SZAKDOLGOZAT Pipicz Diána Valéria 2003.

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Pipicz Diána Valéria

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A MÉDIA HATÁSA A MAGYAR KÖNNYŰZENEI ÉLETRE Készítette: Pipicz Diána Valéria Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 5 II. A médiáról általában ) Sajtó ) Rádió ) Televízió ) Mozi ) Internet ) Kapcsolat a könnyűzene és a média között III. Szolgáltatók ) Hanglemezkiadók a.) Egy kiadó feladatai b.) Mi adja egy művész prioritását a kiadójánál? c.) Kiadók Magyarországon ) Rádióadók a.) Igazságok és tévhitek a rádiókról b.) Rádióállomások Magyarországon ) Zenei Tévéműsorok ) Zenei Magazinok IV. Zenei piac Magyarországon V. Zenetörténet ) Rövid történelmi áttekintés ) Zeneszó a vasfüggöny mögött VI. Nemzetközi kitekintés ) Az amerikai álom a.) A popzene hatása az amerikai társadalomra b.) Taking Care of Business c.) A marketing szakemberek első zenei teremtménye ) Brit dallamok, avagy a rockzene a brit rádió és televízió történetében VII. Szakmai szervezetek ) Nemzetközi szervezetek

4 a.) IFPI b.) European Music Office ) Hazai szervezetek a.) Artisjus b.) MAHASZ c.) Kalózkodás VIII. Kérdőív-elemzés IX. A sikerhez vezető (rögös) út X. A zene, mint üzlet ) Termékfejlesztés ) Marketingkommunikáció ) Népszerűsítés ) Előadás XI. Zenekarok, és menedzsereik PR feladata(i) ) A PR fogalma ) A PR jellemzői ) Belső PR feladatok ) Külső PR feladatok ) Image-kialakítás ) Kampánytervezés ) Médiatervezés ) Média-, és sajtókapcsolatok ) Szponzoráció XII. Összegzés Bibliográfia Mellékletek

5 I. Bevezetés A zene a mindenség hangja. Ott születik, ahol az emberi kultúra: folyóvölgyekben, pusztákon, dombvidéken, tengerparton. Terjesztik a folyamok és tengeráramok, útját állják az őserdők, hegyláncok, jégmezők és sivatagok. Megreked, elzárkózik a szigeteken, kering, hullámzik, árad, elvegyül a nyitott partokon. Vándorol, terjed, szóródik, mint a növények, egy-egy földsávon, ahol megtorpan, nyomban fajokra különül. Nincs, ami könnyebben alakulna, ami szívesebben cserélne formát s nincs, ami mélyében állandóbb maradna, mint a dallam. (Szabolcsi Bence) Reggel amikor felébredek, az első dolgom bekapcsolni a rádiót, utána az autóban ülve szintén az éteren keresztül duruzsolnak a fülembe. A munkahelyemen bár csak nagyon halkan de egyfolytában be van kapcsolva a zenedoboz. Mégis, ha bárki megkérdezné tőlem, mi az, ami a legjobban kikapcsol egy fárasztó munkanap után, azt mondanám egy kád fürdővíz, néhány szál gyertya és halk zene, vagy ha éppen tele vagyok energiával, akkor egy rock koncert, esetleg egy szédült, áttáncolt éjszaka a kedvenc szórakozóhelyemen. És azt hiszem ezzel nem csak én vagyok így Egész életünket átszövi a zene, szinte meg sem tudnánk lenni nélküle. Reggeltől estig, szinte észrevétlenül, de több óra zenét hallgatunk meg. Ha tévét nézünk, ha rádiót hallgatunk, ha nyilvános helyen vagyunk, ha dolgozunk, ha szórakozunk; szinte mindig a zene bűvöletében élünk, akár hány évesek is legyünk. Szakemberek szerint már az édesanyja hasában fejlődő magzat is megérzi, milyen a kinti világ hangulata, amely egyik legmeghatározóbb eleme a baba számára a hangok, és így a zene. A tinédzserek életét jelentős mértékben befolyásolja a zenei irányzat, követendő példának tekintik azokat a fiatal zenészeket, akik kedvencüké válnak, utánozzák őket szinte mindenben, az öltözködéstől kezdve, a hajviseleten át, a táncstílusig. Később, ahogyan egyre érettebbek és bölcsebbek leszünk, már nem csak a külsőségek alapján választjuk ki kedvenceinket, egyre fontosabb lesz a közvetített üzenet, a dallamvilág és a profizmus. Idősebb korban pedig egyre inkább ragaszkodunk saját fiatalságunk slágereihez, melyek régi ifjúságunk emlékeit idézik

6 Minden korban lényeges eleme életünknek a muzikalitás, de azt el kell ismernünk, külső hatások mindenképpen befolyásolják zenei ízlésünket. Nem mindegy milyen zenét kedvelnek a barátaink, melyik zenei stílus a legtrendibb, és mit sugall a közvélemény, melyek az éppen futó slágerek. A legnagyobb közvélemény formáló szerepe pedig kétségtelenül a médiának van. A rádiókon múlik milyen zenét hallgatunk napközben, és a tévécsatornák olyan zenészeket szerepeltetnek műsoraikban akiket éppen szimpatikusnak, vagy erre érdemesnek találnak. Valószínűleg rengeteg tehetség kallódik a nagyvilágban, akik soha nem játszhatnak nagyközönség előtt, vagy nem adhatják ki CD-jüket, hiszen a média nem csak azt befolyásolja mi milyen zenét hallgatunk, de a pályakezdő zenészek útját is kijelöli rövid úton. Azt szokták mondani a művészi pályához három dolog kell: tehetség, kitartás és kapcsolatok. Egyik nélkül sem lehet valaki sikeres éveken át, de ha a kapcsolatok a megfelelő helyre terjednek ki, akkor többre nem is nagyon van szükség. Igazságtalanság lenne azonban azt állítani, hogy ma Magyarországon csak és kizárólag az lehet sikeres, akit felkarol a média. Kétségtelenül sokkal könnyebb helyzetben van, de ha valaki igazán tehetséges és nagyon de nagyon kitartó, akkor biztosan talál előbb vagy utóbb egy kiadót, vagy egy rádiót, aki ad egy lehetőséget. A lehetőséggel pedig nagyon jól kell bánni, mert előfordulhat, hogy az a bizonyos lehetőség, csak egyszer adatik meg az életben Dolgozatomban szeretném bemutatni a magyar médiumok felépítését, működését, a könnyűzenei szolgáltatókat. Szeretnék egy rövid betekintést tenni a magyar zenetörténetbe, különös tekintettel a rendszerváltás előtti időszakra, illetve megismerni az Európai Unióban működő rendszert és az itthoni szakmai szervezeteket. Fontos részét képezi a témának a zenei piac, és egy általam végzett közvélemény-kutatás alapján arra a kérdésre is szeretnék választ kapni milyen zenét szeretnek ma a fiatalok, hogyan választják ki kedvencüket. A dolgozat egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan juthat el valaki a mai Magyarországon a semmiből a slágerlisták élére, milyen út vezet a siker felé, és ebben mekkora szerep jut a médiumoknak. Végül szeretném bemutatni milyen PR feladatai vannak egy zenésznek, illetve menedzserének

7 II. A médiáról általában Fő jellemzői: tömegekhez jut el, szórakoztat és informál! 1. Sajtó A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a publicitás (nagyobb nyilvánosság), a perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés), és az aktualitás (időszerű információk továbbítása). Csoportosításának három módja létezik: Megjelenés gyakorisága szerint: napilapok, hetilapok, folyóiratok. Tartalom szerint: általános témájú, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális lapok, bulvár lapok, hirdetési újságok, stb. Terjesztési kör szerint: helyi, regionális, országos, és nemzetközi lapok. Napilapok: hitele magas, kedvezőtlen befogadói szituáció, kicsi másodlagos olvasótábor, gyors elévülés, magas példányszám. Magazinok: változó presztízsérték, élettartama általában több hét, magas olvasótábor, kedvező befogadói szituáció, jobb minőségű kiadványok. Szaklapok: presztízsértéke nagyon magas, itt a legkedvezőbb a befogadói szituáció, élettartama hosszú, kicsi olvasókör. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben résztvevő sajtó: zenei szaklapok,(free Magazin, Bravo) havi divatlapok (Elite, Voilá), havi férfi-női magazinok (Cosmopolitan, CKM, Joy, FHM), heti női magazinok (Nők lapja, Kiskegyed), heti bulvárlapok (Story, Best), napilapok (Színes Mai Lap, Blikk), programújságok (Pesti Műsor), stb

8 2. Rádió A rádió egy auditív médium, vagyis csak egy érzékszervre, a hallásra hat. Elsősorban aktuális, érdekes információk közvetítésére használható, illetve olyan esetben, ha pont azon az egy érzékszerven, a fülön keresztül szeretnénk hatást gyakorolni a közönségre. Alapvetően két fajtája létezik: a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók. A kereskedelmi adók reklámbevételből élnek, így minél nagyobb hallgatottságot kell elérniük, míg a közszolgálati csatornák olyan műsorokat is felvállalhatnak, melyek kevesebb hallgató érdeklődését nyerik el, mivel ők állami támogatásban részesülnek. Jellemzői: információértékét magasra értékelik, a befogadó környezet általában kedvezőtlen (háttérrádiózás), széles célközönség. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben részt vevő rádióadók: Szinte minden csatorna adásidejének nagyobbik felét a zene adja, így a könnyűzenét mint terméket, illetve szolgáltatást tekintve ez a médium a leghatásosabb. Kereskedelmi országos csatornák (Danubius, Sláger), kereskedelmi helyi vagy regionális adók (Rádió GaGa, Rádió DJ), közszolgálati országos rádiók (Bartók, Petőfi). 3. A televízió Audiovizuális médiumok, vagyis hatnak a látásra és hallásra is. Napjainkban jellemző a kereskedelmi csatornák előretörése, mivel a törvényi szabályozás által egy kevésbé populáris műsorstruktúrát követnek a közszolgálati adók. Jellemzők: nagyon magas presztízsérték, a befogadói szituáció a televíziónál a legkedvezőbb, széles célközönség, rövid élettartam. (Fazekas-Harsányi, 2000.) A könnyűzenei életben részt vevő televíziós csatornák: A televízió olyan médium, mely szinte minden műsorában felhasználja a zenét, hol aláfestésként, hol hangulatteremtésre, hol maguk az előadóművészek lesznek a - 8 -

9 főszereplők. Az egyes csatornákon futnak bizonyos zenés műsorok, ezek bemutatására a következő fejezetben térnék ki részletesen. 4. Mozi A moziba látogatók száma az utóbbi időben ismét emelkedő tendenciát mutat, bár a nagyon magas jegyárak és a kereskedelmi tévécsatornák műsorainak köszönhetően egyre többen választják az otthoni karosszéket, a multiplexek piros bársonykárpitjával szemben. Jellemzői: presztízsértéke nem túl magas, befogadói szituáció kettősséget mutat (a film megtekintése elsődleges tevékenység, de a reklámfilmeket kifejezetten negatívan fogadják), célközönsége korlátozott, jó emlékezeti hatás. (Fazekas- Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben részt vevő mozik: Egy mozi esetében a kapcsolat reklámra terjedhet ki, esetleg a játszott film zenéjét szolgáltathatja egy zenekar. Ez azonban nem a mozival való kapcsolatot jelenti, sokkal inkább a magyar filmgyártás alakulásához mérten jelenthet lehetőséget. 5. Internet Az Internet az új médiumok közé tartozik, és megfigyelhető az interneten reklámra költött összegek jelentős növekedése is. Jellemzői: magas presztízsérték, befogadói szituáció nagyon kedvező, jól körülhatárolható célcsoport, élettartama rövid. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben résztvevő internetes kommunikációs lehetőségek: Zenei honlapok ( keresők ( más médiumok saját website-jai ( híroldalak ( zenei szolgáltatók honlapjai ( zenekarok, előadóművészek saját honlapjai ( bannerek (reklámcsíkok), stb

10 6. Kapcsolat a média és a könnyűzene között Ennek a kapcsolatnak alapvetően két típusát különböztethetjük meg: Gazdasági és marketing kapcsolat a reklám, illetve hirdetés kapcsán PR kapcsolat megjelenés, szereplés a médiákban A reklámok nagyon időszakosan és nem túl sokat vannak jelen, míg a médiumokban való szereplés egy zenész számára mindennapos kell legyen. Ez a kapcsolat mindig kétoldalú, hiszen mindkét fél számára hasznos. Az előadóművész a média által szerez ismertséget magának vagy lemezének, míg a média a zenei élet sztárjaival színesíti és ami még ennél is fontosabb teszi eladhatóvá műsorait. A magas nézettség pedig egyenlő a magas reklámbevétellel A médiumok kiválasztásánál rengeteg szempontot kell figyelembe vennünk, hogy a megfelelő csatornákat felhasználva jó helyre jutassuk el üzenetünket. Pontosan meg kell határozni, mit szeretnénk a közönség tudomására hozni, és milyen formában. Ezek után válasszuk ki a megfelelő médiumot, akár hirdetni szeretnénk benne, akár egy híranyagban szeretnénk feltűnni. Mindig figyelembe kell venni az adott médium presztízsértékét, hiszen nem csak az információ hat az emberekre, de az információt hordozó médium is. A zenei szaklapok biztosítanak egy magas presztízsértéket, de nem biztos, hogy ezeken a lapokon keresztül eljutunk a megfelelő célcsoporthoz. A befogadói szituáció lényeges kérdés, de szerencsére a zene esetében nem meghatározó hogy elsődleges, vagy másodlagos tevékenységként jut e el a publikumhoz. Ha egy nóta igazán jó, átütő erejével úgyis eléri, hogy abbahagyjuk a beszélgetést, hát még a mosogatást. Nagyon fontos viszont a célozhatóság, vagyis hogy azt a célcsoportot érjük el, akihez valóban szólni kívánunk. A pop zene általában a fiatal korosztályhoz szól, így azokkal a médiumokkal kell kapcsolatot kialakítani, akiknek ugyanez a célközönsége. Vegyük számításba a médiumok rugalmasságát, hiszen általában nagyon rövid idő áll rendelkezésre egy médiafelület megszerzéséhez legyen szó akár reklámról, akár egy interjúról, riportról

11 III.) SZOLGÁLTATÓK A magyar zenei világban jelen lévő médiumok, zeneműkiadók, illetve az itthoni tendenciák A szolgáltatók közé sorolunk, minden olyan vállalatot, akik a zene megjelenésében, közzétételében és eladásában tevékeny szerepet vállalnak. Ide tartoznak: hanglemezkiadók, hangstúdiók, videó-stúdiók, rádióadók, televízió csatornák, zenei magazinok, fanzinek, webzinek, A & R menedzserek, produceri irodák, műsorszervező irodák. Néhányat közülük kicsit részletesebben szeretnék bemutatni, hogy ezáltal érzékeltessem, hogyan is működik a zene világa ma Magyarországon. 1. Hanglemezkiadók a.) Egy kiadó feladatai: Fő feladatai: image-kialakítás, dalszerző keresés, megfelelő produceri irányítás megszervezése, szponzorkeresés Felügyeli és koordinálja a CD stúdiómunkálatait, megtervezteti a borítót, legyártja és értékesíti a hanghordozót, illetve felügyeli a népszerűsítés és az eladás menetét. Teljes körű promóciót biztosít a minél magasabb hallgatottság érdekében. A kiadónak össze kell hangolnia az értékesítést, a rádió-hirdetéseket, a disztribúciót és a különböző piacok értékesítési módszereit. Havi esetleg heti rendszerességgel sajtóanyagot készít a sikerekről, és a fennálló lehetőségekről, hogy ezzel is befolyásolja a hallgatottságot. Állandó kapcsolatot tart fent az A&R menedzserrel, a PR menedzserrel, és a Művészeti menedzserrel, még ha azok nem is a kiadón belül dolgoznak, vagy ha a három ágazat egy ember kezében összpontosul. A művészeti menedzserrel együttműködve segíti a fellépések megszervezését és lebonyolítását

12 Ezek a feladatok természetesen kiadótól és előadótól függően változhatnak. Egyes kiadók nem szerződnek csupán a hanghordozó megjelenítésére, vagyis a hanghordozó kiadására, míg mások teljes körű szolgáltatásokat biztosítanak felfedezettjeik számára a PR munkáktól, a művészeti kérdéseken át, minden területen segítik az előadókat. b.) Mi adja egy művész prioritását a kiadójánál? Kapcsolatok melyek lehetnek politikai, üzleti vagy magánjellegűek Extra-profitot termel a hanghordozó Szupersztár státuszban van az előadó Már befutott énekesről van szó, aki kiadót cserél, valamilyen indokból Egy kibontakozóban lévő, új zenei stílus képviselője c.) Kiadók Magyarországon: EMI Az EMI ma a világ egyik legnagyobb lemezkiadója és a középkori zenétől egészen a legmodernebb popig terjedő zenei katalógussal büszkélkedhet. A kiadó története egészen 1897-ig nyúlik vissza, maga az Electric And Musical Industries Ltd., azaz az EMI azonban csak 1931-ben született meg. Az EMI szoros kapcsolatokat ápol a zeneipar amerikai alapítóival, különös tekintettel Emile Berlinerre, a gramofon feltalálójára. A oldalon a vállalat minden előadója megtalálható, akik az ő kiadásukban jelentetik meg lemezüket. Itt elolvashatjuk történetüket, megismerhetjük a tagokat, a megjelent lemezeket, a díjakat és eladási adatokat. ( WARNER MUSIC HUNGARY A Warner Music, az Aol Time Warner család tagjaként a világ egyik legnagyobb lemezkiadó társasága, köszönhetően a sikernek, melyet előadóinak köszönhet. Mindazt a zenei tartalmat, tapasztalatot, amely egy kiadó életében jelen van - művészek, produktumok, eladási listák, playlistek, chart információk, zenei kreatívok kamatoztatja nap mint nap Magyarországon is. A

13 világ egyik legszélesebb körű zenei katalógusa (nemzetközi és hazai) áll rendelkezésükre, illetve rendkívül erős disztribúciós hálózattal és kiterjedt tapasztalattal rendelkeznek a zenei piacon. ( BMC A jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása - működésének május 24-i kezdete óta ez a Budapest Music Center fő célkitűzése. A cég aktívan kíván részt vállalni a magyar zenei kultúra világban elfoglalt méltó helyének kialakításában - az új évezred igényeihez alkalmazkodó piacképes produktumok és szolgáltatások segítségével. A Budapest Music Center munkatársai egyöntetűen vallják, hogy a közép- és keleteurópai térségben - a sajátos történelmi helyzetből fakadóan - kiaknázatlan, a nyugati kultúrában megszokottól jelentősen eltérő zenei gazdagság halmozódott fel, melynek széleskörű megismertetése és a piacgazdaságba való bevonása ráirányíthatja a világ figyelmét a régió egyedi értékeire, ahogy azt Ligeti-Kurtág-Eötvös rendkívüli nemzetközi sikerének példája is mutatja. ( CLUBSOLUTIONS A Clubsolutions.hu Magyarország egyik legfiatalabb lemezkiadója és booking ügynöksége. A cég 2001 októberében alakult. Lemezkiadási tevékenységüket elsősorban külföldi dance és pop lemezek hazai megjelentetésére koncentrálják, mely magában foglalja a kislemezeket, művész albumokat, válogatáslemezeket és DJ mixalbumokat. Ezen felül természetesen hazai tehetségek felkutatására is vállalkoznak, leginkább az elektronikus zene területén. A kiadói referenciához tartozik a Beggars Banquet-tel kötött megállapodás, melynek értelmében Anglia egyik legnagyobb független kiadójának teljes katalógusát és új kiadványait exkluzívan terjesztik Magyarországon. Kiterjedt nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően Európa és az Egyesült Államok legtöbb sztár DJ-jét és dance előadóját is módjukban áll megfelelő igény esetén Magyarországra hozni. (

14 NarRator Records A kiadó 1997-ben alakult, és a nívós könnyűzenei produkciók megjelentetését tűzte zászlajára. Az elmúlt évek során több, mint 30 kiadványuk látott napvilágot. ( UNIVERSAL december 11-től a PolyGram a Hollywood-i Universal filmstúdiók és a leghíresebb italmárkák tulajdonosaként ismert Seagram óriáscég zenei csoportjaként, Universal Music Group néven működik. A két hatalmas cég erőinek egyesítésével létrejött a világ legerősebb zenei kiadója. A Universal Music Group a legjelentősebb hanglemezkiadók, előadók, filmstúdiók tulajdonosa, a világ legnagyobb zenei gyűjteményével rendelkező kiadó. ( 2. Rádióadók a.) Igazságok és tévhitek a rádiókról Egy rádióállomás terméke maga a program. Igaz: A rádió műsora valóban maga a termék. A médiában óriási pénzek forognak kockán, és egy rádióállomás tulajdonosai érthető módon minél nagyobb profitot akarnak termelni. Ehhez azonban, olyan műsorokat kell sugározniuk, melyeket a közönség szeret, és amelyek a legtöbb befektetett időt és pénzt hozzák vissza. Ezt mindig érdemes szem előtt tartani, amikor egy rádióval dolgozunk. A kereskedelmi rádiók műsorvezetőinek megvan az a szabadsága, hogy műsoraikban ők válasszák ki a zeneszámokat a rádió meghatározott stílusán belül. Igaz is, meg nem is: Magyarországon, főleg a kisebb rádióknál még működik ez a munkafolyamat, de most már egyre inkább az a programigazgató dönt, akinek fő feladatai közé tartozik, hogy kiválassza az egyes műsorokban lejátszandó dalokat. Persze leginkább az jellemző, hogy mind a műsorvezető, mind pedig a

15 programigazgató személyes ízlésük szerint választanak, nem pedig bármilyen egyéb szakmai indokok szerint. A leghallgatottabb időszakok általában a reggeli órák, és a kora esti időszak, amikor precíz munkafolyamat útján határozzák meg, mely számok kerülhetnek adásba. A kereskedelmi rádiók bevételének legnagyobb részét a reklámidő értékesítése képezi. Igaz: A rádió egy olyan műsorprogramot állít össze, amely jelentős közönséget köt le, és ez a hirdetők számára is megfelelő. Az egyes műsorok különböző hallgatóságot vonzanak. Például egy alternatív rock műsort leginkább a évesek hallgat szívesen. Így azon hirdetők számára fog sokat érni a műsor ideje alatt sugárzott reklámidő, akik ezt a korosztályt célozzák meg. A rádiók célja mindig az, hogy a lehető legszélesebb közönség hallgassa a sugárzást, hiszen ez a hirdetőket is ide vonzza. A kiadók választják ki mely dalokat játsszák a kereskedelmi rádiók. Nem igaz: A kiadók demókat küldenek az újonnan megjelenő dalokról, illetve lemezekről a rádióknak, melyeken nem csak a számok szerepelnek, hanem az előadó(k) bioja, a marketing és promóciós terv, és egyéb információk, amelyek meggyőzhetik a zenei igazgatót, hogy leadja az új nótát. A menedzsment feladata a meggyőzés, azaz rávenni a rádiót, hogy adásba kerüljön az új szerzemény. Általában ezt különböző ajándékokkal, reprezentációs példányokkal és koncertjegyekkel igyekeznek elérni. A kereskedelmi rádiók rendszeresen készítenek felméréseket a hallgatottságról, és a rádióhallgatási szokásokról. Igaz: a rádiók számára nélkülözhetetlenek ezek a felmérések. Az országos mérés módszere a vizsgálandó hét előtt, illetve közvetlenül a hét után személyesen kihelyezett és begyűjtött unaided Naplós rendszer. Az Unaided Napló azt jelenti, hogy a Naplókban nem tüntetik fel egyetlen rádió nevét sem, hanem a hallgatóknak kell beírnia, hogy melyik rádiót hallgatta, mikor és hol. A vizsgálat eredménye olyan adatbázisba rendezhető, amelyből kiszámolhatók a műsorkezdéstől műsorzárásig minden egyes negyedórában elért hallgatók adatai

16 bármely negyedórákból összerakható intervallum esetében, akár a teljes hétre vonatkozóan is. b.) Rádióállomások Magyarországon A két leghallgatottabb országos rádióadó a Sláger Rádió és a Danubius Rádió, ezért ezt a két állomást egy kicsit bővebben szeretném bemutatni. SLÁGER RÁDIÓ február 16-án kezdte adását a Sláger Rádió, Magyarország legnagyobb kereskedelmi rádiója, a 60- as, 70-es évek legnagyobb slágereivel, éjjel-nappal. A szlogenben található "legnagyobb slágerek" kifejezés a 60-as és 70-es évek valóban legnagyobb, legkedveltebb magyar és nemzetközi slágereit jelenti. Hogy milyen dalok tartozzanak ebbe a kategóriába, ezt nem a rádió dönti el, hanem a hallgatók. A Sláger Rádió alapelve ugyanis, hogy műsora szerkesztésében a legnagyobb szerepet maguk a hallgatók játsszák, és ezért kizárólag olyan slágerek kerülnek adásba, amelyekről a kutatásaikba bevont hallgatók elmondják, hogy jól ismerik, és szívesen hallgatják őket. A műsorszerkezetet is ugyanilyen "hallgatóbarát" megközelítéssel alakítják. A főszerepet a 60-as, 70-es évek, 2000 februárja óta pedig már a 80-as évek legnagyobb slágerei is játsszák, ezen kívül óránként igényes és tartalmas hírekkel jelentkeznek. A hallgatók hitelesnek tartják, és szívesen hallgatják a Sláger Rádió híreit és más közszolgálati műsorait, amelyek az adó egyik legnagyobb érdeme. A tulajdonos részvénytársaság november 18-án kötötte meg az Országos Rádió és Televízió Testülettel a tevékenysége alapjául szolgáló Műsorszolgáltatási Szerződést. Az aláírást követően rendkívül gyors iramban megkezdődött a műsorstratégia meghatározásához elengedhetetlen közvélemény- és piackutatás, a munkatársak kiválasztása és betanítása, a stúdiók és irodák elhelyezése, a berendezések üzembe helyezése. Végre február 16-án 0.00 órakor megszólalt a Sláger Rádió és azóta folyamatosan ontja immáron minden idők legnagyobb slágereit, a híreket, játékokat s mindazt, amit közönsége elvár kedvenc rádiójától. (

17 DANUBIUS RÁDIÓ Az előkutatások eredményei alapján határozták meg a Danubius Rádió formátumát: a '80-as, '90-es évek zenéjét játszó zenei rádió, melynek elsődleges célcsoportja a éves, a másodlagos pedig a éves korosztály. Külön kutatói cég figyelte a zenei program fogadtatását, amely szintén nélkülözhetetlen, hiszen az adásidő 63,5 százalékát adja. Ezen felmérések alapján a Danubius Rádió három zenei kategóriát választott: Pop Dance, Soft AC, és magyar előadók dalait. Ezen a három kategórián belül is folyamatosan tesztelték az egyes dalokat, zenei auditóriumok, telefonos felmérések segítségével. A zene mellett a műsorstruktúra másik meghatározó alappillérét a szöveg adja, melynek arányát a műsorszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek, illetve a médiatörvény előírásai szabták meg. A hírműsorok mellett a törvényileg kötelező közszolgálati műsorokból is többet vállaltak szerződésükben az OKR Rt. műsorkészítői, így a piacon szereplő más kereskedelmi rádiókhoz mérten meglehetősen sok lett a megszólalás a Danubiusban. Ezt azonban a rádió hagyománya is megkövetelte, hiszen már első magyar műsorvezetői is olyan személyiségek voltak, akik önálló tartalmat képviseltek a zene mellett. A tartalom megvalósítását olyan nevek garantálták, mint Rókusfalvy Pál, Rónai Egon, Búza Sándor, Boros Lajos, Bochkor Gábor, Jáksó László, Dénes Tamás, Jakupcsek Gabriella vagy Garami Gábor. A Danubius Rádió több lépéssel próbált közelebb kerülni hallgatóihoz, amelyek közül talán a leglátványosabb az 1998 év nyarán zajlott Roadshow volt. Ezen a rendezvénysorozaton a rádió csapata bejárta az egész országot, minden nagyobb városban koncertekkel és élő játékokkal szórakoztatva a közönséget a Danubius Rádió mobil színpadán. A Danubius Team szintén ebben az évben alakult, és azok a hazai zenészek, zenekarok, énekesek csatlakoztak hozzá, akiknek fontos volt az ország első kereskedelmi rádiója és annak közönsége. A teamben ott volt többek között a Pa Dö Dö, a C'Est La Vie, a Bon Bon, az Irigy Hónaljmirigy, az Ámokfutók, Demjén Ferenc és még számos magyar kedvenc végére a számok is azt bizonyították, hogy a Danubius Rádió lett a közönség kedvence, hiszen ezt a rádiót hallgatták ebben az évben a legtöbben, és a Danubius érte el a legnagyobb bevételt is az esztendőben. (

18 3. Zenei műsorok tv2 - Dalnokok ligája Egy szórakoztató show-műsor, tele sztárokkal, és zenei vetélkedővel. A Bajnokok Ligája analógiájára építve, különböző zenei műfajok legjobbjai mérik össze tudásukat egymással. Mivel az egymástól távol álló műfajok nem összehasonlíthatók, a verseny alapszabálya, hogy senki nem játszhat a saját műfajában. 10 produkció 9 fordulón keresztül játszik egymással körmérkőzéses bajnokságot. ( m1 - BRAVO TV Az ötven perces zenei műsor ezentúl is szombat délelőttönként látható. Ám a koncerttudósításokon, az exkluzív interjúkon, kulisszatitkokon kívül sok-sok meglepetéssel várja a nem csak zenére éhes nézőket Samy, Linda és Lilla a BRAVO TV új műsorvezetői, akik annak ellenére, hogy színészetet tanulnak új arcok a televíziózásban, s mivel megrögzött zenerajongók, nem félnek a kihívástól. ( m1 - SZUPERBULI Egy szórakoztató zenei műsor, melyben a hazai élet népszerű együttesei, előadói szórakoztatják a közönséget Lagzi Lajcsi vezényletével. ( VH1 - I love the 80 s Minden egy órás epizód a 80-as évek egyik esztendejébe kalauzolja el a nézőket; emberek, zene, filmek, tv műsorok, termékek, divat, trendek és nagyobb események bemutatásával, melyek meghatározzák a pop-kultúrát

19 abban az évben. A Szeretem a 80-as éveket, minden műsorába elhozza azokat a rock-sztárokat, színészeket, írókat és humoristákat, akik minden jó és rossz oldalát bemutatják annak a bizonyos esztendőnek ( VIVA+ A Viva TV a következő szavakkal mutatkozik be internetes oldalán: Mindenki életében van legalább egy dolog, ami számára az egyetlen. A kutyája, a macskája, a mérges kígyója, a mérges anyukája, vagy a szerelme. Az ország életében a VIVA az egyetlen, hisz Magyarországnak nincs másik zenecsatornája. Olyan meg főleg nincs, amely 1997 óta folyamatosan működik! A Magyar Zenetévé a VIVA Csoport 100%-os tulajdona és így egy nagy nemzetközi családba tartozik: Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Litvániában, Hollandiában és Kínában látható még a VIVA anyanyelvi adása. A magyar VIVA több, mint másfél millió háztartásba, vagyis kb. 3,6 millió potenciális nézőhöz jut el országszerte. A zenei paletta széles: a dance-től és a nu metalig sok zenei irányzat helyet kap. Rétegműsoraik az alternatív és az elektronikus zene kedvelőit, illetve a rock és a hip-hop rajongókat is kielégítik. A csatorna kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a sugárzott klipek minimum 40%-a hazai gyártású legyen. ( Viva TV BEE Top 5 Ez az a naponta jelentkező sikerlista, mely a nézők szavazatai alapján az öt legnépszerűbb videoklipet mutatja be. Csak el kell küldeni kedvenc klipünk előadójának nevét és a dal címét SMS-ben, és a lista tükörként mutatja, hogy melyek az éppen legmenőbb klipek. A közönség dönt, hogy a sorrend naponta változzon, esetleg több héten keresztül a mi kedvencünk álljon az élen. A BeeTop 5 minden hétköznap 19 órától látható, 20 percben. (

20 MusicTv - Star Weekend A Music Television az egész világon jelen van, Európában éppúgy mint a Távolkeleten, vagy Dél-Amerikában és természetesen az Egyesült Államokban. Magyar nyelvű adás ugyan nem működik, de az angolul beszélő műsorvezetők épp olyan népszerűségnek örvendenek nálunk, mint bárhol az Európai Unióban. A Star Weekend egy jellegzetes műsor, vagy inkább műsorblokk az MTV-n, hiszen arról van szó, hogy kiválasztanak egy sztárt, és egész hétvégén az ő klippjeit játszák, vele készült riportokat, kisfilmeket mutatnak be. Különleges, addig még nem látott felvételek, és sokszor dallamok debütálnak hétről-hétre a műsorban. ( Zenebutik Zenehíd Születési helye a Magyar Televízió, majd a sorozat csaknem egy évig a Satelit TV-ben "vendégeskedett" és 2003 januárjától folytatódik - immár heti ritmusban, vasárnap délutánonként - a hírtv-ben. A műsor célja mindig is az volt, hogy pergő ritmusban, változatos egymásutánban, műfajkorlátok nélkül vigyen közel zenei érdekességeket, újdonságokat a nézők mind szélesebb táborához. A ZENEBUTIK "utóda", a ZENEHÍD változatlanul igényes, színvonalas, elegáns kaleidoszkópszerű sztárparádé kíván lenni, ahol együtt jelennek meg a nemzeti és nemzetközi értékek - gyakran exkluzív jelleggel. Kezdetben a külföldi klipek adták fő vonzerejét, majd "kitárták az ajtókat" és igen sok hazai nagyság és világsztár tisztelte meg a produkciót. Már a kezdetektől lényeges szempont volt, de az elmúlt évektől különösen igaz, hogy minél többet foglalkoznak a hazai zenei élet kiválóságaival. A következők olvashatók a műsor internetes oldalán a hazai sztárokról: Tudatosan vállaljuk "sztárolásukat", mert így - büszkeségünkre - milliók követhetik pályájukat, s nem utolsó sorban az MTV archívuma is pótolhatatlan értékű "karrier-állomásokkal" bővül. A műsor jellegzetesen hazai produktum. A kereskedelmi televíziókban és nemzetközi viszonylatban sem találni mását. A nézők java része a közép- és idősebb korosztályhoz tartozik, érthetően, hiszen a legújabb könnyűzenei stílusok, produkciók követését szándékosan átengedik a kifejezetten a fiataloknak szóló műsoroknak. (