SZOMBATHELY KULTURÁLIS GAZDASÁGA CSAPÓ TAMÁS 1 - BARANYAI GÁBOR 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOMBATHELY KULTURÁLIS GAZDASÁGA CSAPÓ TAMÁS 1 - BARANYAI GÁBOR 2"

Átírás

1 SZOMBATHELY KULTURÁLIS GAZDASÁGA CSAPÓ TAMÁS 1 - BARANYAI GÁBOR 2 Megjelent: Kézirat 1. Bevezetés Szombathely a század fordulóján, Éhen Gyula polgármestersége alatt érdemelte ki a Nyugat királynője megtisztelő címet. Az elnevezésre, melyet a település a korszerű és fejlett kommunális infrastruktúrája mellett elsősorban a város pezsgő kulturális élete miatt érdemelt ki, méltán büszkék a szombathelyi polgárok és a város vezetése. Mivel az államszocialista időszakban a jelentősebb gazdasági beruházások és fejlesztések elkerülték az osztrák határ mellett fekvő vasi megyeszékhelyt, a kultúra ekkor is kiemelt szerepet töltött be a város életében. Előrelátó módon a város és a megye vezetői a kulturális életben találták meg azt a lehetőséget, melynek révén a megyeszékhely kiemelkedhet a hasonló nagyságú városok közül. Ezért több, nagyhírű intézményt hoztak létre, illetve olyan kulturális rendezvényeket indítottak el, melyek ma is meghatározóak a település és környezete életében. A rendszerváltozást követően a város korábban hátrányos (nyugati határ menti) fekvése előnnyé vált, és a kiépülő piacgazdaság számottevően megnövelte Szombathely ipari jelentőségét új, többnyire zöldmezős, külföldi beruházások révén. Mindez azzal járt, hogy a település gazdaságában a kultúrának az aránya valamelyest csökkent, ám abszolút értelemben így is jelentős maradt. Új kulturális intézmények jöttek létre, és programok indultak, a megerősödő magánszféra egyre inkább mecénásként jelent meg, és az izmosodó civil szervezetek is egyre nagyobb szerepet töltöttek be a város kulturális életében. Mindehhez még hozzá kell tenni azt, hogy a kis vidéki tanárképző főiskolából az elmúlt húsz évben három karral rendelkező egyetemi központ lett, melynek a szerepe azonban nem jelentős Szombathely kulturális gazdaságában. A város vezetése az eltelt két évtizedben (is) folyamatosan prioritásként kezelte a kultúrát, a közművelődést és az ezzel szorosan összefüggő idegenforgalmat. Mindez egyrészt az ágazat kiemelt költségvetési finanszírozásában mutatkozott meg, másrészt abban, hogy az elkészült településfejlesztési koncepciók kiemelt szerepet szántak a kulturális ágazatnak. Ahogy a 2002-ben elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció fogalmazott: Szombathely jövőjét illetően egy kérdésben biztosan konszenzus van a helyi véleményformálók és programalkotók széles körében: a fejlesztés kulcsfontosságú területe, a város egyik lehetséges kitörési pontja a kultúra (a szó legtágabb értelmében). Mivel a városvezetők és a polgárok véleménye az utóbbi egy évtizedben sem változott meg, így a 2012/2013 során elkészülő új, hosszú távú településfejlesztési koncepció hasonlóképpen, kiemelten fogja kezelni a kulturális-közművelődési ágazatot és annak fejlesztését. A kultúrafejlesztés, közvetett módon a kulturális gazdaság megjelent eddig is (és nyilván a későbbiekben is meg fog jelenni) a városi pályázatokban, mint például a városközpont megújítása, illetve az Isis projektben. Szombathely az Uniós csatlakozás óta mintegy 2,4 milliárd forintot nyert el az EU fejlesztési forrásaiból. 1 egyetemi magántanár, Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet 2 főiskolai docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet

2 Nem könnyű megfogni egy-egy település kulturális gazdaságának a súlyát, hiszen maga a fogalom sem túl ismert és egyértelműen nem tisztázott. A nehézségeket fokozza a korrekt, számszerűsíthető adatok általános hiánya, valamint az, hogy más településekkel szinte alig lehet összevetni, hiszen nincsenek egzakt, összehasonlítható adatok. Mi az elemzés elkészítésekor az elkészült településfejlesztési koncepciókra, az intézmények elkészített éves beszámolóira, az intézmény- és a városvezetőkkel folytatott interjúkra, az elérhető statisztikai adatokra, a Savaria Történelmi Karnevál szervezői által elkészített lakossági kérdőívek feldolgozott eredményeire és személyes benyomásainkra támaszkodtunk. Úgy véltük, hogy akkor kapunk egy használható képet Szombathely kulturális gazdaságáról, ha bemutatjuk a városban működő kulturális jellegű intézményeket, számba vesszük kulturális rendezvényeket, ha elemezzük a városba érkező vendégek és a vendégéjszakák számát és változását, ha megpróbáljuk megállapítani a rendezvényekre érkező látogatók által generált bevételeket és ezeknek a multiplikátor hatásait. A kulturális gazdaság fogalmát sokan, többféleképpen értelmezik a város vezetésében. Voltak olyanok, akik most hallottak először erről a (valljuk be nem túl régóta használt) a fogalomról. A többség ismerte és általában a kultúrának a gazdaságban betöltött szerepét, hozzájárulását a város szolgáltató gazdaságához, értette alatta. Általában csak magát a kulturális ágazatot sorolták ide, kihagyva a sportot és a (felső)oktatást. Egyébként mi is ezt a nézettel tudunk azonosulni. A város kultúrájának a formálói, az intézmények irányítói szinte mindannyian ismerték a fogalmat és a legtöbben a kulturális gazdasághoz sorolták, mint kapcsolódó és részben ehhez kapcsolódó idegenforgalmat és vendéglátást. Véleményük szerint a kultúra és elsősorban a város nagyobb kulturális rendezvényei, fesztiváljai egyben Szombathely legfontosabb idegenforgalmi vonzerejét is jelentik egyben. Ebben természetesen igazuk van és meg kell jegyezni, hogy e rendezvényeken kívül túl sok, más, hasonló jelentőségű vonzerő nincs is a megyeszékhelyen. Véleményünk hasonló a városvezetés és az intézmények vezetőinek a véleményéhez. Talán azzal egészítenénk ki, hogy a szombathelyi felsőoktatás egy-két évtizeddel ezelőtt még nagyobb szerepet játszott a kulturális gazdaságban, mint napjainkban. Ez annak ellenére van így, hogy időközben a vidéki tanárképző főiskolából három egyetemi karral, tucatnyi egyetemi képzéssel rendelkező Savaria Egyetemi Központ lett és az intézmény integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetembe. Mi éppen ebben látjuk az egyik gondot, hogy az egyetem szerepe csökkent a város kulturális gazdaságába. Ugyanis az egyesüléssel csökkent az intézmény önállósága, bizonyos értelemben (gazdasági-pénzügyi) meg is szűnt. Így sokszor a pénzhiány, illetve az önálló döntés nehézségei miatt nincs annyi program például a három karon. Hasonló a probléma a város másik felsőoktatási intézményével a PTE Egészségtudományi Karával is, amely szintén nem önálló intézmény. A másik gond az, hogy napjainkban a hallgatók száma egyrészt kissé csökkent, másrészt a hallgatók csütörtök délután hazautaznak, és nem maradnak itt a hétvégéken, vagy a szünetekben, úgy, mint régen. Tehát nem vesznek részt a városban zajló kulturális rendezvényeken, sokszor még hét közben sem, amikor pedig Szombathelyen vannak. Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója azt nyilatkozta, hogy nem veszi észre, hogy itt egy egyetem működik három karral. Ez súlyos kritika, de úgy véljük, igaz. A három karra mintegy 2100 nappali tagozatos hallgató jár, az Egészségügyi Főiskolai Karra pedig további hétszáz. A hallgatóknak mintegy harmada Vas megyei, a Szombathelyiek aránya nagyjából százaléknyi. A többiek albérletben, vagy kollégiumban laknak, és mint korábban megjegyeztük a hétvégéket, illetve a szüneteket nem itt töltik. Vagyis nagyjából hallgató kiesik a város kulturális gazdaságából. Igaz itt laknak, itt költenek, de többnyire a létfenntartáshoz szükséges dolgokra és legföljebb a vendéglátóhelyek forgalmát gyarapítják. Az

3 Egyetemi Központnak kevés olyan rendezvénye van, amelyik jelentősebb látogatót vonzana, és a látogatók többsége ekkor is egyetemista. Külföldi hallgató tudomásunk szerint csupán néhány van a két felsőoktatási intézményben, de ők is diákcsere programok keretében vannak itt (Erasmus) és nem idegen nyelven hallgatnak, hanem magyarul. Idegen nyelvű képzés nincs Szombathelyen. Tervként, elképzelésként felmerült korábban az ötlet, de nem lett belőle semmi. Éppen emiatt kultúrexport-, vagy import nincs Szombathelyen. Véleményünk szerint tehát a szombathelyi felsőoktatási intézményeknek és az oda járó hallgatóknak igen kicsi a szerepe és a súlya a város kulturális gazdaságába. 2. A kulturális gazdaság intézményei a városban Szombathelyen már a korábbi évtizedekben is számos kulturális, közművelődési intézmény volt, melyek száma napjainkra kissé megnőtt. A városban lévő intézmények egy része városi fenntartású, más része a megyével közösen fenntartott, míg a harmadik része különböző civil szervezetekkel megkötött feladat-ellátási szerződéssel működött a legutóbbi időkig december 31-ig a különböző kulturális intézmények az alábbi módon és fenntartással működtek. Ezeken kívül voltak tisztán megyei, egyházi, illetve más fenntartású kulturális intézmények és végül teljesen független, a civil kezdeményezéssel létrehozott, a kultúrában fontos szerepet játszó szervezetek. Szombathelyen is az a helyzet, mint más városban Magyarországon, vagyis a kulturális intézmények csak különböző támogatásokkal képesek működni. Ez alól talán csak a Savaria Plázában lévő Cinema City a kivétel, melyet egy gazdasági társaság működtet piaci alapon. Önállóan (a város által) fenntartott intézmények: 1. Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft., 2. Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány, 3. ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház, 4. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, melyhez a 4.1 Gyermekek Háza, 4.2 Művelődési és Sportház, 4.3 Savaria Mozi, 4.4 Művészetek Háza tartozott. Oktatási intézményekhez kapcsolt művelődési központok: 1. Oladi Általános Művelődési Központ, 2. Nyitra utcai Általános Művelődési Központ. Vas megyével közös fenntartású intézmények: 1. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár, 2. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 3. Mesebolt Bábszínház, 4. Savaria Szimfonikus Zenekar, 5. Smidt Múzeum, 6. Szombathelyi Képtár, 7. Ungaresca Táncegyüttes.

4 Feladat-ellátási megállapodások alapján működő intézmények: 1. Derkovits Városrészért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület, 2. Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör, 3. Herényi Kulturális és Sport Egyesület, 4. Petőfi Telepért Egyesület, 5. Szombathelyi Sikerkönyvtár Alapítvány, 6. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 7. Zanati Kulturális Egyesület. Megyei fenntartású intézmények: 1. Vas Megyei Levéltár, 2. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyhez a 2.1 Vasi Múzeumfalu, 2.2 Savaria Múzeum, 2.3 Járdányi Paulovics István Romkert tartozott. A évi CLIV. törvény új helyzetet eredményezett, hiszen az állam bizonyos, addig megyei fenntartási intézményeket átvett, ezért a megye és a város önkormányzatának dönteni kellett a közös fenntartású intézmények sorsáról. Ez 2011 decemberében és 2012 januárjában megtörtént. Februárban fogadta el a Kulturális Bizottság a város új kulturális intézményhálózatának koncepcióját, amelyre várhatóan rábólint a képviselőtestület is, így 2012 második félévétől Szombathelyen az alábbi fenntartással működnek majd a különböző kulturális intézmények. Önállóan (a város által) fenntartott intézmények: 1. Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft. 2. Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány, 3. ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház, 4. Szombathelyi Mesebolt Bábszínház és Gyermekek Háza, 5. Savaria Mozi, 6. Savaria Szimfonikus Zenekar, 7. Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 8. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, amely AGORA Fesztiválközpont néven futna tovább. Oktatási intézményekhez kapcsolt művelődési központok: 1. Oladi Általános Művelődési Központ, 2. Nyitra utcai Általános Művelődési Központ. Az állam, a Vas Megyei Kormányhivatal által fenntartott intézmények: 1. Szombathelyi Képtár, 2. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 3. Vas Megyei Levéltár, 4. NyME Művészeti Intézet, 5. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyhez a

5 5.1 Vasi Múzeumfalu, 5.2 Savaria Múzeum, 5.3 Romkert tartozik. Az állam, a Vas Megyei Kormányhivatal által fenntartott intézmények, de Szombathely feladat-ellátási megállapodást köt velük: 1. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár, 2. Smidt Múzeum, 3. Ungaresca Táncegyüttes Feladat-ellátási megállapodások alapján működő intézmények, civil szervezetek: 1. Derkovits Városrészért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület, 2. Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör, 3. Herényi Kulturális és Sport Egyesület, 4. Petőfi Telepért Egyesület, 5. Szombathelyi Sikerkönyvtár Alapítvány, 6. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 7. Zanati Kulturális Egyesület. Egyházi fenntartású intézmények: 1. Egyházmegyei Könyvtár, 2. Szent Márton Látogatóközpont, 3. Martinusz Vallási és Kulturális Egyesület, 4. Sala Terrena, Egyháztörténeti Múzeum. Nyugat-magyarországi Egyetem által működtetett intézmény: 1. Egyetemi Könyvtár. Független, civil szervezetek, vagy gazdasági társaságok által működtetett intézmények: 1. Improvizatív Zeneműhely Egyesület, amely a Lamantin Jazzfesztivált szervezi, 2. Ferrum Színházi Társulás, 3. Szombathelyi Üstökös Színpadi Egyesület, 4. Cinema City Savaria Plaza 5. Vitalitas Galéria, 6. Capella Savaria Egyesület, 7. Isis Big Band Egyesület, 8. Szombathely Város Erkel Kórus Egyesület, 9. Szombathely Város Fúvószenekar Egyesület A Szombathelyen működő közel félszáz jelentősebb kulturális intézmény közül csupán azokat ismertetnénk röviden, amelyeknek, illetve az általuk szervezett és lebonyolított kulturális rendezvényeknek nagyobb súlya és jelentősége van a város kulturális gazdaságában. AGORA Szombathelyi Kulturális Központ

6 Az intézmény évben jött létre a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház, a Savaria Mozi, a Művészetek Háza és a Tourinform Iroda integrációjával ben az intézmény turisztikai feladatköre megszűnt. 39 főt foglakoztat az intézmény. Az intézmény legfontosabb feladata a város arculatának kialakítása rendezvények és programok segítségével, valamint a hozzá tartozó kulturális intézmények gazdaságos működtetése. A Művelődési és Sportház (MHS) az egyik legnagyobb befogadóképességű intézmény Szombathelyen, amely 1963 óta fogadja a látogatókat. Az MSH-ban 2011-ben összesen 290 rendezvény került lebonyolításra, melyek közel 300 ezer látogatót vonzottak. A rendezvények sorában színielőadások, kulturális programok, könnyűzenei nagy rendezvények, kisebb sportrendezvények és egyéb rendezvények (bálok, diplomaosztók, évnyitók, évzárók) egyaránt megtalálhatók. Közülük is kiemelkednek a Savaria Nemzetközi Táncverseny és az Ungaresca Táncegyüttes év végi fellépései. Mindezekből az MSH-nak 2011-ben származó bevétele 33,5 millió forint volt. A nagy múltú Savaria Mozi egyike az országban lévő, nem a plázákhoz kötött, sikeresen működő moziknak. Őse, az 1928-tól működő Savaria Mozgó, később Savaria Filmszínház volt. A moziban a tavalyi fejlesztések lehetővé tették a művészfilmek vetítését, az idei fejlesztés pedig megteremti az új látványfilmek vetítését is, a 3D-s technika bevezetésével. A moziban nem csupán filmvetítés zajlik, hanem közönségtalálkozók, szerzői estek, játszóházak és különböző koncertek is, de működik filmklub is. A moziban 57 férőhelyes kamaraterem és 348 férőhelyes nagyterem van, melyben az ország egyik legnagyobb vetítővászna van felszerelve évben az intézmény saját bevétele 18,9 millió Ft volt, a látogatók száma meghaladta a százezret. A mozi befogadja a Nyugat-magyarországi Egyetem Örökmozgó Művészmozi filmklubjait. A Mesebolt Bábszínház 1989-ben félhivatásos együttesként, a jogelőd után pedig január 1-jétől hivatásos társulatként alakult meg, Szombathelyi Bábszínház néven, mely 1997-ben vette föl a Mesebolt nevet. A Bábszínház az MMIK színház- és kamaratermében tartja előadásait. Rendezvényeinek száma 2011-ben 28 volt, közülük a legismertebbek a bábfesztiválok. A látogatók száma mintegy nyolcezer fő volt, akik 21,3 millió forintos saját bevételt generáltak. A Gyermekek Háza fontos szerepet tölt be a gyermekek és a fiatalok szabadidőben történő nevelésében. Szakmai tevékenységének egy része oktatási feladatokhoz kapcsolódik, más része pedig szabadidős tevékenységeknek a biztosítása. Az önállóan szervezett rendezvényeinek a száma 2011-ben 245 volt, melyek közül kiemelkedik a Városi Gyermeknap, a Gyermek Művészeti Fesztivál és a Savaria Történelmi Fesztivál gyermekprogramjai. A látogatók száma a tavalyi évben 31 ezer fő volt, az intézmény saját bevétele 5,4 millió forintot jelentett. Az AGORA Központ a fenti intézmények irányításán túl nagyon fontos szerepet tölt be Szombathely kulturális életében. Évente több száz kulturális rendezvényt szervez és bonyolít le, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak: Agora Fesztivál, a Magyar Dal Napja, a Magyar Kultúra Napja, Bloomsday, Borfalu, Kulináris Majális, Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, Szentivánéji Vigasságok, Szent Márton Hét, Szombathelyi Nyár-szabadtéri koncertek, Tavaszi Fesztivál, Tér-Film-Zene Fesztivál. Iseum Az Isis istennő tiszteletére épített római korú szentély maradványai az egykori Pannonia ma ismert legjelentősebb régészeti leletei közé tartoznak. Az ásatások és a rekonstrukció két ütemben zajlott ( , ) de a két időszak között hosszú idő telt el, aminek jelentékeny állagromlás lett az eredménye. Részben ennek okából, részben a megjelenő új technológiák,

7 tudásanyag tette szükségessé a második ütemet, amelyhez 2007-ben a város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében pályázott és ban támogatást nyert a Szombathely történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem Az Iseum rekonstrukciója elnevezésű projektre késő őszén kezdték el az Iseum épületrekonstrukciójának megépítését, amivel párhuzamosan folytak még a régészeti feltárások. Elsődleges cél az Iseum leleteinek bemutatása, emellett Pannonia vallástörténeti emlékeinek kiállítása, oktatóbázis, illetve vallástörténeti tudományos műhely kialakítása szerepelt a tervek között. A sokszínű funkciók által magfogalmazott elvárások, valamint az épített környezetbe való beilleszthetőség komplex tervezést igényelt, amelynek eredményeképpen született az egyszerre modern és korhű szentkerület, mely tartalmaz interaktív kiállítás megrendezésére alkalmas múzeumot és az eredetihez hasonló központi pódiumtemplomot, továbbá egy fogadóépületet. Az Iseumban nyolc szakembert foglakoztatnak teljes-, három munkavállalót pedig részmunkaidőben. A teljes munkaidős kollegák közül heten végeznek kulturális célzatú szakmai munkát. A múzeum-bemutatóhely éves bevétele 2011-ben kicsit több mint 52 millió forint volt, de ennek kevesebb, mint 10%-a származott jegyelőadásból (megjegyzendő, hogy az építmény hivatalos átadása csak augusztusban történt meg). A kiadások összességében nem haladták meg a bevételeket, vagyis az intézmény nyereséggel zárta a szezont. Az Iseum tevékenysége során szervezi az Iseumi Szabadtéri Játékokat, szakmai konferenciákat és előadásokat (résztvevők száma 2011-ben 1055 fő), múzeumi rendezvényeket (résztvevők száma 2011-ben 4411 fő). A kiállítások és rendezvények látogatóinak 60% diák, további 20%-a külföldi. Savaria Szimfonikus Zenekar A Savaria Szimfonikus Zenekar (vagy, ahogy a külföldi komolyzene rajongók ismerik, a Savaria Symphony Orchestra) egyszerre van jelen hazánk zenei életében, mint fesztivál- és koncertzenekar (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Szombathelyi Tavaszi Fesztivál, Pannon Ősz rendezvényei, Soproni Ünnepi Hetek, Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál), operaelőadások közreműködője, valamint kortárs zenei előadó. Története a 19. század közepéig nyúlik vissza, amikor is 1850-ben az országban negyedikként alakul Dalárda egylet. Valójában ez még messze áll a mai fogalmaink szerint értelmezett Szimfonikus Zenekartól, de a komolyzenei szerveződés helyi úttörőjének számított. A század fordulója igazán aktív időszakot nyitott meg a város életében. Létrejön a Zenekedvelők Egyesülete (1901), megalakul a Filharmonikus Egylet (1906) és megszerveződik a Városi Zeneiskola is (1909). A háborús időszak ennek a dinamikusan fejlődő kulturális életnek komoly károkat okozott. A vonószenekart 1917-ben alakították újjá, munkássága sok esetben a katonazenekar fúvósainak közreműködésével teljesedett ki. A zenekart az állandó karmestereken kívül vezényelte Kodály Zoltán (1933) és Ferencsik János (1939) is. A II. világháború szinte teljesen tönkretette Szombathely komolyzenei lüktetését a Szombathelyi Filharmóniai Társaság megalakulásáig (1948) a zeneiskola tanárai és növendékei által adott hangversenyek tartották fenn. A Filharmóniai Társaság azonban 1956-ban megszűnik, ezért a Filharmóniai Zenekar, Szombathelyi Városi Tanács Szimfonikus Zenekara néven működik tovább. Mellette párhuzamosan él a zeneiskola ifjúsági együttese az Ifjúság Háza Kis Szimfonikus Zenekara néven. E kettő egyesülésével jön létre 1962-ben a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. Sikertelennek eddig sem nevezhető a zenekar története, de ettől az időszaktól kezdve lehetünk

8 szem- és fültanúi annak a látványos fejlődésnek, aminek eredménye a mai, Magyarországon és külhonban is méltán megbecsült, sokszínű zenei repertoárral rendelkező zenekar létrejötte. A mérföldkövek között ki kell emelni a Varázsfuvola első szombathelyi bemutatóját (1964), a Szimfonikus Zenekarok I. Országos Fesztiválján elért sikert (1965), az első ausztriai rádiófelvételt, fellépést Graz-ban, és Mozart: Thamos, Egyiptom királya című művének bemutatóját Szombathelyen (mind 1971) ben Szombathelyi Szimfonikus Zenekar függetlenített intézménnyé, hivatásos zenekarrá válik Petró János főzeneigazgató vezetésével, majd a következő évben felavatják a kiváló akusztikájú Bartók-termet, amely alkalmas nagykoncertek és zenekari próbák megtartására egyaránt. Részben ezen adottságok miatt költözött 1977-ben Budapestről Szombathelyre a Nemzetközi Bartók Szeminárium, amely az 1980-as évek közepén karmesterkurzusból fesztivállá bővült. A zenekar munkásságát elismerések sora fémjelzi (miniszteri elismerés 1987, Bartók Béla- Pásztory Ditta díj 1990, az ARTISJUS Zenei Alapítvány díja 2001, Pro Arte Hungarica-díj 2004) ben Szombathelyi Szimfonikus Zenekar arculatváltáson megy keresztül, az intézmény új neve ettől az évtől kezdve Savaria Szimfonikus Zenekar. Az együttes rendszeresen szerepel rádió- és tévéműsorokban és gyakran koncertezik világhírű hazai és külföldi karmesterekkel és szólistákkal ben a zenekar 99 rendezvényen vett részt, melyből 66 Szombathelyen volt. A rendezvények közül 56 volt saját rendezésű. Összesen 31 ezer látogató volt, akiktől 44,2 millió forint bérlet- és jegybevétel származott. A zenekar teljes bevétele 2011-ben 382,5 millió forint volt. Az intézményben 75 fő dolgozik főállásban, ebből öt fő kisegítő, a többi zenész, karmester, technikus és szervező. Szombathely színháza A Weöres Sándor Színház nem hivatalos ars poeticája nagyon jól fogalmazza meg kultúra és közösség viszonyát: A város színháztörténete a közönség és a színházcsinálók közös históriája, s ez már sok évszázaddal ezelőtt elkezdődött. Egy közösségnek, egy városnak akkor van színháza, amikor arra szükség támad. S mivel minden kisebb-nagyobb emberközösség, nyelvétől, kultúrájától, tehetősségétől és a naptártól függetlenül időről időre érzi ennek szükségét, igénye van a színház (és csak a színház) nyújtotta élményekre, szórakozásra, közösségi érzésre, hát színház is volt, van és lesz. Szombathely alapításának (és ezzel együtt színháztörténete) a római időszakhoz kötődik. Kevés információ maradt fenn Savaria légióváros színházi kultúrájáról, annyi azonban bizonyos, hogy hivatásos aktorok közreműködésével szórakoztató előadásokat tartottak és a közösséget érdeklő társadalmi-politikai kérdések megvitatásának is a teátrum volt a fóruma. A középkor nem az állandóság szimbóluma a színházak életében, a népszórakoztatás gyakorlata és a vándorlás szorosan összefonódott. Természetesen a tehetősebbek kiemelkedjenek a tömegből a társulatok javát időről időre megpróbálták saját udvarukban röghöz kötni, ezáltal magukat a kultúra mecénásaként jellemezni. Az egyház is megérezte a színház jelentőségét a tömegek véleményének formálása tekintetében és be is vonta a maga szellemi eszköztárába (liturgikus játékok, szakrális helyekhez kötődő történek megjelenítése). A felvilágosodás korában fogalmazott meg a műveltséghármasság, vagyis az általános műveltség alapja a templom, az iskola és a színház látogatása. (Megjegyzendő, hogy az iskolai színjátszás mind a mai napig egyik legfontosabb előiskolája a hivatásosság színészetnek.) Szombathely város 1770-ben alapított ferences gimnáziumának diákjai már rendszeresen,

9 évenként akár többször is bemutatták tudásukat az iskolai színpadon. Az első a hivatásos, de már magyar nyelvű színielőadás a városban 1810-ben volt, majd 1828-ban megalakult a Vasmegyei Színjátszó Társaság és a színpártoló köznemesség és polgárság Műkedvelő Egyesülete, akik előadásaik vagy épp a farsangi bál bevételét szintén a hivatásos színházügy támogatására ajánlották föl. A színház a kulturális-társadalmi-közösségi élet központi terévé vált, a város megítélésében pedig komoly szerepet játszott, hogy milyen otthont biztosít ennek a térnek. A kőszínházépítés azonban gazdasági-politikai okok miatt sokáig húzódott, szükségmegoldás gyanánt ideiglenes (jellemzően fából készülő) építmények biztosítottak hajlékot a színészetnek. A gazdasági fellendülés adta alapokon épülő modern városban végül 1880-ben nyitotta meg a kapuit a Hausmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban megépülő Vas Megyei Nemzeti Színház. Sajnos működése veszteséges és ezért virágéletű volt, 1907-ben tűzveszélyessége okán be is zárták. A 20. század első évtizedének végétől immár állandó otthon nélkül, de azért zajlott a színházi élet (nyári és alkalmi játszóhelyeken) Szombathelyen. A Weöres Sándor Színház közvetlen elődjeként állt fel néhány esztendővel ezelőtt a Kamara Savaria, melynek saját(!) színháztermét a korábbi Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO) alakították ki. Röviddel ez után az egykori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kötelékein belül színészképző kurzus indult, növendékeinek a Berzsenyi Színház adott színpadot. Minden a színjátszás iránti igényt jelezte, aminek eredményeképpen 2007-ben Szombathely közgyűlése megalapította a Weöres Sándor Színházat, amely azóta a város kulturális életének meghatározó szereplője ben a színháznak 336 előadása/programja és 11 tájelőadása volt. A fizető nézők száma 54,5 ezer fő, melyből jegyes 28,2 ezer, bérletes 26,3 ezer fő. Az intézmény nettó bevétele 563,6 millió forint, ebből 96,5 millió forint a bérlet- és jegybevétel. Szombathelyi Képtár Szombathelyen képtár 1985 óta működik, de első tíz éve a Megyei Múzeum kötelékében telt el. Alapítványi kezdeményezésre jött létre, amely ma, mint országos gyűjtőkörű múzeum működik, évi időszaki kiállítással. Az épület 2000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik (három darab, kb. 500 négyzetméteres, nagyobb kiállítóterem és néhány, kamara jellegű kiállításra használt, kisebb galériát jelent). Ezen kívül festményrestaurátor műhely, több mint 11 ezer kötetes szakkönyvtár és adattár, valamint konferencia- és vetítőterme illetve gyermekfoglalkoztató tartozik az intézményhez. A képtár gyűjteménye elsősorban 20. századi magyar (de a nemzetközivel lépést tartó) festők műveiből áll, kiegészülve régebbi ( századi) alkotásokkal. A 2500 darabból álló kortárs textilgyűjtemény tovább színesíti a képtár kínálatát, amelynek évente hozzávetőlegesen 6000 látogatója van (2009-ben 5442, 2010-ben 6280, 2011-ben 5884 fő), amelynek átlagban harmada vásárol belépőjegyet. Ungaresca Táncegyüttes Az Ungaresca Táncegyüttest 1955-ben alapították a Kőszegen, mint középiskolai formációt. Pesovár Ernő művészeti tevékenységének köszönhetően 1963-tól már, mint a megye vezető együttesét tartják számon, és Szombathelyen működik. Az Ungaresca küldetése az alábbi célokban fogalmazódik meg: a magyar nyelvterület tánckultúrájának színpadra állítása és bemutatása, a ma embere érzésvilágának megjelenítése a magyar néptánc kincs felhasználásával (táncszínház), valamint a történeti tánchagyomány ápolása. Az együttes történetét számos hazai és

10 nemzetközi együttesi, szólótáncos és koreográfusi díj és elismerés fémjelzi. Évente átlagosan félszáz (2010-ben 46) fellépése van a csoportnak, amelynek van utánpótlás és senior tagozata is. A szereplések közül 2011-ben tíz előre tervezett volt, a többi megkeresések által szerveződött. Főállásban egy fő dolgozik az együttes mellett, az igazgató. Művészeti asszisztense megbízással végzi munkáját, mindketten koreoráfusok is egyben. Az együttes működésére évente hozzávetőlegesen hat millió forintot különít el az intézmény két fenntartója, amelyhez ennek csaknem 50%-a érkezik, mint saját bevétel. Ez műsorszolgáltatás díjából és bérleti díjból áll össze. A Megyei Művelődési és Ifjúsági központ (MMIK) A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közművelődési szakmai tanácsadással és szolgáltatással, kulturális programszervezéssel foglalkozó közművelődési intézmény. A központot 1973-ban alapították, ám az azóta eltelt időszakban az alapvető funkciói és feladatai jelentősen módosultak. Jelenlegi tevékenységi köre szerteágazó, magába foglalja a közművelődési, kulturális és információs szolgáltatást, szakmai fejlesztési programok, projektek menedzsmentjét. Meghatározó szerepet vállal (elsősorban a kistérség és a megye) kulturális életének és rendezvényeinek szervezésében, közművelődési intézmények, kulturális, szabadidős szervezetek, egyesületek, ifjúsági közösségsegítő és civil szervezetek támogatásában. Tevékenységének egy része Vas megye népművészetét, turisztikai és kulturális értékeit megismertető illetve megőrzőfejlesztő tevékenység. Ezek célja a kulturális turizmus mint a gazdaságfejlesztés egyik alappillére fejlődésének támogatása. Mindezen tevékenységekhez kapcsolódóan 2011-ben 160 kisebbnagyobb rendezvény lebonyolításában vettek részt. A rendezvények látogatottságát pontos adatokkal jellemezni nehéz, hisz nem egy közülük szabadon látogatható. Az intézmény vezetése szerint 2010 legsikeresebb, általuk szervezett programja a Velemi Gesztenye Ünnep, amelynek látogatószáma közel fő volt. Ennek tükrében biztosan kijelenthető, hogy a rendezvények összes látogatószáma százezres nagyságrendű. A MMIK tevékenységei közül ki kell emelni a 2006-ban indult Humán-Tár-Ház projektet, amely a művelődési intézmények felnőttképzésbe való integrálását hivatott elősegíteni, valamint az ifjúsági korosztály programokkal és ifjúságsegítő szolgáltatásokkal való ellátását, amely a MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálata tevékenységével valósul meg ben az összes dolgozó 28 fő volt, amelynek fele kulturális területen dolgozó szakember. Az Intézmény egyre szűkülő büdzsével dolgozik, amely elsősorban a fenntartói támogatások csökkenése miatt van így (2010: 85, 2011: 52 millió forint). Működési bevételeinek növekedése nem tart lépést a hiány növekedésével, sőt az utóbbi években azok is csökkenést mutattak (2010- ben 120,7 millió, 2011-ben 106,8 millió forint). A megoldásra többféle javaslat született, a végeredményben létszámcsökkentés, pályázatok illetve a kiadások csökkentése jelenik meg. Berzsenyi Dániel Könyvtár Jogelődje az 1880-ban nyitott Városi Közkönyvtár, amely 1952-től vált megyei könyvtárrá, megtartva városi funkcióját is tól viseli a Berzsenyi Dániel nevét. Mai helyén 1970-től van, 2002-ben teljesen felújították. Az intézmény multifunkciós nyilvános könyvtár, öt fiókkönyvtárral. Könyvtári alapfunkcióján túl rendszeresen tartanak képzéseket és különböző kulturális rendezvényeket is az intézményben. Évente ezer regisztrált olvasója van, 280 ezer személyes és 160 ezer távhasználó mintegy 850 ezer kölcsönzési dokumentumot vesz ki, vagy tekint bele. A könyvtár félmilliós

11 állományából 414 ezer a könyv. A fentieken túl helytörténeti és helyismereti gyűjteménnyel is rendelkezik az intézmény, ahol összesen 46 főt foglalkoztatnak. A gyűjtemény gyarapítására fordítható költségkeret erősen lecsökkent, erre 2011-ben már csak 10,4 millió forint jutott. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Ez az intézmény fogja össze a megye múzeumait, illetve bizonyos kulturális kiállító helyeit. Az Igazgatósághoz összesen 13 intézmény tartozik, közülük négy Szombathelyen található. Az Igazgatóság a Savaria Múzeumban található, amely kultúrpalotaként nyílt meg 1908-ban. A múzeumban jelenleg a Tájak korok települések című állandó kiállítás, a múzeum dísztermében és kamaratermében pedig időszaki kiállítások látogathatók. Az épület alagsorában elhelyezett római- és középkori kőtár legjelentősebb emlékei a szobortorzók, fogadalmi oltárok, a pogány és ókeresztény sírkövek. A Savaria Múzeumban 2011-ben 7,5 ezer látogató volt. A Vasi Múzeumfalut 1973-ban nyitották meg. A Múzeumfalu Vas megye falusi lakosságának két évszázados építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A skanzen napjainkban is folyamatosan bővül. A különböző vasi tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági épületeit is megtekinthetik a látogatók. A látnivalók mellett évente több szabadtéri kulturális program kerül itt megrendezésre, melyek közül kiemelkedik a Húsvéthétfő, a Szent György- és a Szent Márton napi vásár. A múzeumfalunak 2001-ben 22,4 ezer látogatója volt. Az Igazgatósághoz tartozik a Járdányi Paulovics István Romkert-Püspökkert, melynek területén az 1938-tól indult régészeti kutatások számos római és középkori építészeti emléket tártak fel (római helytartó palotája, Mercurius szentély, vámállomás, közfürdők, fazekasműhelyek, a Borostyánút részlete, a középkori kerek vár maradványai). A Romkertben 2011 során 7,7 ezer látogató fordult meg, ebben nincs benne az itt megrendezett Savaria Történelmi Karneváli programok miatt idelátogató több tízezer ember. A Smidt Múzeum 1975-ben nyílt meg Dr. Smidt Lajos magángyűjteményéből, melyet az orvos a városnak ajándékozott. A múzeumban régészeti, hadtörténeti, orvostörténeti és iparművészeti anyag található. Az állandó kiállítás mellett vannak időszaki kiállítások is, újabban pedig a múzeum tudományos, ismeretterjesztő és szórakoztató programokat is kínál, egyre jobban bekapcsolódik a város kulturális életébe. A múzeumot 2011-ben közel négyezer látogató kereste fel. 3. Kulturális rendezvények Szombathelyen Az évenkénti több ezer kulturális program és rendezvény közül csupán néhány nagy rendezvény az, amelyik nagy látogatottsága következtében valamilyen formában gazdagítja a város kulturális gazdaságát. A szombathelyi rendezvénynaptárban szereplő programok az alábbiak: 1. táblázat Szombathely kulturális rendezvényei Elnevezés Helyszín Rendező Időpont Húsvéthétfő a Vasi Vas Megyei Vasi Múzeumfalu Múzeumfaluban Múzeumok április Szent György napi Igazgatósága Vas Megyei Vasi Múzeumfalu kézműipari vásár Múzeumok április Igazgatósága

12 Mediawawe fesztivál Herényi Virágút Qadrille Európai Táncfesztivál Gyermeknapi forgatag Kulináris Majális Bloomsday Savaria Nemzetközi Táncverseny IDSF Latin Európa Kupa Szentivánéji vigasságok Múzeumok éjszakája Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Tér-Film-Zene Fesztivál Lamantin Jazz Fesztivál Iseumi Szabadtéri Játékok Savaria Történelmi Karnevál Múzsák kertje Szent Márton napi országos nagyvásár Adventi vásár Fő tér Herényi városrész Mediawawe Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány Herényi Kulturális és Sport Egyesület április április Fő tér MMIK május Történelmi Témapark Fő tér Fő tér, egyéb helyszínek Művelődési és Sportház Csónakázó-tó és környéke Savaria Múzeum Bartók terem és egyéb helyszínek Fő tér Fő tér, egyéb helyszínek Iseum Belváros, több helyszínen Savaria Múzeum Vasi Múzeumfalu Fő tér Gyermekek Háza AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Filharmonia Budapest Nonprofit Kft. + AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Országos fesztivál, AGORA Szombathelyi Kulturális Központ Improvizatív Zeneműhely Egyesület Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága AGORA Szombathelyi Kulturális Központ május június június június június június (kérdéses) július július július augusztus szeptember (kérdéses) november júliusaugusztus novemberdecember Forrás: SzMJ hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2003 Savaria Történelmi Karnevál A Karnevált először 1961-ben rendezték meg, más formában és más profillal, mint a mait. A kezdeményezés egy évtized múlva elhalt. A város vezetői és lelkes civilek az ezredfordulón élesztették újra és új formában a Karnevált, amely 2012-ben 13. alkalommal kerül megrendezésre. Ez Közép-Európa legnagyobb jelmezes, historikus karneválja, ahol a látogató nem csak nézője, hanem aktív résztvevője is az eseményeknek. Esemény bőven van, hiszen legutóbb 22 helyszínen mintegy 300 program volt az augusztus 20.-a körül megrendezett három napos karneválon. A helyszínek zöme a belvárosban van, amely ezen a három napon a forgalomtól le van zárva. A legnagyobb látványosság a két karneváli jelmezes felvonulás, melyen mintegy ezer felvonuló vesz

13 részt, és közel negyvenezer ember tekint meg. Ezen kívül van karneválszínház, rabszolgavásár, szabadtéri színházi játékok, kalandvár a gyerekeknek, történelmi témapark, három nagy és két kisebb színpadon folyamatos zenei és táncprogramok. Az egész belvárosban, de különösen az Öreg város vásárában, a főtéren és a Thököly utcán három napig válogathatnak az érdeklődők a finomabbnál finomabb étkekben és italokban. Van külön Borok utcája, sörtér és Keleti Bazár és Kávézó. A karnevált évente százezres tömeg keresi fel, 2010-ben 115 ezer, 2011-ben 105 ezer fő (ekkor a szombat estét elmosta a vihar). Mindig gondot okoz, a vendégek számának megbecsülése, ezért akartak 2011-ben kártyás rendszert bevezetni, amely nem lett volna kötelező és belépőként sem funkcionált volna, ezért nem valósult meg. Több alkalommal készíttettek a karnevál szervezői hatásvizsgálatot, vagyis a közönség lekérdezését, amelyből többek között az derült ki, hogy a látogatók fele Szombathelyi, 18 % Vas megyei, 31 % más megyei, vagy budapesti és 1 % külföldi. Szombathelyen a Savaria Történelmi Karnevál az egyetlen kulturális rendezvény, amelynek mérhető a gazdaságban betöltött súlya is. Ez egyrészt a hozzávetőlegesen húszezer turistának a szállásfoglalásaiból fakad. Azért nem több a turista, aki kereskedelmi és egyéb szálláshelyet vesz igénybe, mert sokan rokonoknál és ismerősöknél töltik a két-három napot. A karnevál idején mintegy nem helybéli vállalkozás (vendéglátó, kézműves) és helyi, elsősorban kereskedelmi és szolgáltató jellegű vállalkozás gondoskodik a vendégek kényelméről és kiszolgálásáról. A rendező (Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Alapítvány) felmérése szerint a vállalkozók a három nap alatt hozzávetőlegesen egyhavi forgalmat bonyolítanak le. De még a városban található hipermarketek számára is érezhető bevétel növekedést hoz a karnevál, mivel a messzebbről jövő vállalkozók itt vásárolják meg szolgáltatásaik alapanyag szükségletét. Mindez összességében a vállalkozóknak jelentős forgalomnövekedést jelent, a városnak pedig az iparűzési és idegenforgalmi adóból megnövekedett bevételt. A 2011-es lekérdezés szerint egy látogató közel négyezer forintot költött a karnevál három napján, ez a 105 ezer fő átlaga. Eszerint a látogatók összesen több mint 400 millió forintot hagytak a városban. Ennek nagy része a helyi és más vállalkozásoknál csapódott le és csak kisebb része maradt ténylegesen Szombathelyen. Ebben nincsenek benne a szálláshelyeken kifizetett összegek. A karnevál becsülten összesen félmilliárd forint bevételt hozott a vállalkozásoknak és a városnak. Lamantin Jazzfesztivál Kezdeményezője, létrehozója és kezdettől fogva szervezője a civilek által létrehozott Improvizatív Zeneműhely Egyesület, melynek elnöke az alapítás óta dr. Tímár Péter. A fesztivál 2000 óta kerül megrendezésre minden év június végén. Kezdetben csak fesztivál volt, de pár éve akkreditált képzőközpont is, ahol a fiatal jazz-zenészek és iskolások tovább képezhetik magukat, melyet az állam elfogad. Évente mintegy 100 fiatal zenész érkezik a fesztiválra ebből a célból, őket tapasztalt zenész-oktató tanítja a szakma elméleti, de inkább gyakorlati fortélyaira. A fesztivál egy hete alatt átlagosan 20 zenei program zajlik le, ahol a hazai mestereken kívül számos külföldi zenész és együttes lép fel a főtéren felállított hatalmas sátorban. A Fesztiválon kívül működik Jazz Klub, Lamantin Klub is egész évben a városban.

14 Bartók Szeminárium és Fesztivál A Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, több mint 30 éves múlttal rendelkező, minden év júliusában megrendezésre kerülő komolyzenei fesztivál. A rendezvény különlegessége, hogy Bartók életművét az új zene bemutatásával ötvözi. Bartók Béla művészi és szellemi nagyságát, legjelentősebb műveit és a zenetudományi kutatás eredményeit a legkiválóbb magyar és külföldi művészek, művésztanárok, együttesek és zenetudósok mutatják be évről-évre. A Szeminárium keretében különböző mesterkurzusokat tartanak az érdeklődő fiatal zenészek számára. A rendezvény gazdája Szombathelyen a Savaria Szimfonikus Zenekar, amely a nyitó- és a záró koncerteket tartja a Bartók-teremben. A helyszínek még a város más oktatási és kulturális intézményei. A program a komolyzenei koncerteken kívül népzenei estet és táncházat, kamarazenei estet, jazz koncertet, fiatal szerzők zeneműveit és tánckompozíciókat foglal magában. A Szemináriumra és Fesztiválra évről-évre mintegy látogató érkezik, közülük a szemináriumra, növendékként. A nyolc nap tucatnyi programjára a látogatókon kívül mintegy fellépő zenész, táncos és egyéb művész érkezik, negyedük külföldről. Szent György és Szent Márton napi vásár A Szent György napi vásár tavasszal, áprilisban húsvét és György nap környékén kerül megrendezésre a Vasi Múzeumfaluban általában szombat és vasárnapon. Országos nagyvásárról van szó, ahová több száz kézműves és egyéb vállalkozó szokott eljönni. A tájjellegű gasztronómiai bemutatók mellett a hangsúly a népi kultúrán van. A vásárban kézműves bemutatókon, műhelyeken és kézműves akadémián vehetnek részt a vendégek, megcsodálhatják a különböző harcászati bemutatókat és hagyományőrző csoportok produkcióit, népzenei koncertekre táncolhatnak az érdeklődők, végül gyermekprogramokon szórakozhatnak a legfiatalabbak. A program sikere erősen időjárásfüggő, de évente átlagosan 4-7 ezer a látogatók száma. Minden év november második hétvégéjén, a Szent Márton hét nyitányaként kerül megrendezésre a Szent Márton napi vásár a Vasi Múzeumfaluban. Ez is országos nagyvásár, profilját tekintve népművészeti vásár, ahová a hazai és az erdélyi kézművesek igényes termékeit hozzák és árusítják. A vásáron népzenei koncertek, néptáncegyüttesek, népi színi együttesek produkciói biztosítják a vidámságot és a szórakozást. Emellett természetesen a kulináris élvezetek sem maradnak el. Ez a vásár is időjárásfüggő, a tavalyi évben 9200 látogatót vonzott. Mindkét vásárt a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezi. Mediawawe Fesztivál A MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál Fényírók Fesztiválja két évig, ben és 2011-ben rendezte a központi eseményeket Szombathelyen. A névadó nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítványt 1991-ben, Győrben hozták létre helyi és országos hatáskörű, nonprofit filmes és zenei szervezetek, egyesületek. Az Alapítvány hazai és nemzetközi szempontból is legjelentősebb és legismertebb rendezvénye a MEDIAWAWE Fesztivál. A zászlóshajó mellett számos más kulturális projekten is dolgoznak az ország különböző részein, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer is széles. Korábban 19 alkalommal, Győr központtal valósult meg a fesztivál, öt ország 24 helyszínén zajlottak párhuzamosan kulturális eseményei. Bár az Alapítvány székhelye nem változott, a 2009-től a központi település kijelölésekor a gazdasági érvek meghatározóvá váltak, hiszen Szombathely önkormányzata többszörösét tudta támogatásként felajánlani, mint

15 Győr. Bár a támogatás csökkent, 2011-ben még Szombathely adhatott otthont a MEDIAWAWE Fesztivál legjelentősebb eseményeinek, amelyek áprilisban, tíz napon keresztül zajlottak. A közönség 74 filmre válthatott mozijegyet és 31 koncertre, zenei workshopra és partira látogathatott le. Mivel a párhuzamosan zajló programok egy része ingyenes volt, a látogatottsági adatok nem feltétlenül pontosak. A szervezők becslése szerint a teljes nézőszám húszezer fő körüli, a belépőjegyet vásárlók száma meghaladta a hatezer főt. A teljes bevétel csaknem 50 millió forintot tett ki, ebből az önkormányzati támogatás csak harmada, a rendezvény nem volt veszteséges. Azt meg kell jegyezni, hogy ebben a bevételben nincsenek benne a város számára megjelenő egyéb nehezen mérhető gazdasági előnyök (pl. fizetővendéglátás, helyi vendéglátóknál, üzleteknél lecsapódott költések, média megjelenés, amely Szombathely számára gyakorlatilag ingyen reklám). A támogatás ennek ellenére tovább csökkent, így a Fényírók Fesztiválja továbbállt, 2012-ben Komárom látja vendégül a központi rendezvényeket. Savaria Nemzetközi Táncverseny Az ország legrégibb hagyományokkal rendelkező táncversenye, amelyet először 1966-ban rendeztek meg. A szigorú szakmai és nemzetközi zsűri előtt több tucat versenyző pár mutatja be tudását, a standard és latin táncokban. A versenyzők a világ minden részéről, de leginkább Európából érkeznek júniusában a 47. WDSF Latin Európa Kupa és a Senior III. Open Standard Kupa kerül megrendezésre hagyományosan a Művelődési és Sportházban. A rendező az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ. A táncversenyt óriási érdeklődés kíséri, mindig telt ház előtt zajlik le ben a látogatók száma meghaladta a 3500 főt. 4. A város kulturális gazdaságának finanszírozási kérdései Mint hazánkban általában, Szombathelyen sem működnek nyereségesen, de még nullszaldósan sem a kulturális intézmények, sem pedig a kulturális rendezvények. Ezért (is) Szombathely megyei jogú város jelentős anyagi támogatást ad az intézményeknek, illetve a kulturális rendezvényekhez. A támogatás 2011-ben összesen 730 millió Ft volt, melyből 584 millió Ft az intézmények, 127 millió Ft a rendezvények és mintegy 20 millió Ft az egyéb (pályázatokhoz önerő, kitüntetések, stb.) támogatás. Sajnálatosan 2012-ben az önkormányzati szerepvállalás (támogatás) csökken, összesen 625 millió Ft-ra, melyből 537 millió Ft az intézményeknek, 53 millió Ft a rendezvények és 35 millió Ft az egyéb támogatás mértéke. Ráadásul mindez úgy történik, hogy a város több intézményt átvett a megyétől. Ha ezt is figyelembe vesszük, úgy 2012-ben a kulturális intézmények támogatása a város által 15 százalékkal, a rendezvényeké drasztikusan 58 százalékkal csökken. Egyedül az egyéb célra nyújtott támogatás nőtt a duplájára, de e mögött a Savaria Szimfonikus Zenekar átvételéből fakadó mintegy 20 millió forintnyi illetmény megtérítése áll, amit a városnak kell fizetnie Vas megyének. Vagyis a város jelentős támogatást nyújt, de ennek mértéke az előző évhez képest jelentősen csökken. Nagy gond, mondják a kulturális intézmények vezetői és a rendezvények szervezői, hogy a városi büdzsébe évente befolyó igen tekintélyes helyi (elsősorban idegenforgalmi, kisebb részben iparűzési) adókból semmit sem forgat vissza az önkormányzat sem a kultúrára, sem az idegenforgalmi fejlesztésekre. A kulturális intézményeknek a saját bevétele többnyire kevés, elmarad az önkormányzati támogatások mértékétől, de intézményenként és rendezvényenként nagyon változó. Megjelent

16 Szombathelyen is a civil szféra, de még inkább a helyi, esetenként a megyei/regionális mecenatúra, de jelentősége egyrészt nem túl nagy, másrészt az elmúlt egy-két évben csökkenő tendenciájú. 5. Idegenforgalmi aspektusok, a kulturális turizmus jelentősége Igen nehéz egzakt adatokkal megvizsgálni, hogy a különböző kulturális rendezvények milyen és mekkora hatást gyakorolnak a város idegenforgalmára, azon belül a kereskedelmi szálláshelyek forgalmára. Szombathelyen összesen 1800 kereskedelmi férőhely van, melyekben 2011-ben mintegy 40 ezer vendég több mint 80 ezer vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő tehát két nap (2. táblázat). A vendégek 26,4 százaléka volt külföldi, a vendégéjszakáknak pedig 31,4 százaléka jut a külföldiekre, vagyis a külföldiek esetében az átlagos tartózkodási idő magasabb (2,4), mint a belföldieknél (1,9). A vendégel legnagyobb mértékben a szállodákat vették igénybe, ezt követően a közösségi szálláshelyeket (ifjúsági- és turistaszálló, egyházi szálláshelyek), illetve a panziókat. A legkisebb arányban, az üdülőházakban és a kempingekben szálltak meg. Mindezek a megállapítások többé-kevésbé a vendégéjszakák megoszlására is vonatkoznak. 2. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma és annak megoszlása 2011-ben Szombathelyen, szállástípusok szerint Szálláshelyek Vendégek száma Vendégéjszakák száma Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Összesen Szálloda Panzió Üdülőház Kemping Közösségi szállás Összesen A vendégforgalom megoszlása (%) szálláshely típusok szerint Szálloda 83,2 47,8 57,1 80,3 46,2 56,9 Panzió 11,2 16,2 14,9 8,7 13,6 12,1 Üdülőház 0,2 2,0 1,5 0,4 3,1 2,3 Kemping 0,9 0,1 0,3 1,3 0,2 0,5 Közösségi szállás 4,5 33,9 26,2 9,3 36,8 28,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH Győri Igazgatóság Szombathelyi Kirendeltsége A fenti adatokból még egyáltalán nem lehet következtetést levonni a Szombathelyen megrendezett kulturális rendezvényeknek a vendégforgalomra gyakorolt hatását illetően. Azonban ha a vendégforgalom havonkénti változásait vesszük górcső alá, már kapunk némi támpontot témánk szempontjából. Ugyanis mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma (ez utóbbi nagyobb mértékben) megugrik a tavaszi és még inkább a nyári időszakban, de különösen augusztusban, amikor a kulturális nagyrendezvények vannak. A vendégek száma az

17 átlag 3,2 ezer főről 5,2 ezerre, a vendégéjszakák száma pedig az átlag 6,7 ezerről a kétszeresére (12 645) növekszik (1. ábra). Nyilvánvaló a növekedés nem csupán a kulturális rendezvények vonzerejének köszönhető, ebben szerepet játszik a jó idő, az, hogy az emberek jó része nyáron mozdul ki otthonról leginkább, illetve Szombathely egyéb idegenforgalmi vonzereje is. Mindenesetre megállapítható az, hogy a kulturális nagyrendezvények időszakában a kereskedelmi szálláshelyek forgalma megnő. Több, elsősorban hazai vendég érkezik, akik augusztusban már közel három éjszakát töltenek el a szálláshelyeken, vagyis kétszeresére nő augusztusban a vendégek átlagos tartózkodási ideje. Mindezen megállapítások teljesen egyértelműen az augusztus második felében megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karneválnak a következményei. Ez a város legnagyobb volumenű, legismertebb és legvonzóbb kulturális-idegenforgalmi attrakciója. Az egyetlen, tömegeket vonzó kulturális esemény, melynek három napjára a szervezők becslése szerint 2010-ben mintegy 115 ezer fő, 2011-ben a szombati (fő) napon történt vihar miatt 105 ezer ember volt kíváncsi. Az elmúlt évek látogatóinak átlaga ezer fő volt. A vendégeknek közel fele (45-50 ezer fő) szombathelyi, további ezer ember környékbeli, hasonló nagyságban jöttek a megye többi részéről. A valódi turisták száma mintegy ezer főre tehető, ők azok, akik már egy, vagy két éjszakára szállást vesznek igénybe. Annak, hogy ennyien nem jelennek meg a kereskedelmi szálláshelyeken, az oka az, hogy nagyon sokan szállnak meg rokonoknál, ismerősöknél, egyetemi és középiskolai kollégiumokban, amelyeket a statisztika nem tud mérni. Forrás: KSH Győri Igazgatóság, Szombathelyi Kirendeltsége 1. ábra: Vendégek és a vendégéjszakák számának változása 2011-ben Szombathely kereskedelmi szálláshelyein, havonta

18 6. Összegzés Hipotézisünk, miszerint nem lehet pontosan tudni mekkora a jelentősége Szombathely kulturális gazdaságának, helyesnek bizonyult. Korrekt, mérhető adatok alig állnak rendelkezésre, így inkább benyomásokra, becslésekre és különböző beszámolókra tudtunk hagyatkozni. A kulturális élet jelentős a régen Nyugat királynőjének is nevezett Vas megyei megyeszékhelyen. A város és vezetése (eddig) egyértelműen és kiemelten támogatta a kultúrát, annak intézményeit és a rendezvényeket. Az elmúlt évben, de különösen 2012-ben azonban az önkormányzati támogatások csökkentek és ez azzal járt, hogy a nemzetközi jelentőségű Mediawawe fesztivál az idén már nem Szombathelyen lesz megrendezve. A kultúra, és ezzel együtt közvetve a kulturális gazdaság a különböző (település- térség- és ágazatfejlesztési) dokumentumokban kiemelt helyen szerepelt. Ennek ellenére ezt a fogalmat kulturális gazdaság senki nem használta, véleményünk szerint a város irányítói, vezetői, és a dokumentumok készítői még nem ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket és a kifejezés valódi tartalmát. A kulturális gazdaságnak túl nagy gazdasági, stratégiai jelentősége még nincs Szombathelyen. A városban összesen több száz kulturális intézmény, vállalkozás, civil szervezet működik, ebből mintegy félszáz a jelentősebb. Szombathely közel 30 ezer munkavállalójának mintegy 3,5%-a (1100 fő) dolgozik a szűkebben vett ágazatba. Ha ehhez hozzávesszük az idegenforgalmat, a vendéglátást és a felsőoktatást, úgy az arány meghaladja a 10 százalékot ( fő). De véleményünk szerint a szombathelyi felsőoktatás, a hallgatók alacsony száma és inaktivitása miatt marginális szerepet tölt be a város kulturális gazdaságában. A kulturális gazdaság szereplői a városban egyrészt a döntéshozók, másrészt az intézmények vezetői és dolgozói, harmadrészt az ágazathoz tartozó vállalkozók és alkalmazottjaik, negyedrészt a civil szervezetek, végül a különböző szponzorok, akik lehetnek cégek, vagy a polgárok. A városban lévő kulturális intézmények és a rendezvények, a finanszírozást tekintve három lábon állnak. Egyrészt van saját bevételük, de ennek nagysága és aránya rendkívül változó és messze nem fedezi a költségeket. Másrészt támogatást nyújtanak, egyre csökkenő mértékben a mecénások, de ez a kettő együtt sem fedezik a kiadások felét. A legnagyobb támogató maga a város, amelynek a pénzügyi lehetőségei az utóbbi évben jelentősen beszűkültek, ráadásul átvett több intézményt a megyétől, melynek az egész kulturális élet látja kárát. Legújabb fejleményként a nemzetközileg ismert Mediawawe rendezvényt vitte el a tulajdonos Komáromba, mert Szombathely nem tudta finanszírozni a fesztivált. Az évente megrendezett több ezer kulturális jellegű rendezvény közül csupán néhány olyan, amely több ezer látogatót vonz, közülük is meghatározó a Savaria Történelmi Karnevál a maga ezer vendégével. Összesen, a saját és a szervezők becslései szerint Szombathelyen az összes kulturális rendezvény résztvevőinek a száma alig haladja meg a félmillió főt. Ennek a sokaságnak azonban a többsége (kb %-a) a városban, vagy az agglomerációban lakik, és ők (a nagyrendezvények látogatóit kivéve) nem jelennek meg a gazdaságban (nem vesznek igénybe szállást, vendéglőt, szolgáltatást). Mindezek ellenére számításaink szerint évente a látogatók megközelítően egy milliárd forintot hagynak a városban, aminek a fele a karneválnak köszönhető. Ennek a nagy pénzösszegnek a nagy részét a különböző vállalkozások (idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátóipari, stb.) kapják, a város önkormányzata talán a negyedét. Azonban városi bevételnek számítanak még a helyi adók is, amiről nincs értékelhető információnk. A probléma az a rendezvényszervezők és az érdekelt vállalkozók szerint, hogy a városi önkormányzat ezeket a bevételeket nem a kultúrába, vagy idegenforgalomba forgatja vissza,

19 hanem az éppen legfontosabb költségvetési lyukakat tömi be velük. Nyilván a kulturális gazdaságba be kellene még számítani ezeknek a bevételeknek a multiplikátor hatásait is, ám ezekről ilyen rövid idő alatt nem tudunk nyilatkozni. A kulturális turizmusnak túl nagy jelentősége nincs Szombathelyen. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a 40 ezer kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő turistának és a mintegy további 20 ezer magán- és egyházi szálláshelyen lévő vendégnek mekkora hányadát teszik ki azok, akik kulturális rendezvények miatt jöttek Szombathelyre, de több felmérés, vagy szakdolgozat szerint az arány 35-40% lehet. Ez tehát 12,5-16 ezer vendéget és ezer vendégéjszakát jelent. IRODALOM ENYEDI GY. KERESZTÉLY K. (szerk.) 2005: A magyar városok kulturális gazdasága. Magyarország az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató központ, Budapest. 221 p. ENYEDI GY. 2002: A városok kulturális gazdasága. Földrajzi Értesítő, LI. évf pp Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója (2003)

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Regisztrációs adatlap

Regisztrációs adatlap Regisztrációs adatlap 1. A fesztivál hivatalos neve:.. 2. A fesztivál honlapjának címe:... 0 - nincs honlapcím 3. A fesztivál szervező hivatalos neve :.. címe: város.....utca házszám telefon száma: e-mail

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG 2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program 155 Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program A kutatási osztály ez évi kiemelkedő munkája mely immár nemzetközi érdeklődést is keltett a

Részletesebben

GYULAI LÁTNIVALÓK. Gyulai vár

GYULAI LÁTNIVALÓK. Gyulai vár GYULAI LÁTNIVALÓK Az árak és a nyitva tartás a leírásban csak tájékoztató jellegűek, kérlek benneteket, hogy mindig kérjetek friss információt ez ügyben! Gyulai vár A gyulai vár a 15.század első felében

Részletesebben

Visszatérő kulturális események:

Visszatérő kulturális események: Visszatérő kulturális események: Magyar Kultúra Napja: Minden év januárjában a Magyar Kultúra napja (január 22.) alkalmából egész hetes programsorozat várja Mezőberény lakosságát és az idelátogatókat.

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Váci Dunakanyar Színház Nonprofit KFT KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013

Váci Dunakanyar Színház Nonprofit KFT KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013 Váci Dunakanyar Színház Nonprofit KFT KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013 Vác, 2014. április Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési támogatás

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban

B E S Z Á M O L Ó. A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban B E S Z Á M O L Ó A Múzeumok Éjszakája rendezvényről a Gödöllői Városi Múzeumban Gödöllőn évek óta hagyomány, hogy a Múzeumok Éjszakájának programsorozatát városi összefogásban valósítjuk meg. Tehát nemcsak

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron megye 2006. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése.

Győr-Moson-Sopron megye 2006. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése. Győr-Moson-Sopron megye 26. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése. 26. évi statisztikai jelentések alapján GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI FELDOLGOZÓ KÖZPONT (BBMMK) Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

BékésVáros Önkormányzati Híradója. www.bekesvaros.hu ingyenes 2015. május XVIII. évfolyam 3. szám

BékésVáros Önkormányzati Híradója. www.bekesvaros.hu ingyenes 2015. május XVIII. évfolyam 3. szám Városházi BékésVáros Önkormányzati Híradója www.bekesvaros.hu ingyenes 2015. május XVIII. évfolyam 3. szám Megemlékezés a trianoni békeszerződés 95. évfordulója alkalmából 2015. június 4. (csütörtök) 17

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának 8.1 pontja az alábbiak szerint módosul: 332/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának módosítását 2011. augusztus 1-jei hatállyal

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Felelősséggel. szellemi kincseinkért. az E.ON vállalati mecenatúrája kulturális és oktatási területen

Felelősséggel. szellemi kincseinkért. az E.ON vállalati mecenatúrája kulturális és oktatási területen Felelősséggel szellemi kincseinkért az E.ON vállalati mecenatúrája kulturális és oktatási területen A magyarországi E.ON vállalatcsoport elkötelezetten támogat kulturális eseményeket, oktatási és kulturális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! S O M O G Y M E G Y E I Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és júniusi programjainkat ajánljuk figyelmébe, külön felhívnánk figyelmét a MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRA! Programok: Múzeumok

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város 2015.évi Közművelődi Rendezvénytervének elfogadásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Szakmai eszmecsere az osztrák testvérvárosban a turisztikai egyesület tagjaival A hatékony turisztikai munkához pénz kell,

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Dr. Letenyei Róbert jegyző 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 215. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a lakosság Művelődési Házzal szemben elvárt igényeiről

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi beszámolóhoz A közhasznú minősítésű Fészek Művészklub már 112 éve az országban, de a világban is egyedülálló összművészeti művelődési központként és most már befogadó színházként

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet az ÉAOP-2009. 5.1.1/D-09-2f 2011 0006 számú, Kisújszállás városközpont funkcióbővítő

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21-22-én tartja a Hotel

Részletesebben

A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája

A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája A 2009. évben az alábbi műsorokat forgalmaztuk: Az örök Kalotaszeg Bartók-trilógia I. rész: Kincses Felvidék Bartók-trilógia II. rész: Labirintus

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY Statisztikai szám: 19183189 9190 569 13 SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA 2010. Részei: I. Számviteli beszámoló II. A Központi költségvetési szervektől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi

Részletesebben

Szakmai program 2014-2020

Szakmai program 2014-2020 Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézmény Szakmai program 2014-2020 Készítette: Cserpes Attila Tartalom Alapvetés... 4 Az Agóra Intézmény célcsoportja... 4 Ifjúsági korosztály (15-20 éves

Részletesebben

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ Évek óta hagyomány, hogy Gödöllő városa a Múzeumok Éjszakája programot városi összefogásban valósítja meg.tehát nemcsak a múzeumok (Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllői Királyi

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2002. (VI.1.) számú. r e n d e le t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2002. (VI.1.) számú. r e n d e le t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2002. (VI.1.) számú r e n d e le t e a Nyíregyháza Megyei Jogú Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatairól szóló 7/1999. (IV.1.) számú helyi önkormányzati

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

2011. évi Közhasznúsági jelentés

2011. évi Közhasznúsági jelentés 2011. évi Közhasznúsági jelentés Pécs, 2012. március 4. Dr. Szalai Anikó elnök 1 Tartalom Tartalom...2 1. Számviteli beszámoló...3 2. Kimutatás költségvetési támogatások felhasználásáról...3 3. A vagyon

Részletesebben

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem 2007. június 29 július 1. Tisztelt Hölgyem / Uram! 2007. június 29 - július 1. közt, immár harmadik alkalommal, a Zele törzs és az

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

Különös közzétételi lista Alapfokú Művészeti intézmények. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján

Különös közzétételi lista Alapfokú Művészeti intézmények. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján Intézmény neve: Levendula Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 200223 Különös közzétételi lista Alapfokú Művészeti intézmények 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján 1. A ok iskolai végzettsége, szakképzettsége

Részletesebben

A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Pásztó város 2014. évi rendezvénytervére

A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Pásztó város 2014. évi rendezvénytervére VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-4 /2014. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Pásztó város 2014.

Részletesebben

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS 2008. június 14. szombat 18 óra RAFFAY BÉLA szobrászművész kiállításának megnyitója a Tóparti Galériában (Révfülöp, Halász utca 6.). A kiállítást megnyitja: Kancsal Károly,

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 2. napirendi pont: Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság közhasznú szerződéséről

Jegyzőkönyvi kivonat. 2. napirendi pont: Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság közhasznú szerződéséről Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. szeptember 27-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 2. napirendi pont: Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Színházi

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

IKSZT Szolgáltatási és Programterv

IKSZT Szolgáltatási és Programterv Helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez 1 1 Falugazdász fogadóóra fogadóóra 2013.01.08 8 Falugazdász fogadóóra fogadóóra 2013.02.05 8 Falugazdász

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 6/1999.(III.03.) Ök. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Október 7. 14.00 óra: Idősek Világnapja - megyei rendezvény az életet az éveknek" Zm. Szövetség klubjai részére

Október 7. 14.00 óra: Idősek Világnapja - megyei rendezvény az életet az éveknek Zm. Szövetség klubjai részére PROGRAMJAINK: Keresztury Dezső Általános Művelődési Központ 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21. Tel: 92/314-120, Fax: 92/815-522 E-mail: info@kereszturyamk.hu Október 7. 14.00 óra: Idősek Világnapja

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.)

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Program:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés A Lét Teljessége Egyesület 2010. január 01-jétől 2010. december 31-éig folytatott tevékenységéről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Alkalmazott könyvelés: egyszeres könyvvitel. Az Egyesület

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Helyszín: Zalaegerszeg, Városi Sportcsarnok előtti tér, Jégcsarnok előtti terület, Zala Plaza előtti terület mintegy 30.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Helyszín: Zalaegerszeg, Városi Sportcsarnok előtti tér, Jégcsarnok előtti terület, Zala Plaza előtti terület mintegy 30. SZAKMAI BESZÁMOLÓ Az NKA Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma által gasztronómiai rendezvények támogatására (kódszám: 7707) kiírt pályázatra II. Pálinka és Mangalica Majális - kért

Részletesebben

I. Ótapolca - Menti Lovas Napok

I. Ótapolca - Menti Lovas Napok Az idei évben,..-án kerül megrendezésre a I. Ótapolca - Menti Lovas Napok Az Ótapolca mentén, Pápa és Győr között, egyesületünk első, hagyományteremtő alkalommal, rendezi meg a Kulturális és Lovas Napokat,

Részletesebben

Küldetés Alapítvány BÉKÉS, Teleki u. 39. Adószám: 19057464-2-04 VII. Tartalmi beszámoló közhasznú tevékenységéről VII. TARTALMI BESZÁMOLÓ TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL 2010. év Alapítványunk évek óta

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! S O M O G Y M E G Y E I Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és aktuális programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi kalendárium 2011.április 16. Februárban útjára indítottunk

Részletesebben

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/25576-4/2013. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról Melléklet: 1 db határozati

Részletesebben

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28.

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. 1. A Közhasznú Egyesület rövid bemutatása A társaság neve: Székhelye: Besorolása: A Tea Útja Közhasznú Egyesület

Részletesebben