BIBLIATUDOMÁNY DISZCIPLINÁRIS MINOR

Átírás

1 BIBLIATUDOMÁNY DISZCIPLINÁRIS MINOR 2015-től fölvett hallgatóknak Általános tájékoztató: A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó oktatói kapacitás függvényében, intézményi döntés alapján nyílik lehetőség az ELTE társkarainak hallgatói számára. Más intézmények vendéghallgatói a minort a felelős (szakgazda) hozzájárulásával vehetik föl. A Bibliatudomány minor (melyet az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék a Vallástudományi Központtal karöltve gondoz) alapvető áttekintést ad a Bibliatudomány legfontosabb témaköreiről az ún. bibliai nyelvek ismeretével nem rendelkező hallgatóknak (ugyanakkor bizonyos mértékben nyelvi tárgyak fölvételére is lehetőséget adva) mind a zsidó, mind a keresztény hagyomány szempontjait figyelembe véve. Irodalmi, történeti, kultúr- és művészettörténeti tanulmányok kiegészítéseként is szolgál. A minor felelőse: Dr. Buzási Gábor adjunktus (Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék) A minorra való belépés feltétele: egyetemi felvétel, felvétel a minorra (a Bibliaismeret tárgy legalább jó érdemjeggyel való teljesítése után). A minorra felvehető hallgatók létszáma: 15 fő A minort nem vehetik fel: nem BA-képzésben részt vevő hallgatók, hebraisztika (BA, BA-minor), vallástudomány (BAminor) szakos/szakirányos hallgatók. Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység TANEGYSÉGLISTA Az előfeltételek jeleinek magyarázata: Kódszám zárójel nélkül: erős előfeltétel, tehát legkésőbb a kurzus felvételét megelőző félévben kell eredményesen elvégezni. Kódszám zárójelben: gyenge előfeltétel, tehát legkésőbb a kurzus felvételével azonos félévben kell eredményesen elvégezni. Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. * Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

2 Bibliatudomány diszciplináris minor Kód Tanegység félév értékelés köt.vál. óraszám kredit felelős előfeltétel megfelelés Bevezető tantárgyak: 6 kredit BIB-101 Bibliaismeret 1/2 G k 30 3 A&H BBN-VAL- 121 BIB-102 Összehasonlító vallástörténet 1/3 K k 30 3 VtK Biblikum: 20 kredit BIB-201 Bevezetés a Héber Bibliába/ Ószövetségbe 1 4 K k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-202 Bevezetés a posztbiblikus (BIB-101) 1 4 K k 30 3 irodalomba A&H BIB-203 Bevezetés az Újszövetségbe 1 4 K k 30 3 (BIB-101) VtK BIB-211 Bevezetés a bibliai hermeneutikába 3 6 K k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-212 Bibliai hermeneutikai szeminárium 3 6 G k 30 2 (BIB-211) A&H BIB-221 Szövegelemző szeminárium: Héber Biblia/Ószövetség 3 6 G k 30 3 (BIB-101) A&H BIB-222 Szövegelemző szeminárium: Újszövetség 3 6 G k 30 3 (BIB-101) VtK Biblikus teológia : edit BIB-301 A Biblia teológiai fogalmai 3 6 K k 30 3 (BIB-101) VtK BIB-401 Bibliai történelem BIB-402 BIB-501 A Biblia ókori vallási környezete A Biblia a zsidó és a keresztény liturgiában Történelem, vallástörténet: 7 kredit 1/2 K k K k 30 3 Biblia és liturgia: 2 kredit 3 6 K k 30 2 (BIB-101) VtK Választható tárgyak: 12 kredit BBN-HEB BBN-HEB (BIB-101) A&H BBN-HEB (BIB-101) VtK Nem nyelvi tárgyak BIB-601 A Héber Biblia/Ószövetség teológiája 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-602 Az Újszövetség teológiája 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-611 Zsidó rítusok és zsinagógai (BIB-101) 3 6 K v 30 3 liturgia A&H BIB-612 Zsidó rítusok és zsinagógai (BIB-101) 3 6 G v 30 2 liturgia A&H BIB-613 Bevezetés a keresztény (BIB-101) 3 6 K v 30 3 liturgiába VtK BIB-621 (Biblia és filozófia)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-622 (Biblia és filozófia)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) A&H BIB-631 (Biblia és irodalom)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) A&H BIB-632 (Biblia és irodalom)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) A&H BIB-633 (Biblia és folklór)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-634 (Biblia és folklór)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK

3 BIB-641 (A Biblia a zeneirodalomban)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-642 (A Biblia a zeneirodalomban)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK BIB-643 (A Biblia a képzőművészetben)* 3 6 K v 30 3 (BIB-101) VtK BIB-644 (A Biblia a képzőművészetben)* 3 6 G v 30 2 (BIB-101) VtK BIB-651 Görög-római vallástörténet 3 6 K v 30 3 VtK BIB-691 További, a Bibliához kapcsolódó régészeti, epigráfiai, könyvészeti, intézménytörténeti, 3 6 K v fordításelméleti, filmesztétikai, 30 2 (BIB-101) A&H stb. tárgyú, ill. nyelvi, szövegolvasási jellegű kurzusok * BIB-692 További, a Bibliához kapcsolódó régészeti, epigráfiai, könyvészeti, intézménytörténeti, 3 6 G fordításelméleti, filmesztétikai, v 30 2 (BIB-101) A&H stb. tárgyú, ill. nyelvi, szövegolvasási jellegű kurzusok * Nyelvi tárgyak BIB-701 Klasszikus héber nyelv és 1/3/ szövegolvasás 1. 5 G v 60 4 A&H BIB-702 Klasszikus héber nyelv és 2/4/ G v 60 4 BIB-701 A&H BIB-703 BIB-704 BIB-705 BIB-711 BIB-712 BIB-713 BIB-721 BIB-722 BIB-723 BIB-724 BIB-725 BIB-731 BIB-732 BIB-733 szövegolvasás 2. Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 3. (Klasszikus héber szövegolvasás)* Héber exegetikai és liturgikus szövegek* Arámi nyelv 1. Arámi nyelv /4/ 6 G v 15 2 BIB-701 A&H 3 6 G v 30 3 BIB-702 A&H 3 6 G v 30 3 BIB A&H 3/5 G v 60 4 A&H 4/6 G v 60 4 BIB-711 A&H Arámi bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 4 6 G v 30 3 BIB-712 A&H Bibliai görög nyelv 1. 2/4/ 6 G v 30 2 A&H Bibliai görög nyelv 2. 1/3/ 5 G v 30 2 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 15 2 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 3 A&H Görög bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 4 A&H Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 15 2 VtK Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 3 VtK Latin bibliai, exegetikai és liturgikus szövegek* 3 6 G v 30 4 VtK összesen: kb BBN-HEB- 101 BBN-HEB- 102 BBN-HEB BBN-HEB x BBN-HEB- 302 BBN-HEB- 303 BBN-HEB BBN-HEB *A tanegység neve és alkódja a meghirdetéstől függően változik. Az egyes tanegységeket a minor felelőse tartja nyilván, az azonos tartalmat azonos alkód alatt meghirdetve. 3

4 KURZUSLEÍRÁSOK BBN-BIB-101 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus Bibliaismeret G Ekvivalens: BBN-VAL-121 A kurzus célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók behatóan megismerjék a későbbi tanulmányaik alapját képező bibliai szövegeket, támpontokat kapjanak az azokban való tájékozódáshoz, önálló kérdéseket fogalmazzanak meg, illetve megismerkedjenek a bibliatudomány főbb kérdéseivel. A félév során a megadott menet szerint a teljes Héber Bibliát (Ószövetséget), az ószövetségi deuterokanonikus könyveket és az Újszövetséget elolvassuk magyar fordításban. 1. hét: Bevezető 2. hét: 1. teszt Mózes I III (Genezis, Exodus, Leviticus) 3. hét: 2. teszt Mózes IV-V (Numeri, Deuteronomium), Józsué, Bírák 4. hét: 3. teszt Ruth, Sámuel I II, Királyok I II 5. hét: 4. teszt Krónikák I II, Ezsdrás, Nehémiás, Eszter, Jób 6. hét: 5. teszt Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke 7. hét: 6. teszt Ézsaiás, Jeremiás, Jeremiás siralmai 8. hét: 7. teszt Ezékiel, Dániel, Kispróféták: Hóseás, Jóel, Ámós, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás 9. hét: 8. teszt Deuterokanonikus könyvek: Tóbit, Judit, Salamon bölcsessége, Sirák fia, Báruk, Jeremiás levele, Makkabeusok I-II, Zsuzsanna, Bél és a sárkány 10. hét: 9. teszt Evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János 11. hét: 10. teszt Apostolok cselekedetei; Pál levelei (1): A rómaiakhoz, A korinthusiakhoz I-II 12. hét: 11. teszt Pál levelei (2): A galatákhoz, Az efézusiakhoz, A filippiekhez, A kolosséiakhoz, A thessalonikaiakhoz I-II, Timóteushoz I-II, Titushoz, Filemonhoz; A zsidókhoz írt levél; Jakab levele, Péter levelei I-II, János levelei I-III, Júdás levele; Jelenések könyve 13. hét: Pótdolgozatok; jegyek lezárása Javasolt Biblia-fordítások: A Magyar Bibliatársulat Revideált Új Fordítása, Budapest: Kálvin, 2014 ( A Magyar Bibliatársulat évi újfordítású Bibliája és annak javított kiadásai, Budapest: Kálvin, (magyrázó jegyzetekkel: uo. 1996). Revideált KÁROLI-Biblia (1908) ( KÁLDI György fordítása átdolgozás digitális formában ( Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest: Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997 (benne a deuterokanonikus könyvek is). Mózes Ötkönyve és a Haftárák (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1939, utánnyomás: 1984) (A Tóra könyvei a hetiszakaszokhoz tartozó történeti ill. prófétai olvasmányokkal; héber-magyar párhuzamos szöveg, magyarázatokkal) Szentírás [Héber Biblia / Ószövetség] (4 kötet), Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Deuterokanonikus bibliai könyvek, Budapest: Kálvin, Ajánlott szakirodalom: AHARONI, Y. AVI-YONAH, M. RAINEY, A. F. SAFRAI, Z., Bibliai Atlasz, ford. Grüll T., Grüll T.- né, Kövér G., Budapest: Szent Pál Akadémia, DÉR K. HORVÁTH P., Bibliaismeret, Budapest: Műszaki, HAAG, H. (szerk.) Bibliai Lexikon, Budapest: Szent István Társulat,

5 Jeromos bibliakommentár I III, szerk. BOROS I., Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003 ( MILLER, S. M. HUBER, R. V., A Biblia története. A Biblia keletkezése és hatásai, Budapest: Kálvin, PECSUK O. (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Budapest: Kálvin Kiadó, A Szentírás magyarázata I III (Jubileumi kommentár), Budapest: Kálvin, 1995 ( ) ( A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-102 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K Összehasonlító vallástörténet Az Összehasonlító vallástörténet tanegység célja a XIX XX. századi vallástudományi kutatás klasszikus szerzőinek, iskoláinak, módszereinek bemutatása elsődleges és másodlagos forrásszövegek elemzése, azok történelmi és elméleti kontextusba helyezése révén. A tematikát a klasszikus vallástörténet fő forrásterületei szerint csoportosítottuk. A tanegységet írásbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire épül. 1. Az antikvitás vallásai: alapvető kérdések, források és forráshiány 2. Az antik pogányság recepciója a kereszténységben és Európában általában 3. A romantikus vallásbölcselet eszmevilága: Bachofen, W. F. Otto 4. A primitívek avagy a természeti vallás kutatása: Tylor, Frazer, Jung 5. A bibliai korpusz mint vallástörténeti forrás: R. Smith, Wellhausen, Goldziher 6. A francia szociológiai iskola, funkcionalitás, ritualizmus: Durkheim, Mauss 7. A német szociológia, ideáltípus, magaskultúra, világvallás: M. Weber, Spengler 8. A fenomenológia: Leeuw, Eliade 9. Történetiség és összehasonlító módszer: Brelich, Pettazzoni GOLDZIHER I., Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése, Budapest: Kairosz, OTTO, W. F., Die Götter Griechenlands. Das Bild des Göttlichen im Spiegel des griechischen Geistes, Frankfurt am Main: Gerhard Schultke-Blumke, 1934 (németül). SPENGLER, O., A Nyugat alkonya (ford. Juhász A., Csejtei D., Simon F.), Budapest: Európa, DUMÉZIL, G., Mítosz és eposz, Budapest: Gondolat, GENNEP, A. van, Les rites de passage, Paris: Émile Nourry, ELIADE, M., A szent és a profán. A vallási lényegről (ford. Berényi G.), Budapest: Európa, KERÉNYI K., Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz, Budapest: Szépirodalmi Kiadó, LÉVI-STRAUSS, C., Strukturális antropológia, Budapest: Osiris, BRELICH, A., Római variációk az eredet témájára, Budapest: Gondolat, PETTAZZONI, R., God, the Formation and Development of Monotheism in the History of Religions. LEEUW, G. van der, A vallás fenomenológiája (ford. Bendl J., Dani T., Takács L.), Budapest: Osiris, SIMON R. (szerk.), A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény portrévázlatokkal, Budapest: Osiris Kiadó, 2003 (Osiris Tankönyvek). 5

6 BBN-BIB-201 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus Bevezetés a Héber Bibliába / Ószövetségbe K Ekvivalens: BBN-HEB Az előadások alapvető bevezetést nyújtanak a Héber Biblia / Ószövetség irodalmába. A félév első felében a szöveg kialakulását, a főbb szövegváltozatokat és ókori fordításokat, valamint a kanonizáció folyamatát és a bibliai műfajokat mutatjuk be, az előadások második csoportja pedig az egyes könyv- és szövegcsoportokhoz nyújt bevezetést. A kurzus célja, hogy a hallgatók a szükséges tényszerű ismeretek megszerzése mellett megismerkedjenek a diszciplína fontosabb fogalmaival, problémaival, és a kutatás irányaival. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. A tervezett tematika: 1. A bibliai / ószövetségi kánon 2. A Héber Biblia szövege, nyelve és ókori fordításai 3. Műfajok a Héber Bibliában 4. A Tóra / Pentateuchos könyvei 5. A korábbi próféták / történeti könyvek 6. A későbbi próféták / prófétai irodalom 7. Az írások / költői és bölcsességi irodalom 8. A deuterokanonikus könyvek COLLINS, J. J., Introduction to the Hebrew Bible and Deutero-Canonical Books, Minneapolis: Fortress Press, GERTZ, J. Ch. (szerk.), Grundinformation Altes Testament: Eine Einführung in Literatur, Religion und Geschichte des Alten Testaments, Vandenhoeck / Ruprecht, KUSTÁR Z., A héber Ószövetség szövege. A masszoréta szöveghagyományozás és annak megjelenítése a Biblia Hebraicában, Kálvin Kiadó, RÓZSA H., Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe I II, Budapest: Szent István Társulat, /2002. SOGGIN, J. A., Bevezetés az Ószövetségbe. A kezdetektől az alexandriai kánon lezárásáig, Budapest: Kálvin, 1999 (eredeti kiadás: 1987). TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, Leiden Grand Rapids: Brill Eerdmans, XERAVITS G., A deuterokanonikus könyvek: bevezetés keletkezés- és irodalomtörténetükbe, Budapest Pápa: Pápai Református Teológiai Akadémia L'Harmattan, ZSENGELLÉR J., A kánon többszólamúsága: A héber Biblia / Ószövetség szöveg- és kánontörténete, Budapest: L Harmattan Kálvin, BBN-BIB-202 Tantárgyfelelős: Turán Tamás tudományos főmunkatárs Bevezetés a posztbiblikus irodalomba K Ekvivalens: BBN-HEB A posztbiblikus irodalom a Héber Biblia / Ószövetség illetve az Újszövetség kánonján kívüli, de a Bibliához kapcsolódó ókori zsidó irodalom, amelynek ismerete elengedhetetlen mind a Biblia keletkezésének és értelmezésének, mind pedig a bibliai irodalom közvetlen és legkorábbi hatástörténetének szempontjából. Az előadás célja, hogy bevezetést nyújtson ebbe a jelentős irodalmi 6

7 korpuszba, amely egyfelől magában foglalja a második templom korának (kb. i.e. 515 i.sz. 70) zsidó irodalmát, más néven a korai zsidó irodalmat (apokrifek / pszeudepigráf szövegek, qumráni és hellénisztikus zsidó irodalom), másfelől pedig a klasszikus rabbinikus kor irodalmát (Misna, Talmud, Midrás, kb. i.sz. I VIII. sz.). Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Elbeszélések a második templom korából 2. Újraírt Bibliák 3. Apokaliptikus irodalom 4. Költői és bölcsességi irodalom 5. A qumráni közösség irodalma 6. Philón és Josephus 7. Misna és Toszefta 8. Midrás 9. Talmud 10. Egyéb rabbinikus (exegetikai és halakhikus) irodalom Forrásszövegek: Ariszteasz levele, ford. Simon L. Z., in: DÖRÖMBÖZI J. (szerk.), Apokrif levelek, Budapest: Telosz, 1999, CHARLESWORTH, J. H. ed., The Old Testament Pseudepigrapha, New York etc.: Doubeday, vol. 1: Apocalyptic Literature and Testaments (1983), vol. 2: Expansions of the Old Testament and Legends, Wisdom and Philosophical Literature, Prayers, Psalms, Odes, Fragments of Lost Judeo- Hellenistic Works (1985). FRÖHLICH I., A qumráni szövegek magyarul, Piliscsaba-Budapest: PPKE Szent István Társulat, GARCÍA MARTINEZ, F., The Dead Sea Scrolls: The Qumran Texts in English, Leiden: Brill, Henok könyvei, in: FRÖHLICH I. DOBOS K. D., szerk., Piliscsaba: PPKE BTK, Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit, Gütersloh, JOSEPHUS FLAVIUS, Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, ford. Hahn I., Budapest: Helikon, József és Aszeneth: Ókori regény József pátriárkáról és feleségéről, az egyiptomi Aszenethről, ford. Bolyki J., Kolozsvár: Koinónia, KOMORÓCZY G., Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek, Budapest: Osiris, MACCOBY, H., Early Rabbinic Writings, Cambridge: Cambridge University Press, NEUSNER, J., Invitation to the Talmud: A Teaching Book, San Francisco: Harper & Row, PHILÓN, Mózes a világ teremtéséről, ford. Somos R., in: Uő., szerk., Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény, Budapest: Osiris, 2005, pp SZABÓ X., Salamon zsoltárai. Bevezetés, fordítás, jegyzetek, Budapest: L Harmattan, Törpék óriások vállán. Válogatott Misna-traktátusok, szerk. GÖRGEY Etelka, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, STEMBERGER, G., A zsidó irodalom története, ford. Dobos K. D., Budapest: Osiris, 2001, o. STEMBERGER, G., Introduction to the Talmud and Midrash, Edinburgh: T and T Clark, VANDERKAM, J. C., Introduction to Early Judaism, Grand Rapids Cambridge (UK): Eerdmans, BBN-BIB-203 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K Bevezetés az Újszövetségbe 7

8 Az előadások alapvető bevezetést nyújtanak az Újszövetség és az újszövetségi apokrifek irodalmába. A félév első felében a szöveg kialakulását, kanonizációs folyamatát, főbb változatait és fordításait mutatjuk be, az előadások második csoportja pedig az egyes könyv- és szövegcsoportokhoz nyújt bevezetést. A kurzus célja, hogy a hallgatók a szükséges tényszerű ismeretek megszerzése mellett megismerkedjenek a diszciplína fontosabb fogalmaival, problémaival, és a kutatás irányaival. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Az Újszövetség kánonja 2. Az Újszövetség szövege, nyelve és fordításai 3. Műfajok az Újszövetségben 4. A páli levelek 5. A szinoptikus evangéliumok 6. Az Apostolok Cselekedetei 7. A deutero-páli levelek 8. A zsidókhoz írt levél 9. A katolikus / általános levelek 10. A János-iskola iratai 11. Az újszövetségi apokrifek 12. Kitekintés: az ókeresztény irodalom BENYIK Gy., Az Újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete I II, Szeged: JATEPress, CARSON, D. A. MOO, D. J., Bevezetés az Újszövetségbe, Budapest: KIA, EHRMAN, B. D., The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings, New York Oxford: Oxford University Press, METZGER, B. M. EHRMAN, B. D., Az Újszövetség szövege. Hagyományozás Szövegromlás Helyreállítás, ford. Darvas-Tanács E., Budapest: Harmat, KOCSIS I., Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába (2 kötet), Budapest: Szent István Társulat, SCHNELLE, U., Einleitung in das Neue Testament, Vandenhoeck & Ruprecht, BBN-BIB-211 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K Bevezetés a bibliai hermeneutikába Az előadás a bibliai könyvek értelmezés- és hatástörténetét, illetve a bibliatudomány történetének főbb állomásait mutatja be a kezdetektől napjainkig. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Bibliaértelmezés a Bibliában (Héber Biblia / Ószövetség, Újszövetség) és az ókori fordításokban (Septuaginta, Vulgata, Targumok, Pesitta stb.) 2. Bibliaértelmezés a posztbiblikus zsidó irodalomban (pszeudepigráf irdalom, Qumrán, hellénisztikus zsidó bibliaértelmezés) 4. Rabbinikus bibliaértelmezés (Misna, Talmud, Midrás, Targum) 5. Bibliaértelmezés a korai egyházban 8

9 6. Középkori zsidó és keresztény bibliaértelmezés 7. A Biblia recepciója az iszlámban 8. A történeti kritika kezdetei 9. A történeti krika a XIX. században 10. A XX. századi hermeneutikai iskolák 11. Posztkritikai bibliaértelmezések BARTON, J. (ed.), The Cambridge Companion to Biblical Interpretation, Cambridge University Press, COLLINS, J. J., A Biblia Bábel után: Történetkritika a posztmodern korban, ford. Tóta P. B., Pannonhalma: Bencés Kiadó, DE PURY, A. RÖMER, Th., A pentateuchos kutatás rövid története, ford. Jáger O., Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, FABINY T., Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében. Hat tanulmány, hozzászólások és vita, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994 (Hermeneutikai Füzetek 3). FABINY T., A keresztény hermeneutika kérdései és története. I: A prekritikai korszak: az első századtól a reformáció koráig, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, HAUSER, A. J. WATSON, D. F. (eds.), A History of Biblical Interpretation I II, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, KARASSZON I., Az Ószövetség regénye: Sugárutak és zsákutcák a kutatástörténetben, Budapest: Sapientia Főiskola L'Harmattan, KRAUS, H-J., Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen- Vluyn: Neukirchener Verlag, MORGAN, R. BARTON, J., Biblical Interpretation, Oxford: Oxford University Press, ROGERSON, J. W. LIEU, J. M. (eds.), The Oxford Handbook of Biblical Studies, Oxford University Press, SAEBØ, M. (ed.), Hebrew Bible / Old Testament: The History of Its Interpretation I III, Göttingen: Vandenhoek & Ruprecht, TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, transl. W. G. E. Watson, Brill Eerdmans, BBN-BIB-212 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G 2 kr Bibliai hermeneutikai szeminárium A szeminárium célja: A szemináriumon a hermeneutikatörténeti előadáshoz kapcsolódóan egyes bibliaértelmezési és bibliatudományi megközelítéseket vizsgálunk meg behatóbban, a szakirodalom önálló feldolgozása alpján. Az értékelés az órai részvétel, a szemináriumi előadások és a dolgozat alapján történik. 1. Bevezető előadás 2. Az órákon egy-egy témakör és a hozzá kapcsolódó források és szakirodalom közös feldolgozása 3. A kiselőadások és a szemináriumi dolgozatok előkészítése és értékelése BARTON, J. (ed.), The Cambridge Companion to Biblical Interpretation, Cambridge University Press, COLLINS, J. J., A Biblia Bábel után: Történetkritika a posztmodern korban, ford. Tóta P. B., 9

10 Pannonhalma: Bencés Kiadó, DE PURY, A. RÖMER, Th., A pentateuchos kutatás rövid története, ford. Jáger O., Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, FABINY T., Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében. Hat tanulmány, hozzászólások és vita, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994 (Hermeneutikai Füzetek 3). FABINY T., A keresztény hermeneutika kérdései és története. I: A prekritikai korszak: az első századtól a reformáció koráig, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, HAUSER, A. J. WATSON, D. F. (eds.), A History of Biblical Interpretation I II, Grand Rapids Cambridge: Eerdmans, KARASSZON I., Az Ószövetség regénye: Sugárutak és zsákutcák a kutatástörténetben, Budapest: Sapientia Főiskola L Harmattan, KRAUS, H-J., Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen- Vluyn: Neukirchener Verlag, MORGAN, R. BARTON, J., Biblical Interpretation, Oxford: Oxford University Press, ROGERSON, J. W. LIEU, J. M. (eds.), The Oxford Handbook of Biblical Studies, Oxford University Press, SAEBØ, M. (ed.), Hebrew Bible / Old Testament: The History of Its Interpretation I III, Göttingen: Vandenhoek & Ruprecht, TREBOLLE BARRERA, J., The Jewish Bible and the Christian Bible: An Introduction to the History of the Bible, transl. W. G. E. Watson, Brill Eerdmans, BBN-BIB-221 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus G Szövegelemző szeminárium: Héber Biblia / Ószövetség A szeminárium célja: Az órákon szemelvényeket vagy egész műveket elemzünk a Héber Bibliából / Ószövetségből ill. a posztbiblikus zsidó irodalomból. Az elemzések során fordításokat használunk (a forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel), ugyanakkor esetenként (nyelvtudással rendelkező hallgatók bevonásával) összevetjük az olvasottakat az eredeti szöveggel is. Αz értelmezések során a szakirodalom használata révén bekapcsolódunk az adott bibliai könyvekre és szöveghelyekre vonatkozó tudományos vitákba. A félév végére a hallgatók szemináriumi dolgozat formájában önálló elemzést készítenek egy-egy választott szövegrészből. Értékelés az órai részvétel és a szemináriumi dolgozat alapján. Az órákon a Héber Biblia / Ószövetség ill. a posztbiblikus zsidó irodalom egyes szakaszait elemezzük közösen a szakirodalom figyelembevételével, illetve a félév végére elkészítendő szemináriumi dolgozatok tematikáját vitatjuk meg. Az adott bibliai szakaszokhoz kapcsolódóan változó. Forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-222 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus 10 G

11 Szövegelemző szeminárium: Újszövetség A szeminárium célja: Az órákon szemelvényeket vagy egész műveket elemzünk az Újszövetségből ill. az újszövetségi apokrifekből. Az elemzések során fordításokat használunk (a forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel), ugyanakkor esetenként (nyelvtudással rendelkező hallgatók bevonásával) összevetjük az olvasottakat az eredeti szöveggel is. Αz értelmezések során a szakirodalom használata révén bekapcsolódunk az adott bibliai könyvekre és szöveghelyekre vonatkozó tudományos vitákba. A félév végére a hallgatók szemináriumi dolgozat formájában önálló elemzést készítenek egy-egy választott szövegrészből. Értékelés az órai részvétel és a szemináriumi dolgozat alapján. Az órákon az Újszövetség ill. az újszövetségi apokrifek egyes szakaszait elemezzük közösen a szakirodalom figyelembevételével, illetve a félév végére elkészítendő szemináriumi dolgozatok tematikáját vitatjuk meg. Az adott bibliai szakaszokhoz kapcsolódóan változó. Forrásnyelvek ismerete nem előfeltétel. A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-301 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K A Biblia teológiai fogalmai A tantárgy lényegében a biblikus teológia tárgyat foglalja magába, annak hagyományos protestáns teológiai implikációi nélkül, vagyis nem épít fel a hagyományt (szóbeli Tóra szent hagyomány) kizáró rendszert, s nem is puszta lexikográfiai elemzését adja a bibliai nyelvek szakszavainak, hanem a legfontosabb fogalmak bibliai összképének vázolására törekszik többféle zsidó és keresztény nézőpontból. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára épül. (példálózó felsorolás): Isten (monoteizmus, isteni attribútumok, antropomorfizmusok), Isten Lelke; istenek; az ember (lélek és test); teremtés, a teremtett világ; szentség; bűn, megtérés, igaz (ember); megváltás, Messiás, Megváltó, üdvösség; Tóra (szóbeli, írásbeli; törvény/törvény), Isten szava/írás, Ige; Tóra-adás/kinyilatkoztatás; parancsolatok; elsőszülöttség, kiválasztottság; szövetség, Isten népe és a népek; gyülekezet, Egyház, világ ; Izráel, Szentföld, Jeruzsálem; istentisztelet (kultusz), pap (főpap, kohaniták, leviták), templom; a rabbinikus autoritás tórai eredeztetése; jövendölés, próféta(ság), prófécia; keresztelés, eucharisztia/úrvacsora; apostol, tanítvány, tanúság; hit, kegyelem, szeretet; b(b)ölcsesség; Isten Fia, megtestesülés, mennybemenetel; az Ország; a messiási kor és az eljövendő világ ( a végső dolgok, halál, föltámadás, apokaliptika); hagyomány (paradosis). Kötelező szakirodalom: Encyclopedia Judaica és New Advent Catholic Encyclopedia (online is) kijelölt szócikkei BUBER, M., A próféták hite (ford. Bendl J.), Budapest: Atlantisz, KALIMI, I. (ed.), Jewish Bible Theology: Perspectives and Case Studies, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, LÉON-DUFOUR, X. SJ et al., a magyar fordítás szerk. Szabó F. SJ, Nagy F. SJ, Biblikus teológiai szótár, 11

12 Róma 1974, és újabb kiadások; kijelölt szócikkek és fejezetek. RAD, G. VON (ford. Bendl J. et al.), Az Ószövetség teológiája I II, Budapest: Osiris GNILKA, J. (ford. Kiss B. Zs.), Az Újszövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, A további ajánlott szakirodalomhoz kiindulás: BRUEGGEMANN, W., Theology of the Old Testament: Testimony, Dispute, Advocacy, Minneapolis: Fortress Press, MOBERLY, R. W. L., The Theology of the Book of Genesis. Old Testament Theology. Cambridge: Cambridge University Press, SOMMER, B. D. Dialogical Biblical Theology: A Jewish Approach to Reading Scripture Theologically, in: Biblical Theology: Introducing the Conversation, Nashville: Abingdon Press, 2009, SWEENEY, M. A., Tanak: A Theological and Critical Introduction to the Jewish Bible, Minneapolis: Fortress Press, BBN-BIB-401 Tantárgyfelelős: Vér Ádám tudományos munkatárs Bibliai történelem K 4 kr Ekvivalens: BBN-HEB Az előadás Izrael kezdeteitől a késő antikvitás végéig tekinti át a bibliai Izrael, az ókori zsidóság és a korai kereszténység történetét. A tárgyalt időszak három részre oszlik, a tematika ezt a korszakolást követi. A bibliai/ószövetségi kor a kezdetektől a királyok korán át a babilóni fogság végéig (i.e. VI. sz.) terjed; a második templom kora a perzsa fennhatóság, a hellénisztikus királyságok, a hasmóneus állam és a római uralom kezdeti időszakát foglalja magában a Bar-Kochba-féle felkelésig (i.sz ); a késő ókor pedig egyfelől a római majd bizánci birodalomban, másfelől a párthus majd szászánida Perzsiában élő zsidó és keresztény közösségek történetét tárgyalja. Szóbeli vagy írásbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján. 1. Izrael kezdetei 2. A királyság kora 3. A babilóni fogság 4. A perzsa kor (i.e ) 5. A hellénisztikus kor (i.e ) 6. A hasmóneus kor (i.e ) 7. A római fennhatóság a Bar-Kochba-féle felkelésig (i.e. 63. i.sz. 135) 8. A kereszténység története a kezdetektől a konstantini fordulatig (i.sz. I IV. sz.) 9. A szentföldi zsidóság a Bar-Kochba-felkeléstől a patriarchátus megszűntéig (i.sz ) 10. A diaszpora zsidósága a Babilóni Talmud lezárásáig 11. A kereszténység története Nagy Konstantintól a patrisztikus kor végéig ACKROYD, P., The Jewish Community in Palestine in the Persian Period, , in: W. D. Davies, L. Finkelstein (eds.), The Cambridge History of Judaism, vol. I: Introduction; The Persian Period, Cambridge, CHADWICK, H., A korai egyház, ford. Ertsey K., Tornai Sz., Budapest: Osiris, HAYES, J. H. S. R. MANDELL, The Jewish People in Classical Antiquity: From Alexander to Bar Kochba, Louisville: Westminster John Knox Press,

13 KARASSZON I., Izrael története. A kezdetektől Bar-Kochbáig, Budapest: Új Mandátum, 2009 (Kréné 10). KOMORÓCZY G., Államtörténetek: az ókori Kelet és a Biblia világából, in: Uő., Meddig él egy nemzet. A nemzet történeti látószöge, Pozsony: Kalligram, 2011, KOMORÓCZY G., A babilóni fogság, in: Uő. Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Budapest: Osiris, 1995, MILLER, J. M. J. H. HAYES, Az ókori Izrael és Júda története. (ford. Erdős Á.), Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2003 (Studia Orientalia 3). STERN, E., The Persian Empire and the political and social history of Palestine in the Persian period, pp in: W. D. Davies, L. Finkelstein (eds.), The Cambridge History of Judaism I, 1984 (ld. fent) SCHÄFER, P., The History of the Jews in the Greco-Roman World: The Jews of Palestine from Alexander the Great to the Arab Conquest, London New York, A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-402 Tantárgyfelelős: Vér Ádám tudományos munkatárs K A Biblia ókori vallási környezete A Biblia ókori vallási környezete tanegység célja az ókori zsidó vallás és a korai kereszténység vallási környezetének bemutatása. A kurzus során felölelt kronológiai keretek a késő-bronzkortól (i. e. XII. század) a Második Templom lerombolásáig (i. sz. 70) terjednek. A hallgatók a kurzus során megismerik az ókori Kelet és a Mediterráneum keleti medencéje vallásosságának alapfogalmait, az isteni (szent) és az emberi szféra közötti kommunikáció különböző formáit (áldozat, divinatio, prófétizmus), a szent tér kialakításának módozatait, a vallásos irodalom műfajait. A tanegységet szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire, valamint a kötelező irodalomra épül. 1. Az ókori Izrael környezetének vallásai: alapvető kérdések, források és forráshiány 2. Történeti áttekintés 3. Templomépítészet 4. A templomok működése és az áldozat 5. Prófétizmus 6. Divinatio 7. Halottkultusz és túlvilághit 8. Gyógyítás és mágia 9. Irodalmi műfajok és kánonok a vallási irodalomban 10. Ugariti himnuszok ALBRETZ, R., A History of Israelite Religion in the Old Testament Period, Louisville: Westminster John Knox, ANNUS, A. (szerk.), Divination and Interpretation of Signs in the Ancient World, Chicago: The Oriental Institute of the University of Chicago, BROOKE, J. G. CURTIS, A. H. W. HEALEY, J. F. (szerk.), Ugarit and the Bible, Münster: Ugarit-Verlag, HEINRICH, E., Die Tempel und Heiligtümer im alten Mesopotamien, Berlin: Walter de Gruyter, HESS, R. S., Israelite Religions: An Archaeological and Biblical Survey, Grand Rapids: Baker Academic, LAMBERT, W. G., Donations of Food and Drink to the Gods in Ancient Mesopotamia, in J. 13

14 QUAEGEBEUR (szerk.), Ritual and Sacrifice in the Ancient Near East. Proceedings of the International Conference Organized by the Katholieke Universiteit Leuven from the 17th to the 20th of April 1991, Leuven: Peeters, 1993, MILLER, P. D., The Religion of Ancient Israel, Louisville: Westminster John Knox, NAGY, Á. M. (szerk.), Az Olympos mellett. Mágikus hagyományok az ókori Mediterráneumban, Budapest: Gondolat, NISSINEN, M. (szerk.), Prophets and Prophecy in the Ancient Near East, Atlanta: Society of Biblical Literature, TOORN, K. van der, Family Religion in Babylonia, Syria and Israel: Continuity and Change in the Forms of Religious Life, Leiden: Brill, YINGER, K. L., Paul, Judaism, and Judgment According to Deeds, Cambridge: CUP, A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-501 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K 2 kr A Biblia a zsidó és keresztény liturgiában Az előadás célja a Biblia istentiszteleti használata elveinek, a Biblia-olvasás rendjének, rituális-liturgiai vonatkozásainak megismertetése mind zsidó, mind keresztény szempontból (az utóbbiban a fősodorbeli irányzatokra összpontosítva). A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára épül. Az előadáshoz két hosszabb (szombati vagy ünnepi) zsinagógai és három rövidebb keresztény istentiszteleti látogatás kapcsolódik; a hallgatóknak a megfigyelésekről jegyzőkönyvet kell készíteniük. Az előadások tematikája: a) a szakrális kommunikáció verbális elemei b) a szent nyelv jelensége mint vallási univerzále c) írás és Írás; a szent könyv, a szentkönyves vallások, a Könyv népei d) a szent könyv előállítása (kezelése, megsemmisítése) mint vallásilag szabályozott (rituális) cselekvés e) a szent könyv mint tárgy ( személy ) a liturgiában: mint szentséget, liturgikus teret létesítő; elhelyezése liturgián kívül és belül, körbehordozása, felolvasásának helye(i), irányai f) a szent könyv nyilvános felolvasásának technikái (kantilláció, recitáció, ének, próza), vallási szakemberei g) a liturgikusszöveg-válogatás rendje (lectio continua, semicontinua, pericopalis; ex tempore, vezérfonal, aranymondások, Losung) és annak indokai h) a liturgikus felolvasás ideje ( helye ) a liturgiában i) bibliai szövegek a liturgia további részeiben; a szent könyv (részei) mint imakönyv; a válogatás technikái (kiemelés, centonizáció); a bibliai szöveg parafrázisa j) a liturgia és a liturgikus szöveg(korpusz) mint Biblia-értelmezés k) a szakrális kommunikációnak a szent könyvhöz kapcsolódó nem verbális elemei kitekintés: a Korán mint könyv, nyelv, másolás, (fel)olvasás; szent könyvek további vallásokban Encyclopedia Judaica és New Advent Catholic Encyclopedia (online is) kijelölt szócikkei DÉRI B., A szakrális nyelv mint vallási jelenség, Magyar Egyházzene XII (2004/2005) KARP, Th. (ford. Földváry M. I.), A csönd faggatása. Liturgia, ének és zsoltározás a korai zsinagógában I III, Magyar Egyházzene X (2002/2003) 7 31, ; XI (2003/2004)

15 A Magyar Egyházzene tematikus száma a zsidó, továbbá a bizánci, kopt, latin keresztény perikóparendről: VI. évf. (1998/1999) , és további tanulmányok ajánlottan. DOBSZAY L., A zsoltárok elrendezése a zsolozsmaimádságban, Magyar Egyházzene IX (2001/2002) A további kötelező és ajánlott szakirodalom az anyag sokfelé tagoltsága, illetve azok részletezettsége miatt nem adható meg; egyetemi tankönyv elkészítése tervezés alatt áll Választható tárgyak Nem nyelvi tárgyak BBN-BIB-601 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K A Héber Biblia / Ószövetség teológiája Az előadásokon a hallgatók egy-egy zsidó és keresztény felekezet / egyház meghívott képviselőjének előadásában ismerhetik meg, hogy az adott vallási közösség milyen teológiai értelemzésben olvassa a Héber Bibliát / Ószövetséget. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és a szakirodalomra épül. Az előadások tematikája: 1. Mit értünk teológián az adott felekezet kontextusában? 2. Az adott felekezet legfontosabb bibliai (ószövetségi) teológusai és meghatározó műveik 3. A Héber Biblia / Ószövetség teológiájának forrásai az adott közösségben 4. Milyen más, vallási tekintéllyel bíró iratok fényében értelmezik a Héber Bibliát / Ószövetséget? 5. A Héber Biblia/Ószövetség és rendszeres teológia 6. Milyen szerepe van a hagyománynak az adott bibliai teológia kialakulásában / művelésében? Általános szakirodalom: ALEXANDER, T., et al. (ed.), New Dictionary of Biblical Theology, Downers Grove, IL: IVP, BARR, J., The Concept of Biblical Theology: An Old Testament Perspective. Minneapolis: Fortress, BRUEGGEMANN, B., Az Ószövetség teológiája, Kolozsvár: Exit, GERSTENBERGER, E. S., Theologies of the Old Testament, Minneapolis: Fortress, KALIMI, I. (ed.), Jewish Bible Theology, Winona Lake, IN: Eisenbrauns, KRAUS, H-J., Die Biblische Theologie, Neukirchen Vluyn: Neukirchener, PERDUE, L. G., Reconstructing Old Testament Theology after the Collapse of History, Minneapolis: Fortress, RAD, G. VON, Az Ószövetség teológiája I II, Budapest: Osiris, SCHREINER, J., Az Ószövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, SCOBIE, C. H. H., History of Biblical Theology, in: New Dictionary of Biblical Theology, ed. T. Alexander, et al., Downers Grove, IL: IVP, 2000, WESTERMANN, C., Az Ószövetség theológiájának vázlata, Budapest, A további szakirodalmat az aktuális előadó adja meg. 15

16 A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-601 Tantárgyfelelős: Déri Balázs egyetemi tanár K Az Újszövetség teológiája Az előadásokon a hallgatók egy-egy felekezet / egyház meghívott képviselőjének előadásában ismerhetik meg, hogy az adott vallási közösség milyen teológiai értelemzésben olvassa az Újszövetséget. Része az előadásnak az Újszövetséggel kapcsolatos zsidó teológiai álláspontok megismertetése is. A tanegységet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és a szakirodalomra épül. Az előadások tematikája: 1. Mit értünk teológián az adott felekezet kontextusában? 2. Az adott felekezet legfontosabb bibliai (újszövetségi) teológusai és meghatározó műveik 3. Az Újszövetség és a Héber Biblia / Ószövetség viszonya 4. Az újszövetségi és a rendszeres teológia viszonya 5. Milyen szerepe van a hagyománynak az adott bibliai teológia kialakulásában / művelésében? Általános szakirodalom: BALLA P., Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Kísérlet a tudományág igazolására, Budapest: KIA, 2008 (Challenges to New Testament Theology. Peabody, MA: Hendrickson, 1997) BETZ, O. Biblical Theology, History of, in: Interpreter s Dictionary of the Bible, ed. G. Buttrick, New York: Abingdon, 1962, 1: BONSIRVEN, J., Theology of the New Testament, transl. S. Tye, London: Burns & Oates, BULTMANN, Az Újszövetség teológiája, Budapest, Osiris, CARSON, D. A. Systematic Theology and Biblical Theology, in: New Dictionary of Biblical Theology, ed. T. Alexander et al., Downers Grove, IL: IVP, 2000, CHILDS, B. S., Biblical Theology: A Proposal, Minneapolis: Fortress, GNILKA, J., Az Újszövetség teológiája, Budapest: Szent István Társulat, 2007 (Szent István Kézikönyvek 11). REVENTLOW, H. G., Problems of Biblical Theology in the Twentieth Century, Philadelphia: Fortress, A további szakirodalmat az aktuális előadó adja meg. BBN-BIB-611 Tantárgyfelelős: Komoróczy Szonja Ráhel tudományos munkatárs K Zsidó rítusok és zsinagógai liturgia A kurzus két féléves. A két félév során a diákok megismerkednek a zsidó vallás alapjaival: a hétköznapok és az ünnepek törvényeivel, szokásaival, zsinagógai gyakorlatával és liturgiájával. Az első félév a hétköznapokkal, a szombattal, a kósersággal, az egyes életszakaszok ünnepeivel foglalkozik. 16

17 Az első félév során legalább háromszor el kell menni zsinagógába, zsidó liturgiai eseményre, továbbá kötelező vagy a látogatás zsidó múzeumban, temetőben, rituális fürdőben vagy három zsidó témájú regény elolvasása; félév végén írásbeli vizsga. zsidó közösség, zsidó terek öltözködés, mindennapok imák életút: körülmetélés, esküvő, temetés kóserság szombat tóraolvasás DONIN, H. H., Zsidónak lenni..., Interart Studio, KOMORÓCZY G. (szerk.), A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 kötet, Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995 (Hungaria Judaica) LAU, I. M., A zsidó élet törvényei, Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye Moshe, OLÁH J., Judaisztika, Budapest: Bookmaker, CHILL, A., The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their Origins and Rationale, New York: Sepher Hermon Press, KLEIN, I., A Guide to Jewish Religious Practice, New York: JTS, BBN-BIB-612 Tantárgyfelelős: Komoróczy Szonja Ráhel tudományos munkatárs G 2 kr Zsidó rítusok és zsinagógai liturgia A kurzus két féléves. A két félév során a diákok megismerkednek a zsidó vallás alapjaival: a hétköznapok és az ünnepek törvényeivel, szokásaival, zsinagógai gyakorlatával és liturgiájával. A második félév a zsidó naptári év ünnepeivel foglalkozik. A második félév során háromszor el kell menni zsinagógába, zsidó liturgiai eseményre. Továbbá kötelező három zsidó témájú filmet megnézni, vagy három zsidó kulturális eseményre elmenni. naptári év újhold zarándokünnepek félelmetes napok kisünnepek böjtök irányzatok DONIN, H. H., Zsidónak lenni..., Interart Studio, KOMORÓCZY G. (szerk.), A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 kötet, Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995 (Hungaria Judaica) LAU, I. M., A zsidó élet törvényei, Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye Moshe, OLÁH J., Judaisztika, Budapest: Bookmaker, CHILL, A., The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their Origins and Rationale, New 17

18 York: Sepher Hermon Press, KLEIN, I., A Guide to Jewish Religious Practice, New York: JTS, A tárgyat gondozza: ELTE BTK, Vallástudományi Központ BBN-BIB-613 Tantárgyfelelős: Földváry Miklós István adjunktus K Bevezetés a keresztény liturgiába A előadás célja, hogy a bölcsészhallgatókat vagy az érintkező diszciplínák (pl. irodalomtörténet, régészet, néprajz) művelőit bevezesse a középkori és kora újkori liturgikus gyakorlatba, illetve áttekintést adjon annak írott forrásairól. A tematika nem történeti, hanem szinkron megközelítésben tárgyalja a témát, és jóllehet forrásközpontú, nem a források felől néz a gyakorlatra, hanem a gyakorlat felől a forrásokra, azaz mintegy terepmunkára hív és etnológiai szemlélettel él. Az anyag történelmi jellegének megfelelően és a fönnmaradt források döntően szöveges volta miatt nagyobb hangsúly kerül a liturgia szövegi összetételére, de amikor csak lehet, szóba kerülnek a tárgyi, képi, zenei és ceremoniális összetevők is. Ennek érdekében a részterületeket bemutató, előadásszerű összefoglalók mellett hasonmás kiadások vagy forrásmásolatok tanulmányozására, hang- és filmfölvételek lejátszására és vetítésre is időt kívánunk szánni. Fontosnak tartjuk továbbá az alapfogalmak és a liturgikus szerkezet pontos megismerését és elsajátítását, mindenekelőtt azért, hogy a szilárd alapok lehetővé tegyék a latin liturgián belüli változatok és változások megfigyelését. Habár a kollégium a középkori latin liturgiára összpontosít, rendszeresen kitér annak utóéletére és a modern korban fölmerült kihívásokra és a kereszténység más irányzatainak közös vonásaira, parallel, illetve eltérő fejleményeire. A kurzushoz magyar nyelvű szakirodalom egyelőre nincs, ezért látogatásköteles. A számonkérés írásbeli vizsga formájában történik. I. modul: A zsolozsma 1. óra: A zsolozsma összetétele, celebrálása A zsolozsma mibenléte, jelentősége Összetevői, szerkezete, szolgálattevői, terei és tárgyai A matutínum: invitatórium, zsoltárok, átvezető elemek Olvasmányok, responzóriumok, Te Deum A laudes A príma A nappali kishórák 2. óra (folytatás) A vesperás és a kompletórium A zsolozsma rétegei Az ordinárium A pszaltérium A temporále A szanktorále és a kommúne Halottas, máriás és votív zsolozsmák, népvecsernye 3. óra: A zsolozsma forrásai és története A klasszikus római zsolozsma A zsolozsma úzusai: monasztikus és szekuláris kurzus Szerkezeti különbségek a szekuláris kurzuson belül Hasonmás- és szövegkiadások, adatbázisok a zsolozsmaváltozatok tanulmányozásához A zsolozsma forrásai, tipológiájuk és szerkezetük 4. óra (folytatás) A zsolozsma reformjai: Quignonez, az 1568-as breviárium, VIII. Orbán himnáriuma, gallikanizmus X. Pius, a Bea-pszaltérium, XXIII. János rubrikái Liturgia horarum Alternatív reformelgondolások A zsolozsma őstörténete: a Biblia, a Traditio apostolica, Egeria útinaplója, keleti párhuzamok A 18

19 Benedek-regula A római ordók és Amalarius Az első teljes források II. modul: A mise 5. óra: A mise ordináriuma A mise mibenléte, jelentősége Összetevői, szerkezete, szolgálattevői, terei és tárgyai A misekánon A prefációk és a Miatyánk Az apológiák A processziók és a stációs rendszer A Kyrie és a processziós litániák 6. óra (folytatás) A Gloria és a Credo A Sanctus és az Agnus Dei Az áldoztatás A mise rétegei és folyamata A misekönyv fölépítése 7. óra: A mise propriuma A proprium forrásai, összetétele és rétegei A szakramentáriumok típusai és története Az euchológia: kollekta, szekréta, posztkommúnió További imatípusok A perikóparendszer eredete és jellege Az olvasmányanyag: az evangéliumi perikópák A szentleckék és próféciák 8. óra: A mise zenei anyaga Az énekanyag keletkezése, funkciója, jellege Az introitus és a kommúnió A graduále, az Alleluja, a traktus és a szekvencia Az offertórium A mise zenei szerkezete Népének, műzene, orgonairodalom III. modul: Szentségek, szentelmények, processziók 9. óra: A rituále mibenléte A rituále tartalma Eredete és változatai Története és reformjai 10. óra: átmeneti rítusok A keresztség A házasságkötés Bűnbánat, szentáldozás Betegség és halál Áldások, processziók 11. óra: a liturgikus év rendhagyóságai Gyertyaszentelő Hamvazószerda Virágvasárnap A szent háromnap Húsvét 12. óra: A pontifikále mibenléte A pontifikále tartalma Eredete és változatai Története és reformjai 13. óra: A pontifikále szertartásai A bérmálás Ordinációk A templomszentelés Kiegészítő szentelések (oltár, harang, paramentumok) 14. óra (folytatás) A szerzetesség: szüzek konszekrációja, apát és apátnő Király és királynő koronázása Krizmaszentelés Zsinattartás Kiközösítés és visszafogadás A kánoni vezeklés rítusai BATTIFOL, P., Histoire du Bréviaire Romain, Paris BÄUMER, S. OSB, Geschichte des Breviers. Versuch einer quellenmäßigen Darstellung der Entwicklung des altkirchlichen und des römischen Officiums bis auf unsere Tage, Freiburg facsimile: Verlag Nova & Vetera, Bonn CHAVASSE, A., Les lectionnaires romains de la messe au VII e et au VIII e siècle. Sources et dérivés I. Procédés de confection. II. Synoptique général. Tableaux complémentaires, Fribourg (Suisse): Éditions Universitaires, (Spicilegii Friburgensis Subsidia 22) ELLARD, G., Ordination Anointings in the Western Church before 1000 A. D., Cambridge Massachusetts 1933 (The Medieval Academy of America 16). FRANZ, A., Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter I II, Freiburg: Herder, facsimile: Bonn: Nova & Vetera,

20 GRÄF, H. J., Palmenweihe und Palmenprozession in der lateinischen Liturgie, Kaldenkirchen, 1959 (Veröffentlichungen des Missionspriesterseminars St. Augustin Siegburg 5). GY, P. M. OP, Collectaire, rituel, processional, Revue des Sciences philosophiques et théologiques XLIV (1960) = in La liturgie dans l histoire, Paris, JUNGMANN, J. A. SI, Missarum sollemnia. Eine genetische Erklärung der römischen Messe I II, Wien: Herder, ; Freiburg: Verlag Nova & Vetera, MANSFIELD, M. C., The Humiliation of Sinners. Public Penance in Thirteenth-Century France, Ithaca London: Cornell University Press, MARTÈNE, E. OSB (ed.), De antiquis ecclesiæ ritibus etc., Rouen, 1700; facsimile: Hildesheim: Georg Olms Verlagsbuchhandlung, MCKINNON, J., The Advent Project. The Later-Seventh-Century Creation of the Roman Mass Proper, Berkeley Los Angeles London: University of California Press, MORIN, J., Commentarius de sacris Ecclesiæ ordinationibus I II, Antwerpen, MORIN, J., Commentarius historicus de disciplina in administratione sacramenti pænitentiæ tredecim primis sæculis in ecclesia occidentali, et hucusque in orientali observata, Antwerpen, PALAZZO, É., Histoire des livres liturgiques. Le Moyen Age. Des origines au XIII e siècle, Paris: Beauchesne, RADÓ P. OSB, Enchiridion liturgicum complectens theologiæ sacramentalis et dogmata et leges iuxta novum codicem rubricarum I II, Roma Fribourg Barcelona: Herder, SCHNEIDER, H., Ordines de celebrando concilio. Die Konzilsordines des Früh- und Hochmittelalters, Hannover: Hahnsche Buchhandlung, 1996 (Monumenta Germaniæ Historica). VODOLA, E., Excommunication in the Middle Ages, Berkeley: University of California Press, VOGEL, C., Medieval Liturgy. An Introduction to the Sources, revised and translated by W. Storey and N. Rasmussen, Portland Oregon: Pastoral Press, BBN-BIB-621, -622 Tantárgyfelelős: Buzási Gábor adjunktus K/G 3/2 kr Biblia és filozófia Az előadás/szeminárium célja: A órákon a bibliai és filozófiai gondolkodás ill. általánosságban kinyilatkoztatás és ráció viszonyának egyes állomásait vizsgáljuk meg. Az előadás esetében szóbeli/írásbeli vizsga az órákon elhangzottak és a szakirodalom alapján. A szeminárium esetében aktív órai részvétel, szemináriumi előadások és szemináriumi dolgozat alapján. 1. Filozófia a Bibliában; filozófiai hatások a Bibliában, bibliai hatások a zsidó és keresztény filozófiában 2. Filozófia és Biblia találkozása a hellénisztikus zsidóságban 3. A keresztény filozófia kialakulása a patrisztikus korban 4. Filozófiai és bibliai hatások a középkori zsidó gondolkodásban 5. Filozófiai és bibliai hatások a középkori keresztény gondolkodásban 6. Reneszánsz filozófia és a Biblia 7. A Biblia a koraújkor filozófusainál 8. A modern bibliatudomány filozófiai előzményei és kontextusa 9. A Biblia a 19. századi filozófiákban 10. A Biblia a 20. századi filozófiákban 11. Kortárs irányzatok 12. Filozófiatörténet és bibliai hermeneutika 20