SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA közművelődési feladatellátásának, általános, részletes szakfelügyelete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA közművelődési feladatellátásának, általános, részletes szakfelügyelete"

Átírás

1 SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA közművelődési feladatellátásának, általános, részletes szakfelügyelete Vizsgált önkormányzat: SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS Címe: 9700 Szombathely, Kossuth L. u Telefon: 94/ Szakfelügyeleti vizsgálat ideje: december március 1. Szakfelügyelő: Kelemen Gyula Engedély száma és kelte: Sz.: 108/2001 Címe: 8900 Zalaegerszeg, Napsugár u. 49. Telefon: 30/ Szakfelügyelő: Németh József Engedély száma és kelte: Sz.: F-64/2003 Címe: 8230 Balatonfüred, Déryné u. 28. Telefon: 30/ Szakfelügyelő: Papp Ferenc Engedély száma és kelte: Sz.:4358/1997 Címe: 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 7. Telefon: 30/

2 TARTALOM I. Bevezető 4 A szakfelügyeleti vizsgálat előzményei, a vizsgálat előkészítése 4 1. A vizsgálatot kiváltó ok 4 2. A vizsgálat célja és feladata 4 3. A vizsgálat elrendelése, jogi keretei, időtartama 4 4. A vizsgálat előkészítése, tartalmi, formai keretei a) Kapcsolatfelvétel 4 b) Vizsgálati terv 5 c) A vizsgálat során bekövetkezett lényegi változások 7 5. A vizsgálat előkészítésének és előkészítettségének véleményezése, értékelése, tanulságok 7 II. Bevezető helyzetelemzés 7 1. Szombathely általános bemutatása 7 a) Földrajzi környezet, településtörténet, társadalomtörténet 7 b) Iparfejlődés, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások 9 c) Szociokulturális fejlődéstörténet, helyi szellemi kulturális gyökerek, hagyományok, helyi kulturális örökség 11 d) A település általános helyzetének jellemzése, fejlesztési elképzelések és tervek Szombathely kistérségi kultúrája, önazonosságát kifejező sajátosságok Részösszegzés 14 III. Az önkormányzat közművelődési feladatellátása 15 A. Szombathely kulturális-közművelődési politikája Településfejlesztési koncepció Kulturális koncepció Helyi közművelődési rendelet Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok bizottsága Város-megye egyeztetés és a Közös Intézményeket Fenntartó Társulás Részösszegzés 22 B. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési igazgatása Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó részei Hivatali ügyrend, szakterületi határozatok A választott testület munkája Önkormányzati költségvetés, a szakterület finanszírozási rendszere és tényadatai Részösszegzés 28 2

3 C. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatali munkája A közművelődési szakigazgatási szakmai irányítása, felügyelete 28 a) A polgármester hatásköre, feladata 28 b) A jegyző hatásköre, feladata 28 c) A közművelődés irányítás-felügyelet formális szervezete A hivatal önálló közművelődési tevékenysége Részösszegzés 30 IV. Szombathely kulturális-közművelődési rendszere, tevékenysége 30 A. Az alapellátást végző intézmények bemutatása Művelődési és Sportház Oladi Művelődési Központ Gyermekek Háza Művészetek Háza Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Nyitra utcai Általános Művelődési Központ 61 B. A helyi közművelődés egyéb színterei Mesebolt Bánszínház Ungaresca Táncegyüttes Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Civil szervezetek Népünnepélyek Területi-, regionális-, nemzetközi kulturális kapcsolatok Részösszegzés 71 V. A vizsgálati jelentés összefoglalása Vizsgálati tapasztalatok és következtetések 72 a) Erősség 72 b) Fogyatékosság Konkrét javaslatok, teendők az önkormányzat részére 72 VI. Dokumentumok, források, hivatkozások 73 VII. Mellékletek jegyzéke 74 3

4 I. Bevezető A szakfelügyeleti vizsgálat előzményei, a vizsgálat előkészítése 1. A vizsgálatot kiváltó ok Az évi CXL. törvény 88. i) pontja szerint a miniszter közművelődési ágazati irányító hatásköre kiterjed arra, hogy szakfelügyelet keretében ellenőrizze e törvény előírásainak betartását és a központi támogatások felhasználását. 2. A vizsgálat célja és feladata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyelete az 5/1999. (III.26.) NKÖM rendelet alapján. 3. A vizsgálat elrendelése, jogi keretei, időtartama A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Közművelődési Főosztálya a 4.4/1515-1/2003. számú levelében elrendelte Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyeletét az 5/1999.(III.26.) NKÖM rendelet alapján. Időtartam: december március A vizsgálat előkészítése, tartalmi, formai keretei a) Kapcsolatfelvétel A minisztérium értesítése nyomán Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata már várta a szakfelügyeleti vizsgálat kezdetét. Dr. Kaczmarski János jegyzővel és Horváth Krisztina a Kulturális Iroda vezetőjével folytatott telefonos egyeztetés alapján a szakfelügyeletet indító megbeszélésre a 2003-as év decemberi ünnepei után január 5-én került sor. A találkozó résztvevői: Dr. Kaczmarski János jegyző Feiszt György alpolgármester Heckenast Gusztáv, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője Horváth Krisztina, a Kulturális Iroda vezetője Horváth György, a Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke Kelemen Gyula szakértő Németh József szakértő Papp Ferenc szakértő Dr. Ipkovich György polgármester a megbeszélésen nem tudott részt venni, mert hivatalos elfoglaltsága miatt külföldön tartózkodott. A találkozón tájékoztattuk a várost képviselő tisztségviselőket a felügyelet menetéről, a szakértők közötti munkamegosztásról. Egyeztettük a felügyeleti 4

5 munkába bevontak körét a településen közművelődési feladatokat ellátó intézmények, szervezetek látogatásának várható időpontját. A megbeszélésen átadtuk a szakfelügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat megnevező levelet. b) Vizsgálati terv Szombathely történelmi múltú város a Kisalföld délnyugati részén, közel a nyugati országhatárhoz, Vas megye székhelye. Szombathelyen az élet minősége az országos átlagnál jobbnak mondható. A polgári hagyományok, az iskolázottság és a szakképzettség magas foka, a közművelődés terén is színvonalas munkát igényel. Feltételezésünk szerint jól felszerelt intézmények, képzett szakemberek és aktív közösségek tevékenységét tanulmányozhatjuk a vizsgálat során, mely munkát a közgyűlés, a Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságán valamint a Polgármesteri Hivatalon keresztül koordinálja, és anyagilag támogatja. Szombathely kulturális élete az igényeknek megfelelően széles skálán mozog. Kiemelt figyelmet fordítottunk az önkormányzat által önállóan, illetve a megyével közösen fenntartott intézmények munkájának tanulmányozására. A vizsgált dokumentumok két nagy csoportra oszthatók. Az önkormányzat működését és a közművelődési feladatokat meghatározó iratok: közművelődési rendelet, településfejlesztési koncepció, középtávú kulturális koncepció, együttműködési szerződések kulturális szervezetekkel, költségvetési rendeletek, közgyűlési határozatok, amelyek a közművelődést érintik. A közművelődési intézmények feladatellátásához szükséges okiratok: Szervezeti és Működési Szabályzat, Alapító Okirat, munkatervek, munkaköri leírások, kollektív szerződés, egyéb intézményi szabályzatok értékelő beszámolók, munkanaplók. Szombathely fős megyeszékhelyként a középvárosok közé tartozik, Vas megyében az egyedüli jelentős város. Kulturális életének felügyeleti vizsgálatakor a helyi szakemberekkel egyeztetve, azokat az intézményeket és szervezeteket látogattuk meg, ahol az önkormányzat fenntartói státusza domináns. A szakértők között a terület alábbi felosztása jött létre: 1. Az önkormányzat közművelődési feladatellátása, kulturális-közművelődési politika, igazgatás, szakmai irányítás felügyelete Németh József 2. Művelődési és Sportház, Oladi Művelődési Központ, Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ. Papp Ferenc 3. Gyermekek Háza, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Művészetek Háza, Mesebolt Bábszínház, Ungaresca Táncegyüttes, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, civil szervezetek Kelemen Gyula 5

6 Felügyeleti programterv január 5. - kapcsolatfelvétel Szombathelyen, a Városházán; - a vizsgálathoz szükséges dokumentumok listájának átadása; - a szakértők közötti feladatmegosztás ismertetése; - a vizsgáltak körének meghatározása; - a tervezett látogatási időpontok egyeztetése, a Kulturális Iroda vezetőjével; Helyszín: Szombathely, Városháza január 10-től - február 20-ig - a szakértők egyéni terv alapján végzik feladataikat, szakértők közötti munkakapcsolat telefonon és Interneten február a vizsgálat összegzése, részanyagok egyeztetése; - a hiányzó adatok pótlása; - a szakértői vélemények dokumentálása; - a jegyzőkönyv és a mellékletek összeállítása. Helyszín: Zalaegerszeg, Apáczai Általános Művelődési Központ Szakértői látogatási tervek Kelemen Gyula január A kért dokumentumok átnézése és átvétele a Polgármesteri Hivatalban. - Információgyűjtés a látogatandó intézményekről. - Civil szervezetek tevékenységének megismerése január Gyermekek Háza látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése február 9. - Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése. - Mesebolt Bábszínház és az Ungaresca Táncegyüttes látogatása február részvétel a közművelődési intézmények vezetői részére rendezett értekezleten. - a Művészetek Háza látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése február szakmai egyeztetés a Megyei Művelődési és Ifjúsági központban és a Városházán. - hiányzó dokumentumok pótlása. A látogatásokat telefonon történt időpont egyeztetés előzte meg. Németh József január A kért dokumentumok átvétele a Városházán, ismerkedő bevezető beszélgetés a Kulturális Iroda vezetőjével. 6

7 február A dokumentumok áttanulmányozása során felmerült kérdések tisztázása a Kulturális Irodán. - A hivatal szervezeti felépítése, működése, interjú a dolgozókkal február Pótlólag bekért dokumentumok átvétele, záró beszélgetések a Városházán. Papp Ferenc február Oladi Művelődési Központ vizsgálati látogatása február Művelődési és Sportház, Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ vizsgálata. c) A vizsgálat során az előzőekben bekövetkezett változások A felügyeleti vizsgálatot a város vezetése támogatta. Horváth György bizottsági elnök és Horváth Krisztina irodavezető naprakész segítséget nyújtott a munkához. A vizsgálat ideje alatt szembesültünk azzal a ténnyel, ami várható volt, hogy Szombathely kulturális élete sokszínű és összetett. Következetesen tartottuk magunkat a kezdő megbeszélésen meghatározottak köréhez, melyek az önkormányzat által támogatandók első sorába tartoznak és reprezentálják a város közművelődését. A látogatott intézményeken keresztül képet alkottunk a csatlakozó szervezetek, közösségek munkájáról, amit az anyagban csak érintőlegesen tudunk ismertetni. 5. A vizsgálat előkészítésének és előkészítettségének véleményezése, értékelése, tanulságok Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési feladatellátását feltáró szakfelügyeletéhez a feltételek biztosítottak. A város közművelődéséért felelős vezetők, szakemberek a vizsgálathoz szükséges információkat megadták. A város kulturális életének széles spektrumából a domináns területek elemzésével szeretnénk hozzájárulni a település közművelődésének fejlődéséhez. II. Bevezető helyzetelemzés 1. Szombathely általános bemutatása a) Földrajzi környezet, településtörténet, társadalomtörténet Szombathely történelmi múltú város, nem messze a nyugati országhatártól, Vas megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl természetes központja. A város az Alpokalja és a Vasi Síkság határán, a Gyöngyös és a Perint patakok partján, kavicsos 7

8 hordaléktalajon terül el. A települést észak-déli irányban átszelő két patak érdekessége, hogy az eredetileg egy vízfolyás a várostól néhány km-re északra egy duzzasztógátnál ágazik ketté, és közülük az egyiknek, a Gyöngyösnek a medre mesterséges, még a rómaiak idejében ásott csatorna. A város egy enyhén lejtős síkságon fekszik, de ez a beépítettség miatt alig látszik. Nyugati szélén, egy törésvonal mentén dombsor húzódik, amely egészen a Kőszegi-hegységig folytatódik. A domb legmagasabb pontján lévő kilátóból tiszta időben a síkságból kiemelkedő tanúhegyeket, a Ságot és a Somlót is látni. A domb aljában is folyik egy patak, az Olad-, vagy más néven Arany-patak, amely a Perintbe ömlik - ez a vízfolyás táplálja az egykori téglagyári gödrök helyén létrehozott Csónakázó tavat és a strandfürdőt. Szombathely egyik legrégebbi írott történelemmel rendelkező városunk, amelynek pontos római kori városi rangra emelésének dátumát is ismerjük: 43-ban - azaz néhány évtized híján kétezer évvel ezelőtt - emelte colonia rangra a települést Claudius római császár. Ez azt jelentette, hogy az addig csak kelta őslakosok (bójok) és emonai (ma: ljubljanai) kereskedők által lakott településre megkezdődött a kiszolgált katonák, a veteránok letelepítése. A város dinamikus fejlődésnek indult, amelyben nagy szerepe volt a rajta átvezető fontos kereskedelmi útvonalaknak, közülük a legfontosabbnak, az észak-dél tengely szerepét betöltő "Borostyánkő-útnak". Tartományi székhely rangot ugyan nem töltött be, de a birodalom alkonyán még császári téli székhely és fontos vallási központ is volt, mint ezt a területén előkerült vallási épületegyüttesek is bizonyítják. (Capitoliumi Trias temploma, Isis-szentély). A hunok támadását a római birodalom feltartóztatni nem tudta, 433-ban Savaria is az uralmuk alá került, de a város túlélte a támadást. A sorsát egy természeti esemény pecsételte meg, 455-ben földrengés döntötte romba. Ezt követően, mint azt az ebből az időből származó német elnevezése, Steinamanger (=kő a mezőn) is tanúsítja, évszázadokra a feledés homályába merült a település. Lassan költözött élet újra a romok közé, Nagy Károly, majd a megszerveződő magyar állam telepítéseinek köszönhetően. A még Karoling-időkben építeni kezdett kis, kerek vár a római városközpontra telepedett rá és ez vált a későbbiekben a középkori város központjává is től már Zombothel - az elnevezés a város hetivásáros napjára utal - néven is emlegetik, előbb mint villa (falu), később mint oppidum (mezőváros), végül civitas (város) néven. Városi kiváltságlevelet 1407-ben kapott, a győri püspök 200 aranyforint ellenében lényegében városi önkormányzatot biztosított a településnek. Szombathely szerepe a török támadásoknak "köszönhetően" nőtt meg: az évi országgyűlés Vasvárról ide helyezte át a káptalan székhelyét, ezt követően a megyegyűléseket is egyre gyakrabban tartották itt, mígnem a város végérvényesen Vas megye székhelyévé vált. (Bár a megyeháza csak ban épült meg.) Sajnos egy szerencsétlen eseménynek köszönhetően 1605-ben a Németújvárra menekített levéltár anyaga elégett, így a város történelmének kevés eredeti dokumentuma maradt meg. Bár Szombathely több sereg átvonulási útvonalába esett és ez mindig jelentős terheket rótt a városra, igazán jelentős hadicselekmény nem fűződik nevéhez. Az átvonuló és rövidebb-hosszabb időt a falak között töltő katonákon kívül pestis, tűzvész is sújtotta a város lakóit és épületeit. 8

9 Lendületes fejlődésnek a barokk korban indult a város, amelynek elindító mozzanata, hogy 1777-ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét. Első püspöke, Szily János idejében épült ki a tulajdonképpeni barokk városmag, a legjelentősebb épületek (püspöki palota, székesegyház) megépülésével. A reformkor újabb fellendülést és polgárosodást hozott a városnak, a lakosságszám megduplázódott és elérte a hétezer főt. Szombathely 1882-ben kapta meg a "rendezett tanácsú város" rangot. Már a századfordulón csatornázták, közművesítették, majd villamosjárat indult, és már ekkortól tervek szerint történt az építészeti fejlesztése. Ipari üzemek telepedtek meg, a lakosság száma megnégyszereződött és 1910-re 30 ezer fő fölé emelkedett. Utólag megállapítható, hogy a város újabb kori lendületes fejlődésének a Trianoni békediktátum vetett véget, amely a város vonzáskörzetének felét elcsatolta, a várostól km-re meghúzott határ nem engedett teret a további fejlődésnek. Szombathely - megyeszékhely rangjának megtartása mellett - fokozatosan visszasüllyedt egy közepes város szerepkörére, nem tudott nyugat-dunántúli centrummá válni. Polgárváros jellegét a két világháború között is megtartotta, jelentős kulturális központ szerepkört töltött be, politikailag pedig konzervativizmus - királypuccs is indult innen - jellemezte. A második világháború nagy pusztítást végzett, az épületállomány több mint fele megsérült, 10%-a teljesen elpusztult. A második világháború után a környező községek hozzácsatolásával megnőtt a város területe és a falvakból való bevándorlás is jelentős volt. A megnövekedett népesség lakásigényének kielégítése itt is lakótelepek építéséhez vezetett ban kezdődött a folyamat, sorrendben öt nagy lakótelep épült, az utolsó a rendszerváltás előtt fejeződött be, a lakosságszám 80 ezer fő fölé emelkedett. A növekedés 1990 körül megállt, jelenleg a városból az agglomerációs vidékre való kiköltözés és a születést meghaladó halálozásszám miatt csökken. b) Iparfejlődés, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások A modern iparfejlődés már a múlt század elején megindult a városban, 1910-ben már tíz jelentős üzemet jegyeztek, köztük gépgyárakat, járműjavítót, szövőgyárat, bőrgyárat. Az első világháború és az azt követő világválság megakasztotta a fejlődést, a város nem vált gyáripari központtá. A második világháború előtti fellendülés a könnyűiparnak kedvezett, lényegében a háború után is ezeket az iparágakat képviselő termelőüzemek - a textilgyárak, a cipőgyár, a futóműgyár és a fagazdasági kombinát - maradtak meghatározóak a város gazdasági életében, mind a mai napig. A legnagyobb vállalatok ma a BPW-Rába Futóműgyár, a Falco Forgácslapgyártó Rt, a Marc Cipőgyártó Kft és a Styl Ruhagyár Rt. Jelentős volt a múltban és ma is az élelmiszeripar (hús-, tej-, malomipar). A város hagyományos ipari területén, a keleti részen alakítottak ki a közelmúltban ipari parkot, amelybe a betelepülés folyamatos. Jelenleg 9000 vállalkozást jegyeznek a városban, közülük 34 a nagyvállalat, 3400 a társas vállalkozások száma. A város a múltban és ma is kereskedőváros, a régió kereskedelmi központja. Leginkább szembetűnő ez a belvárosi kis üzletek és a város peremén megtelepedő 9

10 nagyáruházak számában. (Tesco, Árkádia üzletközpont, Praktiker, Metro.) A vásárváros felé tett lépéseket egyelőre még csak több kisebb (húsvéti, karácsonyi) vásár jelenti. A kereskedelmi szereppel mindig is szorosan összefüggött a városközlekedésben elfoglalt központi szerepe. Bár autópálya nincs a város közelében, de fontos a tulajdonképpen az ókori Borostyánkő-út nyomvonalán haladó 86-os és 87-es számú főútvonal, valamint az Ausztria felé vezető 89-es főút szerepe. A város körüli - egyelőre még nem teljes - körgyűrű kiépítésével 30%-kal csökkentették az átmenő forgalmat. Nem kevésbé fontos a vasúti közlekedésben betöltött csomópont szerep. Szombathely az egyetlen városa volt az országnak, amelyről hat különböző irányban indultak vasútvonalak. (Közülük a nyugat felé vezető Trianon után megszűnt.) Érdekességként megemlíthető, hogy a várost az 1960-as évek elejéig belföldi repülőgépjárat kötötte össze a fővárossal. További érdekesség, hogy villamosjárata is volt a városnak, amely szintén a 60-as években szűnt meg. A városon belüli tömegközlekedés így jelenleg buszjáratokra épül és a város területe teljesen lefedettnek tekinthető. A közutak állapota megfelel az átlagos magyar viszonyoknak. Szükséges lenne viszont a kerékpárutak növelése, a meglévők hálózatba kapcsolása. A város területén a közműszolgáltatások majdnem teljesen kiépítettnek tekinthetőek. (A vezetékes vízellátás 98 %-os, a csatornázottság 89%-os, a gázhálózat hossza 41 km.) Az ország első digitális telefonközpontját Szombathelyen helyezték üzembe 1989-ben ben a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsol lakások száma 47 ezer volt. Példaértékű és EU-komform a város és a városkörnyék szilárdhulladék elhelyezése és a köztemetők - kiemelten a Jáki-úti - fenntartásának színvonala. Szombathely 1945 után vált iskolavárossá, jelenleg a 6-18 éves korosztály oktatását 13 általános iskola és 15 középiskola biztosítja. A nagy hagyományokkal rendelkező és ma már hatezer hallgatót számláló Berzsenyi Dániel Főiskola mellett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolája és több felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény jelent felsőfokú képzési lehetőséget a városban. Szombathely szociális alapellátását jelenleg két városi fenntartású gondozási központ jelenti, de erőteljes az önkormányzattal kapcsolatban álló vagy feladatot átvállaló karitatív szervezetek tevékenysége is szociális területen. A város és a megye kórháza 1929 óta látja el a betegeket, átadásakor az ország legnagyobb egészségügyi intézménye volt. A szolgáltatások között negatívumként kell megemlíteni a szálláshelyek elégtelen voltát. Két nagyhírű szállodája közül az egyik (Isis) bezárt, a másik (Claudius) pedig jelenleg felújítás alatt van. Amennyiben a város a turizmusra kiemelt hangsúlyt kíván fektetni, ehhez elengedhetetlen lesz a jelenleg panziókra és kisebb szállodákra épülő szálláslehetőség kapacitásának növelése és kínálati skálájának szélesítése. A lakosság többsége római katolikus vallású, a város a megyére és Zala megye egy részére kiterjedő Szombathelyi Egyházmegye központja. A nagyobb területre is kisugárzó vallásközpont szerepnek ékes bizonyítéka II. János Pál pápa évi 10

11 látogatása a városban. Az egyház és különböző szerzetesrendek jelenleg több óvodát, általános iskolát és középiskolát is fenntartanak. c) Szociokulturális fejlődéstörténet, helyi szellemi kulturális gyökerek, hagyományok, helyi kulturális örökség Szombathely területe már a kő- és bronzkorban is lakott volt. A település a Borostyánkő-út néven ismert kereskedelmi útvonal mellett jött létre, és a rómaiak idejében is gyorsan fejlődött. A város fejlődése szinte minden korban töretlen volt. Mária Terézia a várost 1777-ben püspöki székhellyé tette. A XX. század elején végezték a csatornázást, az utcák szilárd burkolatot kaptak, elkészült a villamos-, a vasútállomás és a belváros közötti terület rendezése. A lakosság száma folyamatosan emelkedett. A két világháború között Szombathely megyeszékhely, több regionális hatáskörű hivatal és hatóság központja lett ben alakult meg a Zeneiskola, 1908-ban nyílt meg a város első önálló múzeuma. A város és a megye kórháza ben épült. A második világégés után a várost közigazgatásilag a környező községek hozzácsatolásával bővítették ban a bevándorlás indokolttá tette a lakótelepek építésének elkezdését (Derkovits-, KISZ-, Stromfeld-, majd az Oladilakótelep). A városi ipart ez idő alatt a REMIX és LATEX textilgyárai, és a FALCO forgácslap gyár fémjelezte. A 70-es években a RÁBA Művek futómű gyárat épített. A város közlekedés-koncepciója alapján megszüntették a villamost. A körgyűrű megépítéséig a városon vezettek át a 86-os és 87-es főközlekedési utak. A város kulturális életének színvonalasabbá tételére irányuló törekvések eredményeként új épületet kapott a Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 1985-ben átadták a Szombathelyi Képtárat, modernizálták a Savaria Múzeumot, a zsinagóga épületét hangversenyteremmé alakították. Az idegenforgalom dinamikus fejlődését erősítik a városban rendezett fesztiválok és vásárok. Szombathely földrajzi helyzete speciális, hiszen egyszerre válhat Nyugat-Dunántúl és Dél-Burgerland centrumává, és ehhez a politikai helyzet is kedvező. Szombathely népességének korösszetétele a dinamikus növekedés időszakában kedvezően alakult, míg az utóbbi években a születési szám csökkenésével megindult az öregedés. Növekedett a nők népességen belüli aránya, 2000-ben a lakosság 52,55 %-a volt nő (átlagéletkor 39 év), 47,45 %-a férfi (átlagéletkor 35 év). Lakónépesség alakulása Fő Év

12 A 2001-es népszámlálás adatai szerint az iskolát befejezettek aránya minden szinten meghaladja a megyék átlagát. Szombathely infrastrukturális ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb, de sok a rekonstrukcióra szoruló közmű. A vízhálózatba bekötött lakások száma közel 100 %, míg a csatornahálózat ellátottsági mutatója 90 %. A város vonzáskörzetébe tartozó 39 település közül 25 község kap a vízhálózatról ellátást. Az együttműködés példaértékű a kistérségi községekkel, a szennyvízkezelés és a kommunális hulladékgyűjtés területén. 34 városkörnyéki település csatlakozik a szombathelyi szennyvíztisztítóra. A városban, a 80-as években indult el a lakossági társulásos gázhálózat kiépítése. A településen több mint lakásban távhőszolgáltatás biztosítja a meleget. A gázmotoros fűtőblokk elektromos energia termelésére is alkalmas. Az országban elsőként, 1989-ben helyzeték üzembe az első digitális telefonközpontot re már főállomás volt a megyében. A telekommunikáció részeként kiépült a kábeltelevíziós hálózat. A bekapcsolt lakások száma 50 ezer körül található. Az elmúlt években nagymérvű fejlesztés indult el a város közúthálózatán. A közlekedési koncepció elsőbbséget biztosít a gyalogos és kerékpáros közlekedés mellett a tömegközlekedésnek. A városban található kerékpárutak hossza közel 20 km, elsődleges cél, hogy összefüggő rendszert alkossanak. Szombathelyen található Nyugat-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek a kelet-nyugat és az észak-déli vasútvonalak. A város szorgalmazza a határon átnyúló, hajdani vasúti kapcsolatok visszaállítását. A Szombathely területén fekvő repülőtér amely jelenleg sportrepülőtérként működik fejlesztéssel alkalmas lehetne a terület polgári és magán légi forgalmának lebonyolítására. (A reptér fejlesztése a vizsgálat ideje alatt vett új lendületet, osztrák települések támogatásával.) A város kétezer éves múltjának kiemelkedő oktatási és kulturális hagyományai vannak. A modern iskolai élet alapjait a XVIII. században rakták le után Szombathely fokozatosan iskolavárossá fejlődött ban 8 általános iskola, 4 gimnázium és technikum volt a városban. A vidéki tanulókat 2 kollégiumban helyezték el ban 20 óvoda, 14 általános iskola, 13 középiskola, valamint 1 zeneiskola működik a településen. A szellemi életet kedvezően befolyásolja a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolájának működése. Szily János az új egyházmegye első püspökeként sokat tett a város történelmi hagyatékának megőrzéséért. Schoenvisner István pesti professzorral megíratta az általa összegyűjtött írásos emlékekből Szombathely történetét. A kilenc kötetes művet saját költségén jelentette meg 1791-ben. Önálló városi könyvtár alapításának gondolata már 1826-ban felvetődött, de csak 1880-ban valósult meg ben több könyvtár egyesüléséből létrejött a Megyei Könyvtár, amely 1955-ben a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár nevet vette fel. Az 1976-ban emelt épületet komoly pénzügyi ráfordítással 2002-ben a kor követelményeinek megfelelően kibővítették. A tudományos élet központja a Vas Megyei Levéltár, melynek történeti anyaga a XIII. századtól napjainkig őrzi a dokumentumokat. Szombathely egész országra kiterjedő irodalmi kapcsolatait a líceum és a hozzá kapcsolódó szombathelyi nyomda létrehozása teremtette meg ben Kultsár 12

13 István gondozásában itt jelentek meg először Mikes Kelemen Törökországi levelei óta szerkesztik a városban az Életünk című folyóiratot. A megyeszékhely képzőművészeti életének hagyományai között fő hely illeti meg a XX. századi magyar festészet nagy alakját, Derkovits Gyulát, aki szombathelyi születésű. A város zenei élete is komoly hagyományokra tekint vissza. A két világháború között a Kultúregyesület Zenei Szakosztályának hangversenyein a kor legnevesebb hazai művészei léptek fel. A városban, napjainkban aktív kórusmozgalom van, amit több országos minősítéssel rendelkező énekkar bizonyít. Szombathelyen önálló hivatásos szimfonikus zenekar működik. A város színházi kultúrája a XVIII. század utolsó harmadában a líceum keretei között nőtt ki. Napjaink színházi nevelést szolgálja a Mesebolt Bábszínház, ami első lépés lehet egy önálló társulat létrejöttéhez. A város jelenleg a Művelődési és Sportházban, valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban fogad, és rendez színházi esteket. A település kulturális örökségévé vált az 1963-ban útjára indított Savaria-napok ünnepségi sorozat, melynek része volt a táncverseny. A Savária Táncverseny ma már Európa-hírű ben keltették életre Szombathelyen az ókori eseményeket felelevenítő karnevált. A rendezvényt a civil szervezetek szervezik. (Savaria Légió, Magyar Íjászegylet) A színes kulturális kínálat áttekintését teszi lehetővé a havi rendszerességgel megjelenő Szombathelyi Műsorfüzet, amit először decemberében adtak ki a művelődési intézmények. A kultúra területéhez tartozik a helyi televíziózás. A Szombathelyi Városi Televízió 1989-től sugározó adóként működik. A stúdió fejlesztésére 1998-ban került sor. d) A település általános helyzetének jellemzése, fejlesztési elképzelések és tervek Szombathely kétezer éves történelmi múlttal rendelkező város, amely tud meríteni múltjából és építkezni hagyományaiból. A város jelenleg a közepes nagyságú megyeszékhelyek közé tartozik, lakosságszáma elsősorban az agglomerációs térségre való kiköltözés következtében csökken. Szombathely, bár a Nyugat- Dunántúli - egyelőre még csak statisztikai - régión belül centrális elhelyezkedésű, mégsem vált a régió központjává. A vizsgálat ideje alatt is érzékelhető volt, hogy a városvezetés nem tett le a régiós központtá válásról, Zala megye és város vezetését is maga mellé állítva tesz ismételt törekvéseket a szerepkör megszerzésére. Valószínűleg erre Győr mellett kevés az esélye, a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója sem számol a régiós közigazgatási központ szerepkörrel, egy nagyobb földrajzi egységre kiterjedő vonzásával azonban igen. Ebbe a nagyobb egységbe beleértendő az Európai Unióhoz történő csatlakozás után az ausztriai Burgenland tartomány középső része is. A régiós szerepkör erősítése és a Trianon előtti vonzáskör visszaszerzése a város fő célkitűzése. Elfogadás előtt áll Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója, amely lényegében erre a vezérfonalra épül. A koncepciót a vizsgálati anyag egy más része részletesen taglalja majd, e helyütt csak a fő fejlesztési irányokat kívánjuk jelezni. Az egyik fő célkitűzés a lakónépesség elköltözés miatti 13

14 fogyásának mérséklése, amely a város vonzóbbá tételével érhető el. Az erre irányuló komplex program része a gazdaság és a humán tőke fejlesztése, az életminőség javítása, a városi infrastruktúra fejlesztése. Cél a "megújuló, kulturált, élhető város" kialakítása. A központi szerepkör erősítése, a nem helyben lakók számára való vonzóvá tétel a "nyitott város" célkitűzéssel jellemezhető, amelynek elérésére turisztikai, kulturális, de legfőképpen közlekedésfejlesztési elképzelések születtek. Utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy mivel a város autópályákkal nem érintett térségben fekszik, az alapvető cél ezek minél gyorsabb elérhetővé tétele, azaz a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Szándék szinten fogalmazódik meg a jelenleg kihasználatlan repülőtér bevonása a légi forgalomba. 2. Szombathely kistérségi kultúráját, önazonosságát kifejező sajátosságok A Nyugat-Dunántúli Régió része, a Vas megyében található Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása, melynek székhelye Szombathelyen található (Kossuth u. 1-3.). A társulás a valamikori járás településeit gyűjti össze. A megállapodás szerint 39 falu érdekvédelmi szervezete. Szombathely adottságait kihasználva segíti a környék településeit. A társulás településeinek infrastrukturális fejlődéséhez a megyeszékhelyi fejlesztések nagymértékben járultak hozzá. Ivóvíz, szennyvízhálózat kiépítése, a gázprogram beindítása a falusiak számára infrastrukturálisan, a városi életminőséget teremtette meg. Szombathelyen a lakosság csökkenésének egyik oka, hogy a városlakók a közeli falvakba költöznek. (Gencsapáti, Sé, Torony, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Balogunyom) Kulturális szolgáltatásokat a kitelepülők szokásaiknak megfelelően a város intézményeiben veszik igénybe. (Iskoláztatás, szabadidős programok, művészeti csoportok, tanfolyamok.) A társulás területén élő munkavállalók többsége Szombathelyen talál munkát magának. Szombathely a foglalkoztatás terén a környék népességére is számít. A térség főbb mozgatói: a nyugati határszél, az urbanizáció magas foka, a népesség iskolázottsága, a térség vállalkozási hajlandósága. A folyamatos fejlődéshez nélkülözhetetlen a munkaerő tovább- és átképzése, melynek intézményi hátterei a megyeszékhelyen biztosítottak. A 39 települést magába foglaló társulás falvai, érdekeiknek megfelelően kisebb szerkezeti egységeket hoztak létre feladataik ellátására. Szombathelyen hagyományteremtő szándékkal indították útjára a Kistérségi forgatag című kulturális programot, ahol a települések bemutatkozhatnak. Ezen a rendezvényen azok a falvak, ahol a közművelődési munka háttérbe szorult, nem tudják községüket méltóan képviselni. 3. Részösszegzés Szombathely dinamikus fejlődése, kedvező földrajzi fekvése és városfejlesztési elképzelései egy régióközpont megteremtését célozzák meg. A középvárosok kategóriájába tartozó település több évezredes kulturális hagyománnyal rendelkezik, melynek ápolását és folyamatos megújítását a város vezetősége fontos feladatának tartja. Intézményeit önerőből, vagy a megyei önkormányzattal közös fenntartásban működteti. Szombathely iskolaváros jellege domináns, ami 14

15 színvonalas közművelődési programok kínálatát igényli az intézményhálózat dolgozóitól. III. Az önkormányzat közművelődési feladatellátása A. Szombathely kulturális-közművelődési politikája 1. Településfejlesztési koncepció Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója elkészült, de testület által még meg nem tárgyalt és el nem fogadott dokumentum. A szakfelügyeleti vizsgálat ennek ellenére felhasználta és elemezte, tekintettel arra, hogy az anyag március folyamán a képviselőtestület elé kerül elfogadásra. A koncepció kidolgozásának munkálatai májusában kezdődtek, elkészítésével egy, a Berzsenyi Dániel Főiskola szakembereiből álló munkaközösséget bíztak meg, vezetője a Társadalomföldrajzi Tanszék tanszékvezető tanára. A helyzetelemzés az érdekelt intézmények és szakemberek bevonásával zajlott, és októberre elkészült a Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés című, 89 oldalas dokumentum, amely a továbbiakban a koncepció I. kötetét képezte. Ezt a dokumentumot a szakbizottságok megtárgyalták, így a "Kultúra, közművelődés" és "Helyi társadalom, civil szervezetek" című fejezeteket, valamint a SWOT-analízist a kulturális bizottság is. A munka folytatódott, és januárjában már nyilvánosságra került a II. kötet, a tulajdonképpeni koncepció. A szakfelügyelet e dokumentum úgynevezett egyeztetési változatát vizsgálta, elsősorban természetesen annak kulturális-közművelődési vonatkozásait. A koncepcióban az elfogadásig lényeges változtatások valószínűleg már nem fognak történni. A koncepció első része, a helyzetelemzés alapos munka. A bevezetés a természetföldrajzi és környezeti állapot bemutatásával indul, majd a város térkapcsolatait mutatja be közlekedési, agglomerációs, regionális vonatkozásban. Utóbbiban nagy szerep jut Szombathely regionális szerepköre értékelésének, egy idézett vizsgálat alapján a 22 megyei jogú várost tekintve Szombathely az erős középmezőnyben helyezkedik el. A belső erőforrások bemutatása demográfiai és a munkaerőpiacra vonatkozó adatokat tartalmaz. A humán infrastruktúra bemutatásán belül a helyzetelemzés nagy teret szentel az oktatásnak, de a kultúra, közművelődés helyzete is sorra kerül, két oldal terjedelemben. Meghatározó intézményként az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művészetek Háza, a Művelődési és Sportház és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kerül nevesítésre. Közli a helyzetelemzés a város kiemelkedő rendezvényeit, megyei intézményeit, megemlíti a művészeti képzés és a civil szervezetek szerepét. Értékként a kultúra sokszínűségét jelöli meg. A kultúrát az egészségügyről és szociális ellátásról szóló fejezet követi. (Csak az összehasonlítás miatt: 11 oldalnyi terjedelemben.) A humán fejezetek után gazdasági elemzés következik, benne a turisztikával, majd a közlekedési, műszaki 15

16 és kommunális infrastruktúra, a város funkcionális övezeteinek bemutatása. A helyzetelemzés záró fejezete az eddigi fejlesztési elképzeléseket taglalja, majd SWOT analízissel zárul. A tulajdonképpeni koncepció 12 évre, azaz három választási ciklusra ( ) szóló fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Négy prioritásba gyűjt 13 fejlesztési programot, amelyek szintén több intézkedésre bomlanak le, szám szerint negyvenre. Mindegyik prioritást egy közérthető jelzővel is ellát, így beszélhetünk a megújuló, a kulturált, a nyitott és az élhető városról. A "Közművelődés és a kultúra kibontakoztatásának programja" természetesen a "kulturált város" szlogenje alá tartozik, amelynek alcíme: A humán tőke fejlesztése és az életminőség javítása. A kulturális fejlesztési elképzeléseken kívül része még az oktatási, a munkaerő-piaci és az egészségügyi-szociális programterv. A kulturális program a város egyik lehetséges kitörési pontjaként kezeli a kultúrát, és 6 célkitűzést nevesít (élénkítés, arculat megalapozás, művészeti produktumok létrejötte, identitás megerősítése, színház létrehozásának előmozdítása, civil szervezetek súlyának növelése), amelyek eléggé általánosak és a színház alapítási szándékon kívül nehezen megfoghatóak. A javasolt intézkedések sorában a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítését, a magaskultúra jelenlétének erősítését, a színjátszás és bábművészet támogatását és a civil szféra megerősödését taglalja, ezeket is tovább bontva megvalósítási elemekre. Ütemezést nem ad a dokumentum, azon kívül, hogy "folyamatos, néhány elem (színház) hosszú távra tervezhető csak". A kevés konkrétum a dokumentum koncepció jellegéből fakad (nem fejlesztési tervről van szó!), és valószínűleg figyelembe veszi a már korábban elfogadott kulturális koncepció meglétét, bár érdekes módon erre a dokumentumra nem utal. A kultúra és közművelődés fejlesztésének programja illeszkedik a koncepció egészébe. A kulturális területhez kapcsolhatóak még a koncepció más részein megjelenő fejlesztési elképzelések, elsősorban a felsőoktatás (egyetem létrehozása) és az idegenforgalom fejlesztése (fesztiválváros program), valamint az épített környezet védelme (kulturális örökség megóvása). Összességében megállapítható, hogy a területfejlesztési koncepció, ha nem is mindig kinyilatkoztatott szerepe ("kitörési pont") szerinti súlyának megfelelően kezeli a kultúrát és a közművelődést, felismeri a benne rejlő lehetőségeket és 13 fontos célkitűzése, egyikeként tartja számon a kulturális terület fejlesztését. 2. Kulturális koncepció Szombathely Megyei Jogú Város közgyűlése 70/2001. (III.29.) Kgy. számú határozatával fogadta el kulturális koncepcióját. A 7 oldalas dokumentum három fejezetre bomlik. Az első, rövid fejezet a koncepció célját fogalmazza meg. Talán legfontosabb mondata: "A város polgáraival összhangban, meg kell határozni, hogy közpénzen milyen mértékben és milyen módszerek alkalmazásával kell az önkormányzatnak jelen lennie a város közművelődési életében." A koncepció fő irányainak a 16

17 közvetlen lakossági részvételre épülő közösségi művelődés támogatását, a humánerőforrás-fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítését, az épületek és színterek folyamatos üzemeltetését és a technikai berendezések cseréjét jelöli meg. A második fejezet, a helyzetelemzés a koncepció legterjedelmesebb része. A fejezet bevezetőjében megemlíti, hogy kultúra támogatására összköltségvetésének 3%-át fordítja a város, ez kevesebb, mint a megyei jogú városok átlaga. (A vizsgálat számításai szerint az arány ennél jobb, 4,5-4,7%.) Az intézményrendszer bemutatása keretében a négy tisztán városi fenntartású intézmény - az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház és a Művészetek Háza - bemutatásának (épületadottságok, tevékenységprofil) szentel nagyobb teret a dokumentum. Kisebb terjedelemben, felsorolásszerűen említi a dokumentum a megyei önkormányzattal közös fenntartásban működtetett intézményeket, ezek a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, a Szombathelyi Képtár, a Berzsenyi Dániel Könyvtár, a Smidt Múzeum, az MMIK, a Mesebolt Bábszínház és az Ungaresca Táncegyüttes. Külön fejezetben taglalja a koncepció a civil szerveződések szerepét, jó néhányat nevesítve közülük. (A szervezetek teljes listáját a koncepció melléklete tartalmazza.) Szombathely életében mindig is meghatározó jelentőséggel bírtak a különböző művészeti ágak, ezért kapnak a koncepcióban is külön fejezetet. (Zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, színjátszás-bábszínház, filmművészet.) Az egyes területek bemutatásánál számos művészeti együttest nevesít a koncepció. A helyzetelemzés a város kulturális nagyrendezvényeinek felsorolásával, majd a nemzetközi kapcsolatokról szóló rövid résszel zárul. A harmadik fejezet, a tulajdonképpeni koncepció négy fő stratégiai célt és három stratégiai irányt fogalmaz meg. Utóbbiak a közművelődési intézményrendszer kiépítése, a belső és külső kapcsolatrendszer fejlesztése és a kulturális örökség értékeinek védelme. A legfigyelemreméltóbb rész az ezt követő részletes program, amely már konkrét célkitűzéseket tartalmaz. Néhány példa: - létre kell hozni a szombathelyi színházat - a közművelődési intézményeket korszerűsíteni kell - minden vállalt kulturális program támogatásáért pályázni kell - ki kell dolgozni a közművelődési intézmények érdekeltségi szabályzatát - ésszerű kooperációt kell kialakítani a közművelődési intézmények együttműködésében - meg kell tartani a város hagyományos nagyrendezvényeit ( ) - prioritást kell kapjon a Savaria Történelmi Játékok - (ezzel összefüggésben) kulturális városrészt (negyedet) kell kialakítani - ókori irodalmi szemelvénygyűjteményt kell összeállítani és kiadni az általános - és középiskolás korosztály számára A kulturális koncepció alapjában jól ragadja meg a csomópontokat, a fejlesztés fő irányait. Felismeri a közművelődési intézményhálózat meghatározó szerepét és korszerűsítésének szükségességét. Ugyanakkor nagy szerepet szán a civil önszerveződéseknek is, amelyeket fontos tudatformáló erőnek tart. Az intézményrendszeren kívüli területként kiemelten kezeli a nagy hagyományokkal 17

18 rendelkező művészeti területet - kiemelten a zenét és a táncművészetet - és a nagyrendezvényeket. Jó a meglátása a koncepciónak a Savaria Karnevál tekintetében, amelyről azt mondja, hogy ez az a rendezvény, amely nagy tömegeket vonzhat a városba és a helyi polgárokra gyakorolt tudatformáló hatása is jelentős a lakóhelyhez való kötődés elmélyítésében. Az eltelt két év a koncepciónak ezt a részét igazolta. Adós marad ugyanakkor a dokumentum az egyes intézményekre lebontott fejlesztési tervekkel és az úgynevezett profiltisztítási elképzelésekkel - bár ez utóbbi kifejezés így nem fordul elő a koncepcióban, amely az ésszerű kooperáció kifejezést használja. E tárgykörben a későbbiek folyamán is született még számos dokumentum, sőt határozat is, érdemi előrelépés azonban nem történt. 3. Helyi közművelődési rendelet A kulturális koncepció elfogadásával egyidejűleg (ugyanazon testületi ülésen) fogadták el a város közművelődési rendeletét. A 8 oldal terjedelmű, a közművelődési szolgáltatások biztosítását leszabályozó rendelet első három paragrafusa általános dolgokkal - az alapelvekkel, a rendelet céljával és hatályával - foglalkozik. Kiemelésre érdemes, hogy a hatálya alá tartozónak deklarálja nem csak azokat a kulturális közösségeket, amelyek az önkormányzattal feladat-ellátási megállapodást kötöttek, hanem azokat is, akik bármilyen támogatásban részesültek az önkormányzattól. A negyedik paragrafus az önkormányzat közművelődési feladatainak részletes felsorolása. E feladatok fő pontjai az évi CXL (kulturális) törvényből átemelt feladatok, amelyeket tovább bontottak cselekvési programokra. Mintegy 8 főfeladat és 19 cselekvési program fogalmazódik meg. A rendelet érzékelhetően a teljességre törekszik, át kívánja fogni a kulturális ágazat egészét, sőt még a kapcsolódó területeket (pl. felnőttoktatás, turizmus) is. A következő rész a feladatellátás szervezeti kereteivel foglalkozik, felsorolva a közművelődési intézményeket és más szervezeteket. A feladatellátás szintjeit, intézményeit fontossági sorrend szerint felülről lefelé bontva mutatja be, így különböző szinteken elhelyezkedő intézménycsoportokat hoz létre. A legelső kategória saját közművelődési intézményei, az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház és a Művészetek Háza. A második csoportba a peremkerületi intézmények tartoznak, a Nyitra utcai ÁMK és a három, egyesületek által működtetett klubkönyvtár: a zanati, a herényi és a szentkirályi. A harmadik csoportba a megyével közös fenntartású Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ került. A negyedik csoportot szintén a megyével társulásban működtetett, de már nem kötelező közművelődési feladatokat ellátó formációk tartoznak, mint pl. a szimfonikus zenekar vagy a bábszínház. Az ötödik és a hatodik csoport nem nevesített intézményeket, és szervezeteket tartalmaz, ide tartoznak az önkormányzattal feladat-ellátási szerződést kötött és a támogatást kapott szervezetek. A hatodik paragrafus tovább folytatja a fenti lebontást, amennyiben a feladatellátáshoz esetlegesen kapcsolódó vagy kapcsolható intézményeket és 18

19 szervezeteket sorolja fel. Széles ez a skála az oktatási intézményektől az egyházakig és kisebbségi önkormányzatokig. A 8. paragrafus a finanszírozásról kellene szóljon, ám ezt elég szűkszavúan intézi el, amennyiben felsorolja a szóba jöhető bevételeket (saját bevétel, állami normatíva, költségvetési támogatás és pályázati pénzeszközök.). A 9. paragrafus a 150/1992-es kormányrendelet foglalkoztatásra és intézményvezető pályáztatására vonatkozó részeit emeli át, teljesen feleslegesen. A 10. paragrafus a tájékoztatás formáit sorolja fel, a lapokat nevesítve, de a helyi tévét nem megemlítve. Az értelmező rendelkezések sorában a kulturális törvényből átemelt fogalommagyarázatokkal találkozunk. Szombathely közművelődési rendelete összességében jól szolgálja azt a célt, amiért alkották. Teljességre törekvő módon sorolja fel az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat és a hozzá tartozó intézményrendszert. A feladatellátást végző és azt segítő intézményeket és szervezeteket hierarchikus rendbe állítja az önkormányzathoz kapcsolódás formája szerint. 4. Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága A kulturális szakbizottság a képviselőtestület 10 bizottságainak egyike. A bizottság létszáma 13 fő, amelyből 7 fő testületi tag és 6 fő külső tag. Politikai megoszlás szerint a közgyűlésben is többségben levő MSZP-SZDSZ blokk van többségben. Három külsős tag nem párt tagja, közülük egyik a ferences rendi szerzetesrend helyi rendfőnöke. Foglalkozás szerint egyébként változatos területeken dolgoznak a bizottsági tagok: művelődési központ igazgató, iskolaigazgató, tanár (több is), művelődésszervező, egyetemi hallgató (belőlük is több van), kertészmérnök, vállalkozó, TIT főmunkatárs. A bizottság elnöke óta Horváth György, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója. A bizottság általában közgyűlések előtt ülésezik és kétharmadában közgyűlési előterjesztéseket véleményez, de szükség szerint máskor is összeül. Jogkörük az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában van rögzítve. Eszerint javaslatot tesznek városi rendezvényekre (eseménynaptárra) kidolgozzák a kulturális koncepciót véleményezik művészeti alkotások köztéri elhelyezését kezdeményeznek vagy véleményeznek kulturális intézményi ügyekben ellenőrzik ezen intézmények tevékenységét javaslatot tesznek a kulturális célú előirányzatok felhasználására (nem teljes felsorolás) A bizottság 2002-ben 11, 2003-ban 12 ülést tartott. A tárgyalt napirendi pontok száma 61, illetve 83 volt. A közgyűlési témákon (költségvetés, intézményvezetői megbízások, koncepciók, rendeletek, alapító okirat módosítások) kívül jellemzően az alábbi ügyeket tárgyalta a bizottság: Rendezvényterv, illetve beszámolók a Savaria Karneválról Közművelődési intézményrendszer átalakítása, intézmények jobb kihasználása Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő GT-k és KHT-k beszámolója 19

20 Kulturális Alap felosztása Városnévhasználat engedélyezése Kitüntetések odaítélésének véleményezése A legtöbb ügy előterjesztője a Kulturális Iroda vezetője volt, a két év alatt szám szerint 47 napirendi ponté. Őt a kulturális bizottság elnöke követi 26 előterjesztéssel - e téren a ciklusváltás utáni bizottsági elnök aktívabb volt, mint elődje. Az előterjesztések nagy többsége egyébként hivatali előterjesztés, azon belül is a pénzügyi, költségvetési, közgazdasági osztály az élen járó. A negyedik csoportba az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői és egyéb személyek (pl. a karneváligazgató, a területfejlesztési koncepció készítői) tartoznak. Nagyon kevés a bizottság előtt megjelenő intézményi ügy. Oldja némileg ezt a helyzetet, hogy a bizottság elnöke évi több alkalommal is igazgatói értekezletet szervez az intézményvezetőknek, ez azonban nem hivatalos (nem jegyzőkönyvezett) fórum, így határozatok sem születhetnek. A fenntartó és intézményei közötti konzultációs lehetőség megteremtése miatt azonban szerepük fontos. Összegzésként megállapítható, hogy a bizottság munkája kiegyensúlyozottnak tekinthető, bár döntéseit többnyire nem konszenzussal hozza. Erősíteni kellene a bizottság munkáját a közművelődési intézmények beszámoltatása és szakmai tervezésére való odafigyelés területén. Megjegyzendő, hogy míg a bizottság évente többször is foglalkozik az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok és kht-k (Savaria Médiacentrum Kht, Szombathelyi TV és rádió Kht, Savaria Moziüzemeltetési Kht) beszámoltatásával, addig az intézmények beszámolóival és munkaterveivel csak egyszer és akkor is eléggé formálisan. ("Munkatervek a hivatalban megtekinthetők.") A megyével közösen finanszírozott intézmények felett a városi kulturális bizottságnak nincs jogköre, de a hivatalosan ezeket a jogokat gyakorló társulási tanács csak formálisan működik. A szakfelügyelet véleménye szerint legalább a tájékoztatás szintjén meg kellene jelennie ezeknek az intézményeknek a város kulturális bizottsága előtt is, tekintve, hogy a város nem kis összeggel, 250 millió Ft-tal támogatja a közös intézmények működését. 5. Város - megye egyeztetés és a Közös Intézményeket Fenntartó Társulás Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és Vas Megye Önkormányzata közötti érdekegyeztetés fóruma az Önkormányzati Egyeztető Bizottság. A tagok egyenlő arányban kerülnek ki a városi és a megyei testület tagjaiból, létszámuk 5-5 fő. A bizottság elsősorban a közös intézmények finanszírozási kérdéseivel foglalkozik. A megyei hatókörű, de városi feladatokat is ellátó közművelődési intézmények működtetésére, a felügyeleti jogok gyakorlására 2001-ben társulást hoztak létre. A társulásnak és ennek szintén 5-5 fős tanácsának az elnevezése az évek során többször változott, jelenleg Közös Intézményeket Fenntartó Társulás (Tanácsa). A tanácsnak ugyanaz az 5-5 fő a tagja, mint a város-megye egyeztető bizottságnak. A fenntartók közötti egyeztetés ennek ellenére - mondhatni - elég nehézkes a tanácsban évben került kidolgozásra egy megállapodás tervezet a közösen fenntartott intézmények fenntartási arányainak megoszlására, ez az 20

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csákánydoroszló önkormányzat képviselő-testületének 2013. február 21-én megtartott nyílt képviselő-testületi

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20 /2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014.(X.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Csömör

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének november 26-i nyílt üléséről

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének november 26-i nyílt üléséről Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. JT/3-18/2015 Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 26-i nyílt üléséről Napirend:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V N A P I R E N D

J E G Y Z Ő K Ö N Y V N A P I R E N D Bezi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Bezi, Szabadság u. 59. 18-A/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2012. december 6-án 18.30 órai kezdettel a Bezi Községházban tartott üléséről. Jelen vannak:

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2002. (VI.1.) számú. r e n d e le t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2002. (VI.1.) számú. r e n d e le t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2002. (VI.1.) számú r e n d e le t e a Nyíregyháza Megyei Jogú Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatairól szóló 7/1999. (IV.1.) számú helyi önkormányzati

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

I. A testületi ülések és azok napirendje

I. A testületi ülések és azok napirendje KÖRMEND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2006. II. félévi MUNKATERVE 2006. augusztus 24. I. A testületi ülések és azok napirendje 1.) Vállalkozások foglalkoztatás növelő támogatásáról szóló rendelet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. évi munkaterve. Készült: a Képviselő-testület 2013. február 14-i ülésére

Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. évi munkaterve. Készült: a Képviselő-testület 2013. február 14-i ülésére Héhalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. évi munkaterve Készült: a Képviselő-testület 2013. február 14-i ülésére 1 M U N K A P R O G R A M 2013. január 1-től lényeges változások következtek

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Ügyiratszám: 51.134/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ Pápa Város Önkormányzatának Képviseltestülete a kulturális javak védelmérl és a

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések A.../2008. (VI.26.) Kgy. határozat melléklete EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2013. ÉVI MUNKATERVE

2013. ÉVI MUNKATERVE NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 222/2012. (XI. 26.) számú határozatával elfogadott 2013. ÉVI MUNKATERVE Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. évi munkatervét az

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35.

3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 F a x : ( 0 6-3 2 ) 4 6 0-9 1 8 E - m a i l :forum@paszto.hu Száma: 1-126/2015. A döntés meghozatala

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Benedek Elek Óvoda

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Benedek Elek Óvoda Benedek Elek Óvoda 1. sz. Melléklet Az intézmény Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének. számú a.) Az Alapító okirat 1-4. pontja változatlan marad. b.) Az Alapító Okirat 5. pontja az

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére

Előterjesztés. a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE Előterjesztés a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére Tárgy: Javaslat az Önkormányzat 2009. évi Éves Belső Ellenőrzési Tervére Előterjesztő: Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Javaslat magasabb vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására. Összeállította:

Javaslat magasabb vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására. Összeállította: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE KJ.: 21910 /2007. Melléklet: 3 Javaslat magasabb vezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására Összeállította: Dr. Kovács Zsuzsanna Közigazgatási és Jogi Főosztály

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben