Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat"

Átírás

1 OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat EPSU FSESP EGÖD

2 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat This publication has been produced with support from the European Commission

3 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA ELŐSZÓ ELŐSZÓ Ez az oktatási segédanyag egy olyan közös projekt végeredménye, amelyet az Európai Közszolgálati Szövetség és az Európai Szakszervezeti Akadémia valósított meg. Ez a tájékoztató, valamint ezek a feladatlapok új és javított változatai az 1996-ban megjelent moduloknak. Minden modul tartalmaz információkat és ajánlott foglalkozásokat. A feladatlapokat egy ETUCO tanfolyamon próbálták ki, amelyet 2004 márciusában tartottak, és amelynek három munkanyelve volt: angol, francia és német. A tanfolyamnak 24 résztvevője volt, akik 13 országból jöttek. A résztvevők véleményt mondtak a különböző feladatlapokról, és részt vettek egy sor olyan tevékenységben, amelyeknek az volt a célja, hogy kipróbálják a szövegtervezeteket. A feladatlapokat ezt követően a viták alapján módosították annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a célcsoport igényeinek. Ez a kiadvány ennek a folyamatnak az eredménye. Az oktatócsomag kifejlesztésének az volt a célja, hogy segítséget nyújtson az Európai Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteinek - főleg a csatlakozó országokban - abban, hogy megértsék az európai integrációt, kialakítsák a társadalmi párbeszédet, és jobban megértsék, mi a szakszervezetek szerepe a magas színvonalú közszolgáltatások megőrzésében Európában. Az oktatócsomag két jól elkülöníthető részből áll: Első rész: Tények Európáról 20 tájékoztató lap az európai stratégiák különböző aspektusairól és az európai uniós döntéshozatali folyamatról. Ezekez arra lehet felhasználni, hogy ellássuk az embereket alapinformációkkal a magas színvonalú európai közszolgáltatásokra vonatkozóan, ugyanakkor azonban arra is jók, hogy segédanyagként használjuk őket más témákkal kapcsolatos tanfolyamokon. Második rész: feladatlapok Ezek a feladatalapok azokkal a kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak, amelyekről a tájékoztató lapokban van szó, és amelyek feladata segíteni a szakszervezeteknek, különösen a csatlakozó országokban, abban, hogy megértsék az európai integrációt, valamint abban, hogy kialakítsák azt a szakszervezeti stratégiát, amely elősegíti a magas színvonalú közszolgáltatás elterjedését Európában. A képzési modulok az EPSU és az ETUCO együttműködésének köszönhetően alakultak ki, beleértve az oktatók és a tagszervezetek tisztségviselőinek képzését is. A modulokat Jane Pillinger állította össze, létrejöttüket az EPSU képviselőinek (Carola Fischbach-Pyttel és titkársága) és az ETUCO-nak (Georges Schnell) az együttműködése eredményezte. Köszönettel tartozunk a tanfolyam résztvevőinek is, akik segítették a modulok kialakítását. Carola Fischbach-Pyttel főtitkár EPSU Jeff Bridgford igazgató ETUCO 3

4 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA BEVEZETŐ BEVEZETŐ Üdvözöljük az EPSU oktatócsomag olvasóinak táborában! Az oktatócsomag azért jött létre, hogy segítsen a szakszervezeteknek, különösen azoknak, amelyek az Európai Unió új tagállamaiban működnek, hogy megértsék az európai integrációt. Az oktatócsomag célja megismertetni a szakszervezeteket az Európai Unió politikájával és döntéshozatali folyamataival annak érdekében, hogy segítse a társadalmi párbeszéd kialakulását, valamint annak tudatosulását, milyen legyen a közszolgáltatás és milyen szerepe van a szakszervezetnek ezzel kapcsolatosan nemzeti szinten. Az oktatócsomagnak a feladata a következő: tudatosítani az európai politika és döntéshozatal szerepét megértetni, hogyan hat az integráció a közszolgáltatásokra nemzeti szinten segíteni a szakszervezeteknek abban, hogy kidolgozzák stratégiájukat a közszolgáltatás európai dimenziójával kapcsolatosan Az oktatócsomag várható eredménye: az európai integráció lényegének ismeretét felhasználva segíti a szakszervezetek fejlődését és a társadalmi párbeszéd megerősödését nemzeti szinten az oktatócsomagban található információkra támaszkodva segíti az európai integrációval kapcsolatos szakszervezeti oktatást Az oktatócsomag két részből áll : I. rész: Tények Európáról - 20 tényeket tartalmazó tájékoztató lapot tartalmaz az európai politika és döntéshozatal különböző aspektusaira vonatkozóan. Ezeket a lapokat rugalmasan lehet felhasználni arra, hogy tájékoztassuk az embereket az EU politikájának különböző szempontjairól annak érdekében, hogy megértessük velük az európai politika és a közszolgáltatás területén bekövetkezet változások lényegét. Arra is fel lehet használni a tájékoztató lapokat, hogy eligazítást adjanak az oktatócsomag második részében található tananyagokkal kapcsolatosan. Minden tájékoztató lap két oldalból áll, céljuk pedig az, hogy bemutassák a legfontosabb eredményeket és kilátásokat. A legutolsó tájékoztató lap a további információ források listáját tartalmazza. II. rész: Foglalkozások - 12 foglalkozásból álló programcsomagot tartalmaz, amelyet arra lehet felhasználni, hogy segédanyagként alkalmazzuk a szakszervezeti képzésben nemzeti szinten. A tájékoztató lapok és a foglalkozások programjai úgy készültek, hogy kiegészítsék egymást. 4

5 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat OKTATÁSI SEGÉDANYAG EUROTRÉNEREK SZÁMÁRA 2004 május elseje történelmi pillanat az európai integráció életében. Sokkal többet jelent ugyanis, mint az Európai Unió kibővítését 15-ről 25 tagországra, amelynek összesen 445 millió lakosa van. Ez a dátum valójában Európa igazi újraegyesítését jelenti, amelyet a második világháború feldarabolva hagyott polgárainak akarata ellenére... ez az integráció egyedülálló lehetőségét jelenti annak, hogy Európa összes népe egyesüljön az alapvető demokratikus értékek, vagyis a demokrácia, béke és szabadság alapján... Az európai szakszervezetek ennek az újraegyesítésnek az élharcosai... Annak érdekében, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, egyesíteni kell erőinket, hogy Európa szociális dimenzióját szilárd alapokon egyesíthesse, amely szilárd alapokat a dolgozók jogai és a társadalmi párbeszéd, valamint a mindenki érdekeit szem előtt tartó minőségi szolgáltatások alkotják, ami biztosíthatja minden férfi és nő számára az emberhez méltó életet. (Részletek az Európai Szakszervezeti Szövetség 2004 május elseje, Európa újraegyesítésének történelmi pillanata című határozatából) 5

6 Tények Európáról rész 1

7 Európai Integráció: Fejleszteni a szociális párbeszédet és megvédeni a minożségi közszolgáltatásokat TÉNYEK 1: A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ 8 TÉNYEK 2: TÉNYEK 3: HOGYAN HAT AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOKRA? 10 MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK: MILYEN PROBLÉMÁKKAL SZEMBESÜLHETNEK A SZAKSZERVEZETEK A KIBŐVÜLT EURÓPÁBAN 12 TÉNYEK 4: AZ EU ALAPSZERZŐDÉSE ÉS A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK 14 TÉNYEK 5: AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEI 17 TÉNYEK 6: DÖNTÉSHOZATAL A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN 19 TÉNYEK 7: HOGYAN SZERVEZŐDNEK A SZAKSZERVEZETEK EURÓPAI SZINTEN? 21 TÉNYEK 8: AZ EPSU ÉS AZ ÁGAZATI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 23 TÉNYEK 9: AZ ÁGAZATOK KÖZÖTTI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 26 TÉNYEK 10: SZAKSZERVEZETI SZERVEZŐDÉS A KIBŐVÍTETT EURÓPÁBAN 28 TÉNYEK 11: AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS DIMENZIÓ 30 TÉNYEK 12: IRÁNYELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSOK A MUNKAJOGBAN, EGYENLŐ ELBÁNÁS, SZABAD ÁRAMLÁS, VALAMINT BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 33 TÉNYEK 13: A BŐVÍTÉS 35 TÉNYEK 14: A HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA 37 TÉNYEK 15: A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ 39 TÉNYEK 16: A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EURO 41 TÉNYEK 17: MUNKAIDŐ ÉS MUNKASZERVEZÉS 43 TÉNYEK 18: GENDER MAINSTREAMING 46 TÉNYEK 19: A NEMEK KÖZÖTI EGYENLŐSÉG ÉS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI HARC 49 TÉNYEK 20: INFORMÁCIÓ ÉS TOVÁBBI FORRÁSOK 52 7

8 TÉNYEK 1 A lakossági szolgáltatások és az Európai Unió Bevezetés Bevezetés Az Európai Unió (EU) jelentőségét a közszolgáltatások jövője szempontjából nem lehet eléggé kihangsúlyozni. A közszolgáltatásokat az EU és a globalizáció közvetlenül érinti, és ez egyes esetekben negatív módon befolyásolja a közszolgáltatások minőségének alakulását, mivel privatizálják, és így versenyeznie kell. Ugyanakkor az EU továbbra is az európai szociális modell keretein belül kíván működni, amely minimális szinten garantálja a munkavállalók jogait, az egyenlő esélyeket és a társadalmi párbeszédet. Az EU azt is kihangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a magas minőségű közszolgáltatás biztosítását, mint a foglalkoztatás biztosításának és a társadalmi kirekesztés elleni harc eszközét. A közszolgálati szakszervezetek elsőként érveltek amellett, hogy szükség van a közszolgáltatások korszerűsítésére, a szociális szempontok érvényesítésére és a társadalmi párbeszéd fokozására, amikor a szolgáltatások piacát megnyitották. A víz, energia, egészségügy, szociális szolgáltatások, oktatás, kutatás, kultúra, információ, közlekedés alapvető közösségi infrastruktúrát és szolgáltatást képviselnek. Az EPSU álláspontja szerint Az állampolgároknak, közösségeknek, valamint vállalatoknak képeseknek kell lenniük bízni a stabil és hatékony közszolgáltatásban. Ezek közérdekű szolgáltatások, és részei az európai szociális modellnek. Az utóbbi években több figyelmet szenteltek a közérdekű szolgáltatások szerepének mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásuk szempontjából. Miért a közszolgáltatások? Az államnak az a feladata,hogy irányítja a gazdaságot és szolgáltat a köznek abból ered, hogy a piaci szereplők és a magántőke nem képes megfelelő univerzális szolgáltatást nyújtani. A lakossági szolgáltatások ott növekedtek meg, ahol a gazdasági tevékenységnek van társadalmi és politikai jelentősége, ami a létesítmények, jóléti intézmények és más szolgáltatások biztosításának széles választékát eredményezte állami tervezés keretében. Európa minden részében a lakosági szolgáltatások vagy a közigazgatás által szabályozva, vagy közvetlen állami szolgáltatás formájában jelentek meg. A lakosági szolgáltatásokat különböző politikai, adminisztratív és jogi rendszerek irányítják, az állami szabályozás különböző szintjeinek bevonásával. Ez lehet szolgáltatás állami monopóliummal, vagy állami szabályozása magán vagy vegyes tulajdonú vállalkozásoknak. A kezdeteknél a közszolgáltatásokat a virágzó gazdaság, a szociális jólét, a polgári jogok és demokrácia alapjainak tekintették. Ezt a modellt komolyan veszélyeztetik a liberalizáció és dereguláció nemzeti és EU programjai, amelyek célja Európa versenyképességének fokozása. Ezel egy időben a tagországok egész sora azt tapasztalja, hogy a lakossági szolgáltatások finanszírozása válságban van. A lakosság elöregedése, az új kockázatok és igények megjelenése a társdalmi kirekesztéshez kapcsolódva, a strukturális munkanélküliség és a növekvő szakadék a szegények és gazdagok között mind azt jelzi, hogy a közszolgáltatásokra új terhek nehezednek. Ez többek között azt jelenti, hogy úgy kell a szolgáltatások minőségét és elérhetőségét fokozni, hogy közben szigorodnak a pénzügyi feltételek. A lakossági szolgáltatások képezik a társadalmi befogadásról, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló stratégiák központi elemét. A megfelelően finanszírozott és innovatív lakossági szolgáltatások alkothatják az alapját a versenyképességnek, amely az oktatásba, képzésbe, egészségügyi és szociális gondoskodásba való beruházáson, a bűnözésmentességen, a megfelelő lekásviszonyokon, valamint megfelelő közlekedési, kommunikációs és energiaipari infrastruktúrán nyugszik. Ebből következően az egységes piacnak kell lennie annak a mechanizmusnak amely nem leépíti, hanem éppenséggel növeli a lakossági szolgáltatások szerepét. A strukturális munkanélküliség és társadalmi kirekesztés magas aránya Európában (lásd az alábbi táblázatot) továbbra is teherként nehezedik az európai kohézióra és versenyképességre. A munkanélküliség és társadalmi kirekesztés elleni harc az EU stratégiájának központi eleme. A lakossági szolgáltatásoknak ebben a stratégiában központi szerepet kell játszania. 8 A globális menetrend: a hatalmi központok eltolódnak a nemzeti szintről a globális szint felé A globalizáció hajtóereje a kereskedelem és a tőkemozgások liberalizációja, a technikai fejlődés, az

9 TÉNYEK 1 információs társadalom és a dereguláció. Nem kétséges, hogy a lakossági szolgáltatások szerkezetváltását kikényszerítő egyik erő a tőke és kereskedelem nemzetközivé válása. A globális verseny kényszerítette ki a gazdaság és a lakossági szolgáltatások liberalizációját, valamint a közszolgáltatások költségvetésének csökkentését. Az államot egyre inkább tehernek tekintik, amely korlátozza a piaci erőket, az innovációt, a versenyt és a beruházásokat. Néhány országban ez oda vezetett, hogy megkezdődött a szabályozás eltolódása a dereguláció felé, és az állam és társadalom viszony megváltozott. A lakossági szolgáltatások privatizációja és a deregulációja egy globális trend része, amely érinti a közszolgáltatásokat is. Ez érintette a munkakörülményeket és a társadalmi ellenőrzést (amelynek az volt a következménye, hogy feloszlatták azokat a közvetlenül választott testületeket, amelyek irányították az egyes szolgáltatásokat). Ez a kampány, ami arra irányult, hogy megváltozzon az állam szerepe, egy sor különböző folyamatban gyökerezik, beleértve a Nemzetközi Valutaalap ás a Világbank által irányított globális privatizációs és komercializációs mintát, ami azt eredményezte, hogy a hatalom néhány ellenőrizhetetlen magánvállalat kezében összpontosul, akik nem a társadalmi igény, hanem a fizetőképes kereslet alapján szolgáltatnak. A multinacionális vállalatok a globális gazdaságban arra törekszenek, hogy elháruljanak a nemzeti akadályok a kereskedelem és a tőkemozgás, a deviza szabad mozgása és a magántőke koncntrációja elől. Miért igényel Európa minőségi közszolgáltatásokat? Komoly politikai, gauzdasági és szociális érvek szólnak amellett, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közszolgálatások a táradasadalmi befogadás, az egynelő bánásmód, a társadalmi és gazdasági kohézió, a foglalkoztatottság és versenyképesség megvalósulásához. Politikai célok: Ha azt akarjuk, hogy az európai integrációhoz vezető út sikeres legyen, akkor a minőségi lakossági szolgáltatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az EU legitimációja megvalósuljon azzal, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat biztosít. Az EU szerte Európában polgári engedetlenségi mozgalmakkal találkozot. A lakossági szolgáltatások segíthetnek megvédeni és növelni az állampolgári jogokat, és biztosíthatják azt, hogy az állampolgári jogok magukban foglalják a szolgáltatásokhoz való jogot is Európában. Gazdasági célok: A közszolgáltatások ösztönzik a kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést, megteremtik a feltételeket a nemzetközileg versenyképes gazdaság számára, alapját képezik a társadalmilag ellenőrizhető regionális fejlesztési programoknak. Megteremtik a közlekedés fizikai infrastruktúráját, a szolgáltatások feltételeit, és alapját képezik az oktatásnak és képzésnek, a kutatásnak, a szociális nés egészségügyi gondoskodásnak, tehát mindannak, ami egy régió versenyképességének alapját jelenti. Ezek teremtik meg az új vállakozások létrehozásának, valamint a kis- és középvállalkozások fenntartásának feltételeit. Társadalmi célok: A közszolgáltatások teremtik meg a feltételeit a társadalmilag integrált és befogadó Európának. Nélkülözhetetlenek az egyenlő esélyek megteremtése szempontjából, javítják az életkörülményeket, valamint biztosítják a gazdasági és társadalmi igazságosságot. Biztosítják a munkanélküliek képzését, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor védik azokat, akiket a társadalmi kirekesztés fenyeget, különösen azokat, akik inaktívak vagy nem képesek megjelenni a munkaerő-piacon. Új tagországok csatlakozása Európához Az új tagországoktól megkövetelték, hogy közszolgálati rendszerüket jelentősen alakítsák át annak érdekében, hogy megfeleljenek a csatlakozás feltételeinek. Különösen a közigazgatás volt egy jelentős tétel. A bővítés abból a szempontból is felvet kérdéseket, hogy változik-e az EU jellege a sokszínűbb Európában, a két, sőt három sebesség lehetőségét is figyelembe véve, ahol a központi, gazdagabb államok tagjai az EMU-nak, és élvezik a tágabb piac előnyeit. 9

10 TÉNYEK 2 Hogyan hat az európai integráció a lakossági szolgáltatásokra? Az alábbiakban láthatunk néhány példát arra, hogyan hatott az európai integráció a közszolgáltatásokra és az ott dolgozókra nemzeti szinten: Liberalizáció és privatizáció Az EU közöspiac-programja megkívánja a közüzemek liberalizációját, ami a privatizáció széleskörű programjait eredményezte az energia, szállítás, telekommunikáció, a bank és a biztosítás szektoraiban. Több mint munkahely szűnt meg az EU (2004. évi bővítés előtti) tagállamaiban az energia- és a gázszektorban, és hasonló mennyiségű munkahely elvesztése volt tapasztalható a közép- és kelet-európai országokban is május 11- én - az EU Energia Tanács ülésével egy időben - az EPSU Brüsszelben demonstrációt szervezett az energiaszektor liberalizációja ellen. A hulladékgazdálkodás a lakossági szolgáltatások közé tartozik valamennyi európai országban. A trend továbbra is a magánszektor bevonása mind a hulladék begyűjtésébe, mind ártalmatlanításába olyan módon, hogy az önkormányzati szolgáltatásokat magánvállalkozásokkal történő szerződéskötéssel kiszervezik. Egyre több multinacionális vállalat nyújtja ezeket a szolgáltatásokat szerte Európában, a közszolgáltatók szakszervezetei pedig fokozottan azon dolgoznak, hogy a verseny ne vezessen a szociális szolgáltatások színvonalának (beleértve az egészségvédelem és munkahelyi biztonság, foglalkoztatottság, fizetési és munkafeltételek) leszorításához. A közszolgáltató ágazat vezetési rendszerének reformja Európa-szerte a közszolgáltató ágazat vezetési rendszerének reformja oda vezetett, hogy a közszolgáltatásban dolgozók szakszervezetei stratégiákat dolgoznak ki olyan területek vonatkozásában, mint a fizetési rendszerek, karrierépítés, képzés, női esélyegyenlőség, munkakörülmények, menedzsment, erkölcsi, etikai elvek. Ennek eredménye a közigazgatás modernizációjára irányuló nyomásgyakorlás, az eredményorientáltság növelése, a pénz növekvő értékének tudatosítása, a hivatali hatalom átruházása, a nagyobb rugalmasság, az ügyfél- és szolgáltatásorientált szolgálat erősítése, hangsúlyozva a minőség és a hatékonyság fontosságát, valamint az állam változó szerepét. Az EPSU érvelt a nemzeti adminisztrációk demokratikus és erkölcsi elveken alapuló kereteinek megerősítése, a közpénzek hatékony és eredményes felhasználása, a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása, a foglalkoztatás biztonsága és a munkavállalói jogok mellett. A szociális közszolgáltatások Annak ellenére, hogy a szociális közszolgáltatások (egészség, népjólét, lakhatás, társadalombiztosítás és szociális gondozás) a tagállamok hatáskörében maradnak, egyre inkább tárgyává válnak az európai politikának. Például egyre inkább úgy tekintik azokat, mint kulcsfontosságú tényezőket a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás előmozdításában, amint ezt alátámasztják a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek, és 2000 óta a Nemzeti Akciótervek a Társadalmi Befogadásról. A fejlesztés kulcsterülete a nagyobb koordináció kialakítása az olyan területeken, mint a társadalombiztosítás, az öregséggel és a fogyatékossággal összefüggő politika, az egészségügyi és szociális gondoskodás. Az európai országokban a szociális közszolgáltatások átalakítása új megoldásokhoz vezetett a szolgáltatások nyújtásában annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek, jobban igazodjanak a felhasználók igényeihez. Sok országban ez ahhoz vezetet, hogy megnőtt az ágazatban dolgozók munkahelyi terhelése. Ez arra ösztönözte a szakszervezeteket, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális közszolgáltatások lényegesek a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység mérséklése és a foglalkoztatás szempontjából. 10

11 TÉNYEK 2 Az euró és a lakossági szolgáltatások Az eurónak, mint a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) részének megjelenése jelentős hatást gyakorolt a közszolgáltatásokra és ezen ágazat dolgozóira. Az euró hatása a béralku-folyamatra és a közszolgáltatások finanszírozására ráirányította a szakszervezetek figyelmét a kollektív szerződések nagyfokú, európai szintű összehangolásának szükségességére. A szakszervezeti munkát fontossá teszi az a körülmény is, hogy az EMU együtt járt a közszolgáltatások liberalizációjával, privatizációjával, illetve a szolgáltatások szerződések alapján történő működtetésével. A gazdasági stabilitás kívánalma, valamint az alacsony költségvetés újabb nyomást jelent a közkiadások csökkentése irányába nemzeti szinten. A közszolgálati kötelezettségek A közszolgáltatások egyre inkább viták tárgyát képezik az EU-ban. A közérdekű szolgáltatásokra utalás történik az Alapszerződésben, és párbeszéd folyik a közszolgálati kötelezettségekről annak kapcsán, hogy egyre nagyobb számban kerülnek a közszolgáltatások versenyhelyzetbe, illetve a szabadpiacra. Ahogy a Bizottság a Zöld Könyv a Közérdekű Szolgáltatásokról című dokumentumban rögzíti: [A közérdekű szolgáltatások] részét képezik azoknak az értékeknek, amelyek minden európai társadalom sajátjai, és lényeges elemei az európai társadalmi modellnek. Szerepük lényeges a polgárok életminőségének javítása, valamint a társadalmi kirekesztés és elszigetelődés megelőzése szempontjából. Figyelembe véve súlyukat a gazdasági életben, valamint fontosságukat a javak és más szolgáltatások létrehozása szempontjából, ezeknek a szolgáltatásoknak a hatékonysága és minősége a versenyképesség és a nagyobb társadalmi kohézió tényezője, különösen a tőkebefektetések ösztönzése tekintetében a kevésbé vonzó régiókban. (COM (2003)270 final) Mindezeken kívül a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Lisszaboni Stratégiája arra kötelezi az EU-t, hogy dolgozzon tovább a versenyképesség növelésén, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítésén. A közszolgáltatók szakszervezetei bírálták azt, hogy a közszolgálati kötelezettségek nem elég széleskörűek, a célok homályosak maradtak, és nem sikerült ezeket megfelelően átültetni a piaci feltételek mellett működő közszolgáltatásokra. 11

12 TÉNYEK 3 Minőségi közszolgáltatások: milyen problémákkal szembesülhetnek a szakszervezetek a kibővült Európában májusában az EU 25 tagúvá bővült. A bővítés új kihívást jelent az európai szakszervezeteknek. A szakszervezetek kulcsszereplők a békén és szolidaritáson alapuló, erős gazdasággal és hatékony közszolgáltatásokkal rendelkező Európa kialakításában. Ahogy az alapvető átalakulás, amely végbement a kelet- és közép-európai országokban, úgy az uniós tagság is további változtatásokat kíván a közszolgálati ágazatban. Nagy jelentőséggel bír a szakszervezeti munka szempontjából az, hogy a csatlakozási folyamatban az európai integráció gazdasági aspektusai nagyobb hangsúlyt kaptak, mint a szociális dimenzió. Az európai szakszervezetek és az Európai Parlament erőfeszítései segítettek annak biztosításában, hogy a szociális dimenzió prioritást élvezzen. Az Európai Unió bővítése progresszíven újraegyesíti a kontinenst. Az Unió következő bővítése május 1- jén történik meg. Ez egy történelmi lépés lesz a jövő Európájának kialakításában. Az EPSU ezt a fejlődést a prosperáló Európa további építése lehetőségének tekinti. Hatékony eszközökre van szükség a kibővült Európában a folyamatos változások és az adaptáció menedzseléséhez, a gazdasági hatékonyság értékeit kombinálni kell a szociális piacgazdaságon belüli szolidaritás és a demokrácia értékeivel a társadalom valamennyi szférájában, így a munka világában is, felismerve a társadalmi partnerek felelősségét. Az EPSU elkötelezett az iránt, hogy szembenézzen az ezen történelmi lehetőségből eredő kihívásokkal, politikájával és akcióival együtt fog működni a szakszervezeti jogok elismerésének követelésében, annak felismerésében, hogy a szakszervezetek szerepet játszanak a politika alakításában, a hatékony információs és konzultációs rendszerek megerősítésében, a munkaügyi kapcsolatokban, a jólét igazságosabb megosztásában, a munka és a fizetési feltételek alakításában, a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód megerősítésében, az etnikai kisebbségek hátrányos megkülönbözetésének megszüntetésében, minőségi közszolgáltatások kialakításában, a társadalmi és regionális kohézió megerősítésében, a jó kormányzás kialakításában. EPSU Kongresszusi Határozat (2004) Íme néhány fő terület és kihívás, melyekkel a csatlakozó országokban a szakszervezeteknek szembesülniük kell: Annak biztosítása, hogy a közösségi joganyag átültetése a szociális dimenziót azonos súllyal kezelje, erős törvényi hátérrel megerősítve. A munkaügyi kapcsolatok struktúráinak létrehozása nemzeti szinten, decentralizált szolgáltatások esetén helyi szinten. A szakszervezeteknek legitim partnereknek kell lenniük a bővítési folyamatban és be kell vonni őket a bővítés valamennyi szakaszában. A kormányzatok szoros költségvetési politikát folytatnak, és a közszférában vannak szerződések, amelyek hatással vannak a szolgáltatásokra, a munkavállalói szintekre és a fizetésekre. A szolgáltatások liberalizációja, privatizáció útján. A munkaerő szabad áramlása és az európai igazgatási térség kialakulása a közigazgatásban Az EPSU szerepe a minőségi közszolgáltatások ösztönzésében A lisszaboni menetrend A 2000-ben megtartott Lisszaboni Csúcs megfogalmazta azokat a kihívásokat, amelyekkel Európának szembe kell néznie a jövőben. Ezek a hosszú távon fenntartható növekedés és egy tudás alapú gazdaság, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatási arány növelése és a munkanélküliség csökkentése, a jóléti rendszerek megreformálása oly módon, hogy finanszírozható legyen, de a szükségleteket is kielégítse. A márciusában megtartott Lisszaboni Gazdasági Tanács központi kérdése az volt, hogyan lehet úgy megteremteni a fenntartható, technológia-orientált fejlődést, hogy több és jobb munkahely jöjjön létre, és megmaradjon a társadalmi kohézió. 12

13 TÉNYEK 3 A közszolgálati szakszervezetek számára komoly kihívást jelent a szolgáltatásokra nehezedő költségvetési nyomás, és a közszolgáltatásoknak a foglalkoztatásban, fejlődésben és a társadalmi kohézió növelésében betöltött szociális és kollektív szerepének csökkenése. Mindezek mellett a közszolgáltatások hozzájárulását a foglalkoztatás növeléséhez és a társadalmi befogadáshoz egyre inkább felismeri az Unió, és ahogy a Lisszaboni Nyilatkozat megállapítja: Az Ember Európa legfőbb értéke, és ennek kell az uniós politika középpontját képeznie. Az ebbe történő beruházás és egy aktív és dinamikus jóléti állam megerősítése döntően meg fogja határozni Európa helyzetét a tudásalapú gazdaságban (EU elnöki zárszó, Lisszaboni Európai Tanács, , 6.oldal, 24 ) Mindazonáltal a Nyilatkozat nem erősítette meg az EPSU álláspontját, miszerint a minőségi közszolgáltatások kulcsszerepet töltenek be a társadalmi kohézióban és a gazdasági növekedésben. Inkább az olvasható ki belőle, hogy ez utóbbiak a belső piaccal, a magánszektor növekedésével, a köz- és magánszféra partneri kapcsolatrendszerével függenek össze, és a szoros összefüggés a gazdasági teljesítmény és a társadalmi kohézió között egymást kölcsönösen erősítő tényező. EPSU kampányok a minőségi közszolgáltatások kialakításáért Az EPSU kampánya a minőségi közszolgáltatásokért a Közszolgáltatások az európaiakért jelszóval megtartott 6. Közgyűlésen elfogadott határozattal kezdődött, amelyet a 7. Kongresszuson terjesztettek ki. A kampány a legszükségesebb szolgáltatások koncepciójára fókuszált, és hangsúlyozta, hogy szükség lenne az Európai Bizottság által kiadott Zöld és Fehér Könyvre a Közszolgáltatásokról, valamint egy keretdirektívára a közérdekű szolgáltatásokról. Az EPSU kidolgozott egy eljárást egy Közszolgálati Teszt átadására az EU Elnökségeknek, és elhatározta egy Európai Közszolgálati Platform létrehozását. Az EPSU lobbizott annak megerősítéséért is, hogy legyen egy valódi szociális dimenzió és legyenek minőségi közszolgáltatások. A közszolgáltatások finanszírozására hatással van a költségvetési kényszer szoros alkalmazása a közpénzek elköltése során, ezt rögzíti a Növekedési és Stabilitási Paktum. Az EPSU érvelt az intelligens szociális beruházás koncepciója mellett, arra a kézenfekvő összefüggésre alapozva, hogy az innovatív szociális fejlesztések és egy megerősített társadalmi modell fontos a gazdasági növekedés szempontjából. További fontos terület a közszolgáltatások tekintélyének megerősítése, hogy meg lehessen állítani a munkaerő csökkentését, ki lehessen alakítani a hosszútávú karrierépítés lehetőségét, valamint javuljanak a munkavégzés egészségügyi és biztonsági körülményei. Az összefüggés a jól képzett munkavállalók és a minőségi szolgáltatások között ezen a területen fontos. Az EPSU azt vallja, hogy az államnak kulcsszerepet kell játszania a közszolgáltatások biztosításában és finanszírozásában, és szembeszáll azokkal a nézetekkel, melyek szerint a magánszektor a legjobb. A magas minőségű szolgáltatások nyújtásának kapacitása egyre inkább csökken azon kísérletek során, melyek Európát a globális gazdaságban versenyképesebbé kívánják tenni. Az EU a világgazdaságban liberalizációpárti, és kiaknázta a versenyjog alkalmazását abból a szempontból, hogy a közszolgáltatásokat - beleértve az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, az egészségügyet és a kultúrát - a tagállamok felelősségének tekinti. Az EPSU amellett érvelt, hogy a WTO-GATS tárgyalási pozíciónak az Európai Szociális Modell alapelveit kell képviselnie. 13

14 TÉNYEK 4 az EU alapszerződése és a lakossági szolgáltatások Miről szól az Európai Unió Alapszerződése? Az EU alapszerződésének története viszanyúlik az Európai Szén- és Acélközösség 1951-es létrehozásának (Párizsi Szerződés), majd ezt követően az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalapításának idejére (Római Szerződés). Ugyancsak 1957-ben jött létre egy kisebb szervezet EURATOM néven. Ezt ahárom szervezetet eredetileg hat ország hozta létre, amelyek szükségét látták annak, hogy a második világháború után stabilizálódjon Európa gazdasága, és hittek az együtműködés hasznában. Amikor több ország csatlakozott, és a tagországokra váró kihívások is változtak, megjelent annak a szükségessége, hogy rendszeresen módosítsák az alapszerződéseket, majd hogy egyesítsék őket egy egységes szerződésbe, illetve végül egy alkotmányba (a vita lezárása 2004-ben). Az Alapszerződést lényegesen módosították Maastrichtban 1992-ben, és további jelentős változáson ment keresztül Amszterdamban, 1997-ben. Ezt követte a Nizzai Szerződés, amely február elsején lépett életbe, és tartalmazta az EU legfontosabb törvényeit és szabályozásait. A közszolgáltatás és az abban dolgozók számára, valamint a törvényalkotás és az Unió politikájának kialakítása szempontjából is rendkívül fontos ben az eddigieknél is jelentősebb esemény lesz az Európai Alkotmány elfogadása. Ezek a változások fontosak voltak az EU politikájának progresszív fejlődése szempontjából, amelynek egyik legfontosabb eleme a bővítés. A Konvent tevékenysége, amelyet a 2004-es kormányközi konferencia zár le, az Európai Alkotmány elfogadását készíti elő. A Bizottság véleménye szerint a Nizzai Szerződés hasznos lesz a kibővített Unió első szakaszának levezénylése szempontjából. Ugyanakkor szükség lesz arra, hogy újabb mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek biztosíthatják, hogy a 25 tagállamból álló EU atékonyan és demokratikusan működjön. A Nizzai Szerződés kidolgozta azokat az elveket és módszereket, amelyek segítségével módosítható az intézményrendszer, ahogy az EU bővül. További lépéseket is kidolgozott a bővítés sikere érdekében, bevezette a nyitott koordináció módszerét a tagországok együttműködésében, valamint egy új stratégiát a hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés ellen. Mit tartalmaz az Alapszerződés? A foglalkoztatáspolitikai fejezet: Ez a fejezet akkor került a szerződésbe, amikor felemerült annak a szükségessége, hogy az EU komolyan foglalkozzon a strukturális munkanélküliség kérdésével, és bekerülése a szakszervezetek és néhány európai kormány folyamatos kampányának eredménye. A cél az, hogy a foglalkoztatás kérdései ugyanakkora súlyt kapjanak, mint a gazdaságpolitika. Bár minden tagállam továbbra is önállóan irányítja a nemzeti politikát, azonban ez a kérdés a koordinált európai stratégia részévé vált. Ennek eredményeként évente születnek helyzetjelentések a foglalkozatottságról, valamint éves foglakoztatáspolitikai irányelvek (amelyeket a Tanács fogad el minősített töbséggel). A tagállamoknak éves Nemzeti Akcióterveket kell kidolgozni az irányelvek megvalósítására. Szociális fejezet: Az Alapszerződés alapvető szociális jogokat biztosít, mind a preambulumában, mind pedig a Szociális Fejezetben. Ezeknek a jogoknak a túlnyomó többsége a dolgozókra vonatkozik, valamint a munkához való jogra, míg az egyéb szociális jogokra vonatkozó kérdések, pl. az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való jog, vagy azok jogai, akik különböző okok miatt nem képesek munkavégzésre, a szuibszidiaritás elve miatt a tagországok jogkörében maradnak. Legalább ilyen fontos az a tény, hogy a Szociális Fejezet megállapítja a társadalmi párbeszéd központi szerepét, ami lehetővé teszi a szakszervezetek számára, hogy a munkaadók szervezeteivel való tárgyalások útján európai szintű megállapodásokat kössenek, amelyek azután EU irányelvek alapját képezhetik. A Szociális Fejezet foglalkozik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, az egyenlő esélyek, a munkakörülmények, a dolgozók tájékoztatásának kérdésével, valamint a szakszervezeteknek azzal a jogával, hogy bevonják őket az európai szintű döntéshozás folyamatába. Kiegészítésképpen egy új jegyzőkönyv bevezeti a társadalmi kirekesztés elleni harc jogalapját. A Nizzai Szerződés tovább bővítette azoknak a területeknek a számát, ahol a döntést együttdöntési eljárással és minősített többséggel lehet meghozni. 14

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

Konzultatív testület, amely a civil társadalmat képviseli

Konzultatív testület, amely a civil társadalmat képviseli Mi az EGSZB? Konzultatív testület, amely a civil társadalmat képviseli Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága segíti, tanácsadói minőségben.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben