HSSC Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság

Átírás

1 Statisztikai számjel: Cégjegyzék száma: Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága HSSC Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest, Fehérvári út KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET január december 31. Kelt: Budapest,

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 8 I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása A társaság bemutatása A számviteli politika bemutatása Az elszámolás alapja A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése Adósonként együttesen kisösszegű követelés A valuta és deviza tételek értékelése Fajlagosan kis értékű készlet A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Vásárolt készletek értékelése Saját termelésű készletek értékelése Céltartalék-képzés szabályai Ki nem emelt tételek értékelése Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Értékvesztések elszámolása Visszaírások alkalmazása Az értékvesztés elszámolásának módja Céltartalék képzés rendszere A társaság által alkalmazott Számviteli politika tárgyévi módosítása I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása A Társaság vagyoni helyzetének értékelése A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése A Társaság jövedelmi helyzetének értékelése II. SPECIFIKUS RÉSZ II/A. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések A Társaság mérlegének elemzése Eszközök Befektetett eszközök elemzése Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök elemzése Tartós részesedések összetétele Egyéb tartósan adott kölcsön összetétele Forgóeszközök elemzése Készletek Követelések elemzése Vevők Egyéb követelések összetétele Értékvesztés mérlegtételenkénti alakulása

3 Pénzeszközök alakulása Aktív időbeli elhatárolások A Társaság mérlegének elemzése Források Saját tőke elemzése Céltartalékok elemzése Kötelezettségek elemzése Rövid lejáratú kötelezettségek elemzése Passzív időbeli elhatárolások elemzése II/B. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Az Üzemi eredmény összetevői Értékesítés nettó árbevételének elemzése Egyéb bevételek összetétele Költségek Költségek költségnemenkénti összetétele Egyéb ráfordítások összetétele Pénzügyi műveletek eredményének összetétele Adózás Társasági adó Egyéb adó A mérleg szerinti eredmény levezetése III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ Személyi jellegű tájékoztatás Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek IV. CASH-FLOW KIMUTATÁS 7

4 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/A. A társaság és a számviteli politika bemutatása 1. A társaság bemutatása Neve: Rövidített neve: HSSC Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság HSSC Kft. (a továbbiakban: Társaság ) Székhelye: 1117 Budapest, Fehérvári út 70. Telephelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Fióktelepei: - Cégjegyzék száma: KSH jelzőszáma: Adószáma: Alapító: Magyar Állam Alapítás időpontja: szeptember 30. A társaság tulajdonosa: A tulajdonosi jogok gyakorlója: Magyar Állam Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság A társaság képviseletére jogosult személy: Weisz János ügyvezető igazgató A könyvvezetésért és a beszámoló készítéséért felelős személy adatai: A társaság főtevékenysége: Jegyzett tőke: : Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ,- Forint A HSSC Kft. (korábban: Hungalu-Service Kft.) a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság. A Tulajdonost megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján látja el. A vállalkozás működését október 1- én kezdte meg és határozatlan időre alakult. A Társaság a Fővárosi Törvényszék Bírósága, mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékben a Cg sz. alatt szerepel. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működik, ügyvezetését a Társaság ügyvezetője látja el. Három tagból álló Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, ügyvezetését. 8

5 A Társaság törzstőkéje ,- Ft. Alakuláskor kialakított tevékenységi körei: ingatlankezelés munkahelyi étkeztetés élelmiszer jellegű kiskereskedelem épületgépészeti szerelés Alapításkor a vállalkozás alapvető célkitűzése az MNV Zrt. jogelődjével, az ÁPV Rt-vel megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése volt. A Tulajdonos 2011-ben a Kft. tevékenységi köreinek profil tisztításáról döntött, amely egyes tevékenységek megszüntetésével, mások bővítésével járt. Ennek megfelelően a Társasági szerződés is módosításra került. A Hungalu-Service Kft től HSSC Szolgáltató Központ Kft. néven folytatta tevékenységét. A HSSC átalakításának célja a tulajdonosi kontroll és átláthatóság növelése a HSSC által könyvelt, bérszámfejtett társaságoknál. Az MNV Zrt. vállalati portfoliójának számvitelileg központosítható tevékenységei egy helyre történő csoportosításával a hatékonyság fokozása és nemzetgazdasági szinten költséghatékonyabb működés elérése. A Kft. új profiljának kialakítása során az alábbi tevékenységek kerültek előtérbe: Bérszámfejtés és TB ügyintézés, valamint HR adminisztráció Könyvelés Pénzügy Kontrolling Átvilágítás IT szolgáltatások A társaság adottságainak, piaci helyzetének bemutatása A HSSC szolgáltatási tevékenységébe bevonni kívánt társaságok körét a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-vel együttesen határozzuk meg, ezáltal a társaság hosszú távú gazdálkodása és fejlődési potenciálja a mindenkori tulajdonosi szándéktól is függ. A év végére a Tulajdonos által kijelölésre került az állami tulajdonú társaságok azon köre, amelyekkel a HSSC Kft év utolsó negyedévében felvette a kapcsolatot az adminisztrációs tevékenységek kiszervezése érdekében ben a Társaság indulásként 12 MNV portfoliójába tartozó céggel kötött szolgáltatási szerződést, ami 2012-ben 35-re emelkedett. Jelentős beruházásokkal 2011-től 2012 elejéig a HSSC IT alap infrastruktúrájának kialakítása megtörtént. A 2011-es átszervezés után elmondható, hogy a Társaság

6 évi tevékenysége során megteremtette a szakmai működés technikai, személyi és tárgyi feltételeit és mindkét évet pozitív eredménnyel zárta. 2. A számviteli politika bemutatása 2.1. Az elszámolás alapja A beszámoló formája a könyvvezetés rendszere és alkalmazott szabályzatok A Társaság a Számviteli törvény (2000. évi C. számú törvény, továbbiakban Szt.) előírásai alapján működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről éves beszámoló készítésére kötelezett. Az éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. Az éves beszámoló felépítése: - Mérleg: a Szt. 1. számú mellékletében meghatározott A változatban - Eredménykimutatás: a Szt. 2. számú mellékletében meghatározott A változatban, összköltség eljárással - Kiegészítő melléklet - Üzleti jelentés A Társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett. Az éves zárás fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés időpontja: tárgyévet követő év február 28. Az éves beszámoló aláírására jogosult: Weisz János (1037 Budapest, Seregély utca 8. A/1.) A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A társaság könyvvizsgálója: HL-Audit Kft. (3300 Eger, Erdélyi É.u.2.). A beszámolót hitelesítő könyvvizsgáló neve, címe és kamarai tagsági száma: Harsányi Levente (3300 Eger, Erdélyi Éva utca 2., kamarai nyilvántartási száma: ). 10

7 Az éves beszámolót készítette: Belicza János (1139 Budapest, Petneházy u. 25.), Az éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelően magyar nyelven készül, az összegek ezer Forintban szerepelnek, tartalmazza az előző időszak adatait is. A Társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett. A Társaság a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól a Számviteli törvény előírásai alapján a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit, mely biztosítja a gazdasági műveletek folyamatos rögzítését, a számviteli elvek betartását, és a társaság pénzügyi-gazdasági helyzetéről valós kép kialakítását teszi lehetővé. A számlatükör a törvényi előírások figyelembevételével, a Társaság specialitásainak szem előtt tartásával került kialakításra. A Társaság költségei elszámolásának módja: elsődlegesen 5. számlaosztályban költségnemenként. Az évközi folyamatos információ biztosítása érdekében a Társaság havonta főkönyvi zárást készít. A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. A Társaságnak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy alakította ki, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a nyilvántartási (könyvvezetési) rendszere oly módon tovább 11

8 részletezett, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. A beszámoló összeállítása során alkalmazott szabályzatok, melyek január 1.-től hatályosak: Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Selejtezési szabályzat Pénzkezelési szabályzat A mérleg és az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl további tagolást nem tartalmaz. Az arab számmal jelzett tételek egy-egy csoporton belül nem kerülnek összevonásra, illetve nem kerülnek elhagyásra azok az arab számmal jelzett sorok, amelyben sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel adat A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt hiba, hibahatás minősítése Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát; Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át vagy az 500 millió forintot. 12

9 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken), így a már közzétett, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Ez esetben a beszámolót ismételten el kell készíteni, kiegészítve az (ön)ellenőrzéssel, és a jogosult testület jóváhagyását követő 30 napon belül közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. A Társaság életében a beszámoló időszaka alatt jelentős, nem jelentős, illetve lényeges hiba feltárására nem került sor Alapítás, átszervezés költségeinek minősítése A vállalkozási tevékenység indításával, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségeket a társaság a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minősítése A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el a Társaság kivéve, ha a kísérleti fejlesztés tevékenység révén használatba vehető tárgyi eszköz létesül Adósonként együttesen kisösszegű követelés Adósonként együttesen kisösszegűnek minősíti a társaság azokat a követeléseket, melyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát A valuta és deviza tételek értékelése A mérlegben a valuta pénztárban lévő valutakészletet, a deviza számlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minősített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó Magyar Nemzeti Bank 13

10 által közzétett, hivatalos árfolyamon átszámított forint értékben mutatja ki a társaság. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a fordulónapon minden esetben átértékelésre kerülnek Fajlagosan kis értékű készlet Az értékvesztés megállapítása során fajlagosan kis értékű készleteknek minősül az a készlet, amelyeknél a nyilvántartáson való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés elszámolása a könyv szerinti érték arányában történik A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A Társaság a valós értéken történő értékelés lehetőségével nem kíván élni, így a mérlegben sem értékelési különbözet, sem valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepel, az eredménykimutatás értékelési különbözetet nem tartalmaz A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Vásárolt készletek értékelése A vásárolt készletek a mérlegben a FIFO módszerrel megállapított áron jelennek meg. Az értékelés során úgy kell eljárni, hogy a leltárban szereplő készleteket a legutóbbi beszerzések egységárain kell számba venni, feltételezve, hogy mindig a legkorábban beszerzett készletek kerültek elsőként felhasználásra. Saját termelésű készletek értékelése A saját termelésű készletek a mérlegben az egyedi tényleges előállítási értéken (közvetlen önköltségen) jelennek meg. Céltartalék-képzés szabályai A Társaság a garanciális és egyéb kötelezettségek fedezetére, valamint a várható, jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot az általános szabályok szerint képez. 14

11 Ki nem emelt tételek értékelése Az előzőekben ki nem emelt mérlegtételek az általános szabályok szerint kerültek értékelésre, az értékelésben a jogszabályi változásokon túl módosítás nem történt Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése Az alkalmazott értékelési eljárások rövid ismertetése: Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága Az értékcsökkenési leírás elszámolására - mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikákban - havonta kerül sor, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely a kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolás az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg történik. A leírási kulcsok felsorolása o A befejezett kísérleti fejlesztés, alapítás-átszervezés aktivált értéke 20% o Vagyoni értékű jogok 16,7% (6 év) o Szellemi termékek 25% (4 év) o Épületek (saját használatban) 2% o Épületek (bérbe adva) 5% o Bérelt ingatlanon végzett felújítások 6% o Járművek 20% o Gépek, berendezések, felszerelések (a számítástechnikai eszközök kivételével 14,5% o Bérbeadott tárgyi eszközök 30% o Számítástechnikai eszközök 33% o 200 eft alatti nettó értékben beszerzett számítástechnikai eszközök 50% Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása A 100 eft vagy ennek megfelelő devizaösszeg alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor 15

12 értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírást tervezni nem kell. Nem jelentős maradványérték A maradványérték nulla összeggel vehető figyelembe az értékcsökkenési leírás tervezése során, ha az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke valószínűsíthetően nem haladja meg a beszerzési érték 10%-át vagy a 100 eft-ot, illetve az ennek megfelelő devizaösszeget. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása szempontjából a könyv szerinti érték akkor haladja meg jelentősen a piaci értéket, ha az egyes tételek esetében a különbözet meghaladja a 250 eft-ot, vagy az ennek megfelelő devizaösszeget. Értékcsökkenési leírás elszámolásának változása Az értékcsökkenési leírás elszámolásának módjában, az alkalmazott eljárásokban a jogszabályi változásokon túl további változások az előző üzleti évhez képest nem történtek. Az értékcsökkenés elszámolása bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik, összhangban a Társasági adó törvénnyel. Értékvesztések elszámolása Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a könyv szerinti értékhez képest az egyes tételek esetében a veszteség-jellegű különbözet tartós és jelentős. Jelentősnek minősül a 100 eft-ot, vagy az ennek megfelelő devizaösszeget meghaladó különbözet. Visszaírások alkalmazása A terven felüli értékcsökkenési leírás és az elszámolt értékvesztések visszaírása az általános szabályok szerint történik Az értékvesztés elszámolásának módja A konkrét szabályokat az Értékelési szabályzat tartalmazza eszközcsoportonként. 16

13 Befektetések, értékpapírok értékvesztése A Társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (Sztv. 54..) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletek értékelése, minősítése és értékvesztése A készletek fogalomkörébe tartozó vagyoni eszközök csoportosítását, analitikus nyilvántartásuk elveit, értékelésüket, a készletekkel összefüggő gazdasági műveletek könyvviteli számlaösszefüggéseit a Számlarendben a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza. A szállítóktól beszerzett készleteket a szállító által megküldött számla alapján beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni. A beszerzési értékbe tartozó tételeket az Értékelési szabályzat részletesen meghatározza. A készletállomány leltározása során fellelt többlet készleteket piaci értéken kell nyilvántartásba venni. A készletállományban felhasználás, értékesítés, selejtezés címén bekövetkezett csökkenéseket a FIFO módszer szerint kell elszámolni. 17

14 A munkavállalóknak használatba kiadott, tárgyi eszköznek nem minősülő munkaeszközöket, és egyéb készlet jellegű vagyontárgyakat a kiadással egyidejűleg időbeli hatályát is figyelembevéve költségként kell elszámolni. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Minden esetben értékvesztést kell elszámolni azokra a készletekre, amelyek a tárgy évben tartósan, azaz 365 napot meghaladóan nem mozogtak. (Sztv. 56..) Amennyiben az szerint alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. A készletállományt selejtezni és a könyvekből ki kell vezetni, ha az feleslegessé vált és további hasznosítása nem lehetséges. A követelések értékelése, minősítése és értékvesztése A könyvviteli nyilvántartásokban szereplő valamennyi követelést adósonként (ideértve a vevőkkel szembeni, a munkavállalókkal, kilépett munkavállalókkal szembeni, és az egyéb követeléseket, valamint a szállítóknak folyósított előlegeket, az adott kölcsönöket is) az éves beszámoló összeállítását megelőzően a követelés lejárati időpontja, az adós fizetési készsége, és fizetési képessége figyelembevételével minősíteni kell. A követelések minősítési kategóriái: 18

15 - határidőn belüli, teljes értékű követelések, - határidőn túli, (lejárt) követelések, - behajthatatlan követelések. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ide értve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Itt jelentősnek tekinthető a 100 eft feletti különbözet. A határidőn túli követelésekre a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Azon vevőkövetelésekre, ahol a vevő felszámolás alá került, és érvényesíthető fedezet a vevővel szemben nem került kikötésre, illetve egyéb, az ügyfél megítélésére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, illetve minden olyan esetben amikor a vevő tartozása 360 napon túl áll fenn, 100 %-ban értékvesztést kell elszámolni A behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, valamint a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszámolni (Sztv. 77. ). Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a Sztv. 60. szerinti árfolyamon számított) értékét. 19

16 2.6. Céltartalék képzés rendszere Az adózás előtti eredmény terhére a szükséges mértékben céltartalékot képez a Társaság azokra a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, függő kötelezettséget, biztos jövőbeni kötelezettséget (korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatt), környezetvédelmi kötelezettséget amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint a mérlegfordulónapon várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben a törvény előírása szerint céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási-, az átszervezés-, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Peres ügyek várható jövőbeni költségeinek fedezetére céltartalékot képez a Társaság egyedi mérlegelés alapján az alábbi szerint: első fokú ítélet hiányában a képzés mértéke a perérték 50 %-a első fokú ítélet ismeretében (pervesztesség), de a Társaság által megfellebbezett ítélet esetén a képzés mértéke a perérték100 %-a első fokú ítélet ismeretében (pernyertesség), de további II. fokú eljárás esetén a képzés mértéke a perérték 0 %-a. 20

17 2.7. A társaság által alkalmazott Számviteli politika tárgyévi módosítása A Társaság által jelenleg alkalmazott Számviteli politika július 02.-tól hatályos. Az előző évekhez viszonyítva tartalmi változás nem történt, formájában, részletezettségében változott. 21

18 I/B. A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása Mutatószámok segítségével a Társaság valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és kötelezettségek, a likviditás és fizetőképesség valamint a jövedelmezőség alakulásának elemzése és értékelése. 1. A Társaság vagyoni helyzetének értékelése Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Tőkeerősség (%) Saját tőke Források összesen 18,5 45,8 247% Kötelezettségek Kötelezettségek aránya (%) 81,2 51,1 63% Források összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek Források összesen Rövidlejáratú kötelezettségek Források összesen Saját tőke Befektetett eszközök fedezete (%) Befektetett eszközök 93,4 138,5 148% Saját tőke növekedésének mértéke I. (%) Saját tőke növekedésének mértéke II. (%) Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Eszközök összesen Eszköz igényességi mutató Saját tőke 5,4 2,2 40% Tárgyi eszközök használhatósági foka (%) Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke 0,0 0,0-81,2 51,1 63% 379,2 587,3 155% 22,0 25,5 115% 0,5 0,5 101% Tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Tárgyi eszközök bruttó értéke 0,5 0,4 72% Értékesítés nettó árbevétele Eszközök forgási sebessége Eszközök összesen 0,7 1,7 241% Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök forgási sebessége Tárgyi eszközök 9,2 14,2 154% Értékesítés nettó árbevétele Készletek forgási sebessége Készletek 1 043,4 421,1 40% Értékesítés nettó árbevétele Saját tőke forgási sebessége Saját tőke 3,9 3,8 97% 22

19 2. A Társaság pénzügyi, likviditási helyzetének értékelése Adósságállományra vonatkozó mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Követelések Hitelfedezeti mutató (%) 19,4 54,5 281% Rövidlejáratú kötelezettségek Adósságállomány Adósságállomány arány (%) 0,0 0,0 - Adósságállomány + Saját tőke Adózott eredmény + Értékcsökkenés Adósságszolgálati fedezeti mutató Hosszú lej. kötelezettségek törlesztő részlete Saját tőke Adósságállomány fedezettsége (%) Adósságállomány Vevők Átlagos vevő futamidő (nap) 1 napi értékesítés árbevétele 61,9 56,3 91% Szállítók Átlagos szállító futamidő (nap) 1 napi anyagjellegű ráfordítás 351,8 48,8 14% Vevők Vevői/szállítói állomány aránya (%) Szállítók 50,8 591,4 1164% Likviditási mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Előző év Tárgy év Változás (%) Likviditási mutató I. Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek 1,0 1,3 132% Forgóeszközök - Készletek Likviditási mutató II. 1,0 1,3 132% Rövidlejáratú kötelezettségek Pénzeszközök + Értékppírok Likviditási mutató III. Rövidlejáratú kötelezettségek 0,8 0,8 95% Pénzeszközök Likviditási mutató IV. Rövidlejáratú kötelezettségek 0,8 0,8 95% Üzemi eredmény + Értékcsökkenés EBITDA fedezet I. Fizetett kamatok - 67,8 - Szokásos vállalkozási eredmény + Fizetett - Kapott EBITDA fedezet II. Fizetett kamatok - 67,8-23