SZAKDOLGOZAT Subicz Attila 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Subicz Attila 2011"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Subicz Attila 2011

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális Kapcsolatok és Pályázati Kommunikátor szakirány A SAPARD PROGRAM HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGRA ÉS VIDÉKI TÉRSÉGRE Készítette: Subicz Attila Budapest,

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A SAPARD Program jellemzői Földrajzi kiterjedés A SAPARD Program általános és speciális céljai Általános célok Speciális célok A SAPARD Program a kívánt hatásai A SAPARD Program stratégiája A stratégia prioritásai Magyarország és az EU összehasonlítása Infrastruktúra Humán erőforrás Termelői szektor SWOT elemzés Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) Korábbi intézkedések a vidékfejlesztés és agrárgazdaság területén PHARE Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott programok Világbank programjai Nemzeti forrásokból származó támogatások A SAPARD Terv keretében megvalósult intézkedések Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása A szakképzés támogatása Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése Termelői csoportok felállítása, működtetése Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása

4 6.9 Technikai segítségnyújtás A SAPARD Program intézkedéseinek értékelése Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Technikai segítségnyújtás Termelői csoportok felállítása, működtetése, illetve a szakképzés támogatása Esettanulmány: Cibakert Mezőgazdasági Kft A társaság Tevékenységi kör, termékek-szolgáltatások Minőség Konkurencia Munkaerőhelyzet Tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásai Fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés eredményei Összefoglalás Magyarország mezőgazdaságának aktuális helyzete Bevezetés Agrár-külkereskedelem Foglalkoztatottság Magyar földek értéke Birtokszerkezet Üzemszerkezet Agrárlogisztika Jövedelmezőség, finanszírozás Összegzés Ábrák és táblázatok jegyzéke Irodalomjegyzék

5 1. Bevezető 1 Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a SAPARD Program hatását és jelentőségét a magyar agrárgazdaságra és vidéki térségére nézve. A SAPARD Program az Agenda 2000 nevű dokumentum keretein belül valósult meg, több más segélyprogram mellett. Az Agenda 2000 azzal a céllal jött létre, hogy jövőképet alkosson az Európai Uniónak az ezredforduló után. Az Agenda 2000 megfogalmazta azokat a kihívásokat, amelyekkel Európának szembesülnie kell a XXI. században és ezek közül az egyik legsürgetőbb az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok kérdése, amelyek jelentős lemaradást mutatnak több területen az EU-15-ökhöz képest. A SAPARD előcsatlakozási program az új tagjelölt országok agrárgazdaságainak versenyképességét, illetve a vidéki térségek életképességét kívánta felzárkóztatni az EU-s szintre. Szakdolgozatomban mielőtt értékeltem volna a SAPARD Program eredményességét, fontosnak találtam megvizsgálni, hogy milyen körülmények tették indokolttá a Program hazai alkalmazását. Megnéztem, hogy az ország agrárgazdasága és vidéki térségei milyen más juttatásokban részesültek még a SAPARD Program megjelenése előtt, majd összegeztem, hogy az akkori SAPARD Terv hogyan ítélte meg Magyarország helyzetét az EU-hoz viszonyítva. Összefoglaltam, hogy a Programon belül milyen intézkedések keretei között lehetett pályázatokat benyújtani. Ezen intézkedések céljait és várt hatásait leírtam azzal a céllal, hogy szakdolgozatom későbbi szekciójában megvizsgáljam, hogy a SAPARD Program lezárását követően ezek a célok mennyire eredményesen teljesültek. Esettanulmányként megvizsgáltam a Cibakert Kft beruházását, amely a SAPARD Program intézkedéseinek keretein belül valósult meg. A Cibakert Kft egy szántóföldi zöldségnövények termesztésére szakosodott társaság, de a vetésváltás kényszeréből száraz növények termesztésével is foglalkoznia kell. Egy korszerű szárító-tisztító berendezés felépítésére pályáztak, amelynek segítségével a társaság javította piaci pozícióját és jelentősen növelte komplexitását és ez által a versenyképességét. A 1 5

6 társaság tapasztalatait és véleményét beépítettem a szakdolgozatomon belül a SAPARD Program értékelésébe, illetve a végkövetkeztetéseimbe. Ez után megvizsgálom, hogy a SAPARD Program önmagán túl, hosszútávon mennyire volt képes javítani a magyar agrárgazdaságon, illetve a vidéki térségek helyzetén. Részletesen megnéztem Magyarország helyzetét az agrár-külkereskedelem, a foglalkoztatottság, a birtokszerkezet, az üzemszerkezet és az agrárlogisztika terén. Továbbá megvizsgáltam, hogy e területek problémái honnan eredhetnek. Végül a fenti adatok alapján igyekeztem következtetéseket levonni a SAPARD Programmal, illetve Magyarország agrárgazdaságának és vidéki térségeinek jövőjével kapcsolatban. 2. A SAPARD Program jellemzői 2 Az Európai Unió Tanácsa által 1999-ben kiadott 1268/99/EK és 2759/99/EK rendeletek alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette és benyújtotta Magyarország SAPARD tervét, amelynek kivitelezésért és végrehajtásáért egyben felelősséget is vállalt. A terv elkészítése, a Bizottság által választott szakértők mellett, kormányzati szervek, NGO-k, és más a tervben érintett gazdasági, társadalmi partnerek bevonásával történt. Nem sokkal ezután az EU Bizottság elfogadta a benyújtott tervet és ezzel jogilag is érvénybe lépett a SAPARD Program. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azzal a szándékkal hozta létre a tervet, hogy kijelölje és meghatározza a célokat és eszközöket, amellyel az EU normák figyelembevételével Magyarország igénybe veheti az előcsatlakozási alapok által nyújtott támogatásokat. A célok finanszírozását, a SAPARD program mellett, a Kormány által biztosított nemzeti források is segítik. A Program keretében Magyarország felgyorsíthatta az EU taggá válás feltételeinek megteremtését. Emellett fontosnak tekinthető, hogy a SAPARD Program is alapot 2 Figeczky G.: The Hungarian National Report, WWF Hungary, Budapest, 2006 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

7 nyújtott arra, hogy Magyarország még a csatlakozás előtt megismerkedjen és átvegye a közösségi vívmányokat és azok alkalmazásában gyakorlatot szerezzen. A magyar SAPARD terv alapjául a következőek szolgáltak: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Magyar agrárgazdaság, vidékfejlesztés és területfejlesztési stratégia Magyar Kormány Programja Ideiglenes Nemzeti Fejlesztési Terv Továbbá figyelembe voltak véve az EU törekvései. 2.1 Földrajzi kiterjedés 3 A program horizontális jellegéből adódóan az intézkedéseknek földrajzi korlátai nem voltak, de a támogatások főként az ágazat kritikus pontjaira koncentrált. A vidéki területek fejlesztése kiemelt szerepet kapott a SAPARD Programban. A ruralitás minősítésénél több szempontot is figyelembe kellett venni: a demográfiai helyzetet, az elöregedést és tartós elvándorlás jelenségét, elmaradottságot, az infrastrukturális elmaradottságot, a gazdasági elmaradottságot. A vizsgálat végén az eredmény azt mutatta, hogy a vidéki térségnek minősülő terület nagysága km 2, amely az ország összterületének 84 százaléka. Ez a terület az akkori népesség 38,3 %-át fedte le, amely számszerűleg főt jelentett. Általános tendenciaként elmondható, hogy Magyarország vidéke és agrárgazdasága már jóval a SAPARD Terv elfogadása előtt hanyatlóban volt. A termelők versenyképessége folyamatosan romlott és nem csak, hogy nem tudták megközelíteni az EU színvonalat, de a korábbi hazai szintet is egyre nehezebb volt fenntartani. A termelőknek egyre kevesebb forrásuk maradt az eszközállomány fejlesztésére és csökkent a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma is. Ilyen körülmények mellett nem tudták a hazai termelők hatékonyan alkalmazni a különböző környezetvédelmi, higiéniai, minőségi előírásokat. Ez a jelenség párhuzamosan volt megfigyelhető a falvak életfeltételeinek romlásával is. 3 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000,p

8 2.2 A SAPARD Program általános és speciális céljai Általános célok A legfontosabb szempont az agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése, melyhez elengedhetetlenek a következő pontok: Növelni a magyar agrárgazdaság versenyképességét A termelési struktúrában lévő lemaradásokat behozni. A megváltozott üzem- és tulajdoni struktúrákhoz elengedhetetlen fejlesztések támogatása. A minőségi termékek arányának növelés mind az alapanyagok termelése, mind a feldolgozás oldalán. A termelés-feldolgozás-értékesítés vertikumai, illetve a termelők közötti kooperáció elősegítése. A fenti pontok eredményeként a vidéki lét talpon maradását is szándékozott segíteni a SAPARD terv. A terv szerint mezőgazdasági korszerűsítésén és diverzifikációján, az infrastruktúra rendbehozásán, a bővülő képzési lehetőségeken és más vidékfejlesztési eszközökön keresztül nőne a foglalkoztatás, az életszínvonal és a gazdaság szilárdsága a vidéki területeken. Az EU-s vidékfejlesztési elvek alkalmazásán keresztül így kulturális, társadalmi és gazdasági szinten is közelíthetne a magyar vidék az EU-s szinthez. A terv általános céljainak megvalósítása a vállalati szektorban növelné a versenyképességet, amely lényeges tekintve, hogy Magyarországon a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások és foglalkoztatottak jelentős része a versenyszférán kívül van. A versenyképesség növelése mellett rendkívül fontos volt még, hogy a vállalatokat felkészítette az új körülménykehez, melyekkel az EU egységes piacához való csatlakozást követően kellett szembenézniük. Az előcsatlakozási alapokat igénybevevő vállalatoknak ugyanis alkalmazniuk kellett az EU versenyelőírásait és többek között a környezetvédelemmel és közbeszerzéssel kapcsolatos előírásokat. 4 Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 50. évf., január FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000,p

9 Az általános célok közé sorolható még az a szándék, hogy a SAPARD Terv megvalósításával 25 ezer megtartott és újonnan létrehozott munkahely stabilizálódjon az agrárgazdaság területén, illetve a mezőgazdasági termelés 10 százalékában korszerűsítés történjék Speciális célok A mezőgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése. Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások feltételeinek megteremtése. A magasabb minőségi követelményeknek megfelelő és feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése. Környezetterhelés csökkentése. Az ágazat termelőinek szövetkezését elősegíteni, melyek az egyes termelők piacrajutási feltételeit javítja Munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés a vidéki térségeken. A vidéki területek népességmegtartó képességének növelése. 2.3 A SAPARD Program a kívánt hatásai A mezőgazdaság erőgépállománya korszerűbb lesz, a szarvasmarha, sertés és baromfitartás feltételei javulnak, a korszerűsített telepeken az állatelhelyezés feltételei megfelelnek az EU követelményeknek, bővül a magasabb minőségű termékek aránya, javul a termékek piaci pozíciója, alacsonyabb lesz a környezetterhelés. A termelői csoportok biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik az egyéni gazdaságok termelését, segítik a munkahelyek megőrzését. A foglalkoztatási feszültségekkel küzdő vidéki térségekben a tevékenységek diverzifikációja által stabilizálódik a foglalkoztatottság, nő a gazdálkodók szakismerete, valamint erősödik a vidék népességmegtartó képessége. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések eredményeként nő a környezeti és termőhelyi adottságokat fokozottan figyelembevevő gazdálkodásra átálló gazdaságok aránya. 9

10 2.4 A SAPARD Program stratégiája 5 A SAPARD Terv a vidéken fellépő foglalkoztatási hiányt a termelés diverzifikációján keresztül akarta megoldani, melyhez elengedhetetlennek tartotta az általános tőkehiány mérséklését. A források bővítésével elő akarta segíteni a technológiák fejlesztését, amely növelné a versenyképességet és a jövedelmezőséget. Így javulnának a termelési mutatók, illetve a termékek minősége. Fontosnak tartotta figyelembe venni a helyi földrajzi, termőhelyi adottságokat és a rendelkezésre álló, európai viszonylatban olcsónak számító képzetlen munkaerőt. A Terv a termelők piacrajutási lehetőségeit javítani akarta a termelői csoportok szervezésével, a képzettségi színvonal növelésével, korszerű szaktanácsadás nyújtásával. A társulások lehetővé fogják tenni a közös kapacitások fejlesztését. Emellett fontosnak tartotta felhasználni a már korábban létrejött vertikális kapcsolatok tapasztalatait. A Terv sikeres véghezvitelével integrálódni fognak az elszigetelt termelők. A Terv továbbá, mivel a jó minőségű alapanyagok adottak lesznek, emelni akarta a magasabb feldolgozottságú termékek arányát a piacon, amelyhez az élelmiszerfeldolgozó üzemek támogatása szükséges. A terv számításba vette, hogy ezen jobb minőségű termékeknek van potenciális piaca belföldön, illetve külföldön. Ezeket a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy a feldolgozóipar környezetterhelése csökkenjen, a termelés higiéniája javuljon és a termékek előállítása biztonságosabb legyen. A SAPARD Terv nagy hangsúlyt fektet környezetvédelmi szempontokra, amely a Terv stratégiájában a következőképpen jelenik meg. Az ökobarát termelést minél több területen kell bevezetni, különös tekintettel az érzékeny területekre. Ezekkel a módszerekkel hatékonyabban lehet fenntartani Magyarország biodiverzitását. Ezen stratégiai pontok megvalósítása növelni fogja a vidéki foglalkoztatottságot, illetve javítani fogja a vidéki települések népességmegtartó képességét. Továbbá az infrastruktúra fejlesztésével is javítani akarta a Terv a termelők termelési feltételeit és a vidéki életszínvonalat. 5 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

11 Ezek a stratégiai pontok szorosan követték az Európai Unió akkori vidékfejlesztési politikájának kiemelt elveit A stratégia prioritásai 6 Az agrárgazdaság versenyképességének növelése. Az agrár-környezetvédelem előtérbe helyezése. A vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése. Az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása. A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése. A termelői csoportok felállításának, működtetésének támogatása. Az agrár-környezetvédelem előtérbe helyezése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: Az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése. Tájmegőrzés, kulturtáj ápolása. A vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: A falvak megújítása és fejlesztése, illetve a vidéki hagyományok és a tárgyi értékek ápolása és védelme. A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása érdekében. A vidék infrastruktúrájának fejlesztése. Továbbá a SAPARD Terv kiköti, hogy a fent megfogalmazott prioritások megvalósításához szükséges a szakképzések bővítése, illetve az aktuális 6 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 50. évf., január 11

12 szükségletekhez való igazítása. Ezzel az intézkedéssel nagyobb valószínűséggel biztosítható a prioritások életképes megvalósítása. 3. Magyarország és az EU összehasonlítása 7 A SAPARD terv összehasonlította Magyarországot az EU 15-el, annak érdekében, hogy hangsúlyozza, mely területeken nagy országunk lemaradása. Az összehasonlítás egykét kiegészítéssel, összefoglalva így nézett ki: 3.1 Infrastruktúra: 8 A vízellátás kiterjedtségében megfelel az EU-s szintnek, de a szolgáltatás minőségében nagy lemaradások tapasztalhatóak, főleg a szennyvíztisztítás terén. Magyarország közlekedési szempontból tranzit országnak számít, ezért kulcskérdés a közlekedési hálózat állapota. Habár a gyorsforgalmi utak és a vasút állapota megfelelőnek mondható, a közutak tekintetében Magyarország siralmas állapotban van. Az energiaellátás elfogadható állapotban van, viszont az alternatív energiaforrások kihasználtsága minimális szinten van. A kommunikációs rendszerek kiépítettsége terén Magyarország rohamos felzárkózást mutat. A magyar infrastruktúra több egymásra rakódott tényező miatt volt elmaradott állapotban. A szocialista múltból ránk maradt elhanyagoltság, ami az akkori központi ellátottság hiányaiból adódott, továbbá az intézményi, adminisztratív és politikai centralizációból következő strukturális és területi központosítás egyaránt okozói a 90-es években megfigyelhető infrastruktúra állapotának. 7 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

13 3.2 Humán erőforrás 9 Magyarország főbb demográfiai jellemzői (várható élettartam, halálozási ráta, népesség száma, egészségi állapot) az EU-s tendenciákhoz mérten is igen kedvezőtlenek. A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya közelít az EU-s átlaghoz. A magyar aktív népesség foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az EU-s átlagtól. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulásával hosszabb távon csökken a munkaképes korú népesség aránya és száma. A szakképző intézmények főleg gyakorlati oktatás terén le vannak maradva az EU-s szinthez képest. Az oktatás és képzés rendszere nem biztosítja a versenyképes készségek és kompetenciák elsajátítását, amely szükséges a munkaerőpiacon való megjelenéshez. A régiók között a munkaerő-piac terén jelentős különbségek vannak. A nők iskolai végzettsége magasnak számít az EU átlagához képest. A közép- és felsőoktatásban résztvevők aránya folyamatosan növekszik. 3.3 Termelői szektor Habár Magyarország agrárgazdasága nagyobb arányban veszi ki a részét a nemzetgazdaságból, mint az EU-s átlag, ez az érték a rendszerválás óta folyamatosan csökken. Magyarország mezőgazdaságra alkalmas területének a nagysága és ebből a szántóföldek aránya magasan az EU átlag fölött van. Ezzel szemben Magyarország erdővel fedett része jóval lemarad az EU átlagtól. A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége lényegesen lemarad az Unió szintjétől. Ennek egyik oka a nyíló agrárolló volt, aminek az lett a következménye, hogy a termelők eszközállománya leamortizált és korszerűtlen lett. 9 elist&i 13

14 A termelők ráfordításai is elmaradnak az EU szintjétől, és ez tükröződik az alacsonyabb hozamokban is például tejtermelés, borjúhús-, sertéshús-, marhahús-termelés, répacukor- és gabonatermelés terén. A Terv a napraforgó termesztést emelte ki, mint egyetlen pozitív példát hozam terén. A Terv a növénytermesztés-állattenyésztés arányának alakulását is kedvezőtlenül ítélte meg az EU áltaghoz képest. Még óriási különbségnek számít az EU 15-höz képest az, hogy Magyarországon túlsúlyban vannak az egy hektár alatti egyéni gazdaságok. A száz hektár fölötti területtel rendelkező egyéni gazdaságok aránya csupán töredéke az akkori EUban található szinthez képest. A rendszerváltás óta folyamatosan végbemenő struktúra változások miatt ugyan lecsökken a mezőgazdaságbeli foglalkoztattak száma, de ez a szám nem mutat nagy különbségeket az EU-s szinthez viszonyítva. A Terv ezen kívül még az élelmiszer feldolgozás ágazatainak elmaradottságát hangsúlyozza ki élőmunka hatékonyság, beruházási lehetőségek, élelmiszerbiztonság, higiénia, ágazaton belüli együttműködés és specializáció terén. 4. SWOT elemzés 10 A SAPARD Terv része továbbá egy SWOT elemzés, mely azért készült, hogy feltérképezze stratégiai szempontból az ország potenciális agrárgazdasági esélyéjeit. Egy-két kiegészítéssel, összefoglalva így nézett ki. 4.1 Erősségek (Strengths) Az ország elhelyezkedés szempontjából tranzit országnak számít, ami nagyon előnyös piaci elhelyezkedést jelent. Az ország területének több mint háromnegyede mezőgazdasági célra felhasználható A termelésre alkalmas talajok kétharmada igen mély, mély vagy közepes humuszos termőrétegű, tehát kiváló adottságúak. 10 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

15 Sok vidéki terület alkalmas egyedi, speciális termékek előállítására, anélkül, hogy a piaci verseny túlzottan veszélyeztetné ezt. Az országnak az öntözéses gazdálkodás terén előnyei vannak az ország vízkészleti adottságai miatt. A munkaerő az EU 15-höz képest olcsó. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya kedvező. Néhány ágazatban nagy hozamú fajtákkal rendelkezünk. Az ország rendelkezik olyan vállalkozásokkal, melyek nemzetközi szinten is helytállnak. Az agrárgazdaság jelentős tapasztalattal rendelkezik a termelés vertikumai terén. Nagy biodiverzitás. A termelés vertikális kapcsolatain belül nincs nagy feszültség a kapacitások között. Állattenyésztés terén nincs kimagasló területi koncentráció. A magyar mezőgazdaság viszonylag kevésbé terheli a környezetet. A törzskönyvezés intézményei már kialakultak. Már léteznek programok a földhasználat ésszerűsítésére. A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalatok jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, ezáltal könnyebben megfelelnek a nemzetközi feltételeknek. A privatizáció jogi része befejezettnek tekinthető. Kutatás és fejlesztés, oktatás, fajnemesítés stb. területén magas színvonalat képviselünk. Az oktatás és a szakképzés az országos lefedettsége kedvező. Gazdag kulturális örökségek és hagyományok. 4.2 Gyengeségek (Weaknesses) A strukturális átalakulás az agrárgazdaságban még mindig nem fejeződött be. A piacgazdasághoz való csatlakozás és alkalmazkodás eredményeképpen jelentős veszteségeket szenvedett a hazai agrárgazdaság. 15

16 Vidéken a munkanélküliség nagy arányban megugrott, amelyet az agrárgazdaság képtelen volt felszívni. A magyar birtokszerkezet rendkívül elaprózódott. A földtulajdon és a földhasználat nincs szoros kapcsolatban, ami a külföldi viszonyokhoz képest jelentős versenyhátrányt okoz. Vízrendezés, öntözés és úthálózat terén nem volt jelentősebb fejlesztés, ezért ezeken a területeken még mindig az előző rendszer körülményei figyelhetőek meg. A felszíni vízkészletek döntő többsége külföldről származik, ami nem jelent teljes biztonságot. A vidéki termelés specializációja nincs kihasználva. A környezetkímélő eljárások még nincsenek elterjedve. A gazdálkodók nagy része nem rendelkezik összetett gazdasági ismeretekkel. Az országon belül nem terjedt el a szövetkezés, hiányoznak a TÉSZ-ek. Az agrárgazdaság szereplőinek hatékonysága elmarad az EU-s szinttől. Az agrárágazatok jövedelmezősége általában elmaradt az országban, ezért a vállalkozások önállóan képtelenek eszközállományuk fejlesztésére. Az elavult eszközállomány miatt a vállalkozók nem tudnak megfelelni az EU-s követelményeknek. Több ültetvény faj- és fajta szerinti megoszlása nem kielégítő. A termelési szerkezet több helyen nem felel meg a termőhelyi adottságoknak. Az infrastruktúra siralmas állapotban van. A feldolgozó iparon belül több ágazat nem felel meg az EU-s környezetvédelmi, élelmiszerminőségi követelményeknek. A szakképzés és az oktatás több helyen túl nagy hangsúlyt fektet az elméleti oktatásra a gyakorlati ismeretek elsajátításának kárára. Több oktatási intézmény állapota, felszereltsége nem felel meg a követelményeknek. 4.3 Lehetőségek (Opportunities) Magyarország kedvező mezőgazdasági adottságai megadják a versenyképesség alapjait. 16

17 A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik a munkahelyek számának bővítését és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek létrejöttét. A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik az agrárgazdaság termékeinek minőségbeli javítását, hogy azok megfeleljenek az EU-s követelményeknek. A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik az agrárgazdasági tevékenységek. A gépesítésen keresztül a gazdálkodók a munkájukat könnyebben tudják a saját igényeikhez igazítani. A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik, hogy az állattartás színvonala megfeleljen az EU-s normáknak. Lehetséges lesz piacra bocsájtani több csak Magyarországra jellemző speciális terméket. A termékek tárolási lehetőségének javításával a mezőgazdasági ágazatok veszteségei csökkenthetők lesznek. Az agrárgazdasági szereplők a szövetkezéseken keresztül könnyebben tudnak megjelenni a piacon. A szakképzés és oktatás optimalizálásával versenyképes ismeretekre tesznek szert a jelenlegi és jövőbeni gazdasági szereplők. 4.4 Veszélyek (Threats) A fejlesztések elmaradnak, így az agrárgazdaság szereplőinek versenyhátránya továbbnövekszik. A vállalkozások nehezen férnek hozzá a hitelekhez. A magyar termelők nem tudnak alkalmazkodni az EU-s követelményekhez, ezért termékeik leértékelődnek. A fejlesztések önmagukban nem garantálják, hogy a gazdasági szereplők elsajátítják a környezetkímélő eljárásokat. A környezetkímélő módszerek késedelmes elsajátítása továbbrontja a környezet állapotát. A sikertelen és elmaradó korszerűsítések tovább növelik a jövedelemkülönbségeket. 17

18 A sikertelen és elmaradó korszerűsítések, és a leértékelődött termékek megléte tovább súlyosbítják az agrárszektor foglalkoztatási arányát. A csekély területekkel rendelkező termelők fogják a legjobban elszenvedni a támogatási források hiányát. Ha az élelmiszer-feldolgozó ipar a támogatásokból nem képes fejleszteni a higiéniai és környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően, akkor ezek az üzemek kénytelenek lesznek megszűnni. Ha nem bővül kellőképpen a termelők száma, akkor a kooperáció szervezése is elmaradhat. A szakképzés fejlesztésének elégtelensége miatt romolhat a szakmabelieknek a tudásának a színvonala. Az oktatás fejlesztése nem fogja teljes mértékben kielégíteni a folyamatosan változó gyakorlati tudást igényelő agrárszektort. A földtulajdonos és földbérlő számára egyaránt biztonságot nyújtó rendszer nem honosul meg. A támogatások sikertelensége miatt a termékek minősége elmarad az EU színvonaltól. Az agrárgazdaság diverzifikációját segítő támogatások sikertelenek lesznek, így nem lesz lehetősége a termelőknek alternatív jövedelemforrásokat alkalmazni. 5. Korábbi intézkedések a vidékfejlesztés és agrárgazdaság területén PHARE 12 A magyarországi agrárgazdaság 1990-től 2000-ig volt kedvezményezettje a Phare programnak. Ennek keretében Magyarország közel 78,5 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól. A program célja az országok felkészítése az uniós tagságra, ami magába foglalta azt, hogy a program segítette a 11 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

19 piacgazdaságba való átlépést, a politikai demokrácia kiépítését, az integrációs folyamatok segítését. Nagy szerepe volt továbbá a privatizációból adódó tulajdonosés szerkezetváltás gördülékenyebb véghezvitelében. Hosszútávon ezzel a vállalkozások szabadpiacon való helytállásának esélyeit akarta javítani. A Phare program a következő alrészekből állt: Az intézményfejlesztési program, melynek célja az olyan intézmények és intézményrendszerek kiépítése, amelyen keresztül megvalósulhat a jogrendszer harmonizációja, az uniós normák átvétele. Ezen a programon keresztül lehetett lebonyolítani szakértői tanácsadást, képzési programokat, tovább ezen keresztül valósult meg az úgynevezett twinning program is. A beruházási programok, melyen keresztül az EU csatlakozáshoz szükséges berendezések, épületek beszerzését lehetett finanszírozni. A program keretében telekommunikációs, informatikai, laboratóriumi fejlesztés, élelmiszer minőségbiztosítási, állat- és növényegészség-ügyi projektek valósultak meg. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok az országot a Strukturális Alapok fogadására készítette föl, tehát a régiók között fejlettségbeli különbségeket akarta mérsékelni. Nemzetközi programok Access-program, amely a civil társadalom fejlesztését célozta főleg környezetvédelmi, szociális és társadalmi szempontokat figyelembe véve Határ menti együttműködés programja, melynek célja a határon átnyúló gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása. Itt főleg turizmus, infrastruktúra, területfejlesztés természetvédelem, humánerőforrás és intézményfejlesztés területén történő beruházásokra kell gondolni. Közösségi programok, melyek alatt főleg oktatási és képzési programokat kell érteni. Továbbá kulturális programok is megvalósultak ennek keretében. Agrárgazdasági és vidékfejlesztési téren is jelentős támogatások jutottak a Phare programon keresztül. Az ország támogatható projektekre vonatkozó javaslatát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyújtja be évente a kormánynak. 19

20 Az agrárgazdaság területén például a következők terén ért el eredményt a Phare program: Agrárgazdaság privatizációja Agrárgazdálkodáshoz szükséges banki infrastruktúra létrehozása Állategészségügy fejlesztése (informatikai rendszer, diagnosztikai laboratórium) Növényegészségügy fejlesztése (informatikai rendszer, diagnosztikai laboratórium) Országos Borminősítő Intézet és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet laborkapacitásának javítása Határállomások megerősítése Földhivatali intézmények számítógépes rendszerének kiépítése A vidékfejlesztés területén a következők terén ért el eredményt a Phare program: Települések együttműködését segítő pályázatok végrehajtása, melyek feltétele a települések szövetsége volt Turisztikai vonzerővel bíró területek és létesítmények felújítása, hatékonyabb kihasználása (pl.: Aggteleki Természetvédelmi Terület támogatása) Regionális statisztikai rendszer fejlesztése Programozás gyakorlatának erősítése Újfajta pályázati rendszer megismertetése, amely fontos volt a SAPARD terv előkészítése szempontjából 5.2 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott programok Az EBRD kezdeményezésére indult a Mezőgazdasági Átalakítási Program, melynek keretében Magyarország 1993 és 1999 között 158 millió dollárnyi hitelt kapott, azzal a céllal, hogy megsegítse a magyar agrárágazatok piacgazdaságra való áttérését. 5.3 Világbank programjai Gabonaprogram: célja az ország gabonatermelésének és tárolásának korszerűsítése. Hitel összege: 130 millió USD 20

21 Integrált Állattenyésztési és Feldolgozási Program: célja az állattenyésztés minőségének és exportképességének javítása. Ennek keretében számos sertéstelepi, baromfitartó telepi, juhászati, tehenészeti, illetve új beruházások építése valósult meg. Hitel összege: 80 millió USD Növénytermesztés Fejlesztés Program: hitelt nyújtott gazdálkodóknak gépbeszerzéshez, talajjavításhoz annak érdekében, hogy a növénytermelés hatékonyabb legyen. Hitel összege: 100 millió USD Agráripari Korszerűsítési Program: főleg az élelmiszeripar versenyképességét növelte, de eredményeket ért el a termékfeldolgozás fejlesztése, illetve a vezetés és marketing gyakorlatok terén is. Hitel összege: 48 millió USD Integrált Mezőgazdasági Export Program: célja a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar együttes fejlesztése. Célja a gazdasági hatékonyság növelése, a versenyképesség növelése, az exporttevékenység fokozása. Hitel összege: 99 millió USD 5.4 Nemzeti forrásokból származó támogatások A magyar kormány a központi költségvetés egy részét a magyar agárgazdaság fejlesztésére különíti el, amellyel a következőket támogatta: gépbeszerzés technológiai színvonal emelése lízingelés ültetvénytelepítés korszerűsítése (fajok és fajták összetételének korszerűsítése) új létesítmények építése meglévő létesítmények korszerűsítése környezetvédelem turizmus fokozása elmaradott térségek felzárkóztatása szakképzés 21

22 6. A SAPARD Terv keretében megvalósult intézkedések 13 A SAPARD Terv a következő intézkedéseket kezdeményezte: Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Termelői csoportok felállítása, működtetése Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése Szakképzés Technikai segítségnyújtás A SAPARD Terv a következőképpen képzelte el az EU-források eloszlását az intézkedések között: 13 id=1 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.74 22

23 1.sz. táblázat: Az intézkedésre jutó EU források részaránya 14 Már a táblázat alapján várható, hogy a mezőgazdasági beruházásokra és a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló intézkedések lesznek a legjelentősebbek. A szakképzés és a termelői csoportok felállítására irányuló intézkedések viszonylagosan alacsony részarányáról talán el lehet mondani, hogy jelzi ezen intézkedések sikertelenségét. Bár ez a sikertelenség az elégtelen források mellett szervezési hibákból is adódik. 6.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása 15 Az intézkedés céljának középpontjában a technológiai fejlesztés áll. A Terv tényszerűen kimondja, hogy az akkori körülményeket figyelembe véve nincs arra lehetőség, hogy az elavult eszközállományt a vállalatok önerőből képesek legyenek feljavítani, mivel a vállaltok működésének jövedelmezősége egyre csökken, továbbá az agrárolló egye nyílik. A Terv szerint az intézkedése összesen eurónyi támogatás jutna, melynek háromnegyed része EU-s támogatás a maradék pedig nemzeti támogatás. 14 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

24 Az intézkedést főleg az állattenyésztők, illetve a takarmánnyal foglalkozó növénytermesztők felé irányította a Terv. A támogatásra benyújtott kérelmeket a Terv egy pontrendszeren keresztül bírálta el, mely alapján előnyben részesültek a kisés középvállalkozók, a fiatal vállalkozók és a kedvezőtlen területen tevékenykedő vállalkozók. Az intézkedés olyan konkrét termelési tényezőket támogatott, mint a trágyakezelési eljárások, takarmánytárolók, takarmánykeverők, terményszárítók, erőgépek és betakarító gépek korszerűsítését, továbbá más, már meglévő létesítmények rekonstrukcióját. Ennek a modernizációnak a következő eredményeit várta a terv: A termelés minőségének javítása Az előállított termékek minőségének javítása Termelés veszteségességének csökkentése Versenyképesség, jövedelmezőség növelése Higiéniai és állatjóléti körülmények javítása Környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés Új munkahelyek teremtése Kapacitásbővítés 6.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása16 A SAPARD Terv ezen intézkedése az élelmiszer-feldolgozó iparra irányul, azon belül is azon ágazatok üzemei igényelhetik a támogatást, melyek korszerűtlennek számítanak az országon belül, mint például a hús- vagy a tejipar, illetve a hal-, a tojás-, gyümölcs-, és zöldségfeldolgozás. A vállalatoknak összesen eurónyi támogatás állt rendelkezésükre, melyből 67 millió euró EU-s, 22 millió euró nemzeti forrásokból való. Az intézkedés keretei közé nem tartozik a kapacitásnövelés, tehát támogatást főként környezetvédelmi, higiéniai, állatvédelmi, minőségjavítási és élelmiszerbiztonsági beruházásokra lehet nyújtani, mivel ezeken a területeken a vállalatok országszerte nem tudtak megfelelni a különböző nemzetközi és EU-s előírásoknak. 16 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

25 Az intézkedés olyan konkrét beruházásokat támogatott, mint a szennyvíz- és hulladékkezelés, állatpihenők építése, etetőrendszerek kiépítése, véreztetési és vérgyűjtő rendszerek, logisztikai és informatikai rendszerek kiépítése, hűtőtárolók kiépítése, csomagolás korszerűsítése. A következő eredmények voltak várhatóak a Terv szerint: Az üzemek kevésbé fogják terhelni a környezetet A termékek minősége javul Új termékek kerülnek piacra A fogyasztók bizalma megnő a magyar élelmiszertermékek iránt Új munkahelyeket tudnak majd biztosítani az üzemek Nő a versenyképesség 6.3 A szakképzés támogatása 17 A SAPARD Terv ezen intézkedésének az volt az érdeke, hogy az agrárágazatok jelenlegi és jövőbeni vállalkozóit és dolgozóit felkészítse az EU-s csatlakozással járó változásokra. Nem is elsősorban a fiatalok képzésére vonatkozik ez az intézkedés, ugyanis a Terv az ő oktatásukat már kiforrottnak érezte az országon belül, hanem inkább a felnőttek szakmai továbbképzéséről, átképzéséről volt szó. A Terv ezt gyakorlatban felnőttképzés és tanfolyamok formájában képzeli el, melyet a FVM koordinálna megyei szintre lebontva. Ezek a képzések egyéves időtartamnál nem lehetnek többek. A támogatás mértéke a Terv szerint euró melynek háromnegyede EU-s forrásokból, egynegyede hazai forrásokból származik. A Tervnek az volt a szándéka, hogy ezek a képzések olyan területen nyújtsanak versenyképes új ismereteket, mint a menedzsment, nyelvtudás, informatika, marketing, turizmus, környezetvédelem, illetve tájékoztatást nyújt új gazdálkodási módszerekről és a bevezetésre kerülő EU-s előírásokról, követelményekről. A képzések fő célja, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképességét növelje a humán erőforrások fejlesztésén keresztül. Ez javítaná a mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedők jövedelemszerzési lehetőségeit, adaptációs képességeit, piaci 17 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

26 hatékonyságát. Emellett az intézkedés a környezetkímélő módszerek terjesztésével szolgálja a fenntartható fejlődés alapelvét. A következő eredményeket várta a Terv a szakképzések támogatásától: Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megismertetése Agrárgazdaságban tevékenykedők adaptációjának növelése Tevékenységek diverzifikálása EU-s követelményekhez való felkészítés Ismeretek továbbadása, melyekkel a termékek minősége, higiéniai és állatjóléti előírásokhoz való megfelelése javul Versenyképes vállalkozási ismeretek továbbadása 6.4 Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése 18 Ennek az intézkedésnek az a szándéka, hogy a magyar mezőgazdaság egyre inkább közelítsen, és végül elsajátítsa az európai mezőgazdasági modellt, melynek az elnevezése a multifunkcionális mezőgazdaság. Ennek az új stratégiának az a célja, hogy a hagyományos mezőgazdaság mellett bevezetésre kerüljenek új szereplők és tevékenységi körök, mely segítségével a mezőgazdaság nemcsak az élelmiszerellátás igényét látja el, hanem figyelembe vesz más társadalmi-szociális igényeket is. Ez a stratégia szélesíteni akarja a vidéki gazdaság tevékenységi körét olyan elemekkel, mint a hagyományok, kultúra és népművészet támogatása, a közösségek és civil társadalom fejlesztése. Emellett a multifunkcionális mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van az úgynevezett non-food termelésnek a rendelkezésre álló hagyományos erőforrások változásai miatt. Ez alatt azt kell érteni, hogy az ezt a stratégiát követő gazdasági szereplők szélesítik a termelési profiljaikat olyan elemekkel, mint a bioalkohol, a rost-, színezék-anyagok, energiatermelő biomassza, polimer és olajnövények előállítása és termelése. 18 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

27 Az erre a stratégiára való átállást a hagyományos mezőgazdaságból adódó káros hatások (a termőtalaj romlása, biodiverzítás csökkenése, gyomosodás) és a mezőgazdaságra negatívan ható társadalmi változások (a vidék elnéptelenedése, vidéki munkanélküliség növekedése) indokolják. Természetesen továbbra is központi kérdéskörnek számít a multifunkcionális mezőgazdasági stratégián belül a mezőgazdaság piaci szempontjainak figyelembevétele, tehát a versenyképesség, minőségi termékek előállítása, de ezt új környezetkímélő megoldásokon keresztül. Az intézkedés az alábbi környezeti szempontok figyelembevételére hívja fel a figyelmet: Talajvédelem (víz- és szélerózió, szikesedés, szerves-anyag csökkenés, tömörödés megakadályozása) Felszíni és felszín alatti vizek védelme (nitrát-terhelés csökkentése, árvízvédelem, vízgazdálkodás, növényvédő-szerek hatásának csökkentése) Tájvédelem (létesítmények tájjelleghez alkalmazkodó kialakítása és a takarása, megőrizi a tájak természet közeli állapotát, fenntartani a tájak esztétikai adottságait, takarékos erőforrás-felhasználás) Természetvédelem (biodiverzitás megőrzése, veszélyeztetett élővilág megóvása, értékek védelme termelési szempontokkal szemben is akár) Levegő tisztaságának védelme (káros gázok kibocsátásának mérséklése) Az intézkedés a következő eredményeket várta el: Versenyképes, jó minőségű termékek előállítása Vidéki turizmus fellendítése (ökoturizmus, falusi turizmus) Alternatív jövedelemforrások megjelenése Az agrárágazatok fenntartható földhasználata Környezetvédelem iránti érzékenység megalapozása Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek elterjesztése Falusi elvándorlás visszafogása Vidéki munkanélküliség visszaszorítása Mezőgazdasági termelés diverzifikációja Élőhelyek rehabilitációja, keletkezése Talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának javulása 27

28 Vidéki értékek megőrzése, tájak esztétikai értékének megőrzése Az összes rendelkezésre álló pénzösszeg a Terv szerint euró, amelyből 6 millió euró EU-s forrásból, 2 millió euró nemzeti forrásokból való. 6.5 Termelői csoportok felállítása, működtetése 19 A rendszerváltás után a TSZ-ek szétdarabolódtak és ez a tagoltság a mai napig igaz a magyar termelőkre. Ezek a viszonylag kisméretű vállalkozások már a méretüknél és a termelési volumenüknél fogva is, ki vannak téve a piaci hatásoknak. A Tervnek ez az intézkedése ezen akart változtatni, ugyanis ez az izolált működési-modell nem életképes a nyugat-európai mezőgazdasági vállalatokkal szemben, ahol egy cég alatt megtalálhatóak a termelő, értékesítő, raktározó és feldolgozó funkciók. Az egymástól elszigetelt termelők egységesítése több előnnyel is járhat a Terv szerint. A termelés hatékonyságát több oldalról is javítaná. Például az agrárgazdálkodás termelői és feldolgozói ágazatainak egységesítésével erősödhetne az adott csoportnak a piaci jelenléte a költséghatékonyság miatt. Továbbá a mezőgazdaság több drága, különleges eszközt is használ, melynek megvételéhez és fenntartásához nagy összegek kellenek. Egy termelői csoporton belül a különböző alegységek meg tudnák osztani ezeket az eszközöket ezzel ismételten növelve a hatékonyságot. Ezeken a megoldásokon keresztül a csoportok piaci részesedése meghaladná az izolált termelőkét és könnyebben javíthatnák a termékek minőségét, ezáltal jobban alkalmazkodva a piaci igényekhez. Továbbá a különleges termékek piacra jutásának kockázatát is csökkentheti, ha e mögött egy termelői csoport biztonságot jelentő háttere ott van. Ezenkívül ez a működési modell ideálisabb alapot tudna biztosítani a környezet kímélő módszerek működésbe hozatalához. A Terv által elvárt célok: Szövetkezési kedv növekedése Termelési feltételek javulása A magyar vállalkozások versenyképességének növelése Termékek piacra juttatásának lehetőségeit bővíteni 19 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

29 Egyedi termékek piacra juttatása és védelme Munkahelyteremtés Termékek minőségének javítása A Terv erre az intézkedése eurónyi támogatást szándékozott biztosítani, melyet az ország legsebezhetőbb agrárágazataiban lévő vállalkozások vehettek igénybe, mint zöldség-gyümölcs, gabona, tej, hús ágazatok. 6.6 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 20 Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy a falusi életkörülményeket feljavítsa, annak érdekében, hogy a megteremtse az alapot több, új jövedelemteremtő tevékenységnek. Ez a javuló életszínvonal mellett, a vállalkozóknak is motivációt adhat, ami hosszútávon fellendítheti a vidéki életet. Ez azért is fontos, hogy meg legyen fékezve a településekből induló kivándorlások. Az intézkedés amellett, hogy bővíteni akarta a vidék életlehetőségeit a gazdasági növekedésen keresztül, azt is tervezte, hogy megőrizze a falvak történelmi, és táji adottságaiból adódó értékeit is. A Terv a falvak renovációját úgy képzelte el, hogy az újítások ne csorbítsák az adott település karakterét. Továbbá fontos a település látképéhez tartozó környezeti, táji elemek rendbetétele. Ezen elemek rekonstrukciója a turizmus szempontjából is rendkívül fontos lehet. A Terv a következő eredményeket várta az intézkedéstől: Új jövedelemteremtő tevékenységek megalapozása A települések építészeti, történelmi és környezeti értékeinek rehabilitációja Turisztikai vonzerő növekedése Elvándorlások csökkenése Új munkahelyek létrejötte Esélyegyenlőség megteremtése 20 FVM: Magyarország SAPARD Terve, FVM, 2000, p

30 Erre az intézkedése a Terv eurónyi támogatást szánt, melynek háromnegyede EU-s támogatás. 6.7 A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése 21 Ennek az intézkedésnek a fókuszpontjában kifejezetten a vidéki lakosság foglalkoztatottságának megőrzése, és leromlott jövedelemviszonyainak javítása van. Az intézkedés keretei között kiadott támogatás inkább olyan tevékenységeket segítene, melyek kifejezetten táj specifikusak, így kihasználva azok komparatív előnyeit. Ez alatt például a biotermékek és más különleges csak az adott tájra jellemző termékek előállítását, feldolgozását és forgalmazását kell érteni. De az intézkedés támogat olyan kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat is, melyek lazábban kapcsolódnak az agrárgazdasághoz, mint például a falusi turizmus. A mezőgazdasághoz nem köthető tevékenységeket is támogatja az intézkedés, mint a kézművesség, melyek elválaszthatatlanok az adott település karakterétől, továbbá a geotermikus energia felhasználását, ami ismételten az adott tájban rejlő értékeket használja fel. Az intézkedés ezen és más hasonló területeken teremtett tevékenységi lehetőségeken keresztül képzeli el a vidéki népesség életszínvonalának javítását, főleg részfoglalkoztatás és kiegészítő jövedelemszerzés segítségével. Ezek a tevékenységek kiegészítenék a már adott, de bizonytalan és alacsony jövedelmet és mérsékelné a mezőgazdaság szezonalitásából és időjárásra való kitettségéből adódó kockázatot. Továbbá szándéka még az intézkedésnek, hogy a vállalatok képesek lesznek új munkahelyeket is biztosítani, továbbnövelve a vidék népességmegtartó erejét. Ezen kívül az intézkedés a már meglévő gazdasági tevékenységek mellett ösztönözné az új tevékenységek működésbehozását is. Fontos szempont, hogy a közeledő integrációhoz való csatlakozást tekintetbe véve, ezek a tevékenységek már az EU-s normákhoz és előírásokhoz igazodjanak. 21 pdf FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

31 A következő eredményeket várja el a Terv ezen intézkedés keretei között: Kiegészítő jövedelemszerzési tevékenységek létrehozása Munkahelyek megőrzése, foglalkoztatottság növelése Vidéki település népességmegtartó erejének növelése A mezőgazdasági tevékenységek alacsony jövedelmezőségének kiegyensúlyozása A termékek és szolgáltatások kínálatának, modernizálása, minőségének javítása Vállalkozások fejlesztése Marketing és piackutatási módszerek hatékonyabb használata a vállalatok által Kisipari, kézműipari tevékenységek piaci jelenléte nő Falusi turizmus fejlesztése Táj specifikus termékek előtérbe helyezése Munkanélküliség csökkenése 6.8 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása 22 A vidéki infrastruktúra az országban nem tudott lépést tartani a változó viszonyokkal ezért jelentősen lemaradást mutat az uniós szinthez képest. Az intézkedés célja a vidéki (főleg mezőgazdasági) vállalkozások működésének segítése, továbbá a vidéki életminőség és munkakörülmények javítása. Ezek az infrastruktúrát érintő fejlesztések közvetett úton fogják támogatni a vidék jövedelemszerzési lehetőségeit. Magyarországon már akkor is nagyon elaprózott volt a földbirtok rendszere, ezért nagyon fontos volt megoldani azt, hogy mindent terület megközelíthető legyen. Továbbá fontos szempont volt a csapadék- és talajvíz elvezetés kérdése az utak és a hatékonyabb termelés szempontjából, ezért az intézkedés kitűzte a vízelvezető árok és csatornák kiépítését és karbantartását is. A vállalkozások esetében a másik fontos szempont az energiaellátás, melyet az intézkedés pazarlónak és környezet károsítónak vélt. Az intézkedés olyan környezetbarát és fenntartható fejlődést szolgáló beruházásokat támogatott ezen a 22 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

32 téren, mint a napkollektorok, szélerőművek létesítése vagy a biomassza felhasználása. A vállalkozások hatékonyságát a telekommunikációs rendszerek fejlesztésén keresztül is támogatta az intézkedés. Emellett az intézkedés kiemelte a kis lélekszámmal rendelkező települések szennyvíz elszállítási, szennyvíztisztítási és vízhálózati problémáit, melyeket az előző támogatások sem oldottak meg. Ezen a téren az intézkedés a hagyományosnál olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat részesítette előnyben, mint például a gyökérzónás szennyvíztisztítás. Ezeknek a beruházásoknak kevesebb a költsége és könnyebb fenntartani. A következő eredményeket várta a Terv az intézkedéstől: A mezőgazdasági vállalkozások hatékonyabb működéséhez szükséges úthálózatok fejletségi szintje megközelíti az EU-s szintet A mezőgazdasági vállalkozások hatékonyabb működéséhez szükséges energiaellátás fejletsége megközelíti az EU-s szintet Vállalkozások csatlakozni tudnak informatikai hálózatokba Kis települések szennyvízkezelési problémái megoldódnak Élet- és munkakörülmények javulnak Alternatív jövedelemforrások megjelenése Több rendelkezésre álló munkahely Több vállalkozás létesül Az intézkedésre összesen euró állt rendelkezésre a Terv szerint és az ebbe az intézkedésbe tartozó beruházásoknál 75%-os támogatást adott. 6.9 Technikai segítségnyújtás 23 Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy az összes többi intézkedés végrehajtása során felmerülő problémákat, kérdéseket megoldja. Ennek legfőbb eszköze a SAPARD Monitoring Bizottság volt, melynek a következők voltak a fő feladatai: 23 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p

33 Meghatározza az intézkedések ellenőrzésé érdekében alkalmazandó fizikai és gazdasági mutatókat Rendszeresen ellenőrzi a SAPARD Program végrehajtásában tett eredményeket Meghatározza a projektek kiválasztásának és pontozásának kritériumait Megvizsgálja az egyes intézkedések eredményeit, illetve, hogy hogyan használták fel a rendelkezésre bocsátott forrásokat Az Európai Unió Bizottságának küldött jelentéseket megvizsgálja és jóváhagyja A SAPARD forrásainak módosítására tett javaslatokat megvizsgálja és jóváhagyja A SAPARD Program módosítására tett javaslatokat megvizsgálja és jóváhagyja Javaslatot tehet az Európai Unió Bizottságának a SAPARD Program felülvizsgálata és módosítása terén, ha ezek elérhetőbbé teszik a kitűzött célokat Bármikor véleményt nyilváníthat Az intézkedés támogatta a SAPARD Monitoring Bizottság döntéshozatalához szükséges kiadásokat, melyek alatt olyan tevékenységeket kell érteni, mint a segítségének kérése és munkacsoportok működtetése. A további területeken nyújtott még támogatást az intézkedés: Szemináriumok, látogatások és tanulmányi-utak finanszírozása Fordítás és tolmácsolás Reklám, tájékoztatás, nyomtatás, terjesztés A technikai segítségnyújtás intézkedésére a Terv eurónyi támogatást különített el, melynek 80 százaléka közösségi támogatás. 7. A SAPARD Program intézkedéseinek értékelése 7.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása 24 A SAPARD Programon belül ez az intézkedés volt a legnépszerűbb, mivel része a gépállomány fejlesztése, amely az agrárgazdaságban kiemelten fontos tényezőnek 24 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

34 számít. A Program erre az intézkedésre különítette el a legnagyobb összegű vissza nem térítendő támogatást. Ezen az intézkedésen belül összesen db projekt lett sikeresen végrehajtva, ami több mint 300 db-bal túllépte a várt értéket. További eltérést mutat a célértékektől az, hogy az intézkedésen belüli alintézkedések között nagy aránytalanságokat lehetett megfigyelni, ami főleg a gépbeszerzésnek köszönhető. Az összes végrehajtott projekt körülbelül a fele ugyanis a gépbeszerzés alintézkedés kategóriájába esik, ami azzal magyarázható, hogy gépállomány terén óriási lemaradások tapasztalhatók a magyar agrárgazdaságban, így ez iránt a támogatás iránt volt a legnagyobb a kereslet. Magán az alintézkedésen belül is aránytalanságok voltak tapasztalhatóak a célértékekhez képest, ugyanis a nagyobb értékű erőgépek iránti kereslet a vártnál alacsonyabbnak bizonyult. A másik meglepő adat az volt, hogy a kisebb területekkel rendelkező vállalkozások és termelők az indokoltnál nagyobb teljesítményű gépeket igényeltek, amely aggasztó lehet abból a szempontból, hogy mennyire képesek ezeket a berendezéseket fenntartani. Az agrárgazdaság állattenyésztési ágazata a baromfi ágazat kivételével minden tekintetben teljesítette vagy felülmúlta a SAPARD Program célértékeit. A szarvasmarha ágazat kétszeresen túlteljesítette a várt értékeket. De ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a projekteket főleg nagyvállalatok hajtották végre, mivel csak ők engedhették meg maguknak a kapacitásbővítéseket, ugyanis az ágazat rendszerváltás óta tapasztalható hanyatlását úgy tűnik, csak a nagygazdaságok élik túl. A kistermelők kihullását az intézkedés nem tudta fékezni. Nagyon sikeres projekteknek bizonyultak még a gabonatárolás kapacitásfejlesztése is, ugyanis a rendszerváltás utáni struktúraváltozások után a termelők ezen a téren hiányosságokban szenvedtek, mivel az előző rendszer gabonatárolóit funkcióváltáson vitték keresztül. Az intézkedés sikeresnek mondható, mivel a kitűzött célok nagyrészt teljesítve lettek, de az erre az intézkedésre irányuló túljelentkezés és túligénylés jól mutatja, hogy a Program nem tudta forráshiányok miatt kellően széles körre kiterjeszteni az intézkedés keretét. Összefoglalva a következő szempontok miatt mondható sikeresnek az intézkedés: 34

35 Szinte minden alintézkedés esetén túligénylés volt tapasztalható. Az értékelés szerint a pályázó vállalatok több mint háromnegyede javulást tapasztalt versenyképesség terén. A megőrzött és létrehozott munkahelyek számának nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége volt. (Megőrzött munkahelyek száma fő, létrehozott 770 fő) Az értékelés szerint vállalkozók több mint 50 százaléka jelentette, hogy javult az általános munkakörnyezet. Az intézkedésen keresztül megvalósult projektek többsége segítette a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelést. (Projektek 16 százaléka közvetlenül érintette a kérdést, míg 71 százalék közvetetten.) 7.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása 25 Az értékelés a termékek piaci versenyképességének növelése terén elért eredményeket nem tudta egyértelműen megítélni, ugyanis ezen intézkedésen belül meghirdetett támogatásokra nagyon sok kis- és mikro vállalkozó pályázott, akiknek hosszútávon a piaci esélyei nagyon elmaradnak a nagyobb vállatokétól. Mindamellett egyértelműen pozitív eredménynek mondható, hogy azon teljesült projektek száma, amelyek új márkázott termékek bevezetését célozták meghaladta a Program eredeti célértékeit. Ezen túl a vállalkozások életképessége szempontjából bíztató, hogy az új technológiák bevezetését célzó projekteket végrehajtó vállalatok száma a várt értéket több mint háromszorosan felülmúlta. Az értékelés negatív ellenpéldaként emeli ki a minőségi szabványok és eredet-megjelölés bevezetését, ahol az eredmények nagy lemaradásokat mutattak a várttól. Azok az intézkedések, amelyek az EU-s normákhoz való megfelelést célozták az értékelés szerint nem elégítették ki teljes mértékben az elvárásokat. Állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági és higiéniai szempontok javítását célzó projektek számai lemaradtak a Program célértékeitől és így közepes eredményt mutattak. tekintve, 25 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

36 hogy országunk az Unió egységes piacának része, ezen a téren fontos lett volna jobb eredményeket elérni. További elmaradásokat mutattak a várt irányértékektől azok az alintézkedések alatt lévő projektek, melyek célja a környezeti terhelés csökkentése (vízkezelés, hulladékkezelés). Emellett az intézkedés közvetett célja volt a foglalkoztatás helyzetének javítása. Ezt a közvetett célt ez az intézkedés hajtotta végre a leghatékonyabban (több mint 11 ezer új munkahely született). Az intézkedés eredményei tehát nagyon szélsőséges értékek között mozogtak. 7.3 A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése 26 Erre az intézkedésre nagyon kevés pályázó jelentkezett, amelynek a fő oka talán az volt, hogy a pályázatírásra nagyon kevés idő állt rendelkezésre, továbbá maga az intézkedés élettartama is csupán félév volt. De a kevés jelentkező mellett a másik probléma az volt, hogy a benyújtott pályázatok több mint háromnegyedét el kellett utasítani forráshiány, jogosulatlanság vagy egyéb hiányosságok miatt. Ez talán azzal van összefüggésben, hogy ezek a pályázatok nagyon összetettek voltak és a kisebb projekteket profi pályázatírók nem vállalják el. Viszont a sikeres pályázók azon alintézkedés terén, amely az új termékek és szolgáltatások piacra jutását támogatja remek eredményeket értek el. A teljesülés ugyanis 85 százalék körül mozog. Élelmiszer-feldolgozók kapacitásának modernizálása vagy bővítése esetén viszont csak 44 százalékban teljesültek a Program elvárásai. Az intézkedés azon célja, hogy vidéki területeken létrehozzon alternatív tevékenységeket és jövedelemforrásokat vegyes eredményeket mutatott. Falusi turizmus fejlesztése tekintetében az eredmények pozitívak, míg kézművesség és hely élelmiszertermékek létrehozása terén az eredmények a célértékek felét érték csak el. Az intézkedés másik célja a mezőgazdaság alacsony jövedelmezőségének egyensúlyozása volt, viszont itt csak kérdőíves adatokkal tudott szolgálni az értékelés. 26 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

37 Viszont ezek szerint a pályázók 57 százaléka gondolta úgy, hogy az intézkedés jelentősen növelte a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Az intézkedésről meg lehet állapítani, hogy számottevő hatása csak mikro szinten van, mivel a pályázók száma messze elmarad attól a mértéktől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy nagymértékű változásokat eredményezzen. Az értékelés szerint szociális és környezeti hatása az intézkedésnek gyakorlatilag nem volt. 7.4 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 27 Az intézkedés egyik célja a jövedelemteremtő tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése a települések fejlesztésével és felújításával. Azt meg kell említeni, hogy a több mint településből csupán 87 település pályázott sikeresen erre az alintézkedésre, ezért az ország vidéki területeinek egészére nézve ez az alintézkedés nem eredményezett számottevő hatást. Mindenesetre a pályázók közt tett kérdőíves felmérés azt tanúsítja, hogy a településfejlesztések kétharmada esetén pozitív gazdasági és közösségi hatások következtek be. Ez alatt főleg azt kell érteni, hogy a települések idegenforgalma és vendéglátása fellendült a fejlesztések következtében. Az intézkedés másik célja az épített és környezeti elemek rehabilitációja, új funkcióval való ellátása volt. Az értékelés szerint a fejlesztések több mint felénél jött létre új funkció, amelyek kihasználtsága többnyire közepes vagy jelentős. A természeti elemek fejlesztése számszerűleg elmarad a Program célértékeitől, amely az értékelés szerint azért lehet, mert a települések inkább épített értékeik megőrzését tartották fontosabbnak. A megkérdezettek 81 százaléka gondolta úgy, hogy a fejlesztések az érintett településeken jelentős hatással voltak a vidéki örökség megőrzésére, de meg kell említeni újból, hogy az érintett települések száma elenyésző Magyarország vidéki térségének összességéhez képest. A fejlesztéseknek gazdasági, környezeti és szociális hatásai voltak az érintett térségekre. A gazdasági hatás a táji és épített elemek új gazdasági funkcióiban volt tetten érhető, illetve a településekben észrevehető növekvő turizmusban (több látogató, vendégéjszakák számának növekedése) lehetett megfigyelni. 27 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

38 Környezeti hatások a rehabilitált és rendbetett településrészek, tájak felújításával realizálódott, amelyeknek az érintett lakosságra nézve szemléletbeli hatásai voltak, ugyanis nem csak a fejlesztett részeken, hanem a települések egészére nézve észrevehető volt a rendbetétel. A szociális hatások abban nyilvánultak meg, hogy a felújított településrészek kulturális és közösségi események helyszínéül működtek, és ez felélénkítő hatással volt a közösségi életre. 7.5 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása 28 Az intézkedés egyik célja az volt, hogy olyan infrastrukturális fejlesztések legyenek végrehajtva, melyek igazodnak a vidéki szükségletekhez és így segítik az ottani termelők, vállalkozások munkáját, illetve növelik a vidéki lakosság életszínvonalát és munkakörülményeit. Összesen 524 km hosszúságú új mezőgazdasági út készült el az intézkedés keretei között, ami figyelemreméltó. Ezen kívül az érintett településeken belül a fejlesztéseknek köszönhetően a legközelebbi piactól való távolság jelentősen csökkent. Ez az alintézkedés kifejezetten sikeresnek mondható, ugyanis a beadott pályázatok száma igen nagy volt, de azt meg kell jegyezni, hogy ennek az alintézkedésnek csak a települések szintjén volt hatása, regionális, illetve országos szinten nem volt lehetőség nagyobb hatást elérni. Ez azzal magyarázható talán, hogy rendszerváltást követően a fokozatosan elaprózódott birtokrendszer különösen igényelte a korszerű utak meglétét, viszont a SAPARD Program kezdetéig az országon belül nem voltak jelentős támogatások ezen a területen. A vállalkozások ezen kívül azon intézkedés keretein belül is nyújthattak be pályázatokat, melynek célja az energiaellátás fejlesztése. Ez az alintézkedés azonban nem bizonyult sikeresnek a kevés pályázó miatt, ami talán azzal magyarázható, hogy az alternatív megoldások az energiaellátás terén sokaknak teljesen ismeretlen terület. Viszont a megvalósult projektek növelték a vállalkozások versenyképességét. 28 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

39 További célként volt megfogalmazva a környezet terhelésének csökkentése, és ennek keretében az intézkedésen támogatta a szennyvíztisztító létesítmények fejlesztését. A megvalósult pályázatok száma igen alacsony volt, ezért ennek az alintézkedésnek nem volt számottevő hatása a vidéki térség egészére nézve. Ez talán azzal magyarázható, hogy a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik kellő forrással egy ilyen projekt véghez viteléhez, illetve az is tény, hogy egy alternatív szennyvíztisztító felépítéséhez és működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárás hosszú, költséges és komplex. A megvalósult projektek kedvező hatással voltak az érintett térségek környezeti állapotára. Kudarcot vallott az a törekvés viszont, hogy az intézkedés kapcsolódjon a Program többi intézkedéséhez, ami talán azzal magyarázható, hogy a különböző intézkedésekre különböző időpontban és változó időtartamon belül volt lehetőség pályázatot benyújtani a Program négy éves periódusa alatt. Összefoglalva az igazán sikeres eleme az intézkedésnek a mezőgazdasági utak fejlesztése volt a hatalmas igényeknek köszönhetően. Viszont meg kell állapítani, hogy igazán nagy makrogazdasági hatása nem volt az alintézkedéseknek a szűkös források miatt. 7.6 Technikai segítségnyújtás 29 Ezen az intézkedés keretein belül nagyon kevés projekt valósult meg, így elmondható, hogy nem volt nagy hatással a Program egészére nézve. De tény, hogy volt olyan projekt, ami nem valósulhatott volna meg az intézkedés segítségnyújtása nélkül, továbbá a megkérdezettek több mint a fele megfelelőnek tartotta a technikai segítségnyújtás szolgáltatás. 7.7 Termelői csoportok felállítása, működtetése, illetve a szakképzés támogatása 30 Komoly hiányosságnak lehet tekinteni, hogy ez a két intézkedés nem került meghirdetésre az előkészítési munkák elhúzódása és az akkreditálás folyamatában fellépő problémák miatt. 29 VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p

40 Véleményem szerint pont ez a két intézkedés lett volna a legfontosabb az ország hosszú távú érdekeit figyelembe véve. A termelői csoportok felállítása komoly felzárkózási esélyt adhatott volna, amely hosszútávon az agrárgazdaság versenyképességét javította volna. A termelői csoportok hiánya országunkban komoly lemaradásnak számít a nyugati agrárgazdasági modellhez képest. Ezenkívül a szakképzés támogatásának elmaradása is komoly mulasztásnak számít, mivel az agrárgazdaság szakmái egyre nagyobb szaktudást igényelnek, ahogy az idő előrehaladtával fejlődnek a technológiák. A humán erőforrás ilyentérű fejlesztése abból a szempontból is nagy következményekkel járhat, hogy nem lesz megfelelő utánpótlás, ami a mezőgazdaság szempontjából nézve kulcskérdés, mivel egy olyan ágazatokról van szó, ahol erőteljesen észre lehet venni az elöregedést. 8. Esettanulmány: Cibakert Mezőgazdasági Kft 31 Esettanulmányként a Cibakert Mezőgazdasági Kft SAPARD pályázatának stratégiáját írom le, ami jól szemlélteti, hogy a vissza nem térítendő támogatásokban milyen lehetőségek rejlettek azok számára, akik ezt ki tudták használni. A társaság egy korszerű, energiatakarékos, automatizált és környezetbarát gázüzemű terményszárító berendezés beruházása során igényelte a SAPARD támogatásokat. 8.1 A társaság A Cibakert Mezőgazdasági Kft-t magánszemélyek, és a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet alapította 1993-ban, a szövetkezet kertészeti ágazatára alapozva. A termelőszövetkezeti üzletrész kivásárlásával mára a társaság magánszemélyek tulajdonába került. A jelentős feldolgozóipari megrendelések miatt a Kft a bérleményként hasznosított termőföldeken létrehozott saját kapacitásai kiegészítésére termelési integráció szervezésébe kezdett 1994-ben, Jász-Nagykun- Szolnok és Békés megyében. A Kft 1995-től fokozatosan bővíteni kezdte a saját művelésbe vont termőterületek volumenét a hatékonyság javítása, a nagyobb termelési biztonság és önállóság kialakítása céljából. Ez kezdetben a nagyrévi, majd 1999-től a kétpói, végül a kuncsorbai, kizárólag öntözhető területeken történt meg. A Kft 1999-ben megvásárolta a felszámolásra került kétpói termelőszövetkezet 31 A Cibakert Kft SAPARD pályázati anyaga 40

41 használható eszközeit és telephelyét, és ezzel kialakultak a társaság jelenlegi termelési alapjai. A társaság a SAPARD támogatások idején 1368 hektár (jelenleg már 2400 ha) korszerű berendezésekkel öntözhető, átlagosan 32 AK értékű földterületet művelt a nagyrévi és a kétpói régióban. Az egy blokkban lévő, öntözött, nagyüzemi módszerekkel a legmagasabb szakmai követelményeknek megfelelően művelt földterületek lehetővé tették az alapításkor meghatározott, intenzív szántóföldi zöldség- és gabonatermesztés megvalósítását. A saját termesztés mellett a Kft jelenleg is ~400 hektáron integrál olyan kistermelőket, akiknek a termőföldje a társaság által bérelt és öntözött területek között található. A Cibakert Kft 2002-ben csatlakozott a 64 taggal rendelkező CIBAKERT TÉSZ Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezethez, amely átvette a területein kívüli, mintegy 600 ha-t kitevő integrációt. A Kft-nél szakszervezet alakult 2001-ben, amellyel a társaság Kollektív Szerződést kötött 2002-ben. A Kollektív Szerződés keretei között sikerült a Munka Törvénykönyvének és az európai normáknak megfelelően rendezni a foglalkoztatást is. A tulajdonosoknak nem voltak korábbi vállalkozásaik, közvetlen vagy közvetett érdekeltségük csak a társaság köré szervezett vállalkozásokban van. 8.2 Tevékenységi kör, termékek-szolgáltatások A Cibakert Kft üzleti tevékenysége mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységekből áll. A mezőgazdasági tevékenységeken belül gabonatermesztéssel, szántóföldi zöldségtermesztéssel és növénytermesztési szolgáltatással foglalkoznak. A társaság tehát a növénytermesztési ágazatban tevékenykedik. A vetésszerkezet összeállításánál a haszonvétel szempontjából fő növénynek tekinthető csemegekukoricát, zöldborsót és zöldbabot helyezik előtérbe. Az őszi és a tavaszi vetésű gabonák szerepe a haszonvétel mellett, a termőterületek hatékonyabb hasznosításához szükséges optimális vetésforgó biztosítására irányul. A hasznosításba vont teljes terület öntözött, amely lehetővé teszi az intenzív termesztés folytatását. A növénytermesztési szolgáltatások keretében az integrált kistermelők, és a termelői értékesítő szövetkezet részére nyújt, elsősorban gépkapacitásaira alapozva különböző szolgáltatásokat. Ezen kívül a Cibakert Kft még a következő tevékenységi körökkel foglalkozik: 41

42 Mezőgazdasági gépkölcsönzés Vetőmag nagykereskedelem Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem Műtrágya kiskereskedelem Növény védőszer kiskereskedelem Göngyöleg kiskereskedelem Közúti fuvarozás Üzletviteli és számviteli szolgáltatás Más kisebb volumenben folytatott tevékenységek A fő tevékenységeken kívüli tevékenységek célja az integrált kistermelők és a termelői értékesítő szövetkezet hatékonyabb működésének elősegítése. 8.3 Minőség A Cibakert Kft termeltetési és integrációs szerződések alapján végzi tevékenységét, ezért termékei minősége a szerződéses partnerek által, a vonatkozó termékszabványra hivatkozással meghatározott minőségi feltételekhez igazodnak. Termelési adottságai, a magas szintű agrotechnika és a folyamatos öntözés révén termékei minden termékcsoportban a legmagasabb minőségi kategóriába tartoznak. A társaság 2001-ben HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert vezetett be, melyet a fő haszonnövényekre kiterjesztett. Ez a termelési folyamat szabályozottsága és dokumentálása révén garanciát jelent a biztonságos élelmiszeripari alapanyagok előállítására. Ma már a HACCP rendszer mellett a GLOGALGAP szabvány alkalmazása is garantálja a vevők biztonságos kiszolgálását. A termeltetési és az integrációs szerződések alapján termesztett árunövények esetén az értékesítési árak a termeltetővel vagy az integrátorral évenként kialakításra kerülő felvásárlási árakhoz igazodnak. 8.4 Konkurencia A tevékenység logisztikai távolságban helyezkedik el vevőitől, és az adott vonzáskörzetben nincs hasonló adottsággal rendelkező másik termelő, ezért lényegében nincs jelentős konkurenciája. Az erős versenyképesség mellett a társaság 42

43 piaci helyzetét erősíti, hogy a jó minőségű és dokumentáltan biztonságos árualapból jelenleg inkább hiány, mint többlet van a vevők vonzáskörzetében. A termelés nagy része olyan árualapok előállítására irányul, amelyek iránt a világpiacon is fokozott kereslet van. Ez hosszú távon is biztos piaci hátteret jelent a Kft részére. A társaság növénytermelési szolgáltatása és a nem mezőgazdasági tevékenysége, az integrált kistermelők és a termelői értékesítő szövetkezet kiszolgálására irányul, amelyek mindenkor biztos piaci hátteret képeznek ezekhez a tevékenységekhez is. 8.5 Munkaerőhelyzet A társaság statisztikai létszáma 54 fő volt június 30.-án. Ebből 9 fő szellemi, 45 fő pedig fizikai állományban lévő dolgozó volt. A szellemi foglalkozásúak közül 4 fő felsőfokú szakirányú (kertészmérnök és kertész üzemmérnök, agrármérnök és agrár üzemmérnök), a többi alkalmazott, pedig középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. A fizikai állományban lévők közül 30 fő nehézgépkezelő, 10 fő mezőgazdasági segédmunkás, 5 fő egyéb munkakörökben kerül alkalmazásra. A vezetés univerzális szakemberek alkalmazására törekszik, akik alkalomszerűen a munkakörüktől eltérő feladatokat is el tudnak látni. Ennek megfelelően az alkalmazottak a fontosabb munkafolyamatokban, a munkakörüktől eltérő területeken is nagy gyakorlattal rendelkeznek. A cég hátrányos helyzetű, munkanélküliség által sújtott területen végez üzleti tevékenységét, évről-évre nagyszámú helyi kistermelőt integrál, ezért kiemelkedő szerepe van a helyi foglalkoztatásban. 8.6 Tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásai A Cibakert Kft kiemelt szempontként kezeli a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést, ezért a telephelyi infrastruktúrák minden téren megfelelnek a magyar és az EU-s környezetvédelmi előírásoknak (szennyvíz gyűjtése és kezelése, növényvédelmi vegyszerraktár, veszélyes hulladéktároló, zártrendszerű mosó, fáradtolaj-gyűjtő, tűzvédelmi rendszer, duplafalú üzemanyagtartály, fedett és szilárdburkolatú géptárolók). A Kft törekszik a környezetbarát termesztési technológiák bevezetésére, ezért 2001 és 2005 között 52 hektáron vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást folytatott és 2002-ben bekapcsolódott a Nemzeti Agrár- 43

44 Környezetvédelmi Programba, amiben a napjainkig részt vesz (ma AKG szántóföldi célprogram). 8.7 Fejlesztés célja A Cibakert Kft a saját művelésbe vont vetésterület 25 százalékán kalászos gabonát, ipari, takarmányozási és vetőmag célra szemes terményeket termeszt. Bár a Kft szántóföldi zöldségnövények termesztésére szakosodott, a gabonafélék termelése a fenntartható gazdálkodás érdekében elengedhetetlen (intenzív földhasználat során nő a talajok tömörödöttsége, ezért a termőképesség fenntartása érdekében a vetésforgóba gabonaféléket kell beilleszteni, mert ekkor a területek pihennek), ezért jelentős mennyiségű takarmányozási és élelmiszeripari célra alkalmas termény keletkezik a különböző gabonákból. A Cibakert Kft nem rendelkezett gabonaszárító és tisztító berendezéssel, mert először a fő haszonnövények termesztéséhez szükséges infrastruktúrát alakította ki, így a kitűnő hozamok és a kiváló minőség ellenére gyakran a legrosszabb piaci pozícióból volt kénytelen a kalászos gabonát és a szemes terményeket értékesíteni. Az őszi betakarítási szezonban a terményt nagy távolságban található szárítókhoz kellett szállítania, ahol jelentős szolgáltatási díj fejében végeztethette el a szárítást és a tisztítást. A Kft a felújított terménytárolóját sem tudta felhasználni, mivel tisztítatlan terményt nem szabad betárolni. A fejlesztés célja ezért az eszközellátottság növelése és a gabonatermesztési technológia színvonalának emelése volt, a hatékony és a versenyképes gabonatermesztéshez hiányzó gabonaszárító üzem megépítésével. 8.8 A fejlesztés tartalma A fejlesztés 5000 tonna névleges teljesítményű gabonaszárító és tisztító megvalósítására irányult. A Cibakert Kft Petkus 2500 DU típusú szárító- és tisztítóberendezést kívánt a célra alkalmazni. Ez a berendezés megfelel az EU-s előírásoknak környezet- és munkavédelmi szempontból, és az FM Műszaki Intézete a gabonafélék szárítására jól megfelel minősítő záradékkal ellátott szakértői véleményt adott ki rá. Előreláthatólag úgy tűnt, hogy a berendezés biztonságosan és költségtakarékosan üzemeltethető, a fejlesztés céljára megfelelő műszaki tartalma, és kedvező ár/érték aránya van. A fejlesztés összes lépését figyelembe véve (építés, technológiai szerelés, gépek, berendezések, organizációs költségek, szakértői díjak, 44

45 dokumentáció) 93 millió Ft-ot igényelt, amelynek a fele vissza nem térítendő támogatás. 8.9 A fejlesztés eredményei A fejlesztéssel megteremtődtek a hatékony és a versenyképes gabonatermesztéshez szükséges teljes körű technológiai feltételek. A fejlesztés kifejezetten környezetkímélőnek és hatékonynak bizonyult. A fejlesztés nagymértékben javította a társaság által termelt árualap minőségét, mivel akkoriban a tisztított és a szárított árualap tonnánként 5000 Ft-tal magasabb áron lehetett értékesíteni, és a telephelyen történő tisztítással és szárítással tonnánként Ft-tal csökkent a kalászos gabonák és a szemes termények önköltsége. A Kft a tisztított és szárított terményt le tudja tárolni saját kapacitásain, ezért számára kedvezőbb időpontban tudja értékesíteni termékeit. Mindezzel a jövedelmezőség csökkenése nélkül javultak a cég árpozíciói és kedvezőbbek lettek az általa termelt árualapok piacra jutási esélyei a fejlesztést követően. A fejlesztést követően használatba tudták venni az addig többnyire kihasználatlan fedett tárolójukat és bővíteni tudták személyi állományt. A fejlesztés így hozzájárult a helyi foglalkoztatottság javításához a munkanélküliségtől sújtott térségben. A Cibakert Kft-nek éves szinten a fejlesztésből 13 millió Ft összegű közvetlen jövedelemtöbblete (megtakarítások, többlet-árbevétel, rendelkezés az árualappal) származik Összefoglalás A fejlesztés során megvalósításra került technológia kiemelkedő műszaki színvonalú, környezet- és munkavédelmi szempontból megfelel az EU-s előírásoknak, megbízhatósága és energiatakarékossága miatt kedvező költségszinten működtethető. A fejlesztéssel a cég teljes körűvé tudta tenni műszaki-technikai hátterét a gabonatermesztési technológia terén, és ki tudta használni az ebben rejlő előnyöket. Javítani tudta a termékek minőségét, árpozícióját és versenyképességét, csökkenteni tudta az időjárástól és a piactól való függőségét, javítani tudta a gabonatermesztési ágazat jövedelmezőségét. A fejlesztéssel stratégiai szempontból is fontos területen bővült a Kft eszközellátottsága, és javult a meglévő eszközök kihasználtsága. A fejlesztést követően a cég új szolgáltatásokkal tudta bővíteni 45

46 tevékenységét. A fejlesztéssel a Kft műszaki-technikai előnyre tett szert a versenytársakhoz viszonyítva, és tovább erősítette helyzetét a régióban. Ez a beruházás a Cibakert Mezőgazdasági Kft számára nem lett volna lehetséges a SAPARD Program keretében kapott vissza nem térítendő támogatások segítsége nélkül, de meg kell jegyezni, hogy a vállalkozás számára a beruházás végrehajtása során nélkülözető terhet jelentett a bürokrácia. A vállalkozás nem is tudott volna megküzdeni egyedül a beruházással járó könyveléssel, ezért kénytelen volt egy külső szaktanácsadó cég felé fordulni, ami nem elhanyagolható költséget jelentett. További frusztrációt okozott az, hogy a pályázatot sokszorosan módosítani, illetve a hiányokat pótolni kellett. Emellett évente monitorjelentést kellett benyújtani. Ezek összevéve sok energiát vontak el a vállalkozás munkájából és jelentős többletköltséget is okoztak számára. 9. Magyarország mezőgazdaságának aktuális helyzete 9.1 Bevezetés 32 Magyarország a múltban mindig is kiemelkedő helyet foglalt el Európában mezőgazdasági viszonylatban, köszönhetően évezredes hagyományainknak, természeti adottságainknak, kiváló szaktudású gazdáinknak és technológiai élenjárásunknak. Ezen előnyök sokáig biztosítottak tartós, virágzó külkereskedelmi kapcsolatokat, melyek hozzájárultak az ország stabilitásához. A mai napig tudatában vagyunk komparatív előnyeinknek, mégis megromlott az agrárgazdaság helyzete, kihasználatlanok a potenciális lehetőségeink és csorba esett a nemzetközi megítélésünkben, nem is ok nélkül. Az ország területének több mint háromnegyede mezőgazdaságra alkalmas terület, melyek nagy része minőségileg Európa legjobb termőföldjei közé sorolhatóak. A talajok e gazdagsága nem számszerűsíthető, de néhány alapvető paraméterrel jellemezhető: a talajok kétharmada igen mély, mély vagy közepes humuszos termőrétegű, míg a maradék sekély, kb. 20 cm-es termőréteggel rendelkezik. A humusztartalom a talajok háromnegyedében magas vagy közepes. Továbbá a talajok kálium, foszfor, réz és magnézium ellátottsága is kiválónak mondható. 32 Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 22 és 40 46

47 De sajnos az ország mai mezőgazdasági teljesítménye nem felel meg sem a díszes múltnak, sem a természet adta lehetőségeknek és nem éri el teljes potenciálját több okból kifolyólag. Természeti és emberi erőforrásainkkal viszonylag kevés értéket állítunk elő, alacsony jövedelmet érünk el. A mezőgazdaság egyre nehezebb megélhetést biztosít és így egyre kevésbé vonzó munkakörnek számít. Az előbb taglalt természeti adottságokhoz, illetve az emberi erőforrásokhoz képest nagyon alacsony az előállított érték és jövedelem. Az egy ha-on előállított termelési érték csupán 989 euró, ami elenyésző az EU-15 országokhoz képest, ahol ennek az átlaga 2107 euró hektáronként. Egy másik elrettentő adat a termelési tényezőkre jutó jövedelem elmaradása az EU-15 országokhoz képest, melyek terület-arányos jövedelemben 50-60%-os, a munkaerő-egységgel arányos jövedelemben 70-75%-os hátrányt mutatnak. A termelés színvonalának alakulása sok kívánni valót hagy maga után, amit az is jelez, hogy a 27 tagra bővült Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának csupán az 1,9%-át adjuk. Magyarországon a 2004-es uniós csatlakozást követően egészen 2009 végéig milliárd forintnyi uniós és 965 milliárd forintnyi nemzeti támogatás került a hazai agrárgazdaságban, ami igen számottevő mennyiségnek számít, de ennek ellenére nem javult a versenyképesség nemzetközi viszonylatban, sőt a tendenciák azt mutatják, hogy a már meglévő előnyeinket is fokozatosan elveszítjük, ahogy haladnak az évek. A helyzetelemzés a következőkre tér ki: agrár-külkereskedelem, foglalkoztatottság, a magyar földek értéke, birtokszerkezet, üzemszerkezet, agrárlogisztika, jövedelmezőség. 47

48 9.2 Agrár-külkereskedelem 33 2.sz. táblázat 34 : Az élelmiszer-külkereskedelem egyenlege folyó áron, Mrd Ft A 2004-es EU csatlakozás következtében a sérülékeny magyar agrárpiac kiszolgáltatottá vált. Ez látható a fenti táblázaton is, amiről leolvasható, hogy az agrárgazdasággal szorosan összefüggő élelmiszer-külkereskedelem is a 2004-es évet egy sokk-ként élte meg. Az egységes piac következménye lett, hogy nőtt az importnyomás és az ország nem tudta megvédeni a hazai termékeket. A piacon tömegével jelentek meg a rossz minőségű termékek, melyek az élelmiszerbiztonságot is csökkentették. Gyengült a külkereskedelmi egyenleg, mivel a hazai termelők több okból is kifolyólag nem bizonyultak versenyképesnek más EU tagországok termelőivel szemben. Továbbá rontja a helyzetet az is, hogy egyre nagyobb a feldolgozatlan termékek aránya az exporton belül. A rendszerváltást követően Magyarországnak alkalmazkodnia kellett az ádáz versenyt vívó piacgazdasághoz, amelynek eredménye, hogy mára a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk a 1990-es évek átlagához képest megduplázódott, de annak ellenére, hogy az export dinamikusan fejlődik, manapság már egyre kisebb az exportált agrár- és élelmiszeripari termékek hozzáadott értéke. Az élelmiszergazdasági export az EU-15 irányába a évi és a évi átlagát vizsgálva 74%-kal növekedett. Az új tagországokba irányuló kivitelünk 132%-kal nőtt, a harmadik országokba irányuló exportunk bővült a legkisebb mértékben (65%). Azonban ezt az exportnövekedést végig kísérte egy egyidejű, dinamikus importerősödés. Ezt a jelenséget jól szemlélteti, hogy az Európai Unióba 33 Központi Statisztikai Hivatal, Mezőgazdaság 2010, 2011 április, p Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p Szabó Gábor: Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban ( ), DE ATC AVK, Debrecen, 2006,p

49 való csatlakozás előtti 800 millió eurós élelmiszeripari egyenleg 2009-re 473 millió euróra csökkent le. Az import a csatlakozást követően a régi tagországok irányából csupán 127%-al nőtt, de az új tagországokból származó import megháromszorozódott. A három legnagyobb beviteli forrás jelenleg származás szerint Németország, Hollandia és Lengyelország. Az EU-15-ökhoz viszonyított versenyképességünket jól szemléltetik a következő adatok: Magyarországon egy hektárnyi területegységre pusztán 900 euró agrárexport jut, amely egészen kicsiny a dán 5000 eurónyi és a német 2700 eurónyi es átlagához viszonyítva. De a hasonló agrárgazdasági szerkezettel rendelkező Franciaország is 1800 euró/ha-t tud felmutatni. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelméhez hagyományosan a hús, a gabona, az olajos magvak és a zöldség-gyümölcs készítmények árufőcsoportjai járultak hozzá a legnagyobb mértékben pozitívan az egyenlegünkhöz re az egyensúly azonban felborult. A gabonafélék és az olajos magvak tartották pozíciójukat az egyenlegben, míg a többi árucsoport részesedése a külkereskedelemben csökkent (hús, zöldség, tejtermékek). Ebből az következik, hogy a feldolgozott termékek súlya az exportegyenlegben egyre elenyészőbb, míg az alapanyagtermékek súlya, mint a gabonafélék aránytalanul megnövekedett. A feldolgozott termékek egyre kevésbé hangsúlyosak, amely egyre jobban eltéríti az országot az európai modelltől. Nem rendelkezünk sem európai, és különösen nem hazai szinten a megfelelő méretgazdaságossággal és logisztikai feltételekkel a mezőgazdasági alapanyag külkereskedelem tartós sikereihez. Összefoglalva a külkereskedelmi eredmény sérülékeny és szerkezeti változásokat igényel. A multik agresszív térhódítása, ezzel együtt az export ország által magasan megtámogatott, ebből fakadóan alacsony árszintű import termékek egyre nagyobb arányú beáramlása, szó szerint kiszorítja saját piacainkról a hazai előállítású termékeket, ezzel kedvét szegve a még mezőgazdaságból élőknek 49

50 9.3 Foglalkoztatottság sz. ábra 36 : A mezőgazdasági foglalkoztatottak éves átlagos létszáma, 1000 fő, A foglalkoztatottság egyre kisebb a mezőgazdaságban, amit jól mutat, hogy a főállásban foglalkoztatottak száma 1992 és 1999 között majdhogynem megfeleződött. Ez ekkor a teljes foglalkoztatás 6,2%-át jelentette, ami 2009-re lecsökkent 4,6%-ra. Ez természetesen megfigyelhető az egyéni gazdaságok körében, amelyek száma ugyancsak drasztikusan zuhant: 1991-ben 1,4 millió egyéni gazdaság volt, 2010-re viszont lecsökkent egészen 567 ezer darabra. De itt meg kell jegyezni, hogy ez általános tendencia az egész világban. Az egyéni gazdaságok többségét háztartások működtetik, és az előbb említett meredek zuhanás ellenére sok háztartásnál megfigyelhető még a mezőgazdasághoz való kapcsolódás, viszont többnyire jövedelemkiegészítő tevékenységként, amit döntően nyugdíjasok és 55 év felettiek végeznek, akik száma egyre nő az egyéni gazdálkodók között az elöregedés miatt. Régiókra vetítve az egyéni gazdaságok legtöbben a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön találhatóak. A felsoroltak közül az első két esetben ennek főleg a 35 azdasagban?token=c3131df2a8aa6cc0f5ce2e9a96c21b69 Statisztikai Tükör, V. évfolyam 12. szám, március 2. Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p KSH 50

51 hagyományok és a jó mezőgazdasági körülmények az okai, míg az Észak-Alföldön ez a régió elmaradottságából és fejletlenségéből adódik, itt ugyanis a munkahelyek hiánya miatt kénytelenek az emberek más alternatív bevételi forrásokat találni. Az elöregedés egyre nagyobb problémának fog bizonyulni a jövőben. Ha az egyéni gazdaságokat nézzük 2000 és 2010 között a fiatal 34 éves és az alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal, a év közöttieké pedig 5,3 százalékponttal csökkent, az idősebb 55 év feletti gazdálkodók aránya 7,5 százalékponttal nőtt. Ezekből az adatokból ki lehet olvasni, hogy a fiatalabb generáció egyáltalán nem tartja vonzónak az agrárszakmát, ami hosszabb távon súlyos problémává válhat. Egyre kedvezőtlenebb az agrárágazat korösszetétele, melyet jól mutat, hogy az ágazatok közül a mezőgazdasághoz kötődnek a legkevésbé a fiatalok, ugyanis 2005-ös adatok szerint ez az arány 15,2%. Ezt részben megindokolja az a tény, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége lemarad más ágazatokhoz képest és 2009 között nézve a mezőgazdasági bruttó átlagkereset csupán kétharmada volt az ipari és gazdasági ágazatokéhoz képest. Ez a lemaradás 2009-ben megközelítőleg 60 ezer forintnyi volt. A jövőben az agrárgazdaság komoly utánpótlási problémák elé nézhet, ha ez a tendencia tartósnak bizonyul. Ezért szükséges javítani a gazdálkodás körülményein, mely vonzóbbá tehetné ezt a munkakört a fiatalok számára, továbbá kellő biztonságot is kell nyújtani, mert kiszámíthatatlanság csak elriasztja az esetleges jövőbeli vállalkozókat. Ezen kívül talán fontos befolyásoló faktor még az ágazat megítélése, amely a mezőgazdasági termelés komplexitása ellenére nem örvendez túlzottan nagy presztízsnek, továbbá valószínűleg az is meghatározó, hogy a falvakhoz és a vidékhez való kötődés egyre gyengébb. Viszont meg kell említeni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók összetétele végzettség szempontjából nagyot javult a rendszerváltás óta ben a mezőgazdasági dolgozók többsége csak általános iskolai végzetséggel rendelkezett, ez az arány re egyharmadra csökkent. De más nemzetgazdasági ágazatokhoz képest még így is számottevő a lemaradás főleg általános- és középiskolai végzettség terén. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők száma közelíti csak meg az ipar átlagos értékét, de ez a viszonylagos pozitív arány annak is betudható, hogy a válságos időszakokban a mezőgazdasági vállalatok elsőként mindig a képzetlenebb munkaerőtől váltak meg. 51

52 9.4 Magyar földek értéke 37 A magyar termőföldek ára csak töredéke az EU-15 országokban lévőkhöz képest: a föld ára Hollandiában például húszszorosa a magyarországinak, Dániában tizenötszöröse, Spanyolországban nyolcszorosa, Franciaországban a háromszorosa. Itt meg kell jegyezni a földmoratórium ügyét is. Magyarország a Koppenhágai szerződést 2004-ben írta alá. A csatlakozási szerződés értelmében országunk az uniós tagság kezdetétől számított hét évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ez a határidő nemrégiben ben járt le, de épp azzal indokolva, hogy a magyar földek ára nemzetközi viszonylatban még mindig rendkívül alacsony, 3 év hosszabbítási igényt nyújtottunk be, amit meg is kaptunk. Ebből is sejthető, hogy nagy a félelem attól, hogy a moratórium lejártakor történhető tömeges külföldi földfelvásárlás nagyon előnytelen helyzetet alakíthat ki a magyar mezőgazdasági termelőknek, mivel nem tudnák a földterületeiket bővíteni a külföldi tőkeerős konkurenciával szemben. A magyar termőföldvagyont pedig minél inkább magyar kézben kellene tartani. De igazából ez a félelem csak részben indokolt. Meg kell jegyezni, hogy az nem igaz, hogy eddig teljesen gátolva volt a külföldiek földtulajdonszerzése, ugyanis bárki, aki 3 évet Magyarországon élt és mezőgazdasággal foglalkozik, vehet földet. Sőt valójában a Dunántúlon kiskapuk felhasználásával jelentős földterület már osztrák kézben van. Ez úgynevezett zsebszerződéseken keresztül valósultak meg, amelyek olyan illegális megállapodásokat jelentenek, amik a termőföldszerzési tilalmak és korlátozások kijátszására irányulnak. Ennek egyik leggyakoribb módja a strómanok útján történő földszerzés. Ez azt jelenti, hogy a külföldi megbíz egy magyar személyt vagy másvalakit, akire nem vonatkozik a földszerzési tilalom. A földterület tulajdonjoga a magyar állampolgárhoz kerül, 37 &iid=1 52

53 viszont az egész adás-vételi ügyletet a külföldi finanszírozta. Ez a pénzösszeg a strómanhoz egy kölcsönszerződés formájában kerül, amit a külföldi javára bejegyzett jelzáloggal vagy vételi joggal biztosítanak a megvásárolt termőföldön. Ezután természetesen a stróman nem fizeti vissza a kölcsönt és a külföldi érvényesítheti a jogait az adott mezőgazdasági területen. Tehát nem csak a földmoratórium lejáratának a veszélye fenyeget csupán, megfelelő intézkedésekkel azt megelőzően is és a moratórium lejárta után is lehet és kell korlátozni a földvásárlást. Ezzel valószínűleg a kormány is tisztában van, mivel voltak olyan kijelentések, hogy a jövőben olyan feltételekkel lehet majd termőföldet venni, mint amelyekkel a magyarok vehetnek földet külföldön. Ezalatt azzal kell tisztában lenni, hogy az EU régebbi tagállamaiban szinte teljesen el vannak lehetetlenítve a külföldiek földvásárlási lehetőségei különböző jogi és bürokratikus korlátokon keresztül. Teljesen világos, hogy más tagállamok sem akarják korlátlanul kiadni külföldi kézbe a saját termőföldjeiket és ezt Magyarországnak sem szabad engednie! Valószínűleg vannak már készülődések erre, de ezt természetesen EU-s jogkereteken belül kell megoldani. 9.5 Birtokszerkezet 38 A magyar mezőgazdaság birtokszerkezetéből adódó hátrányok visszavezethetőek a rendszerváltás utáni átgondolatlan döntéshozatalokhoz. Itt főleg két törtvényt kell kiemelni. Az első az évi XXXII. törvényt, amelynek tárgya a az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása. A törvény célja az olyan polgárok kárpótlása, kiknek sérelmei megkülönböztető jellegű törvénysértéseken alapul. Ezek alatt olyan ítéleteket kell érteni, melyek politikai okokból kifolyólag megfosztottak embereket életüktől, szabadságaiktól és javaiktól 38 Magyarország mezőgazdasága 2010 (Általános mezőgazdasági összeírás), Központi Statisztikai Hivatal, december, p. 7-9 Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p

54 Ezek az ítéletek a rendszerváltás után semmisek lettek és az ország polgárai vagy azok egyenes ági örökösei igényelhettek kárpótlást. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy egy olyan személy, aki például egy akármilyen üzlettel rendelkezett és sosem foglalkozott mezőgazdasággal és vállalatát a szocializmusban államosították, az igényt tarthatott kárpótlási jegyekre. Ezen kárpótlási jegyekkel elsősorban földet lehetett vásárolni és ebben sok olyan ember látott befektetési lehetőséget, akiktől teljesen idegen a földgazdálkodás. A másik lényegesnek tekinthető jogirat a évi II. törvény, amely a földrendező és a földkiadó bizottságokról rendelkezik. Ez a törvény szabályozta a földrendező bizottságok működését, illetve biztosította, hogy a részarány-tulajdonosok megkapják az őket megillető földterületeket. Fontos célja, hogy a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítás alatt legyenek. A törvénynek fontos szerepe volt a TSZ-ek szétdarabolásában. A szövetkezetek tulajdonát nevesítették, azaz meghatározták, hogy a tagoknak mennyi tulajdon jut. Ez az elosztás a következő elvek szerint történt: elöltött munkaidő, szövetkezetbe bevitt vagyon és beosztás szerint. Aki ki akarta vinni a földjét, vagyonát annak meg kellett egyeznie ezekben az elvekben, ami sokszor azzal járt, hogy előnytelenebb helyzetbe jutott, ezért sokan úgy döntöttek, hogy benn maradnak a szövetkezetben. Az elvek meghatározása után a föld és az üzletrészek szét lettek osztva. Ilyen és hasonló intézkedések következtében a magyar termőföldek szétdarabolódtak, aminek következménye, hogy szinte csak olyan területeket lehetett művelni, amit bérbe adtak. A bérleti díj pedig jelentős pluszköltséget jelent akármelyik vállalkozásnak. Magyarországon összesen 4,8 millió ha legelő és szántó van, amelynek több mint 1,2 millió tulajdonosa van. A mezőgazdasági területekből a magánszemélyek részesedése 83,3%, az államé 11,5%, míg a szövetkezeteké és gazdasági társaságoké csak 3,4%. Már ebből is látható, hogy átlagos parcella méret rendkívül kicsi: az EU csatlakozást követően 3,2 ha-ról 3,0-ra csökkent 2009-re. Természetes személyek esetén az átlagos birtokméret 2,7 ha, de meg kell jegyezni, hogy ez a földtulajdon is széttagolt. A föld adás-vétele pedig nagyon korlátozott, mivel a föld a mai napig az értékmegőrzés hagyományos eszközének tartják, de az adás- 54

55 vétel hatástalanságát tovább fokozza az állami területek és osztatlan tulajdonok viszonylagosan nagy aránya. 2. ábra: Földterület megoszlása birtokméret szerint, A mezőgazdasági területek ilyen jelentős szétaprózódása azt vonja maga után, hogy sok földtulajdonos törpebirtokkal rendelkezik, mellyel nem tud piacra termelni ezért bérbe adja. A földbérlők így olyan kiadásokat szenved, melyeket normális körülmények között befektetésre tartana, mely fejlesztené a gazdaságot. A tulajdonosok között sokan semmilyen kapcsolatban nincsenek a földdel: például akik egyenes ágú öröklés jogán igényeltek kárpótlási jegyet akár külföldön is lehetnek. Körülbelül 200 ezer fő van, akik közül, ha nem vesszük figyelembe a gazdálkodásban közvetlenül nem résztvevő őstermelőket, leszűkíthetjük 70 ezer főre azok számát, akik ténylegesen is kapcsolatban vannak a földdel. Egy olyan vállalkozás, ami több mint 90%-ban bérelt földön gazdálkodik, nem versenyképes mondjuk egy USA-beli farmercsaláddal, aki átlagosan ha saját földterülettel rendelkezik, már csak azért sem, mert a bérleti díjak hatalmas többletköltséget jelentenek. 39 KSH 55

56 Az évek alatt megfigyelt magyar tendenciák sem mutatnak pozitív kimenetelű jövőre. Jelenleg a mezőgazdasági terület 60,9% bérelt terület. Ráadásul ez között egyéni gazdaságokban 5,7%-al, gazdasági szervezetek esetén pedig 3,0%-al nőtt. Ráadásul a bérelt földterületek földrajzi szétszórtsága is jelentős hatékonyság csökkenéshez vezet a gépkihasználás-csökkenés és közúti felhasználásból adódó körülményesség miatt. Összefoglalva Magyarországon rendkívül felelőtlen döntések születtek a földrendezés során. Más országok sokkal óvatosabbak voltak és vagy nem kezdtek ilyen erőszakos akciókba vagy teljesen más metódust választottak, mely pár éven belül fellendítette a nemzetgazdaságukat. Például Csehországban kuponos privatizálás történt, ami azt jelentette, hogy a vállalatok és üzemek nem lettek eladva, hanem mindenki kapott részvényt kupon formájában és az egész lakosság részvényes lett gyakorlatilag. Ezután a vállalatok élére szakértő menedzserek kerültek és miután a cégek elkezdtek profitot teremteni ez osztalék formájában a lakosság kezébe került, így dinamikusabban tudott fejlődni a gazdaság. Ezzel szemben Magyarországon hagytuk, hogy működő értékek menjenek tönkre, jóval érték alatt legyenek privatizálva stratégiai cégek, ami politikának a gazdasági hatását csak egy háborúhoz lehet hasonlítani. De ezen elsődleges okok mellett másodlagos veszteségeink is vannak: mivel a gazdaságpolitikai célokat áthatotta az, hogy az előző rendszer bármilyen nyomát, maradványát (még a pozitívokat is) el kell törölni, ezért ennek következményeként a magyar gazdák teljesen el lettek bátortalanítva a szövetkezésektől. Az új típusú szövetkezések pedig költségminimalizáló hatással lettek voltak az értékesítésben és az anyagbeszerzésben. Tehát tovább kellett volna vinni az előző rendszer előnyeit is: az integrációt, a koncentrációt és a szakmai hozzáértést. 56

57 9.6 Üzemszerkezet 40 3.ábra: A gazdaságok száma ben Magyarországon 8800 mezőgazdasági szervezet és 567 ezer egyéni gazdaság működött. A gazdasági szervezetek számánál 2000 és 2007 között folyamatos csökkenést lehetett tapasztalni. Csak mostanra vehető észre egy javuló tendencia, ami abban nyilvánul meg, hogy ez a szám megközelítette a 10 évvel ezelőttit. Az egyéni gazdaságok száma azonban majdnem felére csökkent a 2000-es évhez képest. Az üzemszerkezetben is fellelhető az aránytalanság, ugyanis 2009-ben a 185,2 ezer területalapú támogatásra bejelentett gazdaság 8,6%-a használja a bejelentett földterület 72,1%-át. A földterület koncentrációja igazából az elaprózott birtokszerkezettel párosulva okoz problémát. A gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok területszerkezete között nagy különbségeket lelhetők fel. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe az ezredforduló óta 37%-al csökkent, míg az egyéni gazdaságok esetén ezen a téren 85%-os növekedés tapasztalható. De még ilyen növekedés mellett is az egyéni gazdaságok többnyire 1 ha vagy kevesebb földterületen gazdálkodnak, míg a gazdasági szervezetek esetén ilyen apró földterületen való gazdálkodás csak minimálisan fordul elő. A gazdasági szervezeteknél többnyire a 300 ha-t meghaladó 40 Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p KSH: Magyarország mezőgazdasága 2010 (általános mezőgazdasági összeírás), 2010, p. 5 57

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben