NEKI Közfoglalkoztatási Program. Útmutató közmunkásoknak

Átírás

1 NEKI Közfoglalkoztatási Program Útmutató közmunkásoknak 1

2 Tartalomjegyzék 1. Közmunkás leszek?! Kérem a munkaszerzôdésemet! Segítség! Elveszítem a segélyem! Az orvosi alkalmassági vizsgálatról Bérezés 1x Fônök! Szabadságra megyek! Korrekt munkakörülményeket! Mi a teendô munkahelyi baleset esetén? Tanulni szeretnék! Kitôl kérhetek segítséget? NEKI

3 1. Közmunkás leszek?! 2. Kérem a munkaszerzôdésemet! Állástalanság esetén a lakóhelyén mûködô munkaügyi kirendeltség segíthet önnek. A kirendeltség a bejelentkezés (regisztráció) után ajánlhat munkalehe tôséget, javasolhat munkaerô-piaci programban részvételt, vagy támogathat valamilyen szakképzést. Át me neti megoldásként be is hívhatja önt a térségben induló közfoglalkoztatási programra (hétköznapi nevén: közmunkára). Ha nemrég vesztette el bejelentett állását, maximum 90 napig álláskeresési járadékra jogosult, azt követôen az önkormányzattól kérhet FHT-t, azaz foglalkoztatást helyettesítô támogatást. Figyelem: az ellátások feltétele az együttmûködési kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy ha nem jelentkezik a megadott idôpontokban a munkaügyi kirendeltségen, ha nem fogadja el az általuk felajánlott állást vagy közfoglalkoztatást, akkor megszüntethetik a folyósított ellátást. A munkaügyi hivatal által felajánlott közmunkát el kell fogadni, ha az álláskeresô a munka elvégzésére egész ségileg alkalmas, és ha a várható kereset az álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, FHT összegét vagy a közfoglalkoztatási bér/garantált bér havi összegét eléri. Jó tudni, hogy a közfoglalkoztatásra is a munka törvénykönyve szabályai alkalmazandóak, ám bizonyos eltérésekkel, például közfoglalkoztatás csak meghatározott idôre létesíthetô, illetve próbaidô nem köthetô ki. A munkaszerzôdést írásba kell foglalni ehhez mindenképpen ragaszkodjon, és kérjen belôle egy példányt! Fontos, hogy tartalmazza a munkakört (munkaköri leírással), a munkaidôt, a munkabért, a közmunka kezdetét-végét, valamint a dolgozó munkahelyét a megbeszéltek szerint. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a dolgozót a napi munkarendrôl, a bérfizetés napjáról és elszámolásának módjáról, valamint a fônöke személyérôl. A dolgozótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhetô, amely személyhez fûzôdô jogát nem sérti, és a munka szempontjából lényeges. A jelenléti ív is fontos dokumentum, hiszen az a munkabér elszámolásának az alapja. A foglalkoztatás megszûnésekor (kilépés) a dolgozó a rábízott anyagokat, eszközöket, a munka- és védôruhát, a védôfelszerelést az elôírt rendben köteles átadni és a foglalkoztatóval elszámolni. A foglalkoztatónak 4 5

4 leg késôbb a kilépés utáni ötödik munkanapon ki kell fizetnie a közmunkás bérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adnia a jogszabályokban elôírt igazolásokat. 3. Segítség! Elveszítem a segélyem! Valóban meg kell szüntetni az ellátására való jogosultságát annak, aki többek között : - a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát nem fogadja el, - a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen megszünteti, - annak a közmunkásnak, akit a munkáltatója rendkívüli felmondással rúg ki, - akit saját hibájából töröltek az álláskeresôk nyilvántartásából, - aki az éves felülvizsgálat során, a megelôzô egy évben legalább 30 nap idôtartamban keresô tevékenységet nem folytatott. Fontos tudni, hogy keresô tevékenységnek felel meg az egyszerûsített foglalkoztatás, a háztartási munka, valamint a közfoglalkoztatásban, munkaerô-piaci prog ramban vagy legalább fél éves képzésben való részvétel. A kérdéses 30 nap közérdekû önkéntes tevékenységgel is teljesíthetô. a.) Az egyszerûsített foglalkoztatás (régi AM könyves, más néven alkalmi munka) lényege, hogy az ön aznapi munkaviszonyát a munkáltatója bejelenti (pl. telefonon a 185-ös számon), fizeti a csökkentett közterhet és az ön bérét, amirôl igazolást állít ki. A foglalkoztatottat csupán bevallási kötelezettség terheli. Ez lehet idényjellegû munka: mezôgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, vadászati, halászati és ehhez kapcsolódóan termékek anyagmozgatása, csomagolása, illetve turisztikai tevékenység, ami egy évben egy munkáltatónál maximum 120 napig végezhetô, továbbá alkalmi munka. Alkalmi munka esetén egy-egy munkáltatónál legfeljebb 5 egymást követô napon át dolgozhat, egy hónapon belül maximum 15 napig, egy éven belül pedig ez egy munkáltatónál összesen nem lehet több 90 napnál. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató füzete le tölt hetô a honlapjukról: fuzet Egyszerusitett_foglalkoztatas 2012.pdf b.) A háztartási munka lehet kizárólag magánszemély munkáltatónál végzett lakástakarítás, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, ha a munkáltató a bejelentési és a havi 1000 Ft összegû regisztrációs díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. A bejelentés telefonon és interneten is megtehetô. 6 7

5 c.) A közérdekû önkéntes tevékenységekrôl célszerû az önkormányzatoknál érdeklôdni. Jogellenes az a gyakorlatuk, ha ilyen jellegû munkát nem szerveznek, vagy nem tudnak felajánlani. Fogadó szervezet lehet még bármilyen civil és közhasznú szervezet, szociális vagy egészségügyi szolgáltató, közoktatási és közmûvelôdési intézmény. A fogadónak nem kötelezô díjazást adnia, de pl. költségtérítés adható. Listájuk a modules/voluntaries honlapon is megtalálható. Az a., b., c. esetekben a 30 nap akár 2-3 napokból is összeadódhat. Viszont a felajánlott közmunkát ez után is el kell vállalnia, mivel ez az együttmûkö désének és a további ellátásának a feltétele. A szociális törvény ezeken túl felhatalmazza az önkormányzatokat arra is, hogy a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó helyi rendelet megsértôit is a segély megvonásával büntessék. Jó tudni, hogy mind a jogvédô szervezetek, mind az alapvetô jogok biztosa egyértelmûen azon az állásponton vannak, hogy az ellenôrzést csak önkormányzati alkalmazottak végezhetik, és az csak a házak portájára, elôkertjére, illetve az elôtte lévô közterületre korlátozódhat. A magánszfé ra védelme érdekében az ellenôrök a családi házakba nem tekinthetnek be, és nem mehetnek be Az orvosi alkalmassági vizsgálatról A foglalkoztató vagy a munkaügyi kirendeltség a munkába lépést megelôzôen foglalkoztathatósági szakvéleményezésre utalja a jelentkezôt. A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelezô feltétele. Ez meghatározza, hogy a közmunkás mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat keresô tevékenységet. A szakvélemény egy évig érvényes és több foglalkoztatónál is felhasználható. A vizsgálat az álláskeresô számára ingyenes, annak díját a munkaügyi kirendeltség vagy a foglalkoztató állja. Várandós közmunkásnak a várandósság idejére egészségi állapotának megfelelô munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmassági orvosi vélemény szerint eredeti munkakörében tovább már nem foglalkoztatható. 9

6 5. Bérezés 1x január 1. napjától a közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylô munkakör betöltése és teljes munkaidô teljesítése esetén: havibér alkalmazása esetén Ft, hetibér alkalmazása esetén Ft, napibér alkalmazása esetén 3475 Ft. Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylô munkakör betöltése esetén a garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidô teljesítése esetén: havibér alkalmazása esetén Ft, hetibér alkalmazása esetén Ft, napibér alkalmazása esetén 4455 Ft. A munkavezetôkre magasabb bértábla vonatkozik: havibér alkalmazása esetén Ft a közfoglalkoztatási bér, illetve Ft a garantált közfoglalkoztatási bér. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidô teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelezô legkisebb összege Ft/hó, a garantált közfoglalkoztatási bér legkisebb összege pedig Ft/hó. Részmunkaidô esetén a meghatározott bértételt arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Például napi 6 órás munka esetén Ft helyett, annak 6/8-a, azaz Ft a bér. A fent megjelölt összegek mind bruttó bérek, azaz ebbôl még levonásra kerülnek a közterhek! A kifizetés heti bérrészletekben vagy havonta történik. Fontos tudni, hogy a foglalkoztató kérésre köte les pénztári/készpénzes kifizetést is biztosítani, a közmunkás nem kötelezhetô bankszámla nyitására és fenntartására. A bérkifizetéshez a foglalkoztató minden esetben bérelszámolási lapot, illetve a bérrészlet kifizetésérôl szóló igazolást ad, mely alapján elszámol a teljesített munkaidôvel, a fizetett és nem fizetett távolléttel, a betegszabadságra járó bérrel. A bérbôl való levonásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A foglalkoztató a közmunkással szemben fennálló követelését (pl. súlyadó, kommunális adó, kártérítés) a közfoglalkoztatási bérbôl csak a közmunkás hozzájárulásával vonhatja le

7 6. Fônök! Szabadságra megyek! A közmunkások az általános munkajogi szabályok szerint mehetnek beteg-, szülési és fizetés nélküli szabadságra, számukra évente 20 munkanap alapszabadság jár. Ha a munka év közben kezdôdött vagy szûnt meg, a szabadság arányos része jár. Egyelôre sem az évek számának növekedése, sem egyéb körülmények (egészségi állapot, gyermekek, fiatalkor) nem jogosítanak pótnapokra. A közfoglalkoztatottat a szabadsága vagy betegszabadsága tartamára a bér, illetve a garantált bér 70%-a illeti meg. Teljesítménybérezés esetén ezt az összeget a megelôzô 4 hónap átlaga alapján kell számítani. Amennyiben 4 hónap még nem telt el, az általános szabály az irányadó. Részmunkaidôs foglalkoztatás esetén a szabadság és a betegszabadság tartamára a fen ti összegek idôarányos része jár. A közmunkás fizetés nélküli szabadságra mehet akkor is, ha átmenetileg máshol legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap határozott idejû munkaviszonyt létesít. E szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közmunkás az átmeneti munkaszerzôdését a közfoglalkoztatójának a szabadság megkezdése elôtt legalább 5 munkanappal bemutatassa. A közmunkás igazolt és fizetett távollétre jogosult: keresôképtelensége esetén, a kötelezô orvosi vizsgálata tartamára, a véradáshoz szükséges legalább négy óra idôtartamra, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása esetén, a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idôre, bíróság vagy hatóság felhívására az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idôtartamra, különös méltánylást érdemlô, személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. 7. Korrekt munkakörülményeket! A foglalkoztató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, illetve a közmunkásnak azt a költségét megtéríteni, amely a munka teljesítésével indokoltan merült fel. A közmunkást csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár (ld. 4. Az orvosi alkalmassági vizsgálatokról)

8 A foglalkoztatónak egészséges és biztonságos munkakörülményeket kell teremtenie. Ez a hatályos rendelet szerint egyrészt a munkához szükséges munkaruha, bakancs, védôfelszerelés, megfelelô mûszaki állapotban lévô szerszámok biztosítását jelenti. Ezen túlmenôen a munkahelynek tisztának, megfelelô megvilágításúnak, nem túl zajosnak, rovarés rágcsálómentesnek kell lennie. Fontos tudni, hogy a munkásoknak különösen nagy hidegben vagy kánikulában óránként 5 10 perc pihenôidô, ivópohárban forró, édes tea/hûsítô ital, szükség esetén fûthetô pihenô- és étkezôhely, megfelelô tisztálkodó- és mellékhelyiség jár. Távoli munkahely esetén a foglalkoztató a közmunkás lakóhelyétôl a munkavégzés helyéig térítésmentes szállítást köteles biztosítani, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történô oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel a 3 órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelô nô vagy férfi esetében a 2 órát meghaladja. Amennyiben a munkahelyre történô oda- és vissza uta zás meghaladja a napi 6 órát, a foglalkoztató a munkavégzés helyétôl számított 20 km-es távolságon belül térítésmentes elhelyezésrôl, tisztálkodási és étkezési lehetôségrôl köteles gondoskodni. Ez az álláskeresô családi körülményeire (különösen kiskorú gyermeke ire) hátrányos következményekkel nem járhat. E kérdésben a jegyzô nyilatkozata az irányadó. Amennyiben a távoli munkahelyen a munkaidô a napi 4 órát meghaladja, a közmunkásoknak napi egyszeri térítésmentes étkezés jár. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, illetve a kialakult adatvédelmi gyakorlat szerint munkahelyen, munkavégzési területen kamera és fényképezôgép a dolgozók munkavégzésének és munkahelyi viselkedésének megfigyelése és rögzítése céljából nem használható. Egyes önkormányzatok által a közmunkásokról készített felvételek ezért súlyosan sértik a közfoglalkoztatottak jogait. Ha a munkakörülmények nem megfelelôek, vagy a bánásmód embertelen és durva, érdemes a munkavédelmi felügyelethez fordulni. Tapasztalataink alapján a bejelentést követôen a munkáltató egy ellenôrzésre biztosan számíthat

9 8. Mi a teendô munkahelyi baleset esetén? Amennyiben önnel, a beosztottjával, a munkatársával baleset történik, úgy haladéktalanul értesítenie kell a felettesét. A teendôkrôl a munka megkezdésekor munkavédelmi oktatás keretein belül kell tájékoztatni a dolgozókat. Minden foglalkoztatónak kötelessége a nála történt bal esetek kivizsgálása. Ennek során jegyzôkönyvet kell készítenie, és határozatot kell hoznia, hogy elismeri-e a területén történt balesetet munkabalesetnek vagy sem. Amennyiben a foglalkoztató a bekövetkezett balesetet nem ismerné el munkabalesetnek, úgy köteles errôl tájékoztatni a sérültet (halál esetén a hozzátartozót), és tájékoztatnia kell a jogorvoslati lehetôségekrôl is. Munkabalesetnek nevezzük, amikor a dolgozó a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Munkabaleset következik be akkor is, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó árufuvarozás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés, tisztálkodás, mosdóhasználat, illetve a foglalkoztató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri baleset a dolgozót. Ez lehet akár a ruházatában, használati tárgyaiban bekövetkezett kár, de személyi sérülés vagy halál is. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom: a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a dolgozót a munkába vagy onnan otthonába menet éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Az üzemi baleset elbírálása a társadalombiztosítási szerv hatáskörébe tartozik. A munkabalesetbôl eredô vagyoni és nem vagyoni károkat a foglalkoztatónak teljes körûen meg kell térítenie. Így a dolgozó elmaradt jövedelmét és más vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla-költség, rezsi-többletköltség, ápolók-gondozók költsége stb.). Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelû, a dolgozó hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kára is kérhetô. Az eltartott hozzátartozó (pl. kiskorú gyermek, idôs szülô, házastárs) továbbá olyan összegû tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségletének a sérelem elôtti színvonalon való kielégítését biztosítja. E fizetési kötelezettsége alól a foglalkoztató csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenôrzési körén kívül esô olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta

10 9. Tanulni szeretnék! A közfoglalkoztatási törvény alapvetô rendelkezései között szerepel, hogy A visszatérés lehetôségének fontos eszköze, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelô alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A közmunkaprogram megvalósulásának ellenôrzése során azonban mind az alapvetô jogok biztosa, mind a jogvédô szervezetek azt tapasztalták, hogy a tervezett képzések még gyerekcipôben járnak. Ebben a témakörben várhatóak elôrelépések: az induló képzésekrôl a munkaügyi hivatalokban, illetôleg az önkormányzatoknál célszerû érdeklôdni. A közfoglalkoztatás során a foglalkoztató szervezhet munkakörre betanító vagy általánosabb jellegû szakképzéseket a dolgozó képességeinek fejlesztésére. A képzések munkaidôben szervezhetôek, s a részvétel munkában töltött idônek számít, azaz ugyanúgy érvényesek rá a távollét igazolásának szabályai. A munkaügyi központok és kirendeltségek elérhetôségeit (cím, telefonszám) és nyitvatartási idejét a honlapon találja meg. A TÁMOP Újra tanulok! Program során pedig azok a tanulók fejezhetik be az általános iskolát, akiknek ez tanköteles életkorukban nem sikerült, illetve szakmákat sajátíthatnak el, szakképesítést szerezhetnek. A hallgatók a közfoglalkoztatott státuszuk okán megkapják a közfoglalkoztatottaknak járó garantált bért, valamint a képzés sikeres elvégzését követôen egyszeri pénzbeli juttatást is. A képzés óraszámának, idejének, helyének tervezésekor a képzô a helyi közfoglalkoztatóval egyeztet, a képzés idejére a közmunkásokat a foglalkoztató köteles a munkából elengedni

11 10. Kitôl kérhetek segítséget? (jogvédô irodák, felügyeleti szervek) Az ombudsman és az Egyenlô Bánásmód Hatóság Alapvetô Jogok Biztosának Hivatala Postacím: 1387 Budapest, Pf. 40. Telefon: Honlap: Egyenlô Bánásmód Hatóság Postacím: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: Fax: Honlap: Munkavédelmi felügyeletek Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Fôosztály Postacím: 1086 Budapest, Szeszgyár u. 4. Telefon: Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat ingyenes (zöld) telefonszáma: Honlap: A Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munka ügyi Szakigazgatási Szervei Munkavédelmi Felügyelôségeinek elérhetôségeirôl a központi zöld számon vagy a címen tájékozódhat. Jogvédô Iroda Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI) / Közmunkaprogram Postacím: 1447 Budapest, Pf Telefon: , info@neki.hu Honlap:

12 NEKI A Másság Alapítvány által mûködtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI) az emberi és kisebbségi jogokért, a diszkrimináció csökkentéséért, valamint a társadalmi befogadás elôsegítésért küzdô professzionális jogvédô szervezet. A diszkrimináció, a gyûlölet-bûncselekmények és a gyûlöletbeszéd elleni küzdelem mellett fô stratégiai területünk a közfoglalkoztatás és a szociális ellátások monitorozása. Kiadványunk elsôsorban a közmunkásoknak kívánja bemutatni közérthetôen a témával kapcsolatos jogszabályokat, információkat és tudnivalókat. Ezzel együtt reméljük, hogy a munkaadóknak és más érintetteknek is hasznos útmutatóul szolgálhat. Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI) 22

13 Kiadja a Másság Alapítvány Nemzeti és Kisebbségi Jogvédô Iroda Lektor: Kulinyi Márton Kézirat lezárása: február 25. A kiadvány a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSF) támogatásával jött létre.