Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola / Néprajz Kulturális Antropológia Doktori Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola / Néprajz Kulturális Antropológia Doktori Program"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola / Néprajz Kulturális Antropológia Doktori Program Helyi vallás a moldvai Magyarfaluban Néprajzi vizsgálat Készítette: Iancu Laura Témavezető: Prof. Dr. Pócs Éva Pécs, 2011.

2 TARTALOM KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS... 5 BEVEZETÉS ELMÉLETI KERETEK: FOGALMAK, TEREPMUNKA, MÓDSZERTAN, KUTATÁS Vallás, népi vallásosság, helyi vallás A helyi vallás paradigma lehetőségei, korlátai Terepmunka, módszertan, kutatás Terepmunka, módszertan A kutatás KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Valláskutatás a moldvai magyar katolikus közösségekben A valláskutatás területei A dolgozatban tárgyalt témák szakirodalmi keretei MAGYARFALU Történet Eredet Településrend Gazdaság Helyi társadalom MAGYARFALU EGYHÁZTÖRTÉNETE Templomok Plébánia Egyházi struktúrák A fél-missziós kor Papok a fél-missziós korban A szocializmus kora Papok a szocializmus korában A rendszerváltozás utáni idők Papok a huszonegyedik században TERMÉSZETFELETTI LÉNYEK: ISTENSÉG, ANGYALOK, DÉMONOK A helyi hitről A természetfeletti lények Isten Jézus Krisztus Szentlélek Szentháromság Angyalhit, angyaltan Ördöghit, demonológia A néphit természetfeletti lényei és a státus nélküli halottak Kísértetek Öngyilkosság, öngyilkosok Hiedelemlények LÉLEK, HALÁL, TÚLVILÁG, ESZKATOLÓGIA Lélekhit Lélekhit és halottkultusz A személyes ítélet, avagy a közbülső állapot A túlvilág Limb, limbus Mennyország

3 Pokol Purgatórium Eszkatológia VALLÁSSZOCIALIZÁCIÓ A vallásos törvények A vallásos nevelés motivációi A nagyszülők vallásszocializációs körülményeiről A vallásos tudat megalapozása Az iskoláskorúak vallásossága Az egyéni vallásosság kibontakozása KULTUSZ I A kultusz A prédikáció A prédikáció nyelve, műfajai A prédikátor A hallgatóság A prédikáció tartalma A papi státus Papi feladatkörök KULTUSZ II Egyéni kultusz A vallás és az ima nyelve Magyarfaluban Ima A rózsafüzér Kilencedek Vallásos társulatok Élő Rózsafüzér Társulat Böjt SZENTTISZTELET Szűz Mária A Mária-tisztelet tárgyi szimbólumai Szent József Szent Antal Szent Brigitta Szent Márta Szent Fausztina IKONOGRÁFIA Szentképek A képek eredete Téma és történet a képekben A képek funkcióiról (szakrális kommunikáció, szakrális imagináció, devóció, dekoráció) SZENTELMÉNYEK Szenteltvíz Szentelt virág, szentelt növények Szentelt gyertya VALLÁS ÉS TÉR Kultuszterek Lakóhely, otthon Templom

4 Harang Köztéri vallásos építmények Temető Vallásos helynevek, mentális tér VALLÁS ÉS IDŐ Egyházi év, liturgikus év, évközi idő Szakrális idő, ünnep Jeles napok Jeles napok, szokások, képzetek A szokások funkciói ÖSSZEGZÉS MELLÉKLET. Adattár BIBLIOGRÁFIA

5 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönetet mondok a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék munkatársainak, legkivált dr. Vargyas Gábornak a befogadásért, a Tanszék oktatóinak az évek során nyújtott szakmai segítségért és az irántam való türelmükért. Köszönetet mondok konzulensemnek, Prof. Dr. Pócs Évának a kutatáshoz és a dolgozat megírásához nyújtott önzetlen szakmai tanácsaiért, segítségéért, kitartásáért és az irántam való bizalmáért. Köszönetet mondok Domokos Máriának, Nagy Katalinnak, Rudasné Bajcsay Mártának, Deáky Zitának, Barna Gábornak, Filep Tamás Gusztávnak, Albertné Révay Ritának, Bakay Péternek, Nagy Gábornak és Máté Gábornak, hogy időt nem kímélve türelmesen meghallgatták és megvitatták velem gondolataimat, kérdéseikkel és javaslataikkal hozzájárultak a dolgozatban megfogalmazott tézisek megfontolásához. Köszönetet mondok a Magyar Állam Oktatási Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztő Szakkollégiumának, valamint a Domokos Pál Péter Alapítványnak és titkárának, Borbáth Erzsébetnek a kutatáshoz nyújtott anyagi támogatásért. Köszönetet mondok azoknak, akikről itt most nem emlékezhetem meg. Köszönetet mondok az örökké szolgálatkész családomnak. És köszönetet mondok a magyarfalusiaknak, akik megosztották velem hitüket, tudásukat, és engedték, hogy életüket vizsgálat tárgyává tegyem, akiknek tíz csodálatos és izgalmas kutatóévet köszönhetek, akiknek ezt a munkát ajánlom, és akiktől, esetleges pontatlanságaim miatt szíves elnézést kérek. 5

6 BEVEZETÉS A dolgozat tárgya a vallás, szűkebben a népi vallásosság. A vizsgálat helyszíne a romániai Moldva egyik magyar települése, a római katolikus vallású Magyarfalu. A kutatás több éves terepmunkán alapszik, a gyűjtés során szerzett és a dolgozatban felhasznált adatok mennyisége meghaladja a másfélezer oldalt. A szóbeli közlések és a megfigyeléseken alapuló naplójegyzetek mellett a dolgozat írott forrásokat is felhasznált (vallásos ponyvák, imakönyvek szentképek, fényképek stb.), továbbá a Román Nemzeti Levéltár Bákó Megyei Osztályán elérhető, többnyire a közösség egyháztörténetére vonatkozó történeti forrásokat. A kutatás jellege jelenkorvizsgálat, történeti vonatkozású áttekintésre a település-, a közösségés a helyi egyháztörténet fölvázolása esetén került sor. A kutatás alapkutatásnak tekinthető abban az értelemben, hogy a vizsgálat célja a közösségben gyakorolt vallás leírása, a vallásos elemek rendszerezése, valamint ezek funkcióinak a meghatározása. Ennélfogva a dolgozat monografikus jellegű. A vallási rendszer (majdnem) egészének a leírása alapját képezheti egy későbbi, a vallás egyes elemeinek önálló vallásetnológiai vizsgálatára irányuló kutatásnak. A tanulmány tizennégy fejezetből áll. Az elméleti és módszertani kérdésekről szóló fejezetekben a vallás és a népi vallásosság meghatározásáról, néhány a néprajzkutatásban érvényesülő új irányzatról, a csángók körében végzett vallásvizsgálatokról és azokról a mai vallási néprajzi kutatásokról írok, amelyeket munkámban hasznosíthattam. Ugyancsak ebben a fejezetben esik szó a terepmunkáról és a tanulmányban alkalmazott módszerekről. A bevezető fejezetek utolsó két egységében a közösség történetéről, a helyi társadalom szerkezetéről, valamint a helyi egyházi intézmények történetéről írok. A helyi vallás hitrendszeréről, a természetfeletti lényekről, valamint a lélek- és túlvilághitről két önálló fejezetben esik szó. A hitrendszer áttekintését követően a helyi vallásszocializáció jellegéről és az egyes korosztályok vallásosságáról szólok. A helyi vallás legjelentősebb közösségi és egyéni kultuszait (mise, ima, vallásos társulat, szenttisztelet, szentkép- és szentelményhasználat) öt fejezetben tárgyalom. Végül az utolsó két részben a vallás tér- és időstruktúrájáról esik szó. Terjedelmi okok miatt a dolgozatból kimaradnak a vallásos jellegű mágikus eljárásokról (átok, rontás, népi medicina) szóló fejezetek, e kérdések tárgyalására önálló keretek között kerül sor. A tanulmányba csak azok a témák kerülhettek be, amelyek a kutatás tapasztalatai szerint a helyi vallási rendszer legmeghatározóbb elemeinek bizonyultak. A fejezetek felépítése a következők szerint történt: az adott téma rövid teológiai és néprajzi/vallásantropológiai meghatározása, valamint a témára vonatkozó helyi adatok ismertetése, értelmező leírása. A tanulmány a vallást a maga komplexitásában szemléli, a 6

7 hivatalos doktrínák és a nem hivatalos elképzelések feltárására és értelmezésére egyaránt hangsúlyt fektet. Emellett fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a helyi vallására jellemző heterogenitásra, valamint a vallás és a kultúra összefonódottságára. A tanulmány vezérfonalát így a hivatalos és nem hivatalos tanok sajátos szerveződése és egymáshoz való viszonya, valamint a helyi vallás és a (lokális) kultúra kapcsolata alkotja. A tanulmányban közreadott fényképek egy része saját felvétel, másik része a gyűjtés során feltárt családi fotóalbumokból származik. A dolgozathoz csatolt Mellékletben további helyszíni szövegpéldák olvashatók, a tanulmány végén a dolgozatban felhasznált szakirodalom kap helyet. 7

8 1. ELMÉLETI KERETEK: FOGALMAK, TEREPMUNKA, MÓDSZERTAN, KUTATÁS Vallás, népi vallásosság, helyi vallás A vallás meghatározására számos kísérlet történt.1 Az egyik tényező, amely alapján a vallásantropológia megkülönbözteti a vallást a kultúra egyéb intézményeitől, az, hogy a vallás feltételez egy emberfeletti hatalmat. Eszerint a vallás az ideológia (hit) és a gyakorlat (kultusz) révén kapcsolatot tart fenn a transzcendenciával.2 A vallásantropológiai meghatározások egy része pszichológiai, másik része szociológiai jellegű. A pszichológiai természetű koncepciók szerint a vallás célja az általános és/vagy egzisztenciális félelmek csökkentése,3 az ismeretlen jelenségek megmagyarázása.4 A szociológiai természetű értelmezések szerint a vallást különböző társadalmi és szociális igények hozták létre és tartják fenn.5 Eriksen, T. Hylland a vallás történeti és társadalmi konnotációit hangsúlyozza, szerinte a vallás a természetfeletti erőkben való társadalmi hit formáit tartalmazza, amelyek közösek, és amelyeket a valláskövetők rítusok révén fejeznek ki.6 A hit és a kultusz mellett tehát a vallás (hagyományos) létmódja a közösség, a hierarchikus organizáció (például egyház).7 A vallásszociológusok körében gyakran idézett vallásdefiníció a vallás funkcionális és szubsztanciális meghatározottságával kapcsolatos. Előbbi arra fekteti a hangsúlyt, hogy mit tesz, mit nyújt a vallás; utóbbi arra, hogy milyen elemekből áll a vallás. A funkcióközpontú meghatározás szerint a vallás azon hittételek, jelképek és magatartások rendszere, amely meghatározza az emberi létezést, és az élet végső kérdéseire vonatkozó üzenettel bír. Ebben a kontextusban a vallásosság hasonlóságot, olykor megfelelést mutat a meggyőződés fogalmával, ahol a létezés alapkérdéseire alkotott válaszokban a transzcendencia nem feltétlenül jelenik meg. Az egyes meggyőződések közötti különbözőségeket hivatott kiemelni a második a szubsztanciális meghatározás, amely szerint vallásnak csak az a meggyőződés tekinthető, ahol a természetfeletti(ség) explicite a hit tárgyát képezi.8 1 Eriksen ; Haller ; Pais ; Veikko Radcliffe-Brown L. pl. Homans L. pl. Tylor Ezt az aspektust hangsúlyozzák a legújabb, kognitív valláselméletek is. L. Veikko L. pl. Durkheim 1961.; Malefijt ; Swanson Eriksen Haller ; McGuire ; Pais ; Voigt ; McGuire ; Rosta ; Spiro

9 Előd István vallástörténész teológus a hitet és a belőle fakadó belső magatartást vallásos tudatnak, a vallásosság külső magatartásban történő megnyilvánulását pedig vallásos viselkedésnek nevezi. Szerinte a vallásos tudat és a vallásos viselkedés olyan»tárgyakra«irányul, amelyeknek összessége rendszert alkot, és ezt a»rendszert«nevezzük általában vallásnak.9 Minthogy tanulmányom szűkebben az ún. népi vallásosság területével foglalkozik, a következőkben röviden áttekintem azokat az elméleti és módszertani kérdéseket, amelyek a népi vallásosság kutatása során felmerülnek. A népi vallásosság meghatározása sokáig felülről, a tételes vallások felől történt, egymással szembeállított kategóriák, különféle oppozíciók mentén, úgy mint: hivatalos és nem hivatalos vallás, kis- és nagyhagyomány, intellektus és tömeg, elit és nem elit, írásbeli és szóbeli, klerikus és laikus stb.10 Ez a koncepció részben azzal a kultúraértelmező modellel függ össze amelyet mások mellett Robert Redfield is képviselt, miszerint a kultúra rendszere két önálló, ám egyszersmind egymással szimbiózist alkotó tradícióból áll, amelyet Robert Redfield nagy (great) és kis (little) hagyománynak nevezett. Robert Redfield szerint a kis-hagyomány köréhez a folklór és a népi vallásosság, a nagy-hagyomány köréhez pedig a városi civilizáció és a városi vallásosság tartozik.11 Aron Gurevics elsők között lépett túl ezen a szemléleten, amikor a középkori világképre irányuló vizsgálódásaiban a kulturális rendszerek sajátos ötvöződésére mutatott rá.12 A nemzetközi szakirodalom a népi vallásosságot általában olyan rendszerként határozza meg, amely a mindennapi élettel, érzelmekkel és morális értékekkel kapcsolatos, azokhoz kötődik, és szembeállítja a tanulás útján szerzett, logikai értékek és szempontok szerint szerveződő vallásossággal. A vallás népi vallásosság határaira és jellegzetességeire vonatkozó kérdések nemzetközi kutatási irányzatairól jó áttekintést nyújt Michel Vovelle tanulmánya, aki a vizsgálatokban alkalmazott módszerek alábbi típusait különböztette meg.13 Az első, ún. folklór modell szerint mindig volt valamiféle szakadék a népi vallásgyakorlás és az elit által kitervelt vallásosság között. Ez a modell a népi vallásosságot a kultúra állandó és változatlan rétegének tekinti, amelyben a pogány tradíciók maradványai is fellelhetők, olykor 9 Előd István különbséget tesz szubjektív értelemben vett vallás (tk. a vallásosság), és objektív értelemben vett vallás (tk. a vallási rendszer) között is. Előd A vallásfenomenológia külső és belső cselekvés között tesz különbséget. L. van der Leeuw Vö. Szimonidesz Karen Louise A kérdésről l. még Alszeghy ; Christian ; Eire ; Eliade (ed.) /11.; Stewart, Ch ; McGuire ; 108.; ; Mohay Redfield 1955; L. még Eire, Vö. Mohay Gurevics A hagyományok közötti dinamikus kapcsolatra Peter Burke is rámutatott. Burke Vovelle

10 már a keresztény képzetekkel keveredve. A második ún. strukturális modell szerint a népi vallásosság mindig pragmatikus, antiklerikális és érzelemközpontú. A harmadik modell a vallás társadalmi rétegzettségével kapcsolatos, ezen értelmezés szerint a vallás három társadalmi réteget (elit, városi és falusi) ötvöző rendszert alkot. Ebben a modellben az elit vallás individuális és misztikus jellegű, az városi vallás gyakorlati és hitbéli természetű, a falusi vallás pedig a keresztény és pogány rítusok keveréke. A negyedik modell a vallás funkcióival kapcsolatos, megalakítója maga Vovelle, aki szerint a vallásosság lényege a szociális státusban van, lévén hogy a vallásos magatartás és a vallásos gesztusok társadalmilag determináltak és öröklődnek. Az ötödik modell az egyes kultúrák vagy a kultúra egyes rétegei közötti kölcsönhatást állítja középpontba, nemcsak pogány paraszti/népi keresztény irányban, hanem az elit és a városi kultúrák között is. Az utolsó elképzelés Mihail Bahtyin nevéhez fűződik, aki úgy vélte, hogy a népi kultúra nem a pogány és mágikus képzetek és gyakorlatok letéteményese, hanem sajátos attitűdök és viselkedések rendszere, amely inkább dinamikus, mint statikus, és amely a központi/elit értékek és hierarchiák kifordításán alapszik.14 Pieter Vrijhof úgy véli, a hivatalos és a népi vallásosság fentiekben vázolt viszonyán sem a reformáció, sem a reneszánsz, sem pedig a felvilágosodás nem változtatott, megítélése szerint a hivatalos és a népi vallásosság közötti viszony intézményesen és történetileg kondicionált.15 A vallás és a népi vallásosság határainak és egymáshoz való viszonyuknak a definiálásával olyan szerzők is foglalkoztak, akik egy-egy konkrét közösség vagy korszak vallását vizsgálták meg. A következőkben néhány, a diskurzusban részt vevő jeles kutató álláspontját tekintem át röviden. Christian Schütz a népi vallásosságot úgy határozta meg, mint a liturgikus könyvekkel rendezett istentiszteleten kívüli vallásos megnyilvánulásokat [ ] kísérő jelenség -ek összességét. Schütz meghatározásának egyedisége abban van, hogy a népi vallásosság egészét, sőt eredetét összefüggésbe hozza a liturgia (egykori latin) nyelvével, úgy 14 Erről Bahtyin a középkori karnevál (és világrend viszonya) kapcsán ír, ahol a következőket fogalmazza meg: A hivatalos ünneppel szemben a karnevál az uralkodó igazság és a fennálló rend alóli ideiglenes fölszabadulásnak, a hierarchikus viszonyok, kiváltságok, normák és tilalmak átmeneti fölfüggesztésének ünneplése. Benne az idő, a keletkezés, a változás, a megújulás ünnepelte önmagát. A karnevál szemben állt minden örökkévalóval, befejezettel és véglegessel. A nyitott jövőbe tekintett. Bahtyin L. Eire Vrijhof , 239. A nemzetközi valláskutatásban további irányzatok, módszerek ismertek, amelyeket a kutatás egy-egy konkrét közösség vallásosságának a vizsgálata kapcsán alkalmazott. Ilyen például a mindennapok vallásossága modell (religion in everyday life), melyet főként Nyugat- és Észak-Európa néprajzkutatói használnak. Ebben a koncepcióban a hangsúly a vallás és a vallásos tudat gyakorlati megnyilvánulásain van. Ilyen irányú kutatásokat végzett Robin Gwyndaf Wales-ben (Gwyndaf ); Wiebel-Fanderl Olivia Ausztriában (Wiebel-Fanderl ); Anders Gustavsson Svédországban (Gustavsson

11 véli, a népi vallásosság liturgián kívüli életének alapja elsősorban a liturgia latin nyelve. 16 Ez a koncepció messzemenően releváns az általam vizsgált közösség vallása esetén is, hiszen mint később szó lesz róla a helyi vallás karakterét leginkább meghatározó tényező éppen a nyelvvel kapcsolatos, nevezetesen hogy a hivatalos és a népi vallásosság nyelve (részben) különbözik egymástól. Karen Louis a népi vallásosságot azon képzetek és cselekmények összességeként határozta meg, amelyeket egy adott közösségben a többség ismer és használ. Elfogadom a szerző azon meglátását, miszerint a népi vallásosság inkluzív természetű, vagyis nem a kereszténységtől elhatárolt vagy azzal szembenálló jelenség, ellenkezőleg: a kereszténység egészét átfogja.17 Karen Louis úgy véli, a hivatalos/formális szférája teljesen önálló, magába foglalja az egyházat (hierarchia, tanács, törvény), valamint a dogmák és a vallásos cselekmények logikai rendszerét. Hangsúlyozza, hogy a hivatalos/formális egyháznak is van népi vonatkozása, abban az értelemben, hogy például a vallási rítusok, ha csak nagy vonalakban is, mindenhol azonosak.18 Ez azért fontos, mert a rítusok és dogmák egyetemessége relativizálni látszik vagy háttérbe szorítja az egyéb specifikus tényezőket, például a nyelv, a helyi kultúra stb. jelentőségét. Ez az oka például annak, hogy a vizsgált közösségben, Magyarfaluban a vallás nyelvének a kérdése ma már másodlagos jelentőségű. Karen Louis végül leszögezi: a vallás egésze sem osztályok (klérus laikus), sem megnyilvánulási módok (doktrinális rituális), sem a vallási értékek közvetítésének a módja (írásbeliség szóbeliség), sem pedig a megértés módja szerint (tudás rítus) nem határozható meg és nem különíthető el, hiszen mindeme kategóriák figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy mindkét szféra egymás hagyományában is osztozik,19 s így tegyük hozzá egységet alkot. William Christian arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis hagyomány sok esetben a nagy hagyomány egy része, amely gyökeret ereszt és tovább él. Erre a jelenségre a vizsgált vallásban számos példát találunk (például a szentelmények népi használata a különböző célból elvégzett rituális körmenetek során stb.). William Christian a vallási rendszeren belüli határt a városi és falusi, az írásbeliséghez és szóbeliséghez kötődő vallásosság között húzta meg.20 Ezt a disztinkciót relevánsnak érzem a magyarfalusi népi vallásosság esetén is, hiszen egy paraszttársadalomról és egy, az írásbeliséget ugyan nem nélkülöző, ám alapvetően 16 Schütz Szerinte bár a formális vallás kisebb kiterjedésű, a vallás egészére nézve a népi vallásosságra is domináns szerepet tölt be. Karen Louise ; Eire L. még Pevlin ; Mohay Karen Louise Karen Louise Christian

12 szóbeliségen alapuló kultúráról van szó. Fontosnak éreztem Christian azon meglátását is, miszerint a valláson belüli rétegzettség abban is megnyilvánul, hogy az univerzális képzetek és formák helyi alakot öltenek, az egyetemes Szűz Mária például Lourdes-i Mária lesz. Ebből is kitetszik, hogy voltaképpen a doktrinális vallási tanok gyakorlatban történő applikációja az, amit népi vallásosságnak nevezünk, dolgozatom pedig éppen e folyamat illusztrálásához kíván példát nyújtani. Charles Stewart egyetérteni látszik Karen Louis elgondolásaival, maga is úgy véli, hogy a hivatalos doktrínák szövegeket kínálnak fel, és direktórium -ként funkcionálnak a közösségi gyakorlat számára. William Christianhoz hasonlóan Stewart is különbséget lát a szövegközpontú vallásosság (tk. a teológiai tanok) és a különböző közösségekben gyakorolt (konkrét) vallásosság között, előbbit doktrinális vallásosságnak (doctrinal religion) nevezi, amit szerinte a hivatalos egyház formál és működtet, utóbbit pedig helyi vagy gyakorlati vallásosságnak (local or practical religion) tekinti, és a közösségi élettel szorosan összefüggő vallásosságot érti alatta.21 Használja a lokális kereszténység (local christianity) fogalmát is, és ezen a ponton véleménye ismét egyezni látszik William Christian elképzeléseivel. A fogalom (lokális kereszténység) ugyanis az egyetemes kereszténység hit- és kultuszrendszerét fejezi ki, méghozzá abban a formában, ahogyan egy konkrét közösség mindennapi vallásgyakorlásában tükröződik.22 Minthogy az általam vizsgált közösség helyi vallása egészében egyházi vezetés és felügyelet alatt működik, Magyarfalu esetében is indokoltnak mutatkozik a lokális kereszténység fogalmának a használata. A doktrinális és nem doktrinális vallás(os elképzelések) egymástól való megkülönböztetése a magyar folklorisztikában is jelen volt.23 Sőt a hivatalos vs. népi vallásosság distinkción túl, a népi vallásosság és a néphit közé is válaszvonal került,24 így a népi vallásosság körébe a doktrinális valláshoz közel álló elemek, a néphit tartományába pedig az ezen kívül eső elemek kerültek,25 holott sokak meggyőződése szerint népi vallásosság csak azokban a társadalmakban lehetséges, ahol a doktrinális vallás is jelen van Steward Steward , 248. Robert Towler a common religion fogalmát használja, és szembeállítja az ún. official religion-nal, a nyugat-európai keresztény egyház vallásával. Towler a két vallás(osság) közötti különbséget abban látja, hogy míg a hivatalos vallás olyan képzetek és cselekedetek rendszere, amit speciális intézmények működtetnek, addig a közösségi vallás olyan képzetek és cselekedetek összességét tartalmazza, amely felett semmiféle intézmény nem uralkodik. Idézi Vrijhof Katona Eriksen ; Voigt Hesz L. még Voigt Pl. Mohay

13 A vallási jelenségek szétválasztása (néphit, népi vallásosság) a moldvai közösségek valláskutatására is jellemző. Mohay Tamás két jelenséget tekint népi vallásosságnak. Egyrészt a nemzetközi meghatározások kapcsán már idézett területeket, 27 másrészt ide sorolja a hivatalos egyház befolyásán kívül eső, esetleg azzal ellentétes népi gyakorlatot is. 28 Meghatározásában a népi vallásosság kifejezések, gyakorlatok, formák és attitűdök együttese, azon nagyszámú keresztények körében, akik minimális formális vallási neveltetésben részesültek, akiknél a vallási és a kulturális viselkedésformák igen szoros szimbiózisban vannak egymással, akik hangsúlyozzák a vallás szerepét időbeli, materiális szükségleteik szempontjából.29 A definícióban említett minimális formális vallási neveltetés ténye az általam vizsgált közösség esetében is meghatározó. Tapasztalataim szerint ezt a hiányt Magyarfaluban a helyi (vallásos) szokások és hiedelmek pótolták vagy helyettesítették. A doktrinális vallási ismeretek napjainkban tapasztalható elterjedése azonban nem vonta magával a (vallásos) szokások háttérbe szorulását, az azonban tény, hogy a szokások funkciója mára megváltozott, a hiedelmek jelentős része pedig feledésbe merült. Pócs Éva meghatározásában a népi vallásosság: a hivatalos vallás népi gyakorlata és tudatformái,30 kiegészülve a parasztság hitében és gyakorlatában fellelhető más eredetű, illetve spontán keletkezésű elvekkel és gyakorlattal, ezekkel egy rendszerben, azonos funkcióban működve.31 Erdélyi Zsuzsanna a laikus katolicizmus,32 a profán kereszténység fogalmakat használja, az ilyen típusú vallásosság lényegét pedig abban jelöli meg, hogy az a vallásos ember többletigényét elégíti ki,33 és a hitélet egyéni artikulációját teszi lehetővé.34 Valószínűsíthető azonban, hogy a vallás egyéni artikulációja nem csak a népi, paraszti 27 Éspedig a nép teljes vallásosságát, abban a társadalmi és kulturális környezetben, ahol megvalósul, tehát a vallásgyakorlat minden formáját, a teljes hitrendszert. Mohay Tamás megjegyzi, az angolszász popular religion és a folk religion fogalmakat nem teljesen fedi a magyar népi vallásosság fogalma, előbbiek inkább köznépi vallásosság -ot jelentenek. Mohay L. Karen Louise Az út menti keresztek állítása és gondozása például a népi vallásosság körébe tartozik, ám a vasárnapi mise meghallgatása már nem. Mohay Vö. Hesz Mohay Megjegyzendő, Bálint Sándor szerint a vallási néprajz feladata éppen annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy a néplélek hogyan reagál az egyházi/központi előírásokra. Bálint 1938a Pócs 1980c Vö. a Tüskés Gábor Knapp Éva szerzőpáros laikus vallásosság fogalmával. Tüskés Knapp Hasonlóképp fogalmaz Gagyi József, aki szerint a vallások paraszti változataiban mindig érvényesülnek a helyi közösségek földi perspektívái, kérdésfelvetései és magyarázatai. Gagyi Erdélyi ; Nagy Idevág Christian Schütz népi kanonizáció fogalma is, ami a népi vallásosság sajátos (belső) törvényszerűségeinek a fontosságát hívatott hangsúlyozni. Eszerint az egyház felkínálja a vallási formákat, eszközöket, koncepciókat, a nép a maga tudása, elképzelése és érdekei szerint részt vesz rajta, véghez viszi azokat. A törvény/parancs/dogma tehát voltaképpen minta, amivel a nép a maga módján él, vagy nem él. Schütz L. még Hetényi ; KEK ; Schütz ;Tüskés Knapp

14 társadalmak, hanem más társadalmi rétegek (városi lakosok, elit stb.) körében is jellemző volt, és jellemző napjainkban is. A vallási rendszeren belüli törésvonalakat állító és/vagy tagadó kutatók között sajátos véleményen van Leonard Norman Primiano, aki nemcsak hogy tagadja a vallás népi vallásosság közötti különbséget, hanem a doktrinális vallásosság létét mint olyat vonja kétségbe. Véleménye szerint az ideális, tételes vallásosság nem lehetséges, hiszen az mindig egymástól valamelyest különböző egyéni gyakorlatokban nyilvánul meg, így a heterogenitással az ún. elit réteg vallásossága terén is számolni kell.35 Egy közösség vallási rendszerének a szétválaszthatóságát kritizáló és/vagy elutasító magyar kutatók szerint Hesz Ágnest idézve vallásosnak tekinthetők mindazok a nem doktrinális elképzelések is, amelyek a hivatalos vallás mellett, azt mintegy kiegészítve élnek, hiszen mindegyikük lényege ugyanaz: az emberi tapasztalást értelmes rendszerbe szervezik, magyarázatot és cselekvési programokat kínálnak.36 A népi és a doktrinális típusú vagy eredetű elemeket egységes rendszerben szemlélő modellt a korábban már idézett helyi vallás elnevezéssel illetik. Bár e módszer fogalmi szinten korábban valóban ismeretlen volt, maga a koncepció nem egészen idegen a magyar néprajzi kutatásokban. Manga János például a hetvenes években így fogalmaz: a népi hitvilágban, a tételes vallásból eredő hitéletben és a népszokásokban mind az előbbi, mind a keresztény vallás hiedelmeinek, rítusainak elemei, motívumai együtt élnek, gyakran szét sem választhatók egymástól, így voltaképpen a hitvilágot és a hitéletet, tehát a néphitet, népszokásokat és a vallásos élet jellemző formáinak vázlatát együtt mutatjuk be, mivel a vallás lényege a természetfelettiben való hit, amelybe az egyistenhit éppúgy beletartozik, mint a jó és rossz szellemekbe, a jelekbe, a csodákba, a kísértetekbe stb. vetett hit.37 A helyi vallás paradigma hazai adoptálói Schwartz Elemér, Gunda Béla, Manga János elődök mellett Bárth Dániel, Berta Péter, Hesz Ágnes és Pócs Éva, akik a fenti distinkciókat egyedül a történeti kutatások esetében tartják elfogadhatónak.38 Végül nézzük röviden, miben határozták meg a kutatók a népi vallásosság jellegzetességeit. Bálint Sándor úgy vélte, az egyszerű, azaz a népi vallásosság keretein belül élő ember a) világhoz való viszonyulása érzelmi és szubjektív; b) megismerései során az 35 Primiano Hesz Manga Bálint Sándor szemléletét és munkásságát markánsan meghatározta az a nézet, miszerint a vallás a hagyományos kultúrában élő ember teljes társadalmi és mentális világát meghatározta. L. Bálint 1938a A hivatalos és nem hivatalos vallásosság közötti megkülönböztetést Bartha Elek sem fogadta el. Bartha A hiedelmek és a vallásos elemek közötti határ elmosódására Fejős Zoltán is felhívta a figyelmet. Fejös Vö. Gazda Bárth 2005.; Berta 2001.; Hesz 2008.; Pócs

15 összefüggésekre törekszik; c) a saját kultúrához, a normákhoz bírálat nélkül viszonyul;39 d) a vallási tanokat szimbolikus, artisztikus (vers, ének, szokás) formában fogja fel. 40 Ezt a fajta mentalitást nevezte Habermas archaikus világszemlélet -nek, olyan zárt világképre épülő mitikus gondolkodást értve alatta, amely minden alternatívát kizár, és ahol a norma, az érték, a szentség abszolút autoritása érvényesül.41 Mindeme jegyeket természetesen Magyarfalu népi vallásosságában is felfedezhetjük, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a kategóriák elsősorban a vallási jelenségek modellálását, leírását és értelmezhetőségét segítik, maga a valóság lényegesen összetettebb, a vallásos megnyilvánulások lényegesen árnyaltabbak A helyi vallás paradigma lehetőségei, korlátai A helyi vallás paradigmát alkalmazó szerzők munkái nem a vallási rendszerről, hanem egyetlen vallási jelenségről adnak komplex elemzést. Ha csak a két kiemelkedő szerző, William A. Christian és Charles Stewart munkáit emeljük ki, azt látjuk, mindkét kutató a vallás egy-egy szűkebb területét vizsgálta meg. William A. Christian Local Religion in Sixteeenth-Century Spain című könyvében a szenttisztelet formáit és a búcsújárás gyakorlatát elemezte egy jól lehatárolt történeti forrásanyag alapján, a kutatás térbeli határait pedig nem egyetlen közösség határa, hanem Közép-Spanyolország falvai és városai adták.42 Ezzel szemben Charles Stewart Demons and the Devil. Moral Imagination in Modern Greek Culture című könyvében a Naxos-szigeti görög közösség mai démonvilágát tárta fel és elemezte.43 A helyi vallás paradigmájához (módszertanához és elméleti kereteihez) kapcsolódó problémák egyike az, hogy vajon e tág, egységes módszertannal nem is igazán rendelkező koncepció alkalmazható-e olyan vizsgálatok esetén, ahol a vizsgálat tárgya nem egy jelenség, hanem egy közösség helyi vallásának a komplex bemutatása, értelmezése. Ha felidézzük a helyi vallás-koncepció szempontjait, azt látjuk, hogy a meghatározás a vallásrendszer komplexitására vonatkozik, azt határozza meg, hogy a vallás nem csak doktrinális, hanem egyéb elemeket is magába foglal, amelyek együttesen alkotják egy adott közösség tapasztalati 39 Aron Gurevics úgy véli, a középkorban a megismerés az új információk korábbi (megszokott) ismeretek azonosításával volt egyenlő. Gurevics A népi vallásosság konzervativizmusához. L. még Gagyi A jelenség csángó vonatkozásához l. Peti ; Pozsony Bálint Nagy Olga úgy vélte, a népi vallásosság lényegi jegye: a) az Istenbe, mint a természet urába, s mint b) az ember sorsának urába vetett hit, valamint c) a dogmanélküliség. Nagy ; Vö. Schütz ; Veikko Habermas L. még Lovász ; Manselli A népi vallásosság jellemzőiről l. még Alszeghy ; Lengyel Limbacher ; Mohay Christian Stewart

16 és orientációs tudását. A paradigmát tehát a korábban különféle (társadalmi, művelődési stb.) szempontok szerint szétválasztott vallás egységben való személésének az igénye hozta létre. Dolgozatom abból a szempontból hiányos, hogy az általam vizsgált vallás némely kérdésével itt nem foglalkozhattam, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy végső soron kutatói döntés kérdése az, hogy a helyi valláskutatásnak lehet-e tárgya maga a helyi vallási rendszer egésze. Ugyancsak kutatói döntés következménye az, hogy a helyi vallásosság transznacionális, globális perspektíváinak 44 a bemutatására ebben a dolgozatban nem került sor. A döntés látszólag két, valójában egyetlen okkal magyarázható meg. Terepmunkám során azt tapasztaltam, hogy a globális, transznacionális folyamatok által előidézett változások éppen megjelenőben vannak Magyarfalu helyi vallásában, egy-egy egyén gyakorlatában. Ebben a stádiumban, úgy vélem, még nem igazán ragadható meg maga a jelenség, azonban tény, hogy magát a folyamatot éppen ennél az oknál fogva indokolt már most vizsgálni, hiszen ezek a jelenségek valóban szerves részét képezik a helyi mentalitásnak, egyéni világképnek. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az új vallási jelenségek vizsgálata a helyi vallási kontextus és a helyi vallási rendszer komplex ismerete hiányában nem lehetséges, vagy nem lehet teljes. Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a változásokat előidéző hatások között a globális, transznacionális irányú és természetű impulzusok mellett, a római katolikus egyház irányából érkező, ugyancsak az újdonság erejével ható változások legalább ennyire meghatározóak, amit ugyancsak figyelemmel kell követni. E körülmények alapján, ebben a dolgozatban a jelentős változások küszöbén álló, a maga heterogenitása ellenére valamelyest még(is) megragadható vallásrendszer alapjainak a megismerését tűztem ki célul. A vallásrendszer egészére irányuló vizsgálat esetén a kutató óhatatlanul arra kényszerült, hogy a vizsgálat tárgyát, kereteit a vallásrendszer gerincére szűkítse, és elkerülhetetlennek tűnt az aránytalanság, ami az anyagbemutatás és a vallási jelenségek értelmezése között olykor előállt. A tudományosság kritériumainak és célkitűzéseimnek eleget téve igyekeztem érvényesíteni a (módszertani) következetesség elvét, és törekedtem arra is, hogy a dolgozat mint szöveg egységes legyen. Mindazonáltal, ennek az elvnek a gyakorlatban való maradéktalan érvényesítését nagyban meghatározta olykor gátolta az a tény, hogy 1.) milyen típusú vallási jelenségről van szó, 2.) az adott jelenség a vallási rendszer egészében milyen hangsúllyal bír, valamint az, hogy 3.) milyen dokumentáltsága és 4.) szakirodalmi feldolgozottsága van. A módszertani, elméleti, terminológiai bizonytalanságok ellenére, úgy vélem, érdemes próbálkozni a helyi vallás paradigmájának az alkalmazásával, 44 Ilyen irányú vizsgálatokat Moldvában Peti Lehel végzett. L. Peti 2008a L. még Ilyés Peti Pozsony

17 nem csak egy-egy vallási jelenség vagy téma vizsgálata esetén, ahogyan a már idézett William A. Christian és Charles Stewart, vagy hazai terepen Pócs Éva és Hesz Ágnes is tette 45, hanem a vallási rendszerek vizsgálata és monográfia-írás esetén is.46 A helyi vallás-koncepciójához kapcsolódó másik probléma a helyi vallás térbeli és időbeli kereteinek a meghatározásával kapcsolatos. A koncepció terminológiai tartalma és determináltsága okán, értelmezésemben a helyi vallás kereteit a vizsgált közösség földrajzi keretei adják, vagy határozzák meg, ami nem jelenti a tágabb környezet és az onnan érkező hatások figyelmen kívül hagyását. A Magyarfaluban elsajátított helyi vallást a világ bármely pontján gyakorolhatják az adott hely kulturális keretei és adottságai között, a vizsgálat helyszíne ilyen esetben az a helyszín lehet, ahol ezt a helyi vallást gyakorolják. Más kérdés, hogy a helyi vallás határain belül hol helyezkedik-e el az a mintegy hat ortodox vallású egyén, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le az egyébként egészében római katolikus vallású Magyarfaluban. Az ortodox lakosok egy része a nagyobb egyházi ünnepnapokon részt vesz a szomszédos Gajcsánában a templomi szertartásokon, ám vallási életükről meglehetősen keveset tudunk. Ennek részben az az oka, hogy többnyire tanárokról van szó, akik a falusiakkal nem igazán érintkeztek, és akikről értelmiségi státusuk, továbbá egykori politikai szerepvállalásuk miatt a helyiek azt feltételezik: nem hívők. Bár a kérdés közelebbi vizsgálata még hátra van, nem kétséges, hogy ez a jelenség fontos eleme a helyi vallásrendszer egészének. Egy harmadik probléma, ami a helyi vallás paradigma kapcsán felmerül, az egyéni és a közösségi vallásosság egymáshoz való viszonyával kapcsolatos. Például, mi az, ami vallásnak számít az egyén értelmezésében, és mi az, ami vallásnak számít közösségi szinten (is). A kérdés relevanciáját veszíti akkor, ha abból indulunk ki, hogy a helyi vallás-koncepció értelmében minden elem vallásosnak tekinthető, amit az egyén és/vagy a közösség annak tekint. Az, hogy egy-egy konkrét jelenségnek, például a hiedelemmondának vagy a szentelményeknek milyen funkciói vannak az egyén és a közösség életében, konkrét esetek elemzése révén mutatható ki. Dolgozatomban a helyi vallást nem az egyéni vallásosság szintjén vizsgáltam meg, bár kétségkívül, az itt felvázolt kollektív vallásrendszer az egyéni elképzelések és cselekvések szintetizálása és rendszerezése révén jöhetett létre. A helyi vallás 45 Christian 1981.; Stewart 1991., Pócs 2008a ; Hesz Úgy vélem, ennek a paradigmának, tehát a helyi vallás vagy lokális kereszténység szemléletének az alkalmazása nagyban hozzájárulna a hazai vallási néprajz megújulásához. Tapasztaljuk, hogy a privilegizált státusukat elveszíteni látszó, számos vallási ideológiával megbirkózni kényszerülő (persze önmagukban is heterogén), hagyományos keresztény kultúrák a megújulás és az átalakulás útját járják (ami persze nem először történik meg a világtörténelemben). Éppen ez a körülmény mutat rá arra, hogy a különböző, talán nem is minden esetben azonos tőről fakadó vallási ideológiákat és kultuszelemeket ötvöző lokális vallások korát éljük, újból vagy továbbra is ez sem mellékes kérdés

18 heterogenitásának a tényét is az egyéni/népi képzetek és kultuszformák, az egyházi dogmák és tanítások egyéni artikulációjának a feltárása révén állapíthattam meg. Igyekeztem számba venni minden (vallási) elemet, amely a vizsgált közösség világképéhez szorosan kapcsolódik, és amelyek a helyi vallás(osság) meghatározó motivációinak, doktrínáinak és kultuszainak számítanak, rámutatva azok működési mechanizmusaira, az egyéni és a közösségi életben tett hatásaikra. A helyi vallást természetesen nem csak az itt bemutatott jelenségek alkotják; a helyi vallás egészéhez feltétlenül hozzátartozik az identitás, az írásbeliség, az ortodoxia, a vallási pluralizmus, a mágia, a különféle rítusok stb. kérdése is, és bizonyos, hogy csak e jelenségek együttes vizsgálata révén nyerhetünk kellően megalapozott képet a közösség tágabban a moldvai magyarság vallásosságáról Terepmunka, módszertan, kutatás Terepmunka, módszertan A dolgozat szerzője egy évtizede kutatja a moldvai magyar kultúrát. A disszertáció tárgyához szorosan kapcsolódó tudatos, szisztematikus terepmunka is ekkor kezdődött, kezdetben egyháztörténeti kérdéseket, később kalendáris szokásokat, végül a szűkebb vagy tágabb értelemben vett vallási jelenségeket vizsgálva. A szerző a vizsgált közösségben született és nevelkedett. A kutató otthon van a terepen, ennélfogva az etnográfiai terepmunka módszereinek az alkalmazásán olykor módosítani kényszerült. Ha az (idegen) antropológus feladata az, hogy részt vegyen a kutatott közösség életében, jelen sorok írójának feladata annyiban volt más, hogy újból a közösség tagjává kellett válnia. A formalizált adatgyűjtési technikák (megfigyelések, interjúk) bár tudatosan a kutatás célját szolgálták, mégsem váltak el élesen a spontán interakcióktól. A találkozás, a beszélgetés (a megfigyelés, az interjú) két önálló világképpel, ám valamiképpen mégiscsak közös múlttal és közös tapasztalatokkal is rendelkező egyének közötti párbeszéd volt. Nem csak a kutató érdeklődött az adatközlők felől, olykor az adatközlők maguk is kíváncsiak voltak a kutató életére, a budapesti életkörülményekre, vagy akár arra, hogy a kutató mit gondol a vallásról, a vallásos jelenségekről. A kutatás tapasztalatai alapján meggyőződésem, hogy a kutató személye, függetlenül attól, hogy bennszülött vagy kívülálló, nagyban alakítja a kutatás folyamatát és eredményeit. 47 Természetesen nem csak a kutatói jelenlét és a kutatói szűrő szerep, hanem az etnográfiai írás maga is alakító tényezője a 47 A bennszülött kutatók munkáiban a lokális kultúrák sajátos aspektusa mutatkozik meg. L. pl. Mátyus ; Komáromi A kutatói státusról, önreflexióról l. még Eriksen ; Hoppál

19 vizsgált valóságnak, hiszen ezek az írások nem önmaguktól előállt semleges szövegek, hanem a kutató személyével szorosan s persze más körülményekkel is összefüggő folyamatok révén létrehozott szövegek, olvasatok.48 Éppen ezért a kutatás során nagy hangsúlyt kaptak az adatgyűjtés azon körülményei (kocsma, rokonlátogatás, mise) és technikái (spontán beszélgetés), ahol a kutató háttérben maradhatott, ahol a kutatói jelenlét nem számított zavaró, vagy az események alakulására közvetlenül ható tényezőnek. A terepmunka során a bennszülött kutató nem pusztán a jelent ismeri, legtöbb esetben tisztában van az éppen tárgyalt kérdés/téma helyi előzményeivel, és ismeri az interakció során felidézett rendszereket.49 Ez a körülmény olyan komplex látást tesz lehetővé, mely révén a rendszer és alkotóelemei, az események ok-okozati összefüggései egyidejűleg válnak láthatóvá. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kutató a jelenségek előzetes ismeretének birtokában nem követi figyelemmel az adatközlői megnyilvánulásokat. Ellenkezőleg: a bennszülött kutatónak fokozott éberséggel kell követnie a jelenségeket, eseményeket, hogy azok pontos mibenlétéről meggyőződhessen. Ezt a problémát az antropológiai módszertan a homeblindness (a hazaival szembeni vakság ) fogalmával írja körül. Eszerint előfordulhat, hogy a bennszülött kutató természetesnek vesz ezáltal figyelmen kívül hagy olyan jelenségeket, amelyek adott esetben hírértékkel, fontossággal bírhatnak.50 Ugyanezt a problémát tematizálja az ún. émikus (belső vagy szubjektív) és étikus (külső vagy objektív) fogalompár, amit sokféleképpen értelmeznek.51 Egyik elgondolás szerint előbbi azt fejezi ki, ahogyan a társadalom tagjai látják és láttatják önmagukat, utóbbi pedig az analitikus magyarázatokkal kiegészített etnográfiai leírás. 52 Tudományosnak egyedül az étikus módszer az elfogadott, vagyis az a leírás, amely az émikus értelmezéseket lefordítja, azaz a közösség által elbeszélt valóságot komparatív fogalmi apparátussal köti össze, és írásban reprodukálja. Magam Borsányi László megállapításával értek egyet, aki a két módszer ötvözését tartja célravezetőnek, a következőket írja: az émikus és étikus szempontok együttes érvényesítése teszi lehetővé, hogy az adott rendszer jellegzetességeinek megállapításánál a csak belülről megragadható tények kívülállóként is értékelhetők legyenek Vö. Geertz Gondolok itt a családi viszonyokra, a rokoni kapcsolatokra, a közösségben megtörtént korábbi, hasonló esetekre, eseményekre stb. 50 Úgy vélem, valamiféle szelekcióval minden kutató él. A jelenségről l. Eriksen ; Hoppál Erről a kérdésről, némiképp más vonatkozásban, Gerardus van der Leeuw is értekezik. Van der Leeuw Eriksen L. még Borsányi ; Haller Borsányi

20 Eriksen, Hylland úgy véli, az antropológusnak addig kell terepen maradnia, míg képes nem lesz úgy látni a világot, ahogyan a helyiek látják,54 ugyanakkor kötelessége kimutatni a vizsgált társadalomról olyan lényeges dolgot is, amiről a közösség maga sem tud(ott). 55 Fél Edit A saját kultúrájában kutató etnológus című írásában azt írja, hogy a második világháborút követő társadalmi változások tapasztalatán módosított korábbi etnológiai, néprajzi módszertanán, és a parasztság életvilágának a megismeréséhez egy olyan módszert dolgozott ki, amely a paraszti kultúrát kívülről is ( ) belülről is, a parasztemberek szemén keresztül próbálja látni.56 Később azt is írja, hogy a kutatásban a mindennapi élet esetleges elemei mögött a rendet kereste,57 továbbá, hogy nem helyzetképet, mintegy pillanatképet kívánt adni a közösségről és a gyűjtés idejéről, hanem a fölhalmozott tapasztalatot és élményanyagot is fel akarta tárni.58 Ez a kutatói koncepció sok tekintetben megegyezik azzal az elképzeléssel, amit a magyarfalusi vallás vizsgálata kapcsán magam elé tűztem. Tapasztalva azt, hogy a vallási élet radikális átalakulás előtt áll, 59 kutatói érdeklődésemet maximálisan meghatározta az az elgondolás, hogy egy átalakulás előtt álló hagyományos ( középkorias )60 vallásosság egészét próbáljam megragadni illetve megrajzolni. Éppen ezért értelmezésemben az émikus és étikus kategóriák nem kizárják, hanem kiegészítik egymást, a tudományos megismerés más-más fázisaiban kapnak hangsúlyt.61 Ezekre a kérdésre az alábbiakban visszatérek. A bennszülött mivolt és az évi több hónapra kiterjedő terepmunka ellenére a kibocsátó közösség (kultúrája) egyszerre ismerős és ismeretlen, s mint ilyen, kétirányú megközelítés tárgyát képezi. Az eredendő bennszülötti látásmódot egy tanult külső látásmód egészíti ki, ami a valóság több olvasatát teszi lehetővé, és ami segíti a jelenségek megkülönböztetését és az azokhoz kapcsolódó, saját és közösségi értelmezések szétválasztását. A bennszülött státus figyelmeztetett például arra, hogy a helyi kultúra sokkal több a látványos és nyilvános kollektív szokásoknál, az egyedi hiedelmeknél, a karakteres viseletdaraboknál stb. Egy-egy jelenség mikroszintű vizsgálata, majd pedig ezen 54 Borsányi László úgy fogalmaz, az antropológusnak a bensőséges részletekből, egyedi sorsokból, azaz a legapróbb részletekből kiindulva kell eljutnia az egészhez. Borsányi Eriksen Kiemelés: I. L. Fél Kiemelés: I. L. Fél Ld. még Fél Hofer Fél Hofer Gondolok itt az írásbeliség megjelenésére és hatásaira, az asszimiláció kiterjedésére és kiteljesedésére, a vallás pluralizálódására stb. Mindezek hatására egy újszerű valláskultúra kialakulása várható Magyarfaluban. 60 Vö. Tánczos A terepmunka (egy kultúra megismerése) során az émikus magatartás (valamiféle élményszerűség, empátia vagy ezek ellentéte) minden kutató számára nélkülözhetetlen. Az adatok feldolgozása, a tudományos mű létrehozása pedig csakis az étikus, objektív módszer alkalmazása révén lehetséges. 20

Iancu Laura. Helyi vallás a moldvai Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat. PhD dolgozat tézisei Konzulens: Prof. Dr. Pócs Éva. Pécs 2012.

Iancu Laura. Helyi vallás a moldvai Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat. PhD dolgozat tézisei Konzulens: Prof. Dr. Pócs Éva. Pécs 2012. Iancu Laura Helyi vallás a moldvai Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat PhD dolgozat tézisei Konzulens: Prof. Dr. Pócs Éva Pécs 2012. 1 Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok a Pécsi Tudományegyetem Néprajz

Részletesebben

SZEMINÁRIUM A NÉPI VALLÁSOSSÁG: SZÖVEGEK ÉS RÍTUSOK A MOLDVAI CSÁNGÓ NÉPI KULTÚRÁBAN CÍMŰ ELŐADÁSHOZ

SZEMINÁRIUM A NÉPI VALLÁSOSSÁG: SZÖVEGEK ÉS RÍTUSOK A MOLDVAI CSÁNGÓ NÉPI KULTÚRÁBAN CÍMŰ ELŐADÁSHOZ Peti Lehel Nemzeti Kisebbségkutató Intézet petilehel@yahoo.com SZEMINÁRIUM A NÉPI VALLÁSOSSÁG: SZÖVEGEK ÉS RÍTUSOK A MOLDVAI CSÁNGÓ NÉPI KULTÚRÁBAN CÍMŰ ELŐADÁSHOZ Előadó: dr. Tánczos Vilmos (tanczosvilmos@yahoo.com)

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN 2.osztály Heti 1 óra Összeállította: Báder Ilona Témakör: AZ ÉN VILÁGOM Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek Óvónői szakmai kompetenciák I. Általános, kiegészítő kompetenciák 1. Szervezeti és humán erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos kompetenciák (csoportmunka, szervezés,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL MBS051 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETÉS I. ISTEN ATYASÁGA A. A Messiás Atyja 1. Az Atya

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata DLA doktori értekezés tézisei Gyivicsán György Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata Témavezető: Dalos Anna (PhD) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 3. rész: Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Harmadik rész Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ 2012 Témaválasztás A téma választható a megadott témajegyzék vagy egyéni ötlet alapján. A témaválasztást legkésőbb március 31-ig jelezni

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Zsoltáros magyarok. Az eredet

Zsoltáros magyarok. Az eredet Zsoltáros magyarok A fenti szép címet némileg pontosítanom kell. Nem általában lesz most szó zsoltárt forgató eleinkről, hanem csak a református magyarokról. Igaz számukra talán még fontosabbak voltak

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

VESZÉLYEZTETETT ÖRÖKSÉG VESZÉLYEZTETETT KULTÚRÁK A MOLDVAI CSÁNGÓK VI. BUDAPEST 2012. MÁJUS 11 12. NEMZETKÖZI KONFERENCIA

VESZÉLYEZTETETT ÖRÖKSÉG VESZÉLYEZTETETT KULTÚRÁK A MOLDVAI CSÁNGÓK VI. BUDAPEST 2012. MÁJUS 11 12. NEMZETKÖZI KONFERENCIA VESZÉLYEZTETETT ÖRÖKSÉG VESZÉLYEZTETETT KULTÚRÁK A MOLDVAI CSÁNGÓK VI. BUDAPEST 2012. MÁJUS 11 12. NEMZETKÖZI KONFERENCIA PROGRAM 10.25 10.35 Megnyitó Répás Zsuzsanna helyettes-államtitkár KIM Nemzetpolitikáért

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Csákberényiné Tóth Klára. Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ

Csákberényiné Tóth Klára. Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ Csákberényiné Tóth Klára Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ Ha a gyengének ítélt szövegértés okait kutatjuk, az alapoknál érdemes elkezdeni a vizsgálatot. Mennyire készítjük fel a gyerekeket

Részletesebben

Munka munkanélküliség munkavállalás

Munka munkanélküliség munkavállalás Szerzők figyelmébe! Munka munkanélküliség munkavállalás A Néprajzi Látóhatár egy negyedévente megjelenő néprajzi, antropológiai, társadalomtudományi folyóirat, amelynek 2014-ben megjelenő 3. számához szerzőket

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN

KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN KÉZ A KÉZBEN ÖNKÉNTESEK A HOSPICE-BAN NINCS EMBEREM......CSUPÁN EGY IGAZI ÖRÖM VAN A FÖLDÖN: MÁSOKNAK ÉLNI. LEV TOLSZTOJ BETEG VOLTAM ÉS MEGLÁTOGATTATOK... Az önkéntességről általában Fogalma, meghatározása,

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

TANÍTÁS ÉS TANULÁS FELNŐTTKORBAN: SZEMLÉLETVÁLTÁS A FELNŐTTKATEKÉZISBEN

TANÍTÁS ÉS TANULÁS FELNŐTTKORBAN: SZEMLÉLETVÁLTÁS A FELNŐTTKATEKÉZISBEN Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori Iskola Gyakorlati Teológiai Tanszék TANÍTÁS ÉS TANULÁS FELNŐTTKORBAN: SZEMLÉLETVÁLTÁS A FELNŐTTKATEKÉZISBEN Doktori értekezés tézisei Pángyánszky Ágnes Témavezető:

Részletesebben