KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14."

Átírás

1 KITEKINTŐ ELEMZÉSEK 14. EURÓPA HARCA A VÁLSÁG ELLEN: NEMZETÁLLAMI MEGOLDÁSOK ÉS UNIÓS KIÚTKERESÉS Ablak a világra április 17.

2 Kiadja a Kitek Média Kft, felelős kiadó: Frank Tamás, lapigazgató A Kitekintő nem foglal állást politikai kérdésekben, ezért a cikkekben közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Az egyes cikkekben megfogalmazott elemzések, előrejelzések a szerzők magánvéleményei, azok pontosságáért, illetve megbízhatóságáért a Kitekintő semmilyen felelősséget nem vállal. Jelen kiadvány tartalma a Kitek Média Tartalomszolgáltató Kft. ("kiadó") szellemi tulajdona. A kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a kiadvány egészének vagy részeinek feldolgozása és értékesítése, természetesen számítógépének merevlemezére mentheti vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult az így többszörözött részek további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára. A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. A kiadó követelheti a jogsértés abbahagyását és kárának megtérítését. Az elemzésből értesüléseket átvenni csak az arra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő nem módosítja az eredeti információt, ill. a kiadványra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti. A Kitek Média Tartalomszolgáltató Kft. pontos és hiteles információk közlésére törekszik, de a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget nem vállal. Budapest, április 17. Kitek Média Kft Minden jog fenntartva 2

3 3

4 Írták Epresi Judit Gömöri Roland Győri Hajnalka Matus Dóra Márton Balázs Szabó Dóra Szeghalmi Zsolt Szirják Bianka Ugrósdy Márton Szerkesztette Zgut Edit (rovatvezető) Lezárva: április 4

5 TARTALOM Bevezető: az európai válságkezelés margójára... 6 Tíz éves az euró... 7 Görögország: az európai adósságválság állatorvosi lova Portugália és Spanyolország kálváriája Melyik lesz a következő dominó? Németország gazdasági kilátásai a válságban Válságkezelés francia módra Olaszország gazdasági zuhanórepülése A kelta tigris talpraállítása, avagy Dublin jövője az eurózónában Nagy-Britannia válságkezelése és az Európai Unió Mennyiben fenntartható az északi jóléti állammodell? Lopakodó európai szuperállam vagy a nemzetek győzelme? Intézményi változások az Európai Unióban A magyar EU-elnökség és az uniós válságkezelés A Kitekintő Elemzések eddig megjelent füzetei

6 Zgut Edit Bevezető: az európai válságkezelés margójára Ez nem a vége. Még csak nem is a vég kezdete. De talán a kezdet vége hangzott a retorikai fordulat Winston Churchill brit miniszterelnök egyik 1942-ben elmondott beszédében. Az adósságválság sújtotta öreg kontinensen minden bizonnyal sokan remélik, hogy Churchill akkori megállapítása a mai recsegő-ropogó eurózónára is igaz lesz. A közös valuta tízedik születésnapján egyelőre vajmi kevés ok van az ünneplésre. Miközben a tagállamok többségére gazdasági recesszió leselkedik, az eurózóna jövője továbbra is képlékeny. Nem tudni például, hogy a csőd szélén álló Görögország tagja marad-e a valutaövezetnek, s hogy az EU mentőcsomagjaival egyáltalán képes lesz-e felszínen tartani az égei államot. Pesszimista hangok ezen felül az egész övezet felbomlására számítanak. Az sem világos, hogy szigorúbb gazdasági koordinációt és költségvetési fegyelmet előirányzó fiskális paktumot végül mely tagállamok fogják ratifikálni; Írországban például májusi népszavazás dönt majd a megállapodáshoz való csatlakozásról. A kormányközi megállapodást övező bizonytalanságok mellett azt sem kizárt, hogy a szóban forgó dokumentum hosszú távon nem lesz elegendő a közös valuta illetve az unió gazdaságának helyrerázásához, s az átmeneti időszakot talán újabb megállapodások követik majd. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy az unió jelenlegi gazdasági-politikai válsága mindenképpen cezúrát jelent az integráció fejlődéstörténetében. Churchillnek, az Európai Egyesült Államok egyik megálmodójának szavaival élve: a kezdet végét jelentheti ez a korszak, amikor az integrációnak a túlélés és a gazdasági versenyképesség érdekében szükségképpen át kell alakulnia. Ennek megfelelően a korábban laza fiskális fegyelmet folytató tagállamoknak is szakítaniuk kell régi beidegződéseikkel. A szorosabb gazdasági koordináció ráadásul a tagállami szuverenitás részbeni feladásával jár, amely kiélezte a szupranacionális uniót és az államköziséget pártolók közti hagyományos vitát. Maguk a tagállamok ugyancsak drámai időszakon mennek keresztül; Görögországban egyre többen alszanak az utcákon, Spanyolországban a több mint 20 százalékos munkanélküliség elsősorban a fiatalokat sújtja, s a társadalmi elégedetlenség Európa déli részén olyan kétségbeesett formákat ölt, mint például az egyre gyakoribbá váló öngyilkosságok. A válságkezeléssel járó megszorító intézkedések néhol kormányváltásokban, s legfőképpen nagyfokú civil ellenállásban manifesztálódtak. A nyugat-európai tagállamok eltérő gazdaságpolitikai megoldásokkal igyekeznek orvosolni gondjaikat; a Kitekintő legújabb elemzőfüzetében ezeket a mechanizmusokat veszi sorra. Mindemellett bemutatja az eurózóna válságának kibontakozását, az ezzel párhuzamos intézményi változásokat, valamint felvázolja az integráció gazdasági-politikai jövőjét illető esetleges forgatókönyveket. 6

7 Matus Dóra Tíz éves az euró A kezdeti eufóriától napjaink fragmentációjáig, avagy mi lesz a közös valuta jövője? Vitathatatlanul nehéz körülmények között érte a közös valutát tíz éves születésnapja. Három évvel azt követően, hogy az elektronikus tranzakciókban bevezették az eurót, január 1-jén jelentek meg a mindennapi forgalomban az euróbankjegyek és az euróérmék. Bár a politikusok egy része sikersztoriként aposztrofálta az egységes fizetőeszköz bevezetését, mára sokan az euró megszűnéséről beszélnek. Az egyik legtekintélyesebb brit gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBSR) 2012-re vonatkozó elemzésében például közölte; 99 százalék esélyt lát az euróövezet egy évtizeden belül történő teljes szétesésére. Mára gyakorlatilag három ország is elvérzett az évek óta húzódó gazdasági válságban: a portugálok és az írek korábban kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni, a görögöket pedig mindhiába próbálja menteni Európa a csőd széléről. A görög miniszterelnök nemrég már egy harmadik mentőcsomag lehetőségét vetette fel. Nem kizárt, hogy szükség lehet még pénzügyi támogatásra, de mindent meg fogunk tenni, hogy ez ne következzen be - nyilatkozta Lukasz Papademosz az Il Sole 24 Ore című olasz lapnak. A kormányfő arra utalt, hogy Görögország számára a tőkepiacok vélhetően még 2015-ben sem lesznek elérhetők. A France Press francia és a Spiegel német napilap is arról írt korábban, hogy a hellén államot idáig rendre kisegítő trojka, azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által kiadott jelentés szerint Athén harmadik, 50 milliárd eurós mentőcsomagra fog szorulni. Görögország 2010-ben kapta az első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot, a második, 130 milliárdos programot márciusban hagyták jóvá. A második világháború óta a legmélyebb válsággal nézett szembe Európa és ez a válság még nem múlt el, idézte Nicolas Sarkozy francia elnök szavait ezzel összefüggésben a The Wall Street Journal című vezető gazdasági napilap. A francia elnök ezzel részben arra utalt, hogy az euróválság megoldására hozott közelmúltbeli lépések nagyrészt az időnyerést szolgálták. Az euróövezeti adósságválság terjedése ellen felhúzott és nemrégiben megemelt tűzfal elsősorban a piacok megnyugtatására szolgál azzal kapcsolatban, hogy megvan a biztonságosan hozzáférhető tőke az eladósodott nagy euróövezeti gazdaságok problémáinak kezeléséhez. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa Koppenhágában 7

8 megegyezett az európai stabilitás mechanizmus (ESM) forrásainak 800 milliárd euróra emelésében. Az új megállapodás 500 milliárdot juttat az ESM-nek, amit az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) Görögországnak, Portugáliának és Írországnak a kétoldalú megállapodások alapján. Úton egy többsebességes unió felé Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fiskális paktum létrehozásával egy többsebességes Európa felé haladnak a tagállamok: az elitmagon kívül körvonalazódik az euróövezet gyenge láncszemeinek csoportja, valamint az euróövezeten kívüli tagállamok önálló köre, az európai integráció másodosztályú tagjai. Jóllehet a krízis hatására több vezető európai politikus belátta, hogy sikeres monetáris politika nem képzelhető el közös fiskális politika nélkül, a tagállamok között nincs egyetértés az integráció fejlődésének irányáról. Ennek ellenére a Commerzbank elemzőinek számításai szerint ez a kapacitás ahhoz lesz csupán elegendő, hogy az euróövezeti járvány által veszélyeztetett Olaszország és Spanyolország három évig biztonságosan a felszínen maradhasson. Egy ország megerősödése azonban nem a támogatási alap méretétől függ, hosszú távon gazdaságuk versenyképességét kell helyreállítaniuk, éppen ezért az euróválság kezelésben sokkal előremutatóbb a fiskális paktum létrehozása. A gazdasági integráció szakaszai 1. Preferenciális kereskedelmi övezet (csökkentett vámtételek az egyes országok között) 2. Szabad kereskedelmi övezet (a résztvevő országok között nincsenek belső vámok néhány vagy minden árucikk esetében) 3. Vámunió (azonos külső vámtarifák alkalmazása harmadik országok felé és közös kereskedelmi politika) 4. Közös piac (általános termékszabályozás, valamint az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgása) 5. Gazdasági és monetáris unió (egységes piac egységes valutával és monetáris politikával) 6. Teljes gazdasági integráció (az előzőek együttvéve és összehangolt fiskális politika) Az euró az elmúlt évtizedig stabil árfolyammal működött, hiányosságaira a krízis mutatott rá világosan: a monetáris unió tökéletlensége abban rejlik, hogy megalapítása széleskörű gazdasági, fiskális konvergencia nélkül történt meg, mutatott rá a The Economist című brit hetilap. A válság nyomására huszonöt uniós tagállam vezetői márciusban megkésve írták alá a költségvetési fegyelem szigorítására hivatott kormányközi szerződést, vállalva ezzel a költségvetés kiigazítására vonatkozó, alkotmányban is rögzített kötelezettséget, s ennek megszegése során az automatikus szankciókat. 8

9 A Spiegel című német napilap szerint az új egyezmény egyik döntő hibája, hogy a jelentős befolyással bíró Nagy-Britannia nincs a fedélzetén. Noha sokan London elszigetelődéséről beszélnek az eset kapcsán, a britek jelentős többsége támogatta David Cameron miniszterelnök vétóját az uniós pénzügyi fegyelem egységes szigorítása ellen. A The Times című konzervatív napilap közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 57 százaléka helyeselte Cameron elzárkózását a megegyezéstől, és csak 14 százalékuk rosszallta a kormányfő lépését. A fiskális paktum egyik főkolomposaként fellépő francia elnök a történtekre reflektálva azonban úgy nyilatkozott; egyértelműen két Európa létezik, amióta Nagy- Britannia kivonta magát a harmonizációs törekvések alól. Sarkozy erről a Le Monde című francia lapnak adott interjúban beszélt, az EUobserver brüsszeli hírportál pedig arról számolt be, hogy bár az új uniós paktumtól való elzárkózás elsősorban gazdasági elszigetelődésnek tűnhet, mindezzel az integráción belüli politikai szakadék is egyre szélesedik. A kialakult feszültségek okai igen árnyaltak: Az egységes fizetőeszköz különböző gazdasági fejlettségű tagállamokat köt össze. Az adósságválság megoldásához elengedhetetlen a gyengébb tagállamok versenyképességének erősítése, mélyreható szerkezeti reformok meghozatala, azonban a konszolidációs intézkedések súlya meghaladja egyes tagországok és a lakosság teherbíró képességének határát. Számottevőek a tagállamok közötti ellentétek a válságkezelés terheinek megosztása tekintetében is. Ez késlelteti a hatékony válságkezelési intézkedéseket, hiszen azok általában lépéskényszerben, megkésve követik az eseményeket. Az egykoron elképzelt integrációs folyamat, miszerint egy stabil gazdasági uniót majd egy politikai unió teljesít be, jelenleg csupán álomnak tűnik, hiszen a tagországoknak eltérő és helyenként összeegyeztethetetlen Európa-elképzeléseik vannak. Tovább bonyolítja a helyzetet a régi és az új tagállamok közötti gazdasági különbség. A csatlakozó, viszonylag elmaradott országokkal nehezen valósítható meg egységes integráció. A gazdasági integráció előfutárai Az államok közötti gazdasági integráció nem újkeletű; a világ különböző részein eltérő célokkal alakultak gazdasági közösségek. A Franciaországot, Belgiumot, Svájcot, Olaszországot és Görögországot magába foglaló Latin Monetáris Unió vagy Éremunió 1865-től 1927-ig működött. A Skandináv Monetáris Unió Svédország, Dánia és Norvégia közreműködésével 1873-tól 1924-ig maradt fenn. A német vámunió minden példa közül az egyik legeredményesebb, amely 1834-ben a német fejedelemségek vámuniójának megalakulásával kezdődött, s eredményeként ben létrejött a központi bank, a Reichsbank, valamint megszületett az egységes pénz, a Reichsmark. 9

10 Közgazdász-szakértők a lehetséges forgatókönyvekről A szorosabb együttműködés mégis a túlélés kulcskérdésévé, a közös valuta fennmaradásának zálogává vált. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója szerint négy forgatókönyv képzelhető el az eurózóna jövőjével kapcsolatban: az egyik, hogy a kormányzás megerősítésével és komolyabb szankciók bevezetésével erősebb koordináció jön létre az uniós tagállamok között. Szerinte jelenleg is ebbe az irányba mutatnak az intézkedések és ez a legesélyesebb alternatíva, ugyanakkor a gazdasági növekedés szerényebb lenne, mint a harmadik és negyedik alternatíva esetén. A szakértő további lehetőségként tekint arra, hogy az eurózónavégül felbomlik, s visszavezetik a nemzeti valutákat a piacra. A szétválásnak persze nagy lenne az ára, a bizonytalanság pénzpiaci káoszhoz vezetne, ráadásul erkölcsi kockázatot hordoz magában, hiszen az európai projekt máig egyik legfontosabb szimbóluma maga az euró. A harmadik opció a valós költségvetési integráció lenne, korlátozott nemzeti szuverenitással, amelyben egy központi költségvetési szervnek a jelenleginél jóval nagyobb szerep jutna. Darvas Zsolt véleménye szerint a negyedik szint az Európai Egyesült Államok, vagyis a politikai-gazdasági integráció kiteljesedése lehetne, amelyre jelenleg azonban nem sok esély látszik, legalábbis nem a mostani 27-es felállásban. A történelmi példák azt mutatják, hogy egy valutaunió sikeréhez szükség van politikai szövetségre is, de egy erős gazdaságpolitikai integrációra mindenképpen, véli Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója. A közgazdász szerint mindez egy európai szintű pénzügyminisztériumot, európai pénzügyminisztert, közös kötvénykibocsátást, egységes pénzügyi felügyeletet, s megnövelt közös költségvetést foglal magába, hozzátéve, hogy a politikai feltételek leginkább a válság további mélyülésével teremtődhetnek meg. Marján Attila annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges kudarc esetén, még az előre eldöntött eurókivezetés is komoly negatív gazdasági és pénzpiaci következményekkel járna. Szerinte egy kaotikus euró-megszűnés hosszú évekre súlyos gazdasági és társadalmi válságba sodorná Európát; a reálgazdaság és az életszínvonal zuhanna, a pénzügyi rendszer pedig gyakorlatilag állami kézi-vezérlés alatt tudna csak működni. A válság ellenére nem kizárt ugyanakkor, hogy Európa, egy sikeres görögországi válságkezeléssel és az eddig elfogadott reformok hatályba léptetésével (fiskális paktum) túlélheti a válságot. Marján mégis nagyobb esélyt lát arra, hogy mindez nem lesz elég, és Görögország tervezett kiléptetése mellett az EUnak komolyabb lépéseket kell tennie a gazdasági föderalizmus felé. Egy szorosabb európai integráció létrehozását már sokan szorgalmazták Európa geopolitikai súlyának megőrzése érdekében, a krízis pedig világossá tette, hogy a valutaközösség politikai, pénzügyi és gazdasági konszenzus hiányától is szenved. Emiatt a 17-ek társasága folyamatosan megkésve követi a piaci 10

11 eseményeket, amelyek egyre mélyebb válságba taszítják a rendszert. A válság egyik hozadékaként értékelhető, hogy a fiskális unió felé tereli az integrációt, és arra ösztönzi a politikusokat, hogy lépjenek át saját árnyékukon, vagyis hogy proaktívan és közösen kezeljék a valutaközösséget fenyegető válságot. A tagállamok felbecsülhetetlen politikai tőkét fektettek a közös valuta megmentésébe, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk kifejtett erőfeszítések feleslegessé, az európai projekt pedig kudarccá váljon, még a britek és a görögök várható távolodása ellenére sem. Matus Dóra Görögország: az európai adósságválság állatorvosi lova Hányszor lehet megmenteni egy tagállamot? Görögország válságával összefüggésben a piacok gyakorlatilag az első fejlett államban bekövetezett csődöt árazhatták be, amelynek részeként a magánhitelezők 50 százaléknál is nagyobb leírást nyeltek le a görög kormánnyal szemben fenntartott követeléseikre. A több éve húzódó gazdasági válság nyomán az Európai Unió (EU) vezetőinek tulajdonképpen azzal a ténnyel kellett szembe nézniük, hogy Athén mentése kapcsán eddig minden válságkezelési törekvés kudarcot vallott. A hellén államot idáig rendre kisegítő trojka, azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hitelei, illetve a görögök által végrehajtott konszolidációs intézkedések ellenére Athén nem mászott ki a gödörből, mivel ezek csupán a tűzoltásra voltak elegendőek, a talpra álláshoz az országnak ismét növekedési pályára kellene lépnie. A mélyben gyökerező problémák megértéséhez azonban tudni kell, hogy Görögország korábban is az Európai Unió beteg emberének számított. Bár a dél-európai ország csatlakozásakor még sejteni sem lehetett, hogy tagsága milyen mély nyomot hagy az európai gazdasági közösségben, részvétele kapcsán már akkor is felmerültek kételyek. Noha 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak a száma, gazdaságilag és társadalmilag is az egyik legelmaradottabb elemét alkotta a közösségnek; szabályaihoz is csak lassú ütemben tudott alkalmazkodni. A fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest lemaradását jól mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős részét tette ki a bruttó hazai összterméknek, emellett a piacosítás, a pénzügyi piacok és a munkaerőpiac reformja is későn kezdődött meg. Az égei államot 11

12 az 50-es évektől a 70-es évekig fokozatos fejlődés jellemezte, azonban a 80-as évektől erős stagnálás következett. Korai eladósodásának egyik legfőbb oka, hogy az országot vezető kormányok jóléti gazdaságpolitikát vezettek be anélkül, hogy ehhez a versenyképesség adott lett volna: növelték a béreket, a nyugdíjakat és egyéb juttatásokat, ennek eredményeként a költségvetésben évről-évre egyre nagyobb lyuk tátongott, az infláció pedig egyre magasabbra kúszott. A 90-es években ugyanakkor pálfordulás következett, az első komolyabb gazdaságstabilizációs törekvések a maastrichti feltételeknek való megfelelést és az integrációban való szorosabb részvétet célozták. A 90-es évek végére, a 2000-es évek elejére meglepően jó eredményeket mutatott fel Athén, s mint azóta kiderült, erős csúsztatásokkal, a statisztikai adatok meghamisításával sikerült belépniük az immár 17 tagot számláló elitklub résztvevői közé. A korrupciós listán azóta is vezető pozíciót betöltő tagállam tényleges modernizációjához és a megkezdett reformok gyorsabb ütemű végrehajtásához nem maradt elegendő idő a 2008-as világválság hatásaira meggyengült Görögországban. A pénzpiacokról elinduló negatív folyamatok reálgazdasági válsággá fajultak: Athén több éve nem képes a piacról finanszírozni magát, nemzetközi magánhitelezői a hellén kormánnyal szemben fennálló követeléseik több mint 50 százalékáról lemondtak, ezzel együtt is Görögország mára a világ második legeladósodottabb országává vált. Az eurózóna tagjai az IMF-fel együtt immár két mentőcsomagot is odaítéltek a hellén félsziget számára. Az első görög mentőövre március 25-én bólintottak rá az euróövezet tagállamai, a 110 milliárd eurós kölcsönből csupán 30 milliárdot finanszíroz a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap, a többi részét az eurózóna tagállamai adják össze. Kimagasló Németország hozzájárulása, amely az egész csomag több mint 20 százalékát adja. Az első mentőöv azonban nem orvosolta a problémákat, az államadósság nem csökkent, Görögország újabb megmentésre szorult. A februári újabb mentőcsomag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön keresztül 2014-ig összesen 130 milliárd eurót folyósítana a hellén államnak, tehát addig hivatott felszínen tartani a súlyosan eladósodott országot. A bizonytalanságot erősítő elemek egyébként kiemelt szerepet játszanak a görög válság elmélyítésében: itt nem csupán a makrogazdasági adatok hiteltelenségéből fakadó aggályokra kell gondolni, hanem arra a politikai hazárdjátékra, amelyet még a szakértői kormány előtt regnáló Papandreou görög miniszterelnök kezdeményezett. A hírre, miszerint népszavazást tartanak a valutaövezet tagállamai által egyébként is nehezen elfogadott második görög mentőcsomagról, az Athént addig sem kímélő tőzsde azonnali zuhanással reagált. A Le Monde francia napilap tudósítása szerint több vezető politikust, köztük Nicolas Sarkozy francia elnököt is megdöbbentette a görög bejelentés, amit irracionálisnak és veszélyesnek nevezett. 12

13 A határok feszegetésének azonban nemzetközi nyomásra hamar vége szakadt, amikor világossá tették a görögök számára, hogy az eurózónával kapcsolatos referendum megtartása esetén, az EU-ból is ki kellene lépniük. A tagság felbontásának lehetősége egyértelműen morális kérdéssé vált, miszerint a monetáris unió felelőtlen tagjai számára nem engedélyezhető a szabad költségvetési politika. Egyre kétségbeesettebb a görög társadalom A kölcsönöknek azonban súlyos ára van, a görög kormánynak komoly megszorításokat kell eszközölnie a mentőövért cserébe; a közalkalmazottak számának drasztikus csökkentését, a bérek befagyasztását, a nyugdíjak csökkentését, adóemelést, tömeges elbocsátásokat. A húsbavágó intézkedések heves társadalmi reakciót váltottak ki: a sztrájkok, tüntetések és összecsapások gyakorlatilag mindennapossá váltak, a megmozdulásoknak halálos áldozatai is voltak egy fővárosi gyújtogatás során. A The Guardian című brit napilap tájékoztatása szerint a görögök életszínvonala az elmúlt két évben jelentősen csökkent és a lakosság kétségbeesése sosem látott mértékben nőtt: az állástalanok száma Görögországban rekordszintet ért el, a 20 százalékos munkanélküliségi ráta nem sokkal marad el a listavezető spanyolokéhoz képest. Áprilisban végleg elharapóztak az események, amikor öngyilkos lett a parlament előtt egy 77 éves görög nyugdíjas, aki búcsúlevelében a kormányt okolta tettéért. Az eladósodott férfi emlékére több százan tüntettek és randalíroztak az athéni Szintagma téren, nem sokkal később pedig pokolgép robbant egy minisztériumi épületnél a görög főváros központjában. Az eurózónában az államadósság GDP-hez mért aránya, % Forrás: Eurostat EU Belgium Németország Észtország Írország

14 Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Luxemburg Málta Hollandia Ausztria Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország A feszültség nem csupán Athénban hág a tető fokára: a németeknek minden tagországnál nagyobb terhet kell vállalnia a közös projektből, amelyet sok német állampolgár és politikus is nehezen fogad el, ráadásul a mentőakció sikere hosszú távon kérdéses. A Bild am Sonntag című német lap az Emnid közvélemény-kutató szervezet felmérésére hivatkozva közölte, a válaszadó német polgárok 62 százaléka ellenzi a görögöknek nyújtandó újabb segélyeket, s csak 33 százaléka támogatja. Közben Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Der Spiegelnek nyilatkozva nyíltan vállalta abbéli nézetét, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az euróövezetből. Ugyanakkor az osztrák Die Presse arra figyelmeztet, Angela Merkel kategorikusan kijelentette, hogy Görögországnak a valutaunióban kell maradnia. A német kancellár a BBCt-nek nyilatkozva elmondta, hogy Németország mindent meg fog tenni az eurózóna egyben tartásáért és hatalmas politikai hiba lenne hagyni, hogy az adósságválsággal küzdő Görögország elhagyja az eurózónát. Angela Merkel eközben folyamatos harcot vív a honi döntéshozók akaratával, s népszerűsége a válságkezelés időszakában jelentősen csökkent. A Görögországot vezető új kabinet vállán sem lesz könnyebb a teher: a májusi országos választásokat követően felálló új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a 14

15 középtávú pénzügyi tervet, írja a Der Spiegel. Az előrehozott választásokon a kutatások újabb nagykoalíciós kormányt ígérnek. Várhatóan a jelenlegi kormánykoalíciót adó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és a konzervatív Új Demokrácia (ND) sem tudna egyedül abszolút többséget szerezni, ezért a megfigyelők újabb közös kormányzást jósolnak. (A legfrissebb közvéleménykutatások szerint egyébként jelenleg a konzervatívok vezetik a népszerűségi listát a szerk.) Az ND elnöke, Antonisz Szamarasz és a görög szocialista párt (PASZOK) elnöke, Evangelosz Venizelosz is a kormányzás élére készül. A volt pénzügyminiszter esélyeit erősíti, hogy amióta átvette a párt vezetését a népszerűtlenné vált előző miniszterelnök Papandreutól, támogatottságuk közel öt százalékkal emelkedett. Válságkezelés másként Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, a New York Times publicistája a görög válságkezelés módszerével összefüggésben kifejtette: ha nem lenne euró, akkor most Görögország leértékelhetné a drachmát, és az olcsóbb deviza segítségével felfutó export kihúzhatná az országot a bajból. Athén ugyanis az euróövezeti tagságból következően jelenleg nem élhet a fizetőeszköz leértékelésének eszközével. A lengyel jegybankelnök, Marek Belka ezt kiegészítve úgy véli, Görögországnak meg kellene fontolnia a párhuzamos valutarendszer bevezetését a versenyképesség helyreállítása érdekében. A szaktekintély a Financial Times Deutschlandnak úgy nyilatkozott, nem osztja azt a véleményt, hogy Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet, de úgy látja, reménytelen a jelenleg követett válságkezelési stratégia. Szerinte belső használatra új fizetőeszközt kellene alkalmazni, így a megtakarítások euróban maradnának, de a belső kereskedelem az új fizetőeszköz révén olcsóbbá válna. A magyar származású amerikai befektető, Soros György szerint Németország eddig rosszul kezelte a görög válságot: a német Der Spiegel hetilapnak adott interjújában kifejtette, Merkel rossz irányba vezeti Európát, ugyanis a válság leküzdésének csupán az egyik lépése a takarékossági és strukturális reformok végrehajtása. Ezt követné az ösztönzési program, ugyanis pénz és növekedés híján a kritikus térségek adósságspirálba kerülnek. A két mentőcsomag képe még nem is halványult, a görög miniszterelnök pedig már egy harmadik mentőcsomag lehetőségét vetette fel. Nem kizárt, hogy szükség lehet még pénzügyi támogatásra, de mindent meg fogunk tenni, hogy ez ne következzen be - mondta Lukasz Papademosz az Il Sole 24 Ore című olasz lapnak. A miniszterelnök arra utalt, hogy Görögország számára a tőkepiacok vélhetően még 2015-ben sem lesznek elérhetők. 15

16 Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár a BBC Newsnight című műsorában elmondta, hogy Európában egy ideje a mechanizmus újragondolása zajlik. Néhány ország elfogadta ugyan a mentőcsomagot, de nem különösebben volt kedvére. Mégis követniük kell a valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket - fogalmazott. A valutacsoport és az unió talpra állásának feltételeit biztosítják a gazdasági felügyeletet rögzítő, közelmúltban megerősített EU-s szabályok, valamint a tagállamok által a költségvetési fegyelem szigorítása érdekében elfogadott új fiskális paktum is. A szigorított szabályok értelmében az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a GDP-hez képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó célkitűzéstől jelentősen eltérnek. Az aláíró országoknak alkotmányukban vagy más kiemelt törvényükben kell rögzíteniük a költségvetési fegyelemre vonatkozó rendelkezéseket. Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében és ezek megszegése esetén a szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerep jut az Európai Bíróság számára. Görögország több éve tartó kálváriája ellenére nincs arra forgatókönyv, hogy mi is történhet egy esetleges összeomlás után. Még nem volt példa arra, hogy egy tagállam kilépett volna az eurózónából, ezért annak veszteségeit sem lehet teljes biztonsággal felmérni, de feltételezhető, hogy mára nem roppantaná meg a közös európai valuta rendszerét. Az elmúlt két-három évnek három fontos tapasztalata van. Egyrészt a monetáris unió tagjai számára nem engedhető meg a szabad költségvetési politika. Másrészt a valutazóna vezetői nem voltak felkészülve egy ilyen méretű krízisre. A tagállamok közötti ellentétek miatt nem képesek a már egységes közösséget veszélyeztető válság kezelésére, a megkésett válaszreakciók pedig tovább mélyítik a problémákat. Továbbá az eurózónának a mentőakció erkölcsi dimenzióival is szembe kell néznie, nevezetesen, hogy egy ország éveken át költekező, felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott, ám amikor bajba került, az EU az eredeti szabályok felpuhításával megsegítette. Kérdés, hogy a többi tagállamot mi ösztönözné takarékosságra annak tudatában, hogy úgyis bizton számíthat a többiek segítségére. 16

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

Európai Fizetési Kockázati Index 2014. 1998 óta

Európai Fizetési Kockázati Index 2014. 1998 óta Európai Fizetési Kockázati Index 1998 óta Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) 1998-ban készült először az Európai Bizottság kérésére, annak munkacsoportjával kevés ország részvételével. A felmérés,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A görög válság és az euró jövője. Védett bacilus. Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6.

A görög válság és az euró jövője. Védett bacilus. Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6. A görög válság és az euró jövője Védett bacilus Megjelent: Magyar Narancs, 2010. május 6. Görögországnak a következő egy hónapon belül 11 milliárdra euróra van szüksége, egy éven belül pedig összesen 45-re,

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság Puha költségvetési korlát és válság Görögországban Győrffy Dóra, PPKE-BTK Előadás A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

TARTALOM - 1 - Budapestre látogatott az Európai Tanács elnöke

TARTALOM - 1 - Budapestre látogatott az Európai Tanács elnöke Európai Kutatási Központ EU-NAVIGÁTOR Heti EU hírek röviden TARTALOM Budapestre látogatott az Európai Tanács elnöke EU gazdasági hangulat- és inflációs helyzetjelentés jó hírek Mégis Macedóniába utazott

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben