Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat"

Átírás

1 OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat EPSU FSESP EGÖD

2 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat This publication has been produced with support from the European Commission

3 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA ELŐSZÓ ELŐSZÓ Ez az oktatási segédanyag egy olyan közös projekt végeredménye, amelyet az Európai Közszolgálati Szövetség és az Európai Szakszervezeti Akadémia valósított meg. Ez a tájékoztató, valamint ezek a feladatlapok új és javított változatai az 1996-ban megjelent moduloknak. Minden modul tartalmaz információkat és ajánlott foglalkozásokat. A feladatlapokat egy ETUCO tanfolyamon próbálták ki, amelyet 2004 márciusában tartottak, és amelynek három munkanyelve volt: angol, francia és német. A tanfolyamnak 24 résztvevője volt, akik 13 országból jöttek. A résztvevők véleményt mondtak a különböző feladatlapokról, és részt vettek egy sor olyan tevékenységben, amelyeknek az volt a célja, hogy kipróbálják a szövegtervezeteket. A feladatlapokat ezt követően a viták alapján módosították annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a célcsoport igényeinek. Ez a kiadvány ennek a folyamatnak az eredménye. Az oktatócsomag kifejlesztésének az volt a célja, hogy segítséget nyújtson az Európai Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteinek - főleg a csatlakozó országokban - abban, hogy megértsék az európai integrációt, kialakítsák a társadalmi párbeszédet, és jobban megértsék, mi a szakszervezetek szerepe a magas színvonalú közszolgáltatások megőrzésében Európában. Az oktatócsomag két jól elkülöníthető részből áll: Első rész: Tények Európáról 20 tájékoztató lap az európai stratégiák különböző aspektusairól és az európai uniós döntéshozatali folyamatról. Ezekez arra lehet felhasználni, hogy ellássuk az embereket alapinformációkkal a magas színvonalú európai közszolgáltatásokra vonatkozóan, ugyanakkor azonban arra is jók, hogy segédanyagként használjuk őket más témákkal kapcsolatos tanfolyamokon. Második rész: feladatlapok Ezek a feladatalapok azokkal a kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak, amelyekről a tájékoztató lapokban van szó, és amelyek feladata segíteni a szakszervezeteknek, különösen a csatlakozó országokban, abban, hogy megértsék az európai integrációt, valamint abban, hogy kialakítsák azt a szakszervezeti stratégiát, amely elősegíti a magas színvonalú közszolgáltatás elterjedését Európában. A képzési modulok az EPSU és az ETUCO együttműködésének köszönhetően alakultak ki, beleértve az oktatók és a tagszervezetek tisztségviselőinek képzését is. A modulokat Jane Pillinger állította össze, létrejöttüket az EPSU képviselőinek (Carola Fischbach-Pyttel és titkársága) és az ETUCO-nak (Georges Schnell) az együttműködése eredményezte. Köszönettel tartozunk a tanfolyam résztvevőinek is, akik segítették a modulok kialakítását. Carola Fischbach-Pyttel főtitkár EPSU Jeff Bridgford igazgató ETUCO 3

4 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA BEVEZETŐ BEVEZETŐ Üdvözöljük az EPSU oktatócsomag olvasóinak táborában! Az oktatócsomag azért jött létre, hogy segítsen a szakszervezeteknek, különösen azoknak, amelyek az Európai Unió új tagállamaiban működnek, hogy megértsék az európai integrációt. Az oktatócsomag célja megismertetni a szakszervezeteket az Európai Unió politikájával és döntéshozatali folyamataival annak érdekében, hogy segítse a társadalmi párbeszéd kialakulását, valamint annak tudatosulását, milyen legyen a közszolgáltatás és milyen szerepe van a szakszervezetnek ezzel kapcsolatosan nemzeti szinten. Az oktatócsomagnak a feladata a következő: tudatosítani az európai politika és döntéshozatal szerepét megértetni, hogyan hat az integráció a közszolgáltatásokra nemzeti szinten segíteni a szakszervezeteknek abban, hogy kidolgozzák stratégiájukat a közszolgáltatás európai dimenziójával kapcsolatosan Az oktatócsomag várható eredménye: az európai integráció lényegének ismeretét felhasználva segíti a szakszervezetek fejlődését és a társadalmi párbeszéd megerősödését nemzeti szinten az oktatócsomagban található információkra támaszkodva segíti az európai integrációval kapcsolatos szakszervezeti oktatást Az oktatócsomag két részből áll : I. rész: Tények Európáról - 20 tényeket tartalmazó tájékoztató lapot tartalmaz az európai politika és döntéshozatal különböző aspektusaira vonatkozóan. Ezeket a lapokat rugalmasan lehet felhasználni arra, hogy tájékoztassuk az embereket az EU politikájának különböző szempontjairól annak érdekében, hogy megértessük velük az európai politika és a közszolgáltatás területén bekövetkezet változások lényegét. Arra is fel lehet használni a tájékoztató lapokat, hogy eligazítást adjanak az oktatócsomag második részében található tananyagokkal kapcsolatosan. Minden tájékoztató lap két oldalból áll, céljuk pedig az, hogy bemutassák a legfontosabb eredményeket és kilátásokat. A legutolsó tájékoztató lap a további információ források listáját tartalmazza. II. rész: Foglalkozások - 12 foglalkozásból álló programcsomagot tartalmaz, amelyet arra lehet felhasználni, hogy segédanyagként alkalmazzuk a szakszervezeti képzésben nemzeti szinten. A tájékoztató lapok és a foglalkozások programjai úgy készültek, hogy kiegészítsék egymást. 4

5 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA 2004 május elseje történelmi pillanat az európai integráció életében. Sokkal többet jelent ugyanis, mint az Európai Unió kibővítését 15-ről 25 tagországra, amelynek összesen 445 millió lakosa van. Ez a dátum valójában Európa igazi újraegyesítését jelenti, amelyet a második világháború feldarabolva hagyott polgárainak akarata ellenére... ez az integráció egyedülálló lehetőségét jelenti annak, hogy Európa összes népe egyesüljön az alapvető demokratikus értékek, vagyis a demokrácia, béke és szabadság alapján... Az európai szakszervezetek ennek az újraegyesítésnek az élharcosai... Annak érdekében, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, egyesíteni kell erőinket, hogy Európa szociális dimenzióját szilárd alapokon egyesíthesse, amely szilárd alapokat a dolgozók jogai és a társadalmi párbeszéd, valamint a mindenki érdekeit szem előtt tartó minőségi szolgáltatások alkotják, ami biztosíthatja minden férfi és nő számára az emberhez méltó életet. (Részletek az Európai Szakszervezeti Szövetség 2004 május elseje, Európa újraegyesítésének történelmi pillanata című határozatából) 5

6 Tények Európáról rész 1

7 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat TÉNYEK 1: A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ 8 TÉNYEK 2: TÉNYEK 3: HOGYAN HAT AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOKRA? 10 MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK: MILYEN PROBLÉMÁKKAL SZEMBESÜLHETNEK A SZAKSZERVEZETEK A KIBŐVÜLT EURÓPÁBAN 12 TÉNYEK 4: AZ EU ALAPSZERZŐDÉSE ÉS A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK 14 TÉNYEK 5: AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEI 17 TÉNYEK 6: DÖNTÉSHOZATAL A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN 19 TÉNYEK 7: HOGYAN SZERVEZŐDNEK A SZAKSZERVEZETEK EURÓPAI SZINTEN? 21 TÉNYEK 8: AZ EPSU ÉS AZ ÁGAZATI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 23 TÉNYEK 9: AZ ÁGAZATOK KÖZÖTTI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 26 TÉNYEK 10: SZAKSZERVEZETI SZERVEZŐDÉS A KIBŐVÍTETT EURÓPÁBAN 28 TÉNYEK 11: AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS DIMENZIÓ 30 TÉNYEK 12: IRÁNYELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSOK A MUNKAJOGBAN, EGYENLŐ ELBÁNÁS, SZABAD ÁRAMLÁS, VALAMINT BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 33 TÉNYEK 13: A BŐVÍTÉS 35 TÉNYEK 14: A HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA 37 TÉNYEK 15: A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ 39 TÉNYEK 16: A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EURO 41 TÉNYEK 17: MUNKAIDŐ ÉS MUNKASZERVEZÉS 43 TÉNYEK 18: GENDER MAINSTREAMING 46 TÉNYEK 19: A NEMEK KÖZÖTI EGYENLŐSÉG ÉS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI HARC 49 TÉNYEK 20: INFORMÁCIÓ ÉS TOVÁBBI FORRÁSOK 52 7

8 TÉNYEK 1 A lakossági szolgáltatások és az Európai Unió Bevezetés Bevezetés Az Európai Unió (EU) jelentőségét a közszolgáltatások jövője szempontjából nem lehet eléggé kihangsúlyozni. A közszolgáltatásokat az EU és a globalizáció közvetlenül érinti, és ez egyes esetekben negatív módon befolyásolja a közszolgáltatások minőségének alakulását, mivel privatizálják, és így versenyeznie kell. Ugyanakkor az EU továbbra is az európai szociális modell keretein belül kíván működni, amely minimális szinten garantálja a munkavállalók jogait, az egyenlő esélyeket és a társadalmi párbeszédet. Az EU azt is kihangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a magas minőségű közszolgáltatás biztosítását, mint a foglalkoztatás biztosításának és a társadalmi kirekesztés elleni harc eszközét. A közszolgálati szakszervezetek elsőként érveltek amellett, hogy szükség van a közszolgáltatások korszerűsítésére, a szociális szempontok érvényesítésére és a társadalmi párbeszéd fokozására, amikor a szolgáltatások piacát megnyitották. A víz, energia, egészségügy, szociális szolgáltatások, oktatás, kutatás, kultúra, információ, közlekedés alapvető közösségi infrastruktúrát és szolgáltatást képviselnek. Az EPSU álláspontja szerint Az állampolgároknak, közösségeknek, valamint vállalatoknak képeseknek kell lenniük bízni a stabil és hatékony közszolgáltatásban. Ezek közérdekű szolgáltatások, és részei az európai szociális modellnek. Az utóbbi években több figyelmet szenteltek a közérdekű szolgáltatások szerepének mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásuk szempontjából. Miért a közszolgáltatások? Az államnak az a feladata,hogy irányítja a gazdaságot és szolgáltat a köznek abból ered, hogy a piaci szereplők és a magántőke nem képes megfelelő univerzális szolgáltatást nyújtani. A lakossági szolgáltatások ott növekedtek meg, ahol a gazdasági tevékenységnek van társadalmi és politikai jelentősége, ami a létesítmények, jóléti intézmények és más szolgáltatások biztosításának széles választékát eredményezte állami tervezés keretében. Európa minden részében a lakosági szolgáltatások vagy a közigazgatás által szabályozva, vagy közvetlen állami szolgáltatás formájában jelentek meg. A lakosági szolgáltatásokat különböző politikai, adminisztratív és jogi rendszerek irányítják, az állami szabályozás különböző szintjeinek bevonásával. Ez lehet szolgáltatás állami monopóliummal, vagy állami szabályozása magán vagy vegyes tulajdonú vállalkozásoknak. A kezdeteknél a közszolgáltatásokat a virágzó gazdaság, a szociális jólét, a polgári jogok és demokrácia alapjainak tekintették. Ezt a modellt komolyan veszélyeztetik a liberalizáció és dereguláció nemzeti és EU programjai, amelyek célja Európa versenyképességének fokozása. Ezel egy időben a tagországok egész sora azt tapasztalja, hogy a lakossági szolgáltatások finanszírozása válságban van. A lakosság elöregedése, az új kockázatok és igények megjelenése a társdalmi kirekesztéshez kapcsolódva, a strukturális munkanélküliség és a növekvő szakadék a szegények és gazdagok között mind azt jelzi, hogy a közszolgáltatásokra új terhek nehezednek. Ez többek között azt jelenti, hogy úgy kell a szolgáltatások minőségét és elérhetőségét fokozni, hogy közben szigorodnak a pénzügyi feltételek. A lakossági szolgáltatások képezik a társadalmi befogadásról, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló stratégiák központi elemét. A megfelelően finanszírozott és innovatív lakossági szolgáltatások alkothatják az alapját a versenyképességnek, amely az oktatásba, képzésbe, egészségügyi és szociális gondoskodásba való beruházáson, a bűnözésmentességen, a megfelelő lekásviszonyokon, valamint megfelelő közlekedési, kommunikációs és energiaipari infrastruktúrán nyugszik. Ebből következően az egységes piacnak kell lennie annak a mechanizmusnak amely nem leépíti, hanem éppenséggel növeli a lakossági szolgáltatások szerepét. A strukturális munkanélküliség és társadalmi kirekesztés magas aránya Európában (lásd az alábbi táblázatot) továbbra is teherként nehezedik az európai kohézióra és versenyképességre. A munkanélküliség és társadalmi kirekesztés elleni harc az EU stratégiájának központi eleme. A lakossági szolgáltatásoknak ebben a stratégiában központi szerepet kell játszania. 8 A globális menetrend: a hatalmi központok eltolódnak a nemzeti szintről a globális szint felé A globalizáció hajtóereje a kereskedelem és a tőkemozgások liberalizációja, a technikai fejlődés, az

9 TÉNYEK 1 információs társadalom és a dereguláció. Nem kétséges, hogy a lakossági szolgáltatások szerkezetváltását kikényszerítő egyik erő a tőke és kereskedelem nemzetközivé válása. A globális verseny kényszerítette ki a gazdaság és a lakossági szolgáltatások liberalizációját, valamint a közszolgáltatások költségvetésének csökkentését. Az államot egyre inkább tehernek tekintik, amely korlátozza a piaci erőket, az innovációt, a versenyt és a beruházásokat. Néhány országban ez oda vezetett, hogy megkezdődött a szabályozás eltolódása a dereguláció felé, és az állam és társadalom viszony megváltozott. A lakossági szolgáltatások privatizációja és a deregulációja egy globális trend része, amely érinti a közszolgáltatásokat is. Ez érintette a munkakörülményeket és a társadalmi ellenőrzést (amelynek az volt a következménye, hogy feloszlatták azokat a közvetlenül választott testületeket, amelyek irányították az egyes szolgáltatásokat). Ez a kampány, ami arra irányult, hogy megváltozzon az állam szerepe, egy sor különböző folyamatban gyökerezik, beleértve a Nemzetközi Valutaalap ás a Világbank által irányított globális privatizációs és komercializációs mintát, ami azt eredményezte, hogy a hatalom néhány ellenőrizhetetlen magánvállalat kezében összpontosul, akik nem a társadalmi igény, hanem a fizetőképes kereslet alapján szolgáltatnak. A multinacionális vállalatok a globális gazdaságban arra törekszenek, hogy elháruljanak a nemzeti akadályok a kereskedelem és a tőkemozgás, a deviza szabad mozgása és a magántőke koncntrációja elől. Miért igényel Európa minőségi közszolgáltatásokat? Komoly politikai, gauzdasági és szociális érvek szólnak amellett, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közszolgálatások a táradasadalmi befogadás, az egynelő bánásmód, a társadalmi és gazdasági kohézió, a foglalkoztatottság és versenyképesség megvalósulásához. Politikai célok: Ha azt akarjuk, hogy az európai integrációhoz vezető út sikeres legyen, akkor a minőségi lakossági szolgáltatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az EU legitimációja megvalósuljon azzal, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat biztosít. Az EU szerte Európában polgári engedetlenségi mozgalmakkal találkozot. A lakossági szolgáltatások segíthetnek megvédeni és növelni az állampolgári jogokat, és biztosíthatják azt, hogy az állampolgári jogok magukban foglalják a szolgáltatásokhoz való jogot is Európában. Gazdasági célok: A közszolgáltatások ösztönzik a kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést, megteremtik a feltételeket a nemzetközileg versenyképes gazdaság számára, alapját képezik a társadalmilag ellenőrizhető regionális fejlesztési programoknak. Megteremtik a közlekedés fizikai infrastruktúráját, a szolgáltatások feltételeit, és alapját képezik az oktatásnak és képzésnek, a kutatásnak, a szociális nés egészségügyi gondoskodásnak, tehát mindannak, ami egy régió versenyképességének alapját jelenti. Ezek teremtik meg az új vállakozások létrehozásának, valamint a kis- és középvállalkozások fenntartásának feltételeit. Társadalmi célok: A közszolgáltatások teremtik meg a feltételeit a társadalmilag integrált és befogadó Európának. Nélkülözhetetlenek az egyenlő esélyek megteremtése szempontjából, javítják az életkörülményeket, valamint biztosítják a gazdasági és társadalmi igazságosságot. Biztosítják a munkanélküliek képzését, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor védik azokat, akiket a társadalmi kirekesztés fenyeget, különösen azokat, akik inaktívak vagy nem képesek megjelenni a munkaerő-piacon. Új tagországok csatlakozása Európához Az új tagországoktól megkövetelték, hogy közszolgálati rendszerüket jelentősen alakítsák át annak érdekében, hogy megfeleljenek a csatlakozás feltételeinek. Különösen a közigazgatás volt egy jelentős tétel. A bővítés abból a szempontból is felvet kérdéseket, hogy változik-e az EU jellege a sokszínűbb Európában, a két, sőt három sebesség lehetőségét is figyelembe véve, ahol a központi, gazdagabb államok tagjai az EMU-nak, és élvezik a tágabb piac előnyeit. 9

10 TÉNYEK 2 Hogyan hat az európai integráció a lakossági szolgáltatásokra? Az alábbiakban láthatunk néhány példát arra, hogyan hatott az európai integráció a közszolgáltatásokra és az ott dolgozókra nemzeti szinten: Liberalizáció és privatizáció Az EU közöspiac-programja megkívánja a közüzemek liberalizációját, ami a privatizáció széleskörű programjait eredményezte az energia, szállítás, telekommunikáció, a bank és a biztosítás szektoraiban. Több mint munkahely szűnt meg az EU (2004. évi bővítés előtti) tagállamaiban az energia- és a gázszektorban, és hasonló mennyiségű munkahely elvesztése volt tapasztalható a közép- és kelet-európai országokban is május 11- én - az EU Energia Tanács ülésével egy időben - az EPSU Brüsszelben demonstrációt szervezett az energiaszektor liberalizációja ellen. A hulladékgazdálkodás a lakossági szolgáltatások közé tartozik valamennyi európai országban. A trend továbbra is a magánszektor bevonása mind a hulladék begyűjtésébe, mind ártalmatlanításába olyan módon, hogy az önkormányzati szolgáltatásokat magánvállalkozásokkal történő szerződéskötéssel kiszervezik. Egyre több multinacionális vállalat nyújtja ezeket a szolgáltatásokat szerte Európában, a közszolgáltatók szakszervezetei pedig fokozottan azon dolgoznak, hogy a verseny ne vezessen a szociális szolgáltatások színvonalának (beleértve az egészségvédelem és munkahelyi biztonság, foglalkoztatottság, fizetési és munkafeltételek) leszorításához. A közszolgáltató ágazat vezetési rendszerének reformja Európa-szerte a közszolgáltató ágazat vezetési rendszerének reformja oda vezetett, hogy a közszolgáltatásban dolgozók szakszervezetei stratégiákat dolgoznak ki olyan területek vonatkozásában, mint a fizetési rendszerek, karrierépítés, képzés, női esélyegyenlőség, munkakörülmények, menedzsment, erkölcsi, etikai elvek. Ennek eredménye a közigazgatás modernizációjára irányuló nyomásgyakorlás, az eredményorientáltság növelése, a pénz növekvő értékének tudatosítása, a hivatali hatalom átruházása, a nagyobb rugalmasság, az ügyfél- és szolgáltatásorientált szolgálat erősítése, hangsúlyozva a minőség és a hatékonyság fontosságát, valamint az állam változó szerepét. Az EPSU érvelt a nemzeti adminisztrációk demokratikus és erkölcsi elveken alapuló kereteinek megerősítése, a közpénzek hatékony és eredményes felhasználása, a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása, a foglalkoztatás biztonsága és a munkavállalói jogok mellett. A szociális közszolgáltatások Annak ellenére, hogy a szociális közszolgáltatások (egészség, népjólét, lakhatás, társadalombiztosítás és szociális gondozás) a tagállamok hatáskörében maradnak, egyre inkább tárgyává válnak az európai politikának. Például egyre inkább úgy tekintik azokat, mint kulcsfontosságú tényezőket a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás előmozdításában, amint ezt alátámasztják a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek, és 2000 óta a Nemzeti Akciótervek a Társadalmi Befogadásról. A fejlesztés kulcsterülete a nagyobb koordináció kialakítása az olyan területeken, mint a társadalombiztosítás, az öregséggel és a fogyatékossággal összefüggő politika, az egészségügyi és szociális gondoskodás. Az európai országokban a szociális közszolgáltatások átalakítása új megoldásokhoz vezetett a szolgáltatások nyújtásában annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek, jobban igazodjanak a felhasználók igényeihez. Sok országban ez ahhoz vezetet, hogy megnőtt az ágazatban dolgozók munkahelyi terhelése. Ez arra ösztönözte a szakszervezeteket, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális közszolgáltatások lényegesek a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység mérséklése és a foglalkoztatás szempontjából. 10

11 TÉNYEK 2 Az euró és a lakossági szolgáltatások Az eurónak, mint a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) részének megjelenése jelentős hatást gyakorolt a közszolgáltatásokra és ezen ágazat dolgozóira. Az euró hatása a béralku-folyamatra és a közszolgáltatások finanszírozására ráirányította a szakszervezetek figyelmét a kollektív szerződések nagyfokú, európai szintű összehangolásának szükségességére. A szakszervezeti munkát fontossá teszi az a körülmény is, hogy az EMU együtt járt a közszolgáltatások liberalizációjával, privatizációjával, illetve a szolgáltatások szerződések alapján történő működtetésével. A gazdasági stabilitás kívánalma, valamint az alacsony költségvetés újabb nyomást jelent a közkiadások csökkentése irányába nemzeti szinten. A közszolgálati kötelezettségek A közszolgáltatások egyre inkább viták tárgyát képezik az EU-ban. A közérdekű szolgáltatásokra utalás történik az Alapszerződésben, és párbeszéd folyik a közszolgálati kötelezettségekről annak kapcsán, hogy egyre nagyobb számban kerülnek a közszolgáltatások versenyhelyzetbe, illetve a szabadpiacra. Ahogy a Bizottság a Zöld Könyv a Közérdekű Szolgáltatásokról című dokumentumban rögzíti: [A közérdekű szolgáltatások] részét képezik azoknak az értékeknek, amelyek minden európai társadalom sajátjai, és lényeges elemei az európai társadalmi modellnek. Szerepük lényeges a polgárok életminőségének javítása, valamint a társadalmi kirekesztés és elszigetelődés megelőzése szempontjából. Figyelembe véve súlyukat a gazdasági életben, valamint fontosságukat a javak és más szolgáltatások létrehozása szempontjából, ezeknek a szolgáltatásoknak a hatékonysága és minősége a versenyképesség és a nagyobb társadalmi kohézió tényezője, különösen a tőkebefektetések ösztönzése tekintetében a kevésbé vonzó régiókban. (COM (2003)270 final) Mindezeken kívül a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Lisszaboni Stratégiája arra kötelezi az EU-t, hogy dolgozzon tovább a versenyképesség növelésén, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítésén. A közszolgáltatók szakszervezetei bírálták azt, hogy a közszolgálati kötelezettségek nem elég széleskörűek, a célok homályosak maradtak, és nem sikerült ezeket megfelelően átültetni a piaci feltételek mellett működő közszolgáltatásokra. 11

12 TÉNYEK 3 Minőségi közszolgáltatások: milyen problémákkal szembesülhetnek a szakszervezetek a kibővült Európában májusában az EU 25 tagúvá bővült. A bővítés új kihívást jelent az európai szakszervezeteknek. A szakszervezetek kulcsszereplők a békén és szolidaritáson alapuló, erős gazdasággal és hatékony közszolgáltatásokkal rendelkező Európa kialakításában. Ahogy az alapvető átalakulás, amely végbement a kelet- és közép-európai országokban, úgy az uniós tagság is további változtatásokat kíván a közszolgálati ágazatban. Nagy jelentőséggel bír a szakszervezeti munka szempontjából az, hogy a csatlakozási folyamatban az európai integráció gazdasági aspektusai nagyobb hangsúlyt kaptak, mint a szociális dimenzió. Az európai szakszervezetek és az Európai Parlament erőfeszítései segítettek annak biztosításában, hogy a szociális dimenzió prioritást élvezzen. Az Európai Unió bővítése progresszíven újraegyesíti a kontinenst. Az Unió következő bővítése május 1- jén történik meg. Ez egy történelmi lépés lesz a jövő Európájának kialakításában. Az EPSU ezt a fejlődést a prosperáló Európa további építése lehetőségének tekinti. Hatékony eszközökre van szükség a kibővült Európában a folyamatos változások és az adaptáció menedzseléséhez, a gazdasági hatékonyság értékeit kombinálni kell a szociális piacgazdaságon belüli szolidaritás és a demokrácia értékeivel a társadalom valamennyi szférájában, így a munka világában is, felismerve a társadalmi partnerek felelősségét. Az EPSU elkötelezett az iránt, hogy szembenézzen az ezen történelmi lehetőségből eredő kihívásokkal, politikájával és akcióival együtt fog működni a szakszervezeti jogok elismerésének követelésében, annak felismerésében, hogy a szakszervezetek szerepet játszanak a politika alakításában, a hatékony információs és konzultációs rendszerek megerősítésében, a munkaügyi kapcsolatokban, a jólét igazságosabb megosztásában, a munka és a fizetési feltételek alakításában, a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód megerősítésében, az etnikai kisebbségek hátrányos megkülönbözetésének megszüntetésében, minőségi közszolgáltatások kialakításában, a társadalmi és regionális kohézió megerősítésében, a jó kormányzás kialakításában. EPSU Kongresszusi Határozat (2004) Íme néhány fő terület és kihívás, melyekkel a csatlakozó országokban a szakszervezeteknek szembesülniük kell: Annak biztosítása, hogy a közösségi joganyag átültetése a szociális dimenziót azonos súllyal kezelje, erős törvényi hátérrel megerősítve. A munkaügyi kapcsolatok struktúráinak létrehozása nemzeti szinten, decentralizált szolgáltatások esetén helyi szinten. A szakszervezeteknek legitim partnereknek kell lenniük a bővítési folyamatban és be kell vonni őket a bővítés valamennyi szakaszában. A kormányzatok szoros költségvetési politikát folytatnak, és a közszférában vannak szerződések, amelyek hatással vannak a szolgáltatásokra, a munkavállalói szintekre és a fizetésekre. A szolgáltatások liberalizációja, privatizáció útján. A munkaerő szabad áramlása és az európai igazgatási térség kialakulása a közigazgatásban Az EPSU szerepe a minőségi közszolgáltatások ösztönzésében A lisszaboni menetrend A 2000-ben megtartott Lisszaboni Csúcs megfogalmazta azokat a kihívásokat, amelyekkel Európának szembe kell néznie a jövőben. Ezek a hosszú távon fenntartható növekedés és egy tudás alapú gazdaság, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatási arány növelése és a munkanélküliség csökkentése, a jóléti rendszerek megreformálása oly módon, hogy finanszírozható legyen, de a szükségleteket is kielégítse. A márciusában megtartott Lisszaboni Gazdasági Tanács központi kérdése az volt, hogyan lehet úgy megteremteni a fenntartható, technológia-orientált fejlődést, hogy több és jobb munkahely jöjjön létre, és megmaradjon a társadalmi kohézió. 12

13 TÉNYEK 3 A közszolgálati szakszervezetek számára komoly kihívást jelent a szolgáltatásokra nehezedő költségvetési nyomás, és a közszolgáltatásoknak a foglalkoztatásban, fejlődésben és a társadalmi kohézió növelésében betöltött szociális és kollektív szerepének csökkenése. Mindezek mellett a közszolgáltatások hozzájárulását a foglalkoztatás növeléséhez és a társadalmi befogadáshoz egyre inkább felismeri az Unió, és ahogy a Lisszaboni Nyilatkozat megállapítja: Az Ember Európa legfőbb értéke, és ennek kell az uniós politika középpontját képeznie. Az ebbe történő beruházás és egy aktív és dinamikus jóléti állam megerősítése döntően meg fogja határozni Európa helyzetét a tudásalapú gazdaságban (EU elnöki zárszó, Lisszaboni Európai Tanács, , 6.oldal, 24 ) Mindazonáltal a Nyilatkozat nem erősítette meg az EPSU álláspontját, miszerint a minőségi közszolgáltatások kulcsszerepet töltenek be a társadalmi kohézióban és a gazdasági növekedésben. Inkább az olvasható ki belőle, hogy ez utóbbiak a belső piaccal, a magánszektor növekedésével, a köz- és magánszféra partneri kapcsolatrendszerével függenek össze, és a szoros összefüggés a gazdasági teljesítmény és a társadalmi kohézió között egymást kölcsönösen erősítő tényező. EPSU kampányok a minőségi közszolgáltatások kialakításáért Az EPSU kampánya a minőségi közszolgáltatásokért a Közszolgáltatások az európaiakért jelszóval megtartott 6. Közgyűlésen elfogadott határozattal kezdődött, amelyet a 7. Kongresszuson terjesztettek ki. A kampány a legszükségesebb szolgáltatások koncepciójára fókuszált, és hangsúlyozta, hogy szükség lenne az Európai Bizottság által kiadott Zöld és Fehér Könyvre a Közszolgáltatásokról, valamint egy keretdirektívára a közérdekű szolgáltatásokról. Az EPSU kidolgozott egy eljárást egy Közszolgálati Teszt átadására az EU Elnökségeknek, és elhatározta egy Európai Közszolgálati Platform létrehozását. Az EPSU lobbizott annak megerősítéséért is, hogy legyen egy valódi szociális dimenzió és legyenek minőségi közszolgáltatások. A közszolgáltatások finanszírozására hatással van a költségvetési kényszer szoros alkalmazása a közpénzek elköltése során, ezt rögzíti a Növekedési és Stabilitási Paktum. Az EPSU érvelt az intelligens szociális beruházás koncepciója mellett, arra a kézenfekvő összefüggésre alapozva, hogy az innovatív szociális fejlesztések és egy megerősített társadalmi modell fontos a gazdasági növekedés szempontjából. További fontos terület a közszolgáltatások tekintélyének megerősítése, hogy meg lehessen állítani a munkaerő csökkentését, ki lehessen alakítani a hosszútávú karrierépítés lehetőségét, valamint javuljanak a munkavégzés egészségügyi és biztonsági körülményei. Az összefüggés a jól képzett munkavállalók és a minőségi szolgáltatások között ezen a területen fontos. Az EPSU azt vallja, hogy az államnak kulcsszerepet kell játszania a közszolgáltatások biztosításában és finanszírozásában, és szembeszáll azokkal a nézetekkel, melyek szerint a magánszektor a legjobb. A magas minőségű szolgáltatások nyújtásának kapacitása egyre inkább csökken azon kísérletek során, melyek Európát a globális gazdaságban versenyképesebbé kívánják tenni. Az EU a világgazdaságban liberalizációpárti, és kiaknázta a versenyjog alkalmazását abból a szempontból, hogy a közszolgáltatásokat - beleértve az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, az egészségügyet és a kultúrát - a tagállamok felelősségének tekinti. Az EPSU amellett érvelt, hogy a WTO-GATS tárgyalási pozíciónak az Európai Szociális Modell alapelveit kell képviselnie. 13

14 TÉNYEK 4 az EU alapszerződése és a lakossági szolgáltatások Miről szól az Európai Unió Alapszerződése? Az EU alapszerződésének története viszanyúlik az Európai Szén- és Acélközösség 1951-es létrehozásának (Párizsi Szerződés), majd ezt követően az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalapításának idejére (Római Szerződés). Ugyancsak 1957-ben jött létre egy kisebb szervezet EURATOM néven. Ezt ahárom szervezetet eredetileg hat ország hozta létre, amelyek szükségét látták annak, hogy a második világháború után stabilizálódjon Európa gazdasága, és hittek az együtműködés hasznában. Amikor több ország csatlakozott, és a tagországokra váró kihívások is változtak, megjelent annak a szükségessége, hogy rendszeresen módosítsák az alapszerződéseket, majd hogy egyesítsék őket egy egységes szerződésbe, illetve végül egy alkotmányba (a vita lezárása 2004-ben). Az Alapszerződést lényegesen módosították Maastrichtban 1992-ben, és további jelentős változáson ment keresztül Amszterdamban, 1997-ben. Ezt követte a Nizzai Szerződés, amely február elsején lépett életbe, és tartalmazta az EU legfontosabb törvényeit és szabályozásait. A közszolgáltatás és az abban dolgozók számára, valamint a törvényalkotás és az Unió politikájának kialakítása szempontjából is rendkívül fontos ben az eddigieknél is jelentősebb esemény lesz az Európai Alkotmány elfogadása. Ezek a változások fontosak voltak az EU politikájának progresszív fejlődése szempontjából, amelynek egyik legfontosabb eleme a bővítés. A Konvent tevékenysége, amelyet a 2004-es kormányközi konferencia zár le, az Európai Alkotmány elfogadását készíti elő. A Bizottság véleménye szerint a Nizzai Szerződés hasznos lesz a kibővített Unió első szakaszának levezénylése szempontjából. Ugyanakkor szükség lesz arra, hogy újabb mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek biztosíthatják, hogy a 25 tagállamból álló EU atékonyan és demokratikusan működjön. A Nizzai Szerződés kidolgozta azokat az elveket és módszereket, amelyek segítségével módosítható az intézményrendszer, ahogy az EU bővül. További lépéseket is kidolgozott a bővítés sikere érdekében, bevezette a nyitott koordináció módszerét a tagországok együttműködésében, valamint egy új stratégiát a hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés ellen. Mit tartalmaz az Alapszerződés? A foglalkoztatáspolitikai fejezet: Ez a fejezet akkor került a szerződésbe, amikor felemerült annak a szükségessége, hogy az EU komolyan foglalkozzon a strukturális munkanélküliség kérdésével, és bekerülése a szakszervezetek és néhány európai kormány folyamatos kampányának eredménye. A cél az, hogy a foglalkoztatás kérdései ugyanakkora súlyt kapjanak, mint a gazdaságpolitika. Bár minden tagállam továbbra is önállóan irányítja a nemzeti politikát, azonban ez a kérdés a koordinált európai stratégia részévé vált. Ennek eredményeként évente születnek helyzetjelentések a foglalkozatottságról, valamint éves foglakoztatáspolitikai irányelvek (amelyeket a Tanács fogad el minősített töbséggel). A tagállamoknak éves Nemzeti Akcióterveket kell kidolgozni az irányelvek megvalósítására. Szociális fejezet: Az Alapszerződés alapvető szociális jogokat biztosít, mind a preambulumában, mind pedig a Szociális Fejezetben. Ezeknek a jogoknak a túlnyomó többsége a dolgozókra vonatkozik, valamint a munkához való jogra, míg az egyéb szociális jogokra vonatkozó kérdések, pl. az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való jog, vagy azok jogai, akik különböző okok miatt nem képesek munkavégzésre, a szuibszidiaritás elve miatt a tagországok jogkörében maradnak. Legalább ilyen fontos az a tény, hogy a Szociális Fejezet megállapítja a társadalmi párbeszéd központi szerepét, ami lehetővé teszi a szakszervezetek számára, hogy a munkaadók szervezeteivel való tárgyalások útján európai szintű megállapodásokat kössenek, amelyek azután EU irányelvek alapját képezhetik. A Szociális Fejezet foglalkozik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, az egyenlő esélyek, a munkakörülmények, a dolgozók tájékoztatásának kérdésével, valamint a szakszervezeteknek azzal a jogával, hogy bevonják őket az európai szintű döntéshozás folyamatába. Kiegészítésképpen egy új jegyzőkönyv bevezeti a társadalmi kirekesztés elleni harc jogalapját. A Nizzai Szerződés tovább bővítette azoknak a területeknek a számát, ahol a döntést együttdöntési eljárással és minősített többséggel lehet meghozni. 14

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben