Bíró László. Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bíró László. Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2."

Átírás

1 Bíró László Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában Politika, oktatás, gazdaság (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2. számában) Az elsı világháború után a különbözı korábbi országok részeinek egybeolvadásával létrejött Szerb Horvát Szlovén Királyság jelentıs, nem az államnemzethez tartozó népességgel rendelkezett. A politikát meghatározó csoportok eltérıen tekintettek az egyes kisebbségekre: voltak közöttük olyanok, melyekkel szemben legalábbis úgy érezték visszafizetni valójuk van a korábbi évszázadokban érzett elnyomás és asszimilációs törekvések miatt (magyarok, németek, törökök), voltak olyanok, amelyeket kisebb testvérnépnek tekintettek (szlovákok, ruszinok, lengyelek, csehek), és volt olyan nemzet, melyrıl tudták, hogy integrálása nehéz lesz az új államba (albán). Voltak olyan nemzetek, amelyrıl nem hitték el, hogy nem a délszláv állam felbomlasztásán, az esetleges revízión dolgoznak. Ezek közé tartozott a magyar. Nemzetek keveredése Az ország területe olyan vidékekre terjedt ki, amelyek a középkor századaiban még különbözı népek szállásterületeit alkották. A 15. század közepén az egyes etnikumok jól elkülöníthetıek. Az etnikai határok változása a században kezdıdött az oszmán hódítás miatt elindult menekülési hullám hatására (ekkortól érkeztek részben a szerbek helyére folyamatosan albánok és törökök), majd pedig folytatódott a következı évszázadokban is, egyes területeken fıképpen az egykori dél-magyarországi, illetve horvátországi részeken a népesség tervszerő betelepítésével.* Jugoszláviát megalakulásának pillanatában különbözı népek, nemzetek lakták, több területen egymással keveredve. A korabeli felfogás szerint az államalkotó ahogy akkor mondták háromnevő, háromtörzső nemzetet a szerbek, horvátok, szlovének képezték. Ideszámították a mai macedónokat, akikre szerbként tekintettek, valamint a mai bosnyákokat. A népszámlálások során nem kérdeztek rá az állampolgárok nemzetiségére, a közzétett eredménysorok pedig nem tartalmaztak nemzetiségre vonatkozó rubrikákat, így az anyanyelvi adatokból lehet a nemzetiségre következtetni. Az évi népszámláláskor a szerb horvát, illetve szlovén anyanyelvőek aránya 82,8% volt, a maradék 17,2%-on tíznél több nemzeti kisebbség osztozott. 1%-nál nagyobb volt a német (506 ezer, 4,2%), a magyar (468 ezer, 3,9%), az albán (440 ezer, 3,7%), a török (150 ezer, 1,3%) népesség aránya. A nemzeti kisebbségek a Vajdaságban, Koszovóban és Macedóniában voltak jelen nagy számban. A Vajdaságban a szerbek és horvátok aránya 37,3%-ot, a magyaroké 27,9%-ot, a németeké 23,5%-ot, a maradék 11%-ból a románok 5,2%-ot, a többi egyéb szláv népesség 4,9%-ot tett ki. Koszovóban a két világháború között az albán lakosság a népességmozgásoktól függıen 60-65%- nyi volt, a szerbek, bosnyákok együttesen 26 30%-ot, a törökök 4% körüli arányt adtak.

2 Macedóniában az albánok, illetve a törökök 13-13%-ot tettek ki (az évi népszámlálás anyanyelvi adatai szerint: 105 ezer albán és 107 ezer török). A nemzeti kisebbségek közül a magyarok döntı többsége a Vajdaságban, egy területen élt. A németek viszont valamivel szétszórtabban: legnagyobb tömegben a Vajdaságban (317 ezren), valamint Horvátországban (124 ezren) és Szlovéniában (41 ezren), de kisebb számban ott voltak Bosznia-Hercegovinában (16 ezren), illetve Szerbiában is (5,8 ezren). A Bánátban, a Dunától Tiszától keletre, a román határig húzódó területen élı mintegy 70 ezer román tekinthetı a modern román nemzet részének. A csehek egykori betelepítettek utódai zömmel Horvátországban telepedtek le (Eszék megyében 33 ezren laktak), de cseh kézmővesek, iparosok az ország minden részére eljutottak. A szlovákok (60 ezren) a Vajdaságban éltek. Az albán kisebbség is jól körülhatárolható összefüggı területen lakott: Koszovóban (289 ezren) és Nyugat-Macedóniában (110 ezren), szorosan kapcsolódva Albániához, csakhogy ez a terület korábban több történelmi tájnak volt része. A török közösség is egy területen helyezkedett el, jelentıs hányadban városlakó volt (Skopjéban 14 ezer, Tetovóban 6,5 ezer, Bitolában 6 ezer, Prilepben 3,3 ezer). A szerb horvát szlovén állam megalakulásával egy idıben megkezdıdött az északi területekrıl a magyar és a német hivatalnokok, tanárok, tanítók, valamint a gazdagabb birtokosok jelentıs részének elvándorlása ig több mint 40 ezren települtek Magyarországra, ezzel a vajdasági magyarság jelentıs veszteségeket szenvedett el, mivel értelmiségi rétege nagymértékben megfogyatkozott. A déli vidékeken a török lakosság elvándorlása az egész korszakban folytatódott. A jugoszláv államban A nemzetiségek nem önszántukból kerültek az új államba. Azokról a fórumokról, ahol róluk döntöttek, zömüket kizárták. Mint például a vajdasági nagy nemzetgyőlésrıl 1918 novemberében, ahol a jelenlévık a Szerbiához való csatlakozás mellett döntöttek. A nemzetiségi területek két idıpontban kerültek a délszláv államhoz. Ennek a nemzetiségek megítélésében, valamint jogaik biztosítása tekintetében jelentısége lett. A Dél-Szerbiának nevezett országrész (Koszovó és Macedónia) elıször az Oszmán Birodalom Európából való kiszorítását célul tőzı és azt gyakorlatilag el is érı, a balkáni kis országok által indított Balkán-háborúk ( ) eredményeként került a szerb államhoz ıszén, a szaloniki fronton aratott gyızelmek nyomán a szerb állam visszaszerezte a területet, s megkezdte a szerb közigazgatás kiépítését. Az itt élı nem szerbek közül a törökök viszonylag hamar és különösebb ellenállás nélkül elfogadták az új államhatalmat, az albánok viszont idegennek érezték az új viszonyokat, és fegyveres harcot indítottak a délszláv fennhatóság ellen. A néhány éven át tartó szerb albán ellenségeskedéseknek több ezer halálos áldozata volt. Az északi területek az I. világháború végén kerültek az akkoriban alakuló jugoszláv államhoz. Az osztrák magyar fegyverszünet után (1918. november 3.) a szövetséges és szerb csapatok két hét alatt bevonultak a Délvidékre (nagyjából a Szabadka Baja Pécs Dráva vonalig). A magyar

3 közigazgatás összeomlott, az adminisztrációt a szerb hatalom, a Nemzeti Igazgatóság vette a kezébe. A magyar és más nemzetiségő hivatalnokoktól már ekkor hőségesküt követeltek. (A Bánát beillesztése az új államszervezetbe hosszabb idıt vett igénybe.) Hogy mutassák, a terület lakossága a népek önrendelkezése elve alapján kíván Szerbiához csatlakozni, november 25-én a vajdasági nagy nemzeti győlés kimondta az elszakadást Magyarországtól és a csatlakozást Szerbiához. És kimondták: támogatják a délszlávok nemzeti vágyának megvalósítását, az egységes jugoszláv állam megalakítását a Karañorñević-dinasztia uralma alatt. A gondos választások eredményeként felálló, 757 fıs győlés tagjai közül kilencven fı tartozott a késıbbi kisebbséghez (62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 1 magyar). A győlés határozatai homályosan utaltak arra, hogy a kisebbségek létét elısegítı jogokat garantálni fogják. Kisebbségi jogok (1920) A kisebbségi jogok biztosítása tekintetében az új szerb horvát szlovén állam nem mutatott nagy igyekezetet. Inkább mint új államképzıdmény nemzetállami mivoltát hangsúlyozta. A békeszerzıdések során a fıhatalmak által szorgalmazott kisebbségi konvenció elfogadásától az új szerb horvát szlovén állam sokáig elzárkózott. Csak erıs nemzetközi nyomásra, az Ausztriával megkötött saint-germaini békeszerzıdés pontjaként sikerült ráerıszakolni. Itt szabályozták az állampolgárság kérdését. Eszerint a helyben lakók egyrészt megkapják az új állampolgárságot, de bizonyos esetekben joguk van más állampolgársághoz folyamodni (optálás **). Ugyanakkor garantálták a nemzetiségtıl, illetve vallástól függetlenül az általános, törvény elıtti jogegyenlıséget, a kisebbségek szabadságát, az élethez való jogot, a szabad vallásgyakorlatot, szabad nyelvhasználatot a magánéletben, a kereskedelemben, a vallási és kulturális intézményekben, a sajtóban, a nyilvános győléseken, valamint jótékonysági, kulturális intézmények és iskolák alapításának jogát. A 9. cikkely kimondta: ott, ahol kisebbségiek jelentékeny arányban laknak, a kormány a közoktatásügyben megfelelı könnyítéseket fog engedélyezni, hogy a gyermekeket az elemi iskolákban saját nyelvükön taníthassák. (A 9. cikkely esetében a jugoszláv kormánynak sikerült elfogadtatni, hogy az csak az január 1. után megszerzett területekre vonatkozik, és felfogása szerint a nemzetiségi tannyelvő oktatáshoz való jogok a déli területekre nem érvényesek.) A konvenció pontjait 1920-ban ideiglenes törvényként életbe léptették. A kisebbségi jogokról az évi alkotmány is szőkszavúan rendelkezett: kimondta polgárai jogegyenlıségét fajtól függetlenül. Az alkotmány biztosította a polgári szabadságjogokat, de kollektív kisebbségi jogokat nem tartalmazott. A kisebbségi szempontból jelentıs oktatás kérdésérıl egy mondatban rendelkezett: a más fajú és nyelvő kisebbségek elemi oktatásban részesülnek anyanyelvükön, olyan feltételekkel, amelyeket törvény fog elıírni. Kisebbségek a politikában A jugoszláv állam megalakulását követıen a kisebbségek néhány év alatt létrehozták politikai szervezeteiket, pártjaikat: 1919 decemberében Skopjéban megalakult a muszlimok (albánok,

4 törökök) politikai szervezete, a Džemijet (Cemiyet). Az 1920-as évek elején létrejöhettek a németek, a magyarok, a szlovákok, a románok és a ruszinok pártjai. Ezek az egyes kisebbségek létszámából adódóan eleve nem képviselhettek nagy erıt. Gyakran még a nemzetiségi közösség szavazatainak javát sem tudták begyőjteni, aminek oka részben a megosztottság, részben pedig az a hit lehetett, hogy a nagy nemzeti pártok jobban tudják az egész terület érdekeit képviselni. A nemzetiségi pártok programjának homlokterében a kisebbségi jogok biztosításának elérése, a nemzetiségi vallási, kulturális intézményrendszer felállítása, autonómiájának megszerzése állt. Szociális kérdések ritkán jelentek meg bennük. E tekintetben kivételt jelentett a Džemijet, amely nyíltan vállalta a muszlim földesurak, agák védelmét az agrárreform során. Az alapvetı dilemmát a kisebbségi pártok számára az 1920-as években a választások elıtt mindig az jelentette, hogy egyedül induljanak-e (esetleg maradjanak távol a választásoktól mint tette többször a Magyar Párt), vagy jelöltjeik valamelyik nagyobb párt listáján szerepeljenek. Átütı sikert egyik megoldás sem hozott. A mandátumhoz jutott néhány politikus nem tudott jelentıs eredményt elérni a parlamentben. Többször pedig a megígért mandátumokat sem kapták meg. A jugoszláv állam vezetıi politikai tekintetben nem kívántak lapokat osztani a kisebbségeknek, leginkább azt várták tagjaiktól, hogy illeszkedjenek bele a jugoszláv politikai életbe. S hogy azok, akik politikai szerepet kívánnak vállalni, azt a jugoszláv pártokban tegyék. A kisebbségek ritkán szólhattak bele lényeges kérdések eldöntésébe, inkább csak dekorációként szerepelhettek bizonyos igények alátámasztására, mint tették a szlovák és ruszin képviselık az újvidéki nagy nemzeti győlésen. A magyarokat pedig azzal az indokkal, hogy még nem zárult le az optálásra engedélyezett idı, 1922-ig kizárták a politikai életbıl. A hazai politizálás homlokterében az államszervezés kérdése állt, pontosabban az a vita, hogy az új állam centralista berendezkedéső legyen, vagy pedig autonómiával rendelkezı egységekbıl álljon. A kérdés eldöntése az alkotmányozó nemzetgyőlésre maradt (1921). Úgy tőnt, hogy a centralizmus hívei, fıképpen a szerbek, kisebbségbe kerülhetnek. Ekkor a legnagyobb szerb párt vezetıi megegyezésre jutottak a Džemijettel, hogy az agrárreform idején a földbirtokmaximum és a kárpótlás meghatározása során az agák érdekeinek figyelembevételéért a párt megszavazza az alkotmányt. A kisebbségek csak a külkapcsolatok alakulásától remélhették helyzetük javítását. Az olasz jugoszláv szerzıdések (1920, 1925), valamint a két kisantantállam: Románia és Jugoszlávia közti tárgyalások bizonyos gazdasági, kulturális engedményekhez vezettek a nemzetiségek a román, olasz kisebbségek javára. Az 1930-as évek végén pedig a jugoszláv külpolitikai útkeresés elısegítette, hogy a magyar, illetve a német kisebbség bizonyos könnyítésekhez jusson a kulturális intézményalapítás során. Oktatás A szerb horvát szlovén állam kisebbségi oktatáspolitikája nem volt egységes: más elbírálás alá esett már külpolitikai okokból is például a német, a magyar vagy a román kisebbség, mint a

5 déli területeken élı török és albán lakosság. Utóbbiakra mint fentebb említettük nem vonatkoztatták az anyanyelvő iskoláztatás jogát, mivel 1914 elıtt kerültek Szerbiához. Így ık állami anyanyelvő oktatásban nem részesültek. Alapfokú tanításuk muszlim egyházuk keretében (a mektebekben) zajlott, de ez a gyermekeknek csak elenyészı hányadát érte el. A kormányzat szándéka mindegyik kisebbség esetében ugyanaz volt: erısíteni az asszimilációt. A kormány törekvéseiben különbözı eszközöket alkalmazott: ilyen volt például az oktatás állami kézbe vétele (az 1920-as évek elején kiterjesztették a szerbiai oktatási törvényt, amely iskolafenntartónak csak az államot ismerte el), új iskolák alapításának megtiltása, az iskolák tanítási nyelvének megszabása, a kisebbségi osztályok indításához szükséges gyermeklétszám meghatározása (általában fı kellett a kisebbségi osztály indításához), tanítók-tanárok elbocsátása, hőségesküre, illetve vizsgára kötelezése, a tantervek egységesítése. Ezenkívül az úgynevezett névelemzés bevezetésével szabályozták, kik iratkozhatnak be a kisebbségi osztályokba (akinek az apja délszláv volt, nem tanulhatott nemzetiségi osztályban). A kisebbségek számára a legnagyobb csapást az iskolák államosítása jelentette, mivel korábban a Vajdaságban 379 felekezeti (ebbıl 224 katolikus), 252 községi fenntartású magyar, 352 községi és 269 felekezeti német népiskola mőködött, emellett a felekezetek és a községek számos középiskolát is fenntartottak. A gyermekek alapfokú anyanyelvő oktatásában jelentıs különbségek mutatkoztak az egyes kisebbségek között ben a kiadott oktatási statisztika szerint a német gyermekek 78%-a, a románok 75%-a, a magyarok 62%-a, a cseh, illetve szlovákok 58%-a, a rutének 25%-a végezte elemi tanulmányait az anyanyelvén. Az iskolába járó albán és 7739 török nemzetiségő gyermek nemzeti tannyelvő oktatás hiányában nem tanulhatott az anyanyelvén. Gazdasági élet Az egyes kisebbségek önszervezıdését nagyban meghatározza, hogy tagjai mekkora gazdasági erıvel rendelkeznek. A kormányzat mindenekelıtt az államnemzethez tartozókat kívánta erısíteni. Különbözı rendeletekkel elısegítette, hogy a határ mentén csak az államnemzethez tartozók juthassanak földhöz, az ipari és a bankszektorban az egyes vállalkozóknak szerbeket, horvátokat kellett társnak maguk mellé venni, és a felügyelı- és igazgatóbizottságok összetételét is módosítani kellett. A királyi korszak legnagyobb szabású gazdaság- és társadalomátalakító beavatkozása az agrárreform és az azzal együtt végrehajtott kolonizáció volt. Az 1919-ben meghirdetett agrárreform elrendelte a nagybirtokok kisajátítását, és földhöz juttatta a szegényparasztokat. A birtokok kisajátítása a korábbi birtokmegoszlásból adódóan leginkább a magyarokat és a németeket érintette, a Vajdaságban az agrárreform céljaira kisajátított birtokok kétharmada korábban magyar, illetve német tulajdonban volt. Az agrárreformot levezénylı helyi bizottságok viszont felettébb ügyeltek arra, hogy nem szláv nemzetiségő paraszt ne jusson földhöz, pedig a Bánátban a magyarok 60%-a lett volna jogosult földre, a Bácskában pedig a közel 60 ezer szegényparaszt 41%-a magyar, 18%-a német volt.

6 Jelentıs változás állt be a bankszektor területén is. Több pénzintézet beszüntette mőködését a Vajdaságban, számos tulajdonosi köre megváltozott, valamint az új valutára, a dinárra való áttérés során a korábban a koronaövezethez tartozók veszteségeket könyveltek el. Mindennek eredményeként, még az 1920-as évek elején, a magyar bankok tıkéje a korábbinak a negyedére esett vissza a Vajdaságban, és a legtıkeerısebbek a szerb intézetek lettek, a németek megtartották pozíciójukat (szerb 60%, német 25%, magyar 10%, szlovák 3%). * A királyi Jugoszlávia igazgatási rendje úgy épült fel, mint egy egységes nemzetállamé. Jogrendszere nem ismert el semmilyen területi vagy nemzeti alapú autonómiát. Politikai elitje, amely ugyan nem egyformán kezelte az egyes nemzetiségeket, nem volt nagyvonalú a kisebbségi politikában. A kormányzat az államalkotó nemzetek erısítését célozta, hol erıszakosabban, hol enyhébb módszerekkel. Az állam nemzeti kisebbségei nem léptek fel közösen, de együttesen sem tettek ki akkora politikai erıt, hogy változtatásokra kényszeríthették volna a hatalmon lévıket. * Vö. erre Varga J. János cikkét e számunkban! (A szerk.) ** A jugoszláv optálási jog szerint az egyén július 26-ig dönthetett arról, hogy fel kívánja-e venni az új állampolgárságot, vagy a régit tartja meg. Kérvényezés nélkül csak azok lehettek jugoszláv állampolgárok, akik már január 1-jén is a volt Monarchia SZHSZ Királysághoz kerülı részén éltek. (A szerk.)

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A kamara elsı választásának szabályai

A kamara elsı választásának szabályai 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban: közgyőlés) Szekszárd város polgárainak

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Foglalkozási betegségek és balesetek 1

Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Bánóné Fleischmann Marianna Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Foglalkozási betegségek alatt a dolgozó szervezetét hivatásos tevékenykedése közben ért ártalmak által kifejlıdı betegségeket értjük,

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14.

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl. 2013. február 14. Ügyszám: 289-8/2013. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános ülésérıl 2013. február 14. Nyirád 2013 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr!

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr! Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam a Transparency International Magyarország Nemzeti integritás tanulmányára tett észrevételeit tartalmazó levelét. Ezúton

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.042/2011/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. H.-B. Z. ügyvéd) által

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Selbstverwaltung Pad

Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Selbstverwaltung Pad 1. oldal, összesen: 32 Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Selbstverwaltung Pad JEGYZİKÖNYV Felvéve 2010. november 5-én, 9 órai kezdettel, a Páty Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 ZÁRÓJELENTÉS 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 A szakmai vizsgálat célja a víziközlekedési baleset és a rendkívüli

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II.

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II. (Volt) Jugoszlávia Szlovénia, Horvátorsz tország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia és Montenegro,, Macedónia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II. Térkép Forrás: : Erdélyi magyar adatbank

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása

Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása Jogosultak köre A külföldi hatóság által kiállított vezetıi engedély akkor tekinthetı érvényesnek: ha a vezetıi engedély jogosítottja nyilatkozik

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

POWER EXCHANGE CENTRAL EUROPE a.s., Magyarországi Fióktelepe Üzletszabályzata. POWER EXCHANGE CENTRAL EUROPE a.s., Magyarországi Fióktelepe

POWER EXCHANGE CENTRAL EUROPE a.s., Magyarországi Fióktelepe Üzletszabályzata. POWER EXCHANGE CENTRAL EUROPE a.s., Magyarországi Fióktelepe POWER EXCHANGE CENTRAL EUROPE a.s., Magyarországi Fióktelepe szervezett villamosenergia-piaci engedélyes ÜZLETSZABÁLYZAT 2009. október 5. Tartalomjegyzék 1. Az Engedélyes által végzett tevékenység bemutatása...

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága az EGUT Egri Útépítı Zrt. (Eger) I. r., a STRABAG Építı Zrt.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

23/2000. (X.4.) Ök. rendelet Vecsés Város temetıjérıl és használatának szabályairól

23/2000. (X.4.) Ök. rendelet Vecsés Város temetıjérıl és használatának szabályairól 23/2000. (X.4.) Ök. rendelet Vecsés Város temetıjérıl és használatának szabályairól (egységes szerkezetben: 20/2000. (IX.19.), 14/2001. (V.30.), 19/2001. (VII.1.), 26/2005. (IX.29.), 12/2009.(IV.29.),

Részletesebben