EGRI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 1 EGRI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, FADRUSZ U. 1/A

2 2 TARTALOM ELŐSZÓ 5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI 7 ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 8 NEVELÉSI PROGRAM 11 I. Pedagógiai alapelveink 12 II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 15 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 17 IV. Iskolai egészségnevelési program 18 V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 19 VI. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak 21 megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének színtere A tanítási órán kívüli tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A rászoruló tanulók felzárkóztatása A szociális hátrányok enyhítése 28 VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 29 HELYI TANTERV 31 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 31 II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 39 III. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 40 IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 42 V. Az emelt szintű angol- német oktatási csoportba lépés feltételei 44 VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 44 VII. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás 54 VIII. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása56

3 3 IX. A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos intézkedések. 56 I. A pedagógiai program érvényességi ideje II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata III. A pedagógiai program módosítása IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala X. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 58 MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet Alapító Okirat 2. sz. melléklet Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 3. sz. melléklet Környezeti nevelési program 4. sz. melléklet Egészségnevelési program 5. sz. melléklet Fogyasztóvédelmi program 6. sz. melléklet Fizikai állapot mérése 7. sz. melléklet Szempontok a szöveges értékeléshez 8. sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 9. sz. melléklet A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségéről 10. sz. melléklet Helyi tantervek

4 4 jó szóval oktasd, játszani is engedd Szép, komoly fiadat! József Attila Feladatunk: Jellemformálás, amely megőrzi az egészséges gyermeki személyiség jó tulajdonságait. Tanítványaink felvértezése a felnőtt léthez szükséges emberi tulajdonságokkal és elegendő ismerettel. Hullámra írtam, elvitte a víz, Felhőre írtam, elfújta a szél. Falombra írtam, letépte az ősz. Szívekbe írok, századokra él. Rónay György

5 5 ELŐSZÓ A pedagógiai programból a szülők, tanulók, pedagógusok, s minden érdeklődő megkaphatja azokat az információkat, amelyekre kíváncsi az iskolával kapcsolatban. Arra törekedtünk, hogy a jelenlegi és jövőbeni elvárásoknak is megfeleljen, törekvéseink fényképe legyen, egy ideális tükörkép az iskoláról. E program szerves részét képezik a helyi tantervek, és az intézmény működését szabályozó dokumentumok. A pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 3. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 4. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Ennek alapján: 1. Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. 2. A törvény szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozóvizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie: ha fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

6 6 A tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanuló javítóvizsgát tehet: ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. - A tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni. - A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. - A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai a helyi tantervben kerül részletezésre: milyen tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak. A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65 (5).) - A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján kell megszervezni. A pedagógiai programot (és annak módosítását is) a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetője hagyja jóvá.

7 7 Az intézmény adatai: Az intézmény neve: Hunyadi Mátyás Általános Iskola Az intézmény székhelye: Eger, Fadrusz u. l/a Az intézmény fenntartója: KIK Egri Tankerület Működési területe: Eger, Déli városrész Intézmény gazdálkodása: KIK Egri Tankerület, Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Az intézmény alaptevékenysége: A tanköteles korú gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása. Az alapítás éve: A módosított alapító okirat kelte: Az oktatás délelőtti munkarendben történik.

8 8 Iskolánk bemutatása Az iskola rövid története: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola az 1981/82-es tanévben nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. Létrejöttét a déli városrészben bekövetkező dinamikus demográfiai fejlődés tette szükségessé. Néhány év múlva a tovább növekvő gyermeklétszám egy másik iskola (13. sz. Ált. Iskola) megépítését kívánta. A 80-as évek végére a gyermeklétszám-növekedés leállt, sőt a 90-es évek elején rohamos csökkenése volt észlelhető. Ennek következményeként 1992-ben a 13-as sz. Általános Iskola megszüntetésre, 1993-ban a szomszédos Kossuth Lajos Általános Iskola pedig átszervezésre került, s június 30-ig intézményünk tagiskolájaként működött. A es tanévben az iskola minden tanulója a kibővített Fadrusz úti Hunyadi Mátyás Általános Iskolában nyert elhelyezést augusztus 1-től megállapodás jött létre Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és Andornaktálya Község Önkormányzata között intézményfenntartó mikrotársulásról. Ennek keretében az Andornaktályai Általános Iskola a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tagiskolája lett. 2009/2010-es tanévtől az Andornaktályai Általános Iskola, mint tagiskola megszűnt, de Andornaktálya továbbra is az intézményünk beiskolázási körzete. Az intézmény és környezete: Az intézmény Eger város déli részének egyetlen általános iskolája. Beiskolázási körzete az elmúlt években történt iskola átszervezések és megszüntetések hatására jelentősen megnőtt. A tanulók kb. 80 %-ának megfelelő a családi háttere, míg a többi hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett. A családok döntő többségének az iskolával jó a kapcsolata. A szülők nyitottak az intézmény irányában, jelentős részük a nevelési-oktatási munkában jó partnernek bizonyul. Sajnos a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek térségünkben is egyre nagyobb feszültségeket okoznak. Ennek a jelenségnek az erősödése fokozott szerepvállalásra készteti a pedagógusokat a gyermekek nevelése terén is. Személyi feltételek: Az iskola nevelői összetétele a feladatok ellátásához jelen állapotában megfelelő. A tantestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A

9 9 pedagógusok emberi és szakmai kapcsolatai egymás megbecsülésén és a korrektségen alapul. Rendszeresen részt vesznek a szakmai képzéseken, szimpóziumokon. A tantestület a jó iránt fogékony, igényes, tartalmas minőségi munkavégzésre képes pedagógusközösség, amely a kötelező feladatokon túl is sok áldozatot képes hozni tanítványai és az iskola előrehaladása érdekében. Tárgyi feltételek: A 31 éves intézmény elhelyezkedése jónak mondható, mivel nem közvetlenül nagyforgalmú út mellett helyezkedik el. A paneliskolát körülvevő játszó- és sportudvar rendkívül sok mozgási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Az épület állaga jó. Szaktantermeink és szertáraink felszereltsége átlagos, a bútorzatuk és állaguk folyamatos felújításra szorul. Sajátos szaktantermeink közé sorolható a maximálisan kihasznált tornaterem, a számítástechnika termek, a fejlesztő szoba, valamint egy 7897 könyvtári egység, melynek felszereltségét évről évre bővítjük. Az épület szívében elhelyezkedő aula ünnepségek és előadások megrendezésére is alkalmas. Az audiovizuális és IKT eszközellátottság jónak mondható. Egy szerződéses üzemeltetésű konyha és ebédlő tartozik az épülethez. Az intézmény tartalmi munkájának fejlesztése során eddig kialakult sajátosságok: - Az alsó tagozatban többféle módszert kipróbáltunk. - Jelenleg az Apáczai Kiadó tankönyveit használjuk. - Az első osztálytól kezdődően angol és német nyelv tanulása lehetséges, a tehetséges tanulók számára emelt szinten folyik az oktatás. Eredményességét az egyre stabilabb tudás és a kiugró versenyeredmények is bizonyítják. - Kiemelt sportágként kezeljük a JSV-t, az atlétikát, kosárlabdát, floorballt, sakkot. - A rászoruló tanulókkal az iskola fejlesztőpedagógusai is foglalkoznak. - A gyermekek tanuláshoz való viszonyának javítása, a belső motiváció felkeltése érdekében sikeresek az iskolagyűléseken, a ballagási és tanévzáró ünnepélyen átadott dicséretek, oklevelek, könyvjutalmak. (1993-ban a tantestület megalapította a Hunyadi- díjat, melyet a végig kitűnően tanuló ballagók vehetnek át.) - Az iskolai tartalmi munka fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk:

10 10 A minőségi oktató- nevelő munkát, a tanulók tudásának alaposabbá tételét. Diákjaink több, mint 85 %-a tanul tovább érettségit adó középiskolában. A tehetséges tanulóink eredményesen szerepelnek a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken. - A diákönkormányzat a tanulói demokrácia fejlesztésének fontos színtere. Patronáló tanáruk segítségével munkájuk egyre színvonalasabb. - Új iskolai hagyományokat teremtettünk. (Hunyadis-napok, Mikulás délutánok, karácsonyi ünnepség, farsangi ünnepség, szakmai délutánok ballagási búcsúvacsora, stb.) - A napközis munka fejlesztésében kiemelten fontosnak tartjuk a tantermek otthonossátételét, a szabadidős programok megszervezését (játszó délutánok), a tanulás mellett a nevelés előtérbe helyezését. - A szakmai munka fejlesztésének legfontosabb színterei a szakmai munkaközösségek. Az elmúlt időszakban olyan feltételeket teremtettünk, hogy a munkaközösségekben érvényesüljön: az alkotó, módszertani szabadság, a nagyobb önállóság, a kollektív munka, a demokratikus légkör, az innovációs munkában való fokozott részvétel. - Nevelőmunkánk területén a tartós emberi értékek megismertetését, a helyes erkölcsiés magatartási normákat igyekeztünk tanítványainkban kialakítani. A tanulók személyiségének formálásában, az osztályfőnöki órák, a közös rendezvények, a napközis foglalkozások, a vallásoktatás, a diákönkormányzat, a szakkörök és a DSE jelentős segítséget nyújtanak.

11 11 NEVELÉSI PROGRAM Az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola, mint alapfokú oktatási intézmény elkötelezi magát amellett, hogy valamennyi partnere igényét széles körben igyekszik kielégíteni. Iskolánk valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszerünk segítségével növeljük partnereink elégedettségét. Legfontosabb célunk: az eredményes nevelő- oktató munka. Ennek során tanítványaink: alapképességei stabillá válnak, mely lehetővé teszi az önálló ismeretszerzést, nyitottá és érdeklődővé válnak, mely biztosítja továbbhaladásukat, ismereteiket alkalmazni tudják, mellyel megállják helyüket a középiskolában, kulturált, az általános emberi értékeket befogadó és önmaga értékeit felismerő, lelkileg és testileg egészséges fiatallá válnak. E célok érdekében pedagógusaink munkájuk során törekszenek: szakmai és módszertani fejlődésre, arra, hogy hivatástudatukat a felelősségérzet, gyermekszeretet, empátia, tolerancia hassa át, arra, hogy pedagógus közösségünk példa legyen a gyermekek előtt. Partnereinkkel való együttműködésünket: a nyíltság, őszinteség és optimizmus jellemzi, a gyermek pedagógus szülő közös céljainak felelőssége hatja át.

12 12 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 1. Nevelő- oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. - Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. 2. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. - Célunk az, hogy minden tevékenységünket az oktatás és a nevelés területén egyaránt a gyerekek iránti okos szeretet hassa át. - Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének értékeit.

13 13 - Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. - A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. - Célunk az, hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. - Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. - Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. 3. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

14 14 4. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 5. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének.

15 15 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás és a versenysport iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

16 16 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás a NAT meghatározott továbbhaladás feltételeinek, - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

17 17 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

18 18 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók környezettudatos viselkedésre nevelése IV. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Cél: Minden tanuló részesüljön testi-lelki, jól-létét, egészségét hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységben. Ez a tevékenység a tanulók egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (EMMI rendelet) A tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal az egészségük megőrzése érdekében, kiemelten az alábbi területeken: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre a családi és párkapcsolatok, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a személyes higiéné, baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás. Az egészségfejlesztés kialakításának szempontjai : Figyelembe kell venni a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságait, Nyomon követhető és mérhető legyen, A program kiválasztásánál ki kell kérni az iskolapszichológus, iskola-egészségügyi szolgálat, és a helyi vagy megyei Kábítószer Egyeztető Fórum véleményét.

19 19 Az iskolai egészségnevelést az alábbi tevékenységformák szolgálják: mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás stb az 5-8. évfolyam osztályfőnöki óráin feldolgozott ismeretek évente egy/vagy két egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással, foglalkozó projektnap szervezése. az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) segítségének igénybevétele: pl. félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügy szűrő vizsgálatának megszervezésében. V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

20 20 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Iskolánk hagyományainak és eredményeinek megismerése. Feladat: Aktív részvétel az ünnepségeken, rendezvényeken, tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, mely kialakítja tanulóinkban a közösségért végzett munka felelőségét és örömét.

21 21 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi Mátyás emlékének ápolása, különféle iskolai, városi és községi szintű rendezvények megszervezése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitón, október 6-a, október 23-a, március 15-e évfordulóján, Nemzeti összetartozás napja június 4., karácsonykor, farsangkor, a gyermeknapon, a 8. osztályosok ballagásakor illetve tanévzárón. Óvodákkal való kapcsolattartás a különböző iskolai rendezvényeinken.