Az adóhatóság szerepe az adóalapok védelme érdekében dr. Korossy Csaba, igazgató NAV Fellebbviteli Igazgatósága

Átírás

1 Az adóhatóság szerepe az adóalapok védelme érdekében dr. Korossy Csaba, igazgató NAV Fellebbviteli Igazgatósága X. Soproni Pénzügyi Napok,

2 NAV célja: az államot (és részben az Európai Uniót) megillető bevételek (adók, illetékek, járulékok, vámok) eredményes és hatékony biztosítása + teljes körű kontrollja és védelme az adójog, a vámjog és a büntetőjog eszközeivel + az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása, támogatása az önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében + tisztességes gazdasági szereplők versenyképességének fenntartása! Adóalapok védelme = a költségvetést a jog alapján megillető bevételek biztosítása [2015-ben milliárd forint] A megújuló adóhatósággal szembeni elvárások: új szemléletű, jelen időre fókuszáló, gyorsan reagáló, szolgáltató típusú, ügyfélcentrikus, alacsony bürokratikus jegyeket mutató hatóság, amely a jogkövető adózók felé partneri hozzáállást tanúsít. 2

3 3

4 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 90. (1) bekezdése: az állami adó- és vámhatóság vezetője minden évben február 20-áig közzéteszi az adott év ellenőrzésének főbb szempontjait [4001/2016. számú NAV tájékoztató] az adózókhoz való viszony megújítása => adózói minősítésen alapuló ellenőrzések kétirányúsága = az adójogszabályokat szándékosan, illetve súlyosan megsértő adózók szankcionálása erőteljesebb a jogkövető magatartást tanúsító, apróbb szabálytalanságokat vétő adózók felé méltányosabb hozzáállás a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál folyamatosan magas ellenőrzöttségi szint (kiemelkedő költségvetési hatások miatt) 10

11 társasági adóalapok kiemelt védelme az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költségek kiszűrése az adóalapot módosító tételek jogszerűségének vizsgálata fókuszban a kapcsolt vállalkozások közötti költség, ráfordítás elszámolások kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentések fokozott vizsgálata a fizetendő adó csökkentésére lehetőséget biztosító adókedvezmények szabályszerű alkalmazása kiemelt terület az adózónál alkalmazott transzferár képzés gyakorlatának ellenőrzése 11

12 A magyar gazdaság tulajdonosi és tőkeszerkezete alapvetően megváltozott => külföldi (határokon átívelő, globalizált) tőke nagy aránya. Nemzetközi érdekeltségű vállalatcsoportok megjelenése => jövedelem és költség meghatározási problémák (az egymás közötti elszámoló árak alkalmazásával a vállalatcsoporton belül hatékonyan csoportosíthatók át a jövedelmek olyan területekre, ahol az adózás a cégcsoport szempontjából előnyös). A nemzeti adóalap védelme érdekében kiemelten fontos a transzferárak (nem független felek között alkalmazott árak) hatékony és eredményes ellenőrzése, mivel a transzferárakkal befolyásolni lehet az érintett cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is. Szokásos piaci ár elve => független vállalkozások kereskedelmi kapcsolatait a piaci viszonyok határozzák meg // kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre nem feltétlenül hatnak a piaci viszonyok 12

13 Szokásos piaci ár elve => ha a felek között alkalmazott elszámoló ár nem tükrözi a piaci viszonyokat, akkor az adott vállalkozás adójogi illetősége szerinti ország adóbevételei torzulhatnak => a kapcsolt vállalkozások nyeresége adóztatási célból módosítható! Kapcsolt vállalkozás fogalma az adózó és az a személy, amelyben az adózó // illetve az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (szavazatok több mint fele vagy meghatározó befolyás) az adózó és más személy, ha 3. személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik (ide értve azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye (+ külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval kapcsoltsági viszonyban áll) az adózó és külföldi telephelye (+ az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval kapcsoltsági viszonyban áll) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg 13

14 Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben (áfa nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó az adózás előtti eredményét a) csökkenti, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna b) növeli, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 14

15 A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek: összehasonlító árak módszere: a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon viszonteladási árak módszere: a termék újra eladási ára mínusz a viszonteladói árrés (az árrésnek egyeznie kell azzal a bruttó árréssel, amit független viszonteladó számítana fel) költség és jövedelem módszer: a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni (költségelemekre fókuszál) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer: nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál; nyereség-megosztásos módszer: az ügyletből származó összevont nyereséget az ahhoz való hozzájárulás arányában kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között (ahogy független felek járnának el az ügyletben) egyéb (szabad választás lehetősége) 15

16 Transzferár nyilvántartás 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről Az adózó köteles elkészíteni a transzferár dokumentációt, ha kapcsolt vállalkozásával kötött szerződése alapján teljesítés történt az adott adóévben. Célja: a kapcsolt felek között használt árképzési módszer és alkalmazott ár alátámasztása. Mentesülés lehetősége a transzferár nyilvántartás készítése alól: a teljesítés magánszeméllyel (nem egyéni vállalkozóként) kötött szerződés alapján történt; ha az adózó kis- és középvállalkozás; szokásos piaci ár adóhatóság általi előzetes megállapítása a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelése ingyenes pénzeszköz átadás és átvétel; tőzsdei ügylet, piaci, hatósági ár esetén értékesítések ellenértéke az adóévben nem haladja meg az 50 millió forintot 16

17 Transzferárkérdések adóhatósági megítélésének formái: 1. Szokásos piaci ár adóhatóság általi előzetes megállapítása (Advance Pricing Arrangement APA) az adóhatóság kérelem alapján díjköteles eljárásban határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások jövőbeni ügyleteiben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, árat, ártartományt a vállalkozások számára biztonságot nyújt az adókockázatokra 2. Kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése érdekében folytatott kölcsönös egyeztetési eljárások Kapcsolt vállalkozások közötti országhatárokon átívelő ügyletek esetében a transzferárak alkalmazása a nemzetközi jövedelem-átcsoportosítás eszközeként szolgálhat (cél: a saját nemzeti költségvetés védelme) 3. Transzferár ellenőrzések (bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzések keretében) transzferár nyilvántartás vizsgálata (adózót terheli a bizonyítási kötelezettség) + revízió által meghatározott szokásos piaci ár (bizonyítási teher az adóhatóság oldalán) 17

18 Leggyakoribb esetek: Az adóhatóság elfogadja az adózó transzferár nyilvántartását és az ott meghatározott piaci árat, ám a társaság által ténylegesen alkalmazott ellenérték ettől eltér, és mégsem alkalmazott adóalap korrekciót => a bírósági gyakorlat szerint az adózó a nyilvántartás elkészítését (bevallás beadását) követően az ellenőrzési megállapításokra tekintettel attól már nem térhet el utólag. A legtöbb adóhatósági megállapítás hitelügyletekhez kapcsolódik (ezen belül is elsősorban ahhoz a gyakorlathoz, hogy a társaságok a kapcsolt vállalkozásokhoz kihelyezett pénzeszközeik után betéti- és nem kölcsönkamatokat vesznek alapul a szokásos piaci ár meghatározása során). 18

19 Kúria Kfv.III /2015. az adózó az egyik külföldi kapcsolt vállalkozásánál betétszerződés megnevezéssel de tartalmilag hiteljogviszonyban összesen 8 szerződés keretében, változó értékekben helyezett el összegeket úgy, hogy a kapott kamat 1,425 % volt ezzel párhuzamosan az adózó egy másik külföldi kapcsolt vállalkozása részére az előbbi szerződésekkel szövegében is azonos kölcsönmegállapodással hitelt nyújtott 4,9 %-os kamatfizetéssel az adóhatóság a hitelszerződést és betéti szerződéseket azonos gazdasági tevékenységként ítélte meg, és a hitelszerződés transzferárát elfogadta, majd ugyanezt a kamatot (4,9 %) piaci kamatnak tekintette és ezt alkalmazta a további szerződésekre is az adóhatóság az ellenőrzés során meghatározott piaci ár (4,9 %) és az adózó által alkalmazott kamatláb (1,425 %) közötti különbözettel megnövelte az adózó társasági adó alapját az elsőfokú bíróság az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte => a vitatott ügyletek betételhelyezések voltak, nem pedig kölcsönügyletek 19

20 Kúria Kfv.III /2015. a Kúria a felperes keresetét elutasította => a vitatott szerződések mind megszövegezésükben, mind tartalmukban kölcsönszerződésnek minősülnek kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni az adózó által kapcsolt félnél elhelyezett betétösszeg valójában kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnek tekinthető (miután betétgyűjtésre csak pénzintézetek jogosultak) => a kapott betéti kamatot az adóhatóság jogosan vetette össze a kölcsönügyletekre jellemző magasabb kamatmértékkel! a kölcsönszerződés Ptk-beli elemeit és ismérveit tartalmazó szerződés nem betét-, hanem kölcsönszerződésnek minősül és a szokásos piaci ár megállapítása során ennek megfelelően kell értékelni 20

21 Kúria Kfv.VI /2012/8. az adózó egy osztrák cég magyar leányvállalata a vizsgálattal érintett időszakban a magyar adójogszabályok a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetéshez adóelőnyt biztosítottak az adózó hitelszerződést kötött egy bankkal 15,2 milliárd Ft hitel igénybevételéről szerződés célja: az osztrák anyavállalat cseh és horvát leányvállalatai társasági tőkéjének megemelése (az osztrák anyavállalat biztosítéka mellett) az adózó a hitelt igénybe vette, majd még ugyanezen a napon a teljes összeget kölcsön is adta az osztrák anyavállalatnak 0,1 %-os kamat mellett az adóhatóság megállapítása szerint az ügylet egyetlen célja a magyar vállalkozás által igénybe vett társasági adókedvezmény volt => a külföldi anyavállalat úgy vette fel a külföldi terjeszkedéshez szükséges hitelt, hogy abba beiktatta a hitelre nem szoruló belföldi kapcsolt vállalkozását, mely a felvett hitelt azonnal minimális kamatfelár mellett tovább is nyújtotta a csoporttagnak => ennek eredményeképpen Ft kamatbevétel fejében Ft-tal csökkentette társasági adóalapját... 21

22 Kúria Kfv.VI /2012/8. az elsőfokú bíróság az adóhatóság határozatát megváltoztatta => a vizsgált konstrukciónak igenis volt gazdasági célja, mégpedig a vállalatcsoport érdekeinek az érvényesítése (a konstrukció a magyar adózó szempontjából nem kizárólag adóelőnyt célzott) a Kúria az adózó keresetét elutasította, mert álláspontja szerint: egy vállalatcsoport konszernérdekei nem írhatják felül a csoporttag adózási kötelezettségeit nem rendeltetésszerű a joggyakorlás akkor, amikor egy szerződés vagy más jogügylet célja kizárólag vagy döntően a kölcsönös, vagy egyoldalú adómegtakarítás, közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár => az adóelőny érvényesíthetősége nem csupán abban az esetben kizárt, ha a jogügylet célja kizárólagosan az adóelőny elérése, hanem akkor is, ha az adóelőny elérése uralja a jogügyletet, ha az döntően az előny elérést célozza 22

23 Kúria Kfv.VI /2012/8. Társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 1. (2) bekezdése Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. => Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. 23

24 Köszönöm a figyelmet! 24