A hallássérült gyermekek intézményes óvodai, iskolai elhelyezésére
|
|
- János Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Útmutató a szülõknek
3 A hallássérült gyermekek intézményes óvodai, iskolai elhelyezésére szegregáltan (a hallássérült gyermekek számára létrehozott speciális intézményekben), illetve integráltan (a többi gyermekkel együtt, a lakóhelyi többségi intézményekben) kerülhet sor. Bár korábban a hallássérült gyermekek oktatásnevelésében az elõbbi, szegregált út volt a döntõen jellemzõ, napjainkban már több száz hallássérült gyermek jár integráltan óvodába, iskolába, s ez a szám ahogyan erre a külföldi statisztikák alapján számíthatunk a jövõben gyarapodni fog. Minden kisgyermekes család életében komoly döntés az elsõ óvoda, iskola kiválasztása, annál inkább igaz ez azokra a családokra, amelyeknek egy hallássérült gyermek elhelyezésérõl kell dönteniük. Optimális esetben az óvodáskort megelõzõen a hallássérült gyermek nem járt bölcsõdébe, hanem irányított családi nevelésben, korai fejlesztésben vett részt. Elõfordulhat az is, hogy a gyermek járt bölcsõdébe, ahol az integrált bölcsõdei elhelyezés mellett gyógypedagógiai segítségnyújtásban is részesült. Sajnos vannak olyan esetek is amikor a hallássérült gyermek az óvodáskort megelõzõen nem részesül korai segítségnyújtásban. A hallássérült gyermek óvodai elhelyezésekor hatványozottan kerül elõtérbe az a kérdés, hogy milyen módon biztosítható a gyermek optimális fejlõdése, melyik döntés eredményeképpen érhetõ el az, hogy a gyermekbõl majd a lehetõ legteljesebb életet élõ felnõtt váljék. A gyermek korábbi életútjának jellemzõi is befolyásolják a választást, csakúgy, mint a család helyzete, motivációi, teherbíró képessége. Szerencsés esetben Önök nincsenek magukra hagyva, amikor a hallássérült gyermek életét befolyásoló döntést meghozzák, hiszen segíti Önöket a gyermeket jól ismerõ gyógypedagógus, audiológus, vagy más szakember. Sajnos azonban ez nincs mindig így. Megalapozott döntést hozni csak abban a helyzetben lehet, ha ismerik a szóba jöhetõ lehetõségeket. Ismerik a választható oktatási nevelési intézmények jellegzetességeit, mérlegelik saját elképzeléseik és ezen intézmények egymásnak való megfelelését, s mindezt hozzáillesztik a saját gyermekük személyiségére, erõsebb és gyengébb képességeire vonatkozó tudáshoz. A hallássérültek integrált nevelésével kapcsolatos legfontosabb információk közreadásával ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy biztosítsuk az optimális választáshoz szükséges információk egy részét, mégpedig éppen azt a részt, mely az integrált nevelésre vonatkozik, s amely eddig viszonylagos újszerûsége miatt nehezebben volt hozzáférhetõ a szülõk számára. Mindezzel szeretnénk megkönnyíteni a szülõk döntését. Arra buzdítjuk Önöket, hogy ismerjék meg alaposan mindkét lehetõséget, hiszen így tudják döntésüket kellõen megalapozni. Ajánljuk, hogy a döntést megelõzõen 57
4 látogassák meg a szóba jöhetõ intézményeket, beleértve a hallássérültek lakóhelyhez legközelebb esõ speciális intézményét is (az intézmények címjegyzékét az Önök által ugyancsak kézhez kapott Bevezetõ füzet tartalmazza). Mi a hallássérült kisgyermek integrált nevelésének várható elõnyei? 1. A halló gyermekközösség a hallássérült gyermek számára elsõsorban a hangos beszéd, a gazdag nyelvi környezet állandó jelenlétét biztosítja, mely optimális alap ahhoz, hogy az ezzel a lehetõséggel élni tudó hallássérült gyermek beszédfejlõdése erõsödjék, s tovább fejlõdjék. Mivel a halló kortársakkal és a pedagógusokkal való kommunikáció csak a nyelv használatával valósulhat meg, ez a tény arra sarkallja a hallássérült gyermeket hogy gondolatait nyelvi formába öntve fogalmazza meg, s mind tökéletesebb legyen e nyelvhasználat. A halló társak nyújtotta jó beszédpélda további elõmozdítója a beszéd fejlõdésének. 2. A speciális nevelési szükségleteket nem mutató gyermekek közössége a hallássérült gyermek számára normális magatartásmintákat közvetít, megakadályozza, hogy siketes jellegzetességek alakuljanak ki (pl. a társak megrángatása, ahelyett, hogy szólna hozzájuk), önfegyelemre, nagyobb önállóságra, gyorsabb munkatempóra szoktatja a mindennek átvételére alkalmas gyermeket. 3. Az integrált nevelés nyomán reálisabb énkép, reálisabb önértékelés alakul ki, a gyermek egy természetes mezõnyben gyõzõdhet meg erõs és gyenge oldalairól. Ez egyben húzóerõt is jelenthet számára, azt a késztetést, hogy minél inkább törekedjen megfelelni a magasabb követelményeknek. 4. Az integrált nevelés további elõnyeként említhetõ, hogy az intézményes nevelés a lakóhelyen valósul meg, ezáltal elkerülhetõ, hogy a gyermek diákotthonban, a családtól távol töltse hétköznapjait. (Magyarországon a hallássérült gyermekek számára nyolc speciális intézmény mûködik: Budapesten kettõ, illetve Vácott, Kaposváron, Szegeden, Egerben, Debrecenben és Sopronban egy-egy. A speciális intézménybe kerülés a nagy távolság miatt sok esetben a hetes diákotthoni elhelyezést vonja maga után.) Az integrált neveléssel a hallássérült gyermek nem szakad ki sem a családból, sem az ép gyermekek, a lakóhelyi kortársak kapcsolatrendszerébõl, mely baráti, ismerõsi kapcsolatok végig kísérhetik egész életútján. 5. Az integrált neveléssel megjelenõ magasabb elvárások, melyek mind a gyermektõl, mind a környezettõl többlet energia ráfordítást igényelnek azáltal váltják be a hozzájuk fûzött reményeket, hogy az integrált körülmények között nevelkedõ gyermek társadalmi beilleszkedési nehézségei minimálisra csökkenhetnek, illetve eltûnhetnek, mivel a gyermek e beilleszkedési folyamatot már a gyermekkor éveitõl kezdve gyakorolta, átélte. 58
5 Mindezen elõnyök érvényesüléséhez arra van szükség, hogy az integrált nevelés megfontolt, körültekintõ döntés eredményeként kezdõdjön el, s mindvégig ez jellemezze a kivitelezést is. Mikor problémás az integráció? Általában nem javasolható az integrált nevelés azokban az esetekben, amelyekben a hallássérült gyermeknek a hallássérüléshez társultan más problémája is van (pl. valamilyen tanulási zavar mutatkozik, nagyon figyelmetlen), hiszen az összetett speciális nevelési szükségletek kielégítésére a speciális intézmények jobban felkészültek. Nem hozza meg a várt elõnyöket az integrált nevelés akkor sem, amikor csak formálisan valósul meg. A hallókkal együttes oktatás-nevelés azáltal válhat formálissá, hogy a gyermek egyéni szükségleteit a fogadó többségi intézményben nem veszik figyelembe, illetve nem kapja meg a számára szükséges gyógypedagógiai segítségnyújtást sem. Ha a gyermek kevéssé képes lépést tartani a halló gyermekekkel, s nem kapja meg a haladásához szükséges segítséget, akkor lemaradhat a tanulásban, elszigetelõdhet társaitól. E kedvezõtlen jelenségek a gyermek közérzetére, személyiségére is negatívan hathatnak. A gyermek esetleg bezárkózik, vagy éppen rossz viselkedésével akarja magára vonni a figyelmet. A probléma sok esetben abból adódik, hogy az intézmény nem kellõen nyitott a speciális problémával érkezõ gyermekek ellátására, illetve nem is tudja, hogy a vállalt feladat tulajdonképpen milyen konkrét gyakorlati tennivalókkal jár. Lehet, hogy a fogadó pedagógus hozzáállása nem megfelelõ, s ez befolyással van az egész csoport, osztály légkörére. Az is elõfordulhat, hogy a gyermek személyisége, nyelvi szintje, beszédtanulékonysága hosszabb távon sem képes megütni azt a szintet, hogy profitálni tudjon a halló közösség által biztosított elõnyökbõl. Gondot okozhat a szülõ túlzott elfoglaltsága is, aki azt gondolja, hogy az iskolai elhelyezés magától megold minden nehézséget. A fenti problémák megoldása más és más lehet: felmerülhet a többségi intézmény váltása, a gyógypedagógus tanár fokozott segítsége, és természetesen a speciális intézményben való elhelyezés is. A szülõk szerepe az integrációban Az integrált oktatás-nevelés választásával a szülõk felelõssége jelentõs mértékben nõ, különösen ha ezt összevetjük a hallássérültek valamely intézményében történõ elhelyezéssel. A hallássérültek speciális óvodáiba, iskoláiba járó gyermekek haladásáért az õket oktató-nevelõ gyógypedagógusok nagy mértékben vállalják a felelõsséget, ott tanulnak, házi feladataikat is ott készítik el. A szülõkre kevesebb teher hárul, ritkábban is látja gyermekét akkor, ha a hét öt napját a gyógypedagógiai intézményben tölti. 59
6 Integrált nevelés esetén a hallássérült gyermek optimális fejlõdéséért a gyermeket tanító pedagógus és a szülõk együttesen vállalják a felelõsséget, a gyermek többnyire nem részesül a mindennapos gyógypedagógiai kontrollban. Optimális esetben a rendelkezésre álló gyógypedagógus segítheti mind a szülõket, mind a pedagógust a fejlõdés regisztrálásában, a pedagógiai módszereknek és anyagoknak a gyermekhez igazításában, azonban ez a mindennapos munkához inkább útmutatásul szolgál, azt nem végzi el a szülõk, és a pedagógus helyett. Miben jelenik meg a szülõk fokozott szerepvállalása? Elsõsorban az óvodával / iskolával való szoros kapcsolattartásban, illetve a gyermeknek biztosított rendszeres tanulási segítségnyújtásban. Az integrált nevelés kezdetén, illetve felsõ tagozatra, új intézménybe kerülésnél a kapcsolattartás napi jellegû kell, hogy legyen, de ezen túl is szükséges az átlagosnál nagyobb gyakoriság. Ugyanez vonatkozik a tanulási segítségnyújtásra is. Igen fontos, hogy a szülõk nap, mint nap megismerjék az óvodai, iskolai történéseket, a foglalkozások, órák anyagait, illetve azt, hogy hallássérült gyermeküknek milyen kiegészítõ foglalkozásra, tanulásra van szükségük ahhoz, hogy a többi gyermekkel egyenrangúan tudjanak részt venni az óvoda, iskola életében. Természetesen a hallássérült gyermek önállósodásával a napi kapcsolattartás, tanulás ritkulhat, azonban a fokozott igény a szülõi gondoskodásra az intézményes nevelés végéig megmarad. A szülõknek feltétlenül mérlegelniük kell, hogy tudják-e, akarják-e vállalni a megnövekedett, ám nem hiábavaló feladatokat. Ennek jelentõsége az integrált nevelés választása során legalább akkora, mint a felsorolandó többi tényezõé, mivel a sikeres integráció egyik kulcsát a szülõk jelentik. A gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus, illetve olyan sorstárs szülõk, akik saját integrált hallássérült gyermekükkel már jó eredményeket értek el, komoly segítséget nyújthatnak a szülõknek a gyermekkel való foglalkozás feladataiban. A Szülõk a Hallássérült Gyermekekért Egyesület és Alapítvány (1221. Bp. Gerinc u. 116.) összejövetelein közreadott szülõi tapasztalatok, illetve tanácsok is eredményesebbé tehetik az integrált gyermekkel való szülõi foglalkozást. A gyógypedagógus szerepe az integrációban Amint az már a fentiekbõl is kitûnik, az integrált nevelés során a gyógypedagógus feladatköre is jelentõsen megváltozik. Szerepe nem korlátozódhat pusztán a hallássérült gyermekkel való foglalkozásra, hanem kiterjed a fogadó intézmény kiválasztására, a fogadó pedagógusok felkészítésére és folyamatos segítésére, valamint a szülõknek szóló tanácsadásra. A gyermeknek nyújtott gyógypedagógiai segítség mértékét a hallássérült gyermek aktuális szükségletei kell, hogy meghatározzák. Ezek a szükségletek nagyon eltérõek lehetnek. Szükség lehet 60
7 arra, hogy a gyógypedagógus heti rendszerességgel foglalkozzon a gyermekkel, ugyanakkor elégségesnek bizonyulhat az indítás után a havi konzultáció is a gyermek óvodapedagógusával, iskolai pedagógusaival, a felzárkóztató, korrepetáló foglalkozást végzõ pedagógussal, illetve a szülõkkel. Az igény a gyógypedagógiai segítségnyújtásra bármikor megváltozhat, vagyis szükségessé válhat a korábbi ritkább alkalmakról áttérni a rendszeres gyógypedagógiai megsegítésre és viszont. Ezért is fontos, hogy az integrált nevelés megvalósítása során a hallássérült gyermek, a szülõk és a fogadó pedagógusok ne nélkülözzék a gyógypedagógus segítõ közremûködését. A szülõi odafigyelés ugyanakkor minden esetben kiemelt szerepet kap, s a szülõi segítségnyújtás mennyiségére és minõségére is változó igény mutatkozhat. Olykor a szülõk odaadó munkája helyettesítheti a közvetlen gyógypedagógiai foglalkozást, különösen azokban az esetekben, amikor a szülõk a gyermekkel együtt több éven át részt vettek ún. korai fejlesztésben, tanácsadásban. Elõfordulhat, hogy a szülõnek nehézségei támadnak a gyermekkel való foglalkozás során. Akár módszertani, akár érzelmi természetû (pl. a teljesítménykényszer miatt a szülõ-gyermek kapcsolat átmeneti megromlása, a gyermek dacossága, ellenkezése a napi tanulás során, stb.) a probléma a gyógypedagógus, illetve más szakember (pl. pszichológus) segítségére van szükség. A fogadó intézmény kiválasztása Akár óvodai elhelyezésre, akár a fogadó általános iskola kiválasztására kerül sor, a szóba jöhetõ intézmények feltérképezése megelõzi az integrált nevelés mellett szóló döntést. Optimális esetben a gyógypedagógusnak és a szülõknek az intézmények igazgatóival és pedagógusaival beszélgetve kell megtalálniuk azt az intézményt, mely fogadókésznek mutatkozik a hallássérült gyermek felvételére. Gyógypedagógus hiányában a szülõ egyedül marad a fogadó intézmény megtalálásában. A továbbiakban ehhez szeretnénk néhány támpontot nyújtani. Általában mindig lehet vállalkozó intézményt találni, bár lehet, hogy ez nem a lakóhelyhez legközelebbi, vagy nem az, ahová a hallássérült gyermek testvére is jár. Ez utóbbi is lényeges szempont lehet, de sokkal fontosabb ennél a fogadó intézmény minõsége. A fogadásba való beleegyezés csak az elsõ lépés. A vállalás önmagában még nem garantálja az integráció sikerét. Amennyiben a szülõk találtak fogadó intézményt, jó, ha ezen óvoda vagy iskola pedagógusa már a felvétel elõtt megismerkedik a hallássérült gyermekkel, elbeszélget vele, hiszen így a fogadó szándék mellett valódi ismeret birtokába jut a gyermekrõl, illetve a vállalt feladatról. Az intézmény kiválasztásában segítséget nyújthat, ha a pedagógus lehetõséget biztosít arra, hogy nyílt napon, egy-egy foglalkozáson, tanítási órán a szülõ megfigyelhesse õt a csoporttal/osztállyal való munka közben. Ez sok információt ad arról, hogy milyen a pedagógus stílusa, személyisége, hogyan oldja meg a felmerülõ problémákat, konfliktusokat. 61
8 Az alábbi tényezõk mérlegelése segítséget nyújthat az optimális intézmény megtalálásához: mekkora a fogadó csoport/osztály létszáma? (A túl nagy csoport/osztály létszám a pedagógus túlzott terhelése miatt esetleg nem kedvez még egy speciális figyelmet igénylõ gyermek optimális ellátásának.) Evvel összefüggésben arról is érdemes tájékozódni, hogy a fogadó intézmény számításba tudja-e venni a törvény által biztosított osztálylétszám csökkentõ lehetõséget (lásd bevezetõ). van-e más speciális nevelési szükségletû tanuló is a csoportban, osztályban (pl. súlyos magatartás zavart mutató, diszlexiás, mozgásban akadályozott)? Általában nem elõnyös, ha két speciális nevelési szükségletû gyermeknél több jár ugyanabba a csoportba / osztályba, mivel ez megterhelõ lehet a pedagógus és a csoport számára is. a fogadó pedagógusnak volt-e korábban tapasztalata speciális nevelési szükségletû, esetleg hallássérült gyermekkel? Ha a pedagógus már tanított korábban valamilyen speciális problémával rendelkezõ gyermeket, akkor nagy valószínûséggel ismét vállalkozik ilyen feladatra. Személyisége feltételezhetõen elfogadó, s van gyakorlata abban, hogy a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve szervezze meg az oktató-nevelõ munkát. járt-e az intézménybe korábban, illetve aktuálisan más speciális nevelési szükségletû gyermek? A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az intézmények, amelyek már sikeres integrációs tapasztalatok birtokában vannak, szívesen vállalkoznak ismételten egy speciális nevelési szükségletû gyermek fogadására. mennyire tekinti hangsúlyosnak az intézmény oktató-nevelõ munkája során az egyéni bánásmódot, illetve azt, hogy minden gyermeket a saját fejlõdése alapján kell megítélni? A bevezetõben részletesen ismertetésre kerülõ differenciálás, a minden gyermek saját tanulási sajátosságainak figyelembe vétele kedvezõ feltételeket teremt a hallássérült gyermek fogadásához, illetve sikeres haladásához. (Errõl csak az ún. nyílt napokon, illetve a már oda járó gyermekek szüleivel beszélgetve gyõzõdhetnek meg.) mennyire kész az intézmény vezetése, illetve a fogadó pedagógus együttmûködni a gyermek gyógypedagógusával? hozzáférhetõ-e a törvényben is biztosított ún. rehabilitációs foglalkozás valamely formája (pl. külön fejlesztés az intézmény logopédusa, fejlesztõ pedagógusa által)? Számos esetben a hallássérült gyermeknek nyújtott segítség megnyugtató formája, ha a gyermek (egyik) pedagógusa foglalkozik külön is a gyermekkel, aki idõnként konzultál errõl a gyógypedagógussal. Fontos annak tisztázása, hogy a gyermek gyógypedagógiai segítését természetesen a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével ki, milyen gyakorisággal látja majd el, illetve, hogy a hallássérült gyermek után járó emelt 62
9 összegû normatív támogatást (lásd bevezetõ) tudja-e ezekre a rehabilitációs foglakozásokra fordítani a fogadó intézmény. a szülõknek hasznos tájékozódniuk (más szülõktõl, pedagógustól) arról, hogy a gyermek leendõ óvodapedagógusa, pedagógusa milyen mértékben szokott együttmûködni a szülõkkel. Amennyiben az intézmény fogadókésznek mutatkozik a hallássérült gyermek felvételére, s a szülõk is kedvezõnek ítélik meg a lehetõségeket megkezdõdhet az integrációra való konkrét felkészülés-felkészítés. Ezzel egyidõben kell a hallássérült gyermek szüleinek, illetve az õket segítõ gyógypedagógusnak a Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság (Budapest, 1147 Cinkotai út tel.: ) vizsgálatát kezdeményezniük. Az ide történõ utazás ingyenes. (A lakóhelyen a gyermek háziorvosa által kiadott igazolás alapján kapja a szülõ az ingyenes vasúti, illetve buszjegyet, majd a hazautazáshoz a Szakértõi Bizottság adja ki az ingyenességet igazoló nyomtatványt.) A gyermek vizsgálata, illetve az ennek alapján készített integrációt ajánló hivatalos szakértõi javaslat szükséges ahhoz, hogy a hallássérült gyermek, illetve a fogadó intézmény megkapja mindazokat a speciális nevelési szükségletû tanulók után járó kedvezményeket, melyeket a bevezetõben részletesen kifejtésre kerülõ törvény biztosít. Itt jegyezzük meg, hogy a fentiekben vázolt úttól eltérõ is lehet az integráció elõkészítõ szakasza. Lehet, hogy Önök valamely szerv javaslatára elsõ lépésként a Hallássérültek Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságát keresik fel, s a bizottság az elsõdlegesen szóba jöhetõ alternatívaként a gyermek számára az integrációt javasolja. Ezt követi majd a megfelelõ intézmény kiválasztása. Az integrált nevelés melletti döntést, a fogadó intézmény kiválasztását az integrációban résztvevõk felkészítése követi. Kiket érint a felkészülés felkészítés? Elsõsorban a fogadó intézmény pedagógusá(ai)t, az intézmény más dolgozóit, a csoport-, illetve osztálytársakat, esetleg ezek szüleit, végül magát a hallássérült gyermeket. Az elõkészítõ tevékenység minden bevont szereplõ esetében más mélységben de ugyanarról szól: információkat biztosítani a hallássérült gyermekrõl, illetve a hallássérülésnek a magatartásra, tanulásra gyakorolt hatásairól. Az elõkészítés segít a fogadó közösségeknek a hallássérült gyermek viselkedésének helyes értékelésében, s ez kedvezõ alapot biztosít a beilleszkedéshez. Amennyiben a hallássérült gyermek kapcsolatban áll gyógypedagógussal, úgy az elõkészítést gyógypedagógus végezze. Ennek hiányában azt javasoljuk Önöknek, hogy a fogadó pedagógust Önök lássák el a szükséges tudnivalókkal, a pedagógus kollégák, szülõk, gyermekek tájékoztatását pedig bízzák rá. Ez a legtöbb esetben sikeresnek bizonyul. A tájékoztatás legegyszerûbb formája, ha 63
10 megkérjük a gyermek leendõ pedagógusát, hogy olvassa el a hallássérültek integrációjáról szóló valamely kiadványt. (A legfontosabb kiadványokat a szakirodalom jegyzékben feltüntettük.) Az olvasottakról azután Önök, illetve a gyógypedagógus beszélgetést kezdeményezhetnek. A pedagógus elõkészítésének természetesen csak a legszükségesebb információkra kell szorítkoznia. Ezek ahhoz szükségesek, hogy el tudja kezdeni a hallássérült gyermekkel való foglalkozást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hirtelen, egy alkalommal adott nagy mennyiségû információ kevésbé hatékony módja a pedagógusok segítésének, mivel egyrészt riasztólag hathat, másrészt a pedagógus elõzetes tapasztalatok hiányában nem tud mindegyikre figyelmet fordítani. Hatékonyabb, ha a gyógypedagógus, illetve a szülõk már a munka megkezdése után rövid idõvel ismét és ismét felkeresik a pedagógust, hiszen így lehetõség nyílik arra, hogy a gyakorlati munka során felmerült problémákra közösen találják meg a megoldást. A pedagógus segítése az integrációban dolgozó gyógypedagógus egyik kulcsfeladata. Jelentõsége szinte nagyobb, mint a hallássérülttel való konkrét foglalkozás, hiszen a pedagógus az, aki a mindennapok sikereit és nehézségeit átéli a hallássérült gyermekkel. Milyen tudnivalókról essen szó? A pedagógusnak elsõsorban azt kell elmondani, hogy a gyermek mit és milyen körülmények között hall meg a hozzá intézett beszédbõl, illetve mit nem, valamint hogy a hallássérülése milyen módon befolyásolja a viselkedését, a tanulást. A pedagógusnak azt is tudnia kell, hogy mire legyen tekintettel a hallássérült gyermekkel való foglalkozás során, illetve mi az, amiben ugyanúgy foglalkozhat vele, mint nem hallássérült társaival. A pedagógus számára a legfontosabb információ, hogy a hallássérülés elsõdlegesen a beszéd megtanulására hat ki. A hallássérült gyermek a hallássérülés súlyosságától függõen a beszédet halkabban hallja, torzabban hallja, vagy alig hallja, még akkor is, ha hallókészüléket visel. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert gyakran él a téves elképzelés, hogy a hallókészülékkel kompenzált hallássérülés akárcsak a szemüveget viselõk esetében már semmiféle problémát nem jelent. A pedagógusok a gyermekkel akkor tudnak optimálisan foglalkozni, ha tisztában vannak azzal, hogy a gyermek milyen hangerejû közlést milyen távolságból hall meg. (Pl. ki lehet próbálni, hogy ha a gyerek háttal áll a pedagógusnak, akkor meghallja-e a halk hangerejû közlést, vagy csak a hangosabbat. Növelni lehet a hallássérült gyermektõl való távolságot, s ekkor megfigyelni, hogy milyen mértékû hangerõ növelésre van szükség a meghalláshoz.) A pedagógusokat biztosítanunk kell arról, hogy a hallókészülékkel felerõsített hallásra támaszkodva a gyermek meg tudja tanulni a beszédet, de ennek üteme lassúbb, mint a halló gyermekek esetében. Az óvodáskorú hallássérült gyermekek beszédszintje akár 2-3 évvel is elmaradhat a halló gyermekekétõl, az 64
11 elmaradás mértéke függ a hallássérülés súlyosságától, a hallókészülékkel történõ ellátás idejétõl, illetve attól, hogy a gyermek mely idõponttól részesült korai gyógypedagógiai fejlesztésben. A pedagógusoknak tudniuk kell, hogy a hallássérült gyermekek a halláson kívül a szájról olvasást is felhasználják a beszédértés segítésére, s ennek mértéke gyermekenként változó. A gyógypedagógusnak, illetve a szülõknek fel kell hívniuk a pedagógus figyelmét arra, hogy a gyermek milyen mértékben támaszkodik a szájról olvasásra, s hogy hogyan helyezkedjen el a hallássérült gyermekkel való kommunikáció során az információk minél teljesebb körû biztosítása érdekében. A szájról olvasás megkönnyítése azáltal lehetséges, ha a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek felé fordul. További segítséget jelent a természetes artikuláció, a normális beszédtempó. Téves hiedelem, hogy a hallássérült gyermek könnyebben érti a beszédet, ha az nagyon tagolt, lassú, az artikuláció eltúlzott. Elõnyös a szájról olvasás szempontjából az is, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben, nem beszél miközben a táblára ír, ill. tudomásul veszi, hogy ilyenkor a hallássérült gyermek hallásfokától függõen alig vagy nem tudja, hogy mit mondott. A szájról olvasást nehezítheti a pedagógus arcába hulló haj, valamint az, ha a száját véletlenül eltakarja pl. a tankönyvvel. Ha sikerül a pedagógussal megértetnünk, hogy a halló ember is a szájról olvasást hívja önkéntelenül is segítségül, amikor zajos teremben kell valakit megértenie, akkor biztosan megpróbál figyelemmel lenni a felsoroltakra. Készítsük fel arra is a pedagógust, hogy milyen mértékû elmaradás tapasztalható a hallássérült gyermek szókincsében. Ennek nagy jelentõsége van a gyermekeknek mesélt szövegek, olvasmányok, illetve az utasítások megértésében, valamint a gyermek beszéd-megnyilvánulásainak kapcsán is. A pedagógusnak tudnia kell, hogy a gyermek a számára ismeretlen fogalmakat sokszor maga is kikövetkezteti, azonban meg kell gyõzõdnie arról, hogy megértette-e legalább a lényegesebb közléseket. Abban biztos lehet a pedagógus, hogy ha olyan szavak fordulnak elõ, melyeket sok halló gyermek is csak bizonytalanul vagy nem ismer, akkor a hallássérült szinte bizonyosan nincs tisztában vele, de sokszor olyan szavakkal is problémája van, melyek a köznapi szókincsnek részei. Az ismeretlen fogalmak tisztázásában fõként a szülõk és a gyermek gyógypedagógusa lehet a pedagógus segítségére. A fejlõdés évrõl évre érezhetõ lesz a jól fejlõdõ gyermekeknél. A hallássérülés kihatásaként grammatikai hibák is jellemezhetik a hallássérült gyermekek beszédét. Erre fõképp az iskolai integráció során kell figyelemmel lenni, hiszen ezek mind a szóbeli, mind az írásbeli közlés színvonalát ronthatják. A pedagógusoknak ezeket figyelembe véve kell a gyermeket értékelni, ugyanakkor nem mondva le e hibák javításáról. Fontos ismeret a pedagógus számára, hogy a meglassúbbodott nyelvfejlõdésen túl a hallássérülés a gyermek beszédérthetõségét is érintheti. Elsõsorban a kiejtésbeli hibák tartoznak ide, melyek azoknál a beszédhangoknál jelennek 65
12 meg, melyeket a gyermek nem jól hall (leggyakrabban a sz, z, s, zs, c, cs hangok hiánya vagy hibás képzése fordul elõ. Mivel a gyermek számára gyenge a saját beszédérõl való visszajelzés, a beszéd dallamtalanabb, ritmustalanabb lehet. Ezek a hibák a hallókészülék használatával, illetve gyógypedagógiai segítséggel enyhíthetõk, kiküszöbölhetõk. A hallássérült gyermeket fogadó pedagógusnak elsõsorban tehát arról kell információt kapnia, hogy a gyermek aktuálisan milyen nyelvi szinten áll. Szükséges ismernie, hogy milyen mértékben képes információkat felvenni a hallása révén, s milyen mértékben támaszkodik a szájról olvasásra. Ennek ismeretében a kommunikációt úgy irányíthatja, hogy az a gyermek számára megfelelõ szintû, de fejlesztõ legyen, s biztosítani tudja a gyermek számára az optimális hallási és szájról olvasási feltételeket is. A hallókészülékkel kapcsolatos tájékoztatás is lényeges része a pedagógus informálásának, bár a hallókészülékek optimális mûködésének ellenõrzése elsõsorban a szülõk mindennapos feladata. Hasznos, ha a fogadó pedagógust is tájékoztatjuk a hallókészülékek mûködésérõl, kezelésérõl. Ennek azért van különös jelentõsége, mert a pedagógusok ahogy sokan mások is gyakran tartanak a számukra ismeretlen technikai eszközöktõl, s ezért nem szívesen nyúlnak hozzájuk, ha valami probléma adódik. A legfontosabb, amit a pedagógusnak tudnia kell, hogy a hallássérült gyermeknek állandóan viselnie kell a hallókészülékeket a megállapított erõsségi fokozatra beállítva. (Elõfordulhat, hogy a hangerõ-szabályozó eltekeredik, ezért jó, ha a fogadó pedagógus is ismeri a beállítást.) Ha a hallássérült gyermek még nem áll azon a szinten, hogy a hallókészülék rendellenességét jelezni tudja, kérjék meg a pedagógust, hogy rendszeresen ellenõrizze, be van-e kapcsolva a készülék. Mutassák meg a pedagógusnak a bekapcsoló gombot, s tanítsák meg arra, hogyan ellenõrizheti a mûködést. (A hallókészüléket kiveszi a gyerek fülébõl, füléhez teszi az illesztéket. A hallókészülék mûködésének jele az is, ha a készülék a gyermek fülébõl kivéve sípol.) Egyébként már az óvodás gyermek is tudja magától jelezni ha otthon megtanítják rá, hogy az elem kimerült, illetve gyengül a hallókészülék erõsítése. Ismerje meg a pedagógus, hogyan kell elemet cserélni a készülékben, s legyen tartalék elem a gyermek pedagógusánál is. Fel kell hívni a pedagógus figyelmét arra is, hogy mikor kell, és mikor nem kell kivenni a gyermek fülébõl a hallókészüléket. (Pl. tornaórán nem kell feltétlenül kivenni, ha az illeszték jól rögzíti a hallókészüléket a fülbe. Arra azonban vigyázzanak, hogy lehetõleg ne érje ütés a hallókészüléket. Az óvodai alvás során ugyanakkor tanácsos kivenni a hallókészüléket, mivel megnyomhatja a gyermek fülét. Ilyenkor kikapcsolt állapotban kell eltenni, majd felébredés után bekapcsolva visszahelyezni.) Jó, ha a pedagógus azzal is tisztában van, hogy a hallókészülékek a hasznos akusztikai jeleket (pl. a tanár hangja) és a zajokat, zörejeket egyaránt felerõsítik. Ez a hallássérült gyermek számára azzal jár, hogy pl. a közelebb lévõ padszomszéd kopogása az asztalon elnyomhatja a távolabbról jövõ tanári 66
13 magyarázatot. A hallókészülék tehát annál optimálisabban erõsít, minél közelebb van a beszélõ a hallássérült gyermekhez, illetve minél csendesebb a környezet. Ha a pedagógusok megismerik a hallókészülék erõsítésének jellemzõit, akkor jobban oda tudnak figyelni arra, hogy a hallássérült gyermek számára ideálisabb hallási körülményeket teremtsenek, illetve jobban elfogadják a megértési nehézségeket. Mivel a hallókészülékek optimális mûködése a hallássérült gyermek fejlõdésének alapját képezi, meg kell kérni a pedagógust, hogy feltétlenül jelezze, ha a készülék használata során valamilyen rendellenességet észlel. A szülõk és a pedagógus közötti napi kapcsolat azután lehetõvé teszi, hogy a hallókészülék hibájának kijavításáról a lehetõ legrövidebb idõn belül gondoskodjanak. Amennyiben a hallássérült gyermek adó-vevõ rendszerrel is rendelkezik el kell magyarázni a pedagógusnak, hogy mi a különbség a két eszköz alkalmazásában. Használata esetén a hallássérült gyermeken van a vevõ és a pedagóguson vagy esetleg a hosszabb ideig beszélõ osztálytárson az adó. Az adó-vevõ készülék nem erõsít jobban a gyermek hallókészülékénél, de kiemeli az adót viselõ személy hangját, és a környezeti zajokat nem, vagyis jobb hallási feltételeket teremt. Másik elõnye az, hogy leküzdi a távolságot, vagyis az adót viselõ személy a terem bármely pontján tartózkodhat, ugyanolyan jól hallható, mintha egészen közel volna. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok a kis kényelmetlenség ellenére szívesen használják az adó-vevõ készüléket, ha megértik, hogy milyen elõnyöket biztosít ez a hallássérült gyermek számára. Az adót használhatja a gyermeket tanító többi tanár, illetve az osztálytársak is. Az óvodai, vagy iskolai csoportos beszélgetéseknél például jelentõsen megkönnyítheti a hallássérült gyermek helyzetét az adó körbeadása (mindig a beszélõnél legyen). Az adó-vevõt természetesen nem kell állandóan hordani, csak akkor, amikor a pedagógus, vagy valamelyik gyerek hosszasan mesél, magyaráz. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a pedagógus kapcsolja ki az adó-vevõt, amikor más gyermekhez beszél, illetve kimegy a terembõl. Az adó-vevõ készülékekrõl a hallókészülék-forgalmazó cégek szolgálnak bõvebb információval. A készülékek széles körû elterjedését gátolja, hogy az áruk igen magas, s a társadalombiztosítás támogatását nem élvezik. A halló gyermekekkel történõ együttnevelés kezdetekor a gyermek gyógypedagógusa igyekszik tájékoztatni a fogadó intézmény dolgozóit, illetve a csoportba/osztályba járó gyermekeket is a hallássérült gyermek speciális nehézségeirõl, illetve ezek kezelésérõl. Gyógypedagógus hiányában a szülõk bízzák a pedagógusra az integrációban érintett többi szereplõ informálását. Különösen közel hozható a hallássérült gyermek problémája a gyerekekhez, ha a hallókészüléket megismertetik velük. Ha lehetõségük van megfogni, belehallgatni, akkor jobban bele tudják élni magukat társuk helyzetébe, s a készülék érdekessége, újdonsága is veszít jelentõségébõl. Ha a gyerekek tudják, hogy mire kell vigyázniuk a hallókészüléket viselõ gyermek esetében (pl. ne ráncigálják, ne dobják oda a 67
14 labdát, stb.), illetve van fogalmuk arról, hogy a hallókészülék meglehetõsen drága, jobban számíthatunk körültekintõ viselkedésükre. A hallókészülék bemutatásához hasonlóan az is könnyen érzékeltethetõ, hogy hallás nélkül, szájról olvasással mennyire nehéz a mondanivaló megértése, a figyelem fenntartása. Ehhez elég, ha a TV mûsorból egy rövid részletet mutatunk be, és a hangerõt fokozatosan lehalkítjuk. Az együttnevelés mind szélesebb körûvé válásával a csoportba/ osztályba járó gyermekek szüleinek tájékoztatása veszített jelentõségébõl. Korábban, amikor egyedi esetekként fordultak elõ speciális nevelési szükségletû gyermekek a többségi intézményekben, a szülõkben gyakran fogalmazódott meg az a félelem, hogy saját gyermekükre kevesebb figyelem jut a problémás gyerek csoportba / osztályba kerülésével. Napjainkban egyre természetesebb a többségi intézmények gyermekcsoportjainak sokfélesége, akár speciális nevelési szükségletû, idegen ajkú, akár halmozottan hátrányos helyzetû gyermekekrõl legyen is szó. Ennek ellenére célszerû, hogy a gyógypedagógus, ennek hiányában a pedagógus tájékoztassa az elsõ szülõi értekezlet alkalmával, esetleg még az elõzõ tanév végén a szülõket arról, hogy hallássérült gyermek is járni fog a csoportba/osztályba. A tájékoztatás révén a szülõk téves elképzeléseik helyett kellõ ismeretet kaphatnak a hallássérült gyermekrõl, s mindez közvetve erõsítheti a hallássérült gyermek beilleszkedését. A hallássérült gyermek felkészítése a hallókkal történõ együttnevelésre Azoknak a hallássérült gyermekeknek, akik intézményes nevelésük kezdetétõl integrációban vesznek részt általában kevéssé van szükségük elõkészítésre, hiszen a halló közösség a számukra természetes, el sem képzelik, hogy ez másként is lehetne. Nagyobb odafigyelés szükséges, ha a hallássérült gyermek speciális óvodából / iskolából kerül integrációba. A gyermeknek abban tud a szülõ, illetve a gyógypedagógus segítséget nyújtani, hogy másságát elfogadja, illetve felvértezõdjön azokkal a készségekkel, melyek megkönnyítik számára a halló közösségbe való beilleszkedést. Biztassák a hallássérült gyermeket, hogy merjen kommunikációt kezdeményezni, kérdezzen, ha valamit nem értett meg, ne bátortalanítsák el az elsõ nehézségek. Erõsítsék önbizalmát, hogy meg tudja állni a helyét a halló gyermekek között. A szülõknek és a gyógypedagógusnak nagy szerep jut azokban a helyzetekben, amikor a hallássérült gyermeket esetleg bántások, vélt vagy valós sérelmek érik. Ezeket az emberi kapcsolatok természetes velejáróiként kell elfogadni, amelyeket a hallássérült gyermeknek is meg kell tanulnia kezelni. Elõfordulhatnak olyan idõszakok az integráció során, amikor a hallássérült gyermek túlterheltnek, fáradtnak érezheti magát, esetleg kevesebb sikerélmény éri a megszokottnál. A legfontosabb feladat, hogy a pedagógussal együttmûködve átsegítsék õt ezeken a nehéz helyzeteken. 68
15 Az óvodai / iskolai integráció megkezdésével azokra a gyakorlati tennivalókra helyezõdik a hangsúly, melyek a hallássérült gyermek sikeres haladását elõsegíthetik. Ezek részben eltérnek aszerint, hogy a hallássérült gyermek halló óvodai, illetve iskolai elhelyezésérõl van-e szó. Az alábbiakban felsorolásra kerülõ tennivalók megkönnyítik a hallássérült gyermek haladását és beilleszkedését, tehát megvalósításukat az integrációt segítõ gyógypedagógusnak szorgalmaznia kell. Ha Önöknek, a szülõknek kell betölteniük a gyógypedagógus szerepkörét, nyerjék meg a gyermek pedagógusát az alábbiak figyelembe vételére. Gyakorlati teendõk, szervezési kérdések az óvodában A hallássérült gyermek számára a csoportos foglalkozásokon a félkör alakú ültetés a kedvezõ. A gyerek üljön közel az óvónõhöz, így jól hallja õt, illetve láthatja a félkörben elhelyezkedõ társait is. Tanulja meg minél hamarabb óvodástársai nevét a hallássérült gyermek. (Az óvodapedagógus könnyen ellenõrizheti, hogy hol tart a gyermek a nevek megtanulásában, ha pl. vele osztat ki valamit: Ezt add oda Katinak!, stb.) A még alacsony nyelvi szinten álló hallássérült kisgyermeket kezdetben nehéz bevonni a közös mesélésbe, beszélgetésbe, foglalkozásba. Ha a gyermek nem figyel, mással foglalkozik esetleg rendetlenkedik ennek feltételezhetõen az az oka, hogy nem érti a közlést. Segítséget jelenthet számára, ha sok vizuális szemléltetést (pl. meseképsor, rajz, tárgy, stb.) alkalmaz az óvónõ, illetve, ha az adott anyagot elõkészítésre már korábban odaadja a gyógypedagógusnak, szülõnek. Nagyon fontos, hogy a lehetõ legtöbb közös foglalkozásban részt tudjon venni a hallássérült kisgyermek. A hallássérült gyermek akkor lesz egyenrangú tagja az óvodai közösségnek, ha õ is kap feladatot (napos, tisztaságfelelõs, stb.), illetve ugyanúgy részt vehet az óvodai ünnepségekben, versenyekben. Meg lehet és kell találni azokat a területeket, ahol a hallássérült gyermek társaival egyenértékû teljesítményre képes, s arra is alkalmat kell találni, hogy megmutassa, ha valamiben kiemelkedõ. Az óvodapedagógus ösztönözheti a hallássérült gyermek beszédfejlõdését, ha azt az elvárást közvetíti felé, hogy szóbeli megnyilatkozásai fontosak számára. Amikor már jobban megismeri a hallássérült gyermeket, meg tudja állapítani, hogy a gyermek milyen szinten hall és beszél. Ebben a gyógypedagógus és/vagy a szülõ is segítségére lehet. Ha az óvodapedagógus a gyermek már elért nyelvi szintjét megerõsíti (ismétlés), hiányos közléseit kiegészíti (a közlés színvonalának emelése), és sokat beszél hozzá ugyanúgy, mint a halló gyerekekkel akkor biztosítja számára a fejlesztõ nyelvi környezetet. 69
16 Mindig gyõzõdjön meg arról az óvónõ, hogy a gyermek megértette az utasítást, illetve a mondanivaló lényegét. Ha a hallássérült gyermek nem érti meg elõször a közlést, akkor sokat segíthet a megismétlés, az átfogalmazás, a rá-, illetve bemutatás. Kirándulásokon, sétákon mivel a hallássérült gyermek egy bizonyos távolság után már nem hall javasolják az óvónõnek, hogy a gyermeket lehetõleg a maga közelében tartsa. Jó módszernek bizonyul a segítõ óvodástárs bevonása is, aki közvetíti a hallássérült gyermek számára az óvónõ utasításait, s figyel a hallássérült társára. A szülõk minden nap tájékozódjanak az óvodában történtekrõl. Ez azért fontos, hogy otthonosan mozogjanak az óvodai élet eseményeiben, ismerjék az óvodában használt nyelvet, illetve azokat az anyagokat (verseket, énekeket, meséket, stb.), amelyekkel az óvodában foglalkoztak a gyerekek. Ezt azután felhasználhatják a gyermekkel való otthoni foglalkozás során, egyrészt elõkészítõ, másrészt ismétlõ jelleggel. Az otthoni foglalkozással elkerülhetõ hogy a gyermek lemaradjon az óvodai élet történéseirõl, illetve, hogy a sikertelenség érzése alakuljon ki benne. Gyakorlati teendõk, tanulásszervezési kérdések az általános iskolában A hallássérült gyermek számára az osztályteremben olyan ülõhelyet találjanak, ahonnan viszonylag közelrõl láthatja és hallhatja a tanárt. (Általában nem az elsõ pad a legalkalmasabb, mivel ha a tanár nem a táblánál áll, akkor a szájmozgása elég rossz szögbõl, csak alulról látható.) Ugyanakkor az is fontos, hogy jól lássa a táblát és az írásvetítõ képét is. További fontos szempont, hogy lehetõleg ne kerüljön szembe az ablakkal, mert a szemébe sütõ nap zavarja a szájról olvasást, valamint, hogy jól láthassa az osztálytársait is (ez az oldalsó padokból kedvezõbb). Ideális esetben, s ha nem túl nagy az osztálylétszám U vagy félkör alakban helyezi el az osztályfõnök a padokat, székeket. A gyermeknek biztosított forgószék is elõnyös lehet. Hívják fel a pedagógus(ok) figyelmét arra, hogy a hallássérült gyermek valószínûleg nem hallja meg azokat a közléseket, melyeket a tábla felé fordulva, írás közben mondanak. Az elhangzottakat érdemes a gyermek felé fordulva megismételni, illetõleg a padtársát megkérni erre. A hallássérült gyermek számára nagyon elõnyös mindennemû vizuális szemléltetés (dia, írásvetítõ, képek, kísérlet, stb.). Ugyanakkor az elsötétített teremben folyó vetítés során a hallássérült gyermek kimarad a hozzá fûzött magyarázatból, hiszen ilyen körülmények között nem tud szájról olvasni. (Ebben az esetben elõnyös, ha a magyarázat a vetítés elõtt még világosban zajlik, ill. még jobb, ha ezt írásban megkaphatja.) A hallássérült gyermek számára problémát jelenthet a hosszabb tanári magyarázat (elõadás) egyidejû követése és jegyzetelése. Nem tud egyszerre 70
17 figyelni, szájról olvasni és írni. A probléma kiküszöbölésére javasolják a pedagógusnak, hogy bízzon meg valakit az osztályban, hogy indigóval jegyzeteljen, vagy a jegyzeteket fénymásolják le az órák után. A hallássérült gyermeknek nem mindig egyszerû a témaváltás. A pedagógus segítheti a hallássérült megértését, ha az órákon hangsúlyosabban jelzi ezt, illetve még egyszer összefoglalja a tematikus egységeket. Hasonló könnyebbséget jelent, ha a hallássérült gyermek esetenként írásban is megkapja azokat a feladatokat, melyek utasítása sok elembõl áll, s minden elem fontos információt hordoz. Az iskolában sok fontos információ hangzik el az órák végén, illetve úgy, hogy a tanár nem hangsúlyozza ezeket kellõen. A halló gyermekek számára ez általában nem jelent problémát, hiszen õk mindent hallanak. A hallássérült gyermek azonban könnyen kimarad az ilyen információkból. Kérjék meg a pedagógust, hogy az óraváltozásokra, kirándulásra, teremcserére, és más változásokra vonatkozó információt külön, vagy egy osztálytárs segítségével, esetleg írásban is adják meg a hallássérült gyermeknek. A hallássérült gyermeknél elõforduló nehézségek a tanórán Elõljáróban ki kell emelnünk, hogy természetesen nem minden gyermeknél és nem azonos súlyossággal fordulnak elõ az alább felsoroltak. A szóbeli közlések, illetve írásbeli utasítások megértésének nehézsége. Ennek oka lehet a szókincsbeli hiányosság (az utasításban szereplõ egy-egy szót nem, vagy nem pontosan ért meg), illetve az, hogy a gyerek nem értette, nem hallotta jól a mondottakat. Az utasítások meg nem értése pontatlan, hibás feladatmegoldáshoz vezethet, mely ronthatja a gyermek teljesítményét. Fontos tehát meggyõzõdni arról, hogy tisztában van-e a hallássérült gyermek az utasítás jelentésével. Ennek különösen az elsõ iskolás években van jelentõsége, mivel az utasítások a gyermek számára a többszöri ismételt alkalmazással a késõbbiekben már ismertté válnak. Olvasás. Az olvasástechnikai problémák nem jellemzõek. Ha elõ is fordul a lassabb olvasási tempó, ez általában csak a kezdeti szakaszt jellemzi, s oka az, hogy a szöveg tartalma nem mindig világos, ismeretlen szavak fordulnak elõ nagyobb számban. A nagyobb gondot a szövegértési problémák jelenthetik, s ezek gyakran bár csökkenõ mértékben az iskoláztatás késõbbi éveiben is fennmaradhatnak. Ennek oka, hogy bár a hallássérült gyermek egyre több szót és kifejezést ismer meg, a szövegek nyelvi szintje folyamatosan emelkedik. A szövegértési problémákat a szûkebb szókincs, a szinonimák, kifejezések ismeretének hiánya (a gyermek csak a szó alapjelentését ismeri, s az átvitt értelmû közlést is e jelentés mentén magyarázza), illetve a mondatok helytelen tagolása okozhatja. Az olvasmányok feldolgozására a 71
18 szülõknek is oda kell figyelniük, s a külön foglalkozásoknak is fontos témáját képezhetik. A hallássérült gyermekek beszédét és írását grammatikai hibák jellemezhetik. Míg a halló gyermekek az õket állandóan körülvevõ nyelvbõl tudatos tanulás nélkül is jól alkalmazzák az anyanyelv nyelvtanát, addig a hallássérült gyermek számára ez elhúzódó folyamatot jelenthet. Ugyanakkor a konkrét nyelvtani anyag megtanulása (pl. szófajok felismerése) általában nem okoz számukra problémát. A grammatikai hibák javítására a helyes forma megadásával közvetlen beszélgetések biztosításával elsõsorban a külön foglalkozásokon kerülhet sor. Tollbamondás. A hallássérült gyermekek helyesírása számukra ismert szövegek esetén általában nem rossz, vizuális beállítottságuk miatt jól megfigyelik a leírt szavakat és mondatokat, s ezekre a késõbbiekben is emlékeznek. A tollbamondásnál azonban esetükben más nehézség adódik. Ennek oka egyrészt az, hogy a tanulónak esetenként olyan szavakat kell leírnia, amelyeknek a jelentését nem ismeri. Másrészt mivel nem, vagy nem jól hallja a mondottakat, ez a mozzanat inkább szájról olvasási gyakorlattá válik, minden megértési nehézség azonnal tükrözõdik a helyesírásban is. A gyermek gyógypedagógusa, illetve Önök kérjék meg a pedagógust, hogy kezdetben ne értékelje a tollbamondást, illetve adja meg a tollbamondásra kerülõ szöveget elõzetes otthoni gyakorlásra. A cél úgyis az, hogy a gyermek megtanulja helyesen leírni a szavakat. Fogalmazás. A fogalmazás olyan összetett feladat, mely több nyelvi készség (szókincs, íráskészség, grammatikai készségek, helyesírás, stb.) megfelelõ szintjét igényli. Sokszor a szóban elfedõdõ nehézségek kerülnek felszínre az önálló írás során. A fogadó pedagógus részérõl türelemre, a gyógypedagógus és az Önök részérõl sok támogató segítségre, gyakorlásra van szüksége a gyermeknek. Érdemes a fogalmazások hibáit elemezni (pl. grammatikai hibák, a stílus egyszerû, hibás mondatfûzés, stb.), mert ez kijelöli azokat a területeket, amelyeken a hallássérült gyermeknek még több egyéni gyakorlásra van szüksége. A fent vázolt nehézségek miatt a hallássérült gyermekek osztályzása esetenként gondot okozhat a pedagógusnak. Szerencsésebb esetben az iskolában a szöveges értékelést használják, mely alkalmasabb arra, hogy a gyermek valódi tudásáról számot adjon. Osztályzás esetén könnyen fennállhat mind az alulértékelés (pl. a tollbamondás osztályozása leronthatja a nyelvtan osztályzatot), mind a felülértékelés (a pedagógus túlságosan elnézõ a gyermekkel, kivételez vele) veszélye. A gyermek pedagógusa akkor jár el helyesen, ha reálisan értékeli a gyermeket minden tevékenység során, de figyelembe veszi speciális nehézségeit, illetve a fejlõdés már mutatkozó jeleit, hasonlóképpen, ahogyan ezt a többi tanuló esetében is teszi. 72
19 A speciális nevelési szükségletû, így a hallássérült tanulók számára is lehetõség van arra, hogy egyes tantárgyak tanulása, illetve értékelése alól felmentést kapjon. (Lásd a bevezetõben.) A hallássérült gyermekek esetében ez az ének, illetve az idegen nyelv tantárgyakat érintheti. Annak ellenére, hogy a hallássérült gyermekek általában nem tudnak szépen énekelni, nem szükséges felmenteni õket ezen órák látogatása alól. A cél az volna, hogy minél több tevékenységbe vonják be õket (pl. ritmizálás, zeneelmélet, zenetörténet, stb.), de egyéni elbírálás alapján az osztályzás terhe nélkül. Az idegen nyelv tanulásának elbírálása során is a gyermek kedve, teherbírása legyen a döntõ szempont. Az integrált nevelés a fogadó intézmény, az együttnevelést segítõ gyógypedagógus és a szülõk szoros együttmûködését feltételezi. A hallássérült gyermek számára a folyamatos, napi segítséget azonban csak Önök biztosíthatják. Fokozottan igaz ez abban az esetben, ha nélkülözniük kell a hallássérültek pedagógusának rendszeres segítségét. Ugyanakkor elõnyt is élveznek a pedagógusokkal, szakemberekkel szemben, hiszen gyermeküket Önöknél senki sem ismeri jobban. A gyermek sikeres haladásához fõleg a kezdeteknél intenzív segítségnyújtásra van szükség, mely fõleg az alábbi területeket érinti: az ismeretlen szavak magyarázata (szókincsfejlesztés), az olvasmányok tartalmának ellenõrzése, megbeszélése (gyakran hasznos ha a szülõ elõre felkészíti a gyermeket a másnapi olvasmány szövegére, ehhez meg kell kapnia elõre ennek címét), szöveges matematikai feladatok megértetése (szövegértés), beszélgetés az olvasmány tartalmáról, ennek elmondatása (szóbeli kifejezõ készség), fogalmazások írása (írásbeli kifejezõ készség), a helyesírás gyakorlása (ismert szövegek tollbamondása). A gyermek pedagógusával való napi kapcsolattartás (személyesen, üzenõ füzettel, telefonon) lehetõvé teszi, hogy a segítségnyújtás azokra az anyagokra terjedjen ki, melyekkel a gyermek az adott napon találkozott. Az otthoni ismétlés, gyakorlás révén fény derülhet a hiányzó ismeretekre, az észre nem vett összefüggésekre, sor kerülhet a tanultak elmélyítésére. Ezen kívül lehet elõre tanulni is. Ha Önöknek van információjuk a közeljövõben feldolgozásra kerülõ anyagrészekrõl, akkor ezek elõzetes feldolgozásával (pl. a szóanyag megismerése, a jelenség többszempontú megvilágítása, stb.) elõsegíthetik, hogy a hallássérült gyermek halló társaival közel egyforma elõzetes tudással vegyen részt a tanulási folyamatban. A szülõi segítségnyújtás mértékét mindig a gyermek igényei határozzák meg! Törekedjenek a szükséges minimum segítség (de ne több) biztosítására, ellenkezõ esetben a gyermek túlságosan is függni fog a segítségnyújtástól. A cél pedig az, hogy a gyermekbõl önálló, a saját lábán is megállni tudó felnõtt váljon. A segítséget tehát fokozatosan meg kell vonni, de az ellenõrzést nem. 73
20 A továbbtanulás néhány kérdése Az általános iskolát legyen az többségi vagy speciális iskola végzett hallássérült fiatalok elõtt nyitva áll a továbbtanulás lehetõsége akár a szakmatanulás vonalán, akár a szakközépiskola vagy a gimnázium formájában. Ezekben az esetekben már kizárólag az integrált oktatás valamely változatáról van szó (kivéve a speciális szakiskolát). A közoktatási törvény ezen a szinten is biztosítja a segítségnyújtás eddig felsorolt formáit. Itt teszünk említést a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (1068 Bp. Benczúr utca 21.) által nyújtott alapítványi támogatási lehetõségrõl (Bartha Sándorné Alapítvány), amely a tehetséges fiatalok részére megpályázható ösztöndíjakat biztosít évrõl-évre. A szövetségnek minden 14. évét betöltött hallássérült tanuló tagja lehet. Ugyancsak a szövetségnél szerezhetõk be olyan technikai eszközök, amelyek a fiatalok önálló életvezetését, kollégiumi életét könnyíthetik meg (pl. speciális ébresztõ óra, telekommunikációs eszközök). A tehetséges továbbtanuló fiatalok a Rotaract Alapítványnál ugyancsak igényelhetnek pályázati úton anyagi támogatást, valamint a hallókészülékes ellátás elõsegítésére speciálisabb segédeszköz esetén is nyújthatnak be pályázatot. Két integráltan nevelt gyermek haladásának bemutatása D.A. súlyos fokú nagyothalló. Hallássérülését egy éves korában diagnosztizálzák (80-90dB). Hallókészüléket ezután viszonylag gyorsan, 14 hónapos korában kapott, ezt állandóan hordta. Rendezetlen családi körülményei miatt (az anya elhagyta a családot) bölcsödébe adták, ahová gyógypedagógus is járt hozzá. Hallókkal járt óvodába, miközben beszédfejlõdése bizonyos lemaradással, de követte a normál beszédfejlõdést. Utazó gyógypedagógus ide is kijárt hozzá. Az iskolaválasztás elérkezésekor az Országos Szakértõi Bizottság a nagyothallók budapesti iskoláját javasolta, elsõsorban azért, mert a szülõi háttér továbbra sem látszott megnyugtatónak. A. a nagyothallók elõkészítõ osztályában kezdte meg tanulmányait. Idõközben a nagymama örökbe fogadta, magához vette, ami a gyermek számára egy állandó, érzelmileg is stabil környezetet jelentett a korábbiakhoz képest. Az integrációra a nagyszülõ kérésére a speciális iskolában eltöltött tanév után került sor. A gyermeket szívesen fogadták, az integrációs téren már korábban is tapasztalatokat szerzett általános iskolában. Beilleszkedése simán ment. Az elsõ osztályban, ahová került még bizonyos elõnnyel is rendelkezett az egyébként jó értelmû gyermek, hiszen már jól olvasott és írt a speciális iskolában eltöltött évnek köszönhetõen. Fejlõdése egyenletes azóta is. Nincsenek komolyabb tanulási nehézségei, az idegen nyelvi órákon is sikeresen vesz részt. Jelenleg a negyedik osztályba jár, jól tanul. Egy gyógypedagógus minden héten látja a gyermeket, és szoros kapcsolatot tart fenn. A. pedagógusaival is, mivel részleges munkaidõben alkalmazta õt a több fogyatékos 74
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenInkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp
RészletesebbenDR. PERLUSZ ANDREA A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE
DR. PERLUSZ ANDREA A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE Útmutató a szakértõi bizottságoknak Míg korábban a hallássérült gyermekek oktatás-nevelésében a szegregált út volt a döntõen jellemzõ,
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenAngol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,
Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
7 melléklet a 532016 (XII 29) EMMI rendelethez 1 melléklet a 152013 (II 26) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: irsz
RészletesebbenFOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:
Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenHÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)
1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. melléklet a 152013. (II.26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye:... ir.sz.... (település)... (utca, hsz.) Születési
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenFELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL
Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és
RészletesebbenBEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
RészletesebbenTanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.
1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok
RészletesebbenHALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre
HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján
RészletesebbenSzülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
RészletesebbenHétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.
2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenA évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban
A 2014 2015. évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban A mérési eredményekből óvatosan kell következtetnünk, a feladatok ugyanis több kompetenciát mérnek, melyek gyakran fedik egymást, nem köthetők
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenGyermekvédelmi munkaterv
DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
Részletesebben2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására
2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció
RészletesebbenMinden programra felvételi eljárásban választjuk ki a tanulókat.
Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis
Részletesebben2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
RészletesebbenVélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenPuplic relations spirál hivatalos melléklete
Puplic relations spirál hivatalos melléklete a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és
RészletesebbenMeixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
RészletesebbenJakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program
Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan
RészletesebbenMinta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenOKTATOTT IDEGEN NYELV
Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis
RészletesebbenA NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁRJÁBAN)
A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2013. JANUÁRJÁBAN) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde igazgatóhelyettes Az adatokat összesítette: Horváth Erika és Szabados Mátyás Budapest, 2013.
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261
RészletesebbenGimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap
Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi
RészletesebbenSajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.
Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,
RészletesebbenFelvételi tájékoztató
Felvételi tájékoztató Jelen tájékoztató a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 3. számú melléklete alapján a Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ
RészletesebbenKülönös közzétételi lista:
Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenA évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban
A 2012 2013. évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban A mérési eredményekből óvatosan kell következtetnünk, a feladatok ugyanis több kompetenciát mérnek, melyek gyakran fedik egymást, nem köthetők
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK
RészletesebbenHallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):
1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenBrassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam
ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget
RészletesebbenTagozatkódok és leírásuk
BUDAPESTI GAZDASÁGI SZC (Budapesti Gazdasági SZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziuma) Iskola OM azonosítója 203061 Telephely kódja 006 Iskola címe 1011 Budapest,
RészletesebbenBeszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási Óvodában
RészletesebbenKisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAmikor a gyermek hallássérült. Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában
Amikor a gyermek hallássérült Szülőtámogató programok a nagyothalló gyermekek ellátásában Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium Budapest, Rákospatak u. 101 A
RészletesebbenK ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a
Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008
RészletesebbenA minőségirányítási csoport beszámolója. 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében
A minőségirányítási csoport beszámolója 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében Minőségirányítási tevékenységünk egyik jelentős szempontja az iskola partnereinek elégedettségmérése.
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
RészletesebbenKözzétételi lista 2014/2015
Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG
RészletesebbenTagozatkódok és leírásuk
BUDAPESTI GAZDASÁGI SZC (Budapesti Gazdasági SZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziuma) Iskola OM azonosítója 203061 Telephely kódja 006 Iskola címe 1011 Budapest,
RészletesebbenSzövegértés évfolyam
Szövegértés 9-12. évfolyam Az előadás menete 1. 2. 3. 4. Néhány gondolat a kompetenciamérésről A bemeneti mérés tapasztalatai Mit jelent a szövegértés? Melyek a szövegértést és a szövegalkotást fejlesztő
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen
RészletesebbenVáltozó gyermekek, változó generációk, változó támogató rendszerek
Változó gyermekek, változó generációk, változó támogató rendszerek Brassói Sándor Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettes Forrás: www.pwc.com/hu A Z generáció jellemző tulajdonságainak egyike a
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI
RészletesebbenGyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő
RészletesebbenBókay János Humán Szakközépiskola
Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat 2017 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87. ) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
Részletesebben