2. melléklet. Az atomerőmű környezetének meteorológiai adatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. melléklet. Az atomerőmű környezetének meteorológiai adatai"

Átírás

1 2. melléklet Az atomerőmű környezetének meteorológiai adatai 2. melléklet

2 2.1. melléklet Éghajlati adatok Paks térségére 2.1. melléklet

3 A meteorológiai mérések rendszere Meteorológiai elemek mérése Az időjárási elemek mérését - a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében - az egész világon azonos módszerekkel és mérési utasítás alapján végzik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO = World Meteorological Organization) rendszeresen, korszerűsített tartalommal kiadja 145 tagállama részére a műszerekre és megfigyelési módszerekre vonatkozó kézikönyvet, a "GUIDE TO METEOROLOGICAL INSTRUMENTS AND METHODS OF OBSERVATION" című kiadványt. Ez minden tudnivalót, előírást tartalmaz, ami az üzemeltető részére szükséges a nemzetközi szintű kompatibilitáshoz. Az időjárási megfigyeléseket minden nemzeti meteorológiai szolgálat "rendszerben" végzi. A rendszerszemlélet eleve garantálja a mérések technikai feltételeit (hitelesített műszerek, kiképzett személyzet, az állomások rendszeres, helyszíni ellenőrzése), a szisztematikus adatkontrollt, végül a mérések feldolgozását és értékelését; mindezt a nemzetközi előírások és a hazai igények figyelembevételével. Az időjárási megfigyeléseket végző állomásokat az alábbiak szerint osztályozzuk: Szinoptikus állomások: éjjel-nappal óránkénti, szigorúan egyidejű megfigyeléseket végző mérőhelyek, főhivatású munkatársakkal és real-time távközlési kapcsolattal a nemzetközi központhoz. Mérési program: léghőmérséklet, minimum és maximum hőmérséklet, légnedvesség, légnyomás és tendenciája, szél iránya és sebessége, talajhőmérséklet, csapadék, látástávolság, felhőzet (mennyiség, fajtája, magasság), továbbá elmúlt és jelen időjárás, talajállapot, rendkívüli jelenségek; Automata meteorológiai állomások: Folyamatos automatikus megfigyeléseket végző mérőhelyek real-time távközlési kapcsolattal a budapesti központhoz. Mérési program: léghőmérséklet, minimum és maximum hőmérséklet, radiációs (felszíni) hőmérséklet, légnedvesség, légnyomás, átlagos szél és maximális széllökések iránya és sebessége, talajhőmérséklet, csapadék, globálsugárzás. A fenti osztályozási rendszereknek az a célja, hogy az egyes megfigyelőhelyeket, mint adatforrást lehessen nyilvántartani. Ebből következik, hogy egy adott mérőhely egyidejűleg több funkciót is elláthat. A jelen adatszolgáltatásba bevont mérőhelyek közül Paks 2.1. melléklet - 1/

4 szinoptikus, ill. automata állomás, míg az összes csapadékmérő kategóriájú megfigyelőhely. A fenti osztályozási rend mellett egy másikat is használunk: főállomásnak hívjuk azokat a mérőhelyeket, ahol technikusi képzettségű, főfoglalkozású személyzet szinoptikus és éghajlati megfigyeléseket is végez. Az automata állomásokon személyzet nélküli mérések folynak. Eszközleírás Az alábbiakban röviden ismertetjük az adatforrások (megfigyelőhelyek) műszerezettségét, de csupán a szóban forgó elemek (hőmérséklet, légnedvesség, légnyomás és csapadék) mérésére szolgáló eszközökre szorítkozva. Hagyományos csapadékmérés A csapadék a vízgőz kondenzációjából származó, szilárd vagy folyékony halmazállapotú vízmennyiség, amely vagy a felhőkből hull a talajra, vagy kicsapódik a talajfelszínen, tereptárgyakon. Az eső és hó mellett csapadéknak tekintendő tehát a zúzmara, dér, harmat, dara, jégeső, szitálás is. A csapadék mérésekor azt állapítjuk meg, hogy milyen magasan állna a víz a sík, teljesen vízszintes, vízhatlan (vízzáró) talajon, ha elfolyás, beszivárgás, párolgás miatt a lehullott, vagy kicsapódott vízmennyiség nem tűnne el. (Hó esetén a felolvasztott hó víztartalmát tekintjük csapadéknak és úgy kezeljük, mint a folyékony halmazállapotú csapadékot.) Egy milliméter csapadék tehát azt jelenti, hogy ilyen magasságú a vízoszlop, azaz m 2 -ként egy liter vízzel ekvivalens. A lehulló csapadékmennyiségét a csapadékmérő állomásokon naponta egyszer, rendszerint reggel 7 órakor mérik, feljegyzik a csapadékhullás kezdetének és végének időpontját, a csapadék alakját ill. egyéb jelenségeket. A csapadékmérő fontos tartozéka az üveg mérőhenger. Keresztmetszete 12-szer kisebb, mint a felfogó edényé, ezért a beleöntött csapadékvíz 12-szer magasabban áll benn, mint a talajon állna; a leolvasás tehát nyújtott skáláról végezhető. A kis csapadékok skálája még tovább nyújtott: tizedmilliméter pontosságú leolvasás érhető el vele. Az üveghenger kapacitása 10,0 mm; ezt meghaladó mennyiség csak többszöri betöltéssel mérhető, a töltögetés azonban a pontosság rovására megy. A paksi automata meteorológiai állomásokon a Viasala Milos 500-os automata berendezés működik. Az automata csapadékmérő az ún. billenőedényes átalakítóval méri a műszerbe hullott csapadékmennyiséget (annak súlyát). A billenőedényes csapadékátalakító egy határolt billenésre képes, két részből álló tükörszimmetrikus edényke, amelynél mindig csak az egyik edényfélbe jut a műszerbe hulló csapadékvíz. Ha ez megtelik, akkor az edényke elbillen, egy 2.1. melléklet - 2/

5 részt kiüríti a benne levő vizet, másrészt utat enged, hogy most a másik edényfélbe kerülhessen a felfogott csapadékvíz. A billenések száma arányos a lehullott csapadék mennyiségével. Ezek a csapadékmérők rendelkeznek szabályozott villamos fűtéssel, hogy a téli szilárd csapadékot megolvasztva, ugyanúgy lehessen azt mérni, mint az eleve folyékony csapadékot. A Vaisala Milos 500-as és QLC 50-es földfelszíni meteorológiai állomások léghőmérséklet és nedvesség mérését szolgálja a HMP35D és HMP45D elektromos mérőműszer. A HMP35D verzió használatban van, de már nem gyártják. Helyette van a HMP45D, mely egyenértékű elődjével. Kettős funkciójú a műszer, hőmérsékletet és relatív nedvességet mér. Az eszköz 40 és +60 C fok üzemi hőmérsékleti tartományon működik. A relatív nedvesség mérési tartománya: 0,8-100%-ig terjed. A készülék hőmérséklet mérés szempontjából B osztályú 100 Ohmos platina ellenállással van felszerelve, mely 4 vezetékkel kapcsolódik a központi egységhez. A nedvesség mérés kapacitív elven működik, az érzékelő kondenzátor a Humicap névre hallgat.. Hozzátartozik egy elektronika, mely 0-1 V közti kimenetet ad. Ez lineáris kapcsolatot jelent a légnedvesség %-os értékével. A hőmérséklet mérés lehetőséget ad 0,1 C-os pontosságú leolvasásra, míg a nedvesség mérésnél 0,1% a legkisebb lépcső. Mérési hibák A hiba definíciószerűen az algebrai különbség egy mérési eredmény és a mérendő fizikai mennyiség valódi értéke között. A mérőrendszer valamennyi részében fellépő különböző hibák összege adja a mérés teljes hibáját. A hibák lehetnek szisztematikus, véletlen és hamis (ál) hibák. A szisztematikus hibák előre jelezhetők, mivel egy referenciával való összehasonlítás után nyilvánvalóvá válnak. A véletlen hibák egy középérték körül véletlenszerűen szórnak és a Gauss-féle eloszlást követik, ha minden véletlen hiba több, független hibaösszetevő következménye. Hamis (vagy álhibákról) akkor beszélünk, ha a hibaeloszlás ugyan követi a Gauss-görbét, de biztosan tudjuk, hogy személyi hiba, vagy meghibásodott műszerek miatt vannak olyan eltérések, amelyeket a sorozatból el kell távolítani. Az álhibákat a rendszeres adatkontrollal lehet a mérési sorozatból kiszűrni: a szűrés esélye annál jobb, minél jobban kiugrik az adat melléklet - 3/

6 A pontosság a mérési eredmény és a valódi érték egyezésének mértéke, feltételezve az összes ismert korrekció alkalmazását a mérés során. A pontosság számszerű értéke az intervallum, amelyen 95%-os valószínűséggel található a mérendő mennyiség valódi értéke. Nemzetközi előírások A WMO a konkrét alkalmazástól függően előírja az egyes állomástípusok által elérendő pontosságot. Így létezik éghajlatkutató, repülési, szinoptikus, hidrológiai, agrometeorológiai előírás. Ezek közül a jelen dokumentumban értelemszerűen az éghajlatkutató állomásokra vonatkozó előírásokat ismertetjük. A WMO előírás néhány elemnél fizikailag (és főleg a gazdaságosság oldaláról) nehezen realizálható: azt inkább mint leolvasási, illetve publikálási pontosság gyanánt kell értelmezni. A leolvasási pontosság, azaz a műszer felbontása, érzékenysége a fizikai mennyiségnek az a legkisebb változása, amelyre a mérőrendszer már "válaszol", amelyet már az esetek 95%-ában érzékelni képes. Az ennél kisebb változásokat tekintjük a mérőrendszer zajának. Mérendő elem. Hőmérséklet Léghőmérséklet x (száraz hőmérő) Max. és min. hőmérséklet x Ajánlott pontosság ± 0,1 C ± 0,5 C Légnedvesség Nedves hőmérséklet x ± 0,1 C Relatív nedvesség x ±3% Csapadék Teljes összeg két mérés közötti időszakban Intenzitás (egy perces átlagérték) ±0,1 mm 10 mm-ig, 2% ennél nagyobb mennyiségnél ±0,5 mmh mmh -1 -ig 2% ennél nagyobb értéknél Műszerhitelesítések A nemzetközi előírások teljesítése - ill. egyes elemeknél azoknak legalább a megközelítése - csak rendszeres műszerhitelesítéssel és a mérőhelyek folyamatos ellenőrzésével remélhető. A hazai gyakorlat az adatszolgáltatásba bevont érzékelőkre a következő: 2.1. melléklet - 4/

7 Az eszközöket az ISO utasítás szerint évente kell a Marczell György Obszervatórium erre a célra kialakított laboratóriumában kalibrálni, és ennek eredményeként megtörténik a szükséges beállítás vagy csere. Hőmérők: A gyári új hőmérőket telepítés előtt között tízfokonként, Lambrecht típusú kalibráló kamrában hitelesítik azon példányok kiszűrése céljából, amelyek a tűrésmezőből eleve kiesnek. A már telepített hőmérőket a hálózati ellenőrük hordozható, hiteles műszerrel (szellőztetett ASSMANN pszichrométerrel) a helyszínen ellenőrzik látogatásaik során. Csapadékmérők: Egyedi hitelesítés nincs, bízva a gyártástechnológia pontosságában. Típusvizsgálat természetesen volt az új konstrukció bevezetésekor, továbbá tartós terepi összehasonlításokat is végeztek külföldi gyártmányokkal. A csapadékmérőket 6-10 évenként anyagfáradás miatt cserélni kell, ha a cserét más körülmények (vandalizmus, szétfagyás) nem sietteti. Az üveg mérőhenger törése is gyakori: egyedileg ezeket sem hitelesítik. A mérőhelyek jellemzése Az adatszolgáltatásban résztvevő állomások - mint mérőhelyek - fontosabb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze, különös tekintettel az időszakra. Paksi főállomás + automata állomás Földrajzi szélesség: Földrajzi hosszúság: Tengerfeszín feletti magasság: 97,2 m Főállomásként 1979 óta működik Műszerezettség: szabványos főállomási és automata felszerelés Csapadékmérő állomások Műszerezettség: 2 db kettősfalú csapadékmérő, Irodalom Guide to Meteorological Instruments and Methods of Observation, Fifth edition, 1983: WMO-No.8., Geneva, Meteorológiai megfigyelések kézikönyve, 1981: OMSz, Budapest, 2.1. melléklet - 5/

8 Felhasznált matematikai módszerek Paks térségének meteorológiai jellemzéséhez több, a mérési - megfigyelési adatokból származtatható jellemszámot állítottunk elő. Általában hagyományos statisztikai értékelést alkalmaztunk. Az alábbiakban röviden vázoljuk a számítási módszerek elveit, konkrét alkalmazási feltételeit. A térség meteorológiai jellemzéséhez szükséges általában (havi, éves) átlagértékeket, korrigált empirikus szórásértékeket és szélsőértékeket (minimum, maximum) is megadtuk. Az átlagértékekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy egyes elemeknél (és időszakokban) a viszonylag nagyobb változékonyság miatt a méretezési kérdésekben ezek az adatok önmagukban nem lehetnek mérvadók. (Általában megadott küszöbértékeken való átlépés valószínűségeivel számolnak, illetve az ún. visszatérési valószínűséget becsülik.) A szélsőértékek kikeresésekor a megfelelő dátumokat is megadtuk. Egyes havi átlagos értékek szélsőértékei (pl. havi hőmérsékleti szélsőértékek) az adott mintaszám mellett mérvadónak minősülnek Az egyes változók gyakorisági eloszlását a legegyszerűbben ekvidisztans alappontrendszerben adtuk meg. Ilyen feldolgozás készült a hőmérséklet és a havi csapadékösszeg empirikus sűrűségfüggvényéből. Az említett éghajlat-statisztikai jellemszámok úgy is előállíthatók, ha az egyes mintasorokra valamilyen elméleti eloszlásfüggvényt illesztünk. (Például különféle tanulmányokból jól ismert, hogy a havi csapadékösszegek jól közelíthetők gammaeloszlással, a hőmérsékleti értékek leírására jól alkalmazható a normál és a Pearson-eloszlás, illetve a maximális csapadékösszegek statisztikai sokaságának elméleti megadására a Gumbelleloszlás ajánlható, stb.). A számítási módszerekkel összefüggésben említést kell tennünk a mérési-megfigyelési adatsorok előzetes feldolgozása során alkalmazott ellenőrzési eljárásokról. Ezek a módszerek számos fizikai, logikai és matematikai-statisztikai összefüggésen alapulnak. Az ellenőrzések eredményeképpen, sor kerülhet egyes adatok pótlására, javítására, illetve törlésére. Az adatellenőrzések számítási módszerei elsősorban a számítógépes éghajlati alapadat-feldolgozó rendszer programjaiba épültek be melléklet - 6/

9 2.1. melléklet - 7/

10 Csapadékmérő állomások listája és koordinátái 37801, Bátya hosszúság: 46 29, szélesség: 18 57, magasság: 93,0 m 36708, Bikács hosszúság: 46 41, szélesség: 18 40, magasság: 108,0 m 36804, Dunaföldvár hosszúság: 46 48, szélesség: 18 55, magasság: 122,0 m 37408, Dunapataj hosszúság: 46 39, szélesség: 19 00, magasság: 97,0 m 36403, Előszállás hosszúság: 46 50, szélesség: 18 49, magasság: 118,0 m 47100, Kalocsa Öregcsertő hosszúság: , szélesség: , magasság: 92,6 m 37304, Kölesd Borjád hosszúság: 46 33, szélesség: 18 36, magasság: 90,0 m 36801, Paks Gyapa hosszúság: 46 42, szélesség: 18 47, magasság: 139,0 m 36701, Simontornya 37302, Tengelic hosszúság: 46 32, szélesség: 18 43, magasság: 120,0 m 2.1. melléklet - 8/

11 Meteorológia adatok Paks térségére Táblázatok jegyzéke 1. Hőmérséklet (Paks adatai alapján) 1.1 Havi középhőmérsékletek alakulása és sokévi ( ) átlaga 2. Csapadék 1.2 Havi és éves középhőmérséklet eltérés a sokévi ( ) átlagtól, ºC Maximumhőmérsékletek szélsőséges értékei havonta, ºC Maximumhőmérsékletek statisztikai jellemzői Minimumhőmérsékletek szélsőséges értékei havonta, ºC Minimumhőmérsékletek statisztikai jellemzői Legmagasabb napi maximumhőmérsékletek január augusztus között, havonta, ºC Legalacsonyabb napi maximumhőmérsékletek január augusztus, havonta, ºC Legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletek január augusztus, havonta, ºC Legmagasabb napi minimumhőmérsékletek január augusztus, havonta, ºC 1.7 Napi hőmérsékleti extrémértékek között, ºC Maximális napok száma, amikor talajközelben a min. hőm. < 0 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >35 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >30 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet < 0 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet < -10 ºC Talajfelszínhőmérséklet havi átlagos értékei, ºC Talajfelszínhőmérséklet napi legalacsonyabb értékei, ºC 1.10 Átlagos talajhőmérséklet a különböző rétegekben 2.1 Éves csapadékösszegek Paks 30 km-es körzetében lévő mérőállomásokon, január augusztus között, (mm) 2.2 Havi és éves csapadékösszegek sokéves átlagai Paks 30 km-es körzetében, (mm) 2.3 Havi és éves csapadékösszegek az közötti szakaszban, (mm) Bátya Bikács Dunaföldvár 2.1. melléklet - 9/

12 2.3.4 Dunapataj Előszállás Kalocsa Kölesd Gyapa Simontornya Tengelic 2.4 Paks, 24 órás maximális csapadékösszegek május és szeptember között, (mm) Paks, 24 órás maximális csapadékösszegek statisztikai jellemzői Paks, napi maximális hóréteg statisztikai jellemzői 2.6 Paks, havi csapadékeltérés a sokévi átlagtól (mm) 2.7 Paks, havi és éves csapadékösszegek (mm) és a csapadékos órák havi összege, havi maximuma és minimuma 3. Légnyomás 3.1 Paks, állomásszinti légnyomás havi átlagai, január augusztus, hpa 3.2 Paks, tengerszintre átszámított légnyomás havi átlagai, január augusztus, hpa 4. Napsugárzás 4. Napsütéses órák havi, éves száma, január augusztus, Paks 5. Paks, közötti időszak havi átlagai 5.1 Átlagos szélsebesség, csapadék, napsütés, középhőmérséklet, minimumhőmérséklet, maximumhőmérséklet, potenciális párolgás 5.2 Derült/borult napok száma, felhőzet mennyisége (okta), relatív nedvesség (%), tengerszinti légnyomás (hpa) 5.3 Különböző mennyiségű csapadékos napok átlagos száma 5.4 Havas, hótakarós, ködös, zivataros, ónos esős, zúzmarás napok átlagos száma 5.5 Különböző szélsőséges maximum-és minimumhőmérsékletű napok átlagos száma 6. Gyakorisági táblázatok 2.1. melléklet - 10/

13 Paks. Havi középhőmérsékletek alakulása és sokévi ( ) átlaga Átlag Január -1,9 1,8-0,5-1,4 1,2 0,3-2,6-1,9-0,5 Február 2,2 4,8 0,7 3,5 3,4 5,4-5,4 2,0 1,0 Március 5,0 4,0 6,8 6,1 8,5 7,3 5,0 5,0 5,7 Április 7,4 12,0 12,0 13,9 10,1 10,9 10,4 11,6 10,8 Május 16,4 14,8 15,9 17,2 17,9 18,5 19,4 14,7 16,3 Június 19,3 20,2 19,1 21,0 17,6 20,7 23,0 18,6 19,3 Július 19,7 20,9 21,5 20,5 21,0 22,8 22,1 21,1 21,0 Augusztus 20,4 20,9 19,6 22,5 21,7 20,9 23,4 21,6 20,7 Szeptember 15,3 15,2 18,3 15,9 14,2 15,3 15,9 16,0 Október 7,7 11,3 11,1 13,2 13,3 10,4 8,4 10,7 November 5,5 2,9 3,0 8,5 3,2 7,9 6,8 4,7 December 2,2-3,2 0,0 2,5-5,0-0,6 0,8 0,7 Év 9,9 10,5 10,6 12,0 10,6 11,7 10,6 10,5 1.1 táblázat Paks, havi középhőmérsékletek alakulása és sokévi ( ) átlaga Havi, éves középhőmérséklet-eltérés az átlagtól, C Január -1,4 2,3 0,0-0,9 1,7 0,8-2,1-1,4 Február 1,2 3,8-0,3 2,5 2,4 4,4-6,4 1,0 Március -0,7-1,7 1,1 0,4 2,8 1,6-0,7-0,7 Április -3,4 1,2 1,2 3,1-0,7 0,1-0,4 0,8 Május 0,1-1,5-0,4 0,9 1,6 2,2 3,1-1,6 Június 0,0 0,9-0,3 1,7-1,7 1,4 3,7-0,7 Július -1,3-0,1 0,5-0,5 0,0 1,8 1,1 0,1 Augusztus -0,3 0,2-1,1 1,8 1,0 0,2 2,7 Szeptember -0,7-0,8 2,3-0,1-1,8-0,7-0,1 Október -3,0 0,6 0,4 2,5 2,6-0,3-2,3 November 0,8-1,8-1,7 3,8-1,5 3,2 2,1 December 1,5-3,9-0,7 1,8-5,7-1,3 0,1 Év -0,6-0,1 0,1 1,4 0,1 1,1 0,1 1.2 táblázat Paks, havi és éves középhőmérséklet-eltérés a sokévi átlagtól, ºC 2.1. melléklet - 11/

14 Maximumhőmérséklet, C Legmagasabb Éve Legalacsonyabb Éve Január 17, , Február 20, , Március 26, , Április 29, , Május 33, , Június 36, , Július 37, , Augusztus 37, , Szeptember 33, , Október 28, , November 22, , December 19, , táblázat Paks, maximumhőmérsékletek szélsőséges értékei havonta Maximumhőmérsékletek statisztikai jellemzői Korrigált szórás: 1,28 Eddigi maximum: 37,5 C Visszatérési periódus, év C 2 35,6 5 37, , , , , , , táblázat Paks, maximumhőmérsékletek statisztikai jellemzői 2.1. melléklet - 12/

15 Minimumhőmérséklet, C Legalacsonyabb Éve Legmagasabb Éve Január -30, , Február -24, , Március -22, , Április -7, , Május -1, , Június 2, , Július 4, , Augusztus 4, , Szeptember -0, , Október -11, , November -22, , December -23, , táblázat Paks, minimumhőmérsékletek szélsőséges értékei havonta Minimumhőmérsékletek statisztikai jellemzői Korrigált szórás: 4,22 Eddigi minimum -30,3 C Visszatérési periódus, év C 2-17,9 5-21, , , , , , , táblázat Paks, minimumhőmérsékletek statisztikai jellemzői 2.1. melléklet - 13/

16 Napi legmagasabb maximumhőmérsékletek között év Max. Január 4,5 15,0 11,0 12,2 15,1 17,4 14,0 10,3 17,4 Február 17,6 20,7 16,1 15,3 17,3 16,6 4,6 18,2 20,7 Március 21,2 19,1 21,3 20,8 22,9 21,3 22,4 24,2 24,2 Április 22,1 24,2 24,6 28,3 26,3 23,1 28,3 24,8 28,3 Május 30,2 29,4 32,4 31,1 30,8 30,6 33,4 28,2 33,4 Június 34,8 34,6 31,3 36,8 32,3 36,7 35,5 30,8 36,8 Július 31,9 35,1 34,8 35,8 35,6 36,7 35,7 35,6 36,7 Augusztus 31,7 37,4 34,9 37,5 36,6 31,5 37,3 34,2 37,5 Szeptember 29,8 27,4 31,1 28,8 27,6 30,6 31,3 31,3 Október 27,2 26,2 26,7 28,7 27,4 25,4 26,6 28,7 November 19,5 18,6 17,8 22,6 17,9 20,6 18,3 22,6 December 11,1 8,6 11,0 12,5 7,7 10,8 11,7 12, táblázat Paks, legmagasabb napi maximumhőmérsékletek között, havonta Napi legalacsonyabb maximumhőmérsékletek között min. Január -7,0-4,5-3,6-3,2-1,3-4,2-6,0-4,7-7,0 Február 0,7-2,3-2,8 3,6 2,3 2,9-4,1-2,8-4,1 Március 1,3 4,0 6,3 2,5 3,8 7,6 3,1-0,1-0,1 Április 5,0 11,7 6,3 11,1 7,8 8,6 4,4 10,4 4,4 Május 14,7 13,0 13,8 18,8 17,7 19,1 15,2 13,2 13,0 Június 19,1 15,7 16,6 20,6 14,7 19,6 25,0 17,6 14,7 Július 15,5 19,1 20,8 17,9 20,5 21,0 23,9 19,2 15,5 Augusztus 16,8 18,9 18,1 24,2 19,5 19,7 23,2 23,6 16,8 Szeptember 15,6 12,8 18,8 16,1 13,1 12,1 18,9 12,1 Október 4,0 9,6 8,4 14,5 10,1 8,2 5,9 4,0 November 1,1-1,5-2,5 4,8 0,4 2,8 5,3-2,5 December -4,3-7,6-8,0-1,6-7,1-5,1-2,0-8, táblázat Paks, legalacsonyabb napi maximumhőmérsékletek között, havonta 2.1. melléklet - 14/

17 Paks. Legalacsonyabb minimumhőmérsékletek között Min. Január -16,0-11,8-9,7-12,9-12,2-16,8-22,7-15,9-22,7 Február -14,5-14,8-10,5-10,3-6,9-3,1-20,9-18,0-20,9 Március -7,5-12,7-6,2-4,3-5,1-6,1-11,3-7,7-12,7 Április -7,3-2,3-2,2-4,5-2,0-7,3-6,4-2,1-7,3 Május 5,2 2,2 1,4 2,0 0,1 2,7 1,4 1,7 0,1 Június 1,1 8,0 4,9 4,6 5,3 7,1 7,0 8,0 1,1 Július 8,7 9,3 11,0 7,8 8,3 7,2 9,9 8,2 7,2 Augusztus 9,9 5,3 6,9 5,4 5,8 11,4 8,7 7,5 5,3 Szeptember -0,2 3,4 7,7 1,9 4,0 4,7 1,2-0,2 Október -11,5-1,9-3,0-4,2-2,9-2,7-4,7-11,5 November -9,7-8,9-11,8-2,6-7,0-3,9-5,6-11,8 December -8,2-15,4-16,6-14,6-23,3-16,6-13,4-23,3 Extrém -16,0-15,4-16,6-14,6-23,3-16,8-22,7-18, táblázat Paks, legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletek között, havonta Paks. Legmagasabb minimumhőmérsékletek között max. Január 0,4 6,6 0,8 2,5 3,2 5,5 0,9 2,2 6,6 Február 11,1 12,1 2,5 5,2 8,1 6,6-1,4 7,1 12,1 Március 7,5 9,1 7,4 8,3 9,6 10,8 5,9 9,4 10,8 Április 11,1 13,2 10,5 13,4 10,6 10,4 11,5 10,7 13,4 Május 17,8 13,2 14,1 14,6 18,8 17,0 17,3 14,0 18,8 Június 21,1 17,6 17,5 19,1 17,3 18,2 20,6 17,5 21,1 Július 18,3 19,1 19,1 17,7 20,5 21,3 18,9 21,4 21,4 Augusztus 17,9 19,1 18,3 19,0 19,8 18,9 22,7 17,5 22,7 Szeptember 15,6 16,4 16,7 16,4 14,6 15,3 16,1 16,7 Október 13,4 14,6 11,3 14,8 12,7 13,1 13,2 14,8 November 13,4 8,6 5,7 11,2 5,4 13,7 9,0 13,7 December 6,2 0,9 5,3 6,1 1,3 7,3 5,5 7,3 Év 21,1 19,1 19,1 19,1 20,5 21,3 22,7 21, táblázat Paks, legmagasabb napi minimumhőmérsékletek között, havonta 2.1. melléklet - 15/

18 Paks. Hőmérsékleti napi extrémértékek, C között Napi legmagasabbnapi legmagasabbnapi legalacsonyabb középhőm. max.hőm. max. hőm. Érték Éve Érték Éve Érték Éve Január 4, , , Február 5, , , Március 8, , , Április 13, , , Május 19, , , Június 23, , , Július 23, , , Augusztus 24, , , Szeptember 19, , , Október 13, , , November 8, , , December 5, , , táblázat Paks, napi hőmérsékleti extrémértékek között, ºC 2.1. melléklet - 16/

19 Maximális napok száma, amikor a talajközelében a min. hőm. <0 C Első maximum Másod maximum Napok száma Éve Napok száma Éve Január Február , Március ,1987 Április , 2003 Május Szeptember Október November December táblázat Paks, maximális napok száma, amikor talajközelben a min. hőm. < 0 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >35 C Első maximum Másod maximum Napok száma Éve Napok száma Éve Június Július , Augusztus táblázat Paks, Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >35 ºC Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >30 C Első maximum Másod maximum Napok száma Éve Napok száma Éve Május Június Július Augusztus Szeptember táblázat Paks, Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet >30 ºC 2.1. melléklet - 17/

20 Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet <0 C Első maximum Másod maximum Napok száma Éve Napok száma Éve Január Február Március November December táblázat Paks, Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet < 0 ºC Maximális napok száma, amikor a minimumhőmérséklet <-10 C Első maximum Másod maximum Napok száma Éve Napok száma Éve Január Február Március November December táblázat Paks, Maximális napok száma, amikor a maximumhőmérséklet < -10 ºC 2.1. melléklet - 18/

21 Paks. Talajfelszínhőmérséklet havi átlagos értékei, C Január -4,3-4,4-5,8-3,6-4,7-7,0-6,5 Február -4,6-4,4-4,5-3,6-0,9-9,3-3,3 Március -4,9-1,4-2,3 2,0-1,1-3,5-1,1 Április 3,9 3,1 4,9 2,3 3,7 0,4 5,2 Május 6,5 7,0 7,0 8,3 10,2 9,4 6,5 Június 12,3 11,5 10,5 10,3 11,5 13,4 11,5 Július 13,4 14,5 12,1 13,6 14,7 14,3 12,8 Augusztus 11,8 11,7 13,1 13,7 14,6 13,9 12,6 Szeptember 9,0 10,9 8,3 8,2 8,5 7,3 Október 5,3 4,8 5,2 6,4 2,6 2,0 November -2,1-1,2 2,0-2,0 2,0 1,1 December -6,7-4,7-1,8-9,9-4,2-3,8 ÉV 3,4 4,0 4,1 3,9 4,8 3, táblázat Paks, Talajfelszínhőmérséklet havi átlagos értékei, ºC Paks. Talajfelszínhőmérséklet napi legalacsonyabb értékei, C Január -12,8-7,6-15,0-12,1-17,1-22,2-16,9 Február -16,1-13,1-11,0-8,7-6,0-19,8-20,1 Március -13,0-7,4-7,3-5,9-6,8-12,0-8,8 Április -3,8-3,5-5,8-3,4-8,6-9,3-2,7 Május 1,6 0,7 1,4-0,5 2,0 0,5 0,9 Június 6,5 4,0 3,5 4,9 5,7 5,8 6,9 Július 8,9 10,6 6,9 8,2 6,8 8,8 6,8 Augusztus 5,5 6,1 4,6 5,2 10,6 7,5 6,5 Szeptember 3,0 7,0 1,4 3,6 2,6 0,3 Október -2,4-3,9-4,3-4,9-3,8-5,9 November -9,1-14,0-3,9-8,3-5,9-6,2 December -15,8-16,7-14,5-21,4-15,6-13,5 ÉV -16,1-16,7-15,0-21,4-17,1-22,2-20, táblázat Paks, Talajfelszínhőmérséklet napi legalacsonyabb értékei, ºC 2.1. melléklet - 19/

22 Átlagos talajhőmérséklet a különböző rétégekben T 5 T 10 T 20 T 50 T 100 Január 0,1 0,3 0,4 2,5 4,5 Február 1,2 1,3 1,2 3,3 4,5 Március 5,9 5,9 5,6 6,4 6,4 Április 12,2 12,2 11,7 11,3 10,5 Május 19,2 19,0 18,3 17,0 14,9 Június 22,9 22,7 22,1 20,9 18,5 Július 25,6 25,4 24,8 23,9 21,5 Augusztus 24,4 24,3 24,1 24,0 22,3 Szeptember 18,8 19,0 19,1 19,7 20,1 Október 11,7 12,1 12,4 14,4 16,0 November 4,6 4,9 5,3 8,0 10,6 December 1,0 1,2 1,4 3,8 6,8 ÉV 12,3 12,4 12,2 12,9 13, táblázat Paks, Átlagos talajhőmérséklet a különböző rétegekben 2.1. melléklet - 20/

23 Éves csapadékösszegek, mm. áll. száma áll. helye Bátya 546,7 796,5 952,0 424,8 673,3 573,1 528, Bikács 385,5 800,1 980,0 457,2 743,7 630,0 463, Dunaföldvár 409,9 755,1 811,2 427,7 662,3 508,8 590, Dunapataj 442,4 743,8 928,8 337,6 637,6 475,3 437, Előszállás 509,3 722,5 883,5 460,4 674,8 471,9 609, Kalocsa 399,0 670,4 914,3 386,5 627,8 438,1 487, Kölesd 424,2 758,8 839,6 424,8 640,8 595,9 513, Gyapa 604,1 722,6 951,8 383,1 656,1 468,9 404, Simontornya 391,2 764,6 953,8 477,9 645,5 587,3 485, Tengelic 452,5 750,1 882,2 421,0 660,8 603,0 552, Paks 469,8 699,8 784,4 425,4 637,8 522,4 470,4 max. 604,1 800,1 980,0 477,9 743,7 630,0 609,5 min. 385,5 670,4 784,4 337,6 627,8 438,1 404,7 ter. átlag 457,7 744,0 898,3 420,6 660,0 534,1 503,9 eltérés -97,4 188,9 343,2-134,5 104,9-21,0-51,2 2.1 táblázat Éves csapadékösszegek Paks 30 km-es körzetében lévő mérőállomásokon, január augusztus között, (mm) 2.1. melléklet - 21/

24 Sokévi ( ) havi, éves és területi átlag áll. száma áll. helye Bátya Bikács Dunapataj Előszállás Kalocsa Paks Simontornya Tengelic területi átlag I. 27,8 25,8 26,1 24,9 29,2 30,9 25,3 25,6 27,0 II. 33,6 26,9 28,6 26,9 29,3 29,1 27,2 29,1 28,8 III. 29,7 27,3 28,3 25,8 28,5 30,9 27,4 26,9 28,1 IV. 51,2 46,5 44,4 51,7 46,1 46,2 51,8 45,8 48,0 V. 50,2 44,4 37,8 41,9 59,7 50,4 50,1 47,2 47,7 VI. 74,9 74,0 68,1 70,1 68,3 71,0 72,8 69,3 71,1 VII. 69,5 64,3 54,1 65,7 61,3 61,0 54,7 60,8 61,4 VIII. 62,6 55,5 54,7 51,5 57,5 54,7 51,0 58,4 55,7 IX. 63,7 61,0 52,0 58,5 40,8 47,1 56,9 62,4 55,3 X. 49,5 48,9 46,7 50,1 44,5 44,5 50,9 51,2 48,3 XI. 61,1 55,0 57,6 55,6 49,9 53,3 56,5 56,2 55,7 XII. 57,5 48,9 48,6 50,8 48,3 50,2 51,2 52,6 51,0 Év 631,3 578,5 547,0 573,5 563,4 569,3 575,8 585,5 578,0 2.2 táblázat Havi és éves csapadékösszegek sokéves átlagai Paks 30 km-es körzetében, (mm) 2.1. melléklet - 22/

25 Bátya Hónap I. 32,7 93,4 19,8 11,0 75,5 13,4 65,1 II. 10,2 1,2 119,1 27,5 1,9 39,4 46,5 III. 19,1 16,1 20,5 39,1 60,4 6,3 7,3 IV. 66,8 87,1 37,7 44,2 31,0 88,9 13,0 VI. 79,9 63,6 120,1 28,2 110,3 32,2 9,2 VII. 93,0 91,2 196,6 57,1 77,4 76,0 109,9 VIII. 39,3 89,1 77,2 43,8 50,7 84,1 22,6 IX. 12,8 120,2 39,7 31,3 152,7 62,0 33,5 V. 47,2 96,8 60,1 18,2 8,3 49,9 30,9 X. 43,9 58,7 27,6 12,9 4,2 43,5 119,2 XI. 36,3 48,2 142,9 56,1 56,7 32,9 50,9 XII. 65,5 30,9 90,7 55,4 44,2 44,5 20,6 Éves összeg 546,7 796,5 952,0 424,8 673,3 573,1 528, táblázat Bikács Hónap I. 35,0 93,4 16,9 8,8 85,0 6,7 57,0 II. 3,1 2,3 79,0 33,7 1,9 30,1 36,1 III. 19,6 20,4 16,3 39,3 61,1 5,2 4,4 IV. 26,3 96,7 63,3 56,2 43,6 79,1 16,6 VI. 57,4 67,6 178,7 37,1 105,0 53,7 0,7 VII. 58,2 92,7 207,3 59,6 95,8 163,7 86,4 VIII. 22,1 80,7 85,4 16,6 46,2 89,4 19,1 IX. 3,6 125,7 20,9 53,8 162,6 57,3 22,6 V. 51,8 81,7 76,2 17,2 36,0 42,5 36,9 X. 31,2 63,3 42,7 25,1 4,6 32,0 111,2 XI. 22,8 50,9 114,3 52,5 73,7 31,1 54,8 XII. 54,4 24,7 79,0 57,3 28,2 39,2 17,5 Éves összeg 385,5 800,1 980,0 457,2 743,7 630,0 463, táblázat 2.1. melléklet - 23/

26 Dunaföldvár Hónap I. 33,6 87,0 18,1 5,2 75,5 12,4 56,4 II. 7,3 0,4 92,7 24,2 3,0 22,4 41,5 III. 21,7 17,1 14,4 40,8 62,2 11,4 4,9 IV. 36,6 80,6 48,2 70,5 31,5 66,9 13,9 VI. 55,1 105,2 101,5 12,7 67,5 44,7 27,6 VII. 50,8 75,0 132,7 47,8 102,2 51,5 173,9 VIII. 37,5 73,8 56,3 37,4 88,8 119,6 24,1 IX. 4,7 118,8 39,8 44,2 122,7 53,2 21,8 V. 33,3 86,4 43,0 21,9 30,9 33,7 58,3 X. 41,9 52,9 54,4 15,5 4,1 29,4 115,0 XI. 34,5 38,9 132,8 48,4 50,3 28,3 36,1 XII. 52,9 19,0 77,3 59,1 23,6 35,3 16,8 Éves összeg 409,9 755,1 811,2 427,7 662,3 508,8 590, táblázat Dunapataj Hónap I. 36,9 70,8 14,8 8,0 65,8 10,4 48,8 II. 7,8 0,4 81,0 30,3 2,0 18,7 40,0 III. 17,6 11,2 13,9 37,4 46,7 10,5 4,0 IV. 35,5 86,4 67,5 44,5 29,6 61,7 8,5 VI. 60,3 86,7 115,5 17,1 84,9 21,6 44,3 VII. 81,1 108,6 194,3 31,5 116,7 68,0 47,5 VIII. 30,0 61,4 64,9 39,0 64,6 64,1 24,5 IX. 4,5 106,6 38,1 20,6 131,7 64,6 13,5 V. 57,5 66,4 78,2 9,8 14,0 35,0 51,2 X. 28,9 68,0 32,1 11,2 4,1 47,3 94,1 XI. 31,0 49,1 129,0 52,8 47,4 31,9 47,0 XII. 51,3 28,2 99,5 35,4 30,1 41,5 14,3 Éves összeg 442,4 743,8 928,8 337,6 637,6 475,3 437, táblázat 2.1. melléklet - 24/

27 Előszállás Hónap I. 26,4 84,4 14,4 6,5 80,0 9,9 57,0 II. 7,6 0,5 92,7 33,7 3,8 23,5 39,8 III. 22,1 13,2 24,5 48,0 60,1 12,8 4,2 IV. 41,8 83,6 36,9 92,3 30,2 64,5 17,4 VI. 69,2 64,0 105,6 11,0 77,0 43,3 19,1 VII. 92,0 81,5 179,5 65,9 104,8 67,5 213,5 VIII. 49,4 77,7 68,8 12,9 57,6 65,1 29,5 IX. 7,5 100,6 33,6 52,2 132,3 44,5 25,2 V. 53,0 89,6 67,1 19,5 42,2 32,7 38,8 X. 39,7 62,0 57,6 16,4 3,5 42,0 111,6 XI. 43,0 44,9 125,4 47,3 56,9 31,3 35,9 XII. 57,6 20,5 77,4 54,7 26,4 34,8 17,5 Éves összeg 509,3 722,5 883,5 460,4 674,8 471,9 609, táblázat Kalocsa Hónap I. 36,7 74,5 19,5 8,7 67,2 12,1 48,4 II. 7,5 2,7 88,6 24,5 2,3 29,8 41,6 III. 18,1 15,1 18,3 45,5 51,3 8,6 4,0 IV. 34,4 96,6 62,6 41,5 37,5 57,8 13,9 VI. 56,2 48,4 147,5 20,3 112,8 30,3 9,6 VII. 49,5 40,7 140,8 33,6 95,8 54,5 91,9 VIII. 35,6 76,3 106,7 60,9 50,7 36,6 22,1 IX. 2,8 52,4 21,9 28,5 118,6 63,3 35,1 V. 45,8 85,3 76,1 17,0 6,3 35,0 42,5 X. 31,7 93,3 31,9 6,8 4,4 37,4 114,2 XI. 24,1 48,9 128,5 43,3 44,8 30,7 44,4 XII. 56,6 36,2 71,9 55,9 36,1 42,0 19,6 Éves összeg 399,0 670,4 914,3 386,5 627,8 438,1 487, táblázat 2.1. melléklet - 25/

28 Kölesd Hónap I. 34,8 77,9 18,1 28,5 86,4 9,8 63,8 II. 6,5 1,3 84,8 27,5 2,8 38,3 41,7 III. 16,3 18,5 20,7 42,4 56,2 4,4 7,1 IV. 28,6 86,5 58,7 53,1 34,1 73,9 16,9 VI. 47,8 103,5 91,8 15,9 101,0 51,9 15,3 VII. 80,1 75,9 176,7 44,3 57,5 73,5 78,5 VIII. 17,5 89,9 52,5 25,9 39,5 102,9 17,1 IX. 7,3 93,3 27,8 41,7 142,7 71,0 27,6 V. 51,6 79,7 68,5 20,9 12,0 59,1 38,3 X. 46,5 61,7 28,6 21,3 2,5 35,9 113,8 XI. 25,7 43,7 138,4 49,1 62,3 31,2 71,1 XII. 61,5 26,9 73,0 54,2 43,8 44,0 22,1 Éves összeg 424,2 758,8 839,6 424,8 640,8 595,9 513, táblázat Gyapa Hónap I. 38,5 69,2 14,9 9,1 83,4 11,8 48,5 II. 13,5 2,6 65,9 28,4 2,4 24,9 42,7 III. 14,7 23,7 17,6 41,1 55,7 8,9 5,0 IV. 51,7 98,4 64,8 60,9 32,1 72,7 19,2 VI. 55,1 67,6 196,8 21,0 78,9 32,0 3,6 VII. 129,7 65,7 186,1 42,0 73,9 48,3 61,4 VIII. 111,3 68,3 82,6 17,2 72,7 83,8 13,6 IX. 19,4 113,6 25,8 37,1 140,5 43,5 22,9 V. 40,8 68,8 56,6 15,4 33,7 41,7 22,0 X. 38,3 64,4 35,2 19,5 2,7 34,3 103,9 XI. 28,5 55,2 128,1 42,5 52,6 27,7 46,1 XII. 62,6 25,1 77,4 48,9 27,5 39,3 15,8 Éves összeg 604,1 722,6 951,8 383,1 656,1 468,9 404, táblázat 2.1. melléklet - 26/

29 Simontornya Hónap I. 34,7 74,1 15,9 14,0 83,1 6,8 65,7 II. 8,4 2,4 86,8 32,6 5,2 20,4 40,0 III. 17,5 25,2 20,7 42,2 65,7 9,9 5,2 IV. 32,0 94,7 95,5 54,4 36,5 65,0 16,1 VI. 60,1 64,6 206,2 13,8 82,6 47,5 4,8 VII. 52,0 73,0 98,5 79,4 86,8 103,4 90,3 VIII. 8,2 85,4 74,7 23,5 40,7 118,2 27,6 IX. 6,9 110,8 27,8 43,5 135,2 57,6 24,6 V. 66,1 75,1 77,8 32,2 18,1 52,7 49,1 X. 28,8 71,6 54,8 36,3 3,8 34,4 97,5 XI. 21,6 59,0 117,3 49,8 57,4 30,5 43,9 XII. 54,9 28,7 77,8 56,2 30,4 40,9 20,3 Éves összeg 391,2 764,6 953,8 477,9 645,5 587,3 485, táblázat Tengelic Hónap I. 32,6 80,3 20,2 9,8 80,8 14,4 59,2 II. 11,1 0,5 92,3 27,5 1,6 35,7 46,6 III. 18,2 15,8 17,7 40,1 55,2 5,6 5,3 IV. 48,9 95,3 46,8 53,4 31,1 68,3 16,6 VI. 49,0 40,6 149,1 20,8 117,9 72,4 62,5 VII. 89,1 75,9 137,8 53,2 71,1 61,2 104,9 VIII. 26,4 98,1 84,8 24,1 50,7 97,8 22,9 IX. 5,2 105,3 41,4 29,6 128,3 61,2 20,7 V. 50,1 105,5 56,6 25,3 26,2 52,1 31,1 X. 32,4 56,7 26,2 30,2 4,4 55,0 113,9 XI. 27,7 49,8 135,5 51,5 51,6 36,3 49,5 XII. 61,8 26,3 73,8 55,5 41,9 43,0 19,7 Éves összeg 452,5 750,1 882,2 421,0 660,8 603,0 552, táblázat 2.1. melléklet - 27/

30 Paks. 24 órás maximális csapadékösszegek, mm év/hónap V. VI. VII. VIII. IX. max ,3 24,0 10,4 13,0 17,2 24, ,8 17,8 15,1 20,0 10,5 20, ,9 40,7 15,6 13,6 7,7 40, ,3 23,4 100,7 10,3 14,9 100, ,2 23,4 49,3 18,9 12,2 49, ,4 25,0 2,7 26,8 20,7 26, ,8 16,4 19,7 27,0 4,4 36, ,0 24,5 10,9 16,6 1,2 24, ,0 27,2 22,7 19,5 13,0 47, ,0 16,2 11,8 14,0 20,4 20, ,2 20,8 34,8 31,7 6,9 34, ,4 13,5 10,4 4,6 15,3 15, ,7 11,1 15,1 21,9 13,6 25, ,6 41,5 16,5 4,3 9,1 41, ,4 12,3 23,2 17,5 19,3 23, ,1 22,4 6,2 50,9 16,6 50, ,7 19,2 55,9 22,3 39,2 55, ,5 16,2 18,6 32,9 42,6 42, ,2 32,0 8,6 32, ,9 17,2 28,9 29,6 24,7 47, ,2 35,4 67,8 26,4 10,3 67, ,2 13,9 9,9 28,5 13,8 28, ,6 33,0 37,6 19,8 36,8 37, ,5 10,2 33,6 11,8 20,0 33, ,0 8,4 44,8 13,5 15,2 44, ,2 34,1 15,9 V VI. VII. VIII. IX. év 47,9 41,5 100,7 50,9 42,6 100, táblázat Paks, 24 órás maximális csapadékösszegek május és szeptember között, (mm) 2.1. melléklet - 28/

31 24 órás maximális csapadékösszegek statisztikai jellemzői Korrigált szórás: 18,0 mm Eddigi max.:100,7 mm Visszatérési periódus, év Csapadékösszeg, mm 2 35,9 5 51, , , , , , , táblázat Paks, 24 órás maximális csapadékösszegek statisztikai jellemzői Napi maximális hóréteg statisztikai jellemzői Korrigált szórás: 15,0 Eddigi max.: 53 cm Visszatérési periódus, év Hóréteg vastagsága, cm táblázat Paks, napi maximális hóréteg statisztikai jellemzői 2.1. melléklet - 29/

32 Január -1,1 51,3-13,2-22,5 48,7-20,6 20,9-5,8 Február -22,0-28,0 60,3 3,1-26,6 7,0 17,2 35,1 Március -11,7-15,5-9,2 14,9 26,3-22,8-22,8 26,6 Április 9,6 58,5-15,8 12,2-14,2 29,8-32,2 36,3 Május -0,8 36,2 5,7-26,7-38,0 12,2-17,2 6,8 Június -28,2-8,1 49,2-47,8 28,6-37,3-53,2 54,0 Július 20,3 9,6 93,0-23,4 57,4 12,5 19,8-20,7 Augusztus 16,0 15,8 13,3 6,5-7,5 2,8-22,8 Szeptember -36,6 58,3-15,9-22,9 81,1-0,7-21,5 Október -12,7 9,5-9,1-26,7-41,6 1,2 70,8 November -20,8-8,4 94,6-1,9-1,7-16,4-7,2 December 9,6-18,1 36,2 11,5-12,8-1,5-25,7 Éves -78,4 161,1 289,1-123,7 99,7-33,8-73,9 2.6 táblázat Paks, havi csapadékeltérés a sokévi átlagtól (mm) 2.1. melléklet - 30/

33 Január csap. összeg 32,1 84,5 20,0 10,7 81,9 12,6 54,1 27,4 csap. órák Február csap. összeg 7,0 1,0 89,3 32,1 2,4 36,0 46,2 64,1 csap. órák Március csap. összeg 18,3 14,5 20,8 44,9 56,3 7,2 7,2 56,6 csap. órák Április csap. összeg ,9 29,6 57,6 31,2 75,2 13,2 81,7 csap. órák Május csap. összeg 47,6 84,6 54,1 21,7 10,4 60,6 31,2 55,2 csap. órák Június csap. összeg 40 60,1 117,4 20,4 96,8 30, ,2 csap. órák Július csap. összeg 85,4 74,7 158,1 41,7 122,5 77,6 84,9 44,4 csap. órák Augusztus csap. összeg 69,4 69,2 66,7 59,9 45,9 56,2 30,6 csap. órák Szeptember csap. összeg 13,2 108,1 33,9 26,9 130,9 49,1 28,3 csap. órák Október csap. összeg 33,2 55,4 36,8 19,2 4,3 47,1 116,7 csap. órák November csap. összeg 31,3 43,7 146,7 50,2 50,4 35,7 44,9 csap. órák December csap. összeg 58,0 30,3 84,6 59,9 35,6 46,9 22,7 csap. órák Éves átlag csap. összeg 490,5 730,0 858,0 445,2 668,6 535,1 495,0 csap. órák HAVI MAX. csap. összeg 85,4 108,1 158,1 59,9 130,9 77,6 116,7 122,2 csap. órák HAVI MIN. csap. összeg 7,0 1,0 20,0 10,7 2,4 7,2 7,2 27,4 csap. órák táblázat Paks, havi és éves csapadékösszegek (mm) és a csapadékos órák havi összege, havi maximuma és minimuma 2.1. melléklet - 31/

34 Paks. Állomásszinti légnyomás havi átlaga Január 1014,7 1008,3 1007,8 1011,9 1007,4 1015,0 1005,2 1001,2 Február 1012,5 1013,7 1001,0 1010,6 1006,4 1005,8 1011,3 1006,8 Március 1011,2 1009,2 1002,8 1006,0 998,3 1005,7 1011,0 1009,1 Április 1004,3 997,4 1001,9 998,3 1000,4 1003,1 1004,3 1001,8 Május 1003,7 1003,3 1005,5 1005,0 1003,4 1002,3 1004,9 1001,4 Június 1000,8 1004,1 1004,5 1007,1 1002,4 1004,1 1003,6 1004,4 Július 1002,4 1001,4 1003,2 1000,3 1002,1 1001,5 1002,7 1003,4 Augusztus 1004,9 1004,8 1003,2 1005,4 1004,7 1001,3 1004,0 1002,1 Szeptember 1009,8 1002,2 1003,8 1004,6 1001,1 1004,1 1008,3 Október 1006,9 1004,6 1008,3 1007,3 1009,6 1004,2 1003,2 November 1003,2 1007,3 1010,2 1003,1 1007,9 1002,5 1009,6 December 1004,8 1012,9 1004,4 1005,1 1010,6 1009,3 1009,6 Éves átlag 1006,6 1005,7 1004,7 1005,4 1004,5 1004,9 1006,4 3.1 táblázat Paks, állomásszinti légnyomás havi átlagai, január augusztus, hpa Paks. Tengerszintre átszámított légnyomás havi átlaga Január 1027,1 1020,7 1020,2 1024,6 1019,7 1027,4 1017,7 1013,6 Február 1024,8 1026,1 1013,3 1023,0 1018,6 1017,9 1024,0 1019,2 Március 1023,3 1021,6 1014,8 1018,2 1010,3 1017,7 1023,2 1021,3 Április 1016,2 1009,2 1013,7 1010,1 1012,3 1014,9 1016,2 1013,7 Május 1015,3 1015,1 1017,2 1016,7 1015,0 1013,8 1016,4 1013,1 Június 1012,3 1015,7 1016,1 1018,6 1014,0 1015,5 1015,0 1016,0 Július 1013,8 1012,9 1014,7 1011,8 1013,6 1012,8 1014,1 1014,9 Augusztus 1016,3 1016,4 1014,7 1016,9 1016,2 1012,6 1015,4 1013,6 Szeptember 1021,4 1013,9 1015,3 1016,3 1012,8 1015,7 1020,0 Október 1018,8 1016,6 1020,2 1019,2 1021,5 1016,0 1015,2 November 1015,3 1019,7 1022,6 1015,1 1020,1 1014,5 1021,7 December 1017,0 1025,7 1016,8 1017,4 1023,3 1021,7 1022,1 Éves átlag 1018,4 1017,8 1016,7 1017,3 1016,4 1016,7 1018,4 1015,7 3.2 táblázat Paks, tengerszintre átszámított légnyomás havi átlagai, január augusztus, hpa 2.1. melléklet - 32/

35 Január 24,9 69,1 72,8 62,1 69,8 67,2 66,5 77,9 Február 134,1 173,2 93,1 151,2 126,6 65,3 94,7 122,2 Március 209,8 206,6 153,1 149,1 113,6 191,1 195,4 114,0 Április 196,7 180,8 183,0 236,7 193,7 172,5 226,1 142,5 Május 290,8 250,7 250,7 299,1 298,0 235,2 303,8 236,4 Június 279,0 270,2 234,8 356,8 228,3 285,4 320,8 241,7 Július 267,1 298,0 292,5 274,7 243,1 287,2 282,3 262,0 Augusztus 267,8 295,7 263,2 323,7 288,8 222,0 319,7 Szeptember 284,3 170,7 226,6 208,3 126,5 152,6 240,0 Október 173,9 145,3 157,1 169,3 163,9 131,2 143,2 November 60,4 82,9 51,4 108,8 88,4 58,2 115,1 December 31,6 55,8 68,6 40,1 42,2 15,0 104,7 Éves összeg 2220,4 2199,0 2046,9 2379,9 1982,9 1882,9 2412,3 4. táblázat Napsütéses órák havi, éves száma, január augusztus, Paks 2.1. melléklet - 33/

36 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év Átlagos szél Csapadék Napsütés Középhőm. Minimumhőm. Maximumhőm. Pot. párolgás m/s mm óra C C C mm 2,3 33,2 68-0,5-4,0 3,1 2,4 29, ,0-3,5 5,9 2,6 30, ,7 0,3 11,5 2,7 45, ,8 4,5 17,1 59,3 2,4 48, ,3 9,5 22,9 133,3 2,3 68, ,3 12,8 25,7 150,7 2,2 65, ,0 14,2 27,9 176,1 2,0 53, ,7 13,8 28,0 151,3 2,0 49, ,0 9,8 23,0 87,3 2,0 45, ,7 5,2 17,2 50,3 2,2 52,1 81 4,7 0,9 9,0 2,3 48,4 56 0,7-2,4 4,0 2,3 568, ,5 5,1 16,3 5.1 táblázat Átlagos szélsebesség, csapadék, napsütés, középhőmérséklet, minimumhőmérséklet, maximumhőmérséklet, potenciális párolgás 2.1. melléklet - 34/

37 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év Napok száma Felhőzet Relatív Tengerszinti derült borult okta légnedvesség, % légnyomás, hpa , , , , , , , , , , , , ,6 5.2 táblázat Derült/borult napok száma, felhőzet mennyisége (okta), relatív nedvesség (%), tengerszinti légnyomás (hpa) 2.1. melléklet - 35/

38 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Paks Különböző mennyiségű csapadékos napok átlagos száma >0,1 mm >1,0 mm >5 mm >10,0 mm > 20 mm >30 mm > 50 mm táblázat Különböző mennyiségű csapadékos napok átlagos száma 2.1. melléklet - 36/

39 Paks Napok átlagos száma Havas Hótakarós Ködös Zivataros Ónos Zúzmarás Január Február Március Április Május 1 5 Június 1 6 Július 0 6 Augusztus 1 5 Szeptember 3 2 Október 5 1 November December táblázat Havas, hótakarós, ködös, zivataros, ónos esős, zúzmarás napok átlagos száma 2.1. melléklet - 37/

40 Paks Napok átlagos száma max. hőm.>25 Cmax.hőm.>30 Cmax. hőm.>35 Cmax. hőm.<0 C min. hőm. <0 Cmin. hőm.<-10 Crad. min. <0 C* Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December *rad. min. - radiációs minimumhőmérséklet (minimumhőmérséklet a talaj közelében) 5.5 táblázat Különböző szélsőséges maximum-és minimumhőmérsékletű napok átlagos száma 2.1. melléklet - 38/

41 2.1. melléklet - 39/

42 2.1. melléklet - 40/

43 2.1. melléklet - 41/

44 2.1. melléklet - 42/

45 2.1. melléklet - 43/

46 2.1. melléklet - 44/

47 2.1. melléklet - 45/

48 2.1. melléklet - 46/

49 2.1. melléklet - 47/

50 2.1. melléklet - 48/

51 2.1. melléklet - 49/

52 2.1. melléklet - 50/

53 Paks. Havi középhőmérséklet-eltérés az átlagtól ( C) Január Július Fe bruár Augusztus Március Szeptember Április Október Május November Június December melléklet - 51/

54 Paks. Havi csapadékösszeg-eltérés az átlagtól. mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. III. V. VII. IX. XI. mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -50 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -50 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm mm év. Havi csapadék-eltérés az átlagtól, mm I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -50 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII melléklet - 52/

55 2.2. melléklet Szélsebesség, szélirány és légköri stabilitási kategória adatok Paks térségére 2.2. melléklet

56 Kiinduló adatok A táblázatok és diagramok elkészítéséhez a paksi állomáson az 1997 és 2003 között, naponta 10 percenként mért szélsebesség (m/s), szélirány (, abszolút északtól kelet felé indulva) és stabilitási kategória (A, B, C, D, E, F) értékeket használtuk fel, ami évente db (szökőévben db) mérési eredményt jelent mindhárom jellemző esetében. A szélsebesség napi menete Első lépésben a napi 10 percenként mért szélsebesség értékekből 1 órás átlagértékek lettek számítva, naponta a 0:00-00:50, 1:00-1:50,...,23:00-23:50 időintervallumokban. A napi 1 órás átlagértékek minden esetben az egész órát megelőző 1 óra 10 perces adatainak átlagát jelentik, tehát pl. a 0:00-0:50-ig terjedő intervallum 6 db mérési eredményének átlaga az 1:00-hoz tartozó átlagérték. Ez alapján az egész órákhoz tartozó átlagos szélsebesség adatsor egy évben 8760 db szökőévben 8784 db értéket jelent. Ezeknek az eredményeknek a felhasználásával minden hónapra vonatkozóan megállapítottuk a napi órás értékekből a havi átlagot. A szélirány változás átlagos napi menete A szélirány mérési eredményekből először egy órás átlagok lettek számítva a szélsebességnél leírtakhoz hasonlóan, vagyis a napi 1 órás átlagértékek minden esetben az egész órát megelőző 1 óra 10 perces adatainak átlagát jelentik. Ha a szélirányokat egységnyi hosszúságú vektoroknak tekintjük, az irányok átlagán ezen vektorok eredőjének az irányát értjük. Egy x-y koordináta rendszerben az egységvektor szögének koszinusza a vektor x, a szinusza a vektor y koordinátáját jelenti: y 1 0 y=sin a a x x=cos a 1 Az 1 órás intervallumokba eső egységvektorok (irányok) eredőjét az x (koszinusz értékek) és y (szinusz értékek) koordináták összeadásával kapjuk. Ahhoz, hogy az eredővektorok x és y xeredőr. koordinátáiból a szögek visszakereshetők legyenek az x =, 2 2 x + y y = x y 2 eredőr. eredőr. + y 2 eredőr. eredőr. eredőr. képletekkel meg kellett határozni az eredővektorok egységvektorát, melyeknek x és y koordinátái -1 és 1 közé esnek, mivel a koszinusz és szinusz függvények ebben a tartományban értelmezhetők. Az így kapott egységvektor koordinátáiból arcsin és arccos függvényekkel állapíthatók meg a szögek, azaz a szélirány 1 órás átlaga. 2.2 melléklet - 1/

57 Ezen eredmények felhasználásával a szélirány változás napi menetének meghatározására került sor. A napi 1 órás átlagértékek felhasználásával minden hónapra vonatkozóan megállapítottuk a havi átlagokat. A szélirány gyakoriság havi és szezonális eloszlása égtájak szerint A szélirány mérési eredmények az abszolút északtól kelet felé indulva fokban megadva állnak rendelkezésre. A szélirány gyakoriság havi eloszlásának megállapításához hónaponként meg lett határozva, hogy az egyes égtájak szerinti szögtartományokba (22,5, az egyes égtájak iránya ± 11,25 ) hány darab mérési adat esik, majd ebből a százalékos arányuk is ki lett számítva, az adott hónap összes mérési adatának számát 100 %-nak véve. Az eredmények egy tizedesjegy pontosságúra lettek kerekítve. A számítás során figyelembe vett égtájak és hozzájuk tartozó szögtartományok: Égtájak Szögtartomány ( ) É (0 ) α 348,75 vagy α < 11,25 ÉÉK (22,5 ) 11,25 α < 33,75 ÉK (45 ) 33,75 α < 56,25 KÉK (67,5 ) 56,25 α < 78,75 K (90 ) 78,75 α < 101,25 KDK (112,5 ) 101,25 α < 123,75 DK (135 ) 123,75 α < 146,25 DDK (157,5 ) 146,25 α < 168,75 D (180 ) 168,75 α < 191,25 DDNY (202,5 ) 191,25 α < 213,75 DNY (225 ) 213,75 α < 236,25 NYDNY (247,5 ) 236,25 α < 258,75 NY (270 ) 258,75 α < 281,25 NYÉNY (292,5 ) 281,25 α < 303,75 ÉNY (315 ) 303,75 α < 326,25 ÉÉNY (337,5 ) 326,25 α < 348,75 ÉNY 315 É ÉÉNY ,5 348,75 11,25 326,25 ÉÉK 22, ,75 ÉK NYÉNY 303,75 292,5 56,25 67,5 KÉK NY ,25 78,75 90 K 258,75 101,25 NYDNY 247,5 236,25 DNY ,75 191,25 168,75 202,5 DDNY 180 D 146,25 157,5 DDK 112,5 123, DK KDK 2.2 melléklet - 2/

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 3. FEJEZET METEOROLÓGIA 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 3. Meteorológia... 16 3.1. Körzeti éghajlati viszonyok... 16 3.2. Helyi meteorológiai viszonyok...

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:

Részletesebben

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 07 Csapadék és párolgás Tározók (ezer km 3 ) Áramok (ezer km 3 /év) Tengerek, óceánok Krioszféra Szárazföldi víz Légkör Párolgás Csapadék

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban 2016.10.22. Gili Balázs Bevezetés Az Országos Meteorológiai Szolgálat több, mint 20 éve kezdte a mérőhálózat automatizálását. Ez idő alatt az érzékelők

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 1. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 Az 1. ZH-ban

Részletesebben

PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE. File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105

PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE. File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105 PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105 File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 2/105 TARTALOMJEGYZÉK 10 PAKS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI

Részletesebben

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Éghajlati Osztály Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 1 éves budapesti történelmi

Részletesebben

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Az adatigény teljesítének alapvető eszköze: Statisztikai klimatológia! (dicsérni jöttem, nem temetni)

Részletesebben

Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Az előrejelzési vetélkedő hivatalos honlapja: https://nimbus.elte.hu/fcrace A verseny kezdetén nélkülözhetetlen a SZABÁLYZATOK : A hivatalos

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Könnyű, vagy nehéz feladat

Részletesebben

1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)

1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm) 1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

A jövő éghajlatának kutatása

A jövő éghajlatának kutatása Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?

Részletesebben

Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Az előrejelzési vetélkedő hivatalos honlapja: http://ozone.elte.hu/fcrace A verseny kezdetén nélkülözhetetlen a SZABÁLYOK átolvasása!

Részletesebben

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz BIHARI ZITA1, HOFFMANN LILLA1, IZSÁK BEATRIX1, KIRCSI ANDREA1, LAKATOS MÓNIKA1, SZENTIMREY TAMÁS2 1Országos Meteorológiai

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A mintavételezést a megbízóval előre egyeztetett időpontokban augusztus 24 szeptember 1. között hajtottuk végre.

A mintavételezést a megbízóval előre egyeztetett időpontokban augusztus 24 szeptember 1. között hajtottuk végre. 1. BEVEZETÉS A Pannon Natura Kft. felkérte a Bálint Analitika Kft-t, hogy Budapest IV. kerületben a megbízó által kijelölt területeken a környezeti levegő CO, NO2 NO X, BTEX és szilárd anyag (PM 1) koncentrációjának

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2016. október 2017. szeptember időszakban Bíróné Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla Országos Meteorológiai Szolgálat A vizsgált egy éves időszakban a korábbiakhoz hasonlóan

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Széladatok homogenizálása és korrekciója Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös

Részletesebben

Automata meteorológiai mérőállomások

Automata meteorológiai mérőállomások Automata meteorológiai mérőállomások Az automatizálás okai Törekvés a: Minőségre (hosszú távon megbízható műszerek) Pontosságra (minél kisebb hibaszázalék), Nagyobb sűrűségű mérésekre, Gazdaságosságra.

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata

Piri Dávid. Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Piri Dávid Mérőállomás célkövető üzemmódjának pontossági vizsgálata Feladat ismertetése Mozgásvizsgálat robot mérőállomásokkal Automatikus irányzás Célkövetés Pozíció folyamatos rögzítése Célkövető üzemmód

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

égalj-viszonyai az 1876-ik év második felében.

égalj-viszonyai az 1876-ik év második felében. Részünkről bárkinek is sokkal inkább Neubrand művét ajánlhatjuk mint olyant, mely tárgyát kimerítőbben és szakavatottabban ismerteti, s mely felett Frilin müvének csak egy előnye van: az áttekintőbb és

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben