A Magyarországon működő külföldi irányatású leányvállalatok,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyarországon működő külföldi irányatású leányvállalatok, 2008 2009"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal A Magyarországon működő külföldi irányatású leányvállalatok, május Tartalom 1. Előzmények, célok A nem pénzügyi vállalkozások részvétele a nemzetgazdaságban A külföldi irányítású leányvállalatok tevékenysége A stratégiai döntéshozók székhelye A stratégiai döntésekben legnagyobb szerepet játszó országok A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenysége A változások fő tendenciái Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok...7 Táblák (STADAT) Módszertan Elérhetőségek

2 1. Előzmények, célok A globalizáció megjelenésével és széles körű elterjedésével a gazdasági elemzők nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatokat igényelnek az Európai Unió tagállamaiban működő, külföldi irányítású leányvállalatok nemzetgazdasági szerepének, fontosabb tevékenységeinek, foglalkoztatási hatásainak értékelésére. Ezt felismerve alakította ki az Európai Unió a külföldi irányítású leányvállatok statisztikáját (Foreign Affi liate Statistics, közismert angol rövidítéssel FATS) tárgyévtől az unió tagállamaiban megkezdődött az összehangolt FATS-statisztikák összeállítása és publikálása. Ez a kiadvány az első közzététele a magyarországi FATS-adatoknak, melyek és évre vonatkoznak. 2 Ez az új statisztika a mintegy két évtizedes múlttal rendelkező közvetlen tőkebefektetések statisztikájától (Foreign Direct Investment, FDI) alapvetően két területen tér el. Egyrészt a megfigyelt mutatókat nem a közvetlen befektetők országa, hanem a külföldi leányvállalatok irányítását végzők székhelye szerint, azaz az adott esetben akár több országon is átnyúló, hosszú tulajdonosi lánc végén megjelenő végső tulajdonos alapján csoportosítjuk. Így az adatok elemzésével választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy valójában mely országokban működő tulajdonosok és milyen mértékben irányítják hazánkban az egyes ágazatok tevé kenységét, vagyis a globalizáció mely ágazatokat hogyan érinti. Másrészt, míg a közvetlen tőkebefektetések statisztikája elsősorban a befektetett tőke nagyságát veszi számba, a külföldi leányvállalatok statisztikája az érintett magyarországi vállalkozások teljesítményét, beruházását és munkaügyi adatait fi gyeli meg. Ezen adatokat vizsgálva elemezhetjük azt is, hogy mekkora és milyen típusú eltérések vannak a globalizált tőke irányításával működő és a hazai irányítású szervezetek mérete és termelékenysége között. 2. A nem pénzügyi vállalkozások részvétele a nemzetgazdaságban 2009-ben Magyarországon összesen (a mezőgazdasági és a pénzügyi nemzetgazdasági ágak adatai nélkül) több mint 18 ezer külföldi irányítású vállalkozás működött, ez az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3%-ának felel meg. A felmért leányvállalatok közül a legtöbb a kereskedelemben (az összes külföldi irányítású vállalkozás 33,9%-a), az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (23,1%), valamint a feldol gozó ipar ban (12,8%) működött. A külföldi irányítású leányvállalatok aránya az összes vállalkozáshoz képest a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb (21,9%). A külföldi irányítású leányvállalatok viszonylag kis számarányuk ellenére a nemzetgazdaság teljesítményének mintegy felét állítják elő: az összes árbevétel 51,7%-át, a termelési érték 53,6%- át, a hozzáadott érték 49,1%-át adják. Árbevételük részaránya megközelíti a kétharmadot a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és meghaladja a háromnegyedet az energia nemzetgazdasági ágban. A külföldi irányítású vállalatok adják a nem pénzügyi vállalatok évi beruházási teljesítményértéknek csaknem felét (48,3%), összesen közel 1500 milliárd Ft értékben. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint egyharmadát (37,3%) a feldolgozóipar kapta, és itt az öszszes nemzetgazdasági beruházás 66,2%-a a külföldi leányvállalatoknál va ló sult meg. A külföldi irányítású vállalatok részesedése a foglalkoztatásban kisebb arányú, mint a teljesítményben. A nem pénzügyi vállalatoknál foglalkoztatottak 24,2%-a, közel 600 ezer fő dolgozik külföldi irányítású vállalatnál. 2.1 A külföldi irányítású leányvállalatok tevékenysége Erős a koncentráció a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységeit tekintve, itt az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye a viszonyítási alap. A sorrendben első tíz szakágazathoz tartozó ilyen leányvállalatok együttes aránya az összes külföldi irányítású vállalkozás számában 71,9%, az árbevételükben 73,6%. 1 Módszertan mutatja be az új szakstatisztika jellemzőit. 2 A magyarországi adatokat évre a TEÁOR 2003 szerint, a tárgyévtől a TEÁOR 2008 szerint állítjuk elő. 2

3 A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, Tevékenység szerint a vállalkozások száma az ingatlanügyletek, valamint a kis- és nagykereskedelem ágazataiban a legnagyobb. A évi árbevétel értéke szerinti rangsorban a nagykereskedelem, az energiaipari és kereskedelmi ágazatok, a számítógép és elektronikai ter mékgyártás, a kiskereskedelem, valamint a közútijármű-gyártás teljesítménye van az élmezőnyben. A külföldiek által irányított vállalatok foglalkoztatottainak száma szerint a koncentráció némileg kisebb, az első tíz ágazat együttes évi aránya 59,7%. Az ilyen leányvállalatok legtöbb foglalkoztatottja a kiskereskedelemben található, majd a közútijármű-gyártás és a nagykereskedelem következik a rangsorban. Az árbevétel aránya szerint a külföldi irányítású vállalatok részesedése egyes ágazatokban meghaladja a 80%-ot. 1. tábla A külföldi leányvállalatok által az összes vállalkozás árbevételéből legalább 80%-ot elérő ágazatok, 2009 Gazdasági ágazat Összes Külföldi irányítású Arányuk az összes vállalkozás vállalkozás árbevétele, milliárd Ft árbevételéből, % Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4 004, ,0 97,3 Közúti jármű gyártása 3 139, ,0 94,2 Távközlés 1 151, ,5 89,9 Dohánytermék gyártása 176,3 152,8 86,7 Villamos berendezés gyártása 896,7 744,3 83,0 Gép, gépi berendezés gyártása 1 677, ,8 81,5 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 88,7 72,0 81,2 Szennyeződésmentesítés 53,1 43,0 81,0 2.2 A stratégiai döntéshozók székhelye Az összehangolt statisztikai megfi gyelés egyik legfontosabb szempontja, hogy a leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló, a vállalat működését meghatározó, stratégiai döntéshozó szer ve zet vagy magánszemély melyik országban található. A külföldi irányítású leányvállalatok statisztikája közelítő választ adhat a globalizáció folyamatával összefüggő kérdésekre. A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok irányításában 2009-ben mintegy száz országban lévő tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek többségének (61,4%) székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. Az EU tagországainak többségi aránya (a szál láshelyszolgáltatást, vendéglátást kivéve) minden nemzetgazdasági ágban megállapítható. Ez az arány az energiaiparban a legnagyobb (74,8%), továbbá a bányászatban, a feldol gozó ipar ban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a szállításban is meghaladja a 70%-ot. Az EU-tagországok irányító szerepe a legtöbb nemzetgazdasági ágban meghatározó a külföldi irányítású szervezetek teljesítménymutatóinak abszolút értékét, valamint arányait tekintve is. Bár az EU-tagországok leányvállalatai a vízgazdálkodás, szennyvízkezelés árbevételében 90,1%, az építőiparéban 93,8%-ot tesznek ki, azonban itt viszonylag alacsony az elért telje sítmények abszolút értéke. A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásait vizsgálva is megfi gyelhető az Európai Unió országainak túlsúlya. Az EU szerepe csaknem kizárólagos az energia, a vízellátás, valamint a szállítási tevékenységet végző nemzetgazdasági ágakban, csupán a feldolgo zóiparba érkezik az EU-n kívüli országokból jelentősebb beruházás. 3

4 2.3 A stratégiai döntésekben legnagyobb szerepet játszó országok A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhelye szerint is erős a koncentráció. Az összes külföldi irányítású magyarországi leányvállalat működésének stratégiai döntéseit, mintegy háromnegyedét mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az Európai Unión belül Németország, Ausztria, Hollandia, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc, Liechtenstein és a Seychelles-szigetek. 3 A legjelentősebb országok a külföldi leányvállalatok száma szerint, ábra Többi ország 26% Ausztria 15% Németország 14% Liechtenstein 3% Franciaország 4% Olaszország 4% Seychelles-szigetek 5% Svájc 5% Egyesült Királyság 6% Hollandia 6% Egyesült Államok 12% Az összes külföldi leányvállalat 14,4%-át Németországból irányítják. Ezek aránya az összes leányvállalat teljesítményében ennek a kétszerese; árbevételben 26,2%, hozzáadott értékben 28,0%. Az említett leányvállalatok mintegy 142 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, ami az összes külföldi irányítású vállalkozásnál foglalkoztatottak 24,2%-a. A német érdekeltségű leányvállalatok elsősorban a kereskedelemben (bolti vegyes kiskereskedelem és az ahhoz kapcsolódó nagykereskedelem, valamint üzemanyag-kereskedelem) és a feldolgozóiparban, azon belül a közútijármű-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó iparágakban vannak jelen. Az említett ágakban a legnagyobb az árbevételük is. A külföldi országok közül Németország szintén a legnagyobb árbevételt realizálja az energiaiparon belül a villamosenergia-termelésben, -el látásban, valamint a gázkereskedelemben. A német érdekeltségek évi beruházásainak mintegy egyharmada (32,4%) a feldol gozóiparba irányult, a kereskedelemben viszont minimális a beruházási teljesítményük. Autópálya-beruházásra az összes német beruházás közel 20%-át, mintegy 90 milliárd Ft-ot fordítottak. Az Európai Unión kívüli külföldi tulajdonosok székhelye a legnagyobb arányban az Egyesült Államokban van. Ezek száma és a teljesítményük nem éri el a német irá nyítású magyarországi leányvállalatokét. Az Egyesült Államok vállalatirányítói a második helyen vannak az éves árbevételük és a megtermelt hozzáadott értékük alapján. Nagy a gazdasági szerepük a feldol go zóiparon belül a gépgyártásban, a közútijárműalkatrész-gyártásban, az elektronikaialkatrész-gyártásban, valamint a számítógépgyártásban. A kereskedelem amerikai irányítású le ány vállalatai a gépjárműkereskedelemben realizálják a legnagyobb árbevételt. Ezt követi az élelmiszer, a gépi berendezések, valamint a háztartási cikkek nagykereskedelme. Az amerikai irányítású magyarországi leányvállalatok közel 76 ezer főt foglalkoztatnak. 3 A szervezetek száma szerinti első tíz irányító országban az adózás optimumát célzó cégalapítások is vannak, pl. liechtensteini, illetve a Seychelles-szigeteken bejegyzett jogi személyek tulajdonaként. 4

5 A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, Az első tíz ország a külföldi leányvállalatok árbevétele szerint, ábra Koreai Köztársaság 3% Többi ország 17% Németország 26% Finnország 3% Japán 4% Sv ájc 4% Egy esült Államok 15% Egy esült Király ság 6% Hollandia 6% Franciaország 7% Ausztria 9% A hazai külföldi irányítású leányvállalatok legtöbb irányítójának a székhelye Ausztriában van. Érdekeltségeik (a kereskedelemben működő nagyszervezetet kivéve), döntő többsége kis- és közepes méretű vállalkozás: 49 főnél többet foglalkoztat 238 szervezet, ebből mindössze 50 leányvállalat 249 fő feletti. Az összes külföldi irányítású leányvállalat teljesítményében kisebb az arányuk, mint a leányvállalatok számában: osztrák irányítású a vállalkozások 14,5%-a, az árbevételben csak 8,9%, hozzáadott értékben 8,4% az arányuk. Az ilyen leányvállalatok viszont 2009-ben mintegy 73 ezer főt foglalkoztattak, ez megközelíti a majdnem kétszeres teljesítményt realizáló amerikai irányításúak létszámát. A feldolgozóiparon belül elsősorban az élelmiszergyártásban, a betongyártásban, valamint a papírgyártásban vannak jelen osztrák leányvállalatok, valamint a kereskedelemben a vegyes bolti kiskereskedelemben, és a gépjármű- és a gépjárműüzemanyag-kereskedelemben jelentős a teljesítményük. A legtöbb osztrák beruházás 2009-ben a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás szakágazatba irányult, (mintegy 100 milliárd Ft), ez az Ausztriából származó összes beruházás 37,5%-a. További európai országok is jelen vannak a leányvállalatok irányítói között (fontosabb tevékenységeik ágazata szerint): Franciaország (gyógyszergyártás, műanyagtermék-gyártás, villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkereskedelem, bolti vegyes kiskereskedelem, háztartásicikk-ke reskedelem), Hollandia (elektronikus fogyasztásicikk-gyártás, gépjárműüzemanyag-kereskedelem), Egyesült Királyság (élelmiszer-nagykereskedelem, bolti vegyes kiskereskedelem), Svájc (gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, gyógyszer-nagy keres ke delem), Olaszország (műanyagalapanyag-gyártás, villamosmotor-gyártás, gázkereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem), Finnország (híradás-technikai termékek gyártása). Számottevő Japán szerepe a hazai közútigépjármű- és alkatrészgyártásban, valamint az elektronikus fogyasztásicikk-gyártásban. 5

6 2.4 A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenysége A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenységének elemzését az éves gaz daságszerkezeti statisztika (SBS), valamint a külföldi leányvállalatok statisztikája alapján végeztük. Előnyben vannak a külföldi irányítású vállalkozások az egy főre jutó hozzáadott érték alap ján, a magyar irányítású vállalatok mutatójának értéke csak 40,2%-a a külföldi leány vál lalatok hasonló mutatójának (4013 ezer Ft/fő a hazai irányítású és 9977 ezer Ft/fő a külföldi irányítású vállalkozásoknál). Az összehasonlítás a nem mezőgazdasági, nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik. A két csoport mutatóinak értéke az energiaiparban áll legközelebb egymáshoz, és az egy főre jutó hozzáadott érték itt a legnagyobb (2009-ben ezer Ft/fő). A két csoport termelékenységének eltérése az információ, kommunikáció ágakban a legszembetűnőbb. A külföldiek térnyerése is ebben a nemzetgazdasági ágban a legjellemzőbb; a külföldi irányítású vállalkozások évi aránya 76,8% az ágazat összes hozzáadott értékében. Viszonylag nagy a termelékenységi mutatók eltérése a feldolgozóiparban is: a hazai irányítású vállalkozások esetében ez 4862 ezer Ft/fő, míg a külföldi irányításúaknál 9017 ezer Ft/fő. Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a leányvállalatok körében átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányításúak azonos létszámmutatója. A legnagyobb az eltérés a kommunikáció, valamint a feldolgozóipar ágazataiban. Egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 126 főt alkalmazott 2009-ben, a hazai irányításúak átlagosan mindössze 7 főt. Ennél is nagyobb a munkaerő koncentrációja a multinacionális szervezeteknél 4, alkalmazottaik egy feldolgozóipari vállalkozásra jutó száma átlagosan 374 fő volt 2009-ben. A multinacionális szervezetek aránya 2009-ben az összes külföldi irányítású vállalkozás 11%-a (2003 ilyen vállalkozás működött, nem számítva a mezőgazdasági és a pénzügyi nemzetgazdasági ágakat). Teljesítményarányuk viszont mintegy kétharmad az összes külföldi leányvállalat teljesítményében. Részesedésük az árbevételből a kereskedelemben (71,0%), a távközlésben (74,1%), a feldolgozóiparban (67,1%), valamint az energia nemzetgazdasági ágban (63,4%) a legnagyobb. A multinacionális vállalatok alkalmazzák a külföldi leányvállalatok foglalkoztatottainak több mint felét. 2.5 A változások fő tendenciái Az összes magyarországi vállalkozás száma 3,0%-kal csökkent 2009-ben az előző évhez képest, míg a külföldi irányítású szervezeteké ennél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött. A csökkenés mértéke a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, valamint a feldolgozóiparban volt a legnagyobb (10,6, illetve 4,0%). Növekedett a szervezetszám a bányászatban, az energiaipar, a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, az ingatlanügyletekben, továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben. A vállalkozások évi teljesítményének a csökkenése meghaladta a szervezetszám mérséklődését. Az összes vállalkozás árbevétele 12,1%-kal kisebb, mint 2008-ban, ebből a külföldi irányításúaké 9,2%-kal mérséklődött. A külföldi leányvállalatok teljesítményének visszaesése a kereskedelemben (18,3%), valamint a feldolgozóiparban (12,9%) volt a legnagyobb mértékű. A feldolgozóipari leányvállalatok teljesítményének visszaesésével arányosan csökkent a foglalkoztatottak száma is, ugyanakkor a kereskedelem ágazataiban a foglalkoztatottak száma 1,8%-kal nagyobb volt, mint 2008-ban. A teljes vállalkozói körben megfi gyelt 8,6%-os csökkenéstől eltérően alakult az építőiparban mért árbevétel változása, mivel itt a külföldi irányítású szervezetek árbevétele csaknem másfélszeresre nőtt. Az összes külföldi leányvállalat bruttó tárgyi eszköz beruházásának évi értéke kisebb az előző évinél, a szállítás nemzetgazdasági ágban azonban az autópálya-építések hatására több mint 150 milliárd Ft-tal meghaladja azt. 4 Az EuroGroup Regiszter (Eurostat) definíciója szerint multinacionális egy szervezet, ha legalább két országban legalább három jogi egysége van. 6

7 A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok A gazdasági tevékenységek ágazati osztályozása (TEÁOR 2008) szerinti pénzügyi vál lal kozások pénzügyi, illetve biztosítási tevékenységet végeznek, a főtevékenységeik alapján a pénzügyi közvetítés, a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, valamint az egyéb pén zügyi tevékenység ágazatba tartoznak (64., 65., illetve 66 ágazatok). Az Európai Unió FATS rendelete eltérő adatszolgáltatást ír elő a pénzügyi, illetve a nem pén zügyi vállalatokra, a speciális működési, valamint a teljesítménymérési feltételeiknek megfelelően. A pénzügyi vállalatok a bevételt, illetve a termelési értéket és a foglalkoztatottak létszámát adják meg. A következők a kétféle teljesítménymutatót a 3 említett ágazat szerint tartalmazzák a külföldi leányvállalatokra. Az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatba tartozott 2009-ben az összes pénzügyi vállalkozás 97%-a, itt az egységek többsége néhány fős egyéni vállalkozás, nagyon kis teljesítménnyel és létszámmal, a másik két ágazat sokkal kevesebb vállalkozása lényegesen nagyobb súlyú mind a teljesítményt, mind a létszámot tekintve. A külföldi tulajdonú vállalkozások száma is ennek megfelelő összetételű. A pénzügyi köz vetítés ágazat összesen 453 vállalkozásának csaknem negyede (24%) külföldi le ányvállalat, a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban minden harmadik vállalkozás külföldi (32%). Elhanyagolható (csak 1%) viszont az egyéb pénzügyi tevékenységek ágazatban a többségi külföldi érdekeltségűek aránya. A 2. tábla hasonlítja össze a külföldi leányvállalatok részesedését az ágazatok összes foglalkoztatottainak számából. 2. tábla A pénzügyi külföldi leányvállalatok részesedése a szervezetek és a foglalkoztatottak számában, 2009 (%) Összes külföldi leányvállalat Ebből: EU-tagállamok aránya Ágazatok (TEÁOR 2008) részesedése szervezetek foglalkoztatottak szervezetek foglalkoztatottak Pénzügyi közvetítés Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok Egyéb pénzügyi tevékenység A következők az említett 3 ágazat speciális teljesítménymutatóit tartalmazzák, az előírt el számolási módszereikkel. A pénzügyi közvetítés ágazatra csak a termelési érték mutató ér tel mezett, itt a külföldi tulajdonú vállalkozások teljesítményének aránya 67%. Az árbevétel teljesítménymutatója szerint a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban a külföldi leányvállalatok részesesedése 57%, az egyéb pénzügyi tevékenységek ágazatban 28%. Az összes külföldi pénzügyi leányvállalat számában, országok szerint, a német és az osztrák vállalatok aránya a legnagyobb, például a pénzügyi közvetítés ágazatban 30, illetve 25%; a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban 52, illetve 20%, az egyéb pénzügyi tevékenységek ágazatban 25, illetve 40%. Az Európai Unió túlsúlya összességben is érvényesül, ebben az olasz és a francia érdekeltségűek is szerepet kapnak. A pénzügyi közvetítés ágazat teljesítményében meghatározó arányú német és osztrák bankok mindig is fontos szereplők voltak a magyar pénzügyi rendszerben. Az 1987-es hazai bankreform után nőtt a részesedésük, a magyar bankok nagy részének megvásárlásával, illetve új hitelintézetek alapításával. Bár az 1990-es években az olasz és a francia cégek is növelték szerepüket a magyar bankrendszerben, öszszességében megmaradt az osztrák és a német ban kok vezető szerepe. A pénzügyi közvetítés ágazatban működnek lízing és egyéb hitelezési tevékenységet végző vállalkozások is, amelyek szintén jobbára német és osztrák irányításúak, és vezető szerepük főleg a vállalkozások számában érvényesül. A teljesítmények rangsorában első helyen az osztrák cégek vannak, ezeket követik az olasz, a német, a belga, a holland és a francia leányvállalatok. Eltérők a nagyságviszonyok országok sze- 7

8 rint: a német és a francia érdekeltségű hálózatok több, kisebb teljesítményű egységgel működnek, az olasz és a belga irányításúakat kevesebb, de nagyobb teljesítményű pénzügyi vállalat jellemzi. Az Európai Unió országai mellett ebben az ágazatban az Egyesült Államok érdekeltségei is nagyarányúak minden mutató tekintetében. Külföldi irányítású vállalkozások termelési értéke a pénzügyi közvetítés ágazatban, ábra Egy esült Államok 13% Egy éb uniós tagország 6% Franciaország 4% Egy éb unión kív üli országok 1% Ausztria 25% Belgium 12% Németország 18% Olaszország 21% A biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban kizárólag a biztosítók lehetnek külföldi tulajdonban, a rezidens nyugdíjpénztárak külföldi irányítása nem engedélyezett. Az összes pénzügyi vállalkozás számában 32% a külföldi tulajdon aránya, csak a biztosítók körében 90%-os a részesedésük. A szervezetek számának országok szerinti rangsorát a német és az osztrák vállalkozások vezetik. A teljesítmény rangsorában más a helyzet: itt Németország az első, Ausztria csak a negyedik, és mindkét ország viszonylag sok kis biztosítót működtet. A francia, az olasz, a holland és a belga érdekeltségű biztosítóhálózatban kevesebb a vállalkozás, egyenként nagyobb teljesítménnyel. Külföldi irányítású vállalkozások díjbevétele a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban, ábra Egy éb uniós tagország 8% Franciaország 13% Unión kív üli országok 1% Németország 28% Ausztria 13% Olaszország 16% Hollandia 21% 8

9 A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, Az egyéb pénzügyi tevékenység ágazat teljesítményében a német befolyás jóval kisebb. Itt Hollandia vezeti a rangsort, az összes külföldi tulajdonú vállalkozás bevételeinek 28%-ával, ezt Ausztria követi, 26%-kal. A holland és a belga érdekeltségűek itt is viszonylag nagyobbak, a németek és az osztrákok inkább sok, kis teljesítményű vállalkozással vannak jelen. Külföldi irányítású vállalkozások bevétele az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatban, ábra Egy esült Államok 8% Egy éb uniós tagország 5% Olaszország 9% Egy éb unión kív üli tagországok 5% Hollandia 27% Németország 9% Belgium 11% Ausztria 26% ISBN Elérhetőségek: Szerkesztők: Édes Marianna (nem pénzügyi vállalkozás) Telefon: (+36-1) , Nagy Gyöngyi (pénzügyi vállakozás) Telefon: (+36-1) , Információszolgálat, telefon: (+36-1) , fax: (+36-1)

10 Módszertan A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS) egyrészt megfi gyeli a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenységét (inward FATS), másrészt tárgya a magyar ellenőrzés alatt álló, külföldön működő leányvállalatok tevékenysége (outward FATS). Ez utóbbiakra vonatkozóan a kisszámú sokaság miatt még nem rendelkezünk elegendő információval és tapasztalattal a megfelelő színvonalú adatminőség biztosításához, ezért elemzésünkben csupán az inward FATS adataira térünk ki. Külföldi irányítás alatt állónak tekintünk egy vállalkozást, ha a vállalat működését meghatározó stratégiai döntéseket nem magyarországi székhelyű szervezetek vagy magánszemélyek hozzák meg. A statisztika a nem pénzügyi vállalkozások esetében a teljesítményre (árbevétel, termelési érték, hozzáadott érték, vásárolt termékek és szolgáltatások összes értéke, valamint ebből a változatlan formában értékesített termékek és közvetített szolgáltatások, személyi jellegű kiadások), a munkaügyre (foglalkoztatottak száma, alkalmazottak száma), a kutatás-fejlesztésre (K+F-ráfordítás és -létszám) és a bruttó beruházásokra vonatkozó mutatókat fi gyel meg. A pénzügyi vállalatok mutatói: az árbevétel vagy termelési érték (ágazattól függően), vala mint a foglalkoztatottak száma. A megfi gyelt tárgyév december 31-i állapotának megfelelő adatokat a leányvállalat tevékenysége, valamint a leányvállalat irányítását végző szervezet, vagy magánszemély székhelyének országa szerint csoportosítjuk. A statisztika összeállításánál a legnagyobb kihívást a tulajdonosi láncolat végén lévő, irányító szervezet vagy magánszemély székhelyének meghatározása jelenti, melyre a vállalkozás nagyságától függően több módszert is alkalmazunk. Az 1 milliárd Ft feletti árbevételű, vagy 100 fő feletti, vagy 20 milliárd Ft feletti beruházással rendelkező vállalatok esetében nyilvános hatósági és céges információkat (elsősorban internetoldalak, 2009-ben 14%) is felhasználva határozzuk meg az országot. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) felismerve azt, hogy a multinacionális szervezetek esetében minden tagország statisztikájában a végső irányító szervezetre vonatkozóan azonos székhellyel kell megjelenni, létrehozta az EuroGroup Regisztert, amely jelenleg mintegy 5 ezer olyan vállalkozás végső irányító szervezetére vonatkozó információit tartalmazza, amelyeknek az Európai Unió valamely országában van a székhelye. Ezeket az információkat egyre nagyobb arányban használjuk fel a FATS-statisztika összeállítása során. Az EuroGroup Regiszterből származó információk alapján meghatározott vállalkozások 2009-ben a magyarországi külföldi irányítású vállalkozások 11%-át adták, súlyuk azonban ennél jóval nagyobb, hiszen az általuk realizált árbevétel az összes Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalat 66%-át teszi ki. A kisszervezeteknél a nagyszámú sokaság miatt a fenti módszer nem alkalmazható. Ebben a körben azt feltételeztük, hogy a végső irányító egyúttal a közvetlen befektető, mely feltételezésünket egy 1200-as elemű, tevékenység és megye szerint rétegzett minta elemzésével vizsgáljuk. A prekoncepciónk évről évre beigazolódik, mivel a közvetlen befektető és a végső befektető között az azonosságot mutató korreláció az országok döntő többségében meghaladja a 90%-ot. Ezen országok esetében a hiányzó országkódokat a közvetlen befektetők információit tartalmazó cégbírósági adatokból pótoljuk (2009-ben 14%). Tekintettel arra, hogy a cégbírósági adatok sem teljes körűek, a hiányzó országokat donor adatokkal egészítjük ki ben a donorral pótolt székhelyadatok a teljes sokaság 61%-át adták, teljesítményük alapján súlyuk azonban elenyésző, mivel az általuk realizált árbevétel az összes Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalat árbevételének mindössze 2%-át teszi ki. 10

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 2013/22 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 22. szám 2013. március 29. A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 Tartalom 1 Előzmények, célok

Részletesebben

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2011

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2011 2013/116 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 116. szám 2013. december 19. A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok, 2011 Tartalom 1. Előzmények, célok 1 2. A

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. március 20.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. március 20. 2015/03 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. március 20. A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2012 Tartalom 1. A statisztikai megfigyelés előzményei és céljai...1 2. A nem pénzügyi vállalkozások

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A CertUnion Hungary Tanúsító Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 77-79.) akkreditált területe integrált

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009.

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. ÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2009. év A tájékoztató a 2010. január 8-ig

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista 1. Régiók (1. Budapest, Pest megye, Dunántúl; 2. Dél-Magyarország; 3. Észak-Magyarország.) 2. Főállású-e az egyéni vállalkozó dummy (1 heti legalább

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI J EGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2012. I-IV. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T

Részletesebben

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-25 2. kiadás Hatályos: 2015.

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. november A kis- és középvállalkozások jellemzői Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezetés...2 Összefoglalás...2 A működő vállalkozások száma, szervezeti jellemzői...4 A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Bevezetés... 2 A fogyasztási kiadások

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010

Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010 Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010 Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Bevezetés... 2 1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A vállalkozások regionális sajátosságai

A vállalkozások regionális sajátosságai Központi Statisztikai Hivatal A vállalkozások regionális sajátosságai 2013. október Tartalom Bevezetés... 2 Összefoglalás... 3 A működő vállalkozások számának alakulása... 4 A működő vállalkozások szervezeti

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,

Részletesebben

Külföldi tőke a régiókban

Külföldi tőke a régiókban Külföldi tőke a régiókban Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Bevezetés... 2 A működőtőke-beáramlás alakulása... 3 A vállalkozások száma... 6 A vállalkozások számának alakulása... 6 Tulajdonosi

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Igénylőlap kiküldetési igazoláshoz munkavállaló, társas vállalkozó kiküldése ideiglenes munkavégzés céljából egyéni vállalkozó/őstermelő ideiglenes külföldi tevékenysége

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A jelű betétlap. II. A nettó árbevétel. 1. Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel [2 3 4 5 6]...,

A jelű betétlap. II. A nettó árbevétel. 1. Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel [2 3 4 5 6]..., A jelű betétlap Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2. Adóazonosító jele: Adószáma: II. A nettó árbevétel 1. Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel [2 3 4 5 6], 2. A számviteli

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető:

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén)

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén) Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (a Magyarországon fennálló biztosítási jogviszony igazolása) Munkavállaló, társas vállalkozó

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A jelű kiegészítő lap. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

A jelű kiegészítő lap. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A jelű kiegészítő lap Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása Adózó neve (cégneve)... Adószáma: - _ - Adóazonosító jele: 1. Htv. szerinti vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel 2-(3+4+5+6) 2.

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben