A KET ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KET ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 A KET ADRYAN MIKRORÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Tóthfalu, Oromhegyes, Adorján 2006.

2 A dokumentumot kidolgozta: A Mikrorégió Fejlődése Razvoj Mikroregije Konzorcium (tagjai: Ket-Adryan Mikrorégió Civil Szervezet Oromhegyes, Ostorka Civil Szervezet Palics, Unisoft Rt. Magyarkanizsa és Agrár Kht Szeged) A kiadvány grafikai szerkesztője: Balla Lajos A dokumentumot nyomtatta: Logos-print Kft. Grafikai Műhely Tóthfalu A dokumentum a Magyar Köztársaság Szülöfőld Alapjának támogatásával jött létre (YU nyilvántartási számú projekt)

3

4

5 TARTALOMJEGYZÉK I. A térség lehatárolása 7 A Mikrorégió földrajzi elhelyezkedése 8 Környezeti adottságok 8 Környzeti állapot 10 A Mikrorégió története 11 II. Infrastruktúra 13 Közlekedési infrastruktúra 13 Telekommunikáció 14 Fűtési célú energiahordozók 15 Villamosenergia-ellátottság 15 Ivóvíz 15 III. A térség gazdasága 16 Szerbia gazdasága 16 Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasága 17 Magyarkanizsa község gazdasága 19 Ipar 20 Szolgáltatás 20 A Ket-Adryan Mikrorégió gazdasága 20 IV. Humánerőforrás 22 Népességi adatok 22 Oktatási helyzet 22 Munkaügyi helyzet 23 Szociális, egészségügyi ellátás 24 SWOT elemzés 25 A. A fejlesztési stratégia célkitűzései 27 B. A fejlesztési stratégia prioritásai 29 C. A fejlesztési stratégia projektjavaslatai 31 Forrásanyagok 40 Térképek Mellékletek

6

7 I. A térség lehatárolása Mikrorégió A Ket-Adryan Mikrorégió Magyarkanizsa község (kistérség) déli részén terül el, az ott található három helyi közösség (település): Tóthfalu Totovo Selo, Oromhegyes Trešnjevac és Adorján Adorjan alkotja. Északról Orom, Kispiac Male Pijace, Velebit és Magyarkanizsa Kanjiža helyi közösségekkel (településekkel), Keletről a Tisza folyammal, délről a Zenta Senta községhez (kistérséghez) tartozó Zenta Senta várossal és Fölsőhegy Gornji Breg, Bogaras Bogaraš, Tornyos Tornjoš helyi közösségekkel, nyugatról pedig Tornyos Tornjoš és Orom helyi közösségekkel (településekkel) határos. Adorján helyi közösség területe: 2000 ha Oromhegyes helyi közösség területe: 4387 ha Tóthfalu helyi közösség területe: 4500 ha Község A Ket-Adryan Mikrorégió (azaz Tóthfalu Totovo Selo, Oromhegyes Trešnjevac és Adorján Adorjan települések) a Szerbiában meglévő önkormányzati rendszerben Magyarkanizsa Kanjiža községhez (kistérséghez) tartozik. Ez a területi egység a legészakibb Tisza menti önkormányzat, északról a Magyar Köztársasággal, keletről a Tisza folyammal (a túlparton Törökkanizsa Novi Kneževac községgel/kistérséggel), délről Zenta Senta községgel/kistérséggel, nyugatról pedig Zenta Senta és Szabadka Subotica községekkel (kistérségekkel) határos. A községet 13 település alkotja, területe 401 km 2, lakosainak száma ben volt, ami 10%-kal kevesebb, mint a 10 évvel korábbi adat. Tartomány A Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia Köztársaság északi részén helyezkedik el. Északról a Magyar Köztársaság, keletről a Román Köztársaság, délről a Száva és a Duna folyamok (kivétel a Belgrád közüli rész, mivel Újbelgrád ás Zimony közigazgatásilag Belgrádhoz tartoznak, habár a Száva és a Duna északi oldalán találhatók), nyugatról pedig szintén a Duna és a Horvát Köztársaság képezik a határát. A tartomány közigazgatásilag 45 községre (kistérségre) osztott, ezek egyike, a legnagyobb %-ban magyarok lakta (86,52%) kistérség a Magyarkanizsa község. Vajdaság Autonóm Tartomány területe km 2, ott 467 település található, végezetül 2002-ben lakosa volt. 7

8 A Mikrorégió földrajzi elhelyezkedése Tóthfalu, Oromhegyes és Adorján települések közelítőleg nyugat-kelet irányban helyezkednek el egymás mellett. Legnyugatibb település Tóthfalu, attól légvonalban kb. 6 km (a köztük lévő közúton pedig 9 km) távolságra található Oromhegyes, míg tőle légvonalban 5 km (közúton pedig 6 km) távolságra keletebbre, közvetlenül a Tisza partján Adorján helyezkedik el. Oromhegyes és Adorján között félúton található a Tisza-menti vasútvonal és a Tisza-menti regionális út. Ezen az úton haladva, észak felé 10 km távolságra található Magyarkanizsa kisváros, a kistérség központja, míg déli irányban kb. 11 km távolságra található a szomszédos önkormányzati központ, Zenta kisváros. A környék legnagyobb települése, Szabadka két irányból is megközelíthető, a már említett Tisza-menti regionális úton haladva Magyarkanizsán, Horgoson át és az E-97 számú autóúton kb. 47 km-re, míg az Oromhegyes nyugati részén húzódó M-24 jelű magisztrális úton Velebit mellett (Tóthfalutól pedig a szomszédos település, Völgyes érintésével), Oromon, Gabrićon és Bikovon (Békován) keresztül kb. 34 km-re (Tóthfalutól kb. 28 km-re) található. A tartomány székhelye, Újvidék (Novi Sad) kb. 110 km-re, míg a főváros, Belgrád (Beograd) kb. 195 km távolságra van. A Mikrorégió a Nagyalföld, Duna-Tisza közének déli részén, a Tisza folyó mentén helyezkedik el. Bár az Alföldhöz tartozik, mégis domborzatilag változatos terület, hiszen Adorján és Tóthfalu között jelentős tengerszint feletti magasságbeli különbség van. (Adorján 79 m, Tóthfalu 106 m) Környezeti adottságok Természeti viszonyok A Ket-Adryan Mikrorégió területén a környékünkre jellemző módosult kontinentális éghajlat uralkodik. Fő jellemzői a viszonylag kevés, de jól megoszló csapadékkal rendelkező négy évszak. Télen az átlaghőmérséklet 5 C körül van, de nem ritka az ingadozás, mégpedig +10 C és 20 C között, de elvétve 30 C alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A tavaszra a csapadékos április, valamint május vége és június eleje jellemző, a nappali hőmérséklet pedig 15 C körüli, azonban a népi emlékezetben nyilvántartott jeles napok (pl. Sándor, József, Benedek, de a fagyosszentek is) szinte menetrendszerűen bekövetkeznek, így a hőmérsékletingadozás 0 C-tól +25 C-ig lehetséges. A meleg nyár augusztus közepéig tart kb. +20 C átlaghőmérséklettel, de július folyamán nem ritkák a +35 C-tól magasabb értékek sem, utána pedig esősebb időszak következik. Ősszel a csapadék főleg novemberben várható, az átlaghőmérséklet +10 C körüli, de szinte minden évben, október folyamán beköszönt a vénasszonyok nyara. A Mikrorégió területén évente 450 mm körüli csapadék hullik. Télen az uralkodó szélirány az észak-nyugati, emellett a dél-keleti (kossava) fordul még elő, de ritkán észak-keleti szelet is lehet észlelni, ami általában nagy 8

9 mennyiségű havat szokott magával hozni. Tavasszal dél-nyugati és északnyugati szelek, nyáron túlnyomórészt déli és dél-nyugati, ősszel pedig nyugati és észak-nyugati szelek uralkodnak. A Mikrorégió területére három, élesen elhatárolódó domborzati földfelszínforma a jellemző, közvetlenül a Tisza mentén az ártér, tőle nem messze nyugati irányban a bemélyedésekkel tarkított löszplató, amellett szintén nyugati irányban a löszfennsík található. Ebből ered a több, eltérő talajminőség, az ártéren 2. és 3. osztályú réti föld, a löszplatón a 3-5. osztályba sorolható termőföldek, legelők és kaszálók, valamint a 6-7. osztályba sorolt terméketlen területek, a szikesek és mocsarak, míg a löszfennsíkon az 1-3. osztályba sorolt, a Vajdaság legjobb minőségű termőföldjei, a csernozjom talaj lelhető fel. A talaj vízgazdálkodásában az elmúlt évtizedek alatt jelentős változás következett be, mégpedig a szinte mértéktelen és gyakran ellenőrizhetetlen vízkiemelés miatt. A réten és löszplatón valamikor 50 cm mélységben már elérhető volt a talajvíz első szintje, ma pedig 1,5-2 méter körül lehet azt megtalálni. Ugyanez jellemző a löszfennsíkra is, ahol 2-3 méter mélységben volt valamikor, most pedig 4 m alatt van a talajvíz szintje. Néhány évtizede még az ivóvizet a 60 m mélység körül található vízrétegből nyerték, de annak szennyezettsége miatt ma már a 120 m mélyre fúrt kutak adják a vízvezetékhálózat vizét, de tervben van a 200 m alatti mélységekből történő víznyerés is. Oromhegyes településen még ma is működik két artézi kút, ezek közül az egyik 200 m, míg a másik 260 m mélységű. Mindkét kútból ásványi anyagokban gazdag ( sárga ) víz kerül a felszínre, emellett a mélyebből felszínre jutó víz 36 C hőmérsékletű. A népi emlékezet, de a feljegyzések is arról tanúskodnak, hogy a település mellett, a löszfennsík tövéből még a XX. század elején is sós vizű forrás tört fel. A Mikrorégió területét a Kárpát-medence második legnagyobb folyama, a Tisza határolja kelet felől. A Tiszába itt torkollik a valamikori patakból (Sárga- Kőrös) kialakított csatorna, de az 1980-as években kiásott Tisza-Palics csatorna is innen, Adorjántól indul. Az 1970-es nagy tiszai árvíz után kiépítették az elsődleges és másodlagos védvonalat a folyam mentén, így nincsenek árvízveszélyes területek. Belvizes területek egyedül az Adorjánnál található védmű közvetlen közelében, a Sárga-Kőrös mentén, illetve az Oromhegyes keleti részén található Kis- és Nagy-Szék mentén (valamikor természetes tavak voltak) vannak. Növény- és állatvilág, természeti értékek és természetvédelmi területek Növényvilág A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája A térség mai arculata a mezőgazdasági termelés által meghatározott homogén kultúrtáj, amely csak foltokban őrzi a táj egykori gazdagságát. Növényföldrajzi beosztás alapján a térség a Pannonicum alföldi flóravidékbe, legnagyobb részt a Duna Tisza közi flórajárásba (Paematricum) tartozik. 9

10 A terület az erősztyepp klímába tartozik. A Mikrorégió eredeti tájkarakterét mielőtt még érezhető, emberi beavatkozás történt volna venne a keményfaligetes füves pusztákkal szabdalt, zömében kocsányos tölgy alkotta erdők határozták meg. A ligeterdőket összefüggő rétek, mocsári és lápi növénytársulások, nádasok és láprétek tarkították. A térség növényvilága: Pipacs, szarkaláb, vetési madártej, kék búzavirág, mezei aszat, eb tippan, réti ecsetpázsit, ligeti perje, réti perje, agárkosbor, fűzfa, nyárfa, fehér nyár, kocsányos tölgy. Állatvilág Állatföldrajzi felosztás szerint a térség a Pannonicum faunakörzet része. Az állatvilág jellemző élőhelyei a szikes vízállások, rétek, folyópart, (folyó-) vízjárta kaszálók, művelt területek és az emberi települések. A térség állatvilága: Sün, cickány, denevér, vörös róka, vidra, nyest, görény, menyét, mezei nyúl, mezei pocok, vaddisznó, őz, kék cinege, seregély, őszapó, feketerigó, balkáni gerle, sárgarigó, bíbic, fácán, tőkés réce, barát réce, nagy lilik, dankasirály, fehér gólya, fekete gólya, parti fecske, mezei pacsirta, barna kánya, egerész ölyv, nagy fakopács, réti héja, réti fülesbagoly, fürge gyík, pannon gyík, parlagi vipera, kecsege, süllő, ponty, harcsa, aknás futrinka, díszes medvelepke, pusztai gyalogcincér, sárga szitakötő, zöldes gyöngyházlepke. Környezeti állapot Levegőtisztaság Mivel a közvetlen közelben nem található semmilyen környezetszennyező ipari létesítmény (de másmilyen sem), így levegőtisztasági méréseket eleddig nem végeztek. Légszennyező anyagokként csakis a port, a kipufogó gázokat illetve a különféle növények pollenjét lehet meghatározni. Zaj és rezgés okozta szennyezés A nagyobb forgalmú utak elkerülik a településeket, egyedül az Oromhegyes központján áthaladó út megterhelése nagyobb az átlagosan alacsonynál, de csak ősszel, a cukorrépa betakarítása és a feldolgozóközpontba (Cukorgyár, Zenta) szállításakor lehet zaj és rezgés okozta szennyezést észlelni, de mérések még nem igazolják azok mértékét. Szennyvíz A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája Jelenleg egyik településen sem megoldott a szennyvízkezelés, a megnövekedett vízfogyasztás eredményeként jelentkező szennyvizet közvetlenül visszavezetik a talajba, mégpedig a valamikori ásott kutak 10

11 szennyvíz-kutakként történő hasznosításával. Mindhárom településen a kommunális szennyvíz a meghatározó, mivel csak kezdetleges feldolgozó-ipar (Dávid-malom Tóthfalu) és más iparág (kőolaj- és gázkitermelés) jellemző a Mikrorégióra. A kőolaj-kitermelés melléktermékeként jelentkező mosadék a legkomolyabb szennyező anyag, azt a kitermelést végző vállalat (Naftagas) ma már nem deponálja a földeken, hanem elszállítja veszélyes hulladékok lerakójára, amit szintén a Mikrorégióban, az Oromhegyes mellett északról elhelyezkedő szikesen lehet meglelni. Jelenleg semmilyen védőintézkedés nincs e veszélyes szennyezés kezelésével kapcsolatban, de a vállalat most dolgozza ki annak európai szintű megoldását. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás nem intézményesített, s habár önkormányzati szinten az Oromhegyes mellett északon elhelyezkedő szikest jelölték ki hulladéklerakónak, mégis minden település mellett találhatunk legalább 1-1 illegális lerakót. A szelektív hulladékgyűjtés sem intézményesített, azzal magánszorgalom -ból Adorján beás (óromán nyelvet beszélő roma) lakossága foglalkozik, a fém- és üveghulladék begyűjtése, szelektálása, tisztítása és értékesítése képezi a fő bevételforrásait e családoknak. Talajszennyezettség Mivel az elmúlt 15 év alatt megszűnt a mezőgazdaság addigi túlzott vegyszeres űzése, így ma már a talajszennyezés nincs annyira jelen, mint a megelőző időszakban, habár ezt mérési eredményekkel nem tudjuk igazolni, mert ez sem intézményesített. Talajminőség vizsgálata egyedül a mezőgazdasággal foglalkozó családi vállalkozások számára kötelező, mivel csakis ennek alapján kapnak támogatást, hitelt vagy segélyt. A Mikrorégió története Habár a Mikrorégió területén a jégkorszaktól kezdve találtak régészeti emlékeket, amelyek bizonyítják, hogy itt emberek és települések is voltak mind az őskorban, mind pedig az ókorban, a mai napig sem készült el a terület régészeti térképe, illetve ásatási terve. Adorjánról az első írásos emlék 1198-ból származik, de a kalocsai káptalan 1271-ben kelt bizonyságlevelében már az található, hogy két templom mégpedig a Szent Mártonról és a vértanú Szent Györgyről elnevezett van a településen. Más feljegyzések már két település, Al- és Fel-Adryán (Ket-Adryan) létét igazolják, s feltételezik, az egyik a Tisza mentén, míg a másik valahol Oromhegyes környékén terült el. 11

12 A tatárdúlás és a török megszállás idején a térség elnéptelenedik, egyedül a mocsárral és láppal övezett Adorjánban maradnak emberek. Az 1750-es években megkezdődik az újratelepítés, azonban itt csak tanyákat emelnek, amelyeket a kétlaki magyarkanizsaiak birtokolnak. Azóta is emlegetik, hogy tavasztól kezdve a kis- és középbirtokosok a tanyákon voltak otthon, de Szent- Mihályt követően mentek haza, Magyarkanizsára. Az 1848-as forradalmat követően a magyarkanizsai legelőkből és járásból a nincstelenek telkeket szakítottak ki, emellett a Sipos és a Zákó nevű kisnemesek földjüket telkeknek kimérték, ami miatt az 1850-es években a mai Oromhegyes területén létrejött két település, mégpedig Siposfalva és Zákóföldje. A magyarkanizsai önkormányzat hiába harcolt szinte minden eszközzel az újonnan létrejött települések ellen, a felsőbb hatóságok jóváhagyták azok létét, ami hatására egyesült a két település. Ennek neve szinte állandóan változott, volt Hegyes, Kis-Hegyes, Tetőhegy, Tető-Hegyes, mígnem végül kialakult a ma is használt Oromhegyes elnevezés. Tóthfalu területén állott Tóth József udvarháza és birtoka. A XX. század elején, hogy emléket állítson fiatalon elhunyt fiának, cselédeinek telkeket ajándékozott, emellett felépítette mindazon közösségi létesítményt, amelyek nélkül egyetlen település sem maradhat fenn (iskola, templom, tűzoltóotthon, csendőrlaktanya). Maradék vagyonát végrendeletileg az általa alapított alapítványokra hagyta, hogy a nyereségből működtessék a közoktatási, művelődési, egyházi és tűzvédelmi intézményeket. Habár az örökösök bíróságon megtámadták a végrendeletét, a bíróság azt jóváhagyta, így az 1920-as évek közepétől kezdve már hivatalosan is létezni kezdett az alapítóról elnevezett település, Tóthfalu. 12

13 II Infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közutak A Mikrorégió területén egy magisztrális (M-24) és egy regionális (Tiszamenti) út halad át. A magisztrális csak a nevében országút, ugyanis Oromhegyestől számítva 3 km hosszan kiépített 8 m szélességben, utána pedig 4 m széles aszfaltburkolattal halad tovább Velebit irányában. Oromhegyestől Zenta irányában (valamint Oromtól Szabadka irányában) ez földútként létezik. A Tisza-menti 8 m szélességű aszfaltburkolatú út, amiből a Mikrorégió területén kb. 5 km hosszan halad át. Az M-24 országút Oromhegyestől számított harmadik kilométerétől kezdve (Körmöci-saroktól) 5 m széles aszfaltburkolatú helyi út vezet Völgyes és Orom, azaz Szabadka irányába, s amelynek ötödik kilométerénél leágazás található Tóthfaluba. Oromhegyest Adorjánnal 5 m széles aszfaltburkolatú helyi út köti össze, aminek hossza kb. 6 km. Adorján az északi részén is össze van kötve a Tisza-menti úttal, ezt egy 5 m széles kb. 3 km hosszú aszfaltburkolatú helyi út biztosítja. Mind a regionális, mind pedig a helyi jellegű utak habár folyamatosan karbantartottak felújításra szorulnak. Az utakon Magyarkanizsa és Zenta kb perc alatt megközelíthető személyautóval, Szabadkára (bármely irányban) kb perc alatt lehet eljutni, Újvidékre az út időtartama 1,5-2 óra, Belgrádba pedig az utazás 2,5-3 órát vesz igénybe. Belterületi utak Adorjánban a főbb utcák aszfaltozottak, a mellékutcák cseréptörmelékkel vannak felszórva, a járdák betonozottak. Oromhegyesen az utak 50 %-a aszfaltozott. Tóthfaluban az utcák fele aszfaltozott (18 km), köztük a három fő utca. Vasutak Vasúti összeköttetés a Tisza-menti vasútvonalon nem létezik, sőt azt is el kell mondani, hogy a Mikrorégión áthaladó majd 5 km pályából két szakaszon kb méteren még a sínek is hiányoznak. A Mikrorégió déli határát egy szakaszon a Szabadka-Zenta vasút képezi, vasúti megálló azonban csak a szomszédos településeken (délről Fölsőhegyen és Bogarason, nyugatról pedig Völgyesen és Oromon) található, ami miatt a három település lakosai közül szinte senki nem használja azt. 13

14 Kerékpárutak A Mikrorégióban nincsenek kerékpárutak. Vízi közlekedés Habár a Mikrorégió határos a Tisza folyammal, ott sem komp sem pedig híd nem található. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarkanizsán és Zentán csak személyforgalom lebonyolítására alkalmas hidak vannak, amelyek a települések központjába vezetnék, de a 2007-re felépítendő Ada-Padé híd is csak hasonló forgalmat tud majd lebonyolítani, indolkot felvetni annak lehetőségét, hogy az európai kelet-nyugat irányú forgalom fejlesztésének fontossága miatt pont a Mikrorégió határát képező Tisza-szakaszon kellene felépíteni majdan egy teherforgalmat kiszolgáló hidat. Telekommunikáció Telefon A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája Mind a három település digitális telefonközponttal rendelkezik. Tóthfaluban a háztartások kb. 90%-a (110), Oromhegyesen kb. 50%-a, míg Adorjánban kb. 40%-a van a központra kapcsolva. A mobiltelefonnal rendelkezők számát szinte lehetetlen megbecsülni, de szabad értékelés szerint meghaladja az itt élő lakosok 30-40%-át. Szolgáltatók száma A piac liberalizálása folyamatban van, tehát jelenleg az állam tulajdonában levő és az állam többségi tulajdonlásával meghatározható két szolgáltató van a mobiltelefonok piacán (ezek közül az egyiket a stratégia kidolgozásának vége felé adta el a szerb állam a norvég Telenornak), míg a vonalas telefonszolgáltatás kizárólagosan állami monopólium. Internet ellátottság A Mikrorégió területén több szolgáltató is működik. Telefonos szolgáltatók közül a PTT.yu, az Eunet.yu, a tippnet.co.yu a legleterjedtebb, míg wireless szolgáltatást a tiszanet.net (pannonnet.net), a tippnet.co.yu, az sks.yu és a pyrotherm.co.yu végeznek. Mivel pontos felmérés nincs, így csak szabad becslés alapján lehet állítani, hogy a háztartások 10-15%-a, míg az intézmények, a vállalatok és a vállalkozók kb. 75%-a használja a technika e vívmányát. Kábeltelevíziós ellátottság Kábeltelevíziós szolgáltatás csak Oromhegyesen található, a háztartások több mint fele használja azt, amit egy magánvállalkozás már rég elavult technikai és technológiai felszereltséggel szolgáltat. 14

15 Helyi TV és Rádió csatornák Tóthfaluban működött a (helyi jellegű) PM Rádió, azonban pénzügyi nehézségek miatt a stratégia kidolgozása idején megszűnt s ma már nem sugároz. Fűtési célú energiahordozók Energiahordozók fajtái, aránya A Mikrorégió területe mezőgazdasági jellegű, így az energiahordozók közül használatosak a mezőgazdasági melléktermékek is, de csak a klasszikus kemencékben. A háztartások egy része szilárd fűtőanyaggal (fa, ásványi szén), egy kis része elektromos energiával, a legnagyobb részük pedig a kőolajmezőn keletkező hulladék(forrásgáz) gázzal fűt, a háztartások több mint 60%-a rá is kapcsolódott a vezetékes gázra. Villamosenergia-ellátottság (lásd KA-Fejl-str-adatok.doc) Villamosenergiával való ellátottság kielégítően magas, a Mikrorégió átlagában közel 98 %-os. Ivóvíz A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája Vezetékes ivóvízzel ellátott háztartások (KA-Fejl-str-adatok.doc) A vezetékes vízzel való ellátottság is igen magasnak mondható. A Mikrorégió átlagában a lakások vezetékes vízzel való ellátottsága meghaladja a 92 %-t. 15

16 III A térség gazdasága Szerbia gazdasága A szerb gazdaság az elmúlt két évtizedben tapasztalható jelentős visszaesését követően az elmúlt néhány évben fejlődésnek indult. A fejlődés jelentősnek is mondhatnánk, ha azt nem előzte volna meg egy drámai visszaesés. Szerbia a közép-kelet európai országok zöméhez hasonlóan elsősorban agrár és ipari jellegű ország. Az agrárjelleg az északi tartományra, a Vajdaságra jellemző, míg az iparosodás főleg belső Szerbiában terjedt el, de ott is inkább a nagyvárosok környékén, míg vidéken jellemzően mezőgazdasággal foglalkoznak. A mezőgazdaság és az ipar mellett tercier szektorként megjelenik a szolgáltató ágazat is, viszont a fejlettsége az Uniós viszonylatokhoz képest nagyon alacsony, köszönhetően ez részben annak is, hogy mind a pénzügyi szolgáltató szektor (kivéve a bankrenszert), mind a turizmus nagyon alacsony fejlettségi szinten áll. A pénzügyi szektor a jogi szabályozásnak és a Nemzeti Bank következetes politikájának köszönhetően fejlődő pályára állt, ezzel szemben a turizmus az elsődleges turistavonzó tengerpart hiányában keresi a megfelelő termékeket. A szerbiai GDP jelenleg 3000 USD/fő, ami jelentős növekedést mutat a 90- es évek végéhez. A munkanélküliség 25 %-os, ez az egyik legmagasabb a térségben. Mindezekkel együtt a technológiai fejletlenség és a szegények magas aránya (mintegy 20% az összlakosságra vetítve) miatt még az országba érkező évi körülbelül 1 milliárd dollár működő tőke sem tudja az országot magas fejlődési pályára állítani. Az ország jelentős külföldi és belföldi adósságállományát az elmúlt években sikerült nagyban csökkenteni, ami túlnyomó részben a hitelezők jóindulatának köszönhető adósságleírásnak tudható be. Szerbia 2005-ös költségvetése nem mutatott deficitet, de ennek az volt az ára, hogy fejlesztésre nagyon kevés jutott, annál több a belső fogyasztásra. Jelentős hátrány, hogy az ország fizetési mérlege súlyos deficitet mutat. Szerbia szinte minden energiahordozóból importra szorul, emellett számos olyan termék van, amit csak külföldről tud beszerezni, ez nagy mértékben rontja a mérleget, amit a beáramló tőke csak nagyon kis mértékben fedez, ezzel szemben jelentősnek mondható a Nyugat-Európában dolgozó munkások hazautalása. Az elmúlt évek privatizációs bevételeinek nagy részét is a költségvetés finanszírozására fordítottak ahelyett, hogy fejlesztési projekteket támogattak volna belőlük. Szerbia jelentős hátránya, hogy a fejlett ipar néhány nagyváros körül összpontosul, és ennek köszönhetően óriásiak a regionális különbségek, ban a legfejlettebb és a legfejletlenebb községek közötti különbség 1:22 volt, tehát a legfejlettebb község 22-szer volt fejlettebb a legelmaradottabbnál. 16

17 Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasága A Vajdaság gazdaságának a szerb gazdasághoz való hozzájárulása jelentős, hiszen a tartomány lakossága 2002-ben az ország lakosságának 27,1%-a, míg a GDP-ből való részesülése 31,4% volt. Nem ilyen kedvezők a befektetésekre vonatkozó adatok. A Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a Vajdaság részesedése a hazai beruházásokban elég állandónak mondhatóan 20 és 21% között van. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy 1990-hoz képest 2000-re a beruházások mértéke 23,4%-ra csökkent. Az egész gazdaság általános csökkenése néhány sarokszámmal érzékeltethető, melyek kimutatják, hogy a tartományban és között milyen mértékű gazdasági hanyatlás következet be: A hazai termék a felére csökkent, negyedére csökkentek a beruházások, a foglalkoztatottság a háromnegyedére mérséklődött, a munkanélküliség pedig a duplájára nőtt. A vajdasági gazdaság szerkezete egykor kitűnően működő rendszert alkotott, amely most kezd újból talpra állni. A nagyvárosok körül épültek azok az üzemek, amelyek a mezőgazdasági termékeket feldolgozták, illetve azok, amelyek kiszolgálták a gazdálkodók igényeit. A feldolgozó üzemek nagy része átvészelte az elmúlt időszakot, stratégiai szerepének köszönhetően, hiszen élelemmel kellett ellátnia az országot. Az elmúlt években ezek az üzemek nagy része privatizálásra került és jellemzően vagy külföldi kockázati tőkebefektetők tulajdonába kerültek, vagy szerbiai üzletemberek vásárolták fel őket. Külön ki kell térni a több tízezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági kombinátok sorsára, amelyek közül számos került az előbb említett szerbiai befektetők tulajdonába, akik folyamatosan növelik területeiket a kisbirtokok rovására és így felborítják azt az egyensúlyt, ami az elmúlt évtizedekben kialakult, ti. a nagybirtokok mellett a számos úgynevezett családi gazdaság látta el az élelmiszeripart nyersanyaggal, melyek térvesztése a munkanélküliség növekedését vetíti előre. Vajdaság viszonylag gazdag természeti kincsekben is. Itt ki kell emelni a földgázt és a kőolajat, amely jelentős mennyiségben van jelen a térségben. A fejlettségbeli különbségek itt is kiütköznek, bár nem olyan markánsan, mint köztársasági szinten. A legnagyobb és egyben legfejlettebb város Vajdaság székvárosa, Újvidék, mellette jelentős iparral rendelkezik Szabadka, Zombor, Nagybecskerek és Pancsova is. Vajdaságra is jellemző a munkanélküliség, amit valamelyest enyhítenek a külföldi tőkebefektetések, mivel Belgrád után a Vajdaságba érkezett a legtöbb külföldi működő tőke. Mindezek mellett a tartományi kormány is igyekszik a gazdaságot fellendíteni, különböző fejlesztési alapokkal. (Vajdaság Autonóm Tartomány Integrált Fejlesztési Terve) 17

18 A munkanélküliség igen magas, 2002-ben a 34,5 % is elérte, ezen belül a nők aránya kismértékben meghaladja a férfiakét (53,6 %). A 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya megközelítőleg 25%, érdekes, hogy ebben a korcsoportban a nők helyzete nagyon kismértékben, de jobb, mint a férfiaké. A gazdasági szerkezet ágazatonkénti összehasonlítása a munkavállalók aránya szerint sajátos képet mutat a régióról, ha azt a szomszédos Dél-alföldi régióval hasonlítjuk össze. E szerint a Vajdaságban a foglalkoztatottak 11,7%-a dolgozik a mezőgazdaságban (Dél-alföld: 8,63), 39,7 %-a az iparban (Dél-alföld: 37,4%), de a legnagyobb eltérés a szolgáltató ágazatban foglalkoztatottak arányában mutatkozik: 21%, szemben a magyarországi 53,9%-kal. Sajátos képet mutat a vállalkozások méret és tulajdonviszony szerinti megoszlása is a tartományban. Megfigyelhető, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően a vállalkozások túlnyomó többsége magánkézben van (81,97 %) és kisvállalkozásnak minősül (94,36%). Ami viszont eltér a nemzetközi folyamatoktól, hogy a közepes vállaltok és a nagyvállalatok tulajdonosai a vegyes kategóriába tartoznak (35,34% és 60,63%). A második helyen a közösségi vállalatok állnak és csak harmadikak a magánvállalkozások. Ez a sajátos struktúra- és tulajdonforma a társadalmi és gazdasági átalakulás sajátos következménye, és valószínűsíthető, hogy csak átmenetinek mondható, elmozdulás várható a magánszektor erősödése irányába. Az egyes vállalattípusok (magán, állami, kis, közepes, stb.) pénzügyi teljesítményét vizsgálva is fontos megállapításokat tehetünk a Vajdaság gazdaságát tekintve. Tőkebefektetések tekintetében a közösségi vállalatok, méret szerint a nagyvállalatok állnak az első helyen. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjából kedvezőtlen adottság, hogy a befektetett tőkének csak 10,66 % kerül magánkézbe és a KKV szektor 40,98%-ot tudhat magáénak (amiből 14,4% a kisvállalati szektor). Annál is inkább nem megfelelő ez a tendencia, hiszen az árbevétel tekintetében a magánvállalatok a befektetett tőkerészesülésük háromszorosát realizálják 30,64%. Eltérő arányban, de ugyanez igaz a méret szerinti megközelítés esetében is. A kisvállalati szektor árbevételi részesedése magasabb, mint a befektetett tőke részesülése. A másik két vállalti csoportnak vagy kisebb, vagy megegyezik az árbevételi aránya. Hasonlóan negatív képet mutat az általános veszteség és az exportjövedelmek vizsgálata. Mindkét kategóriában a magánvállalatok jobb teljesítményt nyújtanak, mint a közösségi vállalatok, és a vegyes vállalatok is csak az exportjövedelmek területén mutatnak jobb (lényegesen jobb 52,57%) eredményt. Összességében az állapítható meg, hogy a magán- és a kisvállalatok nem kapják meg azt a támogatást, illetve preferenciát, amit a nemzetgazdaságban betöltött szerepük indokolna. Majdnem minden jövedelmezőségi mutatójuk jobb, mint a többi vállalati formáé, mégis a befektetett tőke nagyságában csak a szövetkezeti vállaltok múlják alul őket. 18

19 Magyarkanizsa község gazdasága A 13 településből álló község gazdasága alapvetően agrárközpontú, annak ellenére, hogy a legnagyobb vállalat az ipari szektorhoz tartozik (Potisje Tondach Kanjiža), hiszen az ipari termelés egyenetlenül oszlik meg a község területén: Magyarkanizsa: Potisje Kaniza Keramika Rt. FIM Mesocoop Göngyöleggyár (ládagyár) Horgos: Higlo Kft. Vitamin Rt. Martonos: SD Martonos Telek Paprika Delikatesse Spice & Pepper Kft. MDM Martonoški Delikates Kispiac: Császár Vágóhíd A felsoroltakon kívül egy nagyobb malom üzemel Magyarkanizsán, valamint egy-egy kisebb Tóthfalun és Kispiacon. Az elmúlt két évtizedben az ipari termelés jelentősen visszaesett, beleértve az építőipart is. A magánosítás folyamata még nem zárult le, de már az eddigi tapasztalatok sem kielégítők, hiszen nem vezetett a termelés stabilizálásához, beruházásokhoz, összességében munkahelyek megőrzéséhez, teremtéséhez. A község a mezőgazdaság területén differenciált, de jó adottságokkal rendelkezik, ideértve nemcsak a jó talaj- és klimatikus adottságokat, de a termelési múltat, a szakértelmet is. A kimagaslóan magas arányban előforduló csernozjom talajoknak köszönhetően magas a szántóföldi kultúrák aránya (elsősorban gabonafélék, ipari növények), de a község homoki területein jelentős a szőlészet és a gyümölcstermesztés is. A község területének 73,4%-a művelhető, ami lényegesen jobb a Szerb Köztársaság átlagánál (48,12%), és csak kis mértékben marad el a tartományi átlagtól (76,63%). A mezőgazdaság elvitathatatlan szerepét az is alátámasztja, hogy a község aktív lakosságának 40%-a dolgozik ebben a szektorban, a második helyen a feldolgozóipar áll 27,63%-kal, a harmadik helyen a kereskedelem 8,43%-kal. A háztartások jövedelemforrása sajátos képet mutat, ha megvizsgáljuk a mezőgazdasági gazdaságok jövedelemszerkezetét. A községben 4695 gazdálkodó egység van. Meglepő, hogy a gazdaságok több mint fele nem rendelkezik mezőgazdasági eredetű jövedelemmel (51,99%), csak mezőgazdasági eredetű jövedelemmel a gazdaságok alig egyharmada rendelkezik (32,5%), mintegy 13,4% vegyes eredetű jövedelemmel és 2,11% nem rendelkezik jövedelemmel. 19

20 A mezőgazdasági termelés a második világháborút követően egészen a közelmúltban a szövetkezeti és állami gazdaságokra alapult. Emellett lehetőség volt maximum 10 ha-os magángazdaságokat kialakítani. E birtokméret-korlátozás a magángazdaságok elaprózódásához vezetett. Ezt kiegészíti a termőföld privatizációjának lassú, és nem a helyi termelők érdekeit szolgáló folyamata. A községben gazdálkodóknak csak 21,75 %-a egyéni termelő, az egyéni gazdálkodók 69,93%-a (!) 5 ha-nál kevesebb földterülettel rendelkezik, 5,97% gazdálkodik 10 és 20 ha közötti földterületen, míg csak 1,47% gazdálkodik 20 ha-t meghaladó méretű birtokon. Figyelembe véve, hogy a térség fő kultúrnövényei a gabonafélék és az ipari növények, ez a birtokstruktúra veszélyes adottságnak bizonyul. Egyidejűleg kell a birtokstruktúra megújításában, valamint a termés-szerkezet átalakításában gondolkodni. Az állattenyésztés, mint a növénytermesztéshez közvetlenül kötődő ágazat nehezebben élte meg a gazdasági struktúraváltást, és főleg a sertéstenyésztés jelentősen visszaszorult. Ami az állatállomány alakulását illeti, a község az Észak-bánáti körzeten belül átlagos, vagy annál jobb helyet foglal el. A körzetet 6 község alkotja. A községi állatállomány átlagosan a körzet állatállományának 1/5-e, ennél jobb arányt mutat a szarvasmarha faj, hiszen ebben az esetben minden harmadik állat a község területén található meg. Ipar Az ipari ágazat is rendkívül koncentrált a községen belül, hiszen minden jelentősebb ipari vállalkozás Magyarkanizsán található meg (Potisje-Tondach Kanjiža, Keramika, FIM), kivéve a szénhidrogén-bányászatot. Alapvetően jól működő vállalkozásokról van szó, de létük nagyban függ a belső fogyasztás mértékétől, amit pedig a lakosság jövedelemszintje határoz meg. Szolgáltatás A Ket-Adryan Mikrorégió fejlesztési stratégiája A községben a munkavállalóknak csak a 17,25%-át foglalkoztatja a szolgáltatói szektor. Ennek az alacsony értéknek több oka van: általános gazdasági hanyatlás a 90-es években, tőkeszegénység, hiányzó infrastrukturális elemek és a fizetőképes keresleti piac hiánya. A Ket-Adryan Mikrorégió gazdasága A Mikrorégió vizsgálata során is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági ágazat. Az aktív lakosságon belül a foglalkoztatottak 59,2%-a él a mezőgazdaságból. Ezt követi a feldolgozóipar 16,3%-os részesedéssel, és minden más ágazat ehhez képest töredéket képvisel. 20

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben