A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA. Verók Attila Vincze Beatrix

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA. Verók Attila Vincze Beatrix"

Átírás

1 Verók Attila Vincze Beatrix

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Verók Attila Vincze Beatrix Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzés A kurzus tartalma A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók A projektmódszer alkalmazásának története Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A projektmódszer előtörténete A projekt szó jelentése A projektmunka első formái A projekt jelentésének bővülése A pedagógiai projekt kezdetei A projektpedagógia gyökerei A projektmódszer ősatyja: John Dewey Dewey pedagógiája A tanár szerepének új értelmezése Összefoglalás Önellenőrző kérdések Új kihívások új módszerek Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Miért kell új módszer? Globális és regionális problémák Az oktatás rejtett kincs Globalizációs hatások A globális összefonódás Az oktatás és a munkaerőképzés Az információs társadalom és a menedzser Az információs és kommunikációs forradalom hatása A világháló jelentősége Összefoglalás Önellenőrző kérdések A pedagógiai projekt jellemzői Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A pedagógiai projekt fogalma

6 A pedagógiai projekt fajtái A projekt egyéb formái A projektmunka szakaszai Projektkritériumok: fogalmi pontosítás A projektmódszer és a motiválás A projektmunka eszköz a passzivitás ellen A projektek értékelése A projekt jellegzetes fázisainak ábrája Összefoglalás Önellenőrző kérdések A projektek újszerű válasza Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Változások az életmódban A gyermekkor halála A megváltozott gyermekkor A média gyermekkor Az önállósuló gyermek az emancipált fiatal Az életkori sajátosságok szerepe A projekt és a megváltozott tanárszerep A konstruktív pedagógia Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A reformpedagógiai létrejötte A reformpedagógia és életreform mozgalom kapcsolata A reformpedagógia bírálata és a projekt megítélése A reformpedagógia korszakai Kiútkeresés a jelen válságából A projektmódszer és a német reformpedagógia kapcsolata A szovjet munkaiskola Összefoglalás Önellenőrző kérdések A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése A reformeszmék megjelenése Az magyar reformpedagógia kibontakozása: az Új Iskola... 40

7 7.3.3 Montessori és Waldorf pedagógia, Családi Iskola Reformiskolák vidéken Az 1945 utáni viszonyok Reformtörekvések a hetvenes évektől A Zsolnai-módszer Az 1980-as évek kezdeményezései A reformiskolák reneszánsza a 90-es évektől Összefoglalás Önellenőrző kérdések A projektoktatás jelene Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Tájékozódás a szakirodalomban Külföldi szerzők a projektoktatásról Hazai szerzők művei Projektek a közoktatásban A projekt, mint sajátos közeg A projektmunka ereje Összefoglalás Önellenőrző kérdések A nemzetközi projektek gyakorlata Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A nemzetközi projektek ösztönzője: az Európai Unió Az iskola teljesítmények csökkenése A projekt és az iskola világa Jugend-Schule-Wirtschaft (Ifjúság-Iskola-Gazdaság) Intézményes együttműködések Nemzetközi környezetvédelmi projekt A nemzetközi projektek az európai mobilitás szolgálatában Összefoglalás Önellenőrző kérdések Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A projektmunkában való részvétel módjai Feladatmegosztás A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai

8 A projektmunka szakaszai A projektmunka értékelési szempontjai Összefoglalás Önellenőrző kérdések Jó gyakorlatok Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Valamely könyvtár arculati kézikönyvének elkészítése A projektmunka célja A projektmunka tartalma Valamely könyvtár vállalkozói információszolgáltatásának megtervezése A projektmunka célja Komplex olvasáskutatási feladat végrehajtása A projektmunka célja Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Bevezetés A projektmódszer alkalmazásának története Új kihívások új módszerek A pedagógiai projekt jellemzői A projektek újszerű válasza Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata A projektoktatás jelene A nemzetközi projektek gyakorlata Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése Jó gyakorlatok Zárás Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek

9 16.1 Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

10

11 1. BEVEZETÉS Az oktatás modernizációja megújulást követel az iskolától. A strukturális és tartalmi átalakítások mellett szükség van egy új pedagógiai kultúra kialakítására, amely a megváltozott gyermeki igényekhez, szükségletekhez alkalmazkodik, rugalmasan reagál a piacra, munkaerőképzés igényeire, alkalmazza a legújabb információs és kommunikációs technikákat. Az iskola módszertani kultúrájának megújulásában jelentős szerepet kap a projektmódszer, amely közelíti az iskolát a valóságos élet jól működő hatékony munkaformájához. A projektmódszert a reformpedagógia korábbi eszköztárából veszi át az iskolai gyakorlat, tehát egy komoly hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező tanulási-tanítási formáról van szó, amely szélesebb értelmezésben az oktatás hatékony eszköze. A projekt a hétköznapi életben is ismert terv, tervszerű feladat jelentésén túl a pedagógiai projekt kiemeli az érdeklődésen alapuló tanulást, cselekvést. A pedagógiai projekt hivatalosan is a magyar közoktatás elismert módszere, stratégiája, az iskola világába történő rugalmas beillesztése magával hozta, hogy azokban az esetben, ahol valamennyi kritériuma nem érvényesülhet, projektorientált oktatásról beszélünk. A projektmódszer pedagógiája visszanyúlik, és számos ponton kapcsolódik az elődökhöz, az amerikai J. Dewey-hoz, az európai reformpedagógiai mozgalomhoz. Igazi lendületet az 1968-as diákmozgalmat követő nyugat-európai oktatási reformok kapcsán vesz. A projektmunka a magyar iskolák gyakorlatában az uralkodó frontális oktatással szemben egy lehetséges cselekvésre aktivizáló munkaforma, amely az élményszerű tanuláson alapul. 1.1 CÉLKITŰZÉS A kurzus célja, hogy megismertesse a projektpedagógia alapfogalmait, történeti fejlődésében tisztázza a projektmódszer és projektoktatás fogalmát, jellemzőit, sajátosságait. A reformpedagógia fejlődéstörténetébe ágyazott történeti váz segítségével utal a projektmódszer elődeire, a pedagógiai innováció szerves termékeként mutatja be. A kurzus célja, hogy az elméleti alapismeretek segítségével (a projektmunka szakaszai, fajtái, kritériumainak bemutatásával) segítse a módszer gyakorlati alkalmazását, ösztönözzön a pedagógiai megújulásra, segítsen egy új pedagógia kultúra kialakításában. A projektekkel foglalkozó szakirodalom segítségével az önálló tájékozódás segítse, buzdítson saját projektötletek megvalósítására, a már alkalmazott gyakorlat tökéletesítésére, motiváljon a nemzetközi projektekben való részvételre. A kurzus a projektoktatás elméleti és gyakorlati oldalának áttekintésével segítséget kíván adni a módszer alapos megismeréséhez, a módszertani megújuláshoz, az egyéni és az iskolai innovációhoz, fel kívánja hívni a figyelmet a módszer előnyeire és hátrányaira. 1.2 A KURZUS TARTALMA 1. A projektmódszer alkalmazásának története 2. Új kihívások új módszerek 3. A pedagógiai projekt jellemzői 5

12 4. A projekt újszerű válasza 5. Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai 6. A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata 7. A projektoktatás jelene 8. A nemzetközi projektek gyakorlata 9. Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése 10. Jó gyakorlatok 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A kurzus megismertet a projektoktatás történetével, bemutatja az elődöket, a nemzetközi és a magyar reformpedagógiai mozgalom keretén belül azokat a neves pedagógusokat, akik tevékenységében jelen volt a projektgyakorlat. A történeti fejlődés segítségével rá kíván világítani arra, hogy a módszernek mind az európai, mind a hazai gyakorlatban jelentős, több mint száz éves hagyománya van, a pedagógiai kultúra fejlődésének szerves része. A kurzus rámutat a 21. század tudástársadalmának új kihívásaira, amelyek a jelen oktatását folyamatos megújulásra késztetik, a hagyományos iskola keretein túllépő új módszertani eljárásokat tesznek szükségessé. A kurzus megismertet a projekt fogalmával, kritériumaival, formáival, szervezési sajátosságaival, szakaszaival. Felhívja a figyelmet a projektek vonzerejére: a munkaformában rejlő motiválási lehetőségre, a kompetenciák fejlesztésére, a kooperatív technikák alkalmazására, a differenciálás lehetőségére. Segítséget kíván adni a szakirodalomban való tájékozódáshoz, a magyar reformkísérletek korábbi gyakorlatának ismertetésével a magyar iskola megújulási törekvéseibe beágyazottan mutatja be a projektmódszer integrálódását. A nemzetközi projektek gyakorlatának bemutatásával felhívja a figyelmet a tanulás, továbbképzés, versengés hatékony ötvözetére, amely elősegíti az európai párbeszéd kialakítását, a tolerancia erősítését. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A kurzus célja, hogy az önreflexiót és az önfejlődést segítse, a projektmódszer elsajátítását egy történeti, másrészt egy gyakorlat-orientált tanulási forma segítségével mozdítsa elő. A kurzus fejleszteni kívánja a személyes kompetenciákat az egyéni tanulási forma biztosításával, az IKT- kompetenciát az elektronikus tanulás lehetőségével. Segítséget kíván adni a tanulás és tanításszervezés gyakorlatához, szélesebb értelemben a pedagógiai kultúra formálásához. A kurzus megköveteli a projektmódszerhez kapcsolódó alapfogalmak ismeretét, a projektmódszer történeti fejlődésének elsajátítását, a módszer szervezési szabályainak (a projekt szakaszainak) ismeretét, a különböző projektformák és fajták megkülönböztetését, az önálló tájékozódást. A kurzus követelményrendszere biztosítja, hogy az elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával a közreműködő képes önálló projektalkalmazóvá, felhasználóvá, projekt- 6

13 gazdává válni, képes módszertani, tágabb értelemben a pedagógiai kultúrájában megújulni, ismereteit továbbadni és fejleszteni. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A kurzus felépítése követi az európai pedagógiai gondolkodásmódot, így történeti fejlődésében mutatja be a projektpedagógiát. Forrásaiban elsősorban a németnyelvű szakirodalomra hivatkozik. Ez a szerző érdeklődéséből, másrészt a hazai pedagógia irányultságából következik. A szerző felhívja a figyelmet az európai pedagógia más nemzeti hagyományaira és javasolja azok tanulmányozását, megismerését is. A kurzus feltételezi, hogy alapvető pedagógiai fogalmakkal a kurzus résztvevője tisztában van, és ismeri a hazai közoktatás rendszerét. A leckék utáni gyakorló tesztek segítségével segíteni kívánja az önellenőrzést, az ismeretek rögzítését. A téma sajátosságaiból következik, hogy a megoldásoknál néhány estben elképzelhető más jó megoldás is, itt a kérdések és a válaszok a leckék szövegéhez idomulnak. A projektpedagógia szerteágazó kérdéskörében ez a tananyag egy lehetséges megközelítést valósít meg, amely terjedelménél fogva nem tér ki minden elemre a teljesség igényével. A szerző felhívja a figyelmet a projektek értékelésével kapcsolatos tág és bizonytalan értelmezési lehetőségekre, amelyről ajánlja az önálló tájékozódást. A pedagógia projekt sajátos formájánál fogva eddig nem foglalkozott a projektmenedzsment kérdésével. Az oktatás piacosodása, az Európai Uniós projektek megjelenése szükségessé teszi ennek a kérdéskörnek a vizsgálatát is, az oktatáson belüli speciális értelmezésben. A tananyaggal a szerző szándéka az önálló tájékozódás és ismeretszerzés előmozdítása, az ismeretek pontosítása, a téveszmék leküzdése. 7

14 2. A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK TÖRTÉNETE 2.1 CÉLKITŰZÉS: A projekt szó jelentésének értelmezése, a projektek megjelenésének és gyakorlati alkalmazásának történeti bemutatása, a módszer identitásának vázolása. 2.2 TARTALOM: A projektmódszer bemutatása történeti fejlődésében: projektmódszer előtörténete, a projekt szó jelentése, a projektmunka első formái, a projekt jelentésének bővülése, a pedagógiai projekt kezdetei, a projekt ősatyja: Dewey és pedagógiája, a megváltozott tanárszerep. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE: A PROJEKTMÓDSZER ELŐTÖRTÉNETE A projekt szó jelentése A projekt kifejezést divatos fogalomnak vélhetjük, mert a szó hallatán leginkább valamilyen modern, újszerű dolgot értünk. A projekt szót az élet több területén használjuk, az iskolában, az üzleti életben, a tudományos kutatásokban. A napi sajtóban gyakran olvashatjuk, elsősorban projektpályázatok meghirdetésének formájában. Számos foglalkozási terület jelölésénél bukkan fel a szó, olyan összetételekben, mint például projektmenedzser, projektasszisztens, projektvezető szakember. Új képzési formákban is szerepel, ilyen az Európai Uniós projektírás és projektmenedzsment néven meghirdetett módszertani és gyakorlati képzés. A projekt szó nyelvi értelmezése segít a mai jelentés tisztázásában. A latinban a projicere projektál, tervez, javasol, ajánl értelemben használatos. Az angol project a leggyakrabban használt, terv, beruházás, kutatási téma a jelentése. A németben a das Projekt tervet jelent, az igét projektieren tervezni, szándékozni jelentéssel tartalmazza a szótár. A pedagógiában a latin eredetű projekt szót használjuk, a német kölcsönzésnek köszönhetően a pedagógiában megőrizzük a német írásmódot és kiejtést. A köznyelvben a projekt szó összetett, újszerű, komplex feladat elvégzését és a hozzátartozó tervet jelöl. A projektet rendszerint pályázati formában kell elkészíteni, így sokszor azonosítják magával a tervvel, azaz a projekt egyenlő terv értelmezés a leggyakoribb. A projekt a vezetéselméletben az egyszeri, nagy kockázatot hordozó, újszerű, nagy költségű, komplex feladat, beruházás, amely nagy szakértelmet igényel, és projektmenedzsment alkalmazását teszi szükségessé. Általános értelemben a projekten olyan komplex feladatot értünk, mely egyszeri, meg nem ismételhető, erőforrás-igényes, újdonságot hoz magával, nagy kockázatot hordoz, meghatározott idő- és költségkockázata van, és ezáltal nagyarányú szakismeret bevonását teszi szükségessé, hogy a legoptimálisabb formában valósulhasson meg. 1 1 Heindrich Éva (1997): Projekt menedzsment. In: Deák Csaba, Heindrich Balázs, Heindrich Éva: Vezetési ismeretek. School of Business Közhasznú Társaság., 205/

15 2.3.2 A projektmunka első formái A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A projekt bizonyos formában már az őskorban fellelhető, a feladatok megtervezése és megoldása, például a vadászat kapcsán. Az ókorban az időszámításunk előtti évezredekben zajló piramisépítések a projektmunka folyamatára emlékeztető jegyeket viselték magukon. A középkori céhekben a mestermű elkészítése hasonlóan projektfeladatnak tekinthető. A gyakorlati tevékenységgel, a szakképzéssel való összefüggése jól kitapintható. A pedagógiában a szó mintegy 300 éves múltra tekint vissza. Először az építészek használták Itáliában. A megrajzolt, számításokkal ellátott terveket nevezték projekteknek (olaszul progetti, franciául projets, németül Projekt/e). Az iskolában a projekt, mint tanulási egység, a XVIII. században, a párizsi Építészeti Akadémián bukkan fel, ahol a nagyobb építési vállalkozások önálló részleteinek diákok által történő kidolgozását jelölte ben Németországban J. H. Wolf Az építész stúdium tervezése és módszere címen jelentett meg könyvet. Az évben a politechnikai képzés használja a projekt fogalmát. A 19. században az Egyesült Államokban az építészeti és mérnöki főiskolákon jelenik meg a módszer, majd átterjed a többi iskolatípusra, a szakiskolákra, az ipari, mezőgazdasági, műszaki tárgyakra. A W. Stimson középiskolai kampánya Massachusetts államban a Home Projekt Plan nevet viselte a mezőgazdaság területén. A pedagógiai projekt mai jelentését a század fordulóján kibontakozó amerikai reformpedagógiának köszönhetjük. A projektmódszer vezető képviselői William B. Rogers, Calvin M. Woodword és Charles R. Richards a projektet a gyakorlati problémamegoldás szinonimájaként használták A projekt jelentésének bővülése A projekt legáltalánosabb jellemzője a komplexitása és az innovatív ereje, ezért nem véletlen, hogy szülőhazájának az USA-t szokták tekinteni. Az észak-amerikai társadalom dinamizmusánál fogva több szinten is meghonosítja a projektmódszert. A 19. század végére kialakul az igény az oktatás megújítására, aminek oka az európaitól jelentősen eltérő gazdasági-társadalmi gyakorlatban keresendő. Az európai hagyományok nem bizonyulnak elég hatékonynak az új világban. A soknemzetiségű bevándorló tömegek a kezdetektől kialakítják a befogadó társadalom jegyeit. A boldogulást keresők csak magukra számíthattak, az új világban gyorsan arra kényszerülnek, hogy feladják a hagyományokat. A multikulturális jegyeket erősen magánviselő új nemzedéket nem lehetett a hagyományos módon felkészíteni a jövőre. A gyakorlati életben való megfelelés került előtérbe, és bizonyult győztesnek az elméleti mélységekkel szemben. A gazdaság megújulási készsége, a hagyományostól eltérő formák és módszerek alkalmazása a projektet azokon a területeken tették meghatározóvá, ahol a feladatok megoldása a leginkább igényelte az alkotó teamek kreatív együttműködését. A 20. század tudományos-technikai fejlődésének eredményeként a projektmenedzsment alkalmazása elsőként a hadiipar és az űrkutatás területén valósult meg. 2 Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. IF Alapítvány OKI, Budapest, 11. 9

16 Az 1910-es és 20-as években megszületnek a projektmódszer első tudományos definiálási kísérletei a pedagógiában J. F. Woodhull, W. H. Kilpatrik és Ch. A. Mc. Murry tudósok részéről A pedagógiai projekt kezdetei Karl Frey (1982) 3 öt általános tételt fogalmaz meg a pedagógiai projekt keletkezésével kapcsolatban: 1. A projektoktatás kezdetei a 18. századra vezethetők vissza a technikai és természettudományos fejlődés eredményeként a technikai és építészeti főiskolákon. 2. A projekt eszméje eredetileg Itáliából származik, és innen terjed el a kézműves szakmák növekvő professzionalizálódásával. 3. A projektmódszer célja az iskola és az élet, a tudomány és a szakma, az elmélet és a gyakorlat közötti távolság lebontása, és a két oldal alkotó egyesítése a gyakorlatban. 4. A múlt század végén az óvodapedagógia hatása alatt egy másik modell is létrejön. A természetes egészeknek kell az oktatás tárgyát képezni, a projektmódszer a tanítás középpontjába kerül, azaz a projektben történő integrált tanítás gyakorlata érvényesül. 5. Az amerikai gyermekközpontú reformpedagógia 20. század elején jelentkező vonulatának eredményeként a projekt fogalma elveszíti a technikai képzéssel való szoros kapcsolatát. A projektszerű tanulás ezután minden tantárgyban és minden területen jelen lesz. Szélesebb értelemben használják a módszert, sokszor inkább a tervezés értelmében, gyakran eltekintve a konkrét végterméktől A projektpedagógia gyökerei A projektpedagógia eredetét kutató európai szerzők egyértelműen elismerik a projektek eszme forrásaként mind az európai felvilágosodásból, elsősorban Locke, Rousseau, és Kant tanaiból kinövő reformeszméket, mind pedig az amerikai társadalmi gyakorlat talaján megszülető Dewey Kísérleti Iskolájából kiinduló és később Kilpatrick Project Methode-ként definiált új módszert. Az USA-ban létrejövő gyakorlat a pragmatizmus szülötte 4, míg az európai a pedagógiai gyakorlat belső fejlődésének terméke. Mindkét területen megtalálható a kritikai mozzanat. Az amerikai gyakorlat elutasítja az európai oktatást, mert az új viszonyok között alkalmatlanná válik a tömegek oktatására. Az európai irányzat a hebarti pedagógia kritikájából indul ki a belső tökéletesedés igényével. A felvilágosodás optimizmusából táplálkozva a fennálló, de nem jól működő gyakorlatot kívánják megreformálni. Az európai gyakorlatnak sokkal erősebb a kötődése a meglévő kultúrához, annak gyökereihez, hagyományaihoz. Közös vonásként emelhetjük ki, hogy mindkét irányzat a jövő letéteményesének a gyermeket tartja, akinek tudása, ismeretei a szebb és biztonságosabb jövőt szolgálják, boldogulása és boldogsága a pedagógia érdeklődésének a középpontba kerül. 3 Karl Frey svájci pedagógus, aki a projektmódszer leírását 1982-ben megjelent művében az elsők között népszerűsíti. A mű címe: Die Projektmethode. Magyarul sajnos nem olvasható. 4 A pragmatizmus filozófiai, nevelésfilozófiai irányzat, amely az USA-ban bontakozott ki a 19. század végén, fő értékként a hasznosságot jelölte meg. 10

17 2.3.6 A projektmódszer ősatyja: John Dewey A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A neveléstörténetben a projektmódszer ősatyjának és kidolgozójának John Deweyt tekinthetjük. A mai európai projektpedagógia a leggyakrabban Deweyt idézi. Dewey 1896-ban, Chicagóban megnyitott kísérleti iskolájával kopernikuszi fordulatot vitt véghez a pedagógiában azzal, hogy a régi neveléssel szakítva a valóságos tevékenységre, a tapasztalatra helyezte a hang súlyt. A gyerek legjobb motiválásának a cselekvést tartja, a tanulást cselekvések sorának fogja fel, az iskolai életet aktívnak tekinti. A századvégi Amerika a dinamikus, az egyre erősebb tempót diktáló ipari fejlődés, a szolgáltatások szélesedése, a városiasodás, egy indusztriális, gyorsan felfelé ívelő, mobil társadalom formálója lesz. Az amerikai társadalom jellemzője a melting pot : a soknemzetiségű, eltérő vallású és kultúrájú bevándorlókból olvad össze a multikulturális modern társadalom. Amerika a szabadság és a korlátlan lehetőségek szimbólumaként jelenik meg a köztudatban. Az ideérkezőket fogadó Szabadság-szobor, megtestesítője, őrzője és egy útjelzője lesz ennek az új világnak. A szabadság kísérő jelensége a társadalmi pluralizmus túllép a hagyományos erkölcsi értékrenden és erkölcsi nevelésen. Az új, önmagát feltaláló és megvalósító ember lesz a minta Dewey pedagógiája Dewey felismeri, hogy az iskola és az otthon közötti szakadék egyre mélyebb lett, melynek oka a családi minták hiánya, a szokások változása. A szülők az iskolára ruháznak át bizonyos nevelési feladatokat, a szokások hiánya a gyakorlat hiányát jelenti. Dewey szerint az iskola feladata, hogy a társadalmi környezetet bemutassa, ahhoz hasonlót alakítson ki. Dewey pedagógiájának irányító elve a hasznosság. A nevelésnek olyan feltételeket kell a gyermek számára kialakítania, amelyek között aktív cselekvőként közvetlen tapasztalatokat szerez. Dewey az oktatás teljes körű reformját követeli. A meglévő gyakorlat kritikájából indul ki, elveti a herbarti oktató iskolát, amelyben a tanuló passzív szemlélődő marad, aki gondolkodásra alig kényszerül, mechanikusan írja leckéit, és magolja a tananyagot. Három alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának: közvetítenie kell a társadalmi életet, a társadalmilag hasznos képességeket és készségeket kell kialakítani a társadalmi haladást szolgáló elemeket be kell emelni az iskola életébe, előkészítve a tanulókat a jövőre. az iskola feladata összefogni a heterogén társadalmi környezetből bekerülő, és a különböző erkölcsi értékeket képviselő tanulókat, és alkalmassá tenni őket arra, hogy környezetükkel és társaikkal összebéküljenek, toleránsak legyenek. A diákok az iskolai demokrácián keresztül megtanulják a társadalmi együttélés normáit. A hagyományos normatív iskolán túllépve Dewey egy új értéket állít a középpontba, a demokráciát. 11

18 2.3.8 A tanár szerepének új értelmezése A tanár feladata is átértelmeződik. A pedagógus feladata, hogy a tanulóban kialakítsa azokat a megfelelő készségeket és képességeket, amelyekre szüksége van a boldoguláshoz. Az iskola maga az élet, amelyben a pedagógus feladata több az egyén fejlesztésénél, a nevelőmunka a társadalom nevelését jelenti. A tanárnak nagyobbrészt a tervezésre kell koncentrálnia, a nevelés mikéntjére és hogyanjára. A legfontosabb feladat a megfelelő eszközök kiválasztása, miközben mindig szem előtt kell tartani, hogy a nevelésnek a gyermekhez kell igazodnia, így a gyermek érdeklődését és a tapasztalatát kell kiindulópontként kezelni. A 20. század népszerű gyermekközpontúsága megjelenik Dewey-nál is. Dewey iskolája kölcsönhatásban kíván működni az otthonnal, a természetes környezettel, a termeléssel (az üzemmel), és a tudománnyal (az egyetemmel). Iskolájában a földszinten helyezi el az ebédlőt, a műhelyeket, és a könyvtárat, amelyek az otthonnal és a termeléssel való kapcsolatot teremtik meg. Nincs hagyományos tanterem, a munka laboratóriumokban és a műhelyekben folyik. A tanulók hiányos ismereteiket kiegészíthetik az iskolai könyvtárban, múzeumban. A testi és a szellemi munka közötti különbség eltűnik, a gyakorlat mindig megelőzi az elméletet. A tanulók maguk választják meg a munkatevékenységüket, így az iskola mellőzi a hagyományos osztálykereteket, az általános ismereteket közlő órákat. Középpontba kerül a kézimunka, a varrás, a főzés, az iskolán kívül pedig a kirándulások. Az új iskolában a tevékeny munka során a tanárnak bizalommal kell lennie a diák és az új módszer iránt. Nem közvetlenül az értékekre, hanem az értékek funkciójára kell helyezni a hangsúlyt. A tanárnak nagy szerepe van a diákok önkontrolljának a kialakításában, megnyugtatásában, a támogatásban. Minden nevelés egy kísérlet, hogy az életben az életért nevelhessünk ÖSSZEFOGLALÁS A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. 6 A projektek komplex feladatok, amelyeket általában tervszerűen oldanak meg a résztvevő csoportok. A projekt egy olyan szellemi vállalkozás, amely mint problémamegoldó, és szituációs módszer aktivizálja a tanulókat. Mágnesként működik, a felfedezés erejével, túlmutat az iskola falán, nyitott az élet minden irányába, az érdeklődésen alapul, cselekedtet. A projektmódszer a hagyományostól eltérő, informális (nem formális) tanulási forma, amely szoros kapcsolatban áll a gyakorlati élettel. A projektoktatás árnyalt megközelítését segíti Karl Frey munkája 7, amelyben Dewey nyomdokain alakítja ki saját projektkoncepcióját. Dewey szerint a résztvevők tapasztalati világában jelenlévő vagy feltételezett probléma jelenti a projekt kezdetét, és ezzel az oktatási folyamat elkezdődött. Frey úgy véli, a pro- 5 Dewey, J. (1993): Demokratie und Erziehung. Beltz Verlag, Weinheim, Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Frey, K.(1982): Die Projektmethode. Beltz Verlag, Weinheim und Basel

19 jekt kezdeményezője lehet minden részvevő. Tehetnek javaslatot: ötlet, feladat, ösztönzés, probléma, élmény, kívánság formájában. Frey szerint a projektkezdeményezés ekkor még nyitott, (semleges), az oktatási folyamatot meg kell alkotni. Dewey úgy ítéli meg, hogy a résztvevők egyetértése nem előfeltétel, hanem a probléma elismerése, felismerése a projekt igazi előfeltétele. Frey viszont azon a véleményen van, hogy a projektet kezdeményezőknek egyetértést kell kialakítaniuk, mert így hitelesítik projektszándékukat. Dewey szerint maga a cselekvés jelenti a legitimációt, amely a problémán, a tervezésen és a kísérletezésen keresztül adott, tehát igazolja, hitelesíti a projektet. Frey árnyaltabban közelíti meg ezt a kérdést, és azon az állásponton van, hogy a szükségletek kinyilvánításával, a projektkezdeményezés összefüggéseinek vitájával legitimálódik a projekt, tehát már a kezdeti szakaszban, és az egyetértés elmélyíti ezt. Dewey szerint a tervkészítéssel a projekt célkitűzései is tökéletesednek, bővül ezáltal az egyéni motíváció köre. Frey szerint a projekttevékenység cselekvési, tevékenységi formákká alakításával jelenik meg a minőségileg új elem. Dewey szerint a probléma megoldása a kísérletező cselekvés (vagy ennek szimulálása), Frey szerint ez előre nem tervezett,, az aktív cselekvésformákon van a hangsúly. Dewey szerint a projekt munkafolymatában felmerülhetnek viták, de ezeket előre nem tervezik, míg Frey szerint a megbeszéléseket, vitákat tervszerűen be kell építeni a projektmunkába. Dewey a projektben megjelenő alkotói tevékenységet szükség szerint megegyezésen alapuló alkotói kivitelezésnek tekinti, míg Frey szerint ez szükség szerint megszavazott alkotói kivitelezés. Dewey a projekt legfontosabb hozadékának az eredmények gyakorlati hasznosítását tartja, amely biztosítja az átmenetet egy új projekthez. Frey a projekt végét úgy tekinti, mint egy tudatos befejezést a produktummal, amely vagy egyszerűen véget ér, vagy egy új projektkezdeményezéssel zárul. 2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi a projekt szó jelentése? Milyen mai jelentéstartalmakkal használjuk? 2. Mutassa be, milyen területeken jelent meg a projekt az oktatásban? 3. Magyarázza meg, hogy miért az USA lesz a projektek őshazája? 4. Foglalja össze, hogy Karl Frey, milyen öt feltételre vezeti vissza a projektmódszer keletkezését? 5. Milyen amerikai irányzathoz köthető a projektmódszer? 6. Értelmezze, miben állt Dewey kopernikuszi fordulata? 7. Mit tart Dewey a legfontosabbnak a tanításban? 8. Hogyan változik meg a tanár szerepe a Dewey által vázolt új iskolamodellben? 9. Hol működött a Dewey kísérleti iskolája? 10. Ki definiálja elsőként a projekt fogalmat? 11. Milyen rokon vonásokat lehet felfedezni Dewey és Frey projekt értelmezésében? Miben különböznek elgondolásaik? 13

20 Szorgalmi feladat: Töltse ki a következő táblázatot? Fogalom project pragmatizmus Herbarti iskola Project Methode definiálás komplex Jelentése Terv, beruházás Olvasztótégely Soknemzetiségű társadalom Nem formális, nem hagyományos (pl. tanulás) 14

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. A projektoktatás története

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ

Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ Tehetségterületek: Testi-kinesztetikus (néptánc- moderntánc) Térbeli vizuális (festészet) Interperszonális (dráma) Feladatkörök: Tehetségazonosítás

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Szentkirályi-Szász

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI

AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 A TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 KIEMELT PROJEKT AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI A PROJEKTMÓDSZER Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI Definíció: A résztvevők érdeklődése, az oktató és a résztvevők közös tevékenységére építő módszer,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK

KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK Sörény Edina vezető tanácsos Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári Osztály Budapest, 2012. július 13. TARTALOM Könyvtár és Innováció Kulturális fejlesztések

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására. Mártonyi Tibor

Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására. Mártonyi Tibor Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására Mártonyi Tibor Amiről szó lesz A Down Alapítvány számítógépes képzése- MAK projekt Felkészülés a Mentálisan Akadálymentes Közlekedésre: - Előzetes

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben