A FÖLDMÉRET ÉS A FALUSI VENDÉGLÁTÁS SZEREPE A CSALÁDI GAZDASÁGOK JÖVEDELMÉNEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FÖLDMÉRET ÉS A FALUSI VENDÉGLÁTÁS SZEREPE A CSALÁDI GAZDASÁGOK JÖVEDELMÉNEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN"

Átírás

1 A FÖLDMÉRET ÉS A FALUSI VENDÉGLÁTÁS SZEREPE A CSALÁDI GAZDASÁGOK JÖVEDELMÉNEK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN Posta László Szabó Bernadett Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen Összefoglalás A mezőgazdaság a vidéki területek életében, a vidékfejlesztésben jelentős funkciókat töltött és tölt be ma is. A mezőgazdaság népességmegtartó ereje azonban jelentősen csökkent, mely megmutatkozik a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámának csökkenésében és a mezőgazdasági jövedelmek visszaesésében. Szükségessé vált a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének kiegészítése, mely megvalósulhat biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés keretében, hungarikumok, kisállatok, kézművesipari termékek előállításával vagy akár falusi vendéglátással. A gazdálkodók jövedelmezőségi problémái már a rendszerváltás előtt is jelentkeztek., azonban a problémákat tovább tetézte a bérleti díj, mint új költségelem megjelenése. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a földhasználók számára három megoldás maradt: vagy abbahagyják a gazdálkodást, s olyan tevékenység után néznek, ami versenyképes a gazdasági élet egyéb szektoraival; vagy bérlőként próbálnak megegyezni a földtulajdonosokkal, s reménykednek abban, hogy előbb-utóbb rendeződnek a jövedelmijövedelmezőségi viszonyok a mezőgazdaságban; vagy pedig keresnek egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget, melyek segítségével együttesen talán biztosítani tudják saját és családjuk megélhetési forrását. Jelenlegi kutatásunk időtartama 3 év, melynek célja az, hogy felmérjük a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok hajlandóságát falusi turizmus végzésére, továbbá nyugat-európai mintákat tanulmányozva, a sikeresség feltételeit felismerve, lehatároljuk Hajdú-Bihar megye potenciális lehetőségeit a sikeres falusi vendéglátó tevékenység folytatásához. Ebben a tanulmányban azt modelleztük, hogy egy családi gazdaság elvárható jövedelmének eléréséhez mennyi vendégéjszakát kell realizálniuk, ha csak falusi vendéglátással foglalkoznak; mekkora földterület szükséges, ha csak mezőgazdasági tevékenységet végeznek; és a két tevékenység milyen kombinációjára van szükség akkor, ha a két jövedelemszerzési lehetőséget egyszerre végzi a gazdaság. Számításaink bizonyították, hogy falusi vendéglátás nem jelenthet fő megélhetési forrást, az mintegy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségként áll rendelkezésre. Lehetővé teszi a többlábon-állást, azaz a mezőgazdaságból származó jövedelem kiegészítését. Ezzel szerepet vállal a vidékfejlesztés ökológiai-környezeti célkitűzésének megvalósításában is, azaz a fenntartható mezőgazdaság, az agrár-környezetvédelem, a természeti és épített környezet védelmének kialakításában. A falusi turizmus - azzal, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmet egészíti ki - hozzájárul a mezőgazdaság vidéki értékeket megőrző funkciójának erősítéséhez, különösen ott, ahol a természeti adottságok nem teszik lehetővé az intenzív mezőgazdaság gyakorlását. Itt megvalósulhat a mezőgazdaságból származó környezetterhelés csökkentése, hiszen a korábbi

2 jövedelemigény most már kevesebb, a természeti és környezeti feltételeknek megfelelő ráfordításokkal is elérhető, mert a falusi turizmus pótolhatja a kieső jövedelmet. Kulcsszavak: falusi turizmus, földméret, családi jövedelem 1. Bevezetés A mezőgazdaság a vidéki területek életében, a vidékfejlesztésben jelentős funkciókat töltött és tölt be ma is. A mezőgazdaság termelési funkciója azonban, azaz a mezőgazdasági termelés, mely korábban a világszínvonalat elérte, mind mennyiségileg, mind a színvonalat tekintve visszaesett a gazdasági-társadalmi átalakulás következtében. A csökkenő mezőgazdasági támogatások, az emelkedő infláció, a piacok elvesztése, illetve a kinyíló agrárolló következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége csökkent. A tőkehiány a mezőgazdasági beruházásokat hátráltatja, ami miatt a gépek, épületek elavultak, korszerűtlenek (Pfau Nábrádi, 2004). A gazdálkodók jövedelmezőségi problémái már a rendszerváltás előtt is megvoltak, azonban kétségtelen, hogy a bérleti díj megjelenése tovább rontott a helyzeten. Ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük az egyes tőketényezők kamatigényét is (ami helytelenül, a legtöbb esetben nem szerepel a gazdasági kalkulációkban, pedig a jövedelemnek jelentős részét képviseli (Buzás Supp, 2004)). Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a földhasználók számára három megoldás maradt: 1. abbahagyják a gazdálkodást, s olyan tevékenység után néznek, ami versenyképes a gazdasági élet egyéb szektoraival, 2. bérlőként próbálnak megegyezni a földtulajdonosokkal, s reménykednek abban, hogy előbb-utóbb rendeződnek a jövedelmi-jövedelmezőségi viszonyok a mezőgazdaságban, 3. keresnek egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget, melyek segítségével együttesen talán biztosítani tudják saját és családjuk megélhetési forrását. Az agrárgazdaság alternatív jövedelemszerzési lehetősége bővíthető, például biogazdálkodással, gyógynövénytermesztéssel, hungarikumok, kisállatok, kézművesipari termékek előállításával családi vagy társas gazdálkodásban, és falusi vendéglátással. Jelen kutatásunk időtartama 3 év, melynek célja az, hogy felmérjük a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok hajlandóságát falusi turizmus végzésére, továbbá nyugat-európai mintákat tanulmányozva, a sikeresség feltételeit felismerve, lehatároljuk Hajdú-Bihar megye potenciális lehetőségeit a sikeres falusi turisztikai tevékenység folytatásához. 2. Előzmények Magyarország agrár-tömegtermelése az 1980-as évek végére piaci válságba jutott. A vidék mezőgazdasági jövedelemforrása súlyos mértékben megcsappant a tradicionális ipari körzetek összeomlásával együtt, ezért a vidékfejlesztés az utóbbi évtizedben fontos válságkezelési kérdéssé vált. A rendszerváltás hozta gazdasági, társadalmi változások

3 következtében a mezőgazdasági dominanciájú települések egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, melynek munkahelyek elvesztése, magas munkanélküliség, elvándorlás és elöregedés lett az eredménye. Míg a fejlettebb térségek helyzete javult, a mezőgazdasági területek hátrányos helyzete az 1990-es években konzerválódni látszott az ipari foglalkoztatottak munkanélküliségével súlyosbítva. A kivezető utat a szerkezetváltásban kell keresni, amiben fontos szerepet játszhat a biotermelés, s az ehhez kapcsolódó kulturális adottságok, és a falusi turizmus. Az 1989-ben elkezdődött rendszerváltás új korszakot nyitott a termőföldek tulajdoni és használati viszonyaiban is. Az immár rövid időn belül harmadik tulajdoni váltással, a kormányzat a magántulajdon elsődlegességét és kizárólagosságát hirdetve kezdett neki a termőföld privatizálásának, ezzel ellehetetlenítve a földeket addig döntően megművelő szövetkezeteket és állami gazdaságokat (Romány, 1995). A termőföld magántulajdonba adásának fő folyamatát a kárpótlási procedúra jelentette, aminek eredményeként a magántulajdon lett az elsődleges földtulajdoni forma. Ez viszont a használat vonatkozásában a földbérlet előtérbe kerülését eredményezte, mivel sok földtulajdonos nem tudta, vagy nem akarta maga művelni megszerzett tulajdonát, a korábbi földhasználó gazdaságok viszont termőföld tulajdon nélkül maradva, kénytelenek voltak földet bérelni, ha továbbra is mezőgazdasági tevékenységet kívántak végezni. A folyamat törvényi hátterét az évi XXV. Kárpótlási, az évi I. Szövetkezeti, az évi II. Átmeneti, az évi II. Földrendező és földkiadó bizottságokról szóló és az évi LV. Termőföldről szóló törvények alkották. Ez utóbbi törvény maximálta a tulajdonlást: belföldi magánszemély esetén 300 ha-ban, illetve aranykoronában. A bérletre vonatkozóan is korlátokat vezetett be: belföldi magánszemély esetén 300 ha-ban, illetve aranykoronában, míg gazdasági társaság és szövetkezet esetén ha-ban, illetve aranykoronában maximálta a bérelhető terület nagyságát. Ezen kívül megtiltotta a gazdasági társaságok, szövetkezetek mint belföldi jogi személyek és a külföldi magán és jogi személyek tulajdonszerzését. (Tanka, 2000) A kárpótlási eljárás végén a földtulajdonosok száma 1-2 millióra, míg az átlagos birtokméret alakulása 3-5 ha közöttire volt tehető. Rendkívül megnőtt tehát a tulajdonosok száma, ugyanakkor a birtokterületek elaprózódtak. Ugrásszerűen megnövekedett az 1-2 hektáros, vagy ez alatti birtokméretek aránya, melyek nem teszik azt lehetővé, hogy a tulajdonos főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet végezzen rajtuk. A nyugat-európai, valamint az amerikai gazdálkodási gyakorlatra jellemző földkoncentráció helyett Magyarországon tehát azzal éppen ellentétes folyamat játszódott le (Magda, 1994). Természetesen a vázolt folyamat végén azonnal megjelent a földkoncentráció igénye is, hiszen azok, akik gazdálkodni akartak főfoglalkozású családi gazdaságként, szántóföldi növénytermesztési profillal, tudatában voltak annak, hogy saját tulajdonukat ki kell egészíteniük (további vásárlás, vagy bérlet révén) ahhoz, hogy életképes gazdaságot alakítsanak ki. Ennek határa számítások szerint ha körül van, egy családi gazdaság esetében. A vásárlás figyelembe véve a mezőgazdaság gyenge tőkeellátottsági pozícióját még az egyébként, nyugat-európai viszonylatban relatíve, igen olcsó magyar földek esetében is nehézséget jelentett a gazdálkodók többségének, így tőkekímélőbb, olcsóbb megoldást kínált a bérlet (Pfau, 1996).

4 3. A falusi vendéglátás és a mezőgazdaság kapcsolata A falusi turizmus II. világháború utáni újjáéledése kezdetén, az 1990-ek évek során, számos kutató (Csizmadia, 1992; Kenéz Gy-né, 1992; Antal, 1994; Nanszákné, 1996) megfogalmazta, hogy mit is kell falusi turizmus alatt értenünk. Bár a fogalmi lehatárolások különbözőek, azonban a lényeg ugyanaz: a falusi turizmus olyan szállásadói tevékenység, mely a vendégfogadó részéről szállásnyújtást, étkeztetést és programkínálatot jelent, a vendég számára pedig olcsó és aktív kikapcsolódás. A vendégfogadó számára kiegészítő jövedelemforrás, ugyanis klasszikus értelemben a mezőgazdaságból származó jövedelmet egészíti ki. Eddigi kutatásaink alapján (Bainé Szabó, 2003) azonban megállapítottuk, hogy a falusi vendéglátás nem igazán kapcsolódik mezőgazdasági tevékenységhez, továbbá az étkeztetés és programszervezés csak elvétve található a szolgáltatások között. Alacsony a vendégek átlagos tartózkodási ideje, egyoldalú az idegenforgalmi kínálat, továbbá alacsony a rendelkezésre álló kapacitások kihasználtsága. Nem megfelelő a falusi turizmus személyi feltétele sem: a legtöbb vendéglátó nem beszél idegen nyelvet, még megértés vagy alapkommunikáció szintjén sem. A nyugat-európai mintákat tanulmányozva kétségtelen a lemaradásunk a személyi és tárgyi feltéteket tekintve egyaránt Eredmények Kutatásunkban egy négytagú (két felnőtt, két gyerek) családi gazdaságot modelleztünk, melynek a mezőgazdasági tevékenység mellett potenciális lehetősége lenne falusi vendéglátás végzésére. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk, hogy a család elvárható jövedelmének eléréséhez: mennyi vendégéjszakát kell realizálniuk, ha csak falusi vendéglátással foglalkoznak; mekkora földterület szükséges, ha csak mezőgazdasági tevékenységet végeznek; a két tevékenység milyen kombinációjára van szükség akkor, ha a két jövedelemszerzési lehetőséget egyszerre végzi a gazdaság. Első lépésben meghatároztuk a család elvárható jövedelmét Nagy (2006) eredményei alapján. Egy családi gazdaságtól elvárható jövedelem az az összeg, ami a gazdaság tárgyévi összes bevételből minden költség fedezése, valamint a rendszeres felújítási, karbantartási igények kielégítése után a család számára megmarad arra, hogy átlagos módon biztosítani tudja szükségleteinek kielégítését, és emellett lehetőséget teremt felhalmozásra is. Ennek konkrét mértékét mindig az adott időszakra és adott térségre lehet csak meghatározni. Ez alapján egy négytagú család elvárható jövedelme 2006-ban Ft volt. A következőkben megvizsgáltuk a potenciálisan végzendő falusi vendéglátás ökonómiai hátterét. Korábbi kutatásainkban, Hajdú-Bihar megyei falusi vendéglátókat vizsgálva, számszerűsítettük a falusi vendéglátásban felmerülő költségeket. Erre azért is volt szükség, mert tapasztalataink alapján a falusi vendéglátók nem tudják elválasztani a vendéglátásban felmerülő költségeket a háztartási költségektől. A falusi vendéglátás éves költségeinél csak a vendéglátás érdekében felmerült költségek veendők figyelembe, melyeket mi állandó és változó költségekre való bontással határoztunk

5 meg. Állandó költségeknek tekintjük a falusi turizmus érdekében felmerülő amortizációt, javítási költségeket, az évente fizetendő tagsági díjat, a hirdetési költségeket és a vendégfogadásra kötött biztosítás költségét. A változó költségek a forgalomtól függően változnak. Változó költségek között tüntettük fel az élelmiszeralapanyagköltséget, az áramszükséglet költségét, a vízszükséglet költségét, mely a fürdőszobai és a mosás-takarítás vízszükségletéből adódik, a szükséges mosó-és tisztítószerek költségét - felhasználva a Horváth (1992) által ajánlott fajlagos ráfordítási egységeket -, és a saját munkabért. Idegenforgalmi adóval nem kalkuláltunk, mert a vendéglátó számára nem jelent pénzkiadást, hiszen azt a vendéggel fizetteti meg. Nagysága azonban hatással lehet a vendégforgalomra, illetve közvetett hatása a település turisztikai fejlesztésekhez való hozzájárulásában rejlik. A bevételek nagyságát a vendégek száma, az átlagos tartózkodási idő, - azaz a vendégéjszakák száma valamint a szálláshely és az étkeztetés ára határozza meg. Vizsgálatainkban Hajdú-Bihar megyére a következő értékeket állapítottuk meg átlagos helyzetet feltételezve. Az egy vendégéjszakára vetített állandó költség Ft, a változó költség Ft, így az összes költség Ft. Egy vendégéjszaka bevétele pedig Ft, feltételezve azt, hogy a szállásár Ft, a reggeli ára Ft, a vacsoráé pedig Ft. Ebben a kalkulációban a következő értékekkel számoltunk (1. táblázat): 1. táblázat: A modellben alkalmazott költség-bevétel-jövedelem értékek M.e.: Ft/vendégéjszaka Állandó költség 700 Változó költség Összes költség Szállás Reggeli 600 Vacsora Bevétel Bruttó jövedelem Forrás: saját számítás Célkitűzéseinknek megfelelően először meghatározzuk az elvárható jövedelem fedezésére alkalmas vendégéjszakák számát, ha csak falusi vendéglátással foglalkozik a család. Ebben az esetben 2238 vendégéjszakára lenne szükség. A valóság azonban nagyon távol áll ettől az értéktől, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Hajdú-Bihar megyében 67 regisztrált falusi vendéglátó működött 2005-ben, átlagosan 5 férőhelyet kínálva. Az egy vendégfogadóra vetített vendégéjszakák száma 56 volt, mely kevesebb, mint az országos átlag (67), ami sajnos, szintén igen alacsony értéket mutat. Az átlagos tartózkodási idő 2 nap, mely fele az országos helyzetnek. A következő lépésben meghatároztuk, hogy mekkora földterület szükséges az elvárható jövedelem fedezésére, feltételezve, hogy a család a megyére jellemző két fő növény az őszi búza és a kukorica termesztésével foglalkozik. Számításaink alapján

6 a két említett növény vonatkozásában átlagosan egy hektáron Ft jövedelem érhető el, mely 90 hektáros méret esetén fedezi az elvárható jövedelmet. A két tevékenység kombinálása esetén célunk az volt, hogy a gazdaság által végzett tevékenységek fedezzék az elvárható jövedelmet. A családnál potenciálisan eltölthető vendégéjszakák száma 5 férőhelyet feltételezve 1830, amiből 25 %-os kapacitáskihasználtságot alapul véve 460 tényleges vendégéjszakával kalkuláltunk. Ez az érték mind a megyei, mind az országos átlagértékek feletti ugyan, de elvárható akkor, ha feltételezzük, hogy a család részben e tevékenységből kíván megélni. Ebben az esetben Ft (460 vendégéjszaka x 1600 Ft/vendégéjszaka) éves jövedelem képződik a falusi vendéglátásból. Ez az érték 20,5 %-a az elvárható éves jövedelemnek, ami mintegy 20 hektárral csökkenti az előzőekben számított földterület nagyságot, s így már csak mintegy 70 ha-nyi területre van szükség a család megélhetésének biztosításához. Szerényebb megélhetési igények esetén figyelembe véve a jelenlegi vidéki jövedelemviszonyokat előfordulhat, hogy a család kisebb jövedelemmel is beéri, ami konkrétan csak a család mindennapos kiadásait fedezi, felhalmozásra nem ad lehetőséget. Ekkor az igények Ft-os évi értékre redukálódnak, s számításaink során azt vizsgáljuk, hogy ez az érték hogyan realizálódhat. Ha a család kizárólagosan falusi vendéglátással foglalkozik, akkor az elvárt érték fedezéséhez 1500 vendégéjszakára van szükség, ami 80 %-os kapacitáskihasználtságot jelentene, ami erősen túlzott elvárásnak minősíthető a tények ismeretében. Abban az esetben, ha a család csak mezőgazdasági tevékenységből szándékozik megszerezni az elérni kívánt jövedelmet, akkor ehhez maradva az eredeti jövedelmi viszonyoknál 60 ha-os földterületre van szükség. A két tevékenység kombinációja esetén továbbra is feltételezve a 25 %-os kapacitáskihasználtságot a vendégéjszakákból befolyó Ft jövedelem az elérni kívánt érték 30,6 %-át teszi ki, míg ez esetben a fennmaradó érték fedezéséhez mindössze 42 ha-ra van szükség. Számításainkat a 2. táblázat összegzi. 2. táblázat: A területi méret alakulása az éves jövedelem és a vendégéjszakák számának tükrében Megnevezés Elvárt jövedelem (Ft/év) Vendégéjszakák száma Területi méret Forrás: saját számítás 4. Következtetések, javaslatok Számításaink bizonyították, hogy falusi vendéglátás nem jelenthet fő megélhetési forrást, az mintegy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségként áll rendelkezésre. Lehetővé teszi a többlábon-állást, azaz a mezőgazdaságból származó jövedelem kiegészítését. Ezzel, többek között, szerepet vállal a vidékfejlesztés ökológiaikörnyezeti célkitűzésének megvalósításában, azaz a fenntartható mezőgazdaság, az

7 agrár-környezetvédelem, a természeti és épített környezet védelmének kialakításában. A falusi turizmus - azzal, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmet egészíti ki klasszikus értelemben - hozzájárul a mezőgazdaság vidéki értékeket megőrző funkciójának erősítéséhez, különösen ott, ahol a természeti adottságok nem teszik lehetővé az intenzív mezőgazdaság gyakorlását. Itt megvalósulhat a mezőgazdaságból származó környezetterhelés csökkentése, hiszen a korábbi jövedelemigény most már kevesebb, a természeti és környezeti feltételeknek megfelelő ráfordításokkal is elérhető, mert a falusi turizmus pótolhatja a kieső jövedelmet. A falusi turizmust többek között az különbözteti meg a fizető vendéglátástól és a kereskedelmi szálláshelyektől, hogy a vendégfogadók a szállás biztosításán túl étkeztetést is vállalnak és programokat is szerveznek a vendégek számára. A falusi turizmus lényege éppen abban áll, hogy a vendég a vendégfogadónál alszik, vele együtt étkezik, tetszése szerint részt vehet a vendégfogadó munkájában - főzésben, állatok etetésében, szüretelésben. Ezáltal megismerheti a vendég az adott a helyi ízeket, szokásokat. Ösztönözni kellene a vendégfogadókat arra, hogy ne csak szállást, hanem étkeztetést és programokat is biztosítsanak a vendégek számára. Mindezeket együttvéve sajnos csak nagyon kevés háznál tapasztaltuk. A nyugat-európai minták alapján várhatóan nálunk is egyre nagyobb igény lesz az étkeztetési lehetőségekre. Így, különösen, ha saját előállítású élelmiszerekről van szó, a falusi turizmusból származó bevétel és jövedelem jelentősen emelkedhet a vendégfogadó számára. Ezek a szolgáltatások továbbá hozzájárulhatnak a vidéki életforma fenntartásához is, mely napjainkban egyre inkább felértékelődik. A cél az lenne, hogy kialakuljon a falusi turizmus klasszikus formája, melyben ez a tevékenység a mezőgazdaságból származó jövedelmet egészíti ki. Egy olyan mezőgazdasághoz kapcsolódna, melynek termelői funkciója mellett - az EU közös agrárpolitikáját is figyelembe véve - fokozatosan előtérbe kerül a vidéki, kulturális, társadalmi és természeti értékeket megóvó funkciója is. A vendégfogadó és a vendég szemszögéből a következő előnyöket lehetne felsorakoztatni. A vendégfogadó szemszögéből a falusi turizmus előny, mert: munkaalkalmat teremt, és így csökkenti az elvándorlást, az esetleges ingázást; a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységként többlábon-állást valósíthat meg; kiegészítő jövedelmi forrás lehet, amely a vendég számára felszolgált saját termékek fogyasztásából, valamint értékesítéséből, a szobák kiadásából, egyes szolgáltatások igénybevételéből tevődik össze; kikényszerítheti az infrastruktúra fejlesztését; növelheti a település szabadidő-eltöltési, kulturális lehetőségeit; hozzájárulhat az életforma megváltozásához, a városi és a falusi életforma közeledéséhez is. Ha a falusi turizmus előnyeit az igénybevevő szempontjából nézzük, akkor a következő megállapításokat tehetjük: a falusi turizmus természet-közeli, olcsó üdülést biztosít; lehetővé teszi a táj és az emberek saját környezetben történő megismerését; aktív kikapcsolódást jelent, vagyis a vendégek aktívan részt vehetnek a falusiak munkájában (szüret, állatok etetése, gondozása, disznótor);

8 új ismeretek szerzéséhez, a falusi hagyományok (egykor űzött mesterségek, valódi helyi ízek) megismeréséhez járul hozzá; a hazai igénybevevő megismeri hazáját; a külföldi igénybevevő megismeri hazánkat. Sajnos még sokan nem látják, hogy az idegenforgalom jó kiegészítője lehet a mezőgazdaságnak, illetve hatékony eszköze lehet a vidékfejlesztésnek. Az összefogás, a térségi szemlélet hiány abban is megjelenik, hogy a térség lakosai közül sokan nem ismerik, alulértékelik a helyi erőforrásokat, lehetőségeket, vonzerőket, melyeknek más oldalról nemzetközi hírük van. A falusi turizmus azokon a településeken fog kibontakozni, amelyeken a természeti vonzerőn túl a vállalkozók felismerik az együttműködés jelentőségét és összefognak adottságaik olyan árucsomagként történő megfogalmazására, amely sikeresen piacra vihető. Szükség van értelmiségiekre és specialista szakemberekre is. Az elektronikus és nyomtatott sajtónak nagy szerepe lehet abban, hogy egyfajta divat teremtődjön a falusi turizmussal kapcsolatban (Bainé Szabó et al., 2006). Irodalom Antal K.: A falusi turizmus mint idegenforgalmi termék. Kereskedelmi Szemle 35. évf. 12.sz p Bainé Szabó B. - Könyves E. Tikász I. E.: A falusi turizmus helyzete és gazdasági kérdései. MTA Társadalomkutató központ, kézirat. 2006, Budapest. Bainé Szabó B.: A falusi turizmus ökonómiai kérdései. Agrártudományi Közlemények 12. Acta Agraria Debreceniensis, 2003, Debrecen p. Buzás F. E. Supp Gy.: A silókukorica-termelés gazdasági elemzése, ökonómiai modell alapján Gazdálkodás, Budapest szám p. Csizmadia L.: Falusi turizmus - környezetbarát turizmus oktatási összefüggései. Budapest, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, 1992, 62.p. Horváth Á.: A fizetővendéglátás és falusi turizmus pénzügyi tervezése. In: Fizetővendéglátás és falusi turizmus II. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, 1992, p. Kenéz Gy-é: A Fizetővendéglátás hivatás. In: Fizetővendéglátás és falusi turizmus I.. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, 1992, p. Magda S.: Általános folyamatok a mezőgazdaságban Gazdálkodás, Budapest szám p. Nagy A.: Családi alapon működő mezőgazdasági vállalkozások (családi gazdaságok) ökonómiai elemzése. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani és MarketingTanszék, Debrecen, Nanszákné: Turisztikai termékfejlesztés. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, p. Pfau E.- Nábrádi A.: A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani Tanszék. Debrecen p.

9 Pfau E.: Tőkeszükséglet és annak költségalakító szerepe a növénytermesztésben V. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös III II. kötet p. Romány P.: Forradalmak és félreformok a hazai agrárvilágban Gazdálkodás, Budapest szám p. Tanka E.: Föld és elsajátítás Agroinform Kiadó Budapest p.

10 THE ROLE OF LAND SIZE AND RURAL TOURISM IN PRODUCING PROFIT OF FAMILY FARMS László Posta Bernadett Szabó University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences, Faculty of Agricultural Economics and Rural Development, Department of Farm Business Management and Marketing, Debrecen Summary Agriculture has played significant roles in rural areas and in rural development. However, population retaining capacity of agriculture radically decreased, which is reflected in the reduction of number of agricultural employers and in declining agricultural profit. Supplementing profit of agricultural workers became necessary, which may be realized by bio-farming and herb production, by producing Hungaricums, small pets and craft products or even by doing rural tourism. Profitability problems of farmers had appeared already before the change of the economic and political regime, the land rent, however, as a new cost, made even harder the already existing problems. There were three solutions left for farmers under these hard economic conditions: neither they stop farming and look for a job being competitive with other sectors of economic life, nor as tenants try to agree with land owners and hope that sooner or later the profit and profitability conditions in agriculture will be better or they look for supplementary profit opportunities relating to agriculture, by which they can ensure the sources of their own and family s benefit. The length of our present research is three years, which aims at investigating the willingness of land owners in the county of Hajdú-Bihar for making rural tourism, furthermore studying Western European case studies, recognizing the conditions of being successful in the field of rural tourism, determining the possibilities of the examined county in this topic. In this paper, we modeled that how many tourism nights are necessary for reaching the expectable profit of a family dealing with only rural tourism; how much area is necessary if they carry out only agricultural activity; and what combination of the two activities is necessary if the family carries out both of them. Our calculations proved that rural tourism is not a main subsistence source; it is available as a supplementary profit opportunity. It makes the diversification possible, that is it supplements the profit from agriculture. By this, it plays a role in the realization of ecological and environmental objectives of rural development and in establishing sustainable agriculture, the agro-environmental protection, and saving natural and built environment. The rural tourism supplementing profit from agriculture contributes to strengthening functions of agriculture for saving rural values, especially where natural conditions are not sufficient for intensive agricultural production. The environmental pollution from agriculture may be reduced as the previous profit requirement may be reached by less input being in harmony with the natural and environmental conditions as rural tourism may supplement the missing profit. Keywords: rural tourism, land size, family profit

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A falusi turizmus ökonómiai kérdései

A falusi turizmus ökonómiai kérdései A falusi turizmus ökonómiai kérdései Bainé Szabó Bernadett Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék, Debrecen ÖSSZEFOGLALÁS A mezőgazdaság

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉS GAZDASÁGI, ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI FUNKCIÓINAK ÖSSZEFÜGGÉSE HORTOBÁGY MENTI TELEPÜLÉSEKEN

A VIDÉKFEJLESZTÉS GAZDASÁGI, ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI FUNKCIÓINAK ÖSSZEFÜGGÉSE HORTOBÁGY MENTI TELEPÜLÉSEKEN DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Szabó Gábor

Részletesebben

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 50. NUMBER 2. Mosonmagyaróvár 2008 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezôgazdaság-

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. - Kutatási Csoport / Hungarian National Tourist Office - Department for Market Research Statisztikai táblák / Statistical data

Magyar Turizmus Zrt. - Kutatási Csoport / Hungarian National Tourist Office - Department for Market Research Statisztikai táblák / Statistical data A turizmus forgalma a határátkelőkön / Passanger traffic data of frontier relations 1. tábla / Table 1. Külföldi látogató (ezer fő) / arrivals azonos időszakához képest (%)/Change over the same period

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: Kacz Károly Salamon Lajos (2000): Gyır-Moson-Sopron megye egyéni gazdaságai az európai integrációra történı

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON

A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 1 3.8. Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE. SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT

A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE. SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT A N EM ZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELM I PROGRAM PÁLYÁZATAINAK ELEM ZÉSE SZABÓ GÁBOR dr. - FÉSŰS ISTVÁN - BALÁZS KATALIN - KATONÁNÉ KOVÁCS JUDIT ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

MŰSZAKI ALKOTÁSOK MEGŐRZÉSE AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSÉVEL DEVELOPMENT OF TOURISM A MANNER TO PRESERVE THE TECHNICAL CREATION

MŰSZAKI ALKOTÁSOK MEGŐRZÉSE AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSÉVEL DEVELOPMENT OF TOURISM A MANNER TO PRESERVE THE TECHNICAL CREATION űszaki tudományos közlemények 2. XV. űszaki Tudományos Ülésszak, 2014. Kolozsvár, 207 212. http://hdl.handle.net/10598/28541 ŰSZAKI ALKOTÁSOK GŐRZÉS AZ IDGNFORGALO FJLSZTÉSÉVL DVLOPNT OF TOURIS A ANNR

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI HAJDÚ-BIHAR ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI HAJDÚ-BIHAR ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI HAJDÚ-BIHAR ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN OPPORTUNITIES OF RENEWABLE ENERGY USE IN HAJDU-BIHAR AND SZABOLCS- SZATMAR-BEREG COUNTIES TAMÁS András PhD

Részletesebben

One of the economical and political aims of the Hungarian government and the European Union (EU) is improving and supporting the micro, small and

One of the economical and political aims of the Hungarian government and the European Union (EU) is improving and supporting the micro, small and Közgazdász Fórum Forum on Economics and Business 16 (1), 21 35. 2013/1 7 The activity of chambers of commerce an international perspective ERIKA SZILÁGYINÉ DR. FÜLÖP One of the economical and political

Részletesebben

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján Analysis of Higher Education as a Competitive Market on the Basis of Porter-Model Nowadays it is essential to carry out marketing

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI AGRÁRGAZDASÁG VIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÁS

A MAGYARORSZÁGI AGRÁRGAZDASÁG VIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÁS A MAGYARORSZÁGI AGRÁRGAZDASÁG VIZSGÁLATA MARSELEK SÁNDOR dr. - WÖLCZ ANDREA - TÉGLA ZSOLT ÖSSZEFOGLALÁS A mezőgazdaságban az elmúlt években kedvezőtlen tendenciák érvényesültek. Az ágazat beruházásai elmaradtak

Részletesebben

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész Újraszabni Európa egészségügyét II. rész A dokumentum első részét lapunk előző számában olvashatják Tisztelt Olvasóink! Ezzel a jelszóval indítja programdokumentumát a European ehealth Task Force munkacsoport

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás

Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 11. Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 1 3.9. Szállodai vendéglátás bevételgazdálkodása Hotel F&B 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

A falusi turizmus helyzete és ökonómiai értékelése zempléni településekben

A falusi turizmus helyzete és ökonómiai értékelése zempléni településekben gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2010 620 A falusi turizmus helyzete és ökonómiai értékelése zempléni településekben SZABÓ BERNADETT Kulcsszavak: falusi turizmus, ökofalvak, fenntarthatóság, Zemplén.

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

HEKLINÉ DR. HERBÁLY KATALIN 1

HEKLINÉ DR. HERBÁLY KATALIN 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. HEKLINÉ DR. HERBÁLY KATALIN 1 A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS HELYZETE A GAZDÁLKODÓK MEGÍTÉLÉSE ALAPJÁN 2 ÖSSZEFOGLALÓ A kérdőíves felmérés segítségével készült

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?)

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 232 242, 2015 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Marticsek József 1, Molnár Dániel

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN Radácsi László, Ph.D. ügyvezető igazgató II. Magyarországi Klímacsúcs Budapest, 2009. február 19. NYELVHASZNÁLAT ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reducing our climate impact

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

PRECÍZIÓ S NÖVÉNYVÉDELEM, M IN T ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA? TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN dr. ÖSSZEFOGLALÁS

PRECÍZIÓ S NÖVÉNYVÉDELEM, M IN T ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA? TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN dr. ÖSSZEFOGLALÁS PRECÍZIÓ S NÖVÉNYVÉDELEM, M IN T ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA? TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN dr. ÖSSZEFOGLALÁS A multifunkcionális mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés számtalan kérdést vetnek fel, feladatot

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban alapított vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 Kihívások, fejlesztési lehetôségek a munkahelyi étkeztetésben a gazdasági válság hatására bekövetkezett változások tükrében Challenges

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Magyar ügyek az Európai Unió Bírósága előtt Hungarian cases before the European Court of Justice

Magyar ügyek az Európai Unió Bírósága előtt Hungarian cases before the European Court of Justice Magyar ügyek az Európai Unió Bírósága előtt Hungarian cases before the European Court of Justice FEHÉR Miklós Zoltán Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály Ministry of Public

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

A KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE VAS MEGYEI PÉLDÁKON

A KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE VAS MEGYEI PÉLDÁKON Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 2-3: 139-146 A KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE VAS MEGYEI PÉLDÁKON (The Social Geographical Outline of Provinciai Towns' Modernization in Vas

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek a Hortobágy menti települések mezőgazdaságában

Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek a Hortobágy menti települések mezőgazdaságában Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek a Hortobágy menti települések mezőgazdaságában Bainé Szabó Bernadett Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani

Részletesebben

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2002. (III. 31.) ÖR sz. rendelete az idegenforgalmi adóról

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2002. (III. 31.) ÖR sz. rendelete az idegenforgalmi adóról Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2002. (III. 31.) ÖR sz. rendelete az idegenforgalmi adóról Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

MY ENGLISH BOOK Class 4

MY ENGLISH BOOK Class 4 MY ENGLISH BOOK Class 4 heti 3 óra Egy leckére átlagosan 2 óra jut, de ehhez nem kell feltétlenül ragaszkodni. A leckék 2 óra alatt kényelmesen elvégezhetők, de vannak, amelyek több gyakorlást igényelhetnek

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben