Bíró László. Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2.
|
|
- Etelka Somogyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bíró László Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában Politika, oktatás, gazdaság (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2. számában) Az elsı világháború után a különbözı korábbi országok részeinek egybeolvadásával létrejött Szerb Horvát Szlovén Királyság jelentıs, nem az államnemzethez tartozó népességgel rendelkezett. A politikát meghatározó csoportok eltérıen tekintettek az egyes kisebbségekre: voltak közöttük olyanok, melyekkel szemben legalábbis úgy érezték visszafizetni valójuk van a korábbi évszázadokban érzett elnyomás és asszimilációs törekvések miatt (magyarok, németek, törökök), voltak olyanok, amelyeket kisebb testvérnépnek tekintettek (szlovákok, ruszinok, lengyelek, csehek), és volt olyan nemzet, melyrıl tudták, hogy integrálása nehéz lesz az új államba (albán). Voltak olyan nemzetek, amelyrıl nem hitték el, hogy nem a délszláv állam felbomlasztásán, az esetleges revízión dolgoznak. Ezek közé tartozott a magyar. Nemzetek keveredése Az ország területe olyan vidékekre terjedt ki, amelyek a középkor századaiban még különbözı népek szállásterületeit alkották. A 15. század közepén az egyes etnikumok jól elkülöníthetıek. Az etnikai határok változása a században kezdıdött az oszmán hódítás miatt elindult menekülési hullám hatására (ekkortól érkeztek részben a szerbek helyére folyamatosan albánok és törökök), majd pedig folytatódott a következı évszázadokban is, egyes területeken fıképpen az egykori dél-magyarországi, illetve horvátországi részeken a népesség tervszerő betelepítésével.* Jugoszláviát megalakulásának pillanatában különbözı népek, nemzetek lakták, több területen egymással keveredve. A korabeli felfogás szerint az államalkotó ahogy akkor mondták háromnevő, háromtörzső nemzetet a szerbek, horvátok, szlovének képezték. Ideszámították a mai macedónokat, akikre szerbként tekintettek, valamint a mai bosnyákokat. A népszámlálások során nem kérdeztek rá az állampolgárok nemzetiségére, a közzétett eredménysorok pedig nem tartalmaztak nemzetiségre vonatkozó rubrikákat, így az anyanyelvi adatokból lehet a nemzetiségre következtetni. Az évi népszámláláskor a szerb horvát, illetve szlovén anyanyelvőek aránya 82,8% volt, a maradék 17,2%-on tíznél több nemzeti kisebbség osztozott. 1%-nál nagyobb volt a német (506 ezer, 4,2%), a magyar (468 ezer, 3,9%), az albán (440 ezer, 3,7%), a török (150 ezer, 1,3%) népesség aránya. A nemzeti kisebbségek a Vajdaságban, Koszovóban és Macedóniában voltak jelen nagy számban. A Vajdaságban a szerbek és horvátok aránya 37,3%-ot, a magyaroké 27,9%-ot, a németeké 23,5%-ot, a maradék 11%-ból a románok 5,2%-ot, a többi egyéb szláv népesség 4,9%-ot tett ki. Koszovóban a két világháború között az albán lakosság a népességmozgásoktól függıen 60-65%- nyi volt, a szerbek, bosnyákok együttesen 26 30%-ot, a törökök 4% körüli arányt adtak.
2 Macedóniában az albánok, illetve a törökök 13-13%-ot tettek ki (az évi népszámlálás anyanyelvi adatai szerint: 105 ezer albán és 107 ezer török). A nemzeti kisebbségek közül a magyarok döntı többsége a Vajdaságban, egy területen élt. A németek viszont valamivel szétszórtabban: legnagyobb tömegben a Vajdaságban (317 ezren), valamint Horvátországban (124 ezren) és Szlovéniában (41 ezren), de kisebb számban ott voltak Bosznia-Hercegovinában (16 ezren), illetve Szerbiában is (5,8 ezren). A Bánátban, a Dunától Tiszától keletre, a román határig húzódó területen élı mintegy 70 ezer román tekinthetı a modern román nemzet részének. A csehek egykori betelepítettek utódai zömmel Horvátországban telepedtek le (Eszék megyében 33 ezren laktak), de cseh kézmővesek, iparosok az ország minden részére eljutottak. A szlovákok (60 ezren) a Vajdaságban éltek. Az albán kisebbség is jól körülhatárolható összefüggı területen lakott: Koszovóban (289 ezren) és Nyugat-Macedóniában (110 ezren), szorosan kapcsolódva Albániához, csakhogy ez a terület korábban több történelmi tájnak volt része. A török közösség is egy területen helyezkedett el, jelentıs hányadban városlakó volt (Skopjéban 14 ezer, Tetovóban 6,5 ezer, Bitolában 6 ezer, Prilepben 3,3 ezer). A szerb horvát szlovén állam megalakulásával egy idıben megkezdıdött az északi területekrıl a magyar és a német hivatalnokok, tanárok, tanítók, valamint a gazdagabb birtokosok jelentıs részének elvándorlása ig több mint 40 ezren települtek Magyarországra, ezzel a vajdasági magyarság jelentıs veszteségeket szenvedett el, mivel értelmiségi rétege nagymértékben megfogyatkozott. A déli vidékeken a török lakosság elvándorlása az egész korszakban folytatódott. A jugoszláv államban A nemzetiségek nem önszántukból kerültek az új államba. Azokról a fórumokról, ahol róluk döntöttek, zömüket kizárták. Mint például a vajdasági nagy nemzetgyőlésrıl 1918 novemberében, ahol a jelenlévık a Szerbiához való csatlakozás mellett döntöttek. A nemzetiségi területek két idıpontban kerültek a délszláv államhoz. Ennek a nemzetiségek megítélésében, valamint jogaik biztosítása tekintetében jelentısége lett. A Dél-Szerbiának nevezett országrész (Koszovó és Macedónia) elıször az Oszmán Birodalom Európából való kiszorítását célul tőzı és azt gyakorlatilag el is érı, a balkáni kis országok által indított Balkán-háborúk ( ) eredményeként került a szerb államhoz ıszén, a szaloniki fronton aratott gyızelmek nyomán a szerb állam visszaszerezte a területet, s megkezdte a szerb közigazgatás kiépítését. Az itt élı nem szerbek közül a törökök viszonylag hamar és különösebb ellenállás nélkül elfogadták az új államhatalmat, az albánok viszont idegennek érezték az új viszonyokat, és fegyveres harcot indítottak a délszláv fennhatóság ellen. A néhány éven át tartó szerb albán ellenségeskedéseknek több ezer halálos áldozata volt. Az északi területek az I. világháború végén kerültek az akkoriban alakuló jugoszláv államhoz. Az osztrák magyar fegyverszünet után (1918. november 3.) a szövetséges és szerb csapatok két hét alatt bevonultak a Délvidékre (nagyjából a Szabadka Baja Pécs Dráva vonalig). A magyar
3 közigazgatás összeomlott, az adminisztrációt a szerb hatalom, a Nemzeti Igazgatóság vette a kezébe. A magyar és más nemzetiségő hivatalnokoktól már ekkor hőségesküt követeltek. (A Bánát beillesztése az új államszervezetbe hosszabb idıt vett igénybe.) Hogy mutassák, a terület lakossága a népek önrendelkezése elve alapján kíván Szerbiához csatlakozni, november 25-én a vajdasági nagy nemzeti győlés kimondta az elszakadást Magyarországtól és a csatlakozást Szerbiához. És kimondták: támogatják a délszlávok nemzeti vágyának megvalósítását, az egységes jugoszláv állam megalakítását a Karañorñević-dinasztia uralma alatt. A gondos választások eredményeként felálló, 757 fıs győlés tagjai közül kilencven fı tartozott a késıbbi kisebbséghez (62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 1 magyar). A győlés határozatai homályosan utaltak arra, hogy a kisebbségek létét elısegítı jogokat garantálni fogják. Kisebbségi jogok (1920) A kisebbségi jogok biztosítása tekintetében az új szerb horvát szlovén állam nem mutatott nagy igyekezetet. Inkább mint új államképzıdmény nemzetállami mivoltát hangsúlyozta. A békeszerzıdések során a fıhatalmak által szorgalmazott kisebbségi konvenció elfogadásától az új szerb horvát szlovén állam sokáig elzárkózott. Csak erıs nemzetközi nyomásra, az Ausztriával megkötött saint-germaini békeszerzıdés pontjaként sikerült ráerıszakolni. Itt szabályozták az állampolgárság kérdését. Eszerint a helyben lakók egyrészt megkapják az új állampolgárságot, de bizonyos esetekben joguk van más állampolgársághoz folyamodni (optálás **). Ugyanakkor garantálták a nemzetiségtıl, illetve vallástól függetlenül az általános, törvény elıtti jogegyenlıséget, a kisebbségek szabadságát, az élethez való jogot, a szabad vallásgyakorlatot, szabad nyelvhasználatot a magánéletben, a kereskedelemben, a vallási és kulturális intézményekben, a sajtóban, a nyilvános győléseken, valamint jótékonysági, kulturális intézmények és iskolák alapításának jogát. A 9. cikkely kimondta: ott, ahol kisebbségiek jelentékeny arányban laknak, a kormány a közoktatásügyben megfelelı könnyítéseket fog engedélyezni, hogy a gyermekeket az elemi iskolákban saját nyelvükön taníthassák. (A 9. cikkely esetében a jugoszláv kormánynak sikerült elfogadtatni, hogy az csak az január 1. után megszerzett területekre vonatkozik, és felfogása szerint a nemzetiségi tannyelvő oktatáshoz való jogok a déli területekre nem érvényesek.) A konvenció pontjait 1920-ban ideiglenes törvényként életbe léptették. A kisebbségi jogokról az évi alkotmány is szőkszavúan rendelkezett: kimondta polgárai jogegyenlıségét fajtól függetlenül. Az alkotmány biztosította a polgári szabadságjogokat, de kollektív kisebbségi jogokat nem tartalmazott. A kisebbségi szempontból jelentıs oktatás kérdésérıl egy mondatban rendelkezett: a más fajú és nyelvő kisebbségek elemi oktatásban részesülnek anyanyelvükön, olyan feltételekkel, amelyeket törvény fog elıírni. Kisebbségek a politikában A jugoszláv állam megalakulását követıen a kisebbségek néhány év alatt létrehozták politikai szervezeteiket, pártjaikat: 1919 decemberében Skopjéban megalakult a muszlimok (albánok,
4 törökök) politikai szervezete, a Džemijet (Cemiyet). Az 1920-as évek elején létrejöhettek a németek, a magyarok, a szlovákok, a románok és a ruszinok pártjai. Ezek az egyes kisebbségek létszámából adódóan eleve nem képviselhettek nagy erıt. Gyakran még a nemzetiségi közösség szavazatainak javát sem tudták begyőjteni, aminek oka részben a megosztottság, részben pedig az a hit lehetett, hogy a nagy nemzeti pártok jobban tudják az egész terület érdekeit képviselni. A nemzetiségi pártok programjának homlokterében a kisebbségi jogok biztosításának elérése, a nemzetiségi vallási, kulturális intézményrendszer felállítása, autonómiájának megszerzése állt. Szociális kérdések ritkán jelentek meg bennük. E tekintetben kivételt jelentett a Džemijet, amely nyíltan vállalta a muszlim földesurak, agák védelmét az agrárreform során. Az alapvetı dilemmát a kisebbségi pártok számára az 1920-as években a választások elıtt mindig az jelentette, hogy egyedül induljanak-e (esetleg maradjanak távol a választásoktól mint tette többször a Magyar Párt), vagy jelöltjeik valamelyik nagyobb párt listáján szerepeljenek. Átütı sikert egyik megoldás sem hozott. A mandátumhoz jutott néhány politikus nem tudott jelentıs eredményt elérni a parlamentben. Többször pedig a megígért mandátumokat sem kapták meg. A jugoszláv állam vezetıi politikai tekintetben nem kívántak lapokat osztani a kisebbségeknek, leginkább azt várták tagjaiktól, hogy illeszkedjenek bele a jugoszláv politikai életbe. S hogy azok, akik politikai szerepet kívánnak vállalni, azt a jugoszláv pártokban tegyék. A kisebbségek ritkán szólhattak bele lényeges kérdések eldöntésébe, inkább csak dekorációként szerepelhettek bizonyos igények alátámasztására, mint tették a szlovák és ruszin képviselık az újvidéki nagy nemzeti győlésen. A magyarokat pedig azzal az indokkal, hogy még nem zárult le az optálásra engedélyezett idı, 1922-ig kizárták a politikai életbıl. A hazai politizálás homlokterében az államszervezés kérdése állt, pontosabban az a vita, hogy az új állam centralista berendezkedéső legyen, vagy pedig autonómiával rendelkezı egységekbıl álljon. A kérdés eldöntése az alkotmányozó nemzetgyőlésre maradt (1921). Úgy tőnt, hogy a centralizmus hívei, fıképpen a szerbek, kisebbségbe kerülhetnek. Ekkor a legnagyobb szerb párt vezetıi megegyezésre jutottak a Džemijettel, hogy az agrárreform idején a földbirtokmaximum és a kárpótlás meghatározása során az agák érdekeinek figyelembevételéért a párt megszavazza az alkotmányt. A kisebbségek csak a külkapcsolatok alakulásától remélhették helyzetük javítását. Az olasz jugoszláv szerzıdések (1920, 1925), valamint a két kisantantállam: Románia és Jugoszlávia közti tárgyalások bizonyos gazdasági, kulturális engedményekhez vezettek a nemzetiségek a román, olasz kisebbségek javára. Az 1930-as évek végén pedig a jugoszláv külpolitikai útkeresés elısegítette, hogy a magyar, illetve a német kisebbség bizonyos könnyítésekhez jusson a kulturális intézményalapítás során. Oktatás A szerb horvát szlovén állam kisebbségi oktatáspolitikája nem volt egységes: más elbírálás alá esett már külpolitikai okokból is például a német, a magyar vagy a román kisebbség, mint a
5 déli területeken élı török és albán lakosság. Utóbbiakra mint fentebb említettük nem vonatkoztatták az anyanyelvő iskoláztatás jogát, mivel 1914 elıtt kerültek Szerbiához. Így ık állami anyanyelvő oktatásban nem részesültek. Alapfokú tanításuk muszlim egyházuk keretében (a mektebekben) zajlott, de ez a gyermekeknek csak elenyészı hányadát érte el. A kormányzat szándéka mindegyik kisebbség esetében ugyanaz volt: erısíteni az asszimilációt. A kormány törekvéseiben különbözı eszközöket alkalmazott: ilyen volt például az oktatás állami kézbe vétele (az 1920-as évek elején kiterjesztették a szerbiai oktatási törvényt, amely iskolafenntartónak csak az államot ismerte el), új iskolák alapításának megtiltása, az iskolák tanítási nyelvének megszabása, a kisebbségi osztályok indításához szükséges gyermeklétszám meghatározása (általában fı kellett a kisebbségi osztály indításához), tanítók-tanárok elbocsátása, hőségesküre, illetve vizsgára kötelezése, a tantervek egységesítése. Ezenkívül az úgynevezett névelemzés bevezetésével szabályozták, kik iratkozhatnak be a kisebbségi osztályokba (akinek az apja délszláv volt, nem tanulhatott nemzetiségi osztályban). A kisebbségek számára a legnagyobb csapást az iskolák államosítása jelentette, mivel korábban a Vajdaságban 379 felekezeti (ebbıl 224 katolikus), 252 községi fenntartású magyar, 352 községi és 269 felekezeti német népiskola mőködött, emellett a felekezetek és a községek számos középiskolát is fenntartottak. A gyermekek alapfokú anyanyelvő oktatásában jelentıs különbségek mutatkoztak az egyes kisebbségek között ben a kiadott oktatási statisztika szerint a német gyermekek 78%-a, a románok 75%-a, a magyarok 62%-a, a cseh, illetve szlovákok 58%-a, a rutének 25%-a végezte elemi tanulmányait az anyanyelvén. Az iskolába járó albán és 7739 török nemzetiségő gyermek nemzeti tannyelvő oktatás hiányában nem tanulhatott az anyanyelvén. Gazdasági élet Az egyes kisebbségek önszervezıdését nagyban meghatározza, hogy tagjai mekkora gazdasági erıvel rendelkeznek. A kormányzat mindenekelıtt az államnemzethez tartozókat kívánta erısíteni. Különbözı rendeletekkel elısegítette, hogy a határ mentén csak az államnemzethez tartozók juthassanak földhöz, az ipari és a bankszektorban az egyes vállalkozóknak szerbeket, horvátokat kellett társnak maguk mellé venni, és a felügyelı- és igazgatóbizottságok összetételét is módosítani kellett. A királyi korszak legnagyobb szabású gazdaság- és társadalomátalakító beavatkozása az agrárreform és az azzal együtt végrehajtott kolonizáció volt. Az 1919-ben meghirdetett agrárreform elrendelte a nagybirtokok kisajátítását, és földhöz juttatta a szegényparasztokat. A birtokok kisajátítása a korábbi birtokmegoszlásból adódóan leginkább a magyarokat és a németeket érintette, a Vajdaságban az agrárreform céljaira kisajátított birtokok kétharmada korábban magyar, illetve német tulajdonban volt. Az agrárreformot levezénylı helyi bizottságok viszont felettébb ügyeltek arra, hogy nem szláv nemzetiségő paraszt ne jusson földhöz, pedig a Bánátban a magyarok 60%-a lett volna jogosult földre, a Bácskában pedig a közel 60 ezer szegényparaszt 41%-a magyar, 18%-a német volt.
6 Jelentıs változás állt be a bankszektor területén is. Több pénzintézet beszüntette mőködését a Vajdaságban, számos tulajdonosi köre megváltozott, valamint az új valutára, a dinárra való áttérés során a korábban a koronaövezethez tartozók veszteségeket könyveltek el. Mindennek eredményeként, még az 1920-as évek elején, a magyar bankok tıkéje a korábbinak a negyedére esett vissza a Vajdaságban, és a legtıkeerısebbek a szerb intézetek lettek, a németek megtartották pozíciójukat (szerb 60%, német 25%, magyar 10%, szlovák 3%). * A királyi Jugoszlávia igazgatási rendje úgy épült fel, mint egy egységes nemzetállamé. Jogrendszere nem ismert el semmilyen területi vagy nemzeti alapú autonómiát. Politikai elitje, amely ugyan nem egyformán kezelte az egyes nemzetiségeket, nem volt nagyvonalú a kisebbségi politikában. A kormányzat az államalkotó nemzetek erısítését célozta, hol erıszakosabban, hol enyhébb módszerekkel. Az állam nemzeti kisebbségei nem léptek fel közösen, de együttesen sem tettek ki akkora politikai erıt, hogy változtatásokra kényszeríthették volna a hatalmon lévıket. * Vö. erre Varga J. János cikkét e számunkban! (A szerk.) ** A jugoszláv optálási jog szerint az egyén július 26-ig dönthetett arról, hogy fel kívánja-e venni az új állampolgárságot, vagy a régit tartja meg. Kérvényezés nélkül csak azok lehettek jugoszláv állampolgárok, akik már január 1-jén is a volt Monarchia SZHSZ Királysághoz kerülı részén éltek. (A szerk.)
arculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenA kisebbségek helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:
RészletesebbenA szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
Részletesebbens z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenHajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában
Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenCsaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics
RészletesebbenJelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
Részletesebben2011. évi teljesítés
eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *
ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély
RészletesebbenK28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944
K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenTények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról
2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt
Részletesebben15521/09 ZSFJ/md DG H1A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 24. (OR. en) 552/09 Intézményközi referenciaszám: 2009/004 (CNS) VISA 384 COWEB 252 COMIX 824 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE a
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.042/2011/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. H.-B. Z. ügyvéd) által
RészletesebbenMagyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13
Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenÍ rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,
KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684
ZÁRÓJELENTÉS 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 A szakmai vizsgálat célja a víziközlekedési baleset és a rendkívüli
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
RészletesebbenGulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május
Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenJogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára
1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi
Részletesebben3. feladat Kép: (I.) (II.)
1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.869/18/2011. A Közbeszerzési
RészletesebbenJárai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja
Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenA területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában
A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS évi közhasznú egyszerősített éves beszámolóhoz
DKMT Kht. KSH szám: 21803310 9133 571 06 Szeged, Tábor u. 7/B. Cégjegyzékszám.: 06 14 000103 6722 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. évi közhasznú egyszerősített éves beszámolóhoz 1. Számviteli beszámoló A Kht.
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenVonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenMegoldás és pontozási útmutató
Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA kamara elsı választásának szabályai
24/1998. (VI. 9.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról
RészletesebbenА benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.
Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenAz ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a
RészletesebbenA BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE
96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy
RészletesebbenFoglalkozási betegségek és balesetek 1
Bánóné Fleischmann Marianna Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Foglalkozási betegségek alatt a dolgozó szervezetét hivatásos tevékenykedése közben ért ártalmak által kifejlıdı betegségeket értjük,
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenKIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szajlai Helyi Választási Bizottság 3334. Szajla, Kertész utca 2. Iktatószám: 781-5/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2010. augusztus 6-án 13.00 órakor Szajla Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenMatyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben
Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban: közgyőlés) Szekszárd város polgárainak
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenÉlethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok
Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl
562-4/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V Az ülésen jelen vannak: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl
RészletesebbenMINISZTERELNÖKSÉG DR. SEMJÉN ZSOLT ~ ( '~~,{ ( A
DR. SEMJÉN ZSOLT Kövér László elnök úr részére Magyar Országgyűlés ~ ( '~~,{ ( A íl\,(t U,.! 1l A ~ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 2. melléklet
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenPáty Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Selbstverwaltung Pad
1. oldal, összesen: 32 Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Selbstverwaltung Pad JEGYZİKÖNYV Felvéve 2010. november 5-én, 9 órai kezdettel, a Páty Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
RészletesebbenA közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére
Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október
RészletesebbenKOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN
KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
Részletesebben