KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14."

Átírás

1 KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14. EURÓPA HARCA A VÁLSÁG ELLEN: NEMZETÁLLAMI MEGOLDÁSOK ÉS UNIÓS KIÚTKERESÉS Ablak a világra április 17.

2 Kiadja a Kitek Média Kft, felelős kiadó: Frank Tamás, lapigazgató A Kitekintő nem foglal állást politikai kérdésekben, ezért a cikkekben közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Az egyes cikkekben megfogalmazott elemzések, előrejelzések a szerzők magánvéleményei, azok pontosságáért, illetve megbízhatóságáért a Kitekintő semmilyen felelősséget nem vállal. Jelen kiadvány tartalma a Kitek Média Tartalomszolgáltató Kft. ("kiadó") szellemi tulajdona. A kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a kiadvány egészének vagy részeinek feldolgozása és értékesítése, természetesen számítógépének merevlemezére mentheti vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult az így többszörözött részek további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára. A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. A kiadó követelheti a jogsértés abbahagyását és kárának megtérítését. Az elemzésből értesüléseket átvenni csak az arra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő nem módosítja az eredeti információt, ill. a kiadványra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti. A Kitek Média Tartalomszolgáltató Kft. pontos és hiteles információk közlésére törekszik, de a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget nem vállal. Budapest, április 17. Kitek Média Kft Minden jog fenntartva 2

3 3

4 Írták Epresi Judit Gömöri Roland Győri Hajnalka Matus Dóra Márton Balázs Szabó Dóra Szeghalmi Zsolt Szirják Bianka Ugrósdy Márton Szerkesztette Zgut Edit (rovatvezető) Lezárva: április 4

5 TARTALOM Bevezető: az európai válságkezelés margójára... 6 Tíz éves az euró... 7 Görögország: az európai adósságválság állatorvosi lova Portugália és Spanyolország kálváriája Melyik lesz a következő dominó? Németország gazdasági kilátásai a válságban Válságkezelés francia módra Olaszország gazdasági zuhanórepülése A kelta tigris talpraállítása, avagy Dublin jövője az eurózónában Nagy-Britannia válságkezelése és az Európai Unió Mennyiben fenntartható az északi jóléti állammodell? Lopakodó európai szuperállam vagy a nemzetek győzelme? Intézményi változások az Európai Unióban A magyar EU-elnökség és az uniós válságkezelés A Kitekintő Elemzések eddig megjelent füzetei

6 Zgut Edit Bevezető: az európai válságkezelés margójára Ez nem a vége. Még csak nem is a vég kezdete. De talán a kezdet vége hangzott a retorikai fordulat Winston Churchill brit miniszterelnök egyik 1942-ben elmondott beszédében. Az adósságválság sújtotta öreg kontinensen minden bizonnyal sokan remélik, hogy Churchill akkori megállapítása a mai recsegő-ropogó eurózónára is igaz lesz. A közös valuta tízedik születésnapján egyelőre vajmi kevés ok van az ünneplésre. Miközben a tagállamok többségére gazdasági recesszió leselkedik, az eurózóna jövője továbbra is képlékeny. Nem tudni például, hogy a csőd szélén álló Görögország tagja marad-e a valutaövezetnek, s hogy az EU mentőcsomagjaival egyáltalán képes lesz-e felszínen tartani az égei államot. Pesszimista hangok ezen felül az egész övezet felbomlására számítanak. Az sem világos, hogy szigorúbb gazdasági koordinációt és költségvetési fegyelmet előirányzó fiskális paktumot végül mely tagállamok fogják ratifikálni; Írországban például májusi népszavazás dönt majd a megállapodáshoz való csatlakozásról. A kormányközi megállapodást övező bizonytalanságok mellett azt sem kizárt, hogy a szóban forgó dokumentum hosszú távon nem lesz elegendő a közös valuta illetve az unió gazdaságának helyrerázásához, s az átmeneti időszakot talán újabb megállapodások követik majd. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy az unió jelenlegi gazdasági-politikai válsága mindenképpen cezúrát jelent az integráció fejlődéstörténetében. Churchillnek, az Európai Egyesült Államok egyik megálmodójának szavaival élve: a kezdet végét jelentheti ez a korszak, amikor az integrációnak a túlélés és a gazdasági versenyképesség érdekében szükségképpen át kell alakulnia. Ennek megfelelően a korábban laza fiskális fegyelmet folytató tagállamoknak is szakítaniuk kell régi beidegződéseikkel. A szorosabb gazdasági koordináció ráadásul a tagállami szuverenitás részbeni feladásával jár, amely kiélezte a szupranacionális uniót és az államköziséget pártolók közti hagyományos vitát. Maguk a tagállamok ugyancsak drámai időszakon mennek keresztül; Görögországban egyre többen alszanak az utcákon, Spanyolországban a több mint 20 százalékos munkanélküliség elsősorban a fiatalokat sújtja, s a társadalmi elégedetlenség Európa déli részén olyan kétségbeesett formákat ölt, mint például az egyre gyakoribbá váló öngyilkosságok. A válságkezeléssel járó megszorító intézkedések néhol kormányváltásokban, s legfőképpen nagyfokú civil ellenállásban manifesztálódtak. A nyugat-európai tagállamok eltérő gazdaságpolitikai megoldásokkal igyekeznek orvosolni gondjaikat; a Kitekintő legújabb elemzőfüzetében ezeket a mechanizmusokat veszi sorra. Mindemellett bemutatja az eurózóna válságának kibontakozását, az ezzel párhuzamos intézményi változásokat, valamint felvázolja az integráció gazdasági-politikai jövőjét illető esetleges forgatókönyveket. 6

7 Matus Dóra Tíz éves az euró A kezdeti eufóriától napjaink fragmentációjáig, avagy mi lesz a közös valuta jövője? Vitathatatlanul nehéz körülmények között érte a közös valutát tíz éves születésnapja. Három évvel azt követően, hogy az elektronikus tranzakciókban bevezették az eurót, január 1-jén jelentek meg a mindennapi forgalomban az euróbankjegyek és az euróérmék. Bár a politikusok egy része sikersztoriként aposztrofálta az egységes fizetőeszköz bevezetését, mára sokan az euró megszűnéséről beszélnek. Az egyik legtekintélyesebb brit gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBSR) 2012-re vonatkozó elemzésében például közölte; 99 százalék esélyt lát az euróövezet egy évtizeden belül történő teljes szétesésére. Mára gyakorlatilag három ország is elvérzett az évek óta húzódó gazdasági válságban: a portugálok és az írek korábban kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni, a görögöket pedig mindhiába próbálja menteni Európa a csőd széléről. A görög miniszterelnök nemrég már egy harmadik mentőcsomag lehetőségét vetette fel. Nem kizárt, hogy szükség lehet még pénzügyi támogatásra, de mindent meg fogunk tenni, hogy ez ne következzen be - nyilatkozta Lukasz Papademosz az Il Sole 24 Ore című olasz lapnak. A kormányfő arra utalt, hogy Görögország számára a tőkepiacok vélhetően még 2015-ben sem lesznek elérhetők. A France Press francia és a Spiegel német napilap is arról írt korábban, hogy a hellén államot idáig rendre kisegítő trojka, azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által kiadott jelentés szerint Athén harmadik, 50 milliárd eurós mentőcsomagra fog szorulni. Görögország 2010-ben kapta az első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot, a második, 130 milliárdos programot márciusban hagyták jóvá. A második világháború óta a legmélyebb válsággal nézett szembe Európa és ez a válság még nem múlt el, idézte Nicolas Sarkozy francia elnök szavait ezzel összefüggésben a The Wall Street Journal című vezető gazdasági napilap. A francia elnök ezzel részben arra utalt, hogy az euróválság megoldására hozott közelmúltbeli lépések nagyrészt az időnyerést szolgálták. Az euróövezeti adósságválság terjedése ellen felhúzott és nemrégiben megemelt tűzfal elsősorban a piacok megnyugtatására szolgál azzal kapcsolatban, hogy megvan a biztonságosan hozzáférhető tőke az eladósodott nagy euróövezeti gazdaságok problémáinak kezeléséhez. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa Koppenhágában 7

8 megegyezett az európai stabilitás mechanizmus (ESM) forrásainak 800 milliárd euróra emelésében. Az új megállapodás 500 milliárdot juttat az ESM-nek, amit az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) Görögországnak, Portugáliának és Írországnak a kétoldalú megállapodások alapján. Úton egy többsebességes unió felé Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fiskális paktum létrehozásával egy többsebességes Európa felé haladnak a tagállamok: az elitmagon kívül körvonalazódik az euróövezet gyenge láncszemeinek csoportja, valamint az euróövezeten kívüli tagállamok önálló köre, az európai integráció másodosztályú tagjai. Jóllehet a krízis hatására több vezető európai politikus belátta, hogy sikeres monetáris politika nem képzelhető el közös fiskális politika nélkül, a tagállamok között nincs egyetértés az integráció fejlődésének irányáról. Ennek ellenére a Commerzbank elemzőinek számításai szerint ez a kapacitás ahhoz lesz csupán elegendő, hogy az euróövezeti járvány által veszélyeztetett Olaszország és Spanyolország három évig biztonságosan a felszínen maradhasson. Egy ország megerősödése azonban nem a támogatási alap méretétől függ, hosszú távon gazdaságuk versenyképességét kell helyreállítaniuk, éppen ezért az euróválság kezelésben sokkal előremutatóbb a fiskális paktum létrehozása. A gazdasági integráció szakaszai 1. Preferenciális kereskedelmi övezet (csökkentett vámtételek az egyes országok között) 2. Szabad kereskedelmi övezet (a résztvevő országok között nincsenek belső vámok néhány vagy minden árucikk esetében) 3. Vámunió (azonos külső vámtarifák alkalmazása harmadik országok felé és közös kereskedelmi politika) 4. Közös piac (általános termékszabályozás, valamint az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgása) 5. Gazdasági és monetáris unió (egységes piac egységes valutával és monetáris politikával) 6. Teljes gazdasági integráció (az előzőek együttvéve és összehangolt fiskális politika) Az euró az elmúlt évtizedig stabil árfolyammal működött, hiányosságaira a krízis mutatott rá világosan: a monetáris unió tökéletlensége abban rejlik, hogy megalapítása széleskörű gazdasági, fiskális konvergencia nélkül történt meg, mutatott rá a The Economist című brit hetilap. A válság nyomására huszonöt uniós tagállam vezetői márciusban megkésve írták alá a költségvetési fegyelem szigorítására hivatott kormányközi szerződést, vállalva ezzel a költségvetés kiigazítására vonatkozó, alkotmányban is rögzített kötelezettséget, s ennek megszegése során az automatikus szankciókat. 8

9 A Spiegel című német napilap szerint az új egyezmény egyik döntő hibája, hogy a jelentős befolyással bíró Nagy-Britannia nincs a fedélzetén. Noha sokan London elszigetelődéséről beszélnek az eset kapcsán, a britek jelentős többsége támogatta David Cameron miniszterelnök vétóját az uniós pénzügyi fegyelem egységes szigorítása ellen. A The Times című konzervatív napilap közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 57 százaléka helyeselte Cameron elzárkózását a megegyezéstől, és csak 14 százalékuk rosszallta a kormányfő lépését. A fiskális paktum egyik főkolomposaként fellépő francia elnök a történtekre reflektálva azonban úgy nyilatkozott; egyértelműen két Európa létezik, amióta Nagy- Britannia kivonta magát a harmonizációs törekvések alól. Sarkozy erről a Le Monde című francia lapnak adott interjúban beszélt, az EUobserver brüsszeli hírportál pedig arról számolt be, hogy bár az új uniós paktumtól való elzárkózás elsősorban gazdasági elszigetelődésnek tűnhet, mindezzel az integráción belüli politikai szakadék is egyre szélesedik. A kialakult feszültségek okai igen árnyaltak: Az egységes fizetőeszköz különböző gazdasági fejlettségű tagállamokat köt össze. Az adósságválság megoldásához elengedhetetlen a gyengébb tagállamok versenyképességének erősítése, mélyreható szerkezeti reformok meghozatala, azonban a konszolidációs intézkedések súlya meghaladja egyes tagországok és a lakosság teherbíró képességének határát. Számottevőek a tagállamok közötti ellentétek a válságkezelés terheinek megosztása tekintetében is. Ez késlelteti a hatékony válságkezelési intézkedéseket, hiszen azok általában lépéskényszerben, megkésve követik az eseményeket. Az egykoron elképzelt integrációs folyamat, miszerint egy stabil gazdasági uniót majd egy politikai unió teljesít be, jelenleg csupán álomnak tűnik, hiszen a tagországoknak eltérő és helyenként összeegyeztethetetlen Európa-elképzeléseik vannak. Tovább bonyolítja a helyzetet a régi és az új tagállamok közötti gazdasági különbség. A csatlakozó, viszonylag elmaradott országokkal nehezen valósítható meg egységes integráció. A gazdasági integráció előfutárai Az államok közötti gazdasági integráció nem újkeletű; a világ különböző részein eltérő célokkal alakultak gazdasági közösségek. A Franciaországot, Belgiumot, Svájcot, Olaszországot és Görögországot magába foglaló Latin Monetáris Unió vagy Éremunió 1865-től 1927-ig működött. A Skandináv Monetáris Unió Svédország, Dánia és Norvégia közreműködésével 1873-tól 1924-ig maradt fenn. A német vámunió minden példa közül az egyik legeredményesebb, amely 1834-ben a német fejedelemségek vámuniójának megalakulásával kezdődött, s eredményeként ben létrejött a központi bank, a Reichsbank, valamint megszületett az egységes pénz, a Reichsmark. 9

10 Közgazdász-szakértők a lehetséges forgatókönyvekről A szorosabb együttműködés mégis a túlélés kulcskérdésévé, a közös valuta fennmaradásának zálogává vált. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója szerint négy forgatókönyv képzelhető el az eurózóna jövőjével kapcsolatban: az egyik, hogy a kormányzás megerősítésével és komolyabb szankciók bevezetésével erősebb koordináció jön létre az uniós tagállamok között. Szerinte jelenleg is ebbe az irányba mutatnak az intézkedések és ez a legesélyesebb alternatíva, ugyanakkor a gazdasági növekedés szerényebb lenne, mint a harmadik és negyedik alternatíva esetén. A szakértő további lehetőségként tekint arra, hogy az eurózónavégül felbomlik, s visszavezetik a nemzeti valutákat a piacra. A szétválásnak persze nagy lenne az ára, a bizonytalanság pénzpiaci káoszhoz vezetne, ráadásul erkölcsi kockázatot hordoz magában, hiszen az európai projekt máig egyik legfontosabb szimbóluma maga az euró. A harmadik opció a valós költségvetési integráció lenne, korlátozott nemzeti szuverenitással, amelyben egy központi költségvetési szervnek a jelenleginél jóval nagyobb szerep jutna. Darvas Zsolt véleménye szerint a negyedik szint az Európai Egyesült Államok, vagyis a politikai-gazdasági integráció kiteljesedése lehetne, amelyre jelenleg azonban nem sok esély látszik, legalábbis nem a mostani 27-es felállásban. A történelmi példák azt mutatják, hogy egy valutaunió sikeréhez szükség van politikai szövetségre is, de egy erős gazdaságpolitikai integrációra mindenképpen, véli Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója. A közgazdász szerint mindez egy európai szintű pénzügyminisztériumot, európai pénzügyminisztert, közös kötvénykibocsátást, egységes pénzügyi felügyeletet, s megnövelt közös költségvetést foglal magába, hozzátéve, hogy a politikai feltételek leginkább a válság további mélyülésével teremtődhetnek meg. Marján Attila annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges kudarc esetén, még az előre eldöntött eurókivezetés is komoly negatív gazdasági és pénzpiaci következményekkel járna. Szerinte egy kaotikus euró-megszűnés hosszú évekre súlyos gazdasági és társadalmi válságba sodorná Európát; a reálgazdaság és az életszínvonal zuhanna, a pénzügyi rendszer pedig gyakorlatilag állami kézi-vezérlés alatt tudna csak működni. A válság ellenére nem kizárt ugyanakkor, hogy Európa, egy sikeres görögországi válságkezeléssel és az eddig elfogadott reformok hatályba léptetésével (fiskális paktum) túlélheti a válságot. Marján mégis nagyobb esélyt lát arra, hogy mindez nem lesz elég, és Görögország tervezett kiléptetése mellett az EUnak komolyabb lépéseket kell tennie a gazdasági föderalizmus felé. Egy szorosabb európai integráció létrehozását már sokan szorgalmazták Európa geopolitikai súlyának megőrzése érdekében, a krízis pedig világossá tette, hogy a valutaközösség politikai, pénzügyi és gazdasági konszenzus hiányától is szenved. Emiatt a 17-ek társasága folyamatosan megkésve követi a piaci 10

11 eseményeket, amelyek egyre mélyebb válságba taszítják a rendszert. A válság egyik hozadékaként értékelhető, hogy a fiskális unió felé tereli az integrációt, és arra ösztönzi a politikusokat, hogy lépjenek át saját árnyékukon, vagyis hogy proaktívan és közösen kezeljék a valutaközösséget fenyegető válságot. A tagállamok felbecsülhetetlen politikai tőkét fektettek a közös valuta megmentésébe, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk kifejtett erőfeszítések feleslegessé, az európai projekt pedig kudarccá váljon, még a britek és a görögök várható távolodása ellenére sem. Matus Dóra Görögország: az európai adósságválság állatorvosi lova Hányszor lehet megmenteni egy tagállamot? Görögország válságával összefüggésben a piacok gyakorlatilag az első fejlett államban bekövetezett csődöt árazhatták be, amelynek részeként a magánhitelezők 50 százaléknál is nagyobb leírást nyeltek le a görög kormánnyal szemben fenntartott követeléseikre. A több éve húzódó gazdasági válság nyomán az Európai Unió (EU) vezetőinek tulajdonképpen azzal a ténnyel kellett szembe nézniük, hogy Athén mentése kapcsán eddig minden válságkezelési törekvés kudarcot vallott. A hellén államot idáig rendre kisegítő trojka, azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hitelei, illetve a görögök által végrehajtott konszolidációs intézkedések ellenére Athén nem mászott ki a gödörből, mivel ezek csupán a tűzoltásra voltak elegendőek, a talpra álláshoz az országnak ismét növekedési pályára kellene lépnie. A mélyben gyökerező problémák megértéséhez azonban tudni kell, hogy Görögország korábban is az Európai Unió beteg emberének számított. Bár a dél-európai ország csatlakozásakor még sejteni sem lehetett, hogy tagsága milyen mély nyomot hagy az európai gazdasági közösségben, részvétele kapcsán már akkor is felmerültek kételyek. Noha 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak a száma, gazdaságilag és társadalmilag is az egyik legelmaradottabb elemét alkotta a közösségnek; szabályaihoz is csak lassú ütemben tudott alkalmazkodni. A fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest lemaradását jól mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős részét tette ki a bruttó hazai összterméknek, emellett a piacosítás, a pénzügyi piacok és a munkaerőpiac reformja is későn kezdődött meg. Az égei államot 11

12 az 50-es évektől a 70-es évekig fokozatos fejlődés jellemezte, azonban a 80-as évektől erős stagnálás következett. Korai eladósodásának egyik legfőbb oka, hogy az országot vezető kormányok jóléti gazdaságpolitikát vezettek be anélkül, hogy ehhez a versenyképesség adott lett volna: növelték a béreket, a nyugdíjakat és egyéb juttatásokat, ennek eredményeként a költségvetésben évről-évre egyre nagyobb lyuk tátongott, az infláció pedig egyre magasabbra kúszott. A 90-es években ugyanakkor pálfordulás következett, az első komolyabb gazdaságstabilizációs törekvések a maastrichti feltételeknek való megfelelést és az integrációban való szorosabb részvétet célozták. A 90-es évek végére, a 2000-es évek elejére meglepően jó eredményeket mutatott fel Athén, s mint azóta kiderült, erős csúsztatásokkal, a statisztikai adatok meghamisításával sikerült belépniük az immár 17 tagot számláló elitklub résztvevői közé. A korrupciós listán azóta is vezető pozíciót betöltő tagállam tényleges modernizációjához és a megkezdett reformok gyorsabb ütemű végrehajtásához nem maradt elegendő idő a 2008-as világválság hatásaira meggyengült Görögországban. A pénzpiacokról elinduló negatív folyamatok reálgazdasági válsággá fajultak: Athén több éve nem képes a piacról finanszírozni magát, nemzetközi magánhitelezői a hellén kormánnyal szemben fennálló követeléseik több mint 50 százalékáról lemondtak, ezzel együtt is Görögország mára a világ második legeladósodottabb országává vált. Az eurózóna tagjai az IMF-fel együtt immár két mentőcsomagot is odaítéltek a hellén félsziget számára. Az első görög mentőövre március 25-én bólintottak rá az euróövezet tagállamai, a 110 milliárd eurós kölcsönből csupán 30 milliárdot finanszíroz a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap, a többi részét az eurózóna tagállamai adják össze. Kimagasló Németország hozzájárulása, amely az egész csomag több mint 20 százalékát adja. Az első mentőöv azonban nem orvosolta a problémákat, az államadósság nem csökkent, Görögország újabb megmentésre szorult. A februári újabb mentőcsomag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön keresztül 2014-ig összesen 130 milliárd eurót folyósítana a hellén államnak, tehát addig hivatott felszínen tartani a súlyosan eladósodott országot. A bizonytalanságot erősítő elemek egyébként kiemelt szerepet játszanak a görög válság elmélyítésében: itt nem csupán a makrogazdasági adatok hiteltelenségéből fakadó aggályokra kell gondolni, hanem arra a politikai hazárdjátékra, amelyet még a szakértői kormány előtt regnáló Papandreou görög miniszterelnök kezdeményezett. A hírre, miszerint népszavazást tartanak a valutaövezet tagállamai által egyébként is nehezen elfogadott második görög mentőcsomagról, az Athént addig sem kímélő tőzsde azonnali zuhanással reagált. A Le Monde francia napilap tudósítása szerint több vezető politikust, köztük Nicolas Sarkozy francia elnököt is megdöbbentette a görög bejelentés, amit irracionálisnak és veszélyesnek nevezett. 12

13 A határok feszegetésének azonban nemzetközi nyomásra hamar vége szakadt, amikor világossá tették a görögök számára, hogy az eurózónával kapcsolatos referendum megtartása esetén, az EU-ból is ki kellene lépniük. A tagság felbontásának lehetősége egyértelműen morális kérdéssé vált, miszerint a monetáris unió felelőtlen tagjai számára nem engedélyezhető a szabad költségvetési politika. Egyre kétségbeesettebb a görög társadalom A kölcsönöknek azonban súlyos ára van, a görög kormánynak komoly megszorításokat kell eszközölnie a mentőövért cserébe; a közalkalmazottak számának drasztikus csökkentését, a bérek befagyasztását, a nyugdíjak csökkentését, adóemelést, tömeges elbocsátásokat. A húsbavágó intézkedések heves társadalmi reakciót váltottak ki: a sztrájkok, tüntetések és összecsapások gyakorlatilag mindennapossá váltak, a megmozdulásoknak halálos áldozatai is voltak egy fővárosi gyújtogatás során. A The Guardian című brit napilap tájékoztatása szerint a görögök életszínvonala az elmúlt két évben jelentősen csökkent és a lakosság kétségbeesése sosem látott mértékben nőtt: az állástalanok száma Görögországban rekordszintet ért el, a 20 százalékos munkanélküliségi ráta nem sokkal marad el a listavezető spanyolokéhoz képest. Áprilisban végleg elharapóztak az események, amikor öngyilkos lett a parlament előtt egy 77 éves görög nyugdíjas, aki búcsúlevelében a kormányt okolta tettéért. Az eladósodott férfi emlékére több százan tüntettek és randalíroztak az athéni Szintagma téren, nem sokkal később pedig pokolgép robbant egy minisztériumi épületnél a görög főváros központjában. Az eurózónában az államadósság GDP-hez mért aránya, % Forrás: Eurostat EU Belgium Németország Észtország Írország

14 Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Luxemburg Málta Hollandia Ausztria Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország A feszültség nem csupán Athénban hág a tető fokára: a németeknek minden tagországnál nagyobb terhet kell vállalnia a közös projektből, amelyet sok német állampolgár és politikus is nehezen fogad el, ráadásul a mentőakció sikere hosszú távon kérdéses. A Bild am Sonntag című német lap az Emnid közvélemény-kutató szervezet felmérésére hivatkozva közölte, a válaszadó német polgárok 62 százaléka ellenzi a görögöknek nyújtandó újabb segélyeket, s csak 33 százaléka támogatja. Közben Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Der Spiegelnek nyilatkozva nyíltan vállalta abbéli nézetét, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az euróövezetből. Ugyanakkor az osztrák Die Presse arra figyelmeztet, Angela Merkel kategorikusan kijelentette, hogy Görögországnak a valutaunióban kell maradnia. A német kancellár a BBCt-nek nyilatkozva elmondta, hogy Németország mindent meg fog tenni az eurózóna egyben tartásáért és hatalmas politikai hiba lenne hagyni, hogy az adósságválsággal küzdő Görögország elhagyja az eurózónát. Angela Merkel eközben folyamatos harcot vív a honi döntéshozók akaratával, s népszerűsége a válságkezelés időszakában jelentősen csökkent. A Görögországot vezető új kabinet vállán sem lesz könnyebb a teher: a májusi országos választásokat követően felálló új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a 14

15 középtávú pénzügyi tervet, írja a Der Spiegel. Az előrehozott választásokon a kutatások újabb nagykoalíciós kormányt ígérnek. Várhatóan a jelenlegi kormánykoalíciót adó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és a konzervatív Új Demokrácia (ND) sem tudna egyedül abszolút többséget szerezni, ezért a megfigyelők újabb közös kormányzást jósolnak. (A legfrissebb közvéleménykutatások szerint egyébként jelenleg a konzervatívok vezetik a népszerűségi listát a szerk.) Az ND elnöke, Antonisz Szamarasz és a görög szocialista párt (PASZOK) elnöke, Evangelosz Venizelosz is a kormányzás élére készül. A volt pénzügyminiszter esélyeit erősíti, hogy amióta átvette a párt vezetését a népszerűtlenné vált előző miniszterelnök Papandreutól, támogatottságuk közel öt százalékkal emelkedett. Válságkezelés másként Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, a New York Times publicistája a görög válságkezelés módszerével összefüggésben kifejtette: ha nem lenne euró, akkor most Görögország leértékelhetné a drachmát, és az olcsóbb deviza segítségével felfutó export kihúzhatná az országot a bajból. Athén ugyanis az euróövezeti tagságból következően jelenleg nem élhet a fizetőeszköz leértékelésének eszközével. A lengyel jegybankelnök, Marek Belka ezt kiegészítve úgy véli, Görögországnak meg kellene fontolnia a párhuzamos valutarendszer bevezetését a versenyképesség helyreállítása érdekében. A szaktekintély a Financial Times Deutschlandnak úgy nyilatkozott, nem osztja azt a véleményt, hogy Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet, de úgy látja, reménytelen a jelenleg követett válságkezelési stratégia. Szerinte belső használatra új fizetőeszközt kellene alkalmazni, így a megtakarítások euróban maradnának, de a belső kereskedelem az új fizetőeszköz révén olcsóbbá válna. A magyar származású amerikai befektető, Soros György szerint Németország eddig rosszul kezelte a görög válságot: a német Der Spiegel hetilapnak adott interjújában kifejtette, Merkel rossz irányba vezeti Európát, ugyanis a válság leküzdésének csupán az egyik lépése a takarékossági és strukturális reformok végrehajtása. Ezt követné az ösztönzési program, ugyanis pénz és növekedés híján a kritikus térségek adósságspirálba kerülnek. A két mentőcsomag képe még nem is halványult, a görög miniszterelnök pedig már egy harmadik mentőcsomag lehetőségét vetette fel. Nem kizárt, hogy szükség lehet még pénzügyi támogatásra, de mindent meg fogunk tenni, hogy ez ne következzen be - mondta Lukasz Papademosz az Il Sole 24 Ore című olasz lapnak. A miniszterelnök arra utalt, hogy Görögország számára a tőkepiacok vélhetően még 2015-ben sem lesznek elérhetők. 15

16 Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár a BBC Newsnight című műsorában elmondta, hogy Európában egy ideje a mechanizmus újragondolása zajlik. Néhány ország elfogadta ugyan a mentőcsomagot, de nem különösebben volt kedvére. Mégis követniük kell a valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket - fogalmazott. A valutacsoport és az unió talpra állásának feltételeit biztosítják a gazdasági felügyeletet rögzítő, közelmúltban megerősített EU-s szabályok, valamint a tagállamok által a költségvetési fegyelem szigorítása érdekében elfogadott új fiskális paktum is. A szigorított szabályok értelmében az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a GDP-hez képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó célkitűzéstől jelentősen eltérnek. Az aláíró országoknak alkotmányukban vagy más kiemelt törvényükben kell rögzíteniük a költségvetési fegyelemre vonatkozó rendelkezéseket. Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében és ezek megszegése esetén a szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerep jut az Európai Bíróság számára. Görögország több éve tartó kálváriája ellenére nincs arra forgatókönyv, hogy mi is történhet egy esetleges összeomlás után. Még nem volt példa arra, hogy egy tagállam kilépett volna az eurózónából, ezért annak veszteségeit sem lehet teljes biztonsággal felmérni, de feltételezhető, hogy mára nem roppantaná meg a közös európai valuta rendszerét. Az elmúlt két-három évnek három fontos tapasztalata van. Egyrészt a monetáris unió tagjai számára nem engedhető meg a szabad költségvetési politika. Másrészt a valutazóna vezetői nem voltak felkészülve egy ilyen méretű krízisre. A tagállamok közötti ellentétek miatt nem képesek a már egységes közösséget veszélyeztető válság kezelésére, a megkésett válaszreakciók pedig tovább mélyítik a problémákat. Továbbá az eurózónának a mentőakció erkölcsi dimenzióival is szembe kell néznie, nevezetesen, hogy egy ország éveken át költekező, felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott, ám amikor bajba került, az EU az eredeti szabályok felpuhításával megsegítette. Kérdés, hogy a többi tagállamot mi ösztönözné takarékosságra annak tudatában, hogy úgyis bizton számíthat a többiek segítségére. 16

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

csütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló

csütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. október 16. Vezetői összefoglaló A szerdai kereskedési napon rendkívül rossz hangulat uralkodott a nemzetközi tőzsdéken. Szerdán a 307-es szint fölé emelkedett az euró/forint kurzus; a

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

Vezetői összefoglaló június 1.

Vezetői összefoglaló június 1. 2017. június 1. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró és a svájci frank ellenében erősödött, a dollárhoz képest pedig gyengült. A BUX 18,2 milliárd forintos, jóval az átlag

Részletesebben

A görög válság és az euró jövője. Védett bacilus. Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6.

A görög válság és az euró jövője. Védett bacilus. Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6. A görög válság és az euró jövője Védett bacilus Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6. Görögországnak a következő egy hónapon belül 11 milliárdra euróra van szüksége, egy éven belül pedig összesen 45-re,

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 2.

Vezetői összefoglaló március 2. 2017. március 2. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben közel változatlan maradt, míg a dollárhoz képest gyengült. A BUX 11,9 milliárd forintos,

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

Vezetői összefoglaló június 12.

Vezetői összefoglaló június 12. 2017. június 12. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz képest kis mértékben gyengült, a svájci frankkal és a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 6,3 milliárd forintos,

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben