kisüzemi sörfőzde működött, de mostanra jelentősen visszaesett a számuk. A kilencvenes évek második felében már lehetett érezni, hogy a sör több is lehet annál, mint amit előtte gondoltak róla itthon. Az első vendéglátóhely ahol belga söröket forgalmaztak, a Bem rakparti Belgian Brasserie Henri, ekkor nyitott meg. Először itt lehetett kapni a különböző ízesített és kiugróan magas alkoholtartalmú söröket. Habár a Kézműves Sörfőzdék Egyesülete 1994-ben megkezdte működését, áttörést csak a 2010-es évek hoztak ben megrendezésre került az első Főzdefeszt, majd a Budavári Sörfesztivál (URL 4.). 25

30 Főzdefeszt Kővári Gergely diplomás sörfőző, a vecsési Ilzernél tanult bele a szakmába. Majd mikor az 2008-ban nem tudta többet felvenni a versenyt a multikkal és csődbe ment, Kővári Csak a jó sör! néven sörkereskedést nyitott és ezzel együtt felkarolta a kisüzemi sörfőzdék ügyét, elindította a Főzdevadász blogot. A Folyékony kenyér blogot vezető Bart Dániellel közösen, Kővári Gergelyben megszületett a főzdefeszt gondolata. Úgy vélték, hogy egyre inkább érezhető a nagyüzemi sörök minőségének romlása. Ez az alkoholfok csökkenésében is mutatkozott, köszönhetően annak, hogy a jövedéki adó mértéket ma ez határozza meg. A Főzdefeszt nyomán mára számos sörrel kapcsolatos és azzal foglalkozó fesztivál van, ez jelentősen növelte a kisüzemi sörök ismertségét (URL 5.). Ma Magyarországon a kézműves sörök aránya azonban még mindig elenyésző, a fogyasztás alig egy százalékát adják. Való igaz, hogy néhány évvel piaci részesedésüket még csupán 0,35 százalékra becsülték. Álláspontjuk szerint, a nagyüzemi gyárak támogatják a kézműves vagy kisüzemi főzdék kezdeményezéseit. Úgy vélik, hogy a termékeikkel színesítik, építik és fejlesztik a hazai sörkultúrát. (URL 6.) Ezt az összefogást a Budavári Sörfesztivál példázza. Kővári Gergely szerint a növekedés egyértelmű és folyamatos, a jövőt illetően a drágább, de minőségi sörök további térhódítását várja. (URL 7.) 2012 óta az évi 8 ezer hektoliternél kevesebb sört előállító üzemeknek hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1620 forint jövedéki adó helyett, ennek csak a felét kell megfizetniük. (URL 8.) A Gazdasági Versenyhivatal a társaságok nagy sörgyártók vállalásai alapján kötelezettségként írta elő, hogy a Heineken, a Borsodi és a Dreher két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20%-kal csökkentse az egyes vendéglátó-ipari egységek számára kizárólagosan, más sörgyártó termékét akadályozva értékesített sör mennyiségét. (URL 9.) A kézműves jelző használatának azonban semmiféle jogi, vagy szakmai előírása, feltétele nincs. Ebből adódóan akad természetesen egy-két olyan kisüzem, amelyik kukoricagríz felhasználásával, a költségek minél tökéletesebb leszorításával akar a nagyüzemekkel versenyezni az olcsó sörök piacáért. Ezeket a főzdéket a szakma nem tekinti kézműves főzdéknek. 26

31 2.4.2 A kraft sör Épphogy megismerkedett a fogyasztó a kézműves sör fogalmával, máris új megnevezés került képbe. Bart Dániel a Főzdefeszt egyik alapítója és az Élesztőház tulajdonosa úgy gondolta, hogy a minőségi főzdék és termékeik megkülönböztethetősége érdekében új fogalmat vezet be. Ez lett a kraft sör, az amerikai craft beer nyomán. Ahhoz, hogy egy kézműves sör kraft sör lehessen, sok mindennek kell megfelelnie. Ilyen például az eltarthatóság, az évente két új sörrel bővülő szortiment és az üvegpalack. A kraft sörfőzdének az elképzelések szerint nem kell a legdrágább technológiával dolgoznia, de a higiéniára különös hangsúlyt kell fektetnie. Az emberi tényező miatt előfordulhat, hogy egy főzet nem úgy sikerül, ahogy azt várták, azonban a kraft szemlélet kiköti, hogy csak minőségi sör kerülhet forgalomba, ami az elvárásoknak nem felel meg, az nem értékesíthető. A kraft mozgalom elindítói kőbányai ipartelepre, a Főzdeparkba elsőként betelepült négy kisüzemi sörfőzde, a MONYO Brewing Co., a Mad Scientist, a Horizont Sörök és a HopTop Brewery. Az alapítókhoz csatlakozott még négy hasonló szemléletű magyar főzde a RothBeer, a Hedon, a Balkezes és az Uradalmi Sörmanufaktúra. A kezdeményezést egy külföldi főzde, a Kentucky Ale is támogatja, így ők kilencen alkotják jelenleg a kraft mozgalom képviselőit. Az alapítók egy kraft szövetség létrehozását is tervezik, amelyben a tagokból választott bizottság, irányelvek alapján hozza majd döntéseit. Az új jelentkezők felvételének szempontja elsősorban az általuk előállítot sör minősége lesz, és az hogy a tulajdonos tisztességes üzleti magatartást folytasson, tehát a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjön augusztus 19-én és 20-án megrendezésre került az első kraft sörfesztivál a Főzdepark (Maglódi út 47.) területén. (URL 10.) 2.5 A piac A piac a gabonakereskedelem megszervezésével már i. e. 4. században, Alexandriában alakult ki. Klasszikus értelemben véve a piac az a hely, ahol az áruk cseréje lezajlik. A piac közgazdasági megvilágításban gazdasági szervezeti forma, az eladások és vételek összessége, 27

32 rendszeres és tömeges árucsere területe. A piaci szereplők a saját érdekeiket, preferenciájukat alapul véve igyekeznek a számukra legelőnyösebb üzletet megkötni. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) A piac résztvevői A piacon jelenlévő szereplők száma folyamatosan változik. Közös jellemzőjük, hogy reagálnak a keresleti- kínálati viszonyokra. A szereplők egyéni tevékenysége egy rendszernek tekinthető, amelynek törvényszerűségei és szabályai vannak. Azon személyek, szervezetek, melyek termelési vagy fogyasztási tetteikkel, szokásaikkal hatnak a piaci folyamatokra, a piac résztvevői. Alapvető feltevés, hogy a piaci szereplők racionálisan, saját érdekeik érvényesítése céljából maximális hatékonyságra törekednek. A kereslet, kínálat és ár kölcsönhatásának összessége alkotja a piaci mechanizmust. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) A piac ismerete A piacgazadásban működő szervezet, vállalat számára nélkülözhetetlen a piac ismerete. A vállalatnak a versenytársak ismeretén kívül saját piaci helyzetével, termékeinek vevőkörével és vásárlói fogyasztói szokásaival is tisztában kell lennie. A fogyasztók számára elsősorban a termékek között folyik a piaci verseny. Így a verseny tehát az eladók közt zajlik, ez a kínálati verseny. A versenynek öt főbb területe van: Iparágon belüli verseny: hasonló terméket előállító vállalatok között folyik, ilyen a sör is A helyettesítő termékek versenye: egymást helyettesítő termékeket termelő iparágak között. Ezen termékek nagy keresztrugalmasságával kell kalkulálni. A potenciális belépők versenye A beszállítókkal való verseny 28

33 A vevőkkel folytatott verseny (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) Versenyeszközök A piacon jelen lévő vállalatok saját stratégiai céljaiknak megfelelően igyekeznek cselekedni, saját termékválasztékkal, megkülönböztető jellemzőkkel nagyobb piaci részedés elérésére törekednek. A verseny egyre szerteágazóbbá válik a folyamatosan telítődő piacon. Ezeken a telítődő piacokon, ahogy az élelmiszerpiacon is a termék- előállítás folyamatában, természetesen nem csak egy adott szakasz (pl. termelés vagy feldolgozás) hanem az értékesítési csatornarendszerek formái is versenyeznek egymással. A vállalatnak minden szinten versenyképesnek kell lennie. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) Az élelmiszer- marketingnél is a következő négy tényezőt kell figyelembe venni: a piacon szereplő vállalatok száma, a termékdifferenciáltság mértéke a piaci be- és kilépési korlátok, az információellátottság foka. A piacon jelen lévő szereplők száma mellett szintén fontos a piac koncentrációja is. Az élelmiszerpiacon egyre jelentősebben fellépő trend a vállalati koncentráció növekedése, felerősödése. Ez a jelenség a sörök piacán is megfigyelhető, de az elmúlt években kisebb főzdék termékdifferenciálással jelentős ismertségre tettek szert. A versenytársak termékeitől való megkülönböztethetőség a termékdifferencáltság. A termék fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai és a fogyasztó által vélt imázs és egyéb szubjektív tényezők alapján különböztethető meg a termék. Meghatározó tényező az információ ellátottság. Nagy jelentőséggel bírnak a piaci szereplők, például a kézműves söröket forgalmazó helyek által létrehozott szövetségek, szervezetek információgyűjtési és értékelési funkciói, ilyen kezdeményezés a District9 a kilencedik kerületi kézműves sörlelőhelyek összefogása. (URL 11) 29

34 A versenyeszközökre is kihatnak a piaci formák. Ezek a versenyeszközök lehetnek ár jellegűek: árak alacsony szinten tartása, árengedmények, fizetési feltételek, szállítási feltételek. nem ár jellegűek: választék, minőség, reklám és eladásösztönzés, értékesítési csatorna kiépítése és a személyes eladás. Az árverseny főként az árak és az árengedmények segítségével kivitelezhető. A kézműves sörök esetében ez azonban sajnos nem megoldható, mert a nagy gyárak eladási áraival nem tudják felvenni a versenyt. Ennek egyik oka, hogy arányaiban nézve jóval nagyobb a kisüzemi sörök szárazanyag-tartlama illetve az alapanyagok beszerzési költségei is magasabbak, ezen kívül a K+F költségek sem oszlanak el. Így hát a nem ár jellegű verseny szerepe lett meghatározó ebben a termékkörben. A nem ár jellegű verseny általában három eszközzel operál: információnyújtás (marketing, PR), termékverseny és az értékesítési csatornákon folyó verseny. A termékfejlesztés a termékverseny legjelentősebb területe. A technológia know-how-k és szabadalmak a termékfejlesztés jogilag védett esetei közé sorolandók. Ide tartozik még a termék minősége a külső megjelenés (csomagolás), a különböző kiszerelések és a brand kialakítása is. Fel kell hívni a fogyasztó figyelmét a termék kedvező tulajdonságaira, így a fogyasztó értékítéletén múlik a termék megvásárlása. Egy olyan ár megállapítása, amely a fogyasztók széles körének teszi lehetővé a vásárlást, ehhez nagyban hozzásegít. A sznobhatásra építő (Giffen) termékek ez alól kivételt képeznek, mert ezeknél a magas ár a követelmény, ezzel a fogyasztó számára azt az érzékeltetve, hogy egy exkluzív terméket fogyaszt, vásárol. A kézműves sörök esetében ez azonban nem szándékos árválasztás. A Giffen javaknál nem számottevő az áremelkedés következtében fellépő keresletcsökkenés. Ez közvetve a kézműves sörökre is igaz. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) Fogyasztói döntés Az adott termék választásának az alapja a fogyasztók egyéni döntése, ezért a marketingre hangsúlyt fektető vállalatok konkrétan megvizsgálják, kik lesznek leendő vásárlóik, ez alapján 30

35 törekszenek fogyasztóik és az ő igényeinek kielégítésére. Mélyrehatóbb vizsgálattal a kézműves sörök esetében is feltérképezhető lenne a megcélzott fogyasztók elvárása. Ezek vizsgálata mellett, azonban muszáj nagy hangsúlyt fektetni a társadalmi változásokra, illetve a piac által mutatott tendenciákra is. A piaci kereslet és kínálat összhangját tudatos tevékenységgel lehet kialakítani. A keresletet befolyásoló tényezők három fő csoportja: fogyasztói magatartás és szokások jövedelem ártényezők A fogyasztót, a rendelkezésére álló és szabadon elkölthető jövedelmén kívül az ár, a minőség és az ár - érték arány befolyásolja az árérzékelésben, emiatt szükségszerű a fogyasztók motivációinak és attitűdjének vizsgálata. Szakdolgozatom elkészítésekor éppen ezért vizsgáltam a sörfogyasztási szokásokat, a fiatal, fizetni képes és hajlandó fogyasztók ízlését, preferenciájukat, illetve árérzékenységüket. NAGLE és HOLDEN 1995-ben publikálták elméletüket, melyben az észlelt fogyasztói ráfordítás és az észlelt fogyasztói érték nagysága alapján a fogyasztókat az alábbi 4 vásárlói csoportra osztják: árszegmens (alacsony fogyasztói érték, magas észlelt fogyasztói ráfordítás) A fogyasztót árérzékenység jellemzi, döntését az ár határozza meg, háttérbe szorul a minőség és a márka, brand. Ezen vásárlói csoport nagysága jelentős Magyaroszágon, ez a magyarázata az ásványvíznél is olcsóbb dobozos sörök térhódításának. értékszegmens (magas észlelt fogyasztói érték és magas észlelt fogyasztói ráfordítás) A fogyasztók e csoportjának fontos a márka és a minőség is, nem csak az ár. Ők a valamivel drágább, vélt vagy valós minőséggel rendelkező söröket választják. kényelmi szegmens (magas észlelt fogyasztói érték és alacsony észlelt fogyasztói ráfordítás) A döntés során központban a könnyű beszerezhetőség, elérhetőség áll, kevésbé érdekli az ár vagy a minőség, a kényelem számít. Sört ma már számos boltban, a város szinte minden pontján egyszerűen és gyorsan be lehet szerezni, a kézműves söröket azonban még nem mindenhol. 31

36 lojális szegmens (magas észlelt fogyasztói érték és alacsony észlelt fogyasztói ráfordítás) Jelenleg a kézműves sörök gyártói e csoport résztvevőire építenek. Nekik alacsony az árérzékenységük, elsődleges szempontnak a minőség számít. (Thomas T. Nagle,1995) Ahogy minden egyéb termék esetében is, úgy az élelmiszeripari termékek vásárlására is jellemző a fogyasztói magatartás összetettsége. A vásárlói attitűdök egyrészt lehetnek racionálisak (ár, választék, termék jellemzői, könnyű hozzáférhetőség, minőség) másrészt szimbolikusak (presztízs, státusz, társadalmi rang, életstílus, személyes környezet elvárásai, egyéb szocilógia befolyásoló tényezők), melyek a választást egyaránt befolyásolják. Az élelmiszerfogyasztás szorosan kapcsolódik a fogyasztási és felhasználási helyzetekhez. Kézműves sör fogyasztása ugyanúgy szimbolikus jellegű is, mely főleg az árából, illetve az újhullámos trend jellegéből ered. A fogyasztói magatartást formáló társadalmi tényezők közül jelentős szerepe van a különböző csoportoknak, személyeknek. A fogyasztók emberi természetükből adódóan olyan réteghez, csoporthoz kívánnak tartozni, amelynek nézeteivel, véleményével azonosulni tudnak. Véleményvezetőknek nevezzük azokat a személyeket, akik egy csoport véleményének alakulásában nagy szerepet játszanak. Fogyasztási szokásaikkal számottevően befolyásolják a csoport tagjainak véleményét is. Jólinformáltságuknak köszönhetően kiemelkedő a szerepük az információáramlásban. Reklámkampányokhoz gyakran alkalmaznak véleményvezetőket. A fogyasztói szokások elemzésekor nem csupán a fogyasztó által vásárolni kívánt termék tulajdonságaiból kell kiindulni, szükségszerű a döntést befolyásoló információt nyújtó tényezőket is figyelembe venni. Ilyen információt nyújtó tényező például az üvegeken lévő címke. Ezek a kézműves sörök esetében kiemelkedő jelentősséggel bírnak, a nagy gyárak termékeitől való megkülönböztethetőségük egyik alapja. Jelenleg a piacon megtalálható kisüzemi sörök nagy részénél nincs kihasználva az üveg hátsó felülete bővebb információk nyújtására. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) 32

37 2.5.5 Szükségletek Abraham Maslow az emberi szükségleteket öt csoportba sorolja. A hierarchia piramis legalsó szintjén a fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság) állnak, ezt követi a biztonság, az után a valahová tartozás érzése (elfogadás utáni vágy, szeretet), majd az elismerés (státusz, presztízs) és a csúcson az önmegvalósítás. Azonban ha a telített élelmiszerpiacon sikeresen kívánunk értékesíteni, nem elég pusztán a fiziológia szükségletek kielégítésére törekedni, hiszen a kezdeti időkkel ellentétben, az emberiség már nem csak napi kalóriabevitelének biztosítása céljából fogyaszt sört, sokkal inkább élvezetből, lazításképpen. Így sok reklám esetén a sörfogyasztást is baráti, családi körben vagy buli közben ábrázolják, ezzel növelve a fogyasztó tudatalattijában azt a tulajdonképpeni illúziót, hogy az adott termék fogyasztásával tartozik valahová, a tehát valahová tartozás igényével kapcsolják össze. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) Információáramlás A 21. századi fogyasztó számára fokozottan fontossá vált az önmegvalósítás és a döntéshozatal szabadsága. Egyre több a tudatos és tájékozott vásárló. A modern technológiák pedig abszolút kedveznek ennek a szegmensnek, hiszen jelentősen megnőtt az információforrások száma illetve fel is gyorsult egyben az információgyűjtési folyamat maga. Itt jön képbe az internet és azzal együtt az online marketing is. Rengeteg folyamatosan frissülő, általunk ismert vagy ismeretlen személy véleményét olvashatjuk a nap szinte bármely percében. Hatalmas jelentőséggel bírnak a közösségi oldalak promóciós szempontból. Ezeknek a felületeknek azonban nem csak előnyük, de hátrányuk is van. Egyik negatív befolyásoló tényező, ha a termék gyártói, értékesítői nem fektetnek megfelelő hangsúlyt az online informálásra, kapcsolattartásra, így a fogyasztóban azt az érzetet keltve, hogy nem olyan fontos számukra, mint másik gyártó, értékesítő számára. Azonban egy jól kitalált, közvetlen hangvételű bejelentkezés nagyban növelheti azt az érzést, hogy a fogyasztó kiemelten fontos. Itt említeném meg a fogyasztói attitűdöt, mint marketing szempontból fontos elemet. Az attitűd tulajdonképpen olyan személyes beállítódás mely alapjaiban meghatározza a fogyasztó 33

38 viszonyulását az attitűd tárgyával kapcsolatban. Az attitűd egy része tapasztalatból adódik és nagyjából állandónak tekinthető, ezáltal nehezen megváltoztatható. A kézműves sörökkel kapcsolatban elmondható, hogy mivel áruk jelentősen magasabb a nagyüzemi sörökénél, ezért az átlag fogyasztó számára ez úgy csapódik le, hogy ezek drága termékek, ezen meggyőződésük jelentős befolyásoló erővel bír vásárlásaik alkalmával. Abban az esetben is megőriznék ezt a véleményt, ha kiderülne számukra, hogy áruk jóval alacsonyabb a véltnél. Így tehát egy esetleges árcsökkenés nem feltétlenül eredményezne értékesítési volumennövekedést. Ezzel szemben azonban nem elhanyagolható, hogy a magas ár a fogyasztó számára egyben a kiváló minőség képzetét kelti. Az észlelt minőségszintnél meghatározó az elosztási hely szerepe is, melyre a későbbiekben kitérek. (Kárpáti László, Lehota József- Agrármarketing 2007) Márka, vagy brand Ugyanúgy, ahogy az összes többi termék piacán, a kézműves sörök piacán is kimagasló szerepe van a felismerhetőségnek, megkülönböztethetőségnek. Csak azok a termékek lehetnek sikeresek, melyek karakteresek, könnyen felismerhetők és beazonosíthatók, a versenytársak termékeitől jól megkülönböztethetők. Egy jó márka, brand egyben szimbólum is. Egy márka több jelentéssel bírhat. Márkát vagy brandet építeni természetesen nem rövid folyamat, de elengedhetetlen, ha érvényesülni kívánunk a piacon. A márka nem csak a termék külső megjelenése, hanem szemléletkép is egyben. A márkaérték a márka nevéhez, szimbólumaihoz kapcsolódó értékeket jeleníti meg a fogyasztó és a vállalat számára is. A márkához köthető asszociációk, a logó, a szlogen, képi megjelenítés, márkához köthető személyiségek mind csak az adott márkához köthetőek. A nem rég indult HopTop Brewery például egy jól megtervezett logóval kívánja felkelteni a fogyasztók érdeklődését. Később, ha már ismerik a markát, a márkanevet háttérbe szorítanák és a hangsúlyt a logóra fektetnék, mint ahogyan tette azt a BREWDOG márka is. 34

39 1.kép HopTop Brwewey logója (Forrás: HopTop Brewery facebook oldala) A HopTop Brewery logója egy igen jól sikerült logó. Első ránézésre a komló tobozára emlékeztet. Jobban megnézve azonban, a márkanév is felfedezhető benne. A brand pozicionálásához szükséges ismerni a fogyasztókat, preferenciájukat és magatartásukat. Tudni kell ki az elsődleges célcsoport. A kisüzemi sörök esetében a célcsoport nyilvánvalóan a jövedelemmel rendelkező, sört egyébként is fogyasztók csoportja. Az ő elvárásaiknak kell tehát eleget tenni. (David A. Aaker,1995) Sörmarketing Ahogyan minden más termék esetében, a sörnél is magától értetődőnek vesz a fogyasztó rengeteg dolgot. Ilyen például a grafikai világ, a szöveg és a címke használat. Ezek mind olyan üzenetet közvetítenek a fogyasztó számára, amik reflektálnak egy bizonyos réteg igényeire, vagy önmagukról alkotott képükre. A sör, a történelem korábbi időszakában nem csupán egy ital volt, egyben volt rituális szertartások kísérője és gyógyító, tápláló élelmiszer is. Az amerikai Brooklyn Brewery épületének a falán a következő ősi felirat olvasható Dr. Kent Weeks egyiptológus fordításában: Beer has dispelled the illness which was in me, magyarul a sör eloszlatta a betegséget, amely bennem volt. Ez lehetett az első sört népszerűsítő reklámfelirat. A Pilsner Urquell sörfőzde volt az, amely az alsóerjesztésű élesztő és az ászokolás tökéletesítése után arra a lépésre szánta magát, hogy a söreit üvegpohárban szervírozza as években még kő- és agyagkorsókhoz képest az üvegpohár jelentősen növelte a termék megjelenését, egyedivé tette. Előtte azért szolgálták fel a sört nem átlátszó poharakban, mert a sör egy olyan sötét színű ital volt, amiben általában úszkált maradék komló vagy összecsomósodott élesztő. A cseh sörfőzde sörei ezzel az üvegpohárra való váltással bekerülhettek a Monarchia előkelő dísztermeibe, és így a sör a magasabb társadalmi rétegek italává is vált. 35

40 Ahogyan a sör történetében oly sok minden, a sörmarketing is az amerikai szesztilalomra vezethető vissza. A tilalom miatt nagyüzemi sörgyárak az édes malátaléből készült alkoholmentes italok gyártására álltak át, ezzel együtt sok cég az üvegpalackok gyártásának tökéletesítésére koncentrált. Ennek következtében a tilalom után a palackos sörök jóval nagyobb figyelmet kaptak, mint hordós társaik, megszülettek a 0,33 literes kiszerelések is, amelyek az amerikai laza életérzést sugározták. Jelentős befolyással voltak az eladási volumenre az egyedi üvegek és címkék, így jutottunk el a ma virágzó látványos megjelenésű üveges sörökhöz. (URL 12.) Sörkereskedelem A kereskedelem beindulásával a profittermelés mellett, beindult az információcsere is. A kereskedelemmel szükségszerűvé vált a sör szállítása. Az országok közti sörkereskedelem jó példája az angol gyarmatok, azon belül is az indiai piacra exportált világos ale (IPA). Akkoriban Pale Ale prepared for the India market-ként ismerték, ami hasonló volt az akkoriban készülő világos, felsőerjesztésű sörökhöz. Ezen felül Indiába ugyanúgy küldtek portereket 1790-től, a Kelet Indiai Társaság hajóin. Angliában a sörkereskedelem virágzása az 1820-as években kezdődött. Az 1860-as években, a hűtött vasformák megalkotása után Csehországban elindult az üvegek tömeggyártása, ahol az üvegfújás hagyománya még a Római Birodalom idején alakult ki. Az 1800-as évek végén, az amerikai sörpiacon a Milwaukee-ban működő Pabst Brewing Company és a St. Louis-ban található Anheuser-Busch sörfőzdék próbálták meg elérni, hogy nem lokális, hanem nemzeti szinten árulják a sörüket. Ez a két sörfőzde a pasztőrizálás, a palackozás és a szállítás úttörői voltak. Az Egyesült Államokban nagyon fellendítette a nemzeti sörkereskedelmet a vasút épülése is. (URL 13.) Manapság a legnagyobb gondot a csökkenő sörfogyasztási tendencia mellett, a kereslet nagyon olcsó termékek felé való fordulása okozza. Ezzel a nagy gyárak prémium kategóriái is veszteséget szenvednek. A sörgyártók célcsoportja hagyományosan a év közötti férfiakból áll. Azonban ha forgalmukat szinten akarják tartani vagy növelni szeretnék azt, 36

41 változtatniuk kell, és ki kell terjeszteniük vásárlóközönségüket a nőkre és az idősebb korosztályra egyaránt. (URL 14.) 3. Alkalmazott kutatási módszerek Kutatásom célja az volt, hogy feltérképezzem a kézműves sörök budapesti piacát, mind fogyasztói, mind pedig termelői oldalról. Kíváncsi voltam, hogy a sört rendszeresen fogyasztó budapesti lakosok hogyan viszonyulnak az új termékekhez, milyen apropóból és hol fogyasztanak sört és hol vásárolnak kézműves sört. Primer kutatást végeztem egy kérdőív összeállításával, illetve egy húszfős csoport preferenciáinak vizsgálatával. Mivel összetett képet szerettem volna kapni a jelenlegi helyzetről, ezért a sörfőzdéket is megkerestem. A budapesti kisüzemi sörfőzdéket az általam készített interjúk alapján mutatom be. A kérdőíves kutatás túlnyomó részben zárt kérdésekből épült fel, de volt benne a kitöltők számára nyitott kérdés is. A húsz kérdésből álló kérdőív első kérdései általános kérdések voltak a nemre, korra, lakóhelyre, rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozóan. A többi kérdés mind a sör és kézműves sör fogyasztásához, helyek és főzdék ismeretéhez kapcsolódott. Online formában Google Űrlapot használva 400 választ sikerült begyűjtenem. A második általam választott primer kutatási forma a húszfős csoportos érzékszervi vizsgálat volt. A csoport tagjai mind önálló jövedelemmel rendelkező, év közötti budapesti lakosok voltak. Fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a kézműves sörforradalom kirobbanásakor vagy nem sokkal az után, hivatalosan is alkoholfogyasztóvá vált korosztály milyen szempontok alapján választ sört. Az előzetes egyeztetés után, ben kiküldött interjúk nagy részére érkezett válasz. Mindenképpen pozitív hozzáállással szembesültem, amikor ez ügyben megkerestem az illetékeseket. Három interjút volt szerencsém személyesen elkészíteni. Ez ideális volt arra, hogy termelői szemszögből tudjam megvizsgálni a kérdést. Ezek a találkozások sokban segített pontosabb képet kapni az adott piaci helyzetről és a kézműves sörök keresletéről. Érdekelt, hogy a gombaszám nyíló kisüzemi sörfőzdék egymást versenytársnak tekintik-e, illetve hogy az összefogásos kezdeményezésekről, mint a kilencedik kerületi Disctrict9, mi a véleményük. 37

42 3.1 Csoportos érzékszervi vizsgálat Csoportos érzékszervi vizsgálat bemutatása A 20 főből álló csoport sört kedvelő és rendszeresen fogyasztó nőből és férfiból állt. A legfiatalabb résztvevő 20 éves volt, a legidősebb 31. Átlag koruk 25 év. Választásom azért esett erre a korosztályra, mert ők azok, akik a kézműves sörforradalommal egy időben váltak alkoholfogyasztóvá. 95%-uk tanulmányait végzi a felsőoktatásban, emellett dolgozik. Mindegyikük Budapesten él, önálló jövedelemmel rendelkezik és saját családjuk még nincs A vizsgálat A csoportos vizsgálat során kíváncsi voltam a csoport preferenciájára összességében, és külön nemek szerint is. A vizsgálatra án a budapesti Zöld Macska Diákpincében (IX. Üllői út 95.) került sor. Hat magyar sörfőzde 10 kézműves sörét kóstolták és értékelték a résztvevők. A söröket először egy tesztpohárba töltöttem, amiben jól láthatóvá vált a színe, a habja színe és a hab tartósság is. Ez után mindenki sörönként külön pohárba körülbelül fél deciliter sört töltött, megszagolta és megízlelte azt, a véleményét pedig egytől tízig terjedő skálán írta le. Az értékelő lapon 10 tulajdonságot kellett értékelni sörönként. Ezek a következők voltak: szín, illat, tisztaság, hab színe, habtartósság, íz, ízharmónia, frissesség, keserűség, összbenyomás és az üveg design-ja, kinézete Értékelt sörök A sort a Bandusz (Jászdózsai Sörfőzde) köleses söre nyitotta. Ez egy világos színű szűrt láger, melynek ízében a köles zamatai dominálnak a főzde szerint. A 0,5 literes üveges kiszerelésű sör ára Ft volt. Ezzel a vizsgált sörök közül a legolcsóbb. Ez után következett a Fóti sörfőzde Zwickl söre. A szűretlen Zwickl egy erősen komlós, szintén világos láger típusú sör, mely szűretlenségéből adódóan enyhén opálos, ízében citromos jegyeket hordoz. A 0,5 literes üveges kiszerelésű sör ára Ft volt. A harmadik sör, amit a résztvevők kóstoltak a Rothbeer sörfőzde White Space nevű belga búzasöre volt. Ez a belga búzasör más néven Witbier, egy, a jellegéből adódóan szalmasárga sörfajta, melyet általában korrianderrel és narancshéjjal fűszereznek. A 0,33 literes üveges kiszerelés ára Ft volt. 38

43 A belga búzasör után szintén a Rothbeer főzde terméke következett, a Ginger Meister. A Ginger Meister egy világos, mézes, felsőerjesztésű sör gyömbérrel. A 0,33 literes üveges kiszerelés ára Ft volt. Az ötödik vizsgált sör a Bigfoot főzde vörös angol Ale-je a Chicago volt. A legismertebb felsőerjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világossárgától a sötétebb rubinig, majdnem feketéig terjed. Vöröses színét a sokféle különböző malátától kapja. A Chicago csak aromakomlót tartalmaz (Saphir és Tradition komlók). A 0,5 literes üveges kiszerelés ára Ft volt. A Chicago-t a Razzia nevű szűretlen sötét búzasör, mely szintén a Bigfoot sörfőzde terméke. Négy féle sötét maláta keverékének köszönhető a sör harmonikus testessége. A pörköltebb ízek jól kiemelik a búza selymességét. A 0,5 literes üveges kiszerelés ára Ft volt. A hetedik vizsgált sör a Szarvasi sörfőzde hoplager-e a Világos Favágó volt. Ez egy erősen komlózott sörfjata, ebből adódóan íze igen keserű. A 0,5 literes üveges kiszerelésű sör ára Ft volt. Az ütős Favágót a Bigfoot főzde Alcatraz nevű porter fajtájú söre követte. A porter egy a stout fajta erősebb testesebb változata. Sötét színű, édeskés, közepesen erős hagyományos felsőerjesztésű sörfajta. Színe a sötét borostyántól a rézvörösig terjed. Aromája édes, kávés, csokoládés. A 0,5 literes üveges kiszerelésű sör ára Ft volt. Az utolsó előtte kóstolt sör a 2222 névre hallgató IPA volt, melyet szintén a Bigfoot sörfőzde készít. Ez egy félbarna szűretlen IPA, melyben a keserűség mellett citrusos és virágillat dominál. Színe a mézaranytól a rozsdavörösig terjed. A 0,5 literes üveges kiszerelés ára Ft volt, ezzel a legdrágább (az árakat fél literre vetítve). A tizedik, egyben utolsó sör, a Szent András Sörfőzde Fekete nevű bak söre volt. A baksör ízét a markáns malátajegyek határozzák meg. A sötét színt a festőmalátának köszönheti, ízét a karamell- maláta édessé teszi. A 0,5 literes üveges kiszerelés ára Ft volt. 2. kép: Vizsgált sörök (Forrás: saját fotó) 39

44 3.2 Budapesti főzdékkel készített interjúk A kézműves sörforradalom kirobbanása óta, a kisüzemi sörfőzdék száma egyre nő. A következőkben bemutatom azon budapesti sörfőzdéket, akik válaszoltak kérdéseimre, arról, hogy hogyan kezdték, mi a legkedveltebb sörük és mi a véleményük az összefogásokról illetve a jelenlegi kézműves sör piacról Aprily craft beer Megkeresésemre szinte azonnal reagált Aprily Zoltán, az egyik alapító. Elmesélte, hogy sok más főzdéhez hasonlóan ők is otthon, a konyhában kezdték a főzést. Aztán egyre bátrabbak lettek, először 50 litert készítettek, később a bátorsággal a főzött mennyiség is növekedett. Végül Aprily Zoltán bejelentkezett a Reketye sörfőzdébe gyakornoknak, hogy mielőtt nagy főzőházra mennek, legyen tapasztalata júniusában jöttek ki az első sörükkel, a Stanley nevű APÁ-val, mellyel a cél egy közérthető, könnyen iható, jó minőségű sör volt. A sörfőzésen kívűl Aprily Zoltán filmeket készít, és webes projekteknek a vezetője, Léderer Sándor, a másik alapító, pedig egy civil szervezet vezetője. Eddigi három sörük közül Aprily Zoltán a legutóbbit, a Puszit kedveli leginkább, ami egy belga saison, de a célközönség a Stanley APÁ-t (American Pale Ale) kedveli leginkább. A Woody, a füstös sörük, Zoli szerint megosztó sör, vannak kifejezett rajongói, de vannak, akiket eltántorít a füstösség. Zoli úgy gondolja, hogy Magyarországon jelenleg, az új sörfőzdék megnyitásával 2016-ban, telített lett a piac, szerinte szomorú lenne, ha ilyen korán árversenyre kényszerülnének a főzők. Véleménye szerint a kézműves sör nem kifejezetten a Dreher, vagy a Soproni gyárak termékeivel van versenyben, hanem inkább a minőségi cseh sörökkel, amik árban is nagyon jók. A kézműves sör jelenleg prémium kategória, egyszerűen túl drága ahhoz, hogy tömegtermék legyen. Zoliék szerint minden összefogásnak, így a District9-nak is van értelme, vagyis inkább csak az összefogásoknak van értelme. Segíteni kell egymást minden téren. Megkérdeztem Zolit, hogy milyen új termékkel készülnek. Azt mondta, hogy most téli álomra hajtják a fejüket, úgy véli, még túl kicsik ahhoz, hogy télen érvényesülni tudjanak. Úgy gondolta, hogy még korai új sörről nyilatkozni, tavasszal azonban újult erővel vágnak neki a kihívásoknak. Kérdésemre, hogy mit gondolnak, hogyan lehetne a kézműves sörök piacát fellendíteni, Zoli a következőt válaszolta: Következetes, jó minőségű, érthető sörökkel, amelyek minőségükkel rászolgálnak az árukra, a vendégek meg tudják szokni őket, be tudják 40

45 azonosítani őket, megismerik a márkát, vagy a főzdét, aki készíti. A törvényi szabályozás is sokat számít, bár ebben már úgy tudom, van előrelépés, a nagy gyárak nem köthetnek kizárólagos szerződést, a kisüzemi sörfőzdék kapacitását is növelték már. Ezek ígéretes folyamatok, amik talán lehetővé teszik, hogy egy-két éven belül kitisztuljon a piac és a sörök is elérhetőbb áron legyenek kaphatóak Élesztőház Bart Dániellel, a Főzdefeszt kitalálójával és az Élesztőház tulajdonosával 2016.november 22- én délután találkoztam az Élesztőben egy rövid interjúra. Pár szóban mesélt arról, hogy honnan jött a Főzdefeszt és az Élesztőház ötlete. Dani eredeti foglalkozása újságíró és a Gösser felkérésére kezdte el a Folyékony kenyér nevű blogot írni. Interneten elkezdett utánajárni a söröknek és realizálta, hogy a nagyüzemi sörök világa meglehetősen szűk, nem túl változatos. Néhány barátjával összeült és megfogalmazták a gondolatot, hogy a sörfőzdéket össze kellene hozni a sörkedvelőkkel. Így született meg a Főzdefeszt, melyen először körülbelül főzde képviseltette magát. Ezen főzdék többsége akkor küzdött a megélhetésért. Az első napon még nem voltak túl bizakodók és nem is készültek megfelelő mennyiséggel. Azonban a fesztivál végére minden elfogyott. Nem csoda, hiszen akkor a Főzdefeszt hatalmas újdonság volt. A két évvel ezelőtti Főzdefeszten például már több mint ren voltak ban megnyitott az Élesztőház. Itt azóta is folyamatosan változik a kisüzemi sörkínálat. Körülbelül másfél tucat sört lehet csapolva kóstolni. A legnépszerűbb sörök azonban itt is 4,5%-os világos lágerek. Idén áprilisban megrendezésre került az Élesztőház által az első District9 összefogás. Az összefogás során, 18 kilencedik kerületi vendéglátóhelyen összesen 99 csapon 99 kézműves sört lehetett kóstolni és különböző sörrel kapcsolatos előadásokon részt venni. A cél az volt, hogy a fesztivál során a vendéglátóhelyekre ellátogatók felfedezzék, hogy az elmúlt pár évben a kilencedik kerület tulajdonképpen egy kézműves sör negyeddé változott. A fesztivál keretein belül a résztvevőknek pecséteket kellett gyűjteniük a helyekről. Később a meglátogatott helyek számától függően különböző tárgyi nyereményekre pályázhattak. Az első District9-ról azt mondta Dani, hogy elérte az általuk kitűzött célokat és eljutott ahhoz a réteghez, akiknek szánták. A hosszabb távú cél az lenne, hogy a turisták is megismerjék, ezért is hirdettek a WizzAir fedélzeti magazinban. Danit arról kérdeztem, hogy mit gondol, hogyan lehetne még jobban fellendíteni a kézműves sörök piacát. Elmondta, hogy elsősorban egy kulturális 41

46 fejlődésre van szükség, hogy a vásárlók inkább a minőséget válasszák. Másfelől pedig némi állami hátszél segítségével, külföldi megjelenéssel meg lehetne szélesebb körrel is ismertetni a magyar kisüzemi söröket. Ahogyan a pár évvel ezelőtt a bor esetében, ugyanúgy a sörnél is fel kellene építeni egy kulturális koncepciót, összeállítani egy szortimentet, amivel aztán külföldi eseményeken meg lehetne jelenni. Az Élesztőház munkássága a Brew! Studio által összefügg a Hara Punk gerilla sörfőzök tevékenységével Hara Punk Csanád Mártonnal a Hara Punk egyik sörfőzőjével december 1-jén találkoztam szintén az Élesztőházban. Ahogyan a többi interjúpartneremet, őt is a kezdetekről kérdeztem először. Ahogy szinte mindenki a fiatalabb sörfőző generációból, Marciék is hobby sörfőzőként kezdték. Kedvtelésből szerettek növényekkel, fűszerekkel foglalkozni, sajtot, mustárt saját kezűleg készíteni, mert ezek így minőségben megbízhatóak voltak. Az egyetemi éveik alatt elkezdtek sört is főzni. A Rizmajer főzdétől kapták az első zacskó malátát. Némi gyakorlást követően, miután a családi és baráti körükből sokan kóstolták söreiket, úgy döntöttek, hogy másnak is megmutatnák. Így jutottak el Bart Danihoz. Dani miután megkóstolta a Marciék által főzött sört, azt mondta, hogy ezt nagyobb mennyiségben is érdemes lenne előállítani. Első söreiket a győrzámolyi Bors Sörfőzdében főzték és az első két évben söreiket csak fesztiválokra vitték. Első sörükkel a harmadik Főzdefeszten debütáltak, a Hopfanatic-kal és a Legendával egyetemben. Utána elkezdtek a Legenda Sörfőzdében is főzni és egyre több szakmabelivel ismerkedtek meg, ahogyan a termelésük is évről évre növekedett. Eleinte évi 1500 litert főztek, később már évi 5000, majd litert, most körülbelül évi liter sört készítenek. Jelenleg az Élesztőház Brew! Studio-jában, ami tulajdonképpen egy házisörfőző iskola, Marciék irányításával bárki beletanulhat a sörfőzés rejtelmeibe. Megfordultak már itt a Mad Scientist-esek, a Csupor-osok, a Gólem és a Brew Your Mind gerillafőzők is. Amikor Marcit a jelenlegi piacról és annak helyzetéről kérdeztem, elmondta, hogy a többi kisüzemi főzdével nem tekintik egymást konkurenciának. Szerinte nem telített a piac pusztán kimagasló minőségű sört kell előállítani és azt veszik az emberek. A nem megfelelő minőség viszont nem tud versenyezni a nagyüzemi sörök olcsó áraival. 42

47 3.2.4 HopTop Brewery 2015 őszén alakult a HopTop Brewery. Céljuk, hogy a modern sörgyártás elvárásainak megfelelő technológiával minőségi söröket készítsenek. Volt szerencsém interjút készíteni Ali Rawech Szamival a HopTop Brewery alapítójával. Szami elárulta, hogy mindig nyitott és érdeklődő természetű volt, kreativitását pedig szerette volna kibontakoztatni, így lett a kisüzemi sörforradalom hatására közgazdászból sörfőző. Eleinte a Legenda sörfőzde tulajdonos Kovács József (Olasz) segítségével bontogatta szárnyait és másokhoz hasonlóan otthon kezdett kísérletezgetni. Az első próbálkozás ugyan nem hozta meg a várt eredményt, de Szami nem adta fel. Felhívta Kovács Józsefet és a segítségét kérte. A legelső lépésekkel kezdte, majd fokozatosan mindent megtanult a sörfőzéssel kapcsolatban. Ez után elkezdett körbenézni a piacon, hogy a szükséges berendezések milyen áron mozognak. Látta, hogy a nyugat- európai eszközöket jóval magasabb áron kívánják értékesíteni, mint a Kínában gyártottakat. Egy probléma volt csak, a kínai berendezések minősége nem felelt meg Szami számára. Több mint fél év utánajárás és kutatómunka után, sikerült megtalálnia azt a gyártót, aki az ő elképzelései szerint volt hajlandó legyártani a számára szükséges darabokat. A gyártás utolsó szakaszát személyesen ellenőrizte, egy kanadai minőségellenőrző céget is felkért, hogy mérjenek meg mindent és állapítsák meg, hogy elvárásainak megfelelnek-e a berendezések. A gyártásban olyannyira szeretné kivenni a részét, hogy minden egyes berendezést ő maga is meg tud javítani, egészen az utolsó csavarig. Mivel egy sörfőzde költöztetése igen nehézkes, ezért Szami a jövőre optimistán felkészülve, nagyobb kapacitásnak megfelelően rendezte be a főzdét. Tekintve, hogy a vállalkozás igen fiatal még, nem ritka, hogy Szami napi 14 órát dolgozik. Ennek természetesen az eredménye is megvan. Kompromisszumot a minőség tekintetében nem hajlandó kötni, csak olyan termékeket hoz forgalomba, melyet maga is örömmel fogyaszt. Ha kell, kikéri más főzők és főzdék véleményét, értékrendjét nem rendeli az üzleti célok elérése alá. Szami sör iránti lelkesedése, és a kemény munka gyümölcse igen hamar meg is lett novemberében, Nürnbergben kiosztásra kerültek a 13. European Beer Star díjai. A 2003 óta rendezett versenyen idén 44 országból 2103 sört neveztek, Európa és világszerte ismert és kiemelt jelentőségű versenyről van tehát szó. Ebben az évben 124 fős szakértői zsűri, vak kóstolással értékelte a sörök szín-, illat-, ízvilágát és az összbenyomást. A bírák 30 országból érkeztek. Sörfőző mesterek, szakemberek és sörsommerlier-k kóstolták végig a söröket és úgy ítélték, hogy a HopTop Brewery Midnight Express nevű söre Dry Stout kategóriában bronzérmet érdemel. Ez 43

48 hatalmas eredmény, hiszen ez az első magyar díj a verseny történetében. Ez a helyezés mindenképp pozitívan befolyásolja a magyar kézműves sörök ismertségének fokozását mind hazánkban, mind pedig Európa- és Világszerte. Szami eredetileg sem kívánt kizárólag a magyar piacra koncentrálni. A versenyt követően azonban már fontos érdeklődőkre is szert tett, ennél pontosabb információt azonban még nem kíván nyilvánosságra hozni. Megkérdeztem Szamit, hogy mit gondol a kisüzemi sörök magyarországi helyzetéről. Véleménye szerint a vásárlóképes fogyasztók számának növelésére van szükség ahhoz, hogy ez az iparág igazán ki tudjon bontakozni. Mivel egyre inkább a legalacsonyabb árfekvésű sörök iránt nő folyamatosan a kereslet, így a nagyüzemi sörfőzdék érdeke is lenne a magyar fogyasztók edukálása. Habár fontos a HopTop Brewery számára az egészséges verseny, mégis úgy vélik, hogy a kooperációnál nincs sikeresebb üzleti modell Horizont A Horizont 2014-ben indult bérfőzetéssel, idén nyitották meg a saját sörfőzdéjüket a Maglódi úti Főzdeparkban, így jóval több helyre eljutnak söreik, mint korábban. Magas minőségű, kraft söröket készítenek, amelyek többségében van egy kis csavar. Ugyan 2014-ben kezdték a sörfőzést, de korábban is ezen a területen tevékenykedtek és többen közülük otthon már főztek sört. Jelenleg csak a sörfőzésre koncentrálnak, teljes állásban ezzel foglalkoznak. Legnépszerűbb sörük a Horizont APA (American Pale Ale), de személyes kedvencük a Horizont Saison Witbier. Kérdésemre, hogy mi a véleményük a kézműves sörök jelenlegi helyzetéről, azt válaszolták, hogy szerintük még mindig intenzíven bővülő szcéna, mind a sörfőzdék, mind a sörtípusok, mind pedig a fogyasztók oldaláról. Úgy vélik, hogy egyre többen fektetnek hangsúlyt a magas minőségre, így a méret mellett a színvonal is fokozatosan javulhat. Rövidtávon várnak egy koncentrációt, tisztító tüzet a piacon, ahol a kevésbé komoly szereplők kiesnek, a vízióval rendelkezők pedig megerősödnek. Azt gondolják a Horizontnál, hogy a fogyasztók számának bővülésével meg fognak jelenni az alacsonyabb árú, egyszerűbb, de jó minőségű ivósörök, de az extrém különlegességek kategória is terjeszkedni fog. A következő sörük egy amerikai IPA lesz, amit hamarosan be is mutatnak. Arra is kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak, hogyan lehetne fellendíteni a kézműves sörök piacát. Erre azt a választ kaptam, hogy stabil és állandó minőséget kell produkálniuk a főzdéknek, a jó minőséget pedig meg kell különböztetni, komolyabb marketing és sales aktivitás kell a 44

49 főzdék részéről, a fogyasztók edukálása, országos lefedettségű logisztika nagyban segítené a piac felvirágzását Hübris Kérdéseimre László Ádám válaszolt. Elmondta, hogy háromfős csapatuk tagja mind, az akkor még Corvinus Egyetem alá tartozó, volt Kertészeti Egyetem sörfőző szakmérnök/szaktanácsadó képzés hallgatói voltak. Itt találták ki, hogy létrehoznak egy szellemi műhelyt, ahol közösen, nagyon kis mennyiségben, söröket főznek majd. Ezt el is kezdték, azonban egy idő után rájöttek, hogy nem elég nekik a kis literes főzetekkel való kísérletezés, ehelyett szeretnénk egy sörfőzdét. Mivel ennek a belépési küszöbét nem könnyű megugrani ezért elkezdtek bérfőzetni a Jászapáti illetőségű Guri Sörfőzdében. Még mindig bérfőzető fázisban vannak, de már aktívan tervezik a saját főzdéjüket. Jelenleg mindhárman főállásban sört főznek, kiszerelnek, eladnak. Eddigi a legkedveltebb söreik az UbikEklektik herbál IPA és a Dr. Béla fűszeres witbier voltak. Az UbikEklektik egy összművészeti közösség, amely évről évre rendez nagyobb szabású rendezvényeket, bulikat, fesztiválokat, ezeknek célja a határokon és művészeti ágakon átívelő kulturális pezsgés megmutatása, elsősorban a fiatalabb generációnak címezve. Dr. Béla pedig a fogorvosuk, akinek mérhetetlen pozitivizmusát és energiáját szerették volna egy sörben megörökíteni. Ők maguk mindig az újdonságaikért lelkesednek. A magyarországi helyzetről Ádám azt mondta, hogy a helyzet egyre javul a sörök minőségi elvárásai tekintetében, de mindig lehet még jobb. A District9-t nagyon jó kezdeményezésnek tartják, a szervezőkkel jó kapcsolatot ápolnak, és nagyon örülnek, hogy ilyen, lokalitást célzó összefogás látott napvilágot MONYO Brewing Co ben Kőbányán alapították meg a MONYO Brewing Co.-t, azzal a céllal, hogy forradalmasítsa a magyar kisüzemi sörfőzést. Sörfőző mestereik és sörfőzőik körülbelül 5-6 éve kezdték a főzést. Különböző internetes oldalakon, fórumokon látták, hogy otthon is lehet sört főzni, csak "néhány" dolog kell hozzá. A higiéniára mindig gondosan ügyelve, a legmodernebb berendezésekkel, kizárólag a legkiválóbb minőségű alapanyagokból készülnek söreik. A MONYO Brewing Co. jelenleg Magyarország legdinamikusabban fejlődő 45

50 sörfőzdéje, amely tavaly elnyerte az Év Sörfőzdéje díjat, illetve számos elismerést szerzett már külföldön is. Söreik között ugyanúgy megtalálhatóak a tradicionális típusok, ahogy a kísérletezgetős újhullámos darabok is. Jó kezdeményezésnek tartják a District9-t, aktív résztvevői is a Kálvin téri MONYO CAFÉ által. A következő MONYO sör a Kőbányai Culáger frisskomlós változata lesz (Harvest Edition). Prischetzky Botond elárulta, hogy a MONYO-nál úgy gondolják, nem szorul fellendítésre a kézműves sörök piaca Magyarországon. Szerintük sorban nyílnak az új főzdék, az új kocsmák, boltok, amik ezzel foglalkoznak. Az éttermek is elkezdtek nyitni a kisüzemi sörök felé. Egyre több ember ismeri meg őket. Már a nagy áruházláncokban (Tesco, Metro, Auchan) is lehet magyar kézműves söröket kapni. Egyre több sört küld exportra a MONYO is, úgy vélik, hogy jelenleg nagy sebességgel növekszik a piac. A főzést literrel kezdték és mostanra nagyjából megduplázták a kapacitásukat Rothbeer Róth Zoliban az egyetemi évek alatt merült fel a gondolat, hogy sört kellene főzni. Az első sörét 2005 novemberében főzte, elmondása szerint ennek állaga és színe, mint a rostos őszibaracklé, íze nehezen behatárolható; neki ízlett, barátainak kevésbé ben már versenyekre is vitte söreit. Ezeken jól szerepelnek sörei, majd a második budapesti versenyen, a Távoli Galaxissal megnyerte a Grand Champion díjat és az év házi sörfőzője lett. Közben kitört a sörforradalom és Zoli úgy gondolta, hogy ideje lenne nagyobb mennyiségben is kipróbálnia magát, vándorsörfőzőnek állt, összeállt a csapat is és a rozsnyói Kaltenecker sörfőzdében bele is kezdtek a főzésbe. Legnépszerűbbnek a Távoli Galaxis sörüket mondaná, mint első zászlóshajójuk, de egyre többen keresik a Bakancslistát és az újdonságokat is. Következő sörük ismét egy Bakancslista lesz, de sajnos még nem árulhatjuk el, hogy melyik komló lesz benne a főszereplő (mindig más fajta komlóval készítik el ezt a sörüket). Zoli sem gondolja, hogy most fel kellene lendíteni a kézműves sörök piacát, mert szerinte most rengeteg az új szereplő, iszonyatos bővülésnek lehetünk tanúi. A Rothbeernél úgy gondolják, hogy inkább a sörözés kultúrájában van szükség további finomodásra, hogy a sörnek magának legyen értéke. Úgy vélik, hogy alapvetően jó ötlet, hogy a kerület kocsmái összefognak a District9 kezdeményezés keretin belül, és próbálják magukhoz csábítani a szomjas tömegeket. Zoliék szerint nehéz már megmozgatni az embereket sör témában, mert a nagy választékkal kicsit el lettek kényeztetve az utóbbi időben. 46

51 3.1.9 Sörök a Möszjő vödréből A csapatot három tag alkotja, Bock Ádám, Köber Csaba és Nagy Balázs. Középiskolai osztálytársak voltak, innen az ismertség és barátság. Ádám végzettsége szerint testnevelő, de jelenleg Németországban dolgozik makettezőként (nagyobb építészeti pályázatok nagy részénél nem elég egy 3D-s számítógépes látványterv, az épület makettjét is le kell adni, ezeket csinálja Ádám). Balázs építész, jelenleg ő is Németországban dolgozik, a szakmájában. Csaba pedig matematikus- közgazdász, ő az egyetlen, aki hármuk Magyarországon dolgozik, bár mivel egy tanácsadó cégnél van, ő is keveset van itthon. A három úriember már régóta kedvelte a sört, amikor Csaba 2010/11 telén Amerikában volt és Atlantában egy olyan sportbárban járt, ahol közel száz csapról folyt a sör és legalább kétszer ennyi palackos tétel is szerepelt a kínálatban. Itt találkozott először az IPA-val. Annyira magával ragadta az élmény, hogy miután hazatért kutatni kezdte, hogy honnan lehetne ezt a típust itthon is beszerezni. A kutakodás közben talált rá a Folyékony kenyér blogra, ami akkor a kezdődő sörforradalom bázis helye volt, és miután elég sok tudást és információt magába szívott, kezdte magával rántani másik két barátját is. Az első főzdefesztes élmények, illetve jó pár Csakajósör-ös (kézműves sörökkel foglalkozó bolt) látogatás után, nem volt kérdés, hogy rögtön belevágjanak az otthoni főzésbe, az után, hogy ezt legalizálták Magyarországon. Az első házisörfőző versenyre már neveztek 2012-ben, illetve indultak ugyanebben az évben az éves rozsnyói versenyen is. Ezeken rendre elég jó visszajelzéseket kaptak, így töretlen lelkesedéssel folytatták, aminek eredménye egy kategória győzelem volt a második (2013-as) házisörfőző versenyen. Ekkor indult a Legenda sörfőzde, és ekkor nyerte meg Róth Zoli (Rothbeer) ugyan ezen a versenyen a Grand Champion díjat, aminek jutalma az volt, hogy lefőzhette a Távoli Galaxyst az új főzdében. Ádámék annyira fellelkesültünk, hogy még ott a helyszínen lebeszélték Olasszal (Legenda sörfőzde), hogy Róth Zoli után ők lesznek a következők, akik mennek hozzá főzni. Így lettek gerillafőzők. Mivel a sörfőzés jelenleg csak hobby a Möszjő-s uraknak, ezért nincsenek állandóan jelen a piacon, mindig csak egy-egy időszakos tételt mutatnak be, attól függően, hogy mit szeretnének megmutatni, mikor férnek be egy főzdébe és, hogy mennyire engedi idejük. Eddig a legkedveltebb sörük egyértelműen a prof. von Mannheim volt. Ez egyben az egyetlen sörük, amit többször is lefőztek (3-szor). Amikor arról kérdeztem őket, hogy melyik a kedvenc sörük, kiderült, hogy mennyire különböző az ízlésük. Mindenkinek más ugyanis, de egyiküknek sem a prof. Mannheim. Balázs leginkább az első otthon főzött sörükért, illetve annak kisüzemi verziójáért a Way to Amarilloért rajongott, Ádám, mindegyiket nagyon szereti, Csaba a legkritikusabb, neki a két 47

52 kedvence a Jock McGregor illetve a Roger Roger (rozsos IPA,) volt. Kérdésemre, hogy mi a véleményük a kézműves sörök helyzetéről Magyarországon, azt válaszolták, hogy mivel a kínálat jelentősen megnőtt az elmúlt években, főként jó minőségű sörökkel, új helyek és főzdék nyíltak, így már elég széles a paletta és jelentősen nőtt ezen termékek elérhetősége, sok új fogyasztója lett a kézműves söröknek. Úgy vélik, hogy alapvetően ez egy jó irány, de még mindig vannak olyan tényezők, amiken lehetne javítani, finomítani. A piac Budapestre való koncentrálódása, a vidéki szállítás költségigényessége és körülményessége miatt az egyébként is magas árak szerintük még magasabbak lesznek, így elenyésző azon vidéki városok száma ahova eljutnak budapesti központú főzdék termékei. A vidéki főzdék száma is arányaiban kevesebb a budapestiek számánál, illetve a meglévő főzdék nagy része, nehezen újít, és nem fejlődik. Úgy gondolják, hogy a 90-es évekről megmaradt vidéki főzdékben óriási potenciál lenne, de ahhoz lokálisan is edukálni kell a sörfogyasztókat. A Békésszentandrási egy remek főzde, kiváló termékekkel, de a kínálat nagy része nem fogy helyben. A Möszjőnél úgy gondolják, hogy jelenleg a Békésszentandrási főzde lenne a legjobb jelölt arra, hogy egyszerű, jó minőségű ivósöröket reális áron tudjanak előállítani. Ehelyett inkább olyan újdonságokkal állnak elő, amik hangzatosak, de kevés a beltartalmuk, illetve sokat kell fejlődniük az állandó jó minőség elérése érdekében. Szerintük nagy szükség lenne olyan főzdékre, amik csak lokálisan vannak jelen, akár egy brewpub formájában. A fővárosban nagyon nagy lett a verseny és nőtt a kínálat. Épp emiatt nem értik Ádámék, hogy miért ilyen magasak az árak. Szerintük próbálják az új főzdék nagyon hamar behozni az új, drága berendezések beszerzési árait, ami véleményük szerint nem fogyasztóbarát stratégia, mindenki arról beszél, hogy még mindig a nagyipari söröket fogyasztják az emberek, de ilyen árak mellett sajnos nem lehet eljuttatni a kisüzemi söröket ahhoz a rétegnek, amely ezen nagyüzemi tételek felvásárlója. Ádámék elmondták, hogy szerintük még mindig tapasztalható, hogy nem állandó a minőség, és akadnak hibás tételek is a piacon, de úgy érezik, hogy az elmúlt két évben jelentősen javult ez a helyzet. Ahol még van ezen a téren javulásra lehetőség, azok maguk a vendéglátóhelyek, ahol sajnos még mindig nem eléggé figyelnek a megfelelő higiéniára. Ezt tetézi az a helyzet, hogy sajnos nagyon kevés helyen megfelelő a személyzet felkészültsége, még a felkapott helyekre is jellemző, hogy nem értenek a sörökhöz, nincsenek tisztában a sör típusokkal, és amit nagyon fájlalnak, hogy sokszor arról próbálják meggyőzni a fogyasztót, hogy a hibás tétel valójában jó. Hiányolják továbbá, a kóstoltatást, szerintük 1-2 cl-es ingyenes mintaadagok nem vetnék annyira vissza a helyek jövedelmezőségét, ellenben ezzel a módszerrel a fogyasztókat meg lehetne ismertetni az újdonságokkal, visszatérő vásárlőerőt produkálva. Szerintük a mostani verseny arra is készteti a főzdéket, hogy sok 48

53 újdonsággal jelenjenek meg, amitől nagyon változatos lesz a piac, de úgy vélik, hogy nagyobb kapacitású főzdéknél igen is szükség lehet egy állandó portfólióra azokból a sörökből, amik jó fogadtatásnak örvendenek. Szerencsére egyre több ilyen főzde és termék van, bár néha felmerül, hogy nem biztos, hogy a megfelelő termékeket tartják a portfolióban, illetve sajnos itt is meg kell jegyezni, hogy ugyan az a termék nem állandó minőségben kerül a fogyasztóhoz. A minőség ingadozása természetes velejárója a mostani, kezdeti szakasznak, de az egyre nagyobb verseny hatására ebben változás várható, vannak is már erre utaló pozitív jelek. Ádámék bár nem vettek részt District9-ban, de támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami arról szól, hogy sörkedvelő emberek közösen tesznek azért, hogy a jó helyeket és jó söröket megismertessék a fogyasztóval, így ez az ötletet is alapvetően tetszett nekik. Szerették volna azonban arra is felhívni a figyelmem, hogy sajnos sok olyan sörrel kapcsolatos rendezvény van mostanában, ami inkább üzleti alapokon nyugszik és nem pedig a sör szeretetéről, reklámozásáról. Ez a szakmán belül ellentéteket szít, így szerintük nem tesz jót a hazai piacnak. Emiatt illetve azon okból kifolyólag, hogy sokat tartózkodnak külföldön, Ádám elmondta, hogy egy ideig nem lesz új főzetük. Zárásként Ádámék megjegyezték, hogy nagyon örülnek, hogy pár év alatt ennyit fejlődött a kézműves sörök piaca itthon, de ez még csak a kezdet. 3.3 Kérdőíves megkérdezés Az általam készített kérdőívre összesen 400 válasz érkezett. Ebből 233 nő és 167 férfi. Érdekelt, hogy a kitöltő nők mekkora része fogyaszt sört. Annak ellenére, hogy szűk baráti és ismerősi körömben a nők nagy része inkább bort fogyaszt, a kérdőív eredményeiből kiderült, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Magyarországon a nők nem fogyasztanak sört. A kérdőívre 2016.október 23-tól 2016.november 30-ig fogadtam válaszokat, majd 400 kitöltőnél lezártam. Mivel a Google-féle űrlap csak az összesített értékeket adja ki, az általam mélyebben is vizsgálni kívánt adatokat excel táblázat segítségével elemeztem ki. 49

54 4. Eredmények 4.1 Csoportos érzékszervi vizsgálat eredményei Mivel a söröket nem szakértők pontozták, úgy gondolom, hogy főként az íznek, az összbenyomásnak és az üveg desingjának, megjelenésék az eredményeit érdemes jobban vizsgálni. A következőkben bemutatom, hogy ezeket a tulajdonságokat a résztvevők hány pontra értékelték, 10 pont volt a maximimális. össz. átlag sörök nők által adott átlag férfiak által adott átlag pontszámok sorszáma pontszámok pontszámok íz 7,3 1. 7,6 7 8, ,3 7,3 3. 6,8 7,8 7, ,4 6,7 1. legkedveltebb 7, ,05 7,2 2. legkedveltebb 6, ,95 6,3 3. legkedveltebb 5, ,8 5,7 10.legkevésbé kedvelt 7, ,3 6,85 7, ,55 7, ,2 7 2.táblázat Nemenkénti és összesített rangsor íz tekintetében (Forrás: saját kutatás) Ahogyan az 2. táblázatból kiolvasható, az íz tekintetében összesítetten egyértelműen a Fóti sörgyár Zwickl söre kapta a legjobb értékelést, 8,15 pontos átlaggal. Második helyen a Szent András Sörfőzde Fekete bakja áll 7,6 ponttal. Ezt követi holtversenyben a jászdózsai Bandusz sörfőzde köleses söre és a Rothbeer White Space nevű belga búzasöre 7,3 ponttal. A résztvevőknek legkevésbé a Szarvasi főzde Hoplagere, a Világos Favágó ízlett. Ezt mindössze 5,25 pontra értékelték. Ez a Hoplager típusú sör meglehetősen komlós, így íze keserű. Talán ez volt, ami befolyásolta a kóstolókat. Ha azonban nemekre bontva nézzük, némileg változik a sorrend. A nőknek legjobban a Szent András féle Fekete bak ízlett, ezt 8,2 pontra ítélték átlagosan. Az összesítettben vezető Fóti Zwickl a második lett, kerek 8 ponttal, míg a harmadik a Bandusz főzde köleses söre 7,6 50

55 ponttal. A férfiaknak legjobban a Fóti Zwickl ízlett, 8,3 pontot kapott. Második lett a Rothbeer White Space nevű belga búzasöre 7,8 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Bigfoot 2222 nevű IPA-ja került a férfiak értékelése alapján. 7,55 pontot adtak rá. Abban mindkét nem egyetértett, hogy a Szarvasi főzde Ütős Fagávó-ja kapja az utolsó helyet. A nők ezt majdnem egy egész ponttal ítélték kevésbé kellemes ízűnek, mint a férfiak, a nők 4,8 pontot adtak rá, míg a férfiak 5,7-et. sörök össz.átlag sorszáma nők férfiak összbenyomás 6, ,25 6,6 7, ,35 7,7 7, ,85 7,8 6, ,23 6,6 1. legjobb 7,1 5. 7,1 7,1 2. legjobb 6, ,1 6,65 3. legjobb 5, ,35 5,5 utolsó 7, ,4 6,75 7, ,45 7,2 6, ,95 6,75 3.táblázat Nemenkénti és összesített rangsor összbenyomás tekintetében (Forrás: saját kutatás) A 3. táblázatból látható, hogy összbenyomásnál összesítetten szintén a Fóti sörgyár Zwickl nevű söre kapta a legjobb értékelést, 7,53 pontos átlaggal. Második helyen holtversenyben Rothbeer White Space nevű belga búzasöre és a Bigfoot 2222 nevű IPA-ja végzett 7,33 ponttal. Őket követi a szintén Bigfoot sörfőzde söre az Chicago nevű angol Ale-je 7,1 ponttal. Legkevesebb pontot itt is az Ütős Favágó kapta, összesen 5,43 pontot kapott. Nemenkénti bontásnál szintén változik a sorrend. A nők legjobbnak a 2222 IPA-t ítélték, míg a férfiak a White Space belga búzát. Második helyen a nőknél az Alcatraz végzett 7,4 ponttal, a férfiaknál pedig a Fóti Zwickl 7,7 ponttal. Nőknél a Fóti Zwickl lett a harmadik 7,35 ponttal, férfiaknál a 2222 IPA 7,2 ponttal. Összbenyomásnál is mindkét nem egyetértett abban, hogy a Szarvasi főzde Világos Fagávó-ja kerül a rangsor utolsó helyére. A nőktől 5,35 pontot kapott, a férfiaktól 5,5-öt. 51

56 A 4. táblázatban látható pontszámok mutatják, hogy összesítetten a designnál vagy az üveg külső megjelenésénél a Bigfoot főzde Chicago-ja és Alcatraz-a egyforma eredménnyel zárt, 8,6 ponttal. Második helyen végzett a Razzia, ami szintén a Bigfoot főzde terméke. Ez 8,25 pontot kapott. Harmadik pedig a Rothbeer White Space-e lett. A legkevesebb pontot itt is a Világos Favágó érte el, 4,05 pontot kapott. A nők legjobb megjelenésűnek szintén a Chicago-t ítélték, 8,8 pontot adtak rá. A férfiaknál a Chicago csak második lett 8,4 ponttal. A sorrend pont fordított az Alcatraz esetében, annak a férfiak ítéltek több pontot, 8,7-et, míg a nők 8,5-öt, így alakult ki a holtverseny az első helyen. A harmadik helyezett minkét nemnél 8,3 pontot kapott. A nők ezt a 2222-nek ítélték, a férfiak pedig a Razziának. össz. átlag sörök nők által adott átlag férfiak által adott átlag pontszámok sorszáma pontszámok pontszámok design 4, ,65 7, ,25 7,1 7,8 3. 7,7 7,9 7, ,9 1. legjobb design 8,6 5. 8,8 8,4 2. 8, ,2 8,3 3. 4, ,3 3,8 utolsó 8,6 8. 8,5 8,7 8,1 9. 8,3 7,9 6, ,7 5,9 4.táblázat Nemenkénti és összesített rangsor design tekintetében (Forrás: saját kutatás) 52

57 3. kép: A két első helyezett, és a második (megjelenés alapján) (Forrás: saját fotó) Érdekelt, hogy az önálló jövedelemmel rendelkező fiatal felnőttekből álló értékelő csoport tagjai mekkora ár mellett fogyasztanának a nagy sörgyárak termékei helyett kizüzemi söröket. A nők árérzékenysége kevésbé meghatározó, ők összességében átlagosan száz Forinttal lennének hajlandóak többet költeni a kizüzemi termékekre mint a férfiak. A női válaszadók átlagosan 650 Ft/ 0,5 l-es ár mellett, míg a férfiak 550 Ft/ 0,5 l-es ár mellett választanák a kisüzemi söröket a söróriások termékeivel szemben. Ezt a 4. táblázat mutatja. Átlagolva összeségében tehát 600 Ft/ 0,5 l ár mellett már inkább kézműves sört fogyasztanának a válaszadók. válaszadók sorszáma nők válaszai férfiak válaszai Ft 550 Ft Ft 550 Ft Ft 500 Ft Ft 650 Ft Ft 550 Ft Ft 500 Ft Ft 500 Ft Ft 550 Ft Ft 550 Ft Ft 600 Ft átlag 650 Ft 550 Ft 5. táblázat Mekkora ár mellett választanának kézműves sört a nagyüzemi termékek helyett 53

58 4. 2 Interjúk eredményei Az interjúkérdéseimre adott válaszokból kiderül, hogy a sörfőzést nagyon sokan otthonukban kezdték, egyszerű technológiával. A sörfőzdék válaszaiból jól érzékelhető, hogy a kisüzemi söröket előállítók nagy része az összefogásban és a fogyasztók ismereteinek bővítésében látja a jövőbeli terjeszkedés alapját. Habár néhányan azt válaszolták, hogy szerintük már telített a piac, a többség mégis úgy gondolja, hogy ez nem igaz. A válaszokból kiderül, hogy a főzdék többségénél úgy vélik, hogy ha a minőségre nagy hangsúlyt fektetnek, egyre több fogyasztó fogja vásárolni termékeiket. Mivel Magyarországon a kisüzemi sörök felé való nyitás még gyerekcipőben jár, ezért a főzdék egymást sokkal inkább partnernek tekintik, mintsem konkurenciának. Interjúalanyaim szintén egyetértettek abban, hogy a söröket népszerűsítő kezdeményezések minden téren hasznosak, így ezekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani. 54

59 4.3 Kérdőíves kutatás eredményei A kérdőív eredményeinek kiértékelésénél fontosnak tartottam a nők sörfogyasztási szokásainak vizsgálatát. A kérdőívre beérkezett válaszokból kiderül, hogy a kitöltő nők 87%- a legalább alkalmanként fogyaszt sört. Ezt az 1. ábrán szemléltetem. Nők 13% 87% legalább alkalmanként fogyaszt sört nem fogyaszt sört N= ábra Kitöltő nők megoszlása sörfogyasztás alapján (forrás: saját kutatás) 55

60 A kérdőívet kitöltők 93%-a (371) vallotta, hogy legalább alkalmanként fogyaszt sört. A budapesti lakosok tekintetében is vizsgáltam a sörfogyasztási szokásokat. Kiderült, hogy 92%-uk legalább alkalmanként fogyaszt sört. Ezt a 2. ábra mutatja. A nem budapesti kitöltők 92% fogyaszt legalább alkalmanként sört (N=107). Ez mutatja, hogy nem csak Budapesten, de egész Magyarországon jelentős a sörfogyasztási hajlandóság, ezért érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a sör piacára. Budapesti lakosok 8% legalább alkalmanként fogyaszt sört nem fogyaszt sört 92% N= ábra Budapesti lakosok megoszlása sörfogyasztás szerint (Forrás: saját kutatás) Természetesen adódik a kérdés, hogy a sört fogyasztó budapesti lakosok mekkora része fogyaszt legalább alkalmanként kézműves sört. Ahogyan az 3. ábrán is látható, a sört fogyasztó budapestiek 89% legalább alkalmanként fogyaszt kézműves sört (N=270). Sört fogyasztó budapesti lakosok 11% 89% legalább alkalmanként fogyaszt kézműves sört nem fogyaszt kézműves sört N= ábra Sört fogyasztó budapesti lakosok megoszlása aszerint, hogy fogyasztanak-e kézműves sört (Forrás: saját kutatás) 56

61 A budapesti lakosok több mint 71%-a rendszeresen (havonta többször vagy sűrűbben) fogyaszt sört. (N=293). A 4. ábrán látható, hogy a havonta többször vagy annál sűrűbben sört fogyasztó budapesti lakosok (N=209) mindössze 10,4%-a nem fogyaszt egyáltalán kézműves sört, 40,3%-a alkalmanként, 31,3 %-a havonta és 18%-a pedig heti rendszerességgel fogyaszt kisüzemi sört. Havonta többször vagy sűrűbben sört fogyasztó budapesti lakosok 31,3% 18,0% 10,4% 40,3% nem fogyaszt kézműves sört alkalmanként fogyaszt kézműves sört havonta fogyaszt kézműves sört heti rendszerességgel fogyaszt kézműves sört N= ábra: A havonta többször vagy sűrűbben sört fogyasztó budapesti lakosok megoszlása kézműves- sörfogyasztásuk szerint (Forrás: saját kutatás) A sört rendszeresen (havonta többször vagy, sűrűbben) fogyasztó budapesti lakosok 53%-a nő. Ez a 7. ábrán is látszik (N=209). Ebből jól látszik, hogy a söriparnak érdemes lenne a nőkre is összpontosítania Sört havonta többszörvagy annál sűrűbben fogyasztó budapesti lakosok 47% 53% N=209 nő férfi 5. ábra: Sört havonta többször vagy sűrűbben fogyasztó budapesti lakosok megoszlása nemek szerint (Forrás: saját kutatás) 57

62 Kíváncsi voltam, hogy a sörgyárak által fő szegmensnek tekintett éves korosztály hogyan viszonyul a kézműves sörökhöz. Kiderült, hogy ebben a korosztályban a sört fogyasztó budapesti lakosok 90%-a fogyaszt legalább alkalmanként kézműves sört (N=249). A következőkben a kézműves sört nem fogyasztók szokásait, preferenciáit és motivációit szeretném bemutatni. Összesen 74 kitöltő nyilatkozta azt, hogy nem fogyaszt kézműves sört. A 6. ábrán látható, hogy a kézműves sört nem fogyasztók 65%-a alkalmanként vagy annál sűrűbben fogyaszt sört (N=74). A kézműves sört nem fogyasztók 1%-a napi szinten, 9%-a hetente többször, 12%-a hetente, 16%-a havonta többször, 26%-a alkalmanként, 35%.-a nem fogyaszt sört (N=74). Ezt a 8. ábrán szemléltetem. 35% Kézműves sört nem fogyasztók sörfogyasztási szokásai 26% 1% 9% 12% 16% napi szinten hetente többször hetente havonta többször alkalmanként nem fogyaszt N=74 6. ábra Kézműves sört nem fogyasztók sörfogyasztási szokásai (Forrás: saját kutatás) A kézműves sört nem fogyasztó budapesti lakosok 41%-a tartja drágának a kézműves söröket, 31%-uk nem ismer kézműves söröket/ nem tudja, hogy hol lehet beszerezni őket (N=51). Mivel ez a minta nem elég nagy ahhoz, hogy reprezentatívnak minősüljön, ezért ezeket az eredményeket nem tekintem általánosan elfogadottnak a lakosságra vetítve. 58

63 A kérdőívvel fel szerettem volna térképezni, hogy melyek a legismertebb kézműves sört árusító helyek Budapesten. A 7. ábrán látszik, hogy kitöltők 51%-a ismeri az Élesztőházat (205), 32%-a Léhűtőt (130), 30%-a a Sörmanufaktúrát (118), 29%-a a MONYO Café-t( 117), 23%-a a Zöld macskát (92), 19%-a a Kaltenberg Sörház és Éttermet (76). 18%-a Jónás Kézműves Sörházat (71), csupán 16%-uk nem ismer budapesti kézműves sörlelő helyeket. Budapesti kézműves sört forgalmazó vendéglátóipari egységek ismertsége nem ismer Jónás Kézműves Sörház Kaltenberg sörház és Étterem Zöld Macska MONYÓ café Sörmanufaltúra Léhűtő Élesztőház ábra Budapesti kézműves sört árusító vendéglátóhelyek ismertsége a kitöltők körében (Forrás: saját kutatás) Nem meglepő, hogy az Élesztőház az egyik legismertebb kézműves sört árusító vendéglátóhely, hiszen az elsők között nyitott meg és nagyon széles, folyamatosan váltózó, frissülő választékkal rendelkezik. A második helyen végzett Léhűtő frekventált helyen a belváros szívében található, a MONYÓ Café pedig a Kálvin téren, így érthető hogy a kitöltők többsége ismeri ezeket a helyeket. A Zöld Macska Diákpince pedig egy többfunkciós hely, amely a Kaltenberg Sörház és Étteremhez hasonlóan régóta működik már. 59

64 A sörfőzdék közül a kitöltők legnagyobb része, 59%-a ismeri a Csíki Sörfőzdét. A Fóti Sörfőzdét 47%-uk ismeri, a Szent Andrási főzdét 36%, A Legendát 24%-uk, az Etyeki főzdét 23%-uk, a Bigfoot és Csupor főzdéket pedig 22%-uk ismeri. 20%-uk azonban a felsorolt 48 főzdéből egyiket sem ismeri. Ezt a 8.ábra szemlélteti. A hét legismertebb sörfőzde ismertsége Bigfoot sörfőzde Csupor sörfőzde Etyeki Sörfőzde Legenda sörfőzde Szent András sörfőzde Fóti sörfőzde Csíki sörfőzde ábra A hét legismertebb sörfőzde ismertsége (Forrás: saját kutatás) A 9. ábrán látható, hogy a kitöltők több mint 70%-a (285 ember) vásárol kézműves sört pubokban, kocsmákban, 46%-uk boltban (183), 20%-uk éttermekben (79). Mindössze 2%-uk vásárol interneten (8). Kézműves sör vásárlási szokások Interneten 8 Étteremben 79 Boltban 183 Pubokban, kocsmákban ábra Kézműves- sörvásárlási szokások (Forrás: saját kutatás) 60

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-702 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-702 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-702 számú irányelv (régi 2-96 számú irányelv) Sör Beer Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (3. kiadás) I. Általános rendelkezések

Részletesebben

LXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM május 17. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 5. S z á m T á r g y O l d a l.

LXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM május 17. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 5. S z á m T á r g y O l d a l. LXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2013. május 17. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 5. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény A Magyar Élelmiszerkönyv 2-702 számú irányelve a sörről

Részletesebben

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök Készítette: Friedrichné Irmai Tünde A sör árpamalátából vagy enzimes úton lebontott árpából, búzából, kukoricából vagy egyéb pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Gyümölcsbor Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 2016. (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv

Részletesebben

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv az

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703/1 számú irányelv Almabor Apple wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 2016. (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv

Részletesebben

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret könyve és Bodor Éva jegyzete alapján készítette: Irmai Tünde Módosítva: 2017.11.21. Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök Forrás: http://www.szeretlekmagyaro rszag.hu/kis-magyarsortortenet-az-arpad-kortolaz-ovatos-duhajig/

Részletesebben

Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret könyve és Bodor Éva jegyzete alapján készítette: Friedrichné Irmai Tünde. Alkoholtartalmú italok 2.

Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret könyve és Bodor Éva jegyzete alapján készítette: Friedrichné Irmai Tünde. Alkoholtartalmú italok 2. Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret könyve és Bodor Éva jegyzete alapján készítette: Friedrichné Irmai Tünde Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök A sör árpamalátából vagy enzimes úton lebontott árpából,

Részletesebben

Sörök tápértékének vizsgálata

Sörök tápértékének vizsgálata Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi, és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Sörök tápértékének vizsgálata Szabó Edina Ph.D hallgató

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-701 számú irányelv Gyümölcsbor alapú alkoholos italok Fruit wine based alcoholic beverages I. Általános előírások 1. Ezen irányelv a gyümölcsbor alapú

Részletesebben

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK

KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete titkára Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2014. április 1. HIÁNYZIK A POLCOKRÓL! Az össz. sajtfogyasztásunkban

Részletesebben

Sörfőzdék és söreik. Kisüzemi sörfőzdék Magyarországon. 4. oldal. Főzdetérkép. 12-13. oldal. Mire figyelj sörkóstolás közben? 14. oldal.

Sörfőzdék és söreik. Kisüzemi sörfőzdék Magyarországon. 4. oldal. Főzdetérkép. 12-13. oldal. Mire figyelj sörkóstolás közben? 14. oldal. Sörfőzdék és söreik Kisüzemi sörfőzdék Magyarországon Főzdetérkép Mire figyelj sörkóstolás közben? Programok 4. oldal 12-13. oldal 14. oldal 23. oldal A kiadványt készítette 1 a Köszöntő Lager vagy IPA?

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Élesztőgombák felhasználása fermentációs (erjesztési) folyamatokban

Élesztőgombák felhasználása fermentációs (erjesztési) folyamatokban Élesztőgombák felhasználása fermentációs (erjesztési) folyamatokban Erjesztés Oxigén-mentes környezetben történő cukor hasznosítás Saccharomyces cerevisiae Pékélesztő Energia forrás : cukor Anaerob (oxigén

Részletesebben

EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG

EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG 2015.11.24. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 390/25 EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU

Részletesebben

Maláta technikai adatok

Maláta technikai adatok Maláta technikai adatok A mag mérete A mag mérete a fajtától és az időjárástól függően változhat. Keressük a méretes szemeket, amelyek jobb vízfelvevő képességűek. A kicsiket amelyek a 2.25 mm-es szűrőn

Részletesebben

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán Sörfőzés alapjai kezdőknek Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán Sörfőzés alapanyagok Alapanyagok beszerzése Magyarország: http://olaszsped.com/ http://www.beerodalom.hu/ http://www.trudykft.hu/trudykft/eshop/11-1-hazi-sorfozes-otthon

Részletesebben

A folyamatosan frissülő és bővülő készlet mintegy sört vonultat fel számos kategóriában.

A folyamatosan frissülő és bővülő készlet mintegy sört vonultat fel számos kategóriában. Jazz Söröző Néha, ha eszembe jut az a sok sör, amit megittam, elszégyellem magam. De ha belenézek a pohárba, eszembe jutnak a sörgyári munkások, reményeik és álmaik. Ha nem iszom meg a sörömet, munkanélkülivé

Részletesebben

BELFÖLDI SÖRÉRTÉKESÍTÉS CSOMAGOLÁSI TÍPUSOK SZERINTI. mbq=m^ i ^ `h a l_ l w e lo a

BELFÖLDI SÖRÉRTÉKESÍTÉS CSOMAGOLÁSI TÍPUSOK SZERINTI. mbq=m^ i ^ `h a l_ l w e lo a adatközléssel hozzájáruló Pécsi Sörfőzde Zrt. számára. Az iparági értékeléshez megadott forgalmi adatok azt mutatják, hogy a Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó együttes belföldi értékesítése

Részletesebben

Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter

Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter Kiskőrös, 2016. 02. 24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 251/2014/EU RENDELETE (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről,

Részletesebben

179 Ft. Sörkülönlegességek vására! VALENTINS WEISSBIER Ft/l, 0,5 l, többféle. Válogasson 11 nemzet hűsítő ajánlataiból!

179 Ft. Sörkülönlegességek vására! VALENTINS WEISSBIER Ft/l, 0,5 l, többféle. Válogasson 11 nemzet hűsítő ajánlataiból! Válogasson 11 nemzet hűsítő ajánlataiból! Érvényes: 2014. augusztus 1 19. között. VALENTINS WEISSBIER Ft/l, 0,5 l, többféle 179 Ft Sörkülönlegességek vására! Válogasson a közel 100 akci VALENTINS SZÜRETLEN

Részletesebben

SÖRSZAKMÉRNÖK SZAKDOLGOZATOK

SÖRSZAKMÉRNÖK SZAKDOLGOZATOK SÖRSZAKMÉRNÖK SZAKDOLGOZATOK 2015 Név Cím Konzulens Szakfelelős Ábrahám Máté Ideális kisüzemi sörmárka kutatása magyarországi viszonylatban dr. Kasza Gyula Balla Zoltán Sörfőzdém marketingtervének felépítése

Részletesebben

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése

Részletesebben

Általános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2. Javítóvizsga tematika 2016./17. Nagyné Erős Irén

Általános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2. Javítóvizsga tematika 2016./17. Nagyné Erős Irén Általános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2 Javítóvizsga tematika 2016./17. 1. Élelmiszer alkotók 2. Víz 3. Fehérjék 4. Szénhidrátok 5. Zsírok 6. Vitaminok 7. Ásványi anyagok 8. Járulékos agyagok 9. Ballasztanyagok

Részletesebben

Szakdolgozatok - Élelmiszermérnök ( )

Szakdolgozatok - Élelmiszermérnök ( ) Szakdolgozatok - Élelmiszermérnök (1990-1995) 1990 Bérczy Bálint A többlet sörélesztő főzőházi hasznosítása, a sör minőségére gyakorolt hatása Hegyesné dr. Vecseri Beáta; Dr. Petro Imre Jenei Tamás A sörlé

Részletesebben

2-101 számú irányelv. Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-101 számú irányelv

2-101 számú irányelv. Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-101 számú irányelv Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-101 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott egyes feldolgozott gyümölcstermékek 1. kiadás 2010. I. 1. Ezen irányelv az élelmiszerláncról

Részletesebben

Komlók típusai, kiválasztásának szempontjai. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Németh Antal

Komlók típusai, kiválasztásának szempontjai. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Németh Antal Komlók típusai, kiválasztásának szempontjai Első Magyar Házisörfőző Egyesület Németh Antal www.elsosor.hu 2013. december 7. A Komló A kenderfélék családjának tagja (Humulus Lupulus) Ártéri kúszónövény

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán Sörfőzés alapjai kezdőknek Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán Sörfőzés alapanyagok Alapanyagok beszerzése Magyarország: http://olaszsped.com/ http://www.beerodalom.hu/ http://www.trudykft.hu/trudykft/eshop/11-1-hazi-sorfozes-otthon

Részletesebben

Térképezzük fel a kakaó ízét

Térképezzük fel a kakaó ízét Térképezzük fel a kakaó ízét Térképezzük fel a kakaó izét Csakúgy, mint a bornál, a csokoládé egyedi íze a kakaóbab termőterülettel erősen befolyásolja. A kakaóbab íze függ a termőföld minőségétől, a termelés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Söripar. Összeállította: dr. Simon László. Minden szerzői jog fenntartva

Söripar. Összeállította: dr. Simon László. Minden szerzői jog fenntartva Söripar Összeállította: dr. Simon László Minden szerzői jog fenntartva 1 SÖR A sör árpamaláta kivonatból, valamint szénhidrát-tartalmú pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóból, illetve egyéb anyagokkal

Részletesebben

599 Ft GYERE EL HOZZÁNK ÉS VÁLOGASS SÖRKÜLÖNLEGESSÉGEINK KÖZÜL! Érvényes: GUINNESS DRAUGHT DOBOZOS SÖRSPECIALITÁS

599 Ft GYERE EL HOZZÁNK ÉS VÁLOGASS SÖRKÜLÖNLEGESSÉGEINK KÖZÜL! Érvényes: GUINNESS DRAUGHT DOBOZOS SÖRSPECIALITÁS GYERE EL HOZZÁNK ÉS VÁLOGASS KÜLÖNLEGESSÉGEINK KÖZÜL! GUINNESS DRAUGHT DOBOZOS SPECIALITÁS Ft/db, 0,44 l, 1 361 Ft/l 749 Ft -150 Ft Érvényes: 2019.03.07 20. MYTHOS 0,5 l, 378 Ft/l 189 Ft CARLSBERG 0,5

Részletesebben

Csapolt Sörök. 0,2 l: 450 Ft 0,4 l: 850 Ft. 0,2 l: 450 Ft 0,4 l: 850 Ft. 0,2 l: 500 Ft 0,4 l: 950 Ft. 0,2 l: 400 Ft 0,4 l: 790 Ft

Csapolt Sörök. 0,2 l: 450 Ft 0,4 l: 850 Ft. 0,2 l: 450 Ft 0,4 l: 850 Ft. 0,2 l: 500 Ft 0,4 l: 950 Ft. 0,2 l: 400 Ft 0,4 l: 790 Ft SÖRLAP CSAPOLT SÖRÖK Paulaner Original Münchener Lager Hell (lager; 4,9%; bajor) Paulaner Hefe Weissbier (szüretlen világos búza; 5,5%; bajor) Paulaner Salvator (barna; 7,9%; bajor) John Bull Classic (lager;

Részletesebben

BUDAFOK 50g Sütőélesztő Magyarország

BUDAFOK 50g Sütőélesztő Magyarország 1/5 Termék megnevezése Termék származási országa BUDAFOK 50g Sütőélesztő Magyarország Gyártó megnevezése és címe Lesaffre Magyarország Kft 1222 Budapest Gyár u. 5-9 Telefon / Fax Tel: +36-1-22-66-311 Fax:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

Hungarikumok és magyar termékek a SPAR-csoportnál. Saltzer Kornél ügyvezető igazgató április 17.

Hungarikumok és magyar termékek a SPAR-csoportnál. Saltzer Kornél ügyvezető igazgató április 17. Hungarikumok és magyar termékek a SPAR-csoportnál Saltzer Kornél ügyvezető igazgató 2012. április 17. A SPAR-csoport 1990: Alapítás 1992: Számos szupermarket-hálózat átvétele 1994: Bicskei logisztikai

Részletesebben

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 1-3/81-1 számú előírás Egyes kenyerek és péksütemények. Certain bread and bakery products

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 1-3/81-1 számú előírás Egyes kenyerek és péksütemények. Certain bread and bakery products MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-3/81-1 számú előírás Egyes kenyerek és péksütemények Certain bread and bakery products Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2004. A Magyar

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Betekinthető! - az Oppenheim Ügyvédi Iroda (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 12.) által képviselt Borsodi

Betekinthető! - az Oppenheim Ügyvédi Iroda (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 12.) által képviselt Borsodi 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/049/2011. Iktatószám: Vj/049-362/2011. Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Hazai siker a Penta Drink Minipol Kft-nél! Békésszentandrási Sörfőzde

Hazai siker a Penta Drink Minipol Kft-nél! Békésszentandrási Sörfőzde Békésszentandrási Meggyes sör, meggyel ízesített sör, alkoholtartalom: 3,7% Black Rose 0,33 l, fekete sör, duplabak, alkoholtartalom: 9% Szentandrás könnye 0,33 l, áfonyával ízesített fekete sör, duplabak,

Részletesebben

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen-2340.hu ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: felelősségteljesen élvezd az italod! Az alkohol és hatása Amikor borról,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető

20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 15. szám 27. augusztus 15. 3-31. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar bortermékek importjának alakulása 27 elsı négy hónapjában 1-2.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Alkoholos italok jelölése

Alkoholos italok jelölése Alkoholos italok jelölése Dull Péter Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály 2016. november 22. 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE a fogyasztók élelmiszerekkel

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Tápérték jelölés SZEGEDYNÉ FRICZ ÁGNES. Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály november 29.

Tápérték jelölés SZEGEDYNÉ FRICZ ÁGNES. Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály november 29. Tápérték jelölés SZEGEDYNÉ FRICZ ÁGNES Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály 2016. november 29. 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE a fogyasztók élelmiszerekkel

Részletesebben

78. OMÉK ÉLELMISZER DÍJ ÉVI PÁLYÁZATI KIÍRÁS 3 KATEGÓRIÁBAN

78. OMÉK ÉLELMISZER DÍJ ÉVI PÁLYÁZATI KIÍRÁS 3 KATEGÓRIÁBAN 78. OMÉK ÉLELMISZER DÍJ 2017. ÉVI PÁLYÁZATI KIÍRÁS 3 KATEGÓRIÁBAN i. Kistermelő, vagy kézműves terméket előállító mikrovállalkozás terméke ii. Kisvállalkozás által előállított termék iii. Közepes-és nagyvállalkozás

Részletesebben

DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája

DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája A Continental Dohányipari Csoport A Continental Dohányipari Csoport egy független, családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-5210 számú irányelv Jégkrémek 2. kiadás, 2007.

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-5210 számú irányelv Jégkrémek 2. kiadás, 2007. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-5210 számú irányelv Jégkrémek 2. kiadás, 2007. 1. 1. Ezen irányelv az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII törvény 17. (2) bekezdésének b) ja

Részletesebben

Miből lesz a sör? Sörgyártás egy enzimes technológia. Mit lehet még beletenni? Miből lesz a sör? A MALÁTA- ÉS SÖRGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA.

Miből lesz a sör? Sörgyártás egy enzimes technológia. Mit lehet még beletenni? Miből lesz a sör? A MALÁTA- ÉS SÖRGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA. Sörgyártás egy enzimes technológia Miből lesz a sör? A keményítőbontó enzimek (amilázok) ismeretében már megérthetjük a sör (és a whiskey, vodka) gyártását. Több enzim összehangolt használatára van szükség,

Részletesebben

Sörgyártás egy enzimes technológia

Sörgyártás egy enzimes technológia Sörgyártás egy enzimes technológia A keményítőbontó enzimek (amilázok) ismeretében már megérthetjük a sör (és a whiskey, vodka) gyártását. Több enzim összehangolt használatára van szükség, mégis eredetileg

Részletesebben

Sörgyártás egy enzimes technológia

Sörgyártás egy enzimes technológia Sörgyártás egy enzimes technológia A keményítőbontó enzimek (amilázok) ismeretében már megérthetjük a sör (és a whiskey, vodka) gyártását. Több enzim összehangolt használatára van szükség, mégis eredetileg

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az italok élettani funkciója

Az italok élettani funkciója Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Italismeret Az italok élettani funkciója Szénhidrátok, zsiradékok

Részletesebben

Pécsi Sör: A legszebb sörtradíciókat felidéző receptúrával a finom sör kedvelőinek. trnd Projekt. trnd Projektmenetrend

Pécsi Sör: A legszebb sörtradíciókat felidéző receptúrával a finom sör kedvelőinek. trnd Projekt. trnd Projektmenetrend trnd Projektmenetrend Pécsi Sör: A legszebb sörtradíciókat felidéző receptúrával a finom sör kedvelőinek. trnd Projekt Projektblog: www.trnd.hu/pecsi-sor trnd kapcsolattartód: tiana@trnd.hu Tegyük együtt

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS 2016 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE

ÉVES JELENTÉS 2016 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE ÉVES JELENTÉS 2016 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE Folytatódtak 2016-ban is azok a kedvező piaci trendek, amelyek a korábbi években elkezdődtek az iparágban. Így az előző évhez képest 2016-ban folytatva a

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-401 számú irányelv (régi 2-5210 számú irányelv) Jégkrémek Ice creams Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2002. (2. kiadás) 2 I. Általános

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Maláták használata. Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15.

Maláták használata. Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15. Sörfozés haladóknak III. Maláták használata Barla Roland Spíler, Budapest 2013.03.15. Maláta Malátázás folyamata Maláta enzimeinek hatásai Maláta típusai, fajtái Maláták használata Maláta: mesterségesen

Részletesebben

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább

Részletesebben

A SZARVASGOMBÁK TERMESZTÉSE ÉS FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSÜK

A SZARVASGOMBÁK TERMESZTÉSE ÉS FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSÜK Kaposvári Egyetem Kari Tudományos Diákköri Konferencia A SZARVASGOMBÁK TERMESZTÉSE ÉS FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSÜK Gulyás Viktor Gazdaság és Vidékfejlesztő Agrármérnök szak Marketing szakirány 3. évfolyam Konzulensek:

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS 2017 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE

ÉVES JELENTÉS 2017 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE ÉVES JELENTÉS 2017 MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE A múlt évben is folytatódott a 2014-ben elkezdődött iparági fellendülés. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben az előző évhez viszonyítva a magyar sörpiacon valamivel

Részletesebben

Paulaner Sörgyár története. Paulaner

Paulaner Sörgyár története. Paulaner Termékkatalógus Paulaner Sörgyár története 1627-ben I. Maximiliam bajor választófejedelem Olaszországból tíz Pálos-rendi szerzetest telepített a München melletti Neudeck kolostorba. Ezzel a momentummal

Részletesebben

Drink Union Kereskedelmi Kft.

Drink Union Kereskedelmi Kft. 2018. július 23-tól Primátor cseh sörgyár termékei Primátor Antonín 9 4% 0,5 L/20+ü+r Primátor Lezák 11 4,7% 0,5 L/20+ü+r Primátor Premium Lager (világos) 11 5% 0,33 L Primátor Premium Lager (világos)

Részletesebben

2011 Május 13-14, péntek, szombat, VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér

2011 Május 13-14, péntek, szombat, VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér FŐZDEFESZT Első Hazai Kézműves Sörfesztivál 2011 Május 13-14, péntek, szombat, VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér Sajtóanyag A Főzdefeszt szervezői összefogtak a Civilek a Palotanegyedért Egyesülettel és 2011

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Borászati alapismeretek

Borászati alapismeretek Borászati alapismeretek A szőlő fejlődésének és érésének menete Fürttisztulás Gyors bogyónövekedés Zsendülés Teljes (fiziológiai) érettség Túlérés Technológiai érettség Fogyasztási érettség A szőlőbogyó

Részletesebben

Nem mondunk le a mirelit zöldségről

Nem mondunk le a mirelit zöldségről Az elmúlt évek legszélesebb körű termékvisszahívására került sor a napokban egy magyar üzemben gyártott gyorsfagyasztott áruk lisztériafertőzése miatt. A forgalomból olyan nagy mennyiségű árut kénytelenek

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig ALAKORSHOW Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig Kanyó Zsolt, fejlesztési részlegvezető BiokontrollHungária Nonprofit Kft. ALAKORSHOW Teljes

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében

Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében 2014. április 16. Szegedyné Fricz Ágnes főosztályvezető-helyettes 1 A FOGYASZTÓK ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSA 1169/2011/EU 2000/13/EK

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben