Tar talom. IVO ANDRIĆ: Je lek az út men tén (A jegyzetfüzetekbõl) (Borbély János István fordítása) LÁNG CSA BA: Vallomások és belátások...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tar talom. IVO ANDRIĆ: Je lek az út men tén (A jegyzetfüzetekbõl) (Borbély János István fordítása)... 3. LÁNG CSA BA: Vallomások és belátások..."

Átírás

1 MÛHELY Ivo Andrić: Je lek az út men tén Láng Csa ba: Vallo má sok és be lá tá sok Brokés Ág nes, Czigány György, Gál Fe renc, Gá ti Ist ván, Ke rék Im re, Láz ár Ben ce And rás, Me zei Gá bor, Pin tér La jos, Stiller Krisz ta, Stolcz Ádám és Su lyok Vin ce ver sei Czapáry Ve ro ni ka, Marafkó Lász ló és Mé hes Kár oly pró zá ja Be szél ge tés Nagy Viktor ral, a Gyõ ri Nem ze ti Szín ház igaz ga tó já val Makai Pé ter: Intentio Moderna Bog nár Fe renc: A lét fe lej tés ál la po ta és Tolsz toj szel le mi tel je sítmé nye Rad nó ti-díj 2008 Köl tõi élet mû-dí jas: Ágh Ist ván; La tor Lász ló laudációja; Köl tõi dí jas: Lövétei Láz ár Lász ló; De ák Lász ló laudációja He ge dûs Im re Já nos: Csiki Lász ló em lé ke ze te Ké pek: Nagy Jó zsef fo tói

2

3 Tar talom IVO ANDRIĆ: Je lek az út men tén (A jegyzetfüzetekbõl) (Borbély János István fordítása)... 3 Örvendjetek, amikor csak lehet, és erõt érez tek hoz zá ma gatokban. Mert a tiszta öröm pil lanatai többet ér nek, töb bet je lentenek, mint apró-cseprõ szenvedélyeink meg vágyaink zûrös játékában eltelt életünk napjai és egész hónap jai akár A tisz ta öröm min den per ce azon ban, olt hatatlan fényességként, me lyet sem mi sem tud ho mályba borítani, örökre megmarad bennünk. LÁNG CSA BA: Vallomások és belátások Mintha a tudat lá zas, lük tetõ léte csak arra vár na, hogy a sze re lem a má sodik ártatlanság rácsókolja csendjét, ámulatát. Újra gyermekké tegye. CZIGÁNY GYÖRGY: Napkelte Zarándok-perc Le gyen meg KERÉK IMRE: Két Krúdy-négy so ros Ti zenkét háromsoros PINTÉR LAJOS: késõnyári dallamok BROKÉS ÁG NES: Ver sek GÁL FE RENC: Szoktatás A természetrõl STILLER KRISZ TA: Századik vers a szerelemrõl Aurora Irrealis Nincs me se GÁTI ISTVÁN: Kirakat Lehetne rend MEZEI GÁBOR: kol dus kád LÁZÁR BENCE ANDRÁS: Egy nyá ri dél elõtt Az el sõ eme leti teraszon STOLCZ ÁDÁM: Beszámított veszteség Tervszerû visszavonulás Ta vasz Szabadság SULYOK VINCE: Ha el jöttél volna sétálni velem Ho va lett? MÉHES KÁROLY: A szmo kin gos ha lott CZAPÁRY VERONIKA: Edgar Allan Poe MARAFKÓ LÁSZ LÓ: Ha mu

4 IVÁN CSABA A vi lág nem re ménytelen, a színház se te gye ilyen né Be szél ge tés Nagy Vik tor ral, a Gyõ ri Nem zeti Színház igazgatójával MAKAI PÉ TER: Intentio Moderna (Lé nyeg ös sze füg gés szür kü let ben és egy han gú ság ban) A mo dern em bernek tehát nincsen fogalma önmagáról, nem tud ja ki csoda, pontosabban éppen ez a szituáció tárja fel világosan az em ber ere dendõ léthelyzetét, azt, hogy eleve problematikus lény ként kell szem be néz nie ön ma gá val, s eb bõl ki indulva kell kísérletet tennie önmaga meghatározására. BOGNÁR FERENC: A lét felejtés állapota és Tolsztoj szel lemi teljesítménye (Lev Tolsz toj Kreutzer-szonáta címû elbeszélésének értelmezése) Radnóti-díj 2008 Költõi életmû-díjas: ÁGH IST VÁN LATOR LÁSZLÓ laudációja Költõi díjas: LÖVÉTEI LÁZ ÁR LÁSZ LÓ DEÁK LÁSZLÓ laudációja HEGEDÜS IMRE JÁNOS: Írók közt egy európai Csiki László emlékezete JUHÁSZ ATTILA: Együttlátók, együttláttatók (Füzi László: A kö zép pont hi á nya) HALMAI TAMÁS: Összejátszani a papírral (Géczi János: Tiltott Ábrázolások Könyve) INZSÖL KA TA: Kántor Péter: Trója-variációk FE KE TE J. JÓ ZSEF: A hû ség be szé de (Pin tér La jos: ezüst) HORVÁTH IMRE: És ve led mi lesz eb ben a to ronyban? (Schein Gábor: Bolondok tornya) NÉMETH ISTVÁN PÉTER: Né met ver sek az ágak és ma dárcsõrök bogozta horizontról (Kerék Imre: Virág, fa, madár) ERDÕS GYÖRGY: Sá ri Lász ló: A Hi ma lá ja ar ca (Ázsi á ról és a vég te len ség rõl Nyu gat-ke le ti uta zás) KÉPEK: NAGY JÓZSEF fotói. 4

5 IVO ANDRIĆ Je lek az út men tén A jegy zetfüzetekbõl Vannak népmesék, amelyek annyira egyetemlegesen emberiek, hogy el is fe lejtettük, mikor és hol hallottuk vagy olvas tuk õket, s úgy él nek bennünk, mint ha személyes élményeink volnának. Ilyen mese szól az egy szeri fi ú ról, aki a nagy világban bolyongva kereste szerencséjét, és eközben olyan ve szedelmes útra tévedt, melyrõl nem tudta, hová ve zet. Hogy végképp el ne té vedjen, szekercéjével jeleket vésett az út menti fák törzsébe, hogy ké sõbb majd ezek mutassák neki a hazafelé vezetõ utat. Az egye temes és örök emberi sors megszemélyesítõje ez a legény: egy felõl áll a bi zonytalansággal terhes és veszélyes út, másfelõl pedig az erõs vágy, hogy az em ber ne ves szen raj ta vál lalkozásán, hanem föltalálja ma gát, és nyo mot hagy jon ma ga után. A hát rahagyott jelzések, igaz, nem ke rülhetik el mindannak sorsát, ami embertõl való: a mulandóságot és a fe le dést. Meg le het, ész re sem ve szi, vagy meg sem fej ti õket sen ki? Még is szük ség van rá juk, amint hogy épp oly magától értetõdõen kelletik az is, hogy egy más közt szót vált sunk és fel tárulkozzunk mi, emberek. Ha ezek a szûkszavú és rejtelmes jelzések nem is mentenek meg bennünket a té vutaktól, a megpróbáltatásoktól, azért megkönnyíthetik dolgunkat tévelygéseink és próbatételeink során, és legalább annyiban segítenek majd, hogy meggyõzõdjünk róla: bármi történjék velünk, abban nem va gyunk egye dül, nem va gyunk sem az el sõk, sem az egyet le nek. Ivo Andrić, 1924 Ilyen az élet: az em bernek, gyakran, azért kell restellkednie, ami a legszebb az élet ben, s ép pen ezt kell takargatnia a világ sze me elõtt, sõt még azok elõtt is, akik legközelebb állnak hozzá. Az õszin te és mély sze relemben, melyben minden olyan gyö nyö rû, az a leg szebb, hogy egyet len hi bánk sem jut ki fejezésre a szeretett személy irányában. Abból, ami rossz mi ben nünk, sok minden nek nyo ma vész, ami pe dig jó, meg százszorozódik. Van nak nõk, akik úgy szem re je len ték te le nek és savanykásak, mint a falusi házi kenyér, titkon azon ban egészséges, rabul ejtõ gyönyörök lakoznak bennük annak szemében, akit nem téveszt meg a kül sõ, ha nem mé lyebben érez, és mé lyebben látva a dolgokat reálisabban mérlegel. Ismertem egy embert, aki nek min denre, amije neki nincs, vagy amit nem ért, si került egy-két ócsárló szót találnia. Abban a szigorban, melyet az egykori feslett életûek tanúsítanak a mai ifjú ság iránt, van va lami felettébb csúnya. Ezek a sa ját haj dani kicsapongásaik okán büntetik a fiatalokat; mi több, talán a ma guk mostani tehetetlensége miatt vesznek bosszút rajtuk. Amíg az em ber szenvedélyeinek, érzékeinek rabja, képzeletének játékszere, addig gyötrelmeink és keserûségünk minden titka érthetõ és könnyebben elviselhetõ, mert egy mél tatlan élet természetes visszája lévén arra rászolgáltunk. Ámde amikor mindennek utána, saját önzésének uraként mindenestül a munkának szentelte magát, és má sok ja vá ért él, rá kell éb rednie, hogy bármelyik utat választja is, mindig ke serûség a vége. Ak kor az em ber valóban nem tudja, mit gon dol jon, s nincs mit re mélnie. Né ha, igaz, ma rad a vil lámlásnál nem hosszabb életû csaló ka re mény, hogy mind ez nem a tény leges valóság. A gondolat hogy könnyes szemmel majd csak felébredünk belõle. Bensõ vívódásaink során, amikor az ember ön ma gával vagy a ben ne la kozó ismeretlen erõkkel küszködik, mindennél jobban érvényes a szabály: ne add fel so ha! Nincs meg adás, nincs meg alkuvás! Mindenekelõtt pedig, mint Bosz niában mondják: nem köll mellre szív ni! Az em berek elkövette igazságtalanságok miatt megbántódni kevesebb, mint nyomorban élni, nyomorogni pedig kevesebb, mint betegnek lenni, na és betegeskedni még nem an nyi, mint: meg halni. De amikor az em bert bán tó igazságtalanság éri, súlyos beteg, mi több, ha lálán van 5

6 már, ak kor sem sza bad, plá ne ak kor nem sza bad meg engednie, hogy beléüssön a ragya. Olyan kor ki-ki szed je össze minden erejét, és ne hagyja, hogy legyûr je a bá nat, a kishitûség. Dacoljon a pilla nat tal, s már a kö vetkezõ percben az em ber vagy a lá badozás útjára lép, vagy meghal. A ha lál pe dig min den bosszúállók közt a legnagyobb és legirgalmatlanabb. 6 Ebben a társadalomban mindannyian egyaránt szenvedünk, nõk is, fér fi ak is, csu pán a sze repek cserélõdnek fel, nagyjából ekképpen: Amikor mi szenve dünk a nõk mi att, az rend szerint azért törté nik, mert a nõk nem olya nok, amilyeneknek mi szeretnénk. Amidõn a nõk szenvednek miattunk, az meg min dig azért van, mert olya nok va gyunk, amilyenek. Mindenesetre, s ez a lényeg: szen vedünk, azaz gyakran, hosszan, kegyetlenül és értelmetlenül gyötrõdünk valahányan. Egyedül a tevékeny emberek, meg a harciasságuk és kíméletlenségük mozgatják elõrefelé az életet, de csak a passzív emberek, meg a türelmük, jóságuk tartja azt fenn, s te szi le hetségessé és elviselhetõvé. Amikor nehéz, zavaros idõk járnak, s az em berek között gyakoribbá válik az összetûzés, a békétlenség, egyszerre csak feltárulnak a Szentírás leg sötétebb lapjai, s el szörnyedésünk vagy értetlenségünk akkor egyetlen õs ré gi és jól is mert ki fejezésben fogalmazódik meg. Elnézve ilyenkor a katonákat meg a csendõröket, akik az imént még kard lapoztak és öldököltek, a külvilág felé tanúsított dühük és kíméletlenségük mélyén alig-alig ész re ve he tõ el bi zony ta la no dást lát tam a sze mük ben, melyben az állati félelem mellett az a vágy tükrözõdött, hogy leg szívesebben nem lenné nek itt, s fõ leg nem eb ben a sze repben. Szembogaruknak ebbõl a rezdülésébõl hirtelenében Káinnak, amilyen lesújtó, épp annyira világos, kétségkívül siralmas és gyermeteg válaszát olvastam ki: Hát õri zõ je va gyok én az én atyám fiának? Nem a ha lál, a fe le dés old meg min dent. A fe le dés, mégpedig nemcsak a fogalmaknak, szavaknak, arcoknak, hanem mindannak elfeledése, ami él és létezik. A feledés, hogy meg le hessen pihenni, majd tovább él ni egy em lékezet nélküli testben, névtelen lélekkel. A feledés olyan ha lál, mely még né mi re ményre jogosít. Régóta megvilágosodott elõttem, hogy ha az élet csupán an nyi, amennyinek lát szik né ha, ha az élet min den dol ga csak az vol na, ami nek a ne ve mond ja, és sem mi más, ak kor nem len ne ér tel me és nem is le hetne élni. Így az tán tu dom, hogy az élet, ami lyen ki terjedt a felszínén, azaz széltében-hosszában, ugyanannyi van belõle mélysé gé ben is, úgy hogy an nak rej tett, lát hatatlan lehetõségei milliomod-milliószor nagyobbak, mint amit a felszínen látunk. Egyedül ily módon le hetséges elviselni az életet meg a ha lál gon dolatát. Hogy öreg szünk, hogy meg ha lunk, azt min dig is tud tuk, még ha las sacs kán szok tunk is hoz zá, ne he zen bé kül tünk meg a gon do la tá val. Az évek mú lá sá val azon ban, még mi e lõtt tény leg meg öreg szünk és meg halunk, lám, új gon do la tok tá mad nak ben nünk, me lyek be az em ber nem tud be le tö rõd ni, s ami be idõ elõtt be leöreg szünk és be le ha lunk. Az az vi lá go san és kö nyörte le nül tu da to so dik ben nünk, hogy mind ab ban, ami ter mé ke nyí tõ, örö met sze rez és a ha la dást szol gál ja ezen a vi lá gon, mi egy re ke vés bé és rit káb ban ve szünk részt; hogy egy re több az olyan faj ta lel ke se dés, amit nem ér zünk, csak úgy, mint a hõs tett, mely ben nincs ré szünk; hogy a vi lág, ami min ket il let, a sze münk láttá ra sor vad és hal dok lik, mi pe dig, no ha kí vül ál ló ként azért élünk még, szó nél kül, só bál ván nyá der med ve, te he tet le nül néz zük. Sze rin tem az idõ a leg nagyobb csoda. Az idõ fogalma, az idõ vel va ló együtt élés, az idõ ér zékelése számomra megannyi csupa rejtély, melyekkel naponta szembesülök. Éjjel és nappal, az álom és az éb renlét minden órájában szelíd és hasznos vagy kártékony és romboló elemként észlelem, ahogyan a leve gõ, a tûz, a víz érin té sét ér zi az em ber. Fojtogat, ha szûkében vagyok az idõnek, per zsel és le taglóz más kor, vagy pe dig isteni könnyûség érzésével úszkálok benne néhanap. De mindenkor tudom, az idõ fájdalmas illúzió csu pán, hogy va ló já ban nem egyéb, mint szív verésünk eleve elrendelt számának összege, s más értelemben nem is lé tezik. Szívünk elsõ dobbanása elõtt, ugyanúgy, mint az utolsót követõen, nemlétünk örökkévalósága terül el, mérhetetlenül, kivilágítatlanul, megérthetetlenül, mely kimondatlanul bár, még is je len van min den gondolatunkban, lélegzetvételünkben, szavunkban és minden fa latunkban. Félelemben, bûnbánatban, a félelemtõl való örökös félelemben élni, úgy, hogy képtelenek vagyunk a fejünket álomra hajtani és a lelkünkön könnyíteni, mindemellett pedig dolgozni és mosolyogni és társalogni, a magamfajta emberek számára azt jelenti, mint élni és sikeresnek lenni ezen a vi lágon. A szerelmet rengeteg fájdalom, mindenféle zûr és igazságtalanság szövi át meg át. A szerelem azonban annyira rejtélyes dolog, hogy megle het, ez is csak oly bá tû nik ne künk, felületesen ítélkezõ szemlélõknek. Hiszen sohasem ismerhetjük meg eléggé, így az tán né ha olyan erõs nek és nagynak bi zo nyul, hogy ami ne künk fáj dalomnak, bú-bajnak és igazságtalanságnak tetszik, az is helyreáll, kiegyenlítõdik valahol egy magasabb szinten, ahová nincs betekintésünk.

7 Az, amit így is le het, úgy is le het, a leg végén mindig behódol annak, aminek lennie kell. Élete elsõ felében az ember, vágyainak engedve, csupa olyas mit mû vel, amit éle te má sodik felében szégyell majd, és meg ta gad, s amely azon hi ábavaló kísérletek közben telik el, hogy helyrehozza, vagy legalábbis eltussolja, amit vala ha tett. Így az tán a mér leg két ser penyõje egyensúlyba kerül, a végeredmény nulla. Csak a bûnbánat meg a szé gyenérzet marad. Vannak ilyen esetek: hogy ami örök idõk re meg szégyenített valakit embertársai szemében, meg önnön lel kiismere te elõtt, az lát ható és köztudott. Ami viszont be csületére váló, szentül megtartott, magasztosan nemes jellemvonása az il letõnek, nagyrészt észrevétlen és ismeretlen marad, mert az ilyes mi ép pen csak meg vil lan oly kor, akár a tá voli villámlás a késõ éjszakában, amikor mindenki alszik. Aki nem tud ja a sa ját éle tét meg szervezni ezen a világon, meg sem ér demli, hogy éljen. Aki pe dig sikeresen megszervezi, eközben annyi erõt és frissességet pazarol el, hogy nem is igen ér demes élnie. Idõrõl idõre megesik, hogy valamely társadalmon belül a gyûlölet és a harag oly annyira kilép medrébõl, hogy le rombol mindent, a józan ész el bo rul, és sut ba vág minden nemesebb emberi ösztönt. Míg ekképpen dühöng, úgy lát szik, el jött a vi lág vé ge, s hogy mind ab ból, ami létezik, él, fényeskedik, mozog és szólal, egyedül csak a gyûlölet és düh óceánja marad fenn, öncélúan, az idõk végeztéig. Csupán a mélyebben szántó, figyelmesebb vizsgálódás nyomán derül ki, hogy nincs így, azazhogy a gyûlölet meg a harag nem el pusztítják, hanem megváltoztatják az életet. Ha egy szer így van meg alkotva a világ. Hogy ugyan is a sze re tet meg a jó zan ész a jobb rend hez vezet, a gyûlölet és a harag azon ban szám ûzi a ros szat meg az igaz ságtalanságot. Egyedül a gyûlölet és a düh képes elseperni a korhadt birodalmak határait, alapjaiban megingatni a roskatag intézményeket, gyorsan és nagy bizonyossággal elejét venni az igazságtalanságnak, mely azzal fenyeget, hogy eluralkodik és maradandó lesz. Mert a gyû lö let erõt ad, a düh pe dig cse lekvésre sarkall. Utóbb aztán a gyûlölet csillapodik, a harag el illan, a befektetett erõ meg a cse lekvés gyümölcse azonban megmarad. Így meg esik, hogy a kor tár sak az eh hez ha sonló történelmi pillanatokban csupán a gyûlö let és a düh tom bolását észlelik az apo kalipszis lovasai gyanánt, míg az utókor az erõ nek és a tett nek csak a gyü mölcseit élvezi. Õsrégi igazság, melyet valamennyien ismerünk, ám sohasem számolunk vele eléggé, hogy a népek, nem zetek gya korta jobban megszenvedik a háborús gyõzelmet, mint a ve reséget. Nemcsak azért, mert a felfelé ívelés után kön nyû helyen áll a bu kás, a bukást követõen pedig valószínûbb a fölkapaszkodás, hanem azért is, mert az emberek és a nemzetek rendszerint nem elemzik gyõ zelmük va lódi okait, könnyen megfeledkeznek róla, milyen körülmények között, milyen adott feltételek mellett gyõzedelmeskedhettek. Így esnek abba a vég zetes hibába, hogy diadalérzetük az idõszerû események, az újabb veszélyek közepette sem lanyhul, pe dig azok újabb erõ feszítéseket igényelnek. Következésképpen tehát elmondható, hogy a nemzetet akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, amikor tetõtõl talpig diadalmámorban úszik. Mivel a kivívott gyõzelemmel járó erõfeszítések miatt amúgy is gyengélkedik, a nem zet ilyen kor a leg kevésbé képes újabb áldozatokra és erõbevetésre, márpedig diadalérzete, amely még mindig ha talmában tartja, olyan nézetek és eljárások irányába csábítja, amelyek egyiket is, másikat is igénylik. Csu pán egy bölcs ve zetés, valamint az egészséges közösségtudat szavatolhatja a gyõzelem gyümölcseit, és óvhatja meg a nemzetet a veszélyektõl, melyek minden gyõztest fenyegetnek. A há bo rú, a leg hosszabb is, csupán felveti a kérdéseket, ame lyek mi att há borúskodnak, a megoldásuk azonban a bé kekötést követõ idõkre marad. Valaki azt mondta, hogy egy nép csak örö kös éber sége árán õriz heti meg szabadságát. Mármost akkor tessék elképzelni, micsoda élet az ilyen. Mért fé lünk a vi lágról és annak történéseirõl meg viszonyairól alkotott, mindig többé-kevésbé téves eszméinktõl, ha már nem fé lünk a ha lál meg az el múlás gondolatától? Vagy ta lán ez is csak tév hit a sok egyéb kö zött? Hogy hall gatni arany, a sok beszédnek pedig sok az alja, abból is látszik, hogy az öre gek meg a gye rekek szeretnek fecsegni. Aki nek nincs töb bé ere je hoz zá, hogy az élet sod rában felszínen maradjon (márpedig ez a pillanat, elõbb-utóbb, mindenkinél bekövetkezik), mindhiába jajveszékel és rúgkapál. Még ennél is kevésbé érdemes embertársainkra panaszkodni feledékenységük meg hálátlanságuk miatt. Mindebben pedig az a legsajnálatosabb, hogy mindenki ezt te szi, s hogy mind an nyi an ezt fog juk ten ni, ha oda ju tunk. Aki nek még is si ke rül erõt ven nie ma gán, s panaszt, szemrehányást, mindent magába fojt, önnön mér gébe hal bele. Mi vel ilye tén si ránkozásunk az utolsó, so vány bi zonysága annak, hogy élünk és felszínen vagyunk még. Az olyan rend kívüli és sorsdöntõ helyzetekben, ami- 7

8 lye nek ezek a lé gitámadások, vagy súlyos politikai üldöztetések idején úgyszintén, az emberek többsége hasonló magatartást tanúsít. A félõsek és önzõk azt tartják, hogy minden éppenséggel minden csekélység, ami történik, személy szerint ellenük irányul. A felszínes gondolkodású, könnyelmû és gondatlanságra hajlamos emberek egyáltalán nem törõd nek az ese ményekkel, mindaddig, amíg nem ér zik a sa ját bõ rükön. Egyedül az értelmes ember törekszik arra, hogy hidegvérûen megfigyelje és helyesen magyarázza a társadalom meg a közélet vál tozásait, azaz elõször is felismerje és általánosságban mérlegelje azok jelentését, s majd csak ezután la tolgassa, hogy a körülötte zajló események milyen mértékben érinthetik õt magát is. No, és ek kor igyek szik az tán ki térni és védelmet keresni elõlük amennyire lehetséges és az õ számára erkölcsileg megengedett. (Belgrád, 1944) Környezetemben a sok lesújtó rondaságot meg a munkátlanság és a hanyagság számtalan, súlyos következményét lát va meg fogadtam, hogy eszemmel és a tíz kör mömmel, a ma gam és má sok javára mindig és mindenütt, de dolgozni fogok. Olyképpen, hogy termékeny mozgásban és hasznos változások között éljek tartósan. Megfogadtam, hogy ma ga mat és a ma ga mét, meg a he lyet, ahol lakom, megóvom a rendetlenségtõl és a szennytõl, a tespedés tõl és az ín ségtõl. Emberek, akik tiszta szív bõl és ha tártalanul szeretnek, nemigen gondolnak rá, hogy bármi is változik körülöttük, legkevésbé pedig szerelmük tárgya. Õk az örök ké va ló ság rõfjével mérik az átmeneti, változékony jelenségeket maguk körül. Bátorságuk azonban elnyeri jutalmát, mert örökkévalónak és változatlannak tûnik a szemükben minden, s így egész éle tük eb ben a gyö nyörû illúzióban telik el, anél kül, hogy meg ismernék a legfõbb em beri rosszat, a mu landóság rémét. Aki ha tal mas, igaz szen ve délyt hor doz ma gá ban, boldogtalan, és száz más embernél is többet gyöt rõdik, viszonzásul azonban számtalan olyan apró-cseprõ gondtól és kel lemetlenségtõl mentesül, melyekkel az emberek többsége egész életében és apránként mindennap küszködik. Hibáink és fogyatékosságaink, meg a vétkeink maguk, nemigen tesznek kárt bennünk, amíg fi atalok vagyunk, legalábbis látszólag. Ugyanis abból a tõkébõl merítenek, mellyel világra születtünk, a bennünk oko zott kárt és zûrzavart pedig rendkívüli akaraterõnkkel, energiánk esztelen pa zarlásával ellensúlyozzuk, mely kimeríthetetlennek lát szik, mert a fi atalság, elõrehaladtában, új meg új erõre tesz szert. A nagyfo kú deficitre csak akkor de rül fény, amikor kö ze leg a vég, s ami kor már ké sõ. Ak kor egy sze ri ben a sze münk elé tá rul a hely rehozhatatlan valóság: hogy erõnk rohamosan fogy, képességeink szûkülnek, fogyatékosságaink és gyarlóságaink száma pedig nõttön-nõ. Ez a vég ze tes il lú zió ezért tart hát olyan so káig, a látható hanyatlás viszont hamar bekopogtat, és látszólag vá ratlanul. A tar tós és mély séges magány nem olyan halotti és egyhangú, amilyennek azok látják eset leg, akik nem is merik. Mi kép pen az ak tív éle tet, amazt is vál tozatosság és ellentétek tarkíthatják. Hol keserû, mint az orvosság, mely nem hoz eny hülést, hol undorító és csömörletes, akár a hétköznapok, melyek elõl éppen meg szökött az ember, hol pe dig édes és bódító, elõérzeteként egy másik, még na gyobb, még vér pezsdítõbb gyönyörnek, amirõl még csak sej telmeink vannak. Így az tán élõ em ber szá mára tehát nincs menekvés, ami a vál tozást illeti, mert a változás az emberélet legfõbb jellemzõje. Annak valamennyi alakját ideértve, leggyakoribb, min dennapi megnyilvánulásaitól kezdve egészen a legkülönösebbekig, melyek már valóban közel járnak lehetõségeinek végsõ határaihoz. Akinek sikerült kifürkészni és igazi ne vén szólítani a csendet, mindent elért, amit halandó ember elérhet. Neki ak kor a csönd már sem nem ri deg, sem nem sü ket, nem is si vár, nem is hát borzongató, hanem szolgálatára áll és kéznél van min den ba jában, akárcsak ama népballadai hõs történetében a tündér, akit a ha jánál fogva megragadott, menten húgává fogadott, és mindörökre magához láncolt. Akinek sikerült, hogy megmelengesse és életre kelt se a ma gányt, azé a vi lág. Mennyivel szebb volna a vi lág, és men nyivel könynyebb lenne az élet, ha azok, akik te hetségesebbek, merészebbek, önzetlenebbek és becsületesebbek, beérnék vele, hogy õk ilye nek, s eb ben meg is lel nék eré nyeik jutalmát! Az em berekben azonban, sajnos, van valami, ami mindig to vább ûzi õket, s így túl lõnek a célon. Igaz, vall juk be, a ma guk ré szé rõl a te hetségtelen, gyáva, kapzsi és rossz emberek is megtesznek mindent, hogy rávegyék erre amazokat. Nehéz, vészterhes idõkben még csak a gyors, mozgékony, erõszakos emberek érvényesülhetnek valahogy, ám az ér zékeny lelkiismerettel terheltnek, akit undorral tölt el, hogy túl zottan közeli és gyakori találkozói legyenek az embe rek kel, aki nem tud fel szólalni és nem szeret írni, aki restelli és této vá zik, hogy sa ját ma gáról jót, má sokról pedig rosszat mondjon, aki nem tud villámgyorsan tagadni, és ügyesen, pimaszul állítani sem, akit a kép zelete vezérel és tévutakra csábít, aki nem tud nem gondolkodni a dolgok ról és az em berekrõl az ilyennek ele ve vesz tett ügye van, és õ ma ga is el veszett. 8

9 Szüntelenül érzékelem, hogy érzõ emberek mekkora érzéketlenséget tanúsítanak legközelebbi hozzátartozóik érzékenysége iránt. Egy tár sadalom számottevõ fogyatékosságai és vétkei mindenekelõtt megvetést és elégedetlenséget, majd elkeseredést keltenek, de végül az tán ön nön tökéletességünk veszélyes érzete támad fel bennünk. Ez az ér zés jól jön, és hasz nos is, amíg a rossz tár sadalom és gyarlóságai ellen harcolunk, ámde midõn diadalmaskodtunk ebben a küzdelemben, attól a naptól fog va ve szélyessé válik mind ránk, mind pe dig az ügy re néz ve, me lyért sík ra száll tunk. Ha valaki figyelemmel kíséri két politikai csoportosulás küz del mét, s tud ni sze retné, melyiknek van inkább igaza, illetve melyikük gyõzelmi kilátásai jobbak, figyelje meg, hogy a két fél kö zül ki fo lyamodik nagyobb mértékben a hazugság fegyveréhez. Biztosra veheti, hogy az lesz a vesz tes. Nin cse nek sem kü lö nö sen jó, sem kü lönösen rossz kormányok és államok. Ellenben vannak olyan kormányok és ál lamok, amelyek az emberek alantasabb, rosszabb jellemvonásaival élnek fennmaradásuk vagy céljaik érdekében. Másfelõl vannak olyanok, amelyek ugyanilyen céllal az em berek nemesebb és jobb tulajdonságaira apellálnak, ami még nem azt je len ti, hogy ép pen a leg nemesebbekre és leg jobbakra. Ez le gyen a min denkori mérce, s ennek alapján kell megítélni jövõbeli kilátásaikat. Lehetõvé tenni valakinek, hogy fejlõdjék, segíteni az emberen abbéli törekvésében, hogy elõbbre lép jen: nincs szebb fel adat en nél. Nem az a leg rosszabb, hogy minden mu landó, hanem az, hogy nem tu dunk, képtelenek vagyunk beletörõdni ebbe az elkerülhetetlenül bekövetkezõ, egyszerû ténybe. Ami nem fáj az nem élet, ami nem mu landó, az nem boldogság. Gyakran megesik, hogy emberek tovább élnek, mint kellene, mint amennyit érdemes, hosszabb ideig, mint ameddig célja és értel me van az élet nek. Esze rint az élet meg hosszabbítására törekedni minden esetben és mindenáron: haszontalan és ab szurd törekvés. A fiatalságot kell meghosszabbítani, a fi atalság vagy legalább az érett kor éve it. Öreg szem, amen nyi re mu száj, fi a ta lí tom ma gam tõ lem tel hetõen. 9

10 Tes sék, mit ér az em ber! Ami kor reg gel fel kel, nem tudja, nem is sej ti, mi tör ténik majd vele az nap, ami képpen azt sem, hogy ami kor alud ni tér, mit fog ál modni az éjjel. Nahát, még ennyire sem érdemesült! Nem kell fél ni az em berektõl. De hát én nem is az em berektõl félek, hanem attól, ami em bertelen bennük. Nem min den em ber olyan go nosz, ami lyen nek a gonosz ember gondolja. Õ azok kö zé az em berek közé tartozott, akik nem sok vizet zavarnak. Jó ember volt. Ami eb ben a jó ságában az egyetlen zavaró körülmény lehetett, az volt, hogy mindig jobb akart len ni, min dig jobb nak akart lát szani, mint ami valójában. Ezen vesztett raj ta. So ha sen ki meg nem tud hatja közülünk, milyennek látszunk a másik em ber sze mé ben. Mert ezt, még ha a legjobb pszichológus is, jómaga nem képes kifürkészni, az a má sik pe dig sohasem fogja maradéktalanul, õszintén megmondani. Vagy nem akarja, vagy nem tud ja. Fiatalkoromban mindenféle, gyakran egymással ellentétes gondolatoktól és érzelmektõl ziláltan, vágyaimtól és szenvedélyeimtõl ûzötten, szívesen beszédbe elegyedtem volna emberekkel, de akkor sen ki sem akart ve lem szó ba állni. Manapság, amikor megöregedtem, fáradt vagyok és sokkal inkább nyugalomra vágyom, mintsem beszélgetni, mindenki kérdésekkel halmoz el, tudni sze retnék, mit gon do lok és mik a szán dékaim, hogyan tekintek a világra meg a kö rülöttem levõ emberekre. S ez a kíváncsiskodás most ugyanúgy feszélyez, ahogyan a közömbösségük fájt hajdanán. Idõs em be rek nek meg van az a fur csa szo ká suk, meg rög zött szük ség le tük, hogy min den hely zet ben, unos-untalan szóba hozzák a maguk és má sok élet korát, hogy foly ton szem beállítják az öregséget a fiatalsággal, miközben kárhoztatják az elõbbit, és sóhajtozva emlegetik az utób bit. Még hozzá különösen olyankor, amikor fiatalokkal beszélgetnek. Az öregeket mintha valamiféle bûntudat gyötörné, melyet bár leplezni szeretnének, mégsem tud nak nem be szél ni ró la. Úgy tû nik, a fi ataloktól vár nak egy pár vi gasz ta ló szót, hogy ugyan már, nem is olyan na gyon öre gek ma guk, mint gon dolják, de ha még is, az sem olyan bor zasztó, amilyennek látszik. Van ebben valami szánalmas és emberhez méltatlan, de mindenekfölött: nevetséges és hasztalan. Mert mindezt a fi atalja megmosolyogva hallgatja, és hallja is ugyan, de nem ér ti. Mintha egy távoli világ teljességgel érthetetlen nyelvén szólnának hozzá. Csak hiábavalóan blamálják magukat ezek a szó szátyár öregek. Szebb volna, oko sabb vol na, ha tartózkodnának az efféle gyarlóságtól. De hát: talán ez is velejárója az öregedés nyomorúságának. Minden gyûlölet, ha mély és tartós, a ma ga tra gikumával vi selõs. Õrizkedjetek a veszélyeztetett emberektõl, azoktól is, akik ve szélyeztetettnek gondolják magukat. Õk úgy érzik, védekezniük kell, ezért gyakorta váratlanul és alattomosan tá madnak. Hatalmas testi vagy erkölcsi erõ birtokában lenni, s nem vis szaélni vele legalább néhanap, bizony nehéz, szinte le hetetlen. Hogy egy embernek mekkora az életereje, a többi között azzal is mérhetõ, hogy mennyire tud felejteni. Primitív és korlátolt emberekben fejlettebb a reménymechanizmus. Eszes és tehetséges emberek ilyen irányú képessége, úgy látszik, cse kélyebb. Aki min dent el hisz az em bereknek, pórul járhat; aki sem mit sem hisz el, még ros szabbul jár. Minden dolognak színe és fonákja van. Annak azonban, amit hír névnek neveznek akármilyen hihetetlennek tû nik is, egyet len szí ne és száz egy fo nák ja. Amikor valaki kiejti a szót, hogy forradalom, sokkal többet mondott, mint amit gondolt s mon da ni akart, il letve sok kal ke vesebbet, mint amennyit elõre látni képes. Attól függõen, hogy aki kimondta, a barikád melyik oldalán áll. Túlságosan sokat szenvedett ez a nép mindenféle felfordulás, erõszak meg igazságtalanság miatt, s túlságosan hozzászokott, hogy vagy alattomban zúgolódva elviselje, vagy lázadozzon ellene, már a körülményektõl, a kor sza vától függõen. Fondorlatos, bosszúvágyó gondolatok, majd az idõnként ki törõ felkelések közepette telik el keserves, rideg életük. Egyébként minden mással 10

11 szemben érzéketlenek és zárkózottak. Néha önkéntelenül is fel merül a kérdés az em ber ben, hogy a bal káni népek többségének szellemisége vajon mindörökre meg van így mérgezve, s talán soha többé nem lesz nek más ra képesek, csak arra, hogy tûr jék, vagy ma guk cse le ked jenek erõ szakot. Nálunk gyakori az olyanféle embertípus, aki úgy véli, hogy a ve szekedés már maga a tett, a go rombaság pedig az erõ je le; hogy az el lenfelet sértegetni ugyanaz, mint ütése ket mér ni rá; hogy a mér téktartó kifejezésmód gyengeség, az ese mények elõrelátásának minden kísérlete pedig me rõ idõpazarlás. Röviden: hogy az ún. létért va ló küzde lem hez más sem kell, mint fel vált va hol ugat ni, hol meg vi csorítani. Ha bár hol és bár mikor olyan emberekbe botlottam, akik túl zott ér zékenységet tanúsítottak nemzeti büszkeségük meg a köz ér dek, vagy a sze mélyes becsület és méltóság dolgában, mindehhez észbeli korlátoltság, szerény képesség, szívtelenség és durva, rövidlátó önzés párosult úgyszólván rendszerint. Én át láttam, miben áll bizonyos harcias emberek úgynevezett harciassága. Kiagyalnak maguknak egy harcot, min denáron okokat találnak rá, elnevezést is hozzá, hogy ne ve le gyen a gye reknek, majd harcba száll nak. Minden kockázat és eredmény nél kül har col nak csak ne kelljen gondolkozniuk meg dolgozniuk. Honfitársainknak, köztük különösen a dinári típusú emberfajtának a természetében rejlik, hogy egyetlen elképzelés, egyetlen vállalkozás mellett sem tart ki állhatatosan és következetesen, s nem is követi figyelemmel azok ter mészetes kibontakozását a saját hozzájárulása céljából. Ellenkezõleg, a kezdeti lelkesedés után hátat fordít a készülõ mûnek, visszatér a forrás hoz, s mi után szemügyre veszi, elgondolásaival alaposan fölkavarja, majd vil lámgyorsan keresztül-kasul berepüli a még csak elképzelt, csírájában levõ, jövendõbeli vállalkozás egész menetét, azt megelõlegezi, végül visszakanyarodik ahhoz a pont hoz, ahol az ügy, a ma ga ter mészetes fejlõdésének útján pillanatnyilag van. Ily módon pusz tán a je lenlétében, mintsem hozzájárulásával haladnak elõre a dolgok; mert õ nincs ben nük, ha nem fö löttük és mellettük leledzik. Ennélfog va, az ese tek több ségében, semmit nem alkot, nem is irányadója az eseményeknek, hanem csak reagál rájuk, azaz sokkal inkább a mû kezdeményezõje, ítélõbírója, harcosa és nézõje, mint alkotója, munkása és megõrzõje szeret lenni. Hajlamai szerint, láthatóan, olyanfajta emberrõl van szó, aki min dent meg tesz, hogy ne kény szerüljön a dol gok kibontakozására várni, s abban ne vegyen részt munkájával és türelmével. Ha valaki munka vagy beszélgetés közben figyeli meg emberünket, kétséget kizáróan megállapíthatja, hogy igen gyakran túlteng benne a képze let, és egy adag lus ta ság jellemzi, méghozzá nagyobb, mint más népek több ségét. No most, hogy a rest ség nek ez a kép zelõerõ-e az oka, vagy meg fordítva, esetleg egyik is, másik is egy kö zös, de lát hatatlan forrásból táplálkozik, melybõl életünk megannyi más fogyatékossága és rendellenessége is ered, azt nem kön nyû megállapítani. Ámbár érdemes volna. Egyik-másik emberünkrõl szólván. Amikor valamilyen mun kába fog, szinte soha sem azon jár az esze, mi ként tud ná leg job ban és leg ha ma rabb el vé gez ni, ha nem hogy an nak kap csán, ma gáról és másokról, mit lehet elmondani. Azt mond ja egy kül földi. Ami sok eset ben hát ráltatja az ügyintézést maguknál, az a sze mélyiség túltengése, amivel lépten-nyomon találko zunk. E te kintetben, gyakran, olyan emberek is úgy viselkednek, mintha kapatosak vagy legalábbis mámorosak volnának, akik sohasem isznak szeszes italt. Az itteni ember semmirõl sem tud célzások nélkül beszélni, a vitás kérdéseket pedig pörpatvarral vagy veszekedéssel szereti tisztázni. Tele van ambícióval, ami ha helyes me derbe terelõdnék igen hasznos le het ne. Ott a baj, hogy becsvá gya már a kez det kez detén téves irányt vesz. Ahelyett, hogy a mun ka cél ját és ered ményét tartaná szem elõtt, a 11

12 maguk embere csak arra gon dol, mi az õ sze repe és állásfoglalása a szóban forgó munka kapcsán. Még a taxisnak meg a hor dár nak sem az a leg fontosabb, hogy minél és szerûbben, kifogástalanul végezze a dolgát, sõt még csak az sem, hogy mi nél töb bet meg keressen, hanem hogy munka közben az akaratát érvényesítse, és minél jobb szín ben tüntes se fel a sa ját egyé niségét. Telefonon könnyebben és érzékletesebben rajzolódnak ki em bertársaink bizonyos jellemvonásai, mint ha szemtõl szembe beszélgetünk. Sehol jobban és hamarabb nem ismerhetõ meg az ember igazi természete, jelleme és véralkata a lelke mélyéig, mint ha aközben fi gyeljük meg, amikor a gépkocsi kormánykerekénél ül és vezet. Amíg mel lette ülünk, anél kül, hogy szót vál tanánk, beszélgetnénk, egyetlen óra alatt töb bet meg tudunk róla, mint máskor egy tel jes hó nap alatt. A sza bad ság, az iga zi sza bad ság csak álom. Olyan álom, mely nek leg inkább nem adatott meg, hogy va lóra váljon, ámde szánalomra méltó lelki szegény mindenki, aki sohasem álmodozott róla. Amikor racionális gondolkodású emberek a sorscsapások terhe alatt kételkedni kezdenek a józan ész ere jében, ak kor már nem a val lásban, hanem a babonaságban keresnek menedéket. Mindannyian tökéletesen boldogok, vagy legalább megközelítõen boldogok lennénk, ha valóban megvolna mindenünk, amiképpen a szomszédságunkban élõ irigyeink gondolják, pláne ha mindez úgy és olyan kö rülmények közt vol na meg, aho gyan azt õk lát ják. Számos, egyébként értékes ember gyengesége, hogy túl so kat pa naszkodnak az öregség re meg a ve le já ró kellemetlenségekre, bajokra. Nincs életfilozófiájuk! Elõször is, eszük be sem jut, hogy mind ez sen kit sem ér dekel igazán. A fiatalok nem értik meg õket, az egy ívású társak pedig utálják az effajta siránkozást, mert maguk is hej, de jól is merik az örege dés meg az öreg ség ter heit. Másodszor, a pa naszosok szem elõl tévesz tik, hogy az öreg ség nem va lami rendellenes és különös állapot, hanem mint életünk része, logikusan összefügg fiatalságunkkal, érett ko runk kal, majd örök nyu godalmunkkal a halálunk után. Ezek az em berek, igaz, sokat ta nultak, és mindent megtanultak az életben, csak egyet nem, még pedig a legfontosabbat: hogyan kell minél mél tóságteljesebben megöre ged ni, és ho gyan kell tisz tességben meghalni. Úgy tû nik, tu dom majd, ho gyan fo gad jam a ha lálomat. Aho gyan az éle tet is fo gadtam, azaz nyugodtan és hi deg vér rel, mint egy nem kért, de ér dekes ajándékot. Úgy tû nik! Élni és dolgozni úgy volna jó, miként ha az örök életnek va lamilyen formája (és benne az ember va lamiféle felelõsségvállalása) valóban létezne, ugyanakkor azonban tud ni, hogy ilyen élet nincs, és nem is le het, de azért mégis le gyen erõnk ezt a tu datot sztoikusan elviselni, méghozzá nem csak fi atalon és jó egészségben, hanem életünk utolsó napjáig, az utolsó mi nutumig. A társadalmi változásokról. Az emberiségnek idõrõl idõre muszáj a másik vál lára helyezni az általa cipelt terhet, me lyet élet nek ne veznek. A jö võ nek kell él ni. Fel venni a harcot az el len, amit az ember valóságos, hatalmas, kemény gránittömbnek lát és észlel maga elõtt, másfelõl pedig harcolni azért, amiben hin ni kell, s ami e mö gött a hegy tömb mö gött hol erõ sebben, hol pe dig hal ványabban, még csak aranyló ködpáraként de reng va lahol a távoli messzeségben. Az életnek ez a mód ja a leg nehezebb. Mi ez a vi lág ne künk a ma ga mi voltában, meg ahogyan ha lad, vál to zik és mú lik azt mind a fi atal, mind a középkorú ember egyaránt érzékelheti, de homályosan és csak rész ben. Egye dül az öreg ség küszöbén olvasható le igazán és teljes egé szében, mégpedig a körülöttünk jövõmenõ fiúk és lányok arcáról. Eh, így van ez, mi óta az eszemet tu dom. Borzalmasan szenvedek egy kínos ér zés mi att, hogy el vétettem, elmulasztottam valamit az életben, vagy meg feledkeztem valamirõl. Amikor nagy nehezen sikerül megszabadulnom ettõl a rögeszmétõl, olyankor pedig rendszerint megesik velem, hogy valóban elmulasztok, elfelejtek valamit, vagy olyas mit te szek, amit nem kel lett vol na. Nos, hát ilyen la birintusban élek, ímhol a ke reszt, melyet viselek, amiért senki sem okolható, alighanem én a leg kevésbé. Tud no tok kell, hogy én, ha a min dennapi élet dolgairól beszélek is, gyakran annak a mun kának a magasságaiból (vagy ne tán mély ségeibõl) szólok, amin éppen dol gozom. Ezért sem min se cso dálkozzatok! Mert bizony nem könynyû, s nem is olyan egy szerû hol magasba lendülni, hol pedig leereszkedni, s mindig, amikor kell. Az az két szerháromszor napjában. 12

13 Dum sinunt fata, vivite lieti! Örvendjetek, amikor csak le het, és erõt érez tek hoz zá ma gatokban. Mert a tiszta öröm pil lanatai többet érnek, többet jelentenek, mint apró-cseprõ szenvedélyeink meg vágyaink zûrös játékában el telt éle tünk nap jai és egész hó nap jai akár A tisz ta öröm min den per ce azon ban, olt hatatlan fényességként, melyet semmi sem tud homályba borítani, örökre megmarad ben nünk. Kétszeresen bûnhõdünk, úgy látszik, esz telen és bûnös vágyaink miatt. Elõször akkor, amikor szen vedünk, mert kép telenek vagyunk valóra váltani õket; másodszor pe dig vá gyaink beteljesülése láttán, midõn szégyenkezve és kétségbeesetten menekülünk boldogságunk elõl. Ez kü lönösen a hírnév meg a pénz dol gában érvényes. A legnagyobb emberi tragédiák, a legsúlyosabb szerencsétlenségek sem tudják meg ingatni bennem a hitet, hogy érdemes élni. Amikor azonban olyan embereket látok, akiknek végképp nincs erejük és le hetõségük az élethez (halottak, éppen csak szenvedni képesek még!), ahogyan a vég kín keserves, hosszú várakozásában az élet túlpartján mú latják napjaikat, sötétre vált ítélõképességemmel és élet ösztönömmel mélységes szánalom fog el minden iránt, ami ar ra ítél tetett, hogy megszülessen, legyen, elnyûvõd jön és el tûnjön. Az élet va lahol mélyen kezd ki bennünket; anélkül, hogy érez nénk, ész revétlenül kijelöli a helyet, hon nan kezdõdjék az öregedés, mely aztán foly tatja és befejezi munkáját. Sokunk számára az élet az érzékeinkkel való viaskodásban te lik el. Fi atalkorunkban, amikor mindenhatóknak és mindennél fontosabbaknak látszanak, a maguk féktelen, dühödt túlhajszoltságában valóságos hóhérai életünknek az ér zékszerveink. Öregségünkben nem kevésbé szenvedünk tõ lük, de más képpen: gyors hanyatlásuk és megfogyatkozásuk miatt. Mekkora élettér és mennyi idõ kell ah hoz, hogy megfoganjon, világra jöjjön és felnövekedjék az ember, amott pe dig csak egy pil la nat mû ve, és egy pár ásó nyom föld elég ah hoz, hogy ugyan ez az em ber úgy el tûnjön, mintha sohasem lett volna a vi lágon. Vannak, akiket az élet tanított meg arra, hogy ne fél jenek a ha láltól. El men tem. Ve szen dõ köd fosz lány ként ma radt utánam min den, amit az em be rek mond tak. Amit pe dig cse le ked tek, mind azt az egyik te nye re men ma gam mal vit tem. Sírfelirat. A ti világotokban élvén, életem végéig megõriztem a békés, meg bízható, többé-kevésbé boldog ember látszatát. De tudjátok meg, hogy ott belül, hoszszabb ideig is, gyak ran an nyira idegennek és távolinak éreztem magam ugyanettõl a világtól, annyira elveszettnek és sze rencsétlennek, hogy napokon át úgy tûnt, alacsonyabb ren dû va gyok a leg alacsonyabb rendû embernél is. Né ha nem tud tam nem csak azt, mit kezd jek ma gammal, az éle temmel, az idõmmel, vagy hogy mer re tart sak, merre ve gyem lép te im, ha nem még azt sem, mer re néz zek, mit gon doljak, mit mondjak. Sem mit. Mielõtt leültem volna, hogy papírra vessem, ami pillanatnyilag eszembe ötlött s feljegyzésre érdemesnek tûnt, el gondolkoztam, hány meg hány esztendeje íro ga tom már így meg fi gye lé se i met, ér zel me i met, gondolataimat, olyannyira, hogy már megrögzött szokásommá vált, ámbár nem min dig va gyok biz tos ben ne, hogy valóban a saját gondolatom írom le, vagy valami réges-rég olvasott, netán híres bölcsességet, melyet most min den eset re aka rat la nul köl csön ve szek. Ké tel ked ni kezdtem, továbbá, ezeknek a gondolatoknak a valódi értékét illetõen még akkor is, ha tény leg az enyé mek, sõt, fõleg abban az esetben. Majd még egy ké telyem támadt, az ugyan is, hogy az utá nunk kö vet ke zõ év szá zad ok ra és nem zedékekre való tekintettel ugyan mért lennének fon to sak ezek a fel jegyzések egyáltalán. Egyszeriben úgy tet szett, szebb, oko sabb és tisztességesebb volna, ha egy-egy ilyen gon dolatot vagy megfigyelést megtartanánk magunknak, majd az efféle, magunkba fojtott gondolatok mintegy lát hatatlan aranyfedezeteként az ember egyszerû szavainak, mindennapos életvitelének idõ vel ki sebb faj ta kin csestárat alkotnának, mely erõt és mél tóságot kölcsönözne neki a világ elõtt és ön nön szemében is. Mi köz ben így mor fon dí roz tam ma gam ban, huss, elillant a fejemben motoszkáló gondolat. Kárpótlásul cigarettára gyújtottam, s az elsõ füstkarikákkal az utolsó nyomait is elfújtam iménti szándékomnak, hogy feljegyezzek va lamit. Borbély János István fordítása 13

14 LÁNG CSA BA Vallomások és belátások (ártatlanság) Amikor az ember emlékezik, akkor semmi sem világos. (Gertrude Stein) 1. A tu dat kel át az ér zõ em lékezet mélyére, hogy elhozza igazi önmagad. Mintha a Nap negatív képe, a lehunyt szem héj mö götti sötét folt indulna a fényért. Ilyen az, ami kor a tudás meg akarja is merni az ártatlanságot. 2. Mintha a tudat lá zas, lük tetõ léte csak arra vár na, hogy a sze relem a második ártatlanság, rácsókolja csendjét, ámulatát. Újra gyermekké tegye. 3. A tu dat úgy áll bi rodalmának kapujában a gyermekkorral, az ártatlansággal szemben, mint ahogy a meg vakított Küklopsz állta el a barlang be járatát, hogy Odüsszeusz és a társak ne tud janak kimenekülni. De az ártatlanság nem menekül. A barlangban marad. 4. Az ártatlanság a tudat vég telennek tûnõ szabadideje. (Emmanuel Lévinas) Mint az a hely, ahol tá vollétében a tudat meg szilárdítja jövõbeni létét. Ahol a tudat némán és titok za to san érik, mint a szó a hall gatás szívében. Lévinas-nál nincs ér telme ártatlanságról beszélni. Az ártatlanság gondolatában mindig az azonosat félt jük a más -tól. Az eti kában a mást az azonostól. Az ártatlanság a lét azonosságának uralma alatt áll. Az etika a más ural ma alatt. 5. Lévinas alap gondolatának költõi parafrázisa: Arcod nyílt sebe, itt léted nyílt sebén, men nyi re más, mint a vég telen éj csendjébõl nyíló csillagok ezüst-beszéde! (Amely nélkülem semmi.) A mindenség kert csupán: az ismeretlenbõl szakítani gyümölcsöket. De arcod Istenhez tartozik. Te jóval elõbb Is tené vagy, minthogy bárkihez tartoznál ezen a világon. Arcod nyílt sebe: fény lõ pe csét. Is ten egyetlen bá ránya elveszett, Isten egyetlen báránya itt van. Isten tiszta beszéde a gyermek, a gyer me ki arc. Is ten úgy be szél, hogy elõ reküldi a gyermeket. Önmagát kibontja tekintetében lebírhatatlan törékenységként. A titok épp az, hogy a gye rek nem kívülmaradni jött az éle ten, ha nem ezt az éle tet el sajátítani. De úgy kell meg haladnia önmagát, hogy az marad jon, ami volt, ami ként ér kezett. Mintha nem neki kellene tanulnia tõlünk, felnõttektõl, hanem nekünk kellene visszaszoknunk tiszta jelenlétéhez, nyugalmához, türelméhez. Mintha a természetesség és jóság meg vetette volna a lábát a lé tezésben és mégis tel jesen védtelenül: õ a kisfiam. 6. Két köl tõ a gyer mekkorról: HOLAN: A gye rekek! Ráleltek a dolgok iga zi ne vé re. Csak ki kell mon da ni ezt a nevet! 14

15 HOLUB: a gyer mek kor nem más, mint a ma gá nyos ság ma ga a kü lönbözõ dolgok és teremtmények szövetségének kellõs közepén, melyeknek sem nevük nincsen, sem ren deltetésük. Nevet és rendeltetést utólag kapnak tõlünk. Látszólag ugyanazt mondják mindketten, azzal a különbséggel, hogy Holan mintha elõírna valamit, amitõl Holub tartózkodik. Holubnál a dolgoknak nincs neve: va gyis nincs mit ki mondani. Holan minduntalan ki akar mondani valamit. Megkettõzi a világot. Mintha egy aprócska gyémánt, igen értékes, elakadt volna valahol a világ gé pezetében, melyet elénk tárni gyer me ki szem és a fel nõttkor nyelve együttesen lenne képes csak. De ez nem le hetséges. (Az em beri élet eredendõ kettéhasadtsága. Innen a lemondás. Holan ebben a le mondásban érin ti Holub gondolatát.) Holub nem jár be ek kora kört. A dolgok nevének kimondása már elrejtés, védekezés, határoltság az eredendõ határtalanban, melyet a gyerek érez. Holubnál ezért a gyer mekkor félelmetesen önmagáért való, míg Holannál mintha meg akar na va lósítani valamit, 15

16 valami transzcendenst. Ez ugyanaz, mint ha azt mon danánk: ártatlanság. Ekkor már nem a gyer meki lét eredendõ eldöntetlenségét szegezzük szembe a felnõttkor oltalmazó megnevezéseivel, hanem a léten tú lit hív juk kí nos fáradtsággal, és megjelöljük a gyermekkort egy izzó pe cséttel. 7. A tör vény nyil ván azt mond ja, hogy a leg helyesebb magatartás az, ha az ember a sorscsapásokban lehetõleg megõrzi nyugalmát, s nem zúgolódik, mert hiszen úgysem tudhatjuk, hogy bennünk mi a jó és mi a rossz, s ha va la ki ne he zen vi se li el õket, ez zel a hely zete semmivel sem lesz könnyebb, s az emberi dolgok úgysem érdemlik meg, hogy na gyon a lel künk re ve gyük õket, s ami re az ilyen hely zetben a legsürgõsebben szükségünk vol na, an nak ép pen a bá nat áll az út jában. (Platón: Ál lam 604c.) A tör vény az élet holt pontjához közelít, amely mégsem ha lál, ha nem mér ték. Amikor kihullnak a serpe nyõ bõl a sú lyok és az élet mér lege tisztán egyensúlyban marad. Ezzel szemben létezik egy másik egyen súlyi állapot, amely nem helyreáll, hanem már eleve mérték: a gyermekkoré. A gyermekkor mérlegén még egy érintet len élet és az érzékenység-fakasztotta kön nyek súlyai vannak egyen súlyi állapotban. Egyensúlyba könnyezi és kacagja magát a gyerek. A tör vény mint egy az éle ten kí vülre hív, mintha egy könnyû halál fe lé csá bítana, pedig az élet tisz taságát akarja visszaadni. A gyerek könnyei ellen ben az élet fe lé húz nak és olyan tö kéletes tisztaságból, hogy a törvény dik tálta józanságról eszünkbe jut ez az isteni józanság, és a törvényt fe ledve egy pillanatra talán mi is gyermekké válunk. (Azt le hetne mondani, hogy a filozófusok a törvény tisz taságát ismerik, a gyermekkorét rég el feledték, a költõk pe dig még a gyer mekkort látják, és nem tudnak mit kez deni a törvénnyel.) 8. A költészet ártatlanság nélkül megvakul. A magasságok omlanak össze. Õszinteséggé válik, amelynek mélyébõl egy sokat tapasztalt tudat beszél. Hiányzik az õrület. Nincs villám, mely Isten szí véig hasítana, amely szinte szó ra bír ja õt: a vi gasszá lobbanó fájdalom tisz tasága. A költészet játékba takart komolyság, egyedül így juthat kö zel az em ber az is tenekhez. Finom, kényes egyensúly, melyet a köl tõ ön nön lé tének súlyával elveszít. Még ak kor is, ha utó lag úgy tû nik: egész éle tében szárnyalt. Hölderlin. 9. Mond hat juk-e, hogy az ár tatlanság Isten személyes ügye? Nem terhelünk-e ezzel túl véglegesen egy amúgy is túlterhelt fogalmat? Van olyan tisz ta szen vedés, amely egyenesen Istennek címzett nyílt levél, ame lyet már valaki feladott, de Isten nem vette át. Az ár tatlan létében minden errõl tanúskodik. Ez a lét érint hetetlen, feltörhetetlen, egyedül Istené. A titok az, hogy nem tud juk, hogy került hozzánk. Ha az ár tatlanság csak tudatlanság lenne ahogy Kierkegaard gondolta, bár könnyen le het, hogy nem mond hatunk róla többet, akkor be len ne zár va egy egyén éle tébe, és nem kel lene Istenre való vonatkozással bírnia. Ez pedig olyan nyira így van, hogy tulajdonképpen ez az õ személyes ügye, amelynek mi leg jobb eset ben is csak ügyet len védõi vagyunk. Szent Te réz a Tö kéletesség útja c. mûvében a következõképpen fogalmaz: De meg azu tán azt hi szi tek le á nya im, hogy ha ti ma ga tok nem men te ge tõz tök, nem akad majd sen ki, aki fel lép jen ér de ke tek ben? Gon dol ja tok csak ar ra, ho gyan vet te az Úr vé del mé be Má ria Mag dol nát a farizeus há zá ban, úgy szin tén ak kor, ami dõn nõ vé re illette õt szem re há nyás sal. Ve le tek szem ben nem lesz oly szi go rú, ami lyen ön ma gá val szem ben volt, Õ ugyan is már ke reszt re volt fe szít ve, ami kor vég re akadt egy rab ló, aki fel emel te ér de ké ben a sza vát. Õ Szent Fel sé ge majd ar ra in dít va la kit, hogy mentsen ki ben ne te ket, ha pe dig nem ten né, ez an nak a je le, hogy az adott eset ben nincs ilyes mi re szük ség. 16

17 10. A hatalom akarásának filozófia-kritikáját olvasom. Nietzsche azt állítja, hogy vannak életek, amelyek menthetetlenül összeroppannának, ha váratlanul nem mentené meg õket éle tük mo rális értelmezése. Nincs ebben semmi ma gasztos. Úgy teljesül be, mint valami fizikai törvény. Ezt én a magam éle té bõl úgy tu dom meg érteni, mint azt a pillanatot, amikor a végtelen gyengeség és elkeseredés egyszerre csak szeretni kezd, megsejtve azt a nagyobb erõt, amely éle tének morális értelmezésébõl kiaknázható. Ez a bátorság pillanata számára, az indokolhatatlan büszkeségé, amely máris ural kodni akar másokon, ezen morális értelmezés alá rendelve a mindenséget, amelyben õ a szenvedõ, királyi helyet foglal el. A jó ság utá ni fel tétlen vágy tehát Nietz sche sze rint egy ha talmas gyengeség, sérülés fe lej té se, az a vér, amely el ön ti a nyílt se bet. Szent Pál sze retethimnusza. Talán ezen egyoldalú jóság kegyetlenségének megsejtése az, amikor már nem akar juk többé, hogy jobbnak lássanak bennünket, mint akik vagyunk. Nietzsche azt állít ja, hogy a ha talom legnagyobb érzése adja a szeretetet. Én sze retném azt hinni, hogy ná lam leg alábbis a szeretet legnagyobb érzése adta a hatalmat. Vagy eb ben az ér zés ben már nem bí runk hatalommal? 11. Ártatlanság, melynek egyetlen dobbanása az ûr ízmos szí vé re rá sze gez. (Lorand Gaspar) Az ártatlanság érzése a pillanatban (villámlásszerû felismerés) maga a morális szabadság: tisz ta üres ség, tisz ta for ma, ké szen ar ra, hogy min den tar talomhoz szenvedélyesen önmagát adja. A jövõnek szól. Kész vagyok a létezésre, az élet elõttem van. (Mint ha az élet ara tás len ne, és az õ lel ke a leg élesebb kasza. Mintha nem épp fordítva lenne.) Még sem egy le hetõség kivetülése, hanem egy élet valóságának hí rül adá sa. Nem be lõlem fa kad (aka rat), ha nem en gem vi lágít meg. Ráforraszt a létezésre. De önmagad ártatlannak látni, tartósan ennek az elemi ér zésnek a közelében élni ehhez olyan mély fáj da lom kell, hogy Is ten kény telen odaadni mindent, kivéve az életed. 12. Az ártatlanság nem elbeszélhetõ, nem tehetõ narráció tárgyává anélkül, hogy meg ne hamisítanánk. Legjobb esetben is csak megpillantani szabad, messze tõlünk, a birtokolhatóság határain túl. Ezért hatalmas szenvedés, és hallatlan erõszak, önmagad akár egy pillanatig is ártatlannak látni. Magadhoz kényszeríteni azt, aminek lényege a szabadság. Egy arab köl tõ gon do la tát parafrazálva, olyan ez, mint ha éb ren fog lyul ej tenéd az álom madarát, mintha a mindenségben kihunyna a fény, és egyedül ben ned lob banna fel. Az ártatlanság gondolata egy eleven fe ke te lyuk, mely az élet min den energiáját magába szívja, gyönge kezekkel meggörbíti a teret. Tisz ta ke gyetlenség. Visszaadni az életnek azt, ami az övé! A sivatag ártatlansága (Lorand Gaspar) 13. A görögség felõl elgondolva, az ártatlanság gondolatában a szép élet utáni vágy, ál lapotként és nem cse lekvésként van elgondolva. Állapotként, melyet mintha egy isten, vagy végzet helyezett volna belénk. Ilyenkor az ember a szép tö rekvést nem harcként kép zeli el, ha nem már meg lévõ birtokaként. De! Mondhatjuk-e Platón felõl: ártatlan az, akit még nem ejtett fog lyul az élet. A lel ke még igyek szik in nen oda. 14. Az ártatlanság érzésének szikrája Abu Lala Mahari versében. Talán így érez minden megbántott gyerek. Atyám a bû nös, el le nem vé tett, én sen ki el len so hasem vétettem. 17

18 15. Aki mond ta, böl csen mond ta, S mint igaz szó szállt re ánk, Hogy a ros szat ér zi jó nak Az, ki nek lel két az is ten ûzi pusztulás felé, Ám de baj nél kül csak kur ta per ceket fog élni az. (Szo phok lész: Antigone. Trencsényi Waldapfel Im re ford.) Ami kor az em ber tisz tán a ros szat rossznak érzi, ak kor leg belülrõl, mint egy megnyíló félelmetesen tiszta világban, az élet felé ha lad, még ak kor is, ha a rossz el pusz tít ja õt. Eb bõl kö vet ke zik, hogy a rossz egy ke vert ál la pot, amely ben épp azt nem tud juk, hogy kik va gyunk. Er rõl be szél Avicenna szép négy so ra: Bár tud nám ki va gyok bár tud nám mért va gyok világ bódultjaként mily úton ballagok? Örül nék szün te len, ha rám jó sors ra gyog, s ezer szem mel sír nék, ha fáj dalom sajog. 16. A gyer mek azért ma rad moz dulatlanul egy helyben, bár a kön nyei hullnak, vagy vá gyako zik, mert még nincs egy ön maga, egy szilárdnak tekinthetõ középpont, amely azután a fel nõtt kor ban min den ha tásra ide-oda rándul. A fel nõtt nem tud el tekinteni önmagától. Megismerni önmagam annyi, mint nem jutni el már so ha a dol gok szí vé ig! Ha meg van az em ber ben a hall gatás közege, minden tulajdonsága benne összpontosul, ezek elõ ször a hallgatással vannak összekötve, és csak azután egymással. Ezért egy rossz tu laj don sá ga nem fog ja túl kön nyen megfertõzni a többi tu lajdonságát: hibájának elõször a hallgatás közegén kell átmennie, mielõtt annyira hatalmába tudná keríteni az em bert, hogy ez az egy rossz tu laj don ság tel je sen át jár ja, és fel függeszti emberi mivoltát. (Max Picard: A csend bi ro dal ma) Az ember abban a mértékben szabad, amilyen mértékben képes rá, hogy ne cselekedjék azonnal. (Cioran: Füzetek) 17. A bûn, a rossz csak azért tép heti szét benned a gye rekkor csendjét, hogy önmagad bálványát állítsa a helyé re, mert az ár tatlanság nem kívül rõl dõl meg, ha nem, ha le het így mondani, egy belsõ, a leg belsõbb árulás áldozatává lesz. Ezt vette ész re Kierkegaard a Szorongás fogalmában. Mert a szorongás mond ellent az ártatlanságnak. A szorongás belülrõl kitagadja az ártatlanságot. Mintegy önmagát tagadja ki, mivel a szo ron gás az ártatlanság jellemzõje. Te hát, nem egy vég érvényesen makulátlan, érintetlen, örök lét dõl meg, pusz tul el ben nünk hir te len (még csak nem is hir telen történik) és megmagyarázhatatlanul még ak kor sem, ha utó lag va lamiért így szeretnénk látni, hanem egy eredendõen alakuló élet töri át képlékeny felszínét bennünk, hogy lélegzethez jusson. A jövõ bennünk dõl el. Gye rekkori felébredéseink legtisztább csendjében, egy parasztszoba magányában, álmainkban, ártatlan játékainkban az idõ már késõbbi arcunkon dolgozik, minden rezdülésünkre figyel, mint ügyes szobrász, aki va lahogy belülrõl hozza létre alkotását. Ezek szerint gyerekkorunk csak puszta anyag lenne ké sõbbi önmagunkhoz? Pedig mintha életünk gyerekkorunkban nem is hozzánk tar tozott volna, mintha életünk egy egész természet, a minket kö rülvevõ lét érzõ szí ve lett vol na. Mikor gyerekek voltunk, bennünket a ter mészet önnön szíveként kapott meg, hogy felérezzen önmagára. 18

19 CZIGÁNY GYÖRGY Napkelte Nem gyógy ul nak be Krisz tus se bei amíg mi élünk: nyitott szemmel a pusztulás mered magára s minden látomás pilláit lezárni kész a víg te remtés. Zarándok-perc Álmok árvizében gázolva filmbéli idegen fénybe fúl a gya logút, a régi víz zu hog az er dõ árkaiban: ima. Ki min denütt jelen, hol vagy Szûz Má ria? Legyen meg Kétségbe ejt a gyönyörûség sorsa. Akaratod tüzén a vágyak, gon dok. Örömtelen szívvel is hálát mondok. Az iszony kön tö sét sze re tet hord ja. 19

20 KERÉK IMRE Két Krúdy-négy soros Szindbád A pos ta ko csit oda hagy va, Szindbád a fo lyó mel lett meg torpan igézve bûvöli a vízmerítõ leány vándormadáros éne kelgetése. Pistoli úr sze relmei Ho va lett Kövi Din ka, Ró zsa Má li, ki ket Pistoli úr be cézgetett, s a sok ró zsa fa-ter me tû le ány? Vad sze lek tán colnak sírjuk felett. Tizenkét háromsoros Kiscsikó Csillagos-homlokú kis csi kó ug rán do zik für gén, mintha rugókon járna. Szarkafészek Akácfa hónaljában szarkafészek, gyönggyel, csattal, csillogó limlomokkal rakottan. Hattyú Kecsesen ringó hattyú a zöl des nyá ri tó hul lámain hófolt-maradvány a télbõl. Látomás Mint hamvasszürke lá tomás: egy csusz ka ara szolgat fejjel lefelé a fatörzsön. 20

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Egyéb nagyböjti énekek (hajnali istentisztelet) A Magyar Ortodox Egyházmegye tulajdona Tropárion a harmadik imaórán 6. hang U-ram, a - ki a Szent Lel-ke-det a

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kedves Olvasóink! 2.- 3. ol dal: A ci gány ki sebb ség. vá ro sunk ban. 9. ol dal: éj jel-nap pal. Egy ne gye di kes gim na zis ta port - ré ja.

Kedves Olvasóink! 2.- 3. ol dal: A ci gány ki sebb ség. vá ro sunk ban. 9. ol dal: éj jel-nap pal. Egy ne gye di kes gim na zis ta port - ré ja. Ára: 30, Ft VII. évfolyam 1. szám W JÁSZAPÁTI ÉS KÖRNYÉKE FÜGGETLEN havilapja W 1996. január W Új évi kö szön tô Mint az Önök or szág gyû lé si kép vi se lô je, ez úton sze ret ném az új év al kal má ból

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

MIT JELENT JÉZUSSAL A SZÍVBEN TANÍTANI?

MIT JELENT JÉZUSSAL A SZÍVBEN TANÍTANI? pedagoguskonyv_lelekönyv.qxd 2013.05.29. 8:24 Page 1 Sok szeretettel minden pedagógusnak és szülőnek MIT JELENT JÉZUSSAL A SZÍVBEN TANÍTANI? pedagógus füzetek II. pedagoguskonyv_lelekönyv.qxd 2013.05.29.

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

rendezettéválásában, acivilszervezetek megalakulásában, a média jelenlétében, a kulturális és sportélet pezsgésében. A sikeres településirányítás

rendezettéválásában, acivilszervezetek megalakulásában, a média jelenlétében, a kulturális és sportélet pezsgésében. A sikeres településirányítás GÖMÖRI HÍRMONDÓ Húsz éve,1989. március elsején nyerte el településünk ismét a városi címet. Mi és a városunk Az emberek által létesített települések lakosságszámuknak megfelelően változtak. Putnok történelme

Részletesebben