AZ EURÓPAI HATÁROK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A SZLOVÉN-OLASZ HATÁR PÉLDÁJÁN Herczeg Edina 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI HATÁROK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A SZLOVÉN-OLASZ HATÁR PÉLDÁJÁN Herczeg Edina 1"

Átírás

1 AZ EURÓPAI HATÁROK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A SZLOVÉN-OLASZ HATÁR PÉLDÁJÁN Herczeg Edina 1 Bevezetés A XIX. századtól a nemzetállamok kialakulásával meghatározó szerephez jutottak az egyes államokat elválasztó határok, hiszen ettől kezdve az állam az egy nemzethez tartozás szimbólumává vált. A központosított államhatalom a legtöbb esetben az ország térszerkezetét is átalakította, az erőforrásokat a központi területekre koncentrálta, míg a határmenti területek hátrányos helyzetbe kerültek, marginalizálódtak. Ez a XIX. században európaszerte megkezdődő folyamat a XX. század második felében, Nyugat - Európában, a határmenti területek szerepének felértékelődésével jelentősen oldódott; ugyanez sajnos nem mondható el Európa keleti feléről, ahol egészen a 80-as évek végén bekövetkező rendszerváltozásig a határok elválasztó szerepe és az ezzel együtt járó valamennyi kedvezőtlen hatás fennmaradt. Dolgozatomban a szlovén-olasz határ kapcsán azt vizsgálom, hogy hogyan alakult át a két államot elválasztó határ szerepe valamint, hogy a határmenti területek felértékelődése milyen társadalmi és gazdasági lehetőségeket hordoz a térség számára. Eltérő politikai helyzet Európa keleti és nyugati felén Az I. illetve a II. világháborút lezáró béketárgyalások által meghúzott határok és határrégiók az azóta eltelt időszakban igen eltérő helyzetbe kerültek. Míg Nyugat-európában a határmenti együttműködések előmozdításában látták a tartós gazdasági fejlődés és béke zálogát és ennek következtében a határmenti kapcsolatok megélénkültek, addig Európa keleti felén éppen ellenkező irányú folyamatoknak lehettünk tanúi. A hidegháborús politikai helyzet a befelé fordulást az autark gazdaságpolitikák előretörését eredményezte, tehát a kifelé irányuló gazdasági kapcsolatokat minimalizálták. Ebben a térségben a határ, mint áthághatatlan sorompó, hermetikusan elzáró választóvonal jelent meg. A keleti tömb államai hiába tartoztak egy katonai ideológiai blokkba a köztük lévő általános bizalmatlan légkör megakadályozta a valós határmenti kapcsolatok kialakulását, illetve a szocialista rendszer jellemzőjeként valamennyi államban egy erőteljes centralizációt hajtottak végre, amely az önálló, alulról jövő kezdeményezéseket eleve elutasította még akkor is ha az újonnan meghúzott határok két oldalán lévő települések korábban évszázados kapcsolatrendszert mondhattak magukénak. Az egyes államokat elválasztó határok funkciói Jelentős változást a határmenti térségek helyzetében a 90 -es években, Kelet- Európában végigsöprő rendszerváltozás hozott. Ezen politikai változások legmarkánsabban a nemzeti államok határai mentén éreztetik hatásukat. Azon határok mentén, amelyek az elmúlt 50 évben a merev elzárkózás színterei voltak és amelyek mentén napjainkban az EU bővítése zajlik. A történelem folyamán a határok funkciói átalakultak, megváltoztak, de van három olyan alapvető funkció, amely változó arányban ugyan, de folyamatosan jelen van valamennyi államhatár esetében (Ratti 1991). 1. A határ, mint elválasztó akadály: a nemzetállamok és az egy nemzethez tartozás tudatos kialakulásáig a határok alapvetően védő, elválasztó funkciót töltenek be, sorompóként, akadályként viselkednek. A határ elválasztó szerepe függ az elválasztott területek jellegzetességeitől és a központi politika akaratától (Hardi 2001). 1 PhD-hallgató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. 1

2 2. A határ, mint szűrő: a határsávok minden esetben egy szűrő funkcióval is rendelkeznek, hiszen csak az adott állam számára kedvező jelenségek átjutását teszik lehetővé a károsat pedig kiszűrik, visszautasítják. 3. A határ, mint kontaktzóna: ebben az esetben a határ nyitott, kontaktzónaként funkcionál két vagy több állam között. A határzóna a kommunikáció, az élénk gazdasági társadalmi érintkezés és fejlődés színtere. Teljesen nyitott határról természetesen nem beszélhetünk, hiszen az a határ megszűnését jelentené (1. ábra). 1.ábra A határ funkciói és hatásuk A) ELVÁLASZTÓ tényező eltérő politikai-intézményi rendszerek között ÖSSZEKÖTŐ tényező eltérő társadalmak és közösségek között B) A barrier határ A szűrő jellegű határ A nyitott határ H A T Á S O K Az elválasztó és lezáró tényezők uralkodnak Gazdasági büntető hatás A határ átjárható, de a nemzeti politika határozza meg a szűrést Szegmentál; eltérő és pozicionált jövedelmek Forrás: Ratti Az összekötő funkció uralkodik Határ menti együttműködés mint integrációs folyamat A határkutatók többsége a határ nyitottságát egyértelműen pozitívumként értékeli. Clement (1994) (idézi Hardi, 2001.) szerint a XX. század második felében lezajló gazdasági szerkezetváltás és ezzel párhuzamosan a korábban erősen központosított nemzetállamok átalakulása, decentralizálása új lehetőségeket nyit meg a határmenti térségek előtt. Ez az átalakulás annak lehetőségét hordozza magában, hogy a korábbi periférikus területek dinamikus terekké váljanak. Rechnitzer (1998) azonban hozzáteszi, hogy a kívánt fejlődés csak akkor következik be, ha a határmenti térségek felkutatják és kihasználják saját endogén forrásaikat. Hardi (2001) szerint pedig a határmenti területek fejlődését meghatározzák a területen kívül álló hatalmi tényezők, hiszen a határ funkcióinak alakítása elsősorban az ő kezükben van. A határmenti együttműködésekhez szükséges jogi alapok és pénzügyi források megteremtése A II. világháború után Nyugat-Európában egyértelművé vált, hogy Európa békéjét tartósan csak a határvidékek problémájának megoldásával lehet fenntartani. A kezdeti határmenti kezdeményezések alulról jövő, spontán törekvések voltak és a határ két oldalán jelentkező de hasonló problémák megoldására irányultak. Az 50-es évektől tapasztalható gazdasági növekedéssel párhuzamosan felismerték, hogy a határmenti együttműködésekkel nem csak a határ jelenlétéből adódó kedvezőtlen hatásokat lehet mérsékelni, de a határmenti fekvés éppen olyan előnyöket hordozhat, amelyekkel más, országon belüli régiók nem rendelkeznek. A határmenti területek versenyelőnyre tehetnek szert azon komparatív előnyök kihasználásával, hogy közvetlenül érintkeznek más természeti-társadalmi-gazdasági adottságú területekkel. 2

3 Az európai intézmények felismerve ezen megváltozott szerepeket, hozzáláttak a határmenti együttműködések útjában álló jogi akadályok megszüntetéséhez és a pénzügyi alapok megteremtéséhez. Az Európa Tanács már a 60-as évek második felétől figyelmet szentelt a határmenti együttműködések zavartalan működéséhez szükséges jogi háttér kidolgozásához. Ezen munka eredményeként fogadták el május 21-én a Madridi Keretegyezményt a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről. A Keretszerződés egyrészt megteremtette az együttműködés jogi kereteit, másrészt viszont -azon túl, hogy az egyes országok szabadon dönthetnek az egyezmény aláírásáról - a már csatlakozott országok számára is számos olyan eszközt nyújt, amelyek széles körben biztosítják a nemzeti identitás megtartását. Az idő előrehaladtával a határmenti együttműködések széles körűvé válása magával hozta a jogi keretek módosításának igényét is. Ezen módosítások közül az november 9- én napvilágot látott jegyzőkönyv a legfontosabb, amely elismerte a kollektívák szerződési jogát és kéri az államokat ennek tiszteletben tartására is. Ugyancsak az Európa Tanács bocsátotta ki 1997-ben a Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját, ez a charta kimondja hogy az adott állam nemzetközi kötelezettségei és törvényei betartása mellett, a határmenti régiók és települések jogosultak határmenti együttműködések kezdeményezésére és folytatására. Az európai területi különbségek mérséklésére és ezen belül is a határmenti területek fejlesztésének előmozdítására több fejlesztési program is indult a kilencvenes évektől az Európai Unió részéről is. Ezek közül a két legjelentősebb az Interreg és a Phare CBC program. Az Interreg programok célja, hogy az EU keretén belül, a határmenti, periférikus helyzetű térségek felzárkóztatását előmozdítsa. Az Interreg kezdeményezés 1989-be indult az Európai Parlament 21 millió ECU-s támogatásával. Napjainkban az interreg program harmadik szakaszát éli (Interreg III.), amelyet az előző kettő (Interreg I. és II.) tapasztalatai alapján alakítottak ki. Az Interreg III az eddigi legnagyobb Közösségi Kezdeményezés, a közötti időszakra irányul és az európai együttműködés előmozdítására irányul három különböző szinten. Az Interreg IIIA, a határmenti térségek együttműködést támogatja. Az Interreg IIIB, az országok közötti kooperációt szorgalmazza. Fő célja a kiegyensúlyozott területi integráció megteremtése az európai Unión belül. Középpontjában a helyi, regionális és nemzeti hatóságok transznacionális együttműködése áll. Az Interreg IIIC, a régiók közti együttműködést ösztönzi. A program célja a leszakadó illetve válságtérségek fejlesztési lehetőségeinek felkutatása, felzárkózásásnak elősegítése, valamint az európai térszekezet közös alakításásnak programja (az Európa 2000 és az Európa program alapján). A Phare CBC (Cross Border-Cooperation) program a határmenti együttműködéseket támogató kezdeményezés. A program 1994-ben indult és kezdetben az Unió külső határaira irányult, majd 1996-tól az eredeti célkitűzések módosulásával kezdődhetett meg az ún. Phare- Phare határok támogatása is ben a Phare programot átalakították, ennek értelmében 2000-től előcsatlakozási alapként funkcionál között a Phare Credo program révén, lehetőség nyílt a közép-európai országok egymás közötti és a FÁK országokkal határos régiók fejlesztésére irányuló forrásokhoz való hozzájutásra. A Phare CBC programok komplex területfejlesztési programok, amelyekben az adott terület és az Európai Unió területfejlesztési prioritásai érvényesülnek. 3

4 Együttműködés a szlovén-olasz határ mentén Ratti fontosnak tartotta a határok szerepének változását a történelem folyamán, elmélete jól nyomon követhető az általam vizsgált, szlovén-olasz határszakasz esetében is, hiszen ezen a területen, ha csak az elmúlt ötven év történéseit nézzük már markáns változásokat fedezhetünk fel az államhatárok funkcióinak alakulásában. A Szlovéniát is magában foglaló Jugoszláv állam határai mentén a II. világháborút követően, az eltérő katonai-ideológiai tömbök szembenállásának idején egyértelműen az elválasztó funkció dominált. Ezen funkció oldódása Jugoszlávia estében viszonylag korán megkezdődött, hiszen a 49-ben bekövetkező szovjet jugoszláv szakítás után Jugoszlávia egy sajátos fejlődési utat bejárva az EK felé nyitott. A határok igazi nyitásáról azonban csak Szlovénia függetlenné válása után, azaz 1990-től beszélhetünk. Ettől az időponttól kezdve Szlovénia a korábbi külgazdasági kapcsolatait felhasználva és továbbfejlesztve egyértelműen az EU felé nyitott; 96-ban elsőként és egyetlenként a volt Jugoszláv tagköztársaságok közül az EU társult tagjává, majd május 1-től teljes jogú tagjává vált. Már az Eu-ba való belépés előtt, a felkészülés időszakában jelentősen megélénkültek a kapcsolatok a szlovénolasz és a szlovén-osztrák határok mentén, bár mindhárom fél a kapcsolatok intenzifikálását várja Szlovénia teljes jogú Eu tagságától, olyannyira hogy felmerült egy jövőbeli hármas osztrák-olasz-szlovén eurorégió kialakításának gondolata is. Dolgozatomban az olasz-szlovén határmenti együttműködések releváns tényezői közül elsősorban a demográfiai kérdésekkel foglakozom. A határmenti együttműködésben résztvevő területek főbb demográfiai jellemzői Ez a határszakasz különlegesen változatos természetföldrajzi, demográfiai, gazdasági és kulturális képet mutat. Az Olaszországot és Szlovéniát elválasztó szárazföldi határ hossza közel 200 km, míg a tengeri határszakasz mintegy 40 km hosszúságú. A szárazföldi térség változatosságát az adja, hogy területén, a Júliai-Alpok révén megtalálható a tipikus alpesi környezet, majd ezt követi az adriai partig fokozatosan lealacsonyodó prealpi domborzat. Szlovéniában a statisztikai régiók száma 12, ezeket a régiókat 192 járás (obcsina) alkotja, ezek a régiók a Nuts rendszer 3. szintjének felelnek meg. Ez a területi szint azonban önkormányzatilag még nem intézményesült, csak adatgyűjtési, szolgáltatási funkciókkal rendelkezik. A határmenti együttműködésben közvetlenül résztvevő járások száma 22, ebből hat tartozik a 9. számú Goreniska nevű statisztikai régióba kilenc a 11. Goriska, míg a fennmaradó hét a 12. Obalno-kraska régióba tartozik. A 22 járás területe 4114,3 km 2, a három statisztikai régió területének 75%-át, míg a Szlovén állam területének kb. 20%-át adja. A területen közel ember él, amely a 3 régió lakosságának 68,4%-a, Szlovénia lakosságának pedig 14,4%-a. a népsűrűség 70 fő/ km 2 (1.táblázat). A demográfiai folyamatokat tekintve jelentős különbségek jellemzik Szlovéniát. Az ország középső részén van egy pozitív szaporodással és kedvező korösszetétellel jellemezhető tömb, míg a peremterületek, így az általam vizsgált régiók népessége is elöregedőben van és természetes fogyás sújtja őket, bár hozzá kell tenni, hogy a mutatók szerint kedvezőtlen demográfiai helyzetű Obalno-kraska rendelkezik a legnagyobb mértékű vándorlási nyereséggel, hiszen ez a régió található az Isztria-félsziget északi részén, ahol Szlovénia rövid tengerpartja húzódik. A gazdasági élet szereplői csak kis mértékben koncentrálódnak a staisztikai régiók szintjén, míg a mezőgazdasági tevékenység általánosan érinti az ország minden térségét, addig az ipari tevékenység tekintetében a fővárosi régió túlsúlya tapasztalható, ezen kívül három nyugati fekvésű régióban magasabb ez az érték az országos átlagnál abból kettő Goreniska és Goriska. Ez egyértelműen Olaszország földrajzi közelségével és az olasz tőke jelenlétével magyarázható. A 4

5 foglalkoztatottak, intézmények és általában a vállalkozók relatív eloszlása egyenletes és a munkanélküliség terén sincsenek regionális feszültségek Szlovéniában. A Szlovén Statisztikai évkönyv adatai szerint mind a regionális GDP, mind a bruttó és nettó jövedelmek a gazdasági szervezetekhez, a feldolgozóipari cégekhez hasonló területi koncentráltságot mutat. Az átlagos havi jövedelmek a Ljubjanát is magába foglaló központi régióban voltak a legmagasabbak, ezen kívül a Koper központú Obalno-kraskaban találhatók az átlagnál magasabb értéket, míg a másik két általunk vizsgált régióban az országos átlagnak megfelelő jövedelmi viszonyokat találunk. A régió egy lakosra jutó GDP-jét vizsgálva, megállapítható, hogy az országos átlagot messze (mintegy30%) meghaladja a Központi Régió. Ebben az esetben is az olasz határ menti Obalno-kraska és Goriska azok a régiók, amelyek az országos átlag fölötti értékkel rendelkeznek. Látható tehát, hogy azon túl, hogy Szlovéniában is létezik egy centrum-periféria viszony a főváros és a perifériák között, az európai gazdasági erőtérhez igazodva kialakulóban van egy délnyugat-északkeleti megosztottság is. 1.táblázat: A szlovén határmenti területek főbb demográfiai mutatói Terület Népességszám Népsűrűség Öregségi mutató km Bled 188, ,22 90,95 Bohinj 333, ,52 102,39 Jesenice 118, ,93 73,97 Kranjska Gora 256, ,19 99,88 Radovlijica 118, ,90 81,66 Trzic 155, ,82 68,01 Összesen 1171, ,01 80,13 Goreniska Régió össz ,60 69,52 Ajdovscina 245, ,26 77,09 Bovec 367, ,10 129,94 Brda 72, ,58 102,38 Kanal 146, ,34 110,04 Kobarid 192, ,08 118,39 Miren-Kostanj. 62, ,04 107,54 Nova Gorica 323, ,21 98,85 Tolmin 381, ,54 106,99 Vipava 107, ,29 81,61 Összesen 1899, ,26 97,65 Goriska Stat.. Régió össz ,80 95,75 Divaca 147, ,92 116,64 Hrpelije-Kozina 192, ,53 120,67 Izola 28, ,78 87,52 Komen 102, ,39 122,34 Koper 311, ,80 92,23 Piran 44, ,59 89,56 Sezana 217, ,69 110,19 Obalno-kraska Régió össz ,60 96,21 Határmenti térség össz. 4114, ,68 91,85 A három stat. régió össz ,05 82,54 Szlovénia ,00 77,63 Forrás: Republic of Slovenia, 1998 Statistical Yearbook 5

6 Olaszország részéről a határmenti együttműködésben Friuli-Venezia Giulia autonóm jogállású régió (NUTS 2 szint) vesz részt, a régió 62 községe (NUTS 5 szint) érintett közvetlenül a Szlovéniával való együttműködésben. Ez a 62 község közigazgatásilag a megyei szintbe sorolható Udine, Trieszt és Gorizia központtal jellemezhető megyékhez tartozik. A terület nagysága 2191 km2, az egész régió területének 27,9%-a. A térség ¾-e a Júliai -Alpok területére esik, tehát egyértelműen hegyvidéki terület as adatok szerint a területen ember él, a régió népességének 39,36%-át adva, a terület népsűrűsége 212,8 fő/ km 2 (2. tábázat). Szlovéniához hasonlóan erről a térségről is elmondható, hogy elvándorlás sújtja, 1991 és 1997 között 2,4% volt a terület népességvesztesége, amely jóval meghaladja a régió átlagát (1,09%). Természetesen az egyes területek között jelentős különbségek vannak. Az elnéptelenedés leginkább a hegyvidéki területeket sújtja, míg a szelídebb térszíneken és a síkságokon ezen mutatók jóval kedvezőbbek A demográfiai adatok szerint mind regionális, mind pedig megyei szinten a népesség elöregedése tapasztalható. A népesség 20,83%-a 65 évnél idősebb, ez az arány a határ közelében még magasabb, mintegy 21,7%. Az aktív népesség (a régió népességének 41,01%-a) 9,52%-a volt munkanélküli ben, a munkanélküliségi ráta 93-ig emelkedett, majd stagnált, napjainkban pedig 7% körül alakul. A foglalkoztatás terén mind a mai napig hátrányos helyzetben vannak a fiatalkorúak és a nők. A hozzáadott érték alapján és az aktív keresők megoszlása alapján is a szolgáltató szektor áll az első helyen a régióban, ezt követi az ipar majd a mezőgazdaság. 2. táblázat: Az olasz határmenti területek főbb demográfiai mutatói Terület km 2 Népességszám 1991-ben Népességszám 1997-ben Népsűrűség 1997 Öregségi mutató Z. della Val C. del Ferro 873, ,45 125,47 Zona Tarcentina 313, ,25 171,65 Z. delle Valli del Natisone 289, ,64 169,73 Z. della Bassa Cividalese 82, ,24 98,75 Zona del Manzanese 67, ,49 100,66 Zona del Collio 74, ,10 164,00 Zona Goriziana 124, ,49 197,03 Zona Monfalconese 152, ,58 199,34 Zona Triestina 211, ,16 250,09 Határmenti térség össz. 2191, ,80 209,99 Forrás: Regione Autonoma Friuli-Venezia Giulia, Compendio Statistico, Mind szlovén, mind pedig olasz országos összehasonlításban elmondható, hogy a határmenti együttműködésben résztvevő régiók mindkét országban a fejlett régiók közé tartoznak, bár az elmúlt években tapasztalható gazdasági recesszió ezt a területet sem kerülte el. A válság kezelésének egyik lehetséges módja az együttműködések szorosabbá fűzése. 6

7 Az együttműködés konkrét eredményei és a felmerülő problémák A régiók együttműködésének kedvezett, hogy a két állam egymás felé közeledése viszonylag korán, már az 50-es években megindult. A teljesség igénye nélkül ennek főbb állomásai a következők voltak: 1956-ban kereskedelmi megállapodás született Gorizia-Udine és Sezana-Nova Gorica-Tolmino, valamint Trieszt és Buje-Koper között, ezt több, a gazdasági együttműködést szorgalmazó megállapodás követett a 70-es, 80-as évek folyamán. A következő nagy állomás az 1975-ben, mindkét állam által aláírt osimói egyezmény, amelyben véglegesítették Olaszország és Jugoszlávia határait, elejét véve bármilyen jövőbeli konfliktusforrásnak. Szlovénia a Phare CBC támogatások elérésére kezdettől fogva jogosult volt, majd május 1-től, az EU teljes jogú tagjaként az Interreg forrásai is megnyílnak számára. A korábbi források elosztása elsősorban a helyi prioritásoktól függött, így ez a határmenti térség a támogatások 33%-át a gazdasági együttműködések fejlesztésére, 30%-át a környezetvédelmi problémák megoldására, 18%-át az információs hálózat bővítésére, 10%-át a humán erőforrások fejlesztésére fordították, míg a technikai eszközök és a kulturális kapcsolatok ösztönzésére 5 illetve 4% jutott. Összességében elmondható, hogy a Phare CBC és az Interreg programok által támogatott határmenti együttműködés sikeressége egy konkrét makrorégió létrehozásában is tükröződik. Ez a Friuli-Venezia Giulia, Veneto, Karintia és Szlovénia által létrehozott Határok nélkül elnevezésű makrorégió, amely a további együttműködések irányát is kijelöli és egy esetleges jövőbeli eurorégió csírája lehet. Az utóbbi években, különösen Szlovénia Európai Unióhoz való csatlakozásának közeledtével megélénkültek az alulról jövő kezdeményezések decemberében Portoroseben megtartott olasz-szlovén találkozó alkalmával a szakértők meghatározták az együttműködés preferált területeit. A gazdasági együttműködések elmélyítése A közlekedési-és információhálózat fejlesztése A munkaerőpiac összehangolása Tudományos kooperáció A kisebbségek védelme Mindezeken túl, december 18-án, Castelmontéban 16 szlovén és olasz község határozatot hozott az un. Polgármesterek Tanácsának létrehozásáról, akik évi egyszeri összejövetelük alkalmával megvitatják az éppen aktuális problémákat és lehetséges megoldásaikat. Szlovénia Európai Uniós tagságától az együttműködés szereplői új impulzusokat várnak. A kedvező kép ellenére azonban ebben a térségben is vannak az együttműködés hatékonyságát gátló tényezők. Ilyen komoly hiányosság például, hogy bár mindkét állam aláírta a Madridi Konvenciót de Szlovénia még mind a mai napig nem ratifikálta. A jogi tényezőkön túl, a két ország eltérő története is szerepet játszik abban, hogy akadályok gördülnek a kooperáció elé. Míg Olaszországban a határon túli együttműködéseknek és az európaiság gondolatának mély gyökerei és hagyományai vannak, addig a Balkánon a 90-es évek szomorú eseményei a fragmentálódás és a nacionalizmus előretörését eredményezték. Ezzel magyarázható Szlovénia ódzkodása mindenfajta decentralizációs törekvéstől, hiszen mint minden fiatal állam minden ilyen kezdeményezés mögött, önálló állami létének veszélyeztetését sejti. Ezért nem hajtotta még végre azt a közigazgatási reformot, amely a NUTS 3. szintjének önkormányzatiságot juttatna Ennek a szintnek a hiánya viszont azt a kedvezőtlen hatást eredményezi, hogy az olasz-szlovén határ két oldalán lévő partnerek eltérő kompetenciákkal rendelkeznek, ami viszont akadályozza az együttműködés elmélyülését. 7

8 Mindezeken túl a gazdasági és természeti viszonyok különbözősége tovább gyengíti a kapcsolatokat a határ két oldalán, hiszen a gazdasági krízis, a terület periférikus fekvése, az átalakulóban lévő szlovén gazdaság és a kommunikációs nehézségek megléte komoly akadályokat állít az együttműködés elmélyítése elé. A közeljövőben tehát a szlovén és az olasz kormány elsődleges feladatai között kell, hogy a szerepeljen ezen akadályok elhárítása és további lépések megtétele a határmenti együttműködések előmozdítása érdekében. Összegzés Dolgozatomban arra igyekeztem rámutatni, hogy a határok szerepének átalakulása milyen társadalmi-gazdasági változásokat indukálhat egy adott határrégióban. Ezen két tényező kedvező egymásrahatása, olyan határrégiókat hozhat létre, amelyek az endogén és exogén források optimális kihasználásával, napjainkban azt a történelmi lehetőséget kapták, hogy a korábbi periférikus szerepkörből kilépve dinamikus terekké váljanak. Nyugat-európai tapasztalatok bizonyítják, hogy a határmenti együttműködések révén lehet az eltérő történelmi fejlődésből fakadó területi különbségeket a leghatékonyabban kiegyenlíteni és a korábbi, a központi politika által elhanyagolt térségeket újra bekapcsolni a társadalmi-gazdasági vérkeringésbe, ezzel is elősegítve a terület népességmegtartó képességének növelését. Az általam vizsgált szlovén-olasz határmenti térség egy különösen érdekes terület hiszen földrajzi helyzetéből adódóan hidat képez Nyugat -Európa és a Balkán között, közvetítve az európai értékeket valamint a határmenti együttműködésben már elért eredmények és tapasztalatok átadásával fontos szerepet játszhat a Balkán térségének minél gyorsabb és zökkenőmentesebb integrálásába az európai térbe. IRODALOM Delli Zotti, G.(1983) Relazioni Transnazionali e Cooperazione Transfrontaliera. Il caso nel Friuli- Venezi Giulia. Angeli, Milano Gasparini, A. (szerk.) (2000) Problemi e Prospettive dello Sviluppo di Euroregioni sul Confine Nord- Orientale Italiano: il Caso del Friuli-Venezia Giulia. I.S.I.G., Gorizia, 197p. Gasparini A. Zago M. (2000) La Cooperazione Transfrontaliera nel Friuli-Venezia Giulia. I.S.I.G., Gorizia, 151p. Golobics P. Merza P. (2002) Polarizálódó világgazdaság. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 207 p. Hardi, T.(2001) A határ és a határ menti együttműködések a kialakuló határrégiókba., Doktori disszertáció. MTA RKK, Győr, 185 p. Horváth, Gy. (szerk.) (1993) Régiók és városok az olasz modernizációban. MTA RKK, Pécs, 384 p. Illés I. (2002) Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Dialóg - Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 362 p. ISTAT, Censimento della Popolazione 1991, fascicoli provinciali, Regione Autonoma Friuli- Venezia Giulia, Compendio Statistico, edizione Németh N.(2002) Szlovénia térszerkezete az évezred végén in.: Jakobi Á. (szerk) RÉKA Regionális értékelés és kvantitatív analízisek. ELTE, Budapest, pp Probáld, F.(2000) (szerk.) Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 580 p. Ratti R. (1991) Regioni di Frontiera.Banca di Credito Commerciale e Mobiliare, Lugano Rechnitzer J. (1998) A területi stratégiák. Dialóg-Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 347 p. Republic of Slovenia, 1998 Statistical Yearbook, Ljubjana,

9 Szabó P.(2002) Észak, Dél, Harmadik Olaszország és társaik - Makroregionális tagozódás Olaszországban. in.: Jakobi, Á. (szerk) RÉKA Regionális értékelés és kvantitatív analízisek. ELTE, Budapest, pp

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN Készítette: Botos Attila Témavezető: Dr. Villányi László intézeti igazgató, egyetemi tanár

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...4 1 4. témakör HATÁRMENTI EGYÜTTMŐKÖDÉS AZ EU-BAN ÉS KÖZÉP-KELET

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben